A "Hegesztő inverter javítás" topicban éppen ilyen IC-vel működő panelt mutat hulala kolléga. LNK626-os.

Szerintem van/lenne jobb megoldás is a megujolok használatára, ha nem kötnék öket egyenesen a hálozatra, hanem a termelt energiával hajtanák a nagy gépeket ( meg mindig kisebb lenne a veszteség mint egy ilyen balhé okozta kár). Azok a forgo gépek ugyanugy viselkednének mint a foszilis-, vizi- vagy atomerömü gépei csak nem göz vagy viz hajtaná, hanem a megulok által termelt energia (Ward - Leonard rendszer) , ami lehet akár sima egyenáram is - azaz még inverter sem kellene, azaz kapnának ezek is egy inercia összetevöt és minden egyébb paraméterben azonosak lennének a hagyományos erömüvek müködésével, azaz ki lenne iktatva a jelenlegi gond és a karbantartás is egységesülne. Persze ez is némi veszteséggel jár, de még mindig kevesebb mint egy blackout és ráadásul egységes lenne a rendszer.
Itt elsösorban nem az inverterek fekvenciájával van a gond, azt lehetne akár kristálystabilitásura épiteni, de összehangolni ezernyi invertert csak szinkronizálva lehet, ami feltételezi, hogy valamennyi folyamatosan müködik, amit sajnos nem lehet garantálni. ( amugy a nagy szélkerekes parkokban már ehhez hasonlo rendszer van, ha megfigyeled, akkor bármilyen szél esetében egyformán forognak és azokban van némi inercia is.

Hát nem, ezért lett balhé Spanyolországban is, mert egy inverter szinte azonnal reagál, ezekhez a gépekhez meg idö kell, azaz pontos tervet kell késziteni mikor melyik megy milyen teljesitmennyel stb. Ezt sajnos a megujulok egyikével sem lehet megoldani, mindegy hogy napelem, szélkerék vagy tükrös erömü.

Úgy nézem az EASUN-ból nincs ilyen kicsi.

A PWM direktbe kapcsolja az akkura a napelemet, ezért elveszik a teljesítmény mert nem hagyja magasabb munkaponti feszültségen dolgozni. Viszont 24V-nál a felső határ 55V körül szokott lenni.
Az MPPT-ben meg buck konverter van, aminél a bemeneti feszültségnek pár volttal legalább nagyobbnak kell lennie, mint a kimenetinek, cserébe a feszültség felső határa sokkal magasabb is lehet, pl 70-150V.
Vagyis mindkettő esetben a napelem munkaponti feszültsége legyen legalább 5V-al magasabb mint a névleges akkufeszültség.

Az akku megvan, ezért nem gondoltam power stationra.

@Ge Lee: Kösz, ezen még gondolkodom. Mivel tényleg csak játszásra kell, ezért nem akarok rá sokat költeni és feleslegesen nagy teljesítményű cuccokat venni. Ha nincs, akkor marad a kamionos inverter.

Újan felejtsd el, 90 alatt nincs, használt meg most épp van egy. Ennél jobb vételt nem fogsz találni.

A hordozhatót úgy értettem, hogy az egész kerekeken gurulna és ezen egy esővédett elosztóba kerülne egy inverterrel együtt minden. Felőlem lehet falra szerelt is, megoldom.

Hát ez az, hogy elkezdtem nézelődni és vagy 12V-ost láttam vagy ezeket a nagyobb 2-3kW-os százezer forint felettieket. A kérdés, hogy nincs-e hasonló kisebb teljesítményben és ezzel olcsóbban?

Elsősorban 24V-ot szeretnék a kisebb áramok és a töltésvezérlő jobb kihasználása miatt. A napelem talán 2db 100W-os lesz amik 12V-os rendszerhez valók, de sorba kötve 24V-os rendszert is tölthetnek.

De ha nincs olcsón, akkor marad a különálló töltésvezérlő és inverter (mppt 20-30 ezer + módosított vagy tiszta szinusz inverter 3-500W-al kb. 20-40 ezer), ha pedig AC csatolás kell akkor kénytelen leszek egy akkutöltőt is venni hozzá. Ezért kérdés, hogy van-e ilyen árban kis teljesítményű kombinált inverter, mert akkor megérheti inkább az.

Egyrészt ezek nem hordozhatók, másrészt nem 50-80 közt van az áruk újan hanem feljebb. Nekem ez van, eddig tökéletesen meg vagyok vele elégedve, de felesleges 24V-ban gondolkodnod akkora teljesítményre, mert a 12V-os rendszer is bőven elég hozzá, egyszerűbb és olcsóbb is. Mint pl. ez. Utóbbinak a más gyártós (green cell) változata felbukkan néha olcsóbban is, én vettem egyet alig használtan kb. féláron, ezekhez elegendő egyetlen solar panel mert 600W-nál nem igen tudnak többet fogadni PV oldalról.

Ha ezeknél a megoldásoknál olcsóbbat akarsz akkor külön inverter és külön mppt bár szerintem összességében lehet, hogy az még drágább lesz, és ahhoz nincs 230V AC bemenet.

Jobban belegondolva nem is olyan egyszerű azt "csak úgy" megcsinálni. Ha több száz voltos a rendszer, sorba van kötve 6 napelem vagyis megpróbálnál a 230V effektív feszültség helyett közel 230V DC-t rákötni az már az életre veszélyes feszültség. És miként is lehet kialakítani, mivel a napelem alapvetően DC-IT rendszer a fémtartályba épített fűtőszál külső háza meg elkerülhetetlenül földelt. Ha a napelem egyik pólusa sem földelt, akkor a szigetelés-ellenőrzőn kívül nincs amivel hatékonyan detektálható lenne a meghibásodás, de ez drága.
Ha pedig a napelem egyik pólusa le van földelve, akkor elméletben a hibaáram detektálás egyszerű művelet, viszont valamennyi áramvédő, még a B típusút is alapvetően váltakozóáramú hálózatba való beépítésre tervezték, hiába képes megszakítani a tiszta egyenáramú hibaáramot is. A Schneider nem is ajánlja a DC hálózatba való beépítést.
A túláram/zárlatvédelem meg elég problémás napelemnél, ami maga is áramgenerátoros. AC-TN hálózatnál úgy működik a hibavédelem, hogy a névleges áramnál több nagyságrenddel nagyobb zárlati áram képes kialakulni, így ez könnyedén tudja működtetni a védelmet, ezzel szemben a napelemnél egyáltalán nem biztos, hogy a munkaponti áramra betett védelem és a legközelebbi magasabb értéke egyáltalán kioldana, vagy nem 1-2 óráig tartana a kioldás.

Ha nagyobb teljesítményed van és több napelemed amik sorbaköthetőek, akkor 100 ezer forint körüli összegért nem is rossz megoldás a napelem DC-ből kimondottan 230VAC-t előállító fűtőbetétek meghajtására tervezett inverter. Ráadásul ez egyben mppt funkciót is ellát, a legjobban hasznosul a napenergiád. De lehet hogy ebben az esetben is szükséges lenne a rendszerbe egy B-típusú áramvédő ha nincs az inverterbe építve, ahogy elektromos autó töltőnél is. Az a lényege, ha meghibásodik a berendezés és a hálózatba kijut a több száz voltos napelemes vagy akkufeszültség, akkor ezt képes legyen érzékelni a B típus és kikapcsolni.

Biztonságosabb lenne 12/24/48V-os fűtőbetéttel kísérletezni és a napelemeket párhuzamosan kapcsolni. Lehet kapni pl. 24V/300W vagy 48V/600W-os betétet, ezek terhelése jobban megközelítené a napelem számára ideális munkapontot ha fixen rá van kapcsolva például egy 400W-os modulra, aminek a munkaponti feszültsége 35V körül van. Egy ekkora napelem STC munkapontban például 3ohm körüli terhelést igényel, a 48V/600W pedig fixen 3,84ohm. Ez nem is lenne olyan rossz párosítás. De ha a besugárzás hirtelen a felére esik akkor máris 6ohm terhelőimpedancia kellene, a fix alacsony impedancia viszont elhúzza a munkapontot a rövidzárási tartományhoz, ahol meredeken lecsökken a teljesítménygörbe. Ezért fontos az mppt szabályzás.
Kismegszakítók vannak DC feszültségre és a kapcsolás megoldható egyenáramú szilárdtest relével, amivel pl. 60V/50A-t simán lehet kapcsolni akármennyiszer, amíg ki nem jön belőle a működtető füst.

Az egyik nagy probléma az egyenáramú vízmelegítéssel hogy semmilyen körülmények között ne idézzen elő vízbontást és ezzel hidrogénrobbanást. Egy időben terjedt egy "ionkazánnak" nevezett átverés, ahol az elektródák közvetlenül érintkeztek a vízzel és a víz ellenállásán keresztül képződött a hőenergia. Na ez eleve nem működne egyenáramról, mert egyből vízbontás lesz. A fűtőbetétnél egy földelt fém cső érintkezik a vízzel és ezen belül van elszigetelve az ellenállás-fűtőhuzal. Ha rossz hőátadás miatt felhasad a külső burok, akkor a fűtőszál is érintkezhet a vízzel, a hálózatnál jobb esetben ilyenkor leold a bojler áramvédője - ha van - vagy a kismegszakító, vagy "rejtélyes" csípés keletkezik a vízhálózatnál.

Amíg földfüggetlen az egyenáramú fűtőbetét rendszere, addig ilyen hibánál nem tud áram folyni a vízen át a földelőrendszerbe, de jó lenne valamivel automatikusan detektálni a hibát és nem csak abból észrevenni, hogy "nem megy a fűtés".

Laptophoz, okos telefonok töltésére nem kell szinuszos inverter. A legolcsóbb, legkisebb is megteszi. Ha igaz, úgyis a 300 W-os a legkisebb. Szünetmentes akad 250 VA-es is, ami úgy 150-180 W.
Itt pl. akadnak kisebbek.
Ha már kínai lúd, legyen soványabb!

Értem. Ezen kívül miket kell szem előtt tartani az inverter vásárlásnál?

ZTECH 12V-os Pb.akkuhoz 230V-os invertert keresek

ZTECH 12V-os Pb. akkuhoz (6-DZM-12) inverter keresek,amely 230V-os váltakozó feszültséget ad. Áramszünet esetén használnám laptophoz,okos telefonhoz. Létezik-e esetleg gyári készülék,hol keressem? Köszönöm.

Erre a célra van kifejezetten bojler inverter (water heater inverter) vagy néha direkt inverterként is emlegetik. Pl. Volt Polska Green Boost 3000W.
A DC nem csak kapcsolási ívek, hanem szivárgó áram korrózió szempontjából sem ideális direktben.

Garázs sziget

A garázsomban szeretnék építeni egy napelemes rendszert, ami a nyári hónapokban el tudja látni a garázsban található eszközöket és a medencéhez tartozó berendezéseket.
Első körben ezt néztem ki. Ehhez választanék napelemeket és akkumulátor szettet.
Ebben az árban jó választás ez az inverter?
Milyen napelemeket érdemes venni?
Milyen akkumulátorokat nézzek?
Válaszokat előre köszönöm.

Üdv!

Kipróbáltam a PC táp trafóval és 2V feszültséget tudtam elérni.
Az inverter trafóval 110V-t de azt is 3sec alatt érte el. Tehát nem túl nagy teljesítményű.
kapcs.táp. ferrit vasmagokból van, csak a szétszedésükkel van problémám. Találtam egy sortrafó magot amiről itt egy kép. A kerek rész átmérője 14.5mm. A kérdésem az lenne hogy ezzel is meglehet csinálni az invertert? Mondjuk 5+5 menet a primer, és 60menet lenne a szekunder.
A primer 2.0-2.5mm2 sodort huzal, a szekunder meg 0.5mm.

Ez működő képes lehet?

Szia ezek az inverter tekercsek vannak hozzá ha érdekel átalakítás miatt maradtak ki.

Csak nyugodtan. Valószínűleg nincs két ugyanolyan, okozhat meglepetést a drága inverter is beüzemeléskor. Most jártunk úgy, hogy a motorvédő kismegszakítóval nem lehetett elindítani a motort, mint kiderült annak a gyorskioldója 7-8x áramnál kezdődik. Csak hagyományos motorvédővel mert, mert azé 14x körüli. Kompresszor indításhoz még nagyobb nyomaték kell.

Esetleg Peltier termoelemes hűtőtáska vagy minihűtő van még.

Nem láttam még abszorpciós hűtőt, hát nem olcsó. Az első találat 110W és 1,9kWh/nap fogyasztású. Ez nem jelent sok jót.

Egy ilyen rendszer sokkal jobban függ a használati szokásoktól, az meg folyamatosan változik, a korlátait könnyű kinőni. Napelemből nem árt a több, mert ha például nappal, feltöltött akkuknál mennek a szivattyúk, akkor közvetlenül tudja fedezni a fogyasztást és az akku sem amortizálódik olyan mértékben. Ha viszont a megbízhatóság és az számít, hogy ugyanúgy működjön minden ha két napig borús az idő és esik, akkor meg az akkut kell sokszorosára növelni.

Az abszorpciós hűtőről mindig a Moszkító-part c. film jut eszembe (Harrison Ford)

Miért vennél 1kW-os invertert, ha nem használod ki? Egy esetben lehet szükséges, ha kompresszoros vagy motorikus fogyasztót hajt. Ezeknek 6-10-szeres indítási árama van. Egy jó minőségű inverter pár másodpercig tud 2-2,5x teljesítményt, ezzel együtt is például egy 150W-os nagy hűtőhöz legalább 800-1000VA-es tiszta szinuszos invertert vennék.

Egyébként kapható 250/375/500/800/1200VA-es. Ha mégis leterheled az 1000W-ost 12V-on az már közel 100A. Esetleg védekezhetsz ellene egy sokkal kisebb biztosítással például a kimeneten max 2A-es kismegszakítóval vagy a DC körben 16-20A körülivel.
Ha nagyobb teljesítményt használsz inverterről, mint közvetlenül 12V-ról, akkor érdemes lehet 24V-os rendszert építeni és a kis dolgokat DCDC konverterrel ellátni.

Persze pár száz wattig bőven elég a 12V-os rendszer is, itt inkább az a kérdés, hogy a napi energiaigényt megtermeld és bele is tudd tölteni. Ezért írtam példát, nem kell sok hozzá hogy mégis több száz wattnyi napelemet igényeljen a kiszámítható működés. Ráadásul a termelt energia csak márciustól szeptemberig igaz, októberben ennek 70%-a, novemberben már csak 35%. Igaz a nyáron meg jelentősen több.

Szia!
ilyen esetben kell egy dc-dc konverter 24-12 V ra.

De PWM tipusu töltés vezérlőben is van ilyen, ami egyből tudja ezt.(bár húzós árban )
Akku;
Legcélszerűbb a 7-10S tipusu Li akkuk közötti lenne .
+DC-Dc konverter 12V 75-100Ah savas akkuval.
Az inverter ? célszerűbb lenne 24-36V -s

De ehelyett ;
Egy Solár Power Station , minden készen van -akkuval , csak a napelemet kell hozzá csatlakoztatni . 12V (néha 24V is ) 230V is + USB ből x db csazlakozás van rajta.
+Ezenfelül tölthető 12-30V Dc vagy 230V ról is .

Az akku maga bekorlátozza hogy mekkora teljesítményű napelemet van értelme felszerelni. PWM-nél és MPPT-nél is ami rá van írva, az a maximális töltőáram. Jó lenne maximum 0,1C töltőáramnál maradni (0,1x110AH=11A), de egyes jobbfajta GEL és AGM akkuk megengedik a 0,2-0,25C töltést (0,2x110Ah=22A). De maradjunk a 11, max 15A-nál, az 14V-on 154-210W.
> Ha párhuzamosítasz még egy akkut, akkor kétszer akkora árammal tölthetsz, de nagyobb áramú töltésvezérlő kell.
> Ha viszont növeled a rendszerfeszt 24V-ra, akkor a töltőáram maximuma marad ennyi, de a kétszeres feszültség miatt kétszeres napelemes teljesítményt alkalmazhatsz. A legtöbb töltésvezérlő egyszerre tudja a 12/24V-os módot.

Az akku védelme miatt ilyen akkuhoz ennyi napelemet tennék fel.
Amennyiben visszakorlátozható a töltésvezérlőn a töltőáram, akkor van értelme még nagyobb teljesítményt feltenni. A csúcsot nem fogja kihasználni, de ha borús idő van és csak 5%-on megy, akkor az az 5% egy 200W-os napelem termeléséhez képest négyszer több 800W napelemnél és később módosíthatod a rendszert.

Gondolom a legolcsóbb PWM töltésvezérlőket találtad meg. A szigetüzemű napelemek úgy vannak összeállítva, hogy kimondottan 12V-os vagy 24V-os rendszerfeszültségre valók és a maximális feszültségük előbbi esetben 18-20V körüli. Ez gond nélkül használható PWM töltésvezérlővel is 10-től 200W-ig. Ami 400W körüli panelt néztél annál viszont nincs a szigetüzemű rendszerre hangolva a kimeneti feszültség ami kb. 35-45V körül lesz.
PWM töltésvezérlőnél pedig be vagy korlátozva, hogy ha 12V-os akkura teszed, akkor a max bemenő napelem fesz 28V, 24V-os akkunál pedig 55V, vagyis egy nem szigetüzemű modult a legtöbb esetben nem tudsz PWM töltésvezérlővel (ki milyet gyárt...) 12V rendszerhez használni, vagy MPPT-t kell használnod vagy növelned kell a rendszerfeszt.

De most abból indultam ki, hogy mit lehet az akku köré építeni. Igazából azzal kell kezdeni, hogy összeírod a fogyasztókat és meghatározol egy napi energiamennyiséget:
LED világítás, 20W/12V, napi 7 óra = napi 140Wh
Szivattyúk, 50W/12V, napi 1 óra = 50Wh
230VAC inverter üresjárat, 10W/12V, napi 24óra = 168Wh
Mivel ezek közvetlenül vannak ellátva, ezért energiaátalakítási hatásfok nincs.

TV, 25W/230V, napi 3 óra = napi 75Wh
Minihűtő, 75W/230VAC, 24h/0,1 szorzó = 180Wh
Ezekhez inverter kell, aminél simán lehet számolni 0,75-ös vagy rosszabb hatásfokkal, vagyis ez legalább 255/0,75=340Wh lesz az akkuból.

Vegyük a legrosszabb esetet, hogy a fogyasztást nem fedezi egyből napelem termelés, azt el kell tárolni és "éjjel" kivenni az akkuból. A kémiai folyamatban energia veszik el, ez egy jobb ólomakkunál kb. 80%. Eddig a napi felhasznált energia 530Wh (az inverter üresjárásit nem számoltam bele, mert azt kézi kapcsolóra teszed). Az akkuba beletöltött energia így: 530Wh/0,8=663Wh/nap.

Az MPPT töltésvezérlő hatásfoka 0,9, vagyis ennyivel többre kell méretezni a napelemet: 663Wh/0,9=737Wh/nap.

Az egészre még legalább egy 1,2-1,5-ös biztonsági szorzó: 737Whx1,5=1105Wh.

A napelem 100W-ként kb. napi 300Wh-át termel, amiből lejönnek a fenti jókora rendszerveszteségek, töltésvezérlő hatásfoka, akku hatékonysága, standby fogyasztás (pl. inverter), inverter átalakítási hatásfoka. Vagyis 1105Wh/300Wh=3,68x100Wp= minimum 370Wp napelemes teljesítmény szükséges a fentiekhez. Ehhez előirányozhatsz egy 410W körüli modult.

Ebből kétféle módon kell ellenőrizni az akkut:
1. Amiről már írtam a töltőáramhoz illesztés, ez kb. 31A, ami 0,1C-nél 310Ah/12V.

2. Áthidalási idő és kisütési mélység.
Az akkuból napi 530Wh-át használsz el. Legyen az áthidalási idő 1 nap (teljes napsütés nélkül). Az ólmos élettartama nagyban függ attól, hogy a teljes kapacitásából te mennyi veszel ki maximum egy kisütési ciklus alatt. 50%-nál többel semmiképpen sem érdemes számolni, de jelentősen hosszabb élettartamú lesz, ha ez csak 30-40%. 50% esetén a névleges kapacitás 2x530Wh lesz, ami 1060Wh. Egy darab 12V-os akkunál ez: 1060Wh/12V=88Ah, vagyis a választott 110Ah-ás akku még meg is felelne egy napos áthidaláshoz a fenti fogyasztókkal, de az első pont miatt a töltőáram meghaladja a megengedett értéket, ezért ajánlott nagyobb kapacitás beépítése, a rendszerfesz növelése, vagy ólmos helyett lítium használata, több szempontból is:
- A lítiumos töltési hatékonysága magasabb (95% körül), vagyis kevesebb napi megtermelt energia, ezzel kisebb napelem szükséges a rendszerhez.
- Nagyobb kisütési mélység engedhető meg pl. 70-80%, vagyis ugyanehhez az áthidaláshoz és fogyasztáshoz kisebb kapacitású akku elegendő.
- Lényegesen nagyobb a ciklusállóssága, ezzel az élettartama
- Nagyobb áramokat bír, tehát kisebb kapacitás elegendő ugyanakkora töltőáramhoz.

Ezek az előnyök megérhetnek 4x árat...

Röviden: talán. Konkrétumok nélkül mit lehetne rá mondani?

Én is kimaxolnám a napelemet, tekintve hogy helyed később sem lesz több. A töltőáramot egyszerűbb visszakorlátozni ha tudja a töltő.
Milyen akkut használnál? Az ólmost nagyon maximum 0,2C-vel lehet tölteni. Két napelem leadhat közel 820W-ot, ami 14V-os töltőfeszültségen 58A. Ehhez illene 290Ah kapacitás. A fekvő helyzet miatt ritkan fognak STC teljesítménnyel menni, ha az áram is korlátozva van akkor mondjuk 2/3 teljesítményen 520W/39A/195Ah.
A LiFePo akku kibírja a 2C töltést is, de 0,5C ajánlott az kb 78Ah. Mondjuk 2db 50Ah 24V-os rendszerben. A folyamatos terhelés elvinné az áram egy részét, de ezzel alapesetben nem számolnék. Ez a napelem teljesítmény teljes kihasználása és az akku biztonságos töltése.

Aztán meghatározhatod az akkukapacitást abból is, hogy mennyi legyen a minimális autonóm/ áthidalási üzem. Fogyasztók listája teljesítménnyel, napi működési idők, feszátalakító hatasfoka ha lesz és a tervezett autonóm működés napokban. Ha ez többre jön ki, kint a fentiek, akkor egyszerű dolgod lesz.

Rendszerfesz mi legyen? 12V vagy kisebb áramokkal és nagyobb feszültséggel dolgoznál? 12V-os fogyasztókhoz meg használsz DCDC konvertert? 230Vac inverter lesz, ha igen mekkora csúcsteljesítményre?

A nagyteljesítményű modulokat nem éppen szigetüzemhez tervezték, persze megfelelő töltésvezérlővel alkalmazható. Én korszerűbb MPPT- t néznék.
Talán egy MPPT 100/30-al elketyeg 24V- os rendszerben és soros napelemmel vagy egy 100/50 12V-hoz.

Szia! Egy kis összefoglaló az inverter IC-k védelmének kiiktatásához: Bővebben: Link.

Az inverter vezérlő IC rendelkezik egy védelem bemenettel, ami becsapható addig míg megállapítod milyen a kép, nem csíkos-e, megéri megjavítani mert még jó a kijelző stb. Ekkor nem kapcsolja le a csöveket semmi, de mivel nem üzemszerű az állapot, értelem szerint rövid ideig alkalmazható, mert károsodhatnak egyéb alkatrészek. Az, hogy kismillió vezérlő IC közül ebben melyik van, az rajzról és melyik lába a védelem továbbá mit szeret a védelem lábra kapni az IC, az adatlapjáról kiderül.
Csövet szerintem, ha kapsz is bele, nem lesz olcsó. Érdemes átalakítani LED világításra.

Mielőtt azt mondod, hogy ilyet biztos nem lehet venni:
Victron Blue Smart IP65 Charger

Még telefóniázni is tud bluetoothon , pár értéket át lehet állítani. Sőt ez tud fix kimeneti feszültséget tápegység üzemmódban. Egy jobb töltő ha nem is konfigurálható, van rajta általában 2 áramfokozat. Biztos hogy volt régebben nem smart, azaz bluetooth nélküli változata, de manapság az már nem menő. Nem a lidli és teszkó körfűrész mellett kell keresni...

Úgy 5 éve vettem a Bosch-t 13 körül (0,8/3,5A-es), most 25-30 ezer körül kapni. Ehhez képest már ez a hét fázisú adaptív töltő sem sokkal drágább. Kérdés, hogy tényleg szükséges-e, nekem jelenleg nem, mert csak 3-4 havonta egy éjszakára rárakom a kocsira a biztonság kedvéért, de ha most kellene töltő lehet hogy kedvet kapnék egy ilyenhez.
Ha meg van valamilyen mini UPS rendszered, DC rendszerhez lakókocsiban vagy különálló inverterrel pl. szivattyúhoz, akkor egy ilyen rajta lehet éjjel-nappal, nem feltétlenül kell kombinált inverter-töltő hozzá.

Az átlagembernek bőven elég az áram és feszültségkorlát, amivel nem tud balesetet okozni és így is beletölthető az akkuba a 98-100% kitartástól függően. Nemrég volt itt egy gyári töltő, amiben az áramkorlát egy ellenállás, a töltőfesz meg a trafó egyenirányított 17VDC-je. Ha még ez sem megy, akkor minek akarunk tökéletes töltési procedúrát? Ezeket a pontokat napelemes rendszer töltéséből vettem, ahol több százezres-milliós akkucsomag van napi használatban és üzemel évekig. Nyilván a töltöttséget lehetne folyamatosan számítani is, bár nem tudom mennyi értelme van ha papíron beletöltöttük a névleges energiát, de a töltőáram még mindig 50%-on van. Akkor álljon ki hibára az anomália miatt, vagy folytassa a töltést emberi hibát feltételezve (rossz kapacitás lett beállitva)? Különben is a savkoncentráció mérés nem átlag tevékenység, én úgy tudom, hogy autóakkunál elég desztvizet utántölteni és nem kell hozzá kénsav alapesetben, komolyabb akkuhoz (100-1000Ah) meg megvan a használónak a minimális szaktudása a kezeléshez és karbantartáshoz. Zselés és AGM akkukhoz meg hozzá sem kell nyúlni, ezekből van a legtöbb.

Valószínűleg nem mérnek és nem adható meg a legtöbb töltőn tényleges kapacitás, de mondjuk, hogy megkönnyíti a használatot, ha a töltő egy fix áramot tud és mi tudjuk az akkutöltés alapszabályát és sosem használjuk kisebb akkuhoz, nagyobba kárt nem tesz csak a töltési idő lesz hosszabb. Ebből következik, hogy egy adott áramú töltőt előre lehet programozni a töltőáram arányaira. A feszültségszintek meg adódnak az akku típusából. Sőt, egy tisztességes adatlap mindig megadja az adott akku maximális bulk töltőáramát, absorption, float és storage javasolt feszültségtartományát is, tehát még csak ezen sem kell gondolkodnunk. Ha van mód beállításra pl. programozható inverter-töltő esetén, akkor az adatlapról átmásolható.
Mivel konkrétumokra vagy kíváncsi megkerestem az alapbeállításokat a Victron Energy leírásából 12V savas akkuhoz:

Recovery: Mélykisütött, rendellenes feszültségre lemerült akku előtöltése a teljes áramú töltés megkezdése előtt. A névlegesnél alacsonyabb áramú erőltetett töltés impulzusokkal.

BULK: Adott akkura adatlapban meghatározott maximális töltőáram az abszorpciós feszültség eléréséig. De mink is ismerjük a 0,1C ökölszabályt.

ABSZORPCIÓS: Akkor kezdődik ha a BULK elérte (közel) az abszorpciós feszültséget. 14,4V-os konstans feszültségű fázis. Legalább 30 perc időtartam töltött akkunál és max 8 óra teljesen lemerültnél. Pontosabban az akku kezdeti feszültségétől függ az ajánlott maximális hossz:
<11,9V: max 6h
11,9V-12,2V: max 4h
12,2-12,6V: max 2h
>12,6V: max 1h

Rekondíció/kiegyenlítő (nem kötelező): Abszorpciós végén, 16,2V emelt feszültség, töltőáram korlátozása 0,08C-re, időtartama az emelt feszültség elérése, de hamarabb is befejezhetjük. Akkor szükséges, ha az akku hetekig nem volt használatban és megindulhatott a szulfátosodás. Ez részben ezzel az eljárással visszafordítható.

FLOAT: A töltő átvált 13,8V konstans feszültségre. A maximális hosszúságú abszorpciós után kezdődik vagy ha az abszorpciós áramérték lecsökkent C/50-C/100 körülire.

STORAGE: A töltő átvált 13,2V tartós tárolási feszültségre a gázképződés és a pozitív lemez korróziója ellen. Ha nincs aktív használatban az akku, akkor 24 óra után javasolt storage feszültségre váltani. Elvileg a float és a storage feszültség sem károsítja hosszútávon az akkut, maradhatna mindkettőben, valamint gyakorlatilag mindkettőben feltöltöttnek tekinthető az akku.

REFRESH: Heti egy alkalommal 1 óra időtartamú abszorpciós fázis, vagy a küszöbáram eléréséig. Nyilván ha kemény használatban van, kétnaponta lemerül, akkor ez felesleges, mert úgyis kap töltést.

Ha a nagy áramú fázis tovább tart 10 óránál és nem éri el az abszorpciós feszültséget, akkor valószínűsíthető az akkuhiba.

A hőmérsékleti kompenzáció a teljes 12V-os akkunál -16,2mV/C, 25C alaphőmérséklethez. Kivéve 6 fok alatt és 50 fok felett, ott állandó marad.

Nem tudom milyen nevezetes értékekre lenne szükséged még az "ideális" töltéshez. Lehetőség van egyedi feszültségek és időtartamok beprogramozására, a fenti értékek finomhangolására pl. 14,4V abszorpciós feszültség helyett 14,34V beállítására.

De a fentiekből látható, hogy a tökéletes töltéshez nem kell egy akku kapacitását pontosan megmérnünk. Az csak ahhoz kellene, hogy ha változtatható a BULK töltőáram, akkor a lehető leggyorsabban feltöltsük a megengedhető maximális áram beállításával, de tulajdonképpen ezt is le tudjuk olvasni a ráírt névleges kapacitásból. Ha meg már nem mai és csökkent a kapacitása ill. nem megállapítható, akkor vagy visszaveszünk a töltőáramból, vagy elfogadjuk hogy ebben már a névleges vagy a pár százalékos eltérése sem fog sokkal több kárt okozni.

A fentiek egy átlag savas akkura igazak, páncéllemezesre, li-ionra, lifepora megint más értékeke vonatkoznak.

SAMSUNG P2470HD TM-08190

Üdv!
Adott egy SAMSUNG P2470HD monitor TV. Rám hagyták, vagyis nincs veszteni valóm.
Az a hibajelenség, hogy bekapcsol, bekapcsolási hang van, a kezelő ledek világítanak működnek. A bemenetet felismeri, meg is jelenik, de 2sec után kikapcsol a a kijelző. A Noti érzékeli továbbra is mint kijelző.
Szétszedve semmilyen elváltozás nem látszik egyik panelen sem. Az okos panelre menő feszültségek megvannak és jók. Szerintem nem elektrolit kondi baja van.
Az erősáram lap típusa: IP-58155A Amire én gondolok, az a TM-08190 transzformátor hibája, vagy ledek.
Szakiktól kérdezném, ez a hiba lehet a 08190 hibája miatt? Ki kell szednem a pontos jóság megállapításhoz?
Ha ki kell (vagy nem) akkor mit kellene mérnem?
ez a rajz megfelelő? Bővebben: Link
Mindenféle műszerem van (akár ESR), bármit ki és be tudok forrasztani (SMD is), szinte mindent meg tudok mérni.
De hogy mit és hol az sajnos nincs még meg.
Azt is elfogadom, hogy ne nyúlj hozzá ha nem érted a dolgokat és tudom megcsip az áram ha csesztetem.
Nem szeretném kidobni, 1500ft kb egy ilyen trafó. A kijelzőt a LED-ek miatt már nem szedném szét.
Köszönöm az útba igazítást, Attila

A védőföld az inverteremre rá van kötve, a nulla is, a fázis ráköthető lenne, de december óta nincs rákötve, és nem is lesz. A bypass üzemmód nem tud így működni. Ha a bypass szükségét érzem (pl a napokban az akku 50% környékére merült), akkor kézzel kapcsolom át a fogyasztókat a hálózatra.


Na ezt nem csinálja így...
Ebben az állapotban az inverter kimenetei nincsenek kötve se nullához, se az inverter házához (ami védőföldre van kötve), hanem lebegnek. Az előbb megmértem, a védőföldhöz képest az egy pont 14V-ot a másik 32V voltot mutat éppen. Egymáshoz képest ott van a szép 230V (most éppen mennek róla a fogyasztók).
Az érintésvédelemmel nem lenne baj bypass esetén, a kérdés akku üzem esetén merül fel, mert akkor az előbb leírt állapot van. Azt nem próbáltam ki, hogy mi lenne, ha az egyik kimenetet összekötném a védőfölddel (és vele együtt a hálózat nullájával, mert ugyanakkor az akku negatívja meg galvanikus kapcsolatban látszik az inverter házával is. Nem szeretném tönkre tenni az invertert sem. Nincs kapcsolásom az inverterről, végig bogarászni meg nincs kedvem, ezért fogok utána trafót kötni, annak az egyik kimenetét már nyugodtan köthetem a védőföldre, a hálózat nullájára (megfelelő ponton). Így ugyanolyan hálózat lesz, mint a szolgáltatói hálózat, csak akku betáplálással.
Tegnap (Régi motoros javaslata után) a RumlisGarage csatornán néztem egy videót, ami a szigetüzemű inverterek érintésvédelmi kérdéseit boncolgatja. Kb. 7 perc után kezd ezzel foglalkozni, előtte rövid ismertetés van a TN-S, TN-C-S hálózatokról. A videó végén, úgy 24 perc környékén az is szóba kerül, hogy sok inverter kimenetét nem szabad összekötni a védőfölddel, és arról is beszél, hogy miért.

Elég érdekes invertered van. Ha rá van kötve a bemenetére a hálózat is (rá van ha jól tudom), akkor annak az inverternek kutya kötelessége ugyanúgy viselkedni mint a hálózatnak, máshogy nem is lehet, hiszen, amikor bypass-ba vált, akkor csak egy az egyben átengedi azt magán.
Tehát, amikor az inverter adja a kimenő feszt, annak akkor is úgy kell kinézni, hogy L, N, GND azaz fázis, nulla, védőföld, meg akkor is, amikor a reléje bypass-ba kapcsol, és átengedi magán a hálózatot.
Eleve elő van írva, hogy mind az inverternek, mind a napelem tartó konzoljának be kell lennie kötve az EPH-ba, ha az nincs, meg földelés sincs, akkor kell csinálni neki. De ez az inverter leírásában is benne van. Nálam éppen így működik, ha rámérek az inverter L (fázis) kimenete és a védővezetője közé, ott ugyanúgy ott van a 230V, tehát ugyanúgy alkalmazható rá bármiféle hagyományos érintésvédelmi megoldás.

Eleve nem kezelhető ilyen esetben földfüggetlenként az inverter, mert amint bypass-ba vált már nem földfüggetlen, illetve akkor sem, ha valamelyik fogyasztó fém része valami oknál fogva pl. hiba miatt a földre kerül. Szóval egyáltalán nem értem ezt a trafós dolgot amiről beszélsz.

Tudsz írni pontos típust? Egy 2-3kW-os trafós inverter elég súlyos lenne, leszakítaná a falat (Így meg a trafó lesz súlyos...).

Akkor már nem lett volna értelmesebb a kínai inverter helyett egy trafós invertert használni?
Pl Victron... Persze úgy lett volna "némi" felára, de ha ilyen paranoiás vagy...

Az inverter után a trafód folyamatos fogyasztód lesz ha a trafó uán ne fog semmi fogyasztani akkor is.Ez napelemeseknél hatalmas pazarlás.És most nehogy azt mond hogy a nap ingyen van,mert nem igaz.