Elvileg igen, de a gyakorlatban sosem próbáltam. Illetve azt sem tudjuk, hogy az inverter mit szól ekkora meddő terheléshez. Lehet, hogy szó nélkül viszi, de az is lehet, hogy esetleg nem igazán szereti...
A meddő kompenzálással nem erőlködnék, az esetleg további problémákat vetne fel.

Azért jó pár helyen megfordultam ritkán láttam 3 fázist 1 normál családi házban. Lehet az újépítésű igen de többségben csak 1 fázisok vannak. Aztán mit ér el a 3 fázissal? Ha nem tud aszinkront az inverter(ezt se nagyon hírdetik) akkor megint ott van ahol a part szakad nem termel semmit. Amúgy sem érdemes feltermelni a hálózatba mert 5ft az semmi(majdnem csúnyát írtam). Az a plusz költség és idegeskedés sosem fog megtérülni amiért 3 fázis van és a szolgáltatónak tölti fel. Jöbb kiépíteni egy hibrid rendszert és ha kell arról tölteni az aksit mikor minden más szakad.

Igen így raktam mind két+ágba.Akkor az inverter a gyengébb vagy is az árnyékolt sorra akar beállni?És ezzel a teljes napot kapót meg lerontja?Akkor lehet visszaállok a négyes sztringekre.Érdekes hogy a 2x4 déli és az1x4 délnyugati nem volt dódázva mégis rendesen működött.Meg kell néznem hogy így elbirja e a bemenet.

Szia!
Igy raktad be? (a blocking diódáról van szó )
a másik lehetőség az inverter MPPT je rossz munkapontba áll be ( a 100V 2A = a 200V 0,5A )
Ezen nehéz segiteni...

Már max. 2,5 kW-ot lehet 1 fázisra tenni.

Szigetüzemben nyilván nincs limit, de nincs is nagyon értelme a 3 fázisnak, betáplálós esetben is megnehezíti az egészet. Aszimmetrikus inverternek lenne értelme, de az meg drága. A simának az a baja, hogyha 1 kW-ot elosztasz 3 fázisra, akkor 1/3 kW lesz fázisonként. Ha abból 1 kW teljesítménnyel fogyasztasz, és a fogyasztóink 1 fázisúak, akkor viszont 36 Ft-ért veszed vissza a másik két fázison betáplált energiát. Agyrém...

Nálam 1*32 A van, és 2 kW inverter, így nem áll elő a 3F probléma.

Háztartásban nem igazán vannak 3F fogyasztók, legfeljebb a sütő, de azt meg át lehet kötni 1F-ra is, mert Ohm-os fogyasztó, és a fázis-csillagpont közé van minden kötve. Persze az 1F-nak bírnia kell a sütő+főzőlapok teljesítményét.
Nálam ugyan vannak 3 fázisú villanymotoros gépek is, de mivel alapból 1 fázis volt, ezért kaptak 1 fázisból 3-at csináló frekiváltót. Teljesen jól működött szigetüzemről is, mikor egy próbára rákötöttem.

Ezt a problémát kellene megoldani nem inverter cserével.Öt perce megint leesett a fesz 100V ra.Lehúztam a dny it vissza és megint 200V van.

Szia!
A napelem csoportokat mindig diódával kellene leválasztani. Pont az ilyen hiba elkerülésére.


Sok inverter van ami nem valódi 2-3 bemenetű , csak diódával leválasztott.

Ebben speciel sok igazság van.

Most pénteken a hőerőműben megkérdeztem, hogy mi a fenének van az a rettenetesen sok pakura tároló, meg hozzá külön pakura lefejtő iparvágány amiről nem beszéltél? Ugye ha kifogy a szén, akkor ezzel pótoljátok, mint Kelenföldön, ha éppen elzárják a gázcsapot, hogy ne dideregjen Budapest negyede?
A lófenét.
- Beszéltem róla, csak kontakthibás volt a mikrofon.
- Ha otthon a lignitet meggyújtod, az maximum füstöl (nem ég), ellentétben a bográcsolni való fával.
- Ezzel gyújtunk be, több mint fél nap mire sikerül.

Ez igaz a hatalmas távolságok, domborzat, időjárás vagy bármi más miatt dönthettek igy. Ők úgy vannak berendezkedve. De ők nem a többség. Hogy lehetne pl Magyarországon áram nélkül megélni ha arra van minden eszköz tervezve? Oké értem a napelemes rendszer oké. Az a szűk 20% jó esetben a 30% tudna termelni mert hálózat nélkül leáll az inverter. Annyira nem nyerő ott sem a helyzet. Atis57 elkpépzelés jó volt de sajnos a többségnél szigetüzemben nem működő invertert kapott a kivitelező által. .

Mert az inverter elvben igen gyorsan reagál mig a gözturbina inditása akár egy orát is igénybe vesz. És abban a spanyol naperömüben csak ugy tudják leállitani a gözfejlesztést hogy elforditják a tükrök ezreit, hogy ne a kazánra ( a torony tetején) ontsák a napfényt.
Érdekes volt nézni egy müködö hálozatban mikor inditják, meg állitják le az ilyen meg hasonlo ( vizierömüvek is) erömüveket, hogy biztositsák az energiát a tervezett fogyasztáshoz. Erre kell a naplozás is meg a folyamatos optimalizálás.

Igen az nagyon fontos. Amúgy első feltöltés előtt érdemes egyesével lemeríteni majd feltölteni majd úgy összerakni őket. 1-2 A kiegyenlítés mellett hát kb az örökkévalóságig tart mire egy szintre hozza őket.

Én is most fogok bőviteni. Nem is kicsit a meglévő mellé. Jelenleg 48V 240Ah van. Emellé kerül 2x 48V 310Ah és egy 11kw inverter.

A bms-t használni fogom de csak megfigyelésre és hogy vész esetén lekapcsolja az aksit ha lemerült mivelhogy a rendszerben 3x48v aksi lesz ebből az egyik kisebb jóval mint a többi.
Nagy terhelés lesz minden aksin mikor meríteni fogom. 8-9Kw lesz kivéve az inverter által. E autó lesz töltve vele és bizony ki lesz használva az utolsó cseppig minden is amit a rendszer tud nyújtani.

A terv az hogy a 11kw inverter csak az autó aksit fogja tölteni és 3x48v 310Ah aksikba tárolja el a napenergiát.
A 48v 240Ah aksi csomag meg továbbra is a lakás áramát oldja meg.

A balanszolás nagyon fontos lehet. Nekem most púposodott fel egy LiFePo cella a vásárlás utáni első feltöltés közben, mert nem volt rajta balanszer. Szinte azonos feszültségűek voltak a cellák, de úgy látszik az egyikben több töltés volt. Most én is bővítek, 24V 280Ah helyett 24V 560Ah lesz az akku.
Most ilyen max. 10A-es balanszer van a cellákon még egy ilyet akarok vele párhhuzamosan kötni, így max. 20A-rel fog tudni balanszolni.
Ez a balanszer nem kommunikál sehogy, úgyhogy eddig is párhuzamosan volt kapcsolva egy 1A-es smart balanszerrel, ami bluetoothon tudja mutatni az akku feszültségét, és a cellák közötti különbségeket.
Én még azt csinálom, hogy az akku feszültségét nem engedem 27,2V fölé, mert extrém esetben előállhat az a helyzet, hogy 7 akku 3,3xxV a 8. pedig 4,5V is lehet, és akkor felpúposodik!
Ehhez nem kellett sok idő, csak egy órát nem figyeltem rá, rögtön púpos is lett. Érdekesség, hogy 5-6A-rel fel lehetett utána tölteni külön azt a cellát, és 10A-rel terhelve 270 amperórányi kapacitása van. Ennek ellenére nem tudom, hogy használható-e még valamire...
Nekem a töltés-merítés vezérlést lényegében az inverter végzi, (na meg én kézzel átkapcsolással egy ilyen akku kapacitás figyelő alapján.

Igen, a meddőt is elő kell állítania. Ilyenkor azt történik, hogy az energia leng a fogyasztó és az inverter nagyfeszültségű DC közbenső körének (DC BUS) elektrolit kondenzátora között. Ha induktív fogyasztó van rajta, akkor az inverter kapacitív meddőt "termel", és viszont. Szigetüzemű inverterre rá szokták írni a VA értéket, ami valamivel nagyobb mint a Watt.
Nekem sikerült túllépnem, ugyanúgy kiáll hibára mintha wattosan lett volna túlterhelve. A félvezetőknek -akárcsak a vezetékeknek- mindegy, hogy wattos vagy meddő megy-e rajtuk, a VA-nek megfelelő áramhoz mérten fognak melegedni.

Azt még érdemes hozzátenni, hogy hálózat esetében a kompenzálást forgógéppel is meg lehet oldani, elvben nem kellenének kondenzátorok. Az erőművi generátor (ha kell) úgy tud induktív vagy kapacitív meddőt termelni, hogy a forgórész gerjesztését állítgatják. Ha alulgeresztik, akkor induktív lesz, (pl távvezeték kapacitását így lehet kompenzálni) ha túl, akkor meg kapacitív lesz. Sőt, még csak generátornak se kell lennie, az ország egyik utolsó nehézipari gyárában még pár éve is működtek a Ward-Leonard hajtás szinkronmotorai, (Dinamót hajtottak, amiről DC motorok mentek.) és mivel kompenzáltak is velük, akkor is mentek amikor a hajtásra nem volt szükség. Persze ott MVAr-ról volt szó.
inverterek meddőteljesítmény beállításainál lehet találkozni néha "under excited" és "over excited" kifejezésekkel, ez a forgógépes kompenzálás világából maradt.

Persze, lehetne ilyet csinálni, ez mindjárt azzal kezdődik, hogy kellene egy távadó a létesítménybe bejövő hálózaton, amihez szabályozna az inverter betápláláskor. A baj az, hogy ha meddőt is kell kompenzálnia, akkor a betáplált hatásos teljesítmény csökkenne, hiszen az inverteren a látszólagos áram fog átfolyni, tehát a benne levő tranyókat rendesen túl kellene méretezni. Ez pedig költség. Bár ez jó módszer lenne arra, hogy az otthonában mindenki törekedjen a cosfi = 1-re.

Láttam olyan gyárat, ahol a felvett hatásos teljesítmény 1 MW körül volt, a meddő meg ennél nagyobb. A falon volt egy meddőmérő, de az ELMŰ egyáltalán nem foglalkozott vele, pedig egy alállomásról kaptak betápot 3 x 10kV-on.

Ezt most nem igazán értem. Szigetüzemben honnan vesz fel meddőt? Ez milyen inverter?

Szia!
Valóban a cosφ , otthon ; cap 0,55 az üresjárási --terhelve is 0,8 környékén van. Induktivba még nem tudtam átvinni.

Teljes sziget üzemben is a kapacitiv dominál. s az inverter áramfelvétele csökken cosφ =1 ig.
Mivel kicsik az akkuk igy üzemidőben is kimutatható , de a hűtőborda melegedés is magasabb.

Kinek lenne egy jó ötlete erre? Mert trafókat , fojtótekercseket ma már nem használunk....

Azt nem állítom, hogy a sok meddő jó a hálózatnak, csak azt, hogy magánszemélyként nem fog senki ejnyebejnyét kapni. Egyébként a napelem invertereknél bizonyos teljesítmény felett simán elő lehetne írni, hogy szoftveresen állítható módon folyamatosan kompenzáljanak, és igyekezzenek az épülethez tartozó főelosztónál nézve 1 körül tartani a fázistényezőt. Azaz ha pl. bekapcsol egy villanymotor, akkor kapacitív meddővel kompenzál, ha egy kapacitív fogyasztó kapcsol be, akkor meg induktívval. Ezzel rengeteg veszteséget meg lehetne fogni rendszerszinten. Nem tudok róla, hogy lenne ilyen.

Ami viszont érdekes, hogy korábban az induktív meddőből volt sok a fénycsövek, hűtőgépek, higanygőzlámpák, inverter nélküli klímák miatt, ma inkább kapacitív meddőből van több. A LED-es lámpák egy része kapacitív előtéttel megy, de amelyik rendes kapcsolóüzemű áramgenerátoros, az is kapacitív meddőt ad, meglepően rossz cos fi-vel. (Lemértem egy csomó fényforrást.)

Azt nem tudom, hogy van-e előírás cos fi értékre, de a nemrég vásárolt hűtőszekrényé 0,8 feletti, és a kompresszor mellett van egy jókora kondenzátor.
A másik, 1982-es orosz hűtőmnek meg olyan 0,4 körüli cos fi-je van, jó nagy induktív meddőt csinál amikor megy.

Ami érdekes, hogy a napelem inverterhez hasonlóan az inverteres klímám kis teljesítménynél elég nagy kapacitív meddőt ad, de nagy teljesítménynél aránylag kicsit. De ez is klímafüggő, mert a régebbi inverteres klímákban soros simító fojtó volt az egyenirányító után, a legújabbakban viszont a PC tápokhoz hasonló aktív PFC-s step up konverter által előállított közbenső köri DC feszültségből dolgozik az inverter, így általában alig van meddő, és az áram is szinuszos marad.

Szerintem bizonyos esetekben akár a feszültségprobléma is megoldódna, ha feltérképeznék a KÖF-KIF trafóknál a meddőforgalmat, és mondjuk kikötnék, vagy kapcsolhatóvá tennék a 80-as évek óta a trafón csüngő fázisjavító kondikat.

Ami viszont érdekes, hogy van egy Easun szigetüzemű inverterem, ha a hálózatról töltök vele, akkor jó nagy kapacitív terhelésként jelenik meg, de ez feltehetően a buta szoftver miatt van.
A Growatt termel, az Easun fogyaszt. (Eltárolom az energia egy részét estére, olyankor néhány fogyasztó szigetüzemben megy akkuról, nappal átkapcsol a hálózatra. Így lett egy legális "félhibrid" rendszerem, mert a szigetüzemű inverter csak szünetmentesként működik, és akkor megy, amikor nagy a betáplálós Growatt inverter teljesítménye. Ez persze még csak kísérlet, majd kitalálok egy automatikát, hogy amikor betáplál, akkor azt betolja az akkuba, de ha bekapcsolok valamit, akkor arra az időre szüneteljen a töltés.)

Pedig szívesen büntetnének. Csakhogy a laikus fogyasztónak ez nem is nagyon róható fel. Megveszed a háztartási gépeket, szeretnéd használni, nem tehetsz róla hogy a mosógép vagy a körfűrész mikor mennyi meddőt használ. Akkor már termékszabványokba kellett volna előírni, hogy kötelező minden háztartási készülékben gondoskodni a minimum 0,9X cosfiről és nem lehet kapacitív.

A büntetés másik oldala a műszaki-gazdasági akadály. A nagyfogyasztóknál szigorúan figyelik a meddőforgalmat. De a mai napig sok háztartásban mechanikus fogyasztásmérő van, amin azt hogy meddőt vagy wattost mér a tekercsek egymáshoz képesti pozíciója határozza meg (az alutárcsával olyan mint egy aszinkronmotor) és ezek alapesetben kizárólag csak wattost mérnek. Emiatt meg kellene oldani a más típusú mérőórák vagy bonyolult elektronikus órák telepítését.

Azért nem szereti a szolgáltató, mert:
- A meddőáram is okoz wattos veszteséget az energiaelosztásban.
- A meddő nagyobb áramot jelent, ami növeli a vezeték kihasználtságát, vagyis kevesebb teljesítmény vihető át és kevesebb fogyasztási pont látható el.
- A kapacitív meddő miatt az erőművek szinkrongenerátorai meg tudnak futni.

Nem tudom milyen nagyságrendű a fogyasztók meddője, de maga az energiaelosztás is nagy meddőt generál, a földkábeles végponti hálózatok jellemzően kapacitívek, a szabadvezetékek meg valamelyik feszültségszinten induktívak, másikon inkább kapacitívek. Szóval van, amikor magának az energiaelosztásnak a szakaszai kell, hogy kompenzálják egymást.

Az biztos, hogy a látszólagos teljesítmény a maximum, így jogos hogy a szolgáltatók ezt adják meg. Hiába adnának meg max 3,68kW-ot egy 16A-es csatlakozásra, ha te valójában 5kVA-es invertert üzemeltetsz és a 16A-es kismegszakítót állandóan leveri a 22A amit előállítasz a rossz beállításokkal és a kiegészítő meddőgenerálással.

A másik, hogy az inverter védelmi beállításainál nem adják meg kötelezően a cosfi1-et, de lehet hogy írva-íratlanul ez valahol meg van határozva. Egyedül ebben az esetben számolhatna a szolgáltató wattos teljesítménnyel, de csak azért, mert ilyenkor a látszólagos és a wattos egyenlő. Ugyanakkor mivel egyenlő, miért ne használhatnák ilyen esetben is a maximális, azaz látszólagos teljesítményt?

Így igaz, viszont a wattos teljesítmény betáplálásától "független" az, hogy közben mekkora induktív vagy kapacitív meddőforgalom van. Azaz ha betáplálok 1 kW teljesítményt, és az inverter cos fi = 1-el teszi ezt, attól még lehet a hálózatomon nagy meddőforgalmat generáló fogyasztó. Emiatt semmiféle ejnyebejnye nem érhet a szolgáltató felől.
Ha az inverter valami miatt nem cos fi =1, hanem kisebb, akkor se, mert nincs különbség az inverter által generált meddő, vagy egy fogyasztó (pl. klíma) által generált meddő között.

Betáplálás alatt a visszatáplálást értem természetesen. Nem akartam belekötni ebbe a fogalomba is, de ez a "visszatáplálás" kifejezést is értelmetlennek tartom.

Mit táplálunk vissza?

Talán a vasútról jöhetett át a fogalom, ott a fékező mozdony tudja visszatáplálni annak az energiának egy részét, amit már gyorsításkor felvett a hálózatból.

A napelemek nem táplálnak "vissza" semmit, hiszen a napfényt alakították át villamos energiává, utóbbi pedig sohasem származott a hálózatból...

Egy inverter, ha jól van megépítve, akkor 4/4-es üzemet is meg tud megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy mindenféle feszültségen, mindenféle áramirányokat tud létrehozni, tetszőleges cosfi ( vagy precízebben: teljesítménytényező ) mellett. Tehát, lehet csinálni olyat, hogy a hálózati feszültséghez képest mondjuk 30 fokot késik az áram. Vagy éppen siet. ( induktív meddő, kapacitív meddő ) Ha az inverter a kimeneti szinusz előállításához a hálózati feszültséget használja, akkor azt meg lehet késleltetni, vagy siettetni, máris előáll a fáziskésleltetett alapjel. ( Pl: mindent áteresztő szűrővel ) És egy potival be is állítható mondjuk a cosfi=1.

Nem igazán jó kifejezés, az, hogy meddőfelvétel. Hiszen a meddő mindenképpen kétirányú energiaforgalmat jelent. A hatásos, csak egyet, amit a felhasználó teljes egészében felhasznál. A meddőnél bemegy egy adott energia, de egy része vissza is folyik a hálózatba. Szerintem sokkal szerencsésebb elnevezés a: meddőforgalom.

Hálózatra tápláló inverter nem ohmikus fogyasztóra termel. Amiről korábban írtam, csak látszólag meddő termelés. Az inverter feltölti a hozzá legközelebbi szűrő kondenzátort. A következő induktivitás késleltetve engedi át a következő kondiba... és így tovább. Ugyanis általában legalább 3 kondi és 2 induktivitás pár van a kimemeten. Az eredmény mintha eltolódna a beérkező szinusztól. Nagyobb teljesítménynél már akkora áramot tol kifelé, hogy a kondi nagyon gyorsan feltöltődik.

Valaki elmagyarázná, hogy hogyan van ez a "meddő termelés".

Nem a fogyasztókon múlik a meddő teljesítmény?

Hogyan tud meddőt leadni az inverter, ha tisztán ohmikus fogyasztó van rajta?

A túlpanelozásnak semmi köze ehhez. Az csak az inverter kihasználtságát növeli és hosszabb ideig nagyobb teljesítményen üzemel miatta (élettartam csökkenés?), nem szólhat bele hogy mekkora lesz a maximális kimeneti teljesítmény, de értem hogy miért mondod. Ha pontosan 5kWp napelemet kötöttél volna rá, az is csak egy névleges (STC) teljesítmény, ha hidegebb van vagy nagyobb besugárzás éri mint 1000W/m2, akkor is lejönne róla 5,05kW. De már csak a szórás és a statisztika miatt is több az, mivel a minőségiket csak pozitív teljesítményeltéréssel gyártják, ha mázlid van, akkor a szerelésnél kaphatsz akár 5,25kWp-t.

Nem értem a kérdést. Szerintem nem állítottam olyat, hogy a szolgáltató valamit is folyamatosan korlátozna. Ha meghatározza, hogy nem lehet betáplálás, arra megvannak a műszaki megoldások, nagyobb rendszernél az, hogy egy intelligens energiamenedzsment rendszer vagy lépésekben, vagy fokozatmentesen vissza tudja szabályozni az inverter kimeneti teljesítményét arra a szintre, amennyi épp a telephely/háztartás pillanatnyi fogyasztása. Igaz, ebben mindig lehet egy kis késleltetés, pár hálózat felé elszökött watt.
Ugyanebben a rendszerben szokott lenni még egy másodlagos eszköz az inverter betápjának teljes kikapcsolására. Ez összességében a vissz-watt védelem, változó hogy hol mennyire finom szabályozási mechanizmus kerül kiépítésre.

Ha valamilyen más oknál fogva (pl. az elszámolás, számlázás miatt) mégis korlátoznád a betáplált energiát a nulla és a teljesen szabad között, azt a teljes betápra és esetleg máshová is beszerelt, az inverterrel összedolgozó teljesítménymérőkkel lehet megvalósítani csakis a saját rendszereden belül. Külföldön lehet, hogy van ehhez is áramszolgáltatói eszköz, de nálunk tudtommal ilyenbe nem avatkozik bele a szolgáltató és nincs rá hivatalos megoldás.

Amit te mondasz az gyakran előfordul manapság, az igény hiánya csakis a feszültségszintekben nyilvánul meg. Ha nem tudja felvenni a hálózat a teljesítményt mert nincs rajta éppen elegendő fogyasztó, akkor az inverter úgy erőlködik, hogy egyre magasabb és magasabb feszültséget ad ki magából, hogy áramot hajtson. Ez viszont korlátozva van, feszültségnövekedési védelem a neve, ajánlott beállítása: 1,1*Un azaz 253V. Ha ezt eléri, akkor nem csak korlátozni szokta a betáplált teljesítményt, hanem ki is kapcsol egy időre... Az elmúlt években meg annyi napelem lett, hogy bizonyos időszakban mindegyik rendszer csak termelni akart és egymást tiltották le ilyen módon. Régen ha megállapítást nyert, hogy valóban túl magas a feszültség az adott hálózatrészen, akkor a szolgáltató valamennyi kártérítést is fizetett a kiesett és nem betáplált termelésért.

A grafikont viszont nem értem, elvileg a szürke résznél a saját akku már teljesen feltöltődött és a szürke a hálózatba betáplált teljesítmény. Nincs benne kikapcsolás, szépen nyomja a kilowattokat kifelé.

Igen, ez a problémám nekem is ezzel.
Nem pillanatnyiról van szó. Az óra által regisztráltan 5.2 feletti hosszú órákon keresztül (attól függ csak mennyi a lakás fogyasztása).

És igen, túl van panelozva szándékkal az inverter a megengedett 7.5kW-ig, tudom hogy ez valaki szerint ördögtől való bűn, de köszönöm szépen a téli szezonban szívesen látom azt az ördögöt vendégségbe.

A rossz hír, hogy valószínűleg te kapod a csekket. A jó, meg hogy mind a szolgáltató felé, mind a kivitelező felé lazán megnyerheted a pert...

Szerintem nincs tűrés és százalék... törvényalkotásban amúgy sem jellemző. Az 500KVA kiserőművi határt is ki lehetett hozni 499kVA-re. De léteznek 99,99kVA-es és 29,9kVA-es inverterek is hasonló okból.

Készre jelentés - Kivitelezői nyilatkozat:
"Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti felhasználási helyen a háztartási méretű kiserőmű kivitelezését az igénybejelentőben megadott adatoknak, az épületvillamos kiviteli dokumentációnak megfelelően a vonatkozó hatályban lévő jogszabályi és műszaki biztonsági követelményeknek megfelelően készítettem el."

De a dokumentáció része a tervezői nyilatkozat is, csak érvényes jogosultsággal rendelkező tervező állíthatja össze a csatlakozási dokumentációt és nyújthatja be az áramszolgáltató felé. Elmű területen előbb kértek kamarai számot, mint az eonnál.

Szerintem azt derítsd ki, hogy az eon miért 5kVA-esnek ismerte el ezt az invertert a minősített inverterek listájában.
Lehet, hogy elfogadta a (látszólagos) teljesítmény szoftveres korlátozását?
Vagy ezt mégis csak korlátozott ideig tudja kiadni magából az inverter, amit még eltűr a szolgáltató?
Most nem emlékszem, hogy elő van-e írva hogy az inverter teljesítménytényezőjét kötelezően 1-re kell állítani, de ha így lenne, akkor viszont az adatlap alapján képtelen lesz 5000W-nál = 5000VA-nál többet kiadni magából. De a kötelező alapbeállítások között nincs teljesítménytényező. Ezt máshol kell keresni.

A VA ahogy írtam nem lehet probléma, hiszen (elvben) táplálhatsz be úgy is 5 kW-ot, hogy 10 kVA a látszólagos teljesítményed. Ebbe senki se fog belekötni.



Ezt viszont érdemes lenne megnézni egy pontos wattos teljesítménymérővel hűvös napos időben. Viszont kizártnak tartom, hogy ebbe bárki is belekötne, hiszen nincs feltéve pluszban illegális inverter, a gyárit meg maga a szolgáltató tette fel a rendszerengedélyes inverterek listájára. Az már az ő felelősségük, hogy esetleg nem nézték meg pontosan azt, hogy mekkora teljesítményt táplál be maximum, illetve a gyártó valós értéket írt-e rá.

Az adatlapod szerint 5 kW-ot ad ki maximum, ez alapján lett engedélyezve. Ha mégis többet ad ki, az nem a te felelősséged.

Több dologtól függ, hogy tud-e visszatáplálni az inverter, és hogy mennyit.
Itt egy videó, érdemes megnézni.

Ez rendben lenne, de én vagyok a villamos művekkel szerződő fél, velem van szerződése. Jóhiszeműség már csak peres eljárásban ér bármit is, ha tovább hárítom a telepítő cég felé. Kérdésem pont arról szólt, hogy miképpen lehet feloldani a ténylegesen létező folyamatos "túlbetáplálást" és elkerülni ezt? Vagy van-e valami tolerancia sáv, hogy az EON mondjuk 2%-ot mérési hibának vesz, 5%-ot az inverter saját pontossági osztályának, stb.

Még egy aprocska kérdés, hogyan tudja elvben korlátozni a szolgáltato az átvett energia mennyiséget, amit nem a termelő oldal határoz meg, hanem a felvevő. Azaz az inverter csak akkor tud visszatáplálni, ha van felvevö igény és van elég kapacitás az inverterben.

Itt van egy kép amin jol látszik, hogy van tartalék ( az akku fel van töltve, a ház fogyasztása alacsony az inverter mégsem tud visszatálálni, mert nincs igény. Ebbe a szolgáltato nem tud beleszolni.