Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű táp autóba Hi-Fi-hez
Lapozás: OK   148 / 148
(#) Lac364 válasza staci123 hozzászólására (») Máj 27, 2020 /
 
Hogy érted hogy LCD?
(#) kila válasza staci123 hozzászólására (») Máj 27, 2020 /
 
Beírod a keresőbe, hogy LCD for Eg8010, és találsz.
(#) staci123 válasza Lac364 hozzászólására (») Máj 27, 2020 /
 
Úgy hogy a modulra csatolhatunk egy
LCD12832 grafikus kijelzőt, amin nézhetjük a
kimenőfesz paramétereit...
kila: köszi
(#) Lac364 válasza staci123 hozzászólására (») Jún 8, 2020 /
 
Ezt én sem tudtam.
(#) Szabi1 hozzászólása Nov 2, 2021 /
 
Sziasztok! Adott egy GroundZero 38-D2 hangsugárzó, a tervezett ládában szimulálva csatoltam az átviteli függvényét 1000W RMS (türkíz) és 600W RMS (vastag szürke) teljesítmény esetén. A maximális teljesítmény esetében még van 13.3 mm tartalék az XMAX-ból, tehát talán csúcsokban még nagyobb teljesítmény felvételére képes a hangszóró.

A lényeg ebből az, hogy van egy 2x 2 ohmos tekercsű hangszóróm, illetve egy olyan class D erősítőt szeretnék hozzá építeni, amely tisztán le tud adni 600W RMS teljesítményt a hangszóró számára (A tartalék nafta az mindig jól jön).
Bontottam két darab kb 650W-os ATX tápból trafót, azt fel lehetne esetleg úgy használni, hogy ne kelljen újra tekerni ? Csatolok róla képeket.

Egyébként régebben építettem már kisebb teljesítményű autóhifi tápot EI33 ATX trafóval, csatolom annak a kapcsolási rajznak a módosítását elképzelésem szerint.
Az egyik fő probléma, hogy nem tudom beazonosítani mekkora teljesítményűek lehetnek a bontott trafók, illetve hogy mekkora szekunder feszültséget kapnák így.

Arra gondoltam, hogy fognám a régi vezérlőt, kikötném az EI33-ast, helyette egyenként beépíteném a bontott trafókat, hogy lemérjem üresjáratban a szekunderen a kimenő AC feszültséget, ez mennyire jó ötlet?

Nyilván, ha ez így elviekben működő kapcsolás lenne, akkor raknák majd LC szűrőt a szekunderre. Amúgy szükséges a meghajtó BC tranzisztorokat duplázni, vagy elég lenne a kapcsoló fetek Gate-jét ellenállással közösíteni? Szükség lenne-e valamilyen optocsatolós feedback kiépítésére a vezérlésnek?
A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2021
(#) Inhouse válasza Szabi1 hozzászólására (») Nov 2, 2021 /
 
Újratekerés nélkül nehéz lesz. Egy PC tápból a trafó újratekerése nélkül, kis átalakítással simán kijön 24VDC. A -12V-hoz tartozó ág ugyanolyan keresztmetszettel van tekerve. Ha a közös pontot felemeled és a -12V-hoz tartozó ágra kötöd, akkor már csak a negatív ág diódáját kell cserélni, a puffert korrigálni, a visszacsatolást kell hozzá igazítani és a vezérlés tápjára kell ügyelni. Ekkor ugyanazt az áramot tudod kivenni a tápból, ami a 12V-os ághoz tartozik, a képed alapján 420W... amikor szakadékba ledobod és hátszél van. De ha mondjuk mindkét táppal megcsinálod ezt és az egyik lesz a + táp és a másik a - táp, akkor már egész jó vagy. Feltéve, ha elég a +/-24VDC, esetleg még mehetsz feljebb, de akkor a tartalék csökken.
Persze neked autóba kell és akkor az egész panel kuka, csak a trafó marad...hát a fene tudja, hogy megéri-e...
A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2021
(#) Szabi1 válasza Inhouse hozzászólására (») Nov 4, 2021 /
 
Pontosítok: az tudom, hogy az ATX-ben a szekunder 2x12V-ra van tekerve, méghozzá egyforma huzalvastagsággal, meg stb.

De a terveim szerint az "ATX szekunderjeit" primerként kötném be, mert ugye egy autóban a feszültségforrásom kb 12-14V. nem pedig 230V-ról üzemelő tápot szeretnék. Bővebben: Link

Elvileg így nagyobb feszt kapnák az ATX trafó primerjein.
Hogyan tudom beazonosítani a vasmag típusát, maximális terhelhetőségét (két különböző tápból lett bontva az egyiknek nincs már meg a típusa) ?
(#) Inhouse válasza Szabi1 hozzászólására (») Nov 4, 2021 /
 
Idézet:
„az "ATX szekunderjeit" primerként kötném be, mert ugye egy autóban a feszültségforrásom kb 12-14V”

Idézet:
„Elvileg így nagyobb feszt kapnák az ATX trafó primerjein”

Az biztos, csak erősítőnek nem igazán lenne jó, mivel kb. ugyanazt a háromszáz Volt körüli feszültséget kapnád. Vagy annyira alacsony kitöltést kéne állítani, hogy sehogy nem lenne jó. Szerintem áttekerés nélkül ez így nem alkalmas.
Nézz el az ATX táp átalakítása topicba.
A hozzászólás módosítva: Nov 4, 2021
(#) pinyó39 válasza Inhouse hozzászólására (») Nov 5, 2021 /
 
Az 5 és 12 voltos tekercseket szokták használni, máramelyik alkalmas rá, de sokkal korrektebb egy nagy ETD, vagy toroid magra tekerni, pár menet...
(#) Inhouse válasza pinyó39 hozzászólására (») Nov 5, 2021 /
 
De az újakon nincs már -5V-os ág, így oda a szimmetria, nem?
(#) Lac364 válasza Lac364 hozzászólására (») Dec 30, 2025 /
 
Számoltam egy 58×40×18 mm-es toroid ferrit magra (Ae = 1,68 cm², f = 40 kHz) egy 12–14,4 V-os primer és kb. 80 V-os szekunder feszültségű push-pull konverterhez. Erre jutottam:

Maximálisan megengedett (elméleti) teljesítmény:
Pmax_cs = Ae² * 4 * f
Pmax_cs = 1,68 * 1,68 * 4 * 40000 ≈ 451584 mW ≈ 451,6 W

Megjegyzés: ezt inkább elméleti felső határnak tekintem, gyakorlatban folyamatos üzemben inkább kb. 250–300 W körül gondolkodnék.

Primer menetszám:
Np = (Up * 10000) / (4 * Bmax * Ae * f)

Up = 13,5 V
Bmax = 0,2 T
Ae = 1,68 cm²
f = 40000 Hz

Np = (13,5 * 10000) / (4 * 0,2 * 1,68 * 40000) ≈ 2,51 menet

Ebből kerekítve: 3 menet / félprimer
Tehát: primer = 2 × 3 menet, középcsappal a 12–14,4 V-ra.

Szekunder menetszám (kb. 80 V össz kimenetre, pl. ±40 V):
Nsz = (Usz * 10000) / (4 * Bmax * Ae * f)

Usz = 80 V

Nsz = (80 * 10000) / (4 * 0,2 * 1,68 * 40000) ≈ 14,8 menet

Kerekítve: Nsz ≈ 15 menet összesen
Középcsapolt szekundernél: kb. 2 × 7–8 menet (fél szekunder tekercsenként).

Ellenőrzés: nem fog-e telítődni a mag az adott menetszám/feszültség mellett?

Négyszögjelre használt képlet:
B = (Up * 10000) / (4 * f * N * Ae)

Ha N = 3 menet / félprimer:

B = (13,5 * 10000) / (4 * 40000 * 3 * 1,68) ≈ 0,167 T

Ez bőven 0,2 T alatt van, tehát ilyen adatokkal nem kellene, hogy telítésbe menjen (13,5 V-tal számolva). 14,4 V-tal számolva B valamivel nagyobb, de még mindig 0,2 T környékén marad. Ha csak 2 menet lenne, akkor B ≈ 0,25 T 13,5 V-nál, 14,4 V-nál pedig kb. 0,27 T, ami már elég határeset.

Megjegyzés a képlethez:
B = (Up * 10000) / (4,44 * f * N * Ae) → ez szinusz vezérlésre való.
B = (Up * 10000) / (4 * f * N * Ae) → ez négyszög vezérlésre.

Primer maximális áram (elméleti max. teljesítményre számolva):
Ip = P / Up = 451 W / 13,5 V ≈ 30,7 A

Ha mondjuk csak kb. 300 W-tal számolok:
Ip ≈ 300 W / 13,5 V ≈ 22,2 A

Szekunder maximális áram (451 W-ra számolva):
Isz = P / Usz = 451 W / 80 V ≈ 5,63 A

Huzalátmérő számítása 5 A/mm² áram-sűrűséggel:

Primer minimális huzalátmérő:
Dp = 1,13 * √(Ip / 5 A/mm²)

451 W esetén:
Dp ≈ 1,13 * √(30,7 / 5) ≈ 2,8 mm
Ez kb. 6,1 mm² keresztmetszetnek felel meg.
Példa: 0,2 mm-es huzalból kb. 200 szál párhuzamosan.

Szekunder minimális huzalátmérő:
Dsz = 1,13 * √(Isz / 5 A/mm²)
Dsz ≈ 1,13 * √(5,63 / 5) ≈ 1,2 mm
Ez kb. 1,13 mm² keresztmetszet.
Példa: 0,2 mm-es huzalból kb. 36 szál párhuzamosan.

Összefoglalva: a fenti képletek alapján kijön egy kb. 3 menet/félprimer – 7–8 menet/félszekunder trafó erre a toroidra 40 kHz-en, kb. 0,17–0,2 T körüli Bmax-szal. A 451 W inkább elméleti plafon, gyakorlatban 250–300 W környékére lőném be a folyamatos teljesítményt.
Következő: »»   148 / 148
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem