Pedig egyszerűbb, meg pláne olcsóbb megoldás nem nagyon lesz rá, főleg ilyen V és A igénynél.
A 0-40V AC inverter az nem szabványos... Az AC-t szabályozni nehezebb mint a DC-t.

Ui.: Persze egyedileg is lehet tervezni félvezetős szinuszos invertert de az drágább lesz,
+ nem ártana érteni is hozzá kicsit.
Gyakorlatilag hálózati AC -ból DC-t kell előállítani mondjuk egy sima trafóval,
aztán DC -ből szinuszos jelet kell létrehozni PWM vezérléssel. Arduinoval elvileg megoldható.
(De ez utóbbi lépés nem az a kategória, hogy LM317 -et megfejelünk power tranyóval...)
Meg biztos van rá cél IC is, csak azt keresni kell.

Nem használok rádiót. A két inverter kb. 5 m-re van egymástól egy lépcsőházban.

Engem nem zavar, egyedül a reggeli hírek erejéig megy a konyhában a KH-n a Kossuth rádió. Nem jártam utána, de szerintem nálam maga az MT kábel szór, mert az inverter nem csatlakozik közvetlenül a hálózatra, hanem külön hálózat lett neki kiépítve és annak az MT kábelei (jobb híján) a padláson futnak végig és onnan jönnek le a falban csőben oda ahova kell.
Ezek az (olcsó) inverterek amiket mi veszünk ezek szerintem mind ilyenek. Ne 120 ezerért vegyél invertert hanem 1,5 millióért, az talán nem lesz ilyen. Valamit valamiért.
Egy mezei zavarszűrő berakása szerintem semmit nem fog javítani rajta mert a belső kapcsolásuk is más, jóval egyszerűbb ezeknek, de próbáld meg.

Én ezeket próbálnám meg:
- inverter AC be/kimenetére külső hálózati EMI szűrő, frekiváltókhoz is lehet kapni.
- DC EMI szűrő PV rendszerhez közvetlenül az inverter bemeneténél.
- inverter beépítése egy zárt acél fali elosztóba.
- DC kábelek árnyékolása az invertertől a napelemekig zárt kábeltálcával vagy alumínium védőcsővel.
- Mindehhez egy nagyon jó földelés minél közelebb az inverterhez, nagy keresztmetszetekkel.

Könnyen elképzelhető, mert nálam van egy Easun (hasonló) inverter, és amíg nem a betáplálós Growattot használtam, elég rendesen zavarta a csöves rádiót, mikor egy próbára rákötöttem. Sajnos ezek nem a legjobb szűréssel lettek szerelve.

Sőt! Van Qoltec.com is. Biztos ott nyomtatják a címkét.
Qoltec Solar inverter
Legelőször, mikor beléptem, még csak a lap fölső szélén a választási lehetőség jött be (Filter), ráadásul nem egy sorban, hanem egymás alatt 3 csík. Az alatt nem látszott semmi. Pedig keresgéltem, kattintgattam ide-oda.
Most másodszorra már bejöttek az inverterek képei is.

Milyen inverter? A komoly napelemes inverterekben ezek a szűrők kötelezően benne vannak.

Inverter rádió interferencia

Sziasztok, a problémám az , hogy a napelemes feszültség rákapcsolásakor az inverter zavarja a rádiót (558Khz) de látszólag az urh sávban nem. Kifogtam egy róssz minőségű invertert vagy több is ilyen? Tudom ezt szűrni valahogy ? Bifiláris tekercssel esetleg az inverter belsejében?

Én maradtam a külső akkutöltős ötletnél(az inverter 230V-os bemenetét nem is használom), itt nem lehetséges a visszatáplálás. Mivel az akkutöltőbe napelem nincs kötve így még bele sem lehet kötni.

Ha például offgrid inverter 230V benetét bekötöd a hálózatba, az nem termel vissza,de attól még a hálózatra van kötve. Ha teljesen offgrid a rendszered, akkor ez nem valósul meg, így adatot sem kell szolgáltatni. Épp ezért én az inverterem bementét nem is kötöttem be a hálózatba. Így a biztos.

A villamos energia törvény 3. §. 24-es pontja ezt mondja:
"Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;"

Az off grid rendszer invertere nem csatlakozik a hálózathoz, szerintem. Ha van akkumulátor, akkor annak töltése történhet a hálózatból, de az inverter akkor sem csatlakozik a hálózathoz.

A felsorolásban nekem nem egyértelmű, hogy ez a mondat akkor most mit is akar jelenteni:
"Milyen típusú inverterekről kell adatot szolgáltatni?
Bármilyen gyártmányú és típusú inverterről, ha az egy háztartási méretű kiserőmű része, és a közcélú hálózatra csatlakozik. Abban az esetben is szükséges az adatszolgáltatás teljesítése, ha nem történik betáplálás a közcélú hálózatba. "
Most akkor, az csatlakozik a hálózatra ami képes visszatáplálni, vagy a sziget üzemű inverter aminek a bemenetére kötöm a hálózatot (esetleges bypass üzem, vagy akkutöltés céljából), az is hálózatra csatlakozásnak minősül?

Az termelhet és kereskedhet vele, akinek az állam engedélyt ad rá. Tehát a területi szolgáltatónak igenis lehet köze hozzá, hogy mit művelnek a területén olyanok, akiknek nincs rá engedélye. Mint ahogy az állam elrendelheti minden "engedélyes" áramtermelő részére, hogy teljes adatszolgáltatást biztosítson az erre feljogosított cég részére.
Akármennyire törvényellenesnek és indokolatlannak tűnik számunkra. Egyik napelemes fórumban már idézték ezt a törvényt. Eszerint adott időponttól kezdve minden inverteres 5 perces bontásban köteles adatot szolgáltatni a FEAK Zrt részére. Bár sok régebbi inverter erre nem is képes. Azzal kedveskednek, hogy hamarosan úgyis minden inverterben lesz Wifi és akkor "Vakpali, Vakpali mindent lát...". Gondolom, sokan ismerik ezt a mondókát. De nem elég nekik a hálózatra tápláló inverter. Minden szigetüzemű inverter, aggregátoros áramellátás, stb. esetén is előírják.
Reméltem, hogy a napelemesek szövetsége alkotmányossági vizsgálatot kér, de gyanítom, vagy belátták, hogy értelmetlen, vagy úgyis elbukna.
Statisztikai szempontból érthető, ha látni szeretnék, hogy mennyi a tényleges hazai áramtermelés és felhasználás. Biztosabban lehet tervezni, ütemezni.
Akármennyire undorító is a szándék.

Attól még, hogy a hálózat is rá van kötve a bemenetére az még szigetüzemű inverter. Nagyjából azért nem találsz róla semmit, mert kb. nincs is róla semmi. Szolgáltatója válogatja. Az Eon pl. állítólag egyenesen tiltja, azaz nem telepíthetsz sziget üzemű invertert olyan felhasználási helyre ahol van hálózati szolgáltatás, azaz villanyóra. Akkor sem, ha nem kötöd rá az inverterre a hálózatot.
Törvény szerint meg ha jól tudom, semmi közük nincs hozzá. A hibridekhez van, mert azok beállítástól függően akár vissza is tudnak termelni, az off-grid inverter nem, benne is van a nevében.
Némi próbálkozás után én nem foglalkoztam vele mit okoskodnak, összeraktam a rendszeremet, és működik. Viszont, a tűzvédelmi előírásoknak meg kell felelnie, azaz, az udvarról jó látható helyen jelezned kell hogy napelemes rendszer működik, és el kell látni hozzáférhető tűzvédelmi kapcsolóval is, hogy ha tűz van a házban és jönnek a tűzoltók akkor ne csak lássák hanem le is tudják kapcsolni. Sőt ha jól tudom maga a napelem még ettől is bonyolultabb ebből a szempontból, mert hiába kapcsolod le, ha süt a nap, attól még a feszültség ott lesz a napelem sarkain, és egy lángoló tetőnél az a néhány száz volt nem egészséges ha vízzel oltják.

Igazad van,Ez egy itt nem ismert gép,Egy Dekapower 230 ultramig expert,ami dupla impulzusos,synergikus,és tőbbek álltal tesztelve meghaladja a 250 A-t,inverter 1 fázis,természetesen olyankor 30A-t is megrángatja a bemenetet...

Van valódi szinuszos inverter, ennek kimenetén szinusz alakú jel jön ki. Ennek csúcsértéke 325V, effektív értéke 230V. Teljesen megegyezik a hálózati feszültséggel, tehát minden olyan készülék üzemeltethető róla, ami a hálózatról. Természetesen a maximális terhelhetőséget nem haladhatjuk meg.

Módosított szinusz kimenetű invertert kvázi szinuszosnak is említik. Ez nem igazán szinusz forma, hanem olyan négyszögjel, aminek csúcsértéke 325V. Mivel a négyszögjel effektív értéke is 325V lenne, túlterhelés a rezisztív terheléseket, mint például izzólámpa. Ezért a pozitív és negatív négyszög között holtidőt iktatnak be. Ennek nagyságát könnyen ki lehet számolni. Ha szinusz esetén a csúcs/effektív arány rezisztív terhelésre 2, akkor itt is ezt kell elérni. A teljes ciklus első negyedében +325V van a kimeneten, második negyedében 0V, harmadikban -325V, negyedikben megint 0V.
Ilyen hullámformáról majdnem minden működhet, kivéve azok, amik kizárólag szinuszos hálózatra vannak kitalálva. Ilyenek többnyire a villanymotorok, transzformátorok, kondenzátoros előtétű ledes világítások, fénycsövek. Ezek bár működhetnek, viszont a hosszabb távú meghibásodás nélküli üzem nem garantált.
Viszont elektronikus előtétű fénycsövek, vagy tisztességes tápegységű led világítás minden gond nélkül mehet róla.
Gondot okozhat viszont, hogy az olcsóbb inverterek kimeneti feszültsége nem stabil, így ha az kívül esik azon a tartományon amin belül egy készülék működni tud, akkor lehetnek gondok.

Ezt nem ártana átgondolni.

persze hogy használhatod, még akár a TV-t is.
egyébként ma már mindegyik inverter smps' táp, sinus wave t,állít elő, mivel ferrit magos trafó van benne, ez adja a 230V ot is.

A batériák feszültségét nézve ha jól gondolom van lítium-ion, meg nikkel-metál hidrid példány is a kapcsolásban. Pár helyen szoktam használni elemeket, de főleg mosfet előfeszítést céljából. Oda a nagyon kis áramterhelés miatt a legkisebb méretű gomb alakú lítium a kedvencem. Az első ilyen több mint 10 éve üzemel.
Ahol áram is kell, ott két út lehetséges. Online, vagy offline. Tehát szinten tartó töltést kap folyamatosan miközben üzemel, vagy feltöltöm, majd használom.
Az első opció szinpatikusabbnak látszik, de valójában nem az. Az akku ugyanis nem kondenzátor. A kémia működéséhez át kell lépni egy potenciálgátat. Állandósult állapotban amikor a terhelés áramfelvétele nem változik, gyakorlatilag az akku felé sem töltő, sem kisütő áram nem folyik. Az akku belső ellenállása ilyenkor a legmagasabb. Nem tudom mekkora ez az arány a terhelthez képest, egyszer ki kellene mérnem. A mérési metódus megvan, csak idő nem jutott még rá. De akár két szembekapcsolt azonos kapocsfeszültségű akkut egy hangszóró vezetékbe beiktatva meg is hallgatható ez a nemlineáris viselkedés.
A kapcsolásod szerencsére ettől nem szenved.
Az említett viselkedés miatt elvetettem az online akkus táplálást a nagyáramú részben, ott esetleg szuperkondenzátor jelenthet megoldást.
Ez az akkus dolog nem is igazából a hifis vonalból keletkezett, hanem attól messze gyengébb hangtechnikai okból.
Történt ugyanis, hogy lecseréltem a kocsit. Az alsó regiszterek mindig gyengén szólnak a legtöbb járműben, szükség van kiegészítő hangsugárzóra ennek orvoslása céljából. Nem a döngetős tucc-tucc hanem szolíd mélytartomány a cél. Ülés alatti zárt aktív sugárzó korábban is volt, de ezek hatásfok a nem túlmagas. Most nem fogom szétfaragni a villamos rendszert, ezért csak a szivargyújtó nyújt energiát nekem. Az meg legfeljebb 10A. Nos ez átlagban elég is, de csúcsokban kevés. Itt jön képbe az akkus izé. Jelenlegi elképzelés hogy egy 5A körüli áramhatárolt tápegység gondoskodik a szükséges tápfesz előállításáról. Az áramfelvételt a régi szekérben egy hordozható digitális szkóppal mérve az jött ki, hogy 1A alatti az átlag áramfelvétel. Ez szándékosan hangosan hallgatott rock zene mellett mérhető. Csúcsban viszont a 15A-t elérte. "AB" osztályban dolgozik az eredeti erősítő, de teszt üzemben kipróbáltam PWM végfoknál is. Nos, nem sokat nyertem vele. "AB" osztályban a relatív alacsony nyugalmi áramnak köszönhetően a 12/2X35V-inverter a csendes részeknél 100mA alatt terhelte a kocsi akkuját, PWM esetében fél amperrel. Nagy hangerőn ugyanúgy 15A-ig nőttek a csúcsok, csak sokkal keskenyebb voltak. Félhangerőn egyértelműen a PWM volt gazdaságosabb.
Nos erre született az a gondolat, hogy hosszú időállandójú táphidegítést lehet alkalmazni.

Kicsit off volt ez a pár sor, de a problémát legalább felvetettem vele. Az elképzelés továbbra is az, hogy szobai zenehallgatás is üzemelhessen akkuról. A kérdés csak az, hogy online, vagy offline legyen az akku töltése.
Ha offline, akkor az akku kapacitásának elégnek kell lennie egy napi üzemre, éjszaka meg majd töltésre kapcsolhatja magát.
Online módban pedig nincs időkorlát, csak a korábban felvetett problémára kell megoldást találni. Ráadásul a hálózattal való folyamatos kapcsolat miatt éppen elvész a lényegi rész, miszerint nincs a hálózatból érkező zavar.

Ehhez a vizsgálathoz elég kikapcsolni a napelemes invertert. A ma már gyakoribb invertertípus trafónélküli. Ez azt jelenti, hogy a napelemeken megjelenik a hálózati váltakozó feszültség, ami a napelemek és a keret közötti kapacitáson már mérhető áramot küld át. Ez nem okozza az inverter leállását, mert az a DC szivárgó áramot figyeli. Emiatt is kell a napelemes rendszerekhez minél közelebb lehetőleg új földelést kialakítani, de ettől függetlenül össze kell kötni a PE rendszerrel.
Ha a DC táplálást leválasztjuk, akkor már nem kerülhet ki a hálózati feszültség a napelem táblákra. Ha pedig az AC oldali kapcsolót is kikapcsoljuk, akkor már az inverter zavarszűrő rendszereinek a védővezeték felé irányuló néhány mA árama is kiesik.
Ha a napelemekhez közel telepített földelő és bekötésének átmeneti ellenállása megfelelő, nem alakulhatna ki zavaró feszültség a védővezetéken.
A korábbi rajzon nem szerepel a napelem és védelmének bekötése.

Mérd meg a PEN és a napelem földelése közt a napelemnél, majd a PEN és az inverter földelése között az inverternél.
A szomszédnak is van napeleme? Ha igen, jó volna ott is megmérni.

Hova van bekötve a napelemek és az inverter földelése?

Inverter teljesítmény túllépés

Sziasztok!
Mostanában eltűntem egy kicsit, de végre sikerült a rendszeremmel is foglalkozni. A 6 db. ECO delta 285 P-vel sorosan kapcsoltam a télen vásárolt DAH solar 415 W-os napelemet. Most, hogy jó szögben állunk a Nap felé, szépen termel annak ellenére is, hogy a panelek munkaponti árama egy picit eltér. A beépített teljesítmény így meghaladja a 2 kWp-t. Melegben kb. 1,9 kW-ig megy fel, ami nem rossz, de egy-egy szelesebb, hűvösebb napon eléri a 2 kW-ot. A Growatt 2000-S kijelzőjén 2020-2024 W-ot is le lehet olvasni. Ez meghaladja az engedélyezettet, bár nem hiszem, hogy problémázna rajta a hálózatüzemeltető, hiszen rendszerengedélyes az inverter. Még nem mértem le, de volt már valakinél ilyen, hogy többet mutatott a kijelző?
(Meddővel együtt természetesen lehet több mint 2 kVA, de itt a wattosat mutatja.)
Nálam egyébként nem probléma a többlet, mert a garázsban, ahol az inverter működik, van egy reggeltől-estig üzemelő ventilátor 30 W teljesítménnyel. Ezt egy időkapcsoló kapcsolja, és az inverterre fújja a levegőt, mert a hőmérséklet 40 °C felett is szokott lenni a garázsban, ha csukva van az ajtó.
Egyébként a két monokristályos panelhez magam gyártottam a tartót a tetőre, csak a kapcsok gyáriak. Sokkal olcsóbb lett, mintha megvettem voln az alumínium síneket.

Inverter beazonosítás

Sziasztok! A fotókon látható inverter beazonosításában kérnék segítséget, hátha felismeri valaki a panelt, vagy egyáltalán mihez hasonlít. A MÉH telepről kukáztam ebben az állapotban. Az elejét a kezelőszervekkel és a burkolatot már "megmentették", vagy ki sem dobták. Próbálták "javítani" is, mert valamilyen megfontolásból a segédtáp vég FET helyére valaki rakott egy BD241-et és a hálózati diódahíd el volt tűnve belőle. A panel is szét volt gányolva a segédtáp részén. Kapott egy új UC3845-öt foglalattal, FET-et, egy 18V-os zénert, 2 ellenállást és a panel is restaurálva lett nagyjából. A cucc beindult, dolgozik szépen, a feszültséget leadja, viszont nem tudom a szabályzó poti hova volt kötve ill. a ledek. Több a csatlakozó is, mint ami feltételezhető. A "display" felirat rá van pingálva a panelre, de az annyira nem érdekel. A vezérlés egy UC3846D-ből és talán TL084-ből áll(ez utóbbit nem tudom leolvasni). Ha valaki segítene beazonosítani, esetleg egy rajzrészlettel kisegíteni amin hasonló a vezérlés és a potméter is rajta van, azt nagyon megköszönném. Üdv

A "Hegesztő inverter javítás" topicban éppen ilyen IC-vel működő panelt mutat hulala kolléga. LNK626-os.

Szerintem van/lenne jobb megoldás is a megujolok használatára, ha nem kötnék öket egyenesen a hálozatra, hanem a termelt energiával hajtanák a nagy gépeket ( meg mindig kisebb lenne a veszteség mint egy ilyen balhé okozta kár). Azok a forgo gépek ugyanugy viselkednének mint a foszilis-, vizi- vagy atomerömü gépei csak nem göz vagy viz hajtaná, hanem a megulok által termelt energia (Ward - Leonard rendszer) , ami lehet akár sima egyenáram is - azaz még inverter sem kellene, azaz kapnának ezek is egy inercia összetevöt és minden egyébb paraméterben azonosak lennének a hagyományos erömüvek müködésével, azaz ki lenne iktatva a jelenlegi gond és a karbantartás is egységesülne. Persze ez is némi veszteséggel jár, de még mindig kevesebb mint egy blackout és ráadásul egységes lenne a rendszer.
Itt elsösorban nem az inverterek fekvenciájával van a gond, azt lehetne akár kristálystabilitásura épiteni, de összehangolni ezernyi invertert csak szinkronizálva lehet, ami feltételezi, hogy valamennyi folyamatosan müködik, amit sajnos nem lehet garantálni. ( amugy a nagy szélkerekes parkokban már ehhez hasonlo rendszer van, ha megfigyeled, akkor bármilyen szél esetében egyformán forognak és azokban van némi inercia is.

Hát nem, ezért lett balhé Spanyolországban is, mert egy inverter szinte azonnal reagál, ezekhez a gépekhez meg idö kell, azaz pontos tervet kell késziteni mikor melyik megy milyen teljesitmennyel stb. Ezt sajnos a megujulok egyikével sem lehet megoldani, mindegy hogy napelem, szélkerék vagy tükrös erömü.

Úgy nézem az EASUN-ból nincs ilyen kicsi.

A PWM direktbe kapcsolja az akkura a napelemet, ezért elveszik a teljesítmény mert nem hagyja magasabb munkaponti feszültségen dolgozni. Viszont 24V-nál a felső határ 55V körül szokott lenni.
Az MPPT-ben meg buck konverter van, aminél a bemeneti feszültségnek pár volttal legalább nagyobbnak kell lennie, mint a kimenetinek, cserébe a feszültség felső határa sokkal magasabb is lehet, pl 70-150V.
Vagyis mindkettő esetben a napelem munkaponti feszültsége legyen legalább 5V-al magasabb mint a névleges akkufeszültség.

Az akku megvan, ezért nem gondoltam power stationra.

@Ge Lee: Kösz, ezen még gondolkodom. Mivel tényleg csak játszásra kell, ezért nem akarok rá sokat költeni és feleslegesen nagy teljesítményű cuccokat venni. Ha nincs, akkor marad a kamionos inverter.

Újan felejtsd el, 90 alatt nincs, használt meg most épp van egy. Ennél jobb vételt nem fogsz találni.

A hordozhatót úgy értettem, hogy az egész kerekeken gurulna és ezen egy esővédett elosztóba kerülne egy inverterrel együtt minden. Felőlem lehet falra szerelt is, megoldom.

Hát ez az, hogy elkezdtem nézelődni és vagy 12V-ost láttam vagy ezeket a nagyobb 2-3kW-os százezer forint felettieket. A kérdés, hogy nincs-e hasonló kisebb teljesítményben és ezzel olcsóbban?

Elsősorban 24V-ot szeretnék a kisebb áramok és a töltésvezérlő jobb kihasználása miatt. A napelem talán 2db 100W-os lesz amik 12V-os rendszerhez valók, de sorba kötve 24V-os rendszert is tölthetnek.

De ha nincs olcsón, akkor marad a különálló töltésvezérlő és inverter (mppt 20-30 ezer + módosított vagy tiszta szinusz inverter 3-500W-al kb. 20-40 ezer), ha pedig AC csatolás kell akkor kénytelen leszek egy akkutöltőt is venni hozzá. Ezért kérdés, hogy van-e ilyen árban kis teljesítményű kombinált inverter, mert akkor megérheti inkább az.