Normál esetben a negatív táp a nagyobb, mert azon kevesebb a fogyasztó.
A pufferkondenzátoron az AC feszültség mérését azért kértem, hogy lássuk a táp hullámosságát. Ebből következtethetünk a puffer kapacitásának gyengülésére, vagy az egyenirányító hídban lévő dióda szakadásra.
A kimeneten mért 3,7 VAC-hez a fentiek, csak részben járulhatnak hozzá. Be kell határoljuk a hiba forrását. Csatlakoztass rá hangszórót, ez az 1-2 W teljesítmény aligha teszi tönkre, még ha hangosnak is érezhető. Számolj be, milyen hatással van a négy tekerőgomb a búgásra végállásokig tekerve. A hangerőt csak akkor vedd maximumra, ha nem okoz túlvezérlést.

Helló a hangszóró kimenetén mértem AC 3,77V , mind kettőn puffer kondikat most megmértem mind a kettő dc az egyik mínusz a másik plusz 28,7 v körül volt

Helló köszönöm a segítséget ,megnéztem mindent amit leírtál remélem jól.A hangszóró kimenetnél DC-nél nem mutatót semmit ,AC -3,77 v. A fehér csatlakozót le szedtem a sárga+test 15,15v a piros +test 30,00, kék+test -28,6 v piros +test-30,6 , a fekete +test 0 .A szabályzó csatlakozóját is leszedtem ez jön puffer kondik tol piros+kék 60v, fehér +test 30v ha külön mérem az egyik 30 v-os a másik 20,4 .előre is köszönöm a segítséget.

Szervusztok!

VIDEOTON 6868 S alanyt leporoltam, helyrepofoztam, de hiába cserélem ki a puffer-kondikat 2 X 6800/63 V -ra, nagyobb hangerőn (vagy nagyobb mély kiemelésnél) "megrángatja" a skálaizzók feszültségét és szerintem torzít is. Egyébként + - 31 V-ot mérek a kondikon, ami elvileg ok. Persze a műszer lusta, így nem tudom mérni, mennyit esik a táp nagy terhelésnél. 6 OHM-os hangszórók vannak rajta - ez nem ideális - tudom, de az a gyanúm, hogy valami más bogár is játszik, mert még fél hangerő sincs beállítva és már észre lehet venni a "hunyorgást" a skálaizzókon. Tulajdonképpen lefullad a táp...szerintem. Ilyenkor mind a két végfok torzít - ahogy hallom - bár nem nagyon, de azért észrevehetően.

Kérdések:
Lehet olyasmi, hogy megnőtt valahogy a táp belső ellenállása, vagy esetleg a vezetéknek, vagy a forrasztásoknak ... ? Nem szívesen bontanám szét teljesen úgy, hogy a kötelező vizsgálatok után nincs konkrét kiindulási pont. Benne van a hibázás lehetősége.
Érdemes lenne -e tovább növelni a pufferek kapacitását, esetleg a végfok (vagy meghajtó) tranyókat kicserélni, vagy újra vezetékezni a nagyobb áramot szállító vezetékeket? Mivel a két végfok is egyformán viselkedik, kicsi esélyét látom, hogy itt kellene keresni a hibát, de ha egy alkatrész-frissítés jót tenne a cuccnak, akkor belevágnék. De csak ha muszáj.
Egyébként 1988-tól állt egy dobozban, szépen becsomagolva, egy karc nincs rajta, a plombáját is most törtem fel. A kötelező dolgokat: ú.m. tisztítás, kontakt-spary, stb... megtettem - semmi brumm, zaj, recsegés. De hát több mint 30 éves....

Köszönöm, ha segít valaki.

Szervusztok!

Felleltem a padláson egy gyönyörű állapotban eltett VIDEOTON RA 6363S rádióerősítőt. Találtam hozzá a neten egész használható gyári leírást, ami még nem "titkosított", mint a mai ketyerék többségének a leírásai. Egy kis piszkálgatás után (kicseréltem a táp puffer-kondikat 2 x 6800/63 v -ra, potikat, kapcsolókat megkentem-tisztítottam ) életre keltettem. Meglepő hogy mai füllel is egész szépen szól. Úgy gondoltam, adok egy esély neki a hálószobában...

A lemezjátszó nálam fontos hangforrás, ezért is örültem meg cuccnak, mert van phono-erősítője. Viszont két kis problémám akadt vele: az egyik pont a phono-erősítő - kicsit zajosnak tűnik. Ezt talán könnyen lehetne orvosolni - legalább is a rajz alapján úgy látszik. A TBA műveleti erősítőt (a maga korában egész jónak számított a 741 -hez képest - erre emlékszem) kicserélném valami korszerűbbre, pl: TL1112... vagy hasonlóra, ami komolyabb változtatás nélkül illene a kapcsolásba. Egy járatosabb harcostársat keresek, aki itt tudna segíteni, hogy kell -e valamit még módosítanom a kapcsoláson ennek érdekében, ill. milyen műveleti erősítőt érdemes beépíteni? Sajnos nem vagyok villamosmérnök, így nem tudom kiszámítani az ellenállásokat, vagy egyéb RC tagokat. Ha már belenyúlok szeretném, ha tényleg szépen szólna, áldozok rá szívesen. A tápot persze mindenképp tovább javítgatnám, pl. hidegítő kondik beépítésével, és egyéb kondik cseréjével, mert talán nem ártok vele.

A második gond, hogy nem tudom hangolni 104 Mhz fölé FM -módban. Erre azt írjak valahol, hogy egy trimmert kell csak állítgatni. Ebben kissé szkeptikus vagyok, tekintve hogy egy rádió rezgőköreit igen csúnyán el lehet rontani, ha nincs hozzá megfelelő műszerezettség (pl. Wobbler). Ha tényleg csak egy trimmert kell tekergetni azt simán megteszem, esetleg ki is cserélek egy-két alkatrészt, csak valaki mondja meg, hogy ezzel célt érek -e. Amennyiben komolyabb lenne a műtét lenne valaki, aki elvállalná a hangolást?

Köszönöm!

pufferek visszakötve,40W izzó halványan világít. Akkor puffer kondenzátor csere következik?

A Cleopatra leírása nem jó hozzá, mert más a tápja. Ha lehúzod a tápcsatlakozót, akkor csak a graetz és a puffer lesz a tápkörben. Így nem világíthat az izzó. A puffereket is le lehet forrasztani, ekkor már csak a graetz marad a körben. Ha még mindig világít, akkor a táppanelről le kell kötni a trafó lábait, ekkor már csak trafóhiba lehet. Ha zárlatos a graezt, akkor érdemesebb nagyobb típust beültetni (Lomex [20-01-15] 25A 800V GBJ2508).

puffer kondik a gyáriak, nem nyúltam hozzájuk. A kicserélt darabok az alaplapi 3 db nem tudom már milyen értékű és a szabályozón a 100 microfaradosok.
pufferkondi izzóval kisütve. Modulok lehúzva az alaplapról. Az alaplap szakadásvizsgálat megvolt. Minden ága rendben van. Hogyan tovább?

Akkor egyszerűsítem. Előzőleg egy oldallal de rendesen működött. Potméterek ugyan recsegtek olykor, de azokat leginkább nem tekergettük. Elég volt a számítógépen szabályozni a hangerőt. Az erősítőt mono állásban csak a jobb oldalra vezérelve használtuk. A napokban kezdett el hülyéskedni. Bekapcsolás után vagy szólt vagy nem. Most már leginkább nem szól.
Kicsit közelebbről megnézve: biztosítékok jók ( mérve ), kiégett ellenállás nincs. Végtranzisztorok nem melegedtek amikor működött akkor sem meg most sem melegszik semmi. puffer kondikon tudtam 67,9- 68 V-ot mérni. A végfok modulnál valószínűleg nem jól mértem mert a 35 V helyett kevesebbet mértem. Mérőzsinór piros a penel 4-5 láb, fekete zsinór a készülék fém testén elhelyezve. A 9 10-11 lábakon nem mértem semmit.

Csak a hibás kondikat kellett volna kicserélni szerintem. A régi MM kondik nem nagyon mennek tönkre ebben a készülékben. Az olcsó kínai kondik lehet 5 év múlva ismét cserések lesznek. Az eredetiek meg még elmentek volna 10 évet. Egyébként a puffer kondik jók szoktak lenni, mérve 5-6 ezer mikró között vannak általában.

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni hogy RA6363S készülékben ha puffer kondit kéne cserélnem akkor mit ajánlanátok . Egyenlőre úgy tűnik a gyárival még nincs baj,( mindkettő 67,7 V-ot mutat) de jó lenne tudni hogy van-e csereszabatos megoldás hozzá! Mostanában elkezdett búgni, ezt eddig nem csinálta. A búgás akkor is jelen van alig hallhatóan amikor szól a készülék( leginkább a számítógép van rákötve). Másik kérdés az hogy a modulokat tartó műanyag kereteket szívesen kivenném mert úgy tűnik mintha időnként mozgatnák a panelt ( végfokozat ) és így kontakt hiba miatt időnként elhallgat a jobb oldal. Ha kicsit hozzányúlok akkor érezni hogy helyre mozdul és szépen szól tovább.

Ha ki van vezérelve mindkét végfokozat egyszerre, akkor bizony a puffer is kevés és a trafó pláne! A Pink Floyd - Learning to fly című számát hallgatva, amikor bejön a basszusgitár, a tápfesz rövid pillanatokra ±14V-ra leesik!!! Csak egy szkóp kell hozzá...

Ha minden úgy van rendben, ahogyan a rajzon van, akkor miért jött létre ez a topic? Akkor semmi probléma sem lenne ezekkel a masinákkal...

Ennél a készüléknél javasolt a VC04-44 kondik bipolárisra cseréje, valamint a VD10-11 diódákkal párhuzamosan beépíteni egy 1µF-os kondenzátort, és teljesen megváltozik minden!

Változó alktrészekkel szererelték őket, amihez hozzájutottak.
Az én 6360 siemens elko volt első szériás, és válogatott kis türésü alkatrészek.

ROE puffer elkók vannak

Szerintem ezeket mostanában cserélték, inkább.

Most rakok össze egy 6363-ast. Egy kosárban kaptam darabokban. A 4db potit cserélnem kellett. Egy cleo alaplapból tettem át, ezek jobb minőségű potik. A készüléken 1988-as pecsét van. Hihetetlen, hogy milyen sokáig gyártották. Ráadásul párhuzamosan az újabb toronnyal és a 6386 receiverrel is. Szerintem ez a legnagyobb darbszámban gyártott az összes közül. Ebben már ROE puffer elkók vannak és a hálózati kábele kettős szigetelt ronda fehér. Viszont a BF244-eket kispórólták és BC337 van helyettük. Nekem egyébként sokkal jobban bejön a 6360-as készülék. Nem veszem észre, hogy a 6363 jobban szól pedig műszaki adatlapban a torzítási és átviteli értékek jobbak a 6363 javára.

A tranzisztor cserétől nem lesz hangosabb! A BD243/244-nek karcsú a terhelhetősége, BD911/912 már jobb lenne.
A 4700µF 40V-os pufferkondenzátorokat megtalálod? Azok lábain tudsz tápfeszültséget mérni.
Ha búgást tapasztalsz, ezeket a kondenzátorokat nem ártana újakkal leváltani. Ettől várhatnál érdemi javulást.
Olvasgasd ezt a témát, meríthetsz belőle tapasztalatot. Itt a válaszmező fölött jobbra van egy kis nyilas négyzet, mely legördülő ablakot nyit meg. A nagyítóra kattints és a felső sorba a csillag elé írhatsz kereső szót, szóközzel válaszd el a csillagtól! Példa.

Sziasztok!

Bele mértem az erősítőmbe a puffer kondiknál + gnd között 30,8V gnd - között 30,8V A + - 61,6V van.
A service manuálba a trafónál oda van írva 2X21V.
Akkor használhatok 1x 25v trafót a végfok panelhez.

Mi okozhatja azt,hogy ha a bemeneti jelforrást nem kapcsolom ki (le) csak az erősítőt,akkor az erősítőnek addig szól mint a bal mint a jobb csatornája ameddig a tápkondi (puffer) ki nem "sül" el nem fogy belőle az energia? Normál üzem közben a némító áramköre rendben működik,ha a bemenetválasztó kapcsolók vagy a főkapcsolóhoz érek rendben elhallgatnak. Mi lehet a hiba mit és (miket) kellene cserélni,hogy ez ne legyen?

Szerintem is valószínűleg vagy a szabályzómodulon valamelyik ELKO lehet kiszáradva, vagy az alaplemezen, vagy ahogy írtad esetleg a puffer (kb. ebben a sorrenben valószínűség szerint. Ha kis hangerőn hallgattad, és nem is jött elő egy viszonylag erős alap 100Hz-es búgás akkor a puffer a legkevésbé esélyes.

Ha esetleg tudsz szerezni másik szabályzómodult (RA-6363S-ben is pontosan ez van) akkor próbára cseréld ki, ha úgy nem jön elő a hiba akkor ezzel már behatároltad a modulra. Azon a kis axiális (néhányban zöld MM radiális) 1u, 4u7 körüli kondik a leggyanúsabbak a panel alsó szélén meg közepén.
A felső nagy 2x470µF-al meg a legfelső kis 1µF-al ne foglalkozz azok csak a némításhoz kellenek.

Köszi , közben én is tanulmányoztam a kapcsolást, meg a szűrőegység paneljét, és én is erre a következtetésre jutottam.Annyi, hogy fp01, és fp20-ról van szó, és eredetileg 100k-s trimmerek, én pedig tegnap csak 220k-s okat kaptam, de mindegy beletettem középállásban (úgy kb 110k) úgy is jó volt, de mivel az eredeti 100k-s ok is kb középállásban voltak (kb 50k), ezért tekertem (hangosítottam)mindkét 220k-s on egy negyedet.Szóval még egyszer köszi, hogy utánajártál.
Viszont ahogy este hallgattam, úgy kb 20-30 perc után észrevettem, hogy egyre kevesebb a mély hang, előtte pedig volt bőven.Egy pár évet szerintem állt az erősítő mielőtt a napokban hozzám került.
Én a tápegység puffer kondikra gondolok első sorban, vagy valahol máshol a hang útjában valamelyik elkóra.
Nektek mi a véleményetek?

Köszönöm a tippeket. A komplett előerősítő modult kicseréltem egy olyanra, ami más készülékben működik. Itt továbbra sem tapasztaltam javulást. Sajnos sem jelgenerátorom, sem olyan készülékem nincs, amiről a végfokra valami használható jelet tudnék küldeni Viszont a tápnál érdekes (?) dolgot mutatott a -közben életre piszkált- örökölt szkópom. A negatív oldal majdnem tökéletesen sima a kondin, de a pozitív oldalon a puffer kondin szép háromszög jeleket kapok, és ezen a kondi cseréje sem segít. Terhelésre csak kimegy a kép a szkópról, a zene ütemére, de a jelalak nem változik. Nem kéne a két oldalnak legalább hasonlónak lennie? A fesz nem változik műszer szerint, 29,5V.
Ha lehúzom a tápot a szabályzó panelről, nincs változás, csak kicsit halkabban "torzít" a készülék. Mély hang nélkül, és kis hangerőn egész szépen szól továbbra is. Jó lenne, ha értenék hozzá, mert így csak barbárkodom, félek, ez túl nagy falat nekem

A brummot valószínű, hogy nem a puffer okozza, főleg az RA-6363S esetében, hanem egy sajnos gyárilag meglévő földhurok, a bekeipeter-által néhány oldallal visszább leírt módosítással megszüntethető, pontosabban nagy mértékben csökkenthető, de ha nem zavar akkor nem érdemes foglalkozni vele.

Üdv: Laci

Ez a rajz az átalakításról RA-6360-hoz készült, valóban van pár eltérés, azzal ne foglalkozz, értelem szerűen ahol gyárilag nincs fólia ott nem kell vágni

A PHONO előerősítőnél a 2 lábat bekarikázva ki kell(ene) forrasztani, bár az RA-6363S-nél nem tapasztaltam jelentőségét, szerintem csak az RA-6360-nál lényeges, itt nyugodtan bent hagyhatod.

Egy kis alapzaj sajnos az átalakítás után is marad, nagyon gyengén ugyan, de pl. fejhallgatóval még hallható.

puffer kondikat a trafó oldalán megpróbálhatod esetleg cserélni, bár tapasztalataim szerint ritkán azok a hiba okai.
Ha esetleg próbára kicseréled őket és megmarad a hiba, javaslom, hogy tedd vissza az eredetieket, mert ha nem zárlatosak/nincsenek kiszáradva sokkal jobbak mint a ma boltokban kaphatóak, ráadásul méretben sem könnyű/olcsó ilyen nagyot találni...
MM / ROE ELKO-k ritkán száradnak ki, max zárlatosak lesznek de azt meg könnyű észrevenni

Üdv: Laci

Annak a rajzon szereplő biztikkel mennie kell, ha kiveri akkor már biztos, hogy valami gond van...

Esetleg a puffer kondik is tudnak hibásak lenni, megpróbálhatod azokat is kikötni, és úgyis megnézni, hogy kiveri-e a biztit (persze ekkor nehogy be legyen dugva bármelyik tápcsatlakozó is, nem nagyon örülne a gép ennek a pulzáló egyenfesznek!).
Illetve én még a TB08 400mA-es biztit is kivenném a próba idejére, hogy a 7815 ne kapjon feszt.

Abból ítélve, amit írtál, hogy régebben is volt, hogy kiverte a 800mA-es biztit és csak nagyobbal volt hajlandó működni esetleg arra lehet következtetni, hogy valamelyik puffer adta meg magát.

Ha azok jók, akkor próbáld meg kiforrasztani a Graetz-t szerintem, és kimérni, hogy nem zárlatos-e?
(A kondik visszakötésél a polaritásra feltétlenül ügyelj, a negatív ágban a kondi +lába megy a GND-re)

Ezek után ha leforrasztanád a trafó 3 kivezetését akkor azt is ki tudod mérni, hogy trafó nem égett-e le, és rendesen kiadja-e a megfelelő feszültségeket (2x21V AC) bár ha még mindig kiveri a biztit akkor nem


Üdv: Laci

Szia!

Kiszedtem az összes tranyót újra, megmértem őket, jók. FET-et is kiszedtem, nem történt változás.

A probléma viszont megoldódot. A tápra kötött izzók miatt torzított az erősítő nagyobb hangerőn. Mivel úgyis volt itthon még 1 garnitúra alkatrész a végfokhoz, gondoltam kipróbálom égők nélkül is (maximum elfüstöl...) És működött! Eltünt a torzítás, mostmár szépen szól az erőlködő. Ja, és a puffer kondenzátorok is jók, kimértem őket, tehát nem lettek cserélve.

Köszönöm a válaszokat, és a problémámra fordított időtöket!

Üdv: Pörköltszaft

A két puffer lehetőleg legyen egyforma..

csak a puffer duplázás biztos hogy nem okoz gondot.

Legritkább esetben a puffer.. De semmi sem elképzelhetetlen. És Ha jól működik a némító áramkör akkor bekapcsoláskor eleve nem hallasz semmit.

ha jól értelmezem amit leírsz ez az ellenállás nincs benne gyárilag a kapcsolásban? mert nekem is tulajdonomat képezi egy ilyen erősítő és zavar a bekapcsolási koppanás. illetve búg is de azt már kisilabizáltam itt a fórumon, hogy az valszeg táp puffer kondi lesz.

A búgás teljes megszüntetése nem sikerült, viszont összeszerelve (alaplemez felcsavarozva és készülék fedél visszahelyezve) javult a dolog. Így is búg, de éppen elviselhető. A végerősítő nem búg, előtte szedi össze valahol.

Közben e-mailban kértem segítséget és kaptam is (ezúton is köszönöm!), Zihu66-tól, amit közzéteszek (remélem nem baj ) másoknak is segítségére lehet a későbbiekben.

Íme:

"A puffer kondenzátorok cseréje helyes döntés volt, ugyanis ezek előbb vagy utóbb koruknál fogva kiszáradnak és kapacitásukat vesztik. Ezek mindenképpen a hálózati búgás, népszerű nevén brumm megnövekedését okozák.
Ennél a készüléknél szokott lenni egy másik útvonal, ahol bejuthat brumm a hangfrekvenciás fokozatokba, mégpedig ezt a skála élvilágításának vezetéke szokta okozni, miáltal megszórja az alaplapon lévő két, általában BC413B típusú emitterkövetőt (HT23 és HT32-es). A skálavilágítás érpárját be kell fonni, ahhoz, hogy ez ne történjen meg. Sajnálatos módon esetlegesen egy szakszerűtlen javítás alkalmával ez elmarad és így a 6,3V-os 50Hz-es váltórol működő skálavilágítás megszórja az előfok felöl a gépet. Ha a skálavilágítás (páldául kiégtek az izzók) nem terheli elő ezt a vonalat, akkor főleg igen erősen szór a kábel. A skálavilágítás biztosítékának eltávolításával szinte biztosan megbénul a némítás, azaz a készülék rendszerint elnélmul, mintha nem lenne hálózati feszültség, ugyanis a skálavilágítás szekunder tekercséről jár az a kis lüktető egyenáramot előállító diódás áramkör, melyel a némító áramkör figyeli a váltakozó hálózati feszültség jelenlétét. Ezzel a rendkívül frappáns megoldással van megoldva az a helyzet, hogy sok esetben egyes erősítők kikapcsolás után a feltöltött pufferről még egy ideig szólnak, majd aztán ezek kisülése után esetenként iszonyú torzítások kíséretében leállnak. A hálózati feszültség megszűnésének pilanatában a FET-ek azonnal némítják a végfokok bemenetét. Az időállandót erre a szabályozó modulban két paralel kötött fekvő 470µF-os elektrolitikus kondenzátor biztosítja, azaz ezek a fő pufferek kisüléséig biztosítják a FET-ek nyitvatartását pozitív fszültséggel való előfeszítéssel.
Ha szükséges, a skálaizzók pótlása ma már elég nehéz feladat, bár kis szerencsével nem lehetetlen. Érdemes a skálavilágítás 6,3V-ját egyenirányítani egy kis graetz-el, szűrni és így fehér vagy tetszőleges színű LED-sorral megvalósítani az új skálavilágítást, mely kellő fényerő esetén igen sajátos megjelenést kölcsönöz a gépnek (sose próbáltam ki, csupán egy ötlet a manapság rendelkezésre álló eszközökkel garázdálkodva az egyébként hagyományos skálavilágítás helyett). A skálavilágítás érpárja így már biztosan nem fog szórni. Ha esetleg mégis az eredeti világítás pótlása kerül szóba, akkor 6V -os kerékpát hátsólámpába való izzót használhatunk ám ezzel csínján kell bánni, mert formája eltér az egyébként hosszúkás skála izzótól és hozzá érve a skálát alkotó plexihez, azt megolvaszthatja esetleg. A másik kérdés, mit szól a 6V-os kerékpár hátsóizzó a 6,3V-hoz? A készülék egyébként lassan már egy kuriózum, ami a fenti LED-es megvilágítási javaslat ellen szól. Lehetőség szerint mellőzni kell a készüléken bármiféle nagyobb és főként maradandó átalakításokat. A gépet 1983-1984 között gyártották. Ha jól emlékszem 85-ben már nem. Utána 1987-ben megszülettek az EA7386-S tervei, mely 1988-ban az egyik legjobb hazai erősítő volt és sajnos az is marad. Ehhez volt egy RT7300-S típusszámú rádió, mely az első és utolsó hazánkban gyártott PLL szintézeres rádió volt.

Érdemes ellenőrizni, hogy Phono módban változik-e ez a brumm, mert ha javul a helyzet, akkor biztos, hogy a bemeneti emitterkövető van megszórva a skálavilágítás vezetéke által. Ez szétszerelés nélkül is eldönthető így. A lecsavart hangerőszabályozóval való hallgatózás ennél a modelnél nem vezet célra, mivel a szabályzó modul bemenete minimális hangerő állásban leföldelődik és ez sajnos enyhe brumm növekedést okoz.
Sajnálatos módon az egyébként gondosan árnyékolt hálózati transzforátor enyhén, de megszórja a szabályzó modult. Ez szokott okozni valamekkora búgást a hangszóró kimeneten, mely valóban a hangsugárzókhoz közel hajolva jól kivehető. Egészen érzékeny fejhallgatóval hallgatva a készüléket már akár zavaró is lehet ez (vigyázat, a HAMA által forgalmazott domino-jack átalakító nem használható ehhez a készülékhez).

Ha a készülék gyári viasz-plombája nem volt feltörve, akkor kizárható a szakszerűtlen javításból eredő brumm-növekedés. A hálózati kábelnek a konnektorban való megfordításával lehet esetleg még kísérletezni. Egyik állapotban a brumm, bár nem mindig érzékelhetően, de csökkenni fog. Ez azért van így, mert a transzformátorban a fázishelyzet megfordul a nulla és a fázis felcserélése miatt és a transzformátor szórása is így megváltozik. A menetirány is számít tehát, azaz, hogy a fázis a tekercs legbelső, azaz elejére kerül, vagy pedig a tekercs végére kerül. Természetesen a fázis viszonyok a szekunder tekercsekben is megváltoznak ilyenkor és ez kedvező lehet számunkra, ilyenkor számottevően csökkenhet a brumm. Normál esetben, ha a készülék kimenetén nem jelentkezik brumm, a hálózati kábel forgatásának nincs jelentősége egyes audiofil híresztelésekkel ellentétben.


Brumm-ot még szokott okozni az is, ha a készüléket - egyébként kettős szigetelése miatt helytelenül - földelt hálózati zsinórral látja el valaki, ilyenkor esetlegesen a bemenetre csatlakoztatott, például televízó készülék vagy leginkább számítógép hangkártyája szokott tökéletes földhurkot okozni. A Tv az antenna kábelen kerseztül esetleg kapcsolatban lehet a lakás védőföld hálózatával (vagy védöföldeléses plazma Tv esetén az antenna földpontja, árnyékolása máris összekapcsolódik a lakás földelő hálózatával), a számítógép pedig földelt hálózati zsinórja miatt egészen biztosan kapcsolatban van a ház vagy lakás védőföldjével. Így a Tv SCART/RCA csatlakozójának földpontja és/vagy a hangkártya JACK kimenetének földpontja is azonos potenciálon van a védőföldelő hálózattal. Az erősítő házát azaz földpontját is összekötve a lakás/ház védőföld hálózatával kész a földhurok a Tv antennáján keresztül illetve a számítógép hangkártyáján és védőföldelésén keresztül.
Legegyszerűbb módszer a műsorforrásból származó földhurok kizárására, hogy a készüléket mindenféle forrás csatlakoztatása nélkül hallgatjuk meg. Szerencsére a 6363-ban a 75ohmos antenna csatlakozó földje egy kondenzátorral ügyesen le van választva a készülék földpontjáról, így nem keletkezhet rajta és az esetleg földelt műsorforráson keresztül földhurok (példul egy földelt antenna erősítő és a TAPE bemenetre kapcsolt szintén védőföldeléssel ellátott számítógép illetve annak hangkártyája, melynek testpotenciálja azonos a földelt PC-házzal).

Lemezjátszóval használva a készüléket a lemezjátszó jobb-bal csatornájának RCA csatlakozóját egy HAMA DIN-RCA (célszerű olyat venni, amin 4 RCA lóg, avagy kimenet/bemenet, azaz nagyszintű és kisszintű egyszerre) átalakítójának segítségével a Phono bemenetre csatlakoztatjuk, majd a lemezjátszó külön földelő zsinorját feltétlenül össze kell kötni az erősítő házával. Erre kedvező megoldást nyújt az erősítő hátuljának bal és jobb oldálán található két-két apró csavar, melyek a hátlapot tartják. Ezek egyikét kiengedve, alá befogható a lecsupaszított lemezjátszót földelő kábel. Ennek elmulasztása igen nagy brumm-ot jelent, mivel a lemezjátszó karjának csöve és a lemezjátszó sasszéja és a hangszedő árnyékolása nincs az erősítővel összeföldelve."

Kimértem az összes elkót a szabályzó modulon, azok mind jók voltak. A két nagy puffer is jó, egyedül az egyik 470µF-os kondi kaki a szabályzó modul mögött található 3-ból. Majd kicserélem aztán reménykedem, hogy csak az volt a búgás forrása. Sajnos nem tudom pontosan melyik volt, mert mind kiforrasztottam aztán munkahelyemen mértem le.