Az a baj ezekkel, hogy csak tapasztalati úton, a használatban derül ki, hogy mennyire jók vagy sem, plusz nagyjából minden "gyártónak" vannak jól és kevésbé jól sikerült modelljei. A gyártót szándékosan tettem idézőjelbe, mert mint gyártó nem sok van, valahol Kínában elkészül a belső rész, aztán néhány cég bedobozolja meg ad neki egy saját nevet.
Nekem Voltronic van, ez a 2,5 év alatt soha nem dobott egyetlen hibakódot sem, de ott van az Easun vagy az Igreen azokra sem hallok sok panaszt. Vagy ha minőségi inverter kell akkor olyan is van, csak nem 150-250 ezerért hanem 1,5 millióért.

Nem tudom, hogy a hibrid működésen mit értesz, de ha off-grid-ként van használva, akkor a hibrid inverter (és üzemmód lehetőség) az egy elég veszélyes téma, mert simán rádolgozhatnak a hálózatra amiből aztán komoly bajod is lehet. Valódi off-grid invertert érdemes venni, de olyan ma már nem sok van, inkább a kisebbek között (2-3kW) vannak csak már. Ezeknél fizikailag sem lehetséges hogy a hálózatra dolgozzon, míg a hibrideknél igen, mert azoknak van is olyan üzemmódjuk, amikor a hálózatból segíti ki magát amikor épp bekúszik egy felhő és éppen nagy a kimeneti teljesítmény igény.

A drótok bekötése "nagyon érdekes" mondhatnám ocsmány tűzveszélyes munka. Érdekes továbbá a Schneider FI-be bekötött kék amin van egy sárba (zöld-sárga?) jelölés szigszalaggal. A zöld-sárga fővonaliba bekötött kék több szempontból érdekes, egyrészt nagyon úgy tűnik hogy a kivitelezőnek nem volt zöld-sárga drótja, másrészt a fotó alapján úgy tűnik az is azonos keresztmetszet a többivel, akkor mit keres rajta zöld (azaz 16mm²-nek megfelelő) érvéghüvely?
A mentavill-es FI meg kb. arra jó hogy foglalja helyet a szekrényben meg komolyabb terhelésen van ami kigyullad. Volt hozzá szerencsém szétszerelve is, igénytelenül összetákolt vacak. Nem is értem hogy engedik még forgalmazni.

Szóval én itt nem az AC-s FI-n aggódnék, amivel amúgy nincs semmi gond egy átlag családi házban. Nincs semmilyen ajánlás ami tiltaná, ott nem ajánlják ahol sok nagy teljesítményű kapcsolóüzemű fogyasztó van esetleg napelemes inverter.

Az már komolyabb gond lehet, hogy a képet elnézve ez egy kültéri szekrény, a Resi9-nek emlékezetem szerint -5°C...+40°C a működési tartománya ami miatt télen kérdéses a működőképessége (gyártói ajánlás szerint legalábbis).

trafó vagy inverter

Üdv!

Érdeklődni szeretnék, hogy egy ilyen
24VDC->>24VAC inverter alkalmas-e a kerti 24VAC-s mágnesszelepek (kerti öntözés) működtetésére?
Vagy inkább transzformátorban kéne gondolkodnom?
Ellene a kisebb teljesítmény és persze a magasabb ár szól.

SB

Márpedig kb annyi ( legalábbis ma ennyivel számolnak) , valamikor 3000 A-re lettek tervezve a sináramkörök, amin mindenesetre át kell folynia valamennyi áramna. Amiota megjelentek ezek az uj jármüvek, sorra kellett korlátozni az áramfelvételt mert égtek a cuccok. Részben emiatt is léptek át az ETCS rendszerbe, mert ott nincsenek sináramkörök ( ami gyakorlatilag visszalépés az eredeti filozofiátol), csak a sinen megy vissza az áram. Az igaz, hogy 39 Taurusnak felelne meg, csak azok átlag számok s nem átmeneti értékek. Hány motor van egy Taurusban meg hány mondjuk egy KISSben. Erröl nem igen lehet hallani, mert a német vasuton soha nem voltak ilyen berendezések ( Westinghouse technika), nálunk se nagyon, de pl az olaszoknál, az északi meg a keleti szomszédunknál ez volt az alaprendszer minden elsö osztályu vonalon meg az állomások többségén. Az osztrákok hegyi vonalain meg duplázni kellett a felsövezetéket, söt azzal párhuzamosan huztak az oszlopokon egy vastag drotot rendszeressen összekötve a felsövezetékkel meg egyébb trükkökkel ( kiegyenlitö trafok a szakaszok között ) igyekeznek biztositani az árramt a nehezebb szakaszokon. Ezek az áramcsucsok aránylag rövidek, és korlátozni kell a jármüveken, mert egyszerüen maga a jármü ezt szerkezetileg nem tudja megtenni. Ha ezek a jármüvek nem lennének korlátozva akkor nagyon csökkenne a feszültség a felsövezetékben meg azt sem lehet kizárni, hogy más jármüvek is vannak ugyanabban a tápszakaszban, igy az egyik indulo nehéz tehervonat két Vetronnal az élen bizony a megengedett határok alá vinné a drot feszültségét amire az automatika megállitaná a valamennyi mozdonyt abban a szakaszban.
Êrdekes modon ezzel a müszaki paraméterekben sem igen foglalkoznak, csak odairják pl a Vectronra, hogy a csucsteljesitmény 6400 kW, majd zárojelben ez a mechanikai teljesitmény a kereken, az elektromos felvett teljesitmény ettöl nagyobb lehet. És ez csak egy mozdony. 6400 kWhoz 25kV-n kb 250A, tartozik 16 kV-n már 400A,3kV-n (Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) meg 2100A. Szoval nem babra megy a játék. A motorokba persze a méretezésük szerinti àram folyhat, de azokon sokkal kisebb a feszültség ( még 1000 V alatti is lehet - nem a Vectronban 3000 V DC az inverter feszültsége de ez változik az igények szerint ) viszont az áramnak még nagyobbnak kell lennie, mint a nagyfeszültségü részben.

Inverter cserés, vagy javítható?

Sziasztok!

Van egy Electrolux EW6F429B inverteres mosógép ami E59-hibát ad. A motor és a driver között az eggyik vezeték nem teljesen volt folytonos. Ezt kijavítva tovabra is E59 hiba van. Az hiba leírás szerint ami elvileg ehhez a géphez is jó, a szerint VFD sebesség szenzor hiba. EnnmoEnnektorján nincs tahogenerator, vagy valamilyen jeladó ami a sebesseg jelet szolgáltatná. Lehet hogy az inverter méri a motor fordulatát, és az adja vissza vezérlőnek az aktuális fordulatot? Talakozoztatok már ilyen hibával? invertert kell cserélni?

Köszönöm.
Üdv.

Olcsón szerettem volna 100W-ot 4ohmra. Ennyiért nem éri meg építeni egy bulidobozhoz végfokot. Az IRS2092-vel szereltek nem szeretnek a segédtáp megoldásaik miatt +-55V-nál kisebbről menni. Ott át lehet variálni, hogy működjön. De erről csak akkor derült ki, hogy nem ilyen, amikor megérkezett. Mivel a visszajelzések zöme amúgy jó (az elégett paneles srácon kívül, aki nem tudjuk mit is követett el), akár elég is lehetne nekem, amire szeretném, még ez a hitvány másolat is. De az átalakítás csak részben lehet jó, az 5,1V-os zéneres rész meg van benne, ugyanúgy párhuzamos ellenállásokkal. Sajnos a 12V-os táp része sem XL7005, így ez is kérdéses. Tudom, már rég megtáplálhattam volna +-35V-al, hangszóró nélkül és megmérhettem volna, hogy mit is csinál, de ez a megoldás a kezdeti elképzeléshez képest is jobban zavart.
Előtte nyomoztam kicsit:
A SOP14-et nem sikerült nekik maradéktalanul lecsiszolni, így mikroszkóp alatt kiderült, hogy CD4069BN, tehát CMOS hex inverter. Az első SOP8 akár LM358, vagy hasonló műveleti erősítő is lehet. A másik SOP8 hajtja a feteket 10ohmos gate ellenállásokon keresztül. A hex inverterek láncba vannak kötve, és az utolsó és az utolsó előtti megy a fet meghajtóba. Van itt még egy SMD PNP tranzisztor, aminek a bázisára egy ellenállás jön a műveleti erősítő 1-es lábáról, ez LM358 esetén kimenet lenne, tehát akár jó is lehet. A tranzisztor emittere egy ellenálláson keresztül a műveleti erősítő 8-as lába, ez ugye a + táp, tehát ezt tudná kapcsolni, ez is lehet jó. Az emittere pedig megy a CD4069 1-es lábára, ez az első inverter bemenete, telán ez is jó lehet így. A CD4069 14-es + tápos lába a +12V-on van, a 7-es lába a panel -VCC, megint jó lehet, hiszen ehhez képest készül a +12V. A SOP8 meghajtó IC felső oldali fet meghajtó kimenete a 7-es láb, az alsó az 5-ös. Egy diódán keresztül kapja a CD4069 tápját (azaz +12V) és a 4-es lába ennek is a -VCC, ez is jónak tűnik. Az utolsó előtti inverter kimenete itt a 2-es lábra jön be és az utolsó inverter kimenete pedig a 3-as lábára. Ez lehet akár egy IR2101 fet meghajtó.
Van még egy SMD tranzisztor, de össze van kötve a BE lába, tehát már csak dióda, azt nem néztem még, hogy mit is csinálhat. További érdekesség, hogy ne legyen egyszerű, a +12V-ot előállító rész sem a megszokott XL7005, hanem egy SOP7 IC, aminek nincs használatban a 3-as lába. Az 5,6,7,8 összekötve, mint az XL7005-nél, ez egy záróirányú diódán keresztül GND-re megy. Az 1-2 is össze van kötve, ez a +12V pont. A 4-es ide megy egy diódán keresztül, meg persze itt van a tekercs is, úgyhogy kicsit lehet, hogy belekavarodtam. De az XL7005-nek a FB lába lenne az, ami ennek hiányzik. Más zéner dióda sem itt, sem a panel másik felén nem látható. Ez még lehet jó hír nekem, a kisebb tápfesz miatt...

LG ArtCool meghibásodás

Sziasztok!
Segítségeteket szeretném kérni az alábbi problémával kapcsolatban:
LG ART COOL inverter klíma C1 hibakódot ír és nem fűt. A hűtés az jól működik. A kód elvileg a belső hőérzékelő hibáját jelenti, de ez nem hibás ( a készülék szét lett szedve ki lett takarítva és az alkatrész és a csatlakozás meg lett mérve, vizsgálva). Ez egy 2008-ban telepített készülék ami a tetőtérben van nálunk. Mivel a felső szintet nem használtuk tavalyig, így a klíma se volt nagyon használva a telepítés óta. Összesen talán egy évnyi használat lehet benne. Ősszel kezdtük használni rendszeresen fűtésre. Teljesen jól működött addig amíg a nagy mínuszok be nem jöttek. Az utolsó napon már nem fűtött hatékonyan, ezért kikapcsoltuk és nem használtuk kb 2 hétig. A nagy hideg elmúltával amikor ismét használni akartuk a bekapcsolás után a szokásos szárítás (mindig ezzel kezdte a fűtést IMG_2739.jpg ) után a fűtés helyett megjelent a C'1 hibakód (IMG_2734.PNG). A hűtés jól működik, de ha fűtésre tesszük vagy automata módban fölnyomjuk a hőfokot, azonnal a szárító módot írja ki, majd egy idő után (4-5 perc) a C1 hibajelzést. Kérdésem, hogy van-e valami ötletetek mi lehet a probléma oka? Illetve tudtok-e ajánlani valakit aki korrekt és ért ehhez a készülékhez? Segítségeteket előre is köszönöm!
Üdv mindenkinek: Levente

A pályázat szerint az inverter csere ( ugyan olyan teljesítményű) nem érinti a szaldót. Amúgy sem kell cserélni, mert elvileg tehető hozzá akku. Az e-autó biztosan jó, de az évi 2-3000km miatt nem nyert.

Ezen felül még más probléma is lehet. Az inverter ami fent van tud kezelni aksit? Ha nem akkor inverter csere. Namármost akkor már a szaldó ugrik ha jól tudom. Tehát elég nagy probléma ez így. Mielőtt belevágsz érdemes ezután is nézni. Amúgy 5 év éved van. Jobban jársz egy e autóval hogy a felesleget beletoljad. Esetleg rendszer kiegészítéssel is. 1-2 millióból komplett napelemes rendszert tudsz telepíteni ami szigetüzemű. Hely függvényben lehet garázstető is.

Akumulátor veszteség

Jön az energia tárolókra pályázat. Kérdés milyen hátránnyal jár a plusz energia tároló beépítése? ( a szaldó 5 év múlva lejár, gondoltam az akkor esedékes beruházást közelebb hozom.) Most a lehetséges buktatókat igyekszem kideríteni. Egyrészről az jutott eszembe lehet az akkuk addigra kifekszenek, ( de talán azt olcsóbb lesz cserélni, mint a rendszert bővíteni) a másik ami buktatóként eszembe jutott, mivel elég jól sikerült kisakkozni a szaldó alá a fogyasztást, nagyjából nullán vagyunk. Ha most elkezdi az inverter töltögetni kisütni az akkukat, az vajon mennyi veszteséget visz a rendszerbe?

2 doboz bms el stb volt 400ezer+ 198ezer inverter + egyenlőre 16db 320ah aksi 500 ezer két doboz tele lesz akkor 48v 640ah 30kw + van 24v 560ah aksim még de az savas targonca

Inverter

Tud valaki ajánlani off grid hibrid inverter 48v , lehetőleg wifi-st . Olcsót mindentudót Pv max 4000W inverter olyan 5-6kw os lenne. Talán 10kw ig. Ha használt az sem gond. Ha jó...

Remélem nincs külső villámvédelem vagy ha van is, akkor a rendszer minden részén be van tartva az "s" biztonsági távolság (kábelek, kábeltálcák, napelemek fém tartószerkezete között). Ebben az esetben elegendő T2 vagy T2+T3 típusú túlfeszültségvédő a DC oldalra.

1. Számold ki a napelemes sztringjeid maximális üresjárási feszültségét, ami az Uoc kapocsfeszültség korrigálva a hőmérsékleti együtthatóval (-20°C-on) és szorozva a napelem darabszámmal.

2. Válaszd ki a túlfeszvédőt az Ucpv legnagyobb tartós üzemi feszültsége alapján, ennél sosem lehet nagyobb az 1. pontban számított maximális terheletlen kapocsfeszültség.

3. Nem mindegy hogy földeletlen a napelemes oldal és szimmetrikus vagy az egyik pólus földelt. Ettől függően kell neked egypólusú vagy kétpólusú szimmetrikus.

4. Olvasd el a TF útmutatóját, ha igényel előtétbiztosítót akkor rakj be neki egyet pl. 10x38mm-es gPV olvadót (a párhuzamosított sztringek sínjétől vagy a túlfeszvédelem leágazásába). Ennek akkor van szerepe ha sok párhuzamos sztringed van és a túlfeszültségvédő meghibásodik és rövidzárlatba megy. Akkor a sok sztring 20-200A-es áramát valaminek meg kell szakítania.
Számold ki a sztringek Isc_max eredő rövidzárási áramának maximumát a hőmérsékleti együtthatóval korrigálva (+70°C-ra) és ez legyen kisebb mint a védelem Iscpv árama.

Ez nem javaslat, ki kell választani a megfelelőt a paraméterek alapján, de pl:

Citel DS240S sorozat, kompakt T2 75VDC-től 350VDC-ig

DEHN DG M YPV SCI 150 FM (952 518) 150VDC T2 szimmetrikus

DEHN DG SE DC 242 FM (972 125) 220VDC T2+T3 egypólusú

Nem kell annyira kicentizni mert szabványilag egy 100V-os bemenetnek is bírnia kellene legalább 800V-os feszültséglökést, egy inverternek meg 2500V-ot is. Persze a kínaiak máshogy mérnek... Ha 250V-ig működik a bemeneted, akkor én lehet hogy eleve olyan túlfeszvédőt raknék elé amivel közel a maximális feszültség kihasználható a későbbi bővítés miatt, a fenti paramétereket is betartva mondjuk 250-300V közötti névleges feszültségűt. Viszont a maximális védelmi feszültségszintet lehetőleg ne 4kV-ra válaszd, hanem lényegesen kisebbet keress.

Az 1. DC túlfeszültségvédelem helye mindig közvetlenül az inverter vagy a töltésvezérlő DC bemenete. Ha a napelemek a világ végéig ki vannak kábelezve +10m-en felül, akkor ajánlott egy ugyanilyen készüléket beépíteni közvetlenül a napelemek mellé egy kültéri kiselosztóba vagy kötődobozba. Bár egy olcsó, néhány napelemes szigetüzemnél szinte elhanyagolható kockázat a 2. eszköz elhagyása.

Legyen jó a meglévő PEN potenciálrögzítő földelésed. Akár lehet egy földelőszonda közvetlenül a napelemes egységek mellett is (inverter helyiségénél vagy mondjuk ha melléképületre van telepítve), csak legyen összekötve az épület fő földelőjével (ha egységes földelőrendszer lenne pl. betonalap földelő több felállással az lenne a legkedvezőbb). Az inverter vagy töltésvezérlő mellett nehogy szétválaszd a DC és AC túlfeszültségvédelmi köröket, egy közös földelősín legyen, amibe csatlakoznak a túlfeszvédelmek min. 6mm2 Cu vezetékkel a lehető legrövidebb úton, ebbe köthető bele a helyi kiegészítő földelő ha van és a sín csatlakozzon az épület fő-földelőkapcsához (PE és EPH rendszeréhez) szintén legalább 6mm2 Cu vezetékkel, de ha nagyobb az sosem baj.

DEHN földelő összekötések struktúrája

WifiMonitor a hangzatos neve az alkalmazásnak. Valami qr kód alapján töltöttem le, az inverter használati utasításából . Nem tudom hogy ide fel lehet e tölteni, de ha privátban elküldöd az email címed akkor továbbítom neked.

Mivel a kommunikációs panelt kivettem és vissza fejtettem, így egyértelmű a lábak bekötése.
Rx és Tx a PC és inverter közt kereszt kötést valósít meg a WiFi -hez adott gyári kábellel is.

Mindkettő van rajta, egy RJ45 csatlakozóra kivezetve. Az RS232 -őt használja a WiFi eszköz, és azon keresztül a DessMonitor működik is. Tehát van RS232 kapcsolat, és mint említettem, a WiFi eszközhöz adott kábel a kézikönyvben található RS232 lábakra van kötve. Ezért is kezdtem ezzel a próbát. RS485 - RS232 átalakítóm meg nincs, hogy azt kipróbáljam. Egyébként a WiFi nyilván le van húzva, mikor a PC -re kötöm az invertert, még mielőtt rákérdezne valaki.

Következő lépésben előszedek valami terminál programot, és ránézek a soros portra, hogy van e valami aktivitás egyáltalán. De mivel az inverter a pincében van, így ide oda járkálok, tehát kissé lassú a folyamat. Ez is már csak holnapra marad, majd jelentkezem még.

Itt is van...

Easun és akku RS485 kommunikáció

Üdv! Kötött e már össze valaki JBD BMS által ellenőrzött akkumulátort Rs485 porton keresztül Easun Isolar-SMH-II inverterrel? Valahogy nem tudom rábírni őket, hogy felismerjék egymást. Az inverter 05 menüjében már próbáltam az USE és a LIb beállítást is. Az akku az RS485 protokollnál felsorol vagy 8 fajtát, de pont easun nincs benne. Azon a Pylon meg a Voltronic beállításokkal próbálkoztam, sikertelenül. A vezeték bekötés elvileg a kézikönyvek szerint készített kábellel valósul meg, de kommunikáció még sincs.

Tudnál erre példákat írni? Hadd tanuljunk valamit.
Milyen nagyobb teljesítményű rendszereket építettetek így, amibe nem köthet bele sem a szolgáltató, sem villamos biztonsági felülvizsgáló?

Mik a rendszer főbb részei, milyen típusú izolált töltő, szigetüzemű inverter és akkut sikerült összehangoltan működésre bírni?

Mi a probléma a Victron Multiplus és Quattro invertereivel?
Úgy tudom ezekben nem is akármilyen bemeneti leválasztó mechanizmus van. Alapesetben ez nem lehetne probléma, mert szétkapcsol amint működésbe lép az inverter!
Azért nem megfelelő, mert tud "power assist" funkciót, azaz kiegészíti a hálózatból átengedett teljesítményt és ilyenkor mivel a hálózatra is kapcsolódik és az inverter is dolgozik megtörténhet hogy visszarúg a hálózat felé? Ez az egyedüli oka?

Valószínűleg semmit nem szólna hozzá, csak lejjebb venné a töltőáramot, vagy leállna, ha azt érzékelné, hogy az akku feszültsége nagyobb, mint ami neki be van állítva (vagy amit tudna az aktuális napsütés mellett).
Labortápoknál működik a párhuzamos kapcsolás, az inverter töltőáramköre lényegében ugyanez. Nekem most három helyről tud töltődni az akku, az inverterről az egyik napelem csoportról, egy napelemes töltésvezérlőről egy másik napelem csoportról, ha meg nem süt a nap, vésztartalékként egy univerzális akkutöltőről, kis árammal. Ezek most mind rá vannak kötve, nyáron az akkutöltőt lecsatlakoztatom.
Lehet az akkutöltőt egy diódán keresztül csatlakoztatni az akkura, nekem most így van, ezzel igazából a külső töltőt védem. Nyilván esik feszültség a diódán, meg nagy áram esetén combos dióda kell (vagy több). Most egy gyári, kapcsolóüzemű univerzális töltő tölt, de ez maximum 2-300W-os. Tervezem egy primitív töltő megépítését, ami csak trafóból meg egy graetz-ből állna (vagy több graetzből a nagyobb áram miatt). Csak ott a pontos feszültség beállítása a problémás...

Az első lehetőség, hogy olyan invertert veszel ami garantáltan nem rúg vissza a hálózatra, soha, semmilyen körülmények között. Nem egyszerű, mert a nagyok (3kW-tól felfele) között nagyon kevés ilyen van, és általában csak akkor derül ki róla miután megvetted és le van tesztelve. Ami itthon kapható ilyen az pedig dupla áron van.

A másik lehetőség, hogy valóban off grid használod az inverteredet, a hálózatot nem kötöd rá, ekkor viszont vagy le kell mondani a hálózati akkutöltésről, vagy teszel az akkupakkra külső töltőt, viszont nem tudom, hogy az inverter saját töltője mit fog szólni hozzá, ha szembe kötsz vele egy másik akkutöltőt. Vagy tönkreteszi vagy nem.

Ha én most kezdeném, és nagyobb igényeim lennének, akkor azt csinálnám, hogy vennék ugyanúgy egy kisebb invertert ami jelenleg is van, erre rákötnék minden apró fogyasztót aminél lényeges hogy szünetmentes áramellátása legyen, ezen az inverteren rajta lenne a hálózat is, így vagy mindig van az akkunak töltése és az soha nem merül le, vagy van bypass mód, attól függően, hogy állítod be.
Meg vennék egy másik, 11kW-os invertert is, arról menne minden más, de erre nem kötném rá a hálózatot, így nem érdekelne, hogy visszarúg-e vagy sem, mert nem lenne neki hova visszarúgni.

A megvenni szándékozott inverter tud hibrid nem visszatáplálóként is működni, de ez ugye nem érdekli a szolgáltatót. Természetesen ezt a lehetőséget lenne a legjobb kihasználni, na de nem a HKME követelmények felesleges pénzkidobásával. Most azon töröm a fejem, hogyan lehetne úgy kettős konverziót csinálni, hogy a bejövő 20A hálózatot azon keresztül, galvanikusan leválasztva köthessem az inverter betápjára. Sajnos az ilyen teljesítményű UPS-ek húzós árúak, és még az is kérdés hogy akku nélkül egyáltalán hajlandóak-e menni. Na meg azt sem tudom, hogy mit szólnak pár tized másodperces visszatáplálási próbálkozáshoz.

Inverter problema?

A nyáron a műhelyembe telepítettem egy szigetüzemű 12 kW-os napelemes rendszert nagyon jól működik de az inverter PowMr megszórt rádiófrekvenciás zavarral amelynek a harmonikusai egész rövidhullám tartományban látszanak.Ráadásul a műhelyben az FM rádióból is eltűntek a gyengébb "zenészek"csak az erősebb adók, adások foghatok.Próbáltam a rádiót akkuról működtetni de nincs változás mivel az antennák is pont a műhely felett kaptak helyet.Távolabb helyeztem az antennát de csak az FM műsoroknál van javulás a HF sav ugyanúgy zavarva van.Azon gondolkodom , hogy lecseréljem az invertert egy Deye 12 kW de mielőtt megvásárolnám szeretnem megtudni hogy ezek is okádják a radiofrekis szmogot?Van valakinek ilyen készülékije használatban?Vajon megoldja a csere a problémám?

A Smart méter pontosan az akku miatt kell. Az inverter abbol tudja, hogy mi fontosabb a ház fogyasztása ( nem a visszatáplálás ( az is csak egy fogyasztás lenne)) és mikor mit tegyen ( az átmeneti orákban),

Szoval nem perelgetni kell, hanem megérteni minek mi a feladata a rendszerben.

Úgy is nézhetjük, ott a nettó átlagfizetés 2700 euró ami durván 1 millió Ft, itthon meg 450 ezer körül van, legalábbis azt hazudják, de ha csak 300 körül vesszük akkor is kb. ugyanott vagyunk.

De nem ez a lényeg, hanem az, hogy a hozzávalók (panelek, inverter, akku) ott is ugyanannyiba kerülnek mint itt, de ott mivel háromszor annyiba kerül az áram, jóval többet tud spórolni vele, vagy úgyis mondhatjuk, neki jóval előbb térül meg ugyanaz a befektetés! Sőt, még annál is előbb ha pontosak akarunk lenni, mert ő arányaiban (a fizetéséhez képest) kevesebbet fektet be a keresetéből.

Jut eszembe, nekem ugye csak kis rendszerem van, 3kW inverter, 4kWh akkupakk, nem is az vele a célom, hogy megtermeljem az összes elhasznált energiát, csupán az, hogy az éves fogyasztással így benne tudjunk maradni a rezsicsökkentett tarifában, és ne kelljen a plusz miatt közel dupla árat fizetni!

Amennyiben igy indulsz neki a napelemeknek akkor ne is vágj bele , sajnos megtérülést mint olyan felejtős !
Aztán folytatnám az állami pályazatos vackokkal ,na az meg a világ legnagyobb átvetése !
Egyéb iránt 3,5 milkából magadnak olyan rendszert raksz össze hogy az már jónak mondhatni !
Tavasszal két szigetüzemű rendszert is raktunl össze itt az ismerőseimnél , de egyik sem érte el a 2,5m
11kW inverter
24 db 435w panel
620 Ah akkuk /targonca 48volt /
S azátán a rengeteg cucc ami kell még , vezetékek elosztók , kismegszakitók ,tetőkampók , sinek meg még sorolhatnám.

Csak is ha magadnak szereled akkor lessz csak megtérülés , mert ha szerelteted valakivel na az ott min viszi a további 1milkát mint munkabért !

Tele vannak EU-s raktárral, szóval lesz még belőle több is — ezzel nem lesz gond. Nekem is minden onnan van évek óta, tökéletesen megy a LiFePO és az inverter is. Sőt, amit itthon veszel, az is sokszor onnan van, csak dupla áron, átcímkézve. Az akku garanciát meg itthon sem tudod könnyen intézni: mindent rád akarnak verni. A face csoportok tele vannak ilyen panaszokkal.

Lehet, csak Kínából ilyet nem veszel, legalábbis én nem láttam, amit meg veszel arról meg nem lehet tudni mi van benne, biztonságos-e vagy sem, nem rugdos-e vissza a hálózatra stb.
Pár hónap és jön a temu-vám minden keletről rendelt 150 euró alatti vásárlásra, szóval onnét sem lesz már minden olyan olcsó. Bár mondjuk egy inverter ára felette van, szóval arra alapból van vám. Meg még ott van a gari, Kínába nem hiszem hogy visszaküldöd ha pár hónap múlva netán megadja magát.

Egy egész jónak tűnő gyakorlati megoldás a napraforgóra, igaz még csak manuális.

Itt pedig az iGreen 6kW-os inverterei 3 fázisban, erről egy előző videó is van ahol látható, hogy ez az inverter garantáltan nem rúg vissza a hálózatra semennyire sem, sajnos a 11kW-os testvéréről már ez nem mondható el. A másik gond, hogy itthon ez az inverter kb. duplaannyiba kerül mint egy Kínából rendelt bármilyen.