Éppen tegnap volt az éves kötelező továbbképzésem, ahol "A villamos hálózatok minőségi problémái Hálózati anomáliák és valós idejű kompenzálásuk a gyakorlatban" volt a téma.
Miért érdekes ez? Nekem azért mert éppen egy hete fordultam ide, a T. Kollégákhoz tanácsért, hogy mi a bocit tudnék csinálni, ha az egyszerre bekapacsolandó sok LED, leveri a kismegszakítót időnként?
Az előadás alkalmával, választ kaptam rá.
A bűnös maga a kapcs.üzemű táp! Mindegy, hogy az miben van (gyakorlatilag mindenben): napelem(inverter), számítógép, UPS, LED lámpa, autótöltő, erősítő, frekvenciaváltó, kávéfőző, akármi.
Ezek okozzák a hálózatban sztohasztikusan a letörést, és a gerjedést. Sajnos ennek az áldozata lettem én is. Csakhát nem MW-os nagyságrendben, hanem kW-os nagyságrendben. A fizika ugyan úgy működik kicsiben és nagyban is. Röviden: minél jobb a felhasználók szemszögéből egy kapcs.táp (szinkron egyenirányítás, kis belső ellenállású félvezetők, stb), annál rosszanbb a hálózatnak és így a felhasználóknak is. Azaz, visszanyal a fagyi!
Tegnap előtt voltam a helyszínen, de mérést nem végeztem, nem készültem fel rá. A cél, @erbe javaslatát felhasznált kütyü kipróbálasa. Bizakodva várom az eredményt. A jövő héten megejtem a mérést is.

Anélkül hogy mélyen belefolynák a témába, az inverterek nagy részének egyik kimeneti pontja sem földelhető, ennek az az oka, hogy a kimenet egy H-híd kimenete vagyis galvanikus kapcsolatban van az akku-val, mivel az akku negatívja legtöbbnél össze van kötve a fém házzal amit a 230V-os betápnál a védőfölddel is összekötsz ha ezt a védőföldet a kimeneti kapcsok valamelyikére rákötöd rövidre zárod a H-híd egy részét aminek nagy durranás és az inverter tönkremenetele lesz az eredménye.
Azok az inverterek földelhetőek amiknek trafós a kimenetük (súlyából elég könnyen lehet rá következtetni, amikor egy 3kW-os inverter 5kg körül van az gyanús) ezek közül viszont sokban van ú.n. PEN relé ami ha nincs bejövő 230V akkor automatikusan elvégzi a "nullázást". Ezeknél viszont dedikált a kimeneti kapcsok közül a nulla pont ezért.

Az inverter gyártója mi ír? Nincsenek sémarajzok a rendszerekhez?

Miért kellene hogy legyen PE kimenet az inverteren? Ott lesz mellette egy kiselosztó a be- és kimeneti védelmeknek, túlfeszvédelemnek benne egy PE sínnel, ami az egész épület földelőrendszerére csatlakozik. Az inverter bemenetén a PE innen ágazik le.

Ha ez egy minőségi fix telepítésű inverter, akkor ugyanúgy TN-S marad a hálózat és nem földfüggetlen. A kimeneti áramvédőt és kismegszakítókat beépíted a kiselosztóba. A PE vezetőt viszed tovább a PE sínről.
Alapesetben földfüggetlen az inverter kimenete és nem működik az áramvédő. Ehhez általában beépítenek az inverterbe egy automatikusan működő relét, ami a nullát és a PE-t rövidrezárja az inverterben, ezzel újra hatékony lesz a védelem.

Ha a transfer switch nincs kapcsolatban az inverterrel, akkor valószínűleg ground relay sincs beleépítve és az inverter állandóan üresben megy. Ekkor el kell gondolkozni, hogy ezt meg lehet-e oldani külsőleg vagy földfüggetlen hálózatként fog üzemelni az egész ház.
Megengedi az inverter gyártója, hogy az egyik kimeneti pólus/nulla össze legyen kötve a PE-vel, ami az inverter bemenetén is van?

Az átkapcsoló sima automatic transfer switch, nem a lassú olcsó motoros, hanem a gyors solenoidos.
Bővebben: Ilyesmi
Szakít nullát és fázis is, mindkét betáp esetben, nincs biztosíték benne, nincs semmi gyári összekötés benne.

FI elé az egészet be lehet kötni, tehát tud működni a lakás saját FI-je inverter betáp esetén is.

Ha jól értem, ha tudom igazolni méréssel, hogy az AC output N-je lebeg, akkor átkapcsolással egyidejűleg földelhetem? (persze bypass módban is leellenőrzöm majd az invertert)

Földelés és Nulla potenciál sziget/backup üzemben

Sziasztok!

Van egy transfer switch ami ha megszűnik a hálózati betáplálás, akkor átvált a napelem által akkuról üzemelő inverterre, 1 fázis 230V. Ez egy 2 pólusú transfer switch.

Mivel 2 pólus vált egyszerre, így valójában ha az inverter üzemel, akkor nincs potenciálra hozása a nullának (PEN szétválasztásos körzet). Elvi szinten ilyenkor a földelés és az inverter Nulla vezetéke között megszűnik a kapcsolat, csak az inverter saját földelése tartja meg valamelyest a nulla potenciált, de az kb. csak a túlfesz levezetések, és hasonlók.

inverternek ilyen AC csatlakozásai vannak:
AC input: L, N, PE
AC output: L, N

Normál hálózat megléte esetén az N-PE között mV-ok vannak max, de ha sziget üzemre vált, akkor ha jól értem az N akár 230V-ra is felmehet nyitott terhelés esetén nem?

Hogyan kell ez esetben kezelni az AC kimenet N-jét és a PE kapcsolatát?

Az inverter kimenetére beépített hidat/tagot kizárólag az inverter és az áramvédő közé építeném be és ebben az esetben akár működne a plusz védelem, akár nem, mindenképpen erősen ajánlott maga az áramvédő használata is. Ha bármi történne a taggal és az egyik aktív vezető zárlatos lesz a védőföld felé, akkor máris megszűnik a földfüggetlen feszültség és TN rendszerré alakul át, akkor pedig a kikapcsolás szinte nem is bízható másra mint áramvédőre, mert lehet nem akkora teljesítményű az inverter vagy fölé van méretezve a túláramvédelem és képtelen lenne saját erőből kioldani. Az a kérdés, hogy a külső átalakítás/védelem több előnnyel jár-e, mint annak a veszélye, hogy így tönkremehet a földfüggetlen rendszer?

A gyártónak kötelessége lenne meghatározni, hogy milyen fogyasztókkal és feltételekkel lehetne alkalmazni, erre ennyivel letudják:
"Use the product normally and avoid electric shock."

Ez nem a villamos berendezés egy része, hanem egy komplett termék amibe egyből csatlakoztathatók a gyári fogyasztók, más termékek, amibe villanyszereléssel nem kellene beavatkozni. Elvileg a védelmi módja a földfüggetlen kialakítás és a villamos elválasztás. Bár pont arról nem ír a használati útmutatója az ilyeneknek, hogy mi a helyzet több fogyasztó egy időben történő használatakor, valamint mi a helyzet az I. év osztályú fogyasztókkal.

Az MSZ HD 60364-4-41:2018 C3 melléklete határozza meg a villamos elválasztás védelmi módot több fogyasztó esetére:

Szóval ha a villamos elválasztás feltételeit nézzük, akkor:
- Az inverteren a két "védőföldeléssel" ellátott dugalj megfelel a szabványnak, amennyiben az semmi másra nem csatlakozik, és biztosan össze van kötve egymással.
- Az inverteren lévő egy vagy több földelőérintkezővel szerelt dugalj és a hozzá alkalmazott védőföldeléses elosztóval/hosszabbítóval is teljesül a testek földeletlen egyenpotenciálra hozása (C3.4).
- Fizikailag eddig még meg is felel bármilyen felhasználás esetén, nem is lenne szükséges szigetelés ellenőrzőre. Ez maga a védelmi mód. De teljesül-e a C3.7-es pont? Van e beépítve egy olyan zárlatvédelem, ami kézzel állítható csak vissza és két I. év osztályú fogyasztó testzárlatakor kiold? Szerintem a gyártónak erről is gondoskodnia kellett volna.

Vicc akart lenni a földelés, ebben az esetben mi haszna lenne? Egy úszó szigeten nincs értelme a földelés kialakításának, csak a töltésfelhalmozódás elkerülésére, vagy ha az ember kilép róla a partra, vagy ha hálózati betápot is kapna.

LG MH6535GIH inverteres mikró

Sziasztok!

Hozzám került egy LG MH6535GIH típusú inverteres mikró. Működik rendesen, kivéve annyi, hogy nem melegít. Az kiderült hogy a magnetron nem jó benne. Bele raktam egy jó magnetront, de akkor se melegített. Az inverter panel kap áramot úgyhogy valószínűleg az a hibás. Javított már valaki ilyen mikrót, hogy mi lehet a probléma? A nagyfesz diódákat kimértem, azok jók. Van benne 2db tranzisztor a nagyfesz részen, lehet azok a problémásak?

Szia!
Ezeknek én is utánanéztem s a megvalósitása?

Segédtáp, mérőellenálláson 12-25V/ 10...50kOhm =1,2ma......0,5mA ,ehhez erősitő, s máris jöhet a lekapcsolás.
Az inverter kimenete "H" hidas.

Szóval olcsóbb egy használt, bontottat venni Indiából postázva.
De ha óhajtod épitek neked egy ilyet , némi készpénzért.

S ha megnézed a két oldal kezelését ellenállással?

Utána nézve a kapcsolás technikának , 2 út van , a DC és AC szivárgó áram mérés . A DC korrekt , az függ a kapacitív bedugott vezetékek , fogyasztóktol
Tehát DC . Nem garantált a generátor / inverter kimenete trafos vagyis egyenértékű vezetése , ezért kell a 2*110 v trafó aminek a közepét tápláluk vizsgalofesszel .
Így korrekt bármely oldal szivárgás észlelése .
Femvazhoz képest mondjuk 12-25 v ellenálláson keresztül megtaplalva a kozepcsapolast , mérhető ha átvezetése van . Minél jobban sontol annál kisebb a fesz .

Szia!
A táplálás fentről -lefelé .tehát fentre csatlakozik ,utána az áramvédő jön.
relés; Köszi ; a javaslatod kipróbálom.
Igen az áramvédőt kerüli meg--2kOhm -s ellenállással kapcsolja ki .
Sajnos az érzékenysége nem növelhető tovább.....Mert 220V Dc 2200 Ohmnál "jobb relét " nem találtam.Ezt 30V DC feszre kell beállitani a rúgóerővel ! Erősen határos eset.
Leginkább a FI relé szórása /a földzárlat R_C tagja miatt , lessz megbizhatatlan.
Kipróbáltam 150X ----1 hibás eset volt. (tudom elég sok !)

A félvezetős --ezért készült , csak sokkal több próbálkozásba tellett.
A 4N25....30 optóval érzékenyebb , de a határfeszültsége jóval alacsonyabb.-tönkre is ment.--
Ennél 0.....10 Ohmos földzárlat akár 70V-s hibafeszt is ad.
Az ellenállás hidba 2db 51kOhm 5-5W huzalellenállást tettem sorba.
Ha az inverter fesz beesik 60Vra -még kitud igy is kapcsolni.(van aki 110V 60Hz re átállitja , rendszeresen )
A zavarszűröt a kapacitiv osztás miatt tettem bele.

Szia!

Napelem --inverter(12V szigetüzem , v "szolár bőrönd") úszóegységen .
A napi 700-900Wh ból a trafó elvinne 300--500Wh-t is.
Nem oldana le , mivel max 0,5mA áram folyik hiba(földzárlat, érintés ) esetén.
Viszont a 230V megérintése továbbra is veszélyes lenne.

Nem volt a válasz korábbi üzenetekhez kapcsolva .
Ha jól értem föld független ( pl inverter v levalaszto) kimenetet akartok fő felével hibaaram figyeléssel védeni .
Miért kell az erosaramban használt egyik pontot foldelni ? Miért nem építész be egy 2*110v trafot , aminek a közös pontja lehet a föld . Így bármelyik vezeték hibája esetén leold , valamint kisebb a földhöz fesz mérhető. Egy buta Puskás trafoval megoldható . Van olyan indok amit nem látok ?

Szia! Abból indultunk ki hogy valamilyen belső rejtély miatt nem tudtad földelni a földfüggetlen inverter 230VAC kimenetét és ezért nem lehetett TNS rendszert létrehozni vele, ezért impedancián keresztül lett földelve és egy áramvédő valósítja meg a kikapcsolást.

Relés:
Hova csatlakozik az inverter, melyik a ki és a bemenete? Én a hidat mindenképpen az inverter és az áramvédő közé tenném, így bármi hiba van vele, rövidzárba megy és kialakul a külső hibaáram akkor az áramvédő működésbe fog lépni.
Hova van bekötve a relé érintkezője? Az áramvédőt kerüli meg? Talán növelhető az érzékenysége, ha magasabb feszültségű, de kisebb áramú relét használsz, de akkor pont a feszültségfüggetlen működését veszti el, ha beesik az inverter feszültsége megbízhatatlan lesz.
Előmágnesezed a relét hogy épphogy ne kapcsoljon és a maradék 5mA-ert kell létrehoznia a hibának? Nem megbízhatatlan a szórás miatt?

A triakos megoldás sokkal jobban tetszik, ez már egy igazi szigetelés ellenőrző. Nem kell külső körben folynia nagy hibaáramnak és biztonságos tokozatba építhető. Az ellenálláshíd megbízhatósága is fokozható soros tagokkal vagy nagy feszültségű ellenállásokkal, de ha az egyik tag megszakad vagy rövidzárba megy akkor automatikusan kiold.
Egy kisebb áramú optocsatolóval érzékenyebb lehetne. Elég egyszerű a robosztussághoz, ezzel lehetne tovább kísérletezni.

1GB DDR1 (PC3200) RAM

Üdv!
Elfogadnék 2x1GB DDR1 (PC3200) RAM-ot akku és inverter felügyeleti gépbe, csomagküldéssel.
Köszi.

Mekkora az a villanypásztor, amiben ekkora óriási tirisztor van? Ebben eszerint van egy komoly ellenütemű inverter és 2 db 450 V-os kondi sorbakötve.
Akkuról megy, vagy hálózatról?

A projektem célja volt, hogy inverter, MPPT nélül hozzak létre egy olyan rendszert, ami rövid idő (max 4 év) alatt megtérül. Úgy érzem, sikerült. Ha van értelmes, másoknak is használható javaslata, ami megfelel az eredeti célkitűzéseknek, kérem adja közre. Előre is köszönöm a többiek nevében is!

Olyan hibával találkozott valaki, hogy a kondi feltöltődik, a tirisztor ki is süti a tekercsre, de viszont az áramkör (tirisztor) továbbra is zárva marad, tehát az inverter rövidzárba dolgozik ? Triakkal próbáltam, azzal is ugyanez.

Lehet igaz, de ez a készülék pont az inverter alatt van 15cm-re. Az is zavar rendesen gondolom én.
A téglafal túloldalán meg mégis csak erősebb a jel.

Az biztos, hogy a hagyományos kivitelű, kényelmesen használható rendszerek (napelem-inverter-akku) sosem térülnek meg. Mire megtérülne addigra akkupakkot kell cserélni, meg lehet, hogy már invertert is. Illetve, a napelem panelek is gyorsabban degradálódnak ha nincsenek rendszeresen takarítva. Épp ma reggel mostam le az enyémeket, borzalmasan néztek ki, vastagon ült rajtuk a por, meg tele volt madárkakival. Bogárkakival is, de azt nem tudtam egy hagyományos mosással leszedni, mert ahhoz valami erősebb kefe kellett volna.

Ha én nem tudok neked segíteni, akkor ez a bejegyzésem nem neked készült. Örülök, ha nincs szükséged mások tapasztalatára, gondolataira, ötleteire. Te egy mindenkinél többet tudó szerencsés és valószínűleg boldog ember vagy. Én "csak" szerencsés és boldog. Élvezem azt amit csinálok, és ha valami jót vélek kitalálni, iparkodom megosztani olyanokkal, akiknek ez is segítség. Te már nem szorulsz az én - és feltehetően - mások segítségére. Örülj ennek! Én nagyon elégedett vagyok az általam megvalósított rendszerrel, az általa produkált adatokkal és megosztom családi-baráti körben a tapasztalataimat. Neked további jó napelem- és inverter építést kívánok!

Csekélyke tudásoddal nem sokra mennék,én mér húsz éve napelemezek.Akkoriban a napelemtáblákat is én készítettem az inverterekkel egyetemben.Az aksipakkokat is 18650-es cellákbó raktam össze és nem került milliókba.Én azért haladok a korral 10KW inverter,sziget üzem,lifepo akksik 48V 200Aó szinén 200Aó elektromos uató akuk. 4Kw napelem.A termelést megetetem a hőszivattyúmmal füttési idényben,mikor már nem kell rákapcsolom a bolylereket,kettő is van és alig várom hogy meleglegyen mert ekkor túltermelek hogy bekapcsolhassam a klimát.Kb februártó novemberig nem használok hálózati áramot.A téli idő idén nagyon borus volt.
Ja eggyik részét sem sikerült megértenem biztos nincs alapismeretem.Elektromos végzettségem van lehet azért nem értem.

Köszönöm az építő jellegű hozzászólásodat! A célom az volt, hogy mindenféle drága MPPT és inverter nélkül találjak megoldást, és érzésem szerint ezt el is értem. Én a napelemek darabjából 173 W-ot szedek ki (április közepe). Lehet erre azt mondani, hogy gazdaságtalan, akkor azt javaslom, hogy ne építsd meg. Neked javaslom az MPPT-t és az invertert egy jó drága akkuval, de előbb számold ki, mennyi idő alatt fog megtérülni a befektetésed. Az enyém 5 éven belül. Ha tudsz jobbat javasolni rövidebb megtérülési idővel, ne tartsd magadban! Szívesen fogadom a jótanácsokat tőled is, de tartok tőle, ha leülsz számolni, az enyémétől csak gazdaságtalanabb megoldásokat fogsz tudni "javasolni". Itt a lehetőség, hogy rám cáfolj és bizonyítsd az igazadat! Előre is köszönöm a 20 évvel előre mutató javaslataidat ...

Üdv!

Szerintem jól látható/elválasztott az inverter és a nagyfeszültésgű rész. Vagy a trafó kioperálásával vagy durva módon panel vezetősáv megszakításával leválasztva lehet próbálni 230v ráadásával, hogy a nagyfeszrész egyáltalán működik-e? Megállaőítható éesz, hogy hol keresni a hibát tovább...

Szia cseréld ki az inverter kis trafót benne.Nem tudom ki kiről másolt de ugyan ez a kapcsolás és a hiba is a pálmonostorai készülékkel is.

Bocsánat, egy ideje nem tudtam ránézni a bejegyzésekre. Részletezné, hogy pontosan mi az amit nem ért? Addig is megpróbálom bővebben kifejteni az elképzelésemet. A kiindulási alap egy olcsó, inverter és akku nélküli melegvíz előállítás lehetősége volt. 20°C-ról 55°C-ra gondoltam felmelegíteni a vizet 12 óra alatt a 80 literes, 16,7 Ohm körüli fűtőbetét ellenállású bojlerben, 70 V-os tápegységről. Az azóta megvalósult tervem az volt, hogy az esti fürdéshez legyen kész a melegvíz, azaz este 8-ra. Ehhez egy elektromechanikus kapcsolóórát használtam, ami reggel 8-kor bekapcsolja a tápegységet és így áram jut a bojlerre. A termosztát egy 230 Vos relé 6 mA-es áramát kapcsolja csak, így szinte örökéletű. Az így kapcsolt táp leosztott feszültsége működteti a MOSFET-et, ami a fűtőszál áramát engedélyezi. Ezzel a tápegységgel kerül párhuzamosan beüzemelésre a 3 napelem, amit diódás "vezérlés" enged a fűtőszálra, ha a napelemek feszültsége több, mint a tápé. Ha bármilyen kérdése maradt, szívesen válaszolok. További szép napot!

Nem, egyáltalán nem, nagyon kevés infót kaptunk, az alapján pontos választ nem lehet adni.

Nem tudom milyen tapasztalatod, tudásod van a témában, de szerintem nem egy csónakban evezünk. (nem gondolom, hogy én tudom jobban, csak más megoldásokat láttunk (nem egy országban élünk))

Az inverternek azt kell tudnia, mi a jelenlegi állapot a mérőhelynél és ez alapján szabályoznia a termelését.
Amit tudok, nagynevű (nem kínai) gyártó áramváltós smart métere nem olyan pontos mint a közvetlen mérő eszköze. Az áramváltó valamekkora plusz pontatlanságot okoz. A soros kommunikációnak nem kihívás ez a távolság. Ha RS485 (mint írták) ami árammal működik (folyik), az ennek a többszörösét tudja. (gyors keresésre 1200m működési távolságot találtam)

Ahol láttam áramváltós mérést, azok nem ipari áramváltók voltak, egyenest az eszközbe kellett kötni, a mérőáramot végig vezetve. Megfelelő keresztmetszetű vezetékkel nem gond a 25m távolság. Nem arra gondoltam, hogy UTP kábelen vezetni a mérőáramokat!

Ha azt feltételezzük, hogy a mérőhelyen van az áramváltó, onnan 25m vezeték az inverterig az áramjelnek. Az energia a mérőhelyről elmegy a ház biztosítékládájába, onnan tovább a melléképület elosztójához, onnan az inverterhez. Ez a távolság feltehetően több mint az utólag elvezetett 25m valamint több kötést is tartalmaz. Mekkora a feszültség különbség a mérőhely és az inverter között? (ez az áramok függvényében folyamatosan változik és feltételezhetően az előjelét is váltja) Mivel csak az áramváltókról volt szó, feltételezem, hogy a feszültségeket az energetikai csatlakozóról méri. Ez jelentős pontatlanságot tud okozni.
Ezért írtam előzőleg, hogy legyen külön önálló eszköz a mérőhelynél, smart meter, és csak digitálisan továbbítani az információt.

A rendelkezésre álló kevés infóból, meg amit feltételezek mellé, valószínű, hogy ha a napelemek DC áramát végig vezetnéd a mérőhelyig, hogy ott legyen elhelyezve az inverter, akkor szükséges lesz a napelemek mellé DC tűzvédelmi (táv)kapcsoló. A napelem vezetékét átvezetni az épületek között, mechanikai rögzítés, védelem, takarás, stb. további kihívást jelenthet.
Erre írtam, hogy lehet egyszerűbb a mérőhelytől vastag kábellal elmenni az inverter tervezett helyére ott mérni az áramot és visszavezetni a kiindulási helyre, hogy folytathassa útját a lakáselosztóba az AC áram. Sokkal több eszköz van és elérhető ennek a megoldására, tudtommal, mint DC oldalon ezt megtenni (önhordó légvezeték?). Ennek ellenére ezt a megvalósítást nem tartom életszerűnek.
Továbbra is az a javaslatom(hozzáállásom), hogy legyen smart meter a mérőhelynél (villanyóra) és soros kommunikáció az inverterig. Megbízhatóan, elég pontosan tud teljesítményt mérni az okos eszköz, egy helyről veszi az áram és a feszültség értéket is. Vékony, olcsó vezetékkel lehet megoldani a kommunikációt, úgy rémlik, hogy találkoztam már önhordó UTP-vel üzletben.
Ha a tervezett inverter nem támogat külső smart metert, akkor kérni egy másikat.

Visszwattot szerelnek gyárakra is, több épületen sok napelem, több inverter, smart meter a mérőhelynél és megy a kommunikáció az eszközök között hogy jól működjön a rendszer. Ha ott tud jól működni, akkor kicsiben is tud működni szerintem.

Biztos vagy benne?
Arról van szó, hogy a bejövő és kimenő áramokat valós időben kell összehasonlítani és hozzáhangolni az inverter működését. Ehhez az áramváltók mérőfeszültségét el kell vinni 25 m-re. 50 Hz-en nem okozna pontatlanságot, de az inverter PWM frekvenciáján már lehetséges. Áramok nem folynak, mert az áramváltók szekunder oldalát helyben kell a szükséges ellenállással lezárni. De 25 m távolságban, még ha UTP kábellel visszük el a jelet, akkor is csökken a mérési pontosság. Ha helyben volna egy Smart meter, annak a soros kimenete se biztos, hogy 25 m távolban valós idejű vezérlést adna. A gyártótól kellene véleményt kérni, hogy milyen távolságról és módon tudják a legjobb eredményt adni.

Még nincs meg a rendszer. A melléképület tetején lesznek a panelek az oldalán meg az inverter. Az épület elejében van egy elosztó oda lesz becsatlakoztatva az inverter. Az ct gyűrűket meg az óránál lévő kiselosztóba kellene tenni ugyebár. A kettő távolsága kb 25m.

A szolgáltatói eszközöknek (legyen az akár a vonali erősítő, akár a CI+ kártya) semmi köze hozzá szerintem, ahogyan a focinak sem. Viszont a napelemes inverter időszakonkénti betáplálása bezavarhat, ahogyan az egyenetlenül cserélt LED sor is. Ezért vált ökölszabállyá, hogy a LED csíkokat mindig egyszerre és egyformákra kell cserélni mert úgy a legkisebb az ehhez hasonló anomáliák kialakulásának az esélye.

Az a baj ezekkel, hogy csak tapasztalati úton, a használatban derül ki, hogy mennyire jók vagy sem, plusz nagyjából minden "gyártónak" vannak jól és kevésbé jól sikerült modelljei. A gyártót szándékosan tettem idézőjelbe, mert mint gyártó nem sok van, valahol Kínában elkészül a belső rész, aztán néhány cég bedobozolja meg ad neki egy saját nevet.
Nekem Voltronic van, ez a 2,5 év alatt soha nem dobott egyetlen hibakódot sem, de ott van az Easun vagy az Igreen azokra sem hallok sok panaszt. Vagy ha minőségi inverter kell akkor olyan is van, csak nem 150-250 ezerért hanem 1,5 millióért.

Nem tudom, hogy a hibrid működésen mit értesz, de ha off-grid-ként van használva, akkor a hibrid inverter (és üzemmód lehetőség) az egy elég veszélyes téma, mert simán rádolgozhatnak a hálózatra amiből aztán komoly bajod is lehet. Valódi off-grid invertert érdemes venni, de olyan ma már nem sok van, inkább a kisebbek között (2-3kW) vannak csak már. Ezeknél fizikailag sem lehetséges hogy a hálózatra dolgozzon, míg a hibrideknél igen, mert azoknak van is olyan üzemmódjuk, amikor a hálózatból segíti ki magát amikor épp bekúszik egy felhő és éppen nagy a kimeneti teljesítmény igény.