Természetesen ezt a kis áramkört a méltán népszerű NE555 integrált áramkörrel is elkészíthetjük.

Az áramkör kialakítása itt is meglehetősen egyszerű. A változás mindössze abból áll, hogy a kondenzátorokat itt is használjuk energiatárolásra is.
A kondenzátorok elhelyezése esetleg meglepő lehet, de gyakorlatilag nincs benne semmi különleges. Tekintve, hogy a tápfeszültség két pontja váltóáramú szempontból közös pont, a két kondenzátor párhuzamosan van, de ezzel a bekötéssel, megspóroljuk a tápfeszültség-szűrő kondit. A töltő-kisütő kondi egyben ezt a szerepet is ellátja.
A továbbiakban C1 szerepétől a könnyebb érthetőség kedvéért tekintsünk el, mert semmi különbség, csak amikor C2 töltődik, C1 kisül, és fordítva. De az áramkör működést ez a tény nem befolyásolja..

Az 555 egyszerű astabil kapcsolásban üzemel. Tekintve, hogy a Th és Tr lába közösítve van, a működése a következő:

- Amikor a C2 kondenzátorban lévő feszültség eléri a tápfeszültség 2/3-ának mértékét, az IC Q kimenete alacsony szintű lesz. Ilyenkor a D1 diódán és R1 ellenálláson keresztül elkezdődik C2 kisütése. A kisütés kezdetben nagy árammal zajlik, amit alapvetően az R1 kis értékű ellenállás határoz meg.

- Ha a C2-ben tárolt feszültség már nem éri el D1 nyitófeszültségét, akkor D1-en keresztül már nem folyik áram, sötétre vált. Ekkor a kisütés lényegesen kisebb árammal (lassabban), az R2+R1 ellenálláson keresztül folytatódik. Ez alatt az idő alatt a LED sötét.

- Ha a C2-ben a feszültség a tápfeszültség 1/3-a alá csökken, a Q kimenet magas szintre vált. Ekkor R1 ellenálláson és D2 diódán keresztül elkezdődik C2 feltöltése. Ez alatt az idő alatt D2 világít. De mivel a töltőáramot csak R1 ellenállás korlátozza, a kondi gyorsan feltöltődik addig a feszültségig, míg nem jut elegendő feszültség D2 nyitása számára. Ekkor D2 sötét lesz, a töltés viszont tovább folytatódik, de már R2 ellenálláson keresztül.

- Amikor a C2 kondi feszültsége eléri a tápfeszültség 2/3-át, a kimenet újból alacsony szintű lesz, így a folyamat kezdődik elölről.

- Nem ejtettünk szót R3 szerepéről. Az ellenállás Q kimenetről, a CV pontra csatlakozik. A Cv pont, nem más, mint a belső komparátorok referencia feszültsége (2/3 tápfeszültség). Ha ezt a feszültséget változtatjuk, változik az 1/3 és 2/3 billenési szint. Az R3 ellenállás ezt a billenési szintet befolyásolja, mégpedig Q kimenet állapotától függően.

- Alapvetően az ellenállás alkalmazására azért volt szükség, mert míg a táp 1/3 és 2/3 része állandó feszültség, a LED diódák különböző színe (nyitófeszültsége) miatt a töltési és kisütési feszültség változik. De a 555 kimenti feszültsége (amiből töltjük-sütjük a kondikat) GND és tápfeszültség oldalon nem egyforma. (GND szinten alig van maradék feszültség, míg tápfeszültség szint esetén, ez 1..2V értéket is elérheti.) Ezt kompenzálja az R3 ellenállás.

- A megvalósított áramkörnél két R3 ellenállásnak is adtam helyet, hogy ennek helyének-értékének és a tápfeszültség értékének változtatásával, más-más villogási hatásokat érhetünk el. Ennek megválasztását, a Kedves Felhasználóra bízom.

- A LED-ek beültetését, mint előző esetben is meghatározhatjuk, itt is, mint előzőekben, egy LED alkalmazásával már üzemel a kapcsolás. Lehetőség van olyan kétszínű LED alkalmazására is, aminek csak két lába van. Azaz antiparalel bekötésű a kétszínű LED.