Igen de ha az új cellákat össze kell kapcsolni oda csak pontheggesztő jó az meg nincs mindenkinek.

"forrfüllel" ...azokra meg lehet forrasztani.
Talán ez a típus van benne: Bővebben: Link

Köszönöm !!!

Az nem sokat befolyásol. Ha megszakadt, akkor alapból nem vesz semmilyen töltést,
onnantól meg nincs mit tesztelni, go recycle container.

De azt vissza is lehet ám pattintani... Ámbár, ha az a típusú cella van benne, amit tippeltem, akkor abban nincs benne ez a védelem.

Igen láttam én is olyan agytrösztöket youtubon, akik ezt csinálják.
Csak azt nem veszik figyelembe (meg úgy látom te sem), hogy az a védelem nem véletlenül "szólalt meg". Pontosan azért, mert a túlhevülés miatt akkora nyomás keletkezett, hogy ki kellett engedni a cellarobbanás elkerülése miatt. Az nem egy kismegszakító, amit vissza lehet kapcsolni.

Ha egyszer kioldott, el kell fogadni, hogy nem javítható. A visszapattintással az a probléma, hogy onnantól kezdve már nem garantálható, hogy ugyanakkor fog kioldani, amikor kell, ha kiold egyáltalán. Ha közben még deformálódik is, borítékolható, hogy bukta a dolog.

Szóval megkérlek, hogy ilyen vissza pattintgatós tippeket lehetőleg ne osztogass másoknak te sem.

Ui.: Szerinted mennyire ép és használható még egy már bizonyítottan felforrt cella?
(A kérdés költői volt, nem szükséges rá válaszolni.)

Csak kíváncsiságból pöccintettem vissza a védelmet (hogy meggyőződjek a funkciójáról).
Sokszor viszont meglepett, hogy a fesz tejlesen jó volt...
De vegyük figyelembe, hogy sok cellában nincs is ilyen mechanikai védelem...akkor ott bármi megtörténhet?!

Nem szerettem volna "parázs" vitát "kirobbantani" a témában.
Rendeltem bele 4 cellát és majd kiderül ... de úgy látom nincs benne védelem.

A tény az, hogy az akku magától merült le csontra, nem töltés közben hibásodott meg.
Már írtam, hogy 2 akkum van és 2 töltőm, tehát egyértelmű melyik a rossz.

Az is elég nagy baj mivel önmagában (ha nincs terhelés) nem szokott csontra lemerülni. Ezek alapján valami zárlatgyanus.

Nem vagyok cellagyártó, ezért nem tudom, hogy hány olyan cella készült (ha készült egyáltalán),
amin szemmel láthatóan nincs biztonsági szelep.
A lényeg akkor is ugyan az, ne *** (piszkáljuk) a biztonsági szelepet, és senkit ne buzdítsunk rá.

Többféle biztonsági elem is belerakható a cellákba: Bővebben: Link

Sok cella párhuzamosítása

Sziasztok!
Van egy 10P6S 18650 pakkom, amit nem én csináltam, de most gondolkodok rajta hogy csinálok mellé egy ugyanilyet 48V-os rendszerhez új cellákból. Valamint ezt is még be kell fejezni, meg kell javítani, BMS-t kell rá tenni. A párhuzamos sorokban 10db cella egymás mellett van 1db nikkelezett szalag megy végig rajtuk.
Mégis mennyi cellát ajánlott párhuzamosítani? A töltési és kisütési feszültségek nem gond, inkább az áramok eloszlása.
A töltési áram kevesebb lesz, mint a kisütési, így ez sem probléma. A Samsung 35E cellák megengedett kisütési árama 8A, így az egész pakkra 80A lenne a korlát. Mondjuk azt hogy max 1kW-ra terhelném, ami 20A körül van, vagyis negyede a megengedett kisütőáramnak. Ha feltételezünk valamilyen aszimmetrikus árammegoszlást a külső és belső cellák között az acéllemez összekötő hossza miatt, talán a négyszeres különbséget akkor sem éri el. Ez elviekben maximum egyenlőtlen elhasználódást okoz.
Arra gondoltam, hogy a 10-es sor mindkét végéről levezetném az acélszalagot és dupla vezetékkel csatlakoznék egy sorra. Esetleg közbenső cellák között forrasztanám rá a vezetékeket 1/2 és 2/3 megosztással.

Milyen trükkök vannak, amire figyelni kell? Bizonyos párhuzamos cellaszám felett érdemes más anyagú vagy vastagságú összekötőszálat használni?
Érdemes egy ekkora pakkhoz méréssel előválogatni a cellákat?

Nem értem hova akarsz kilyukadni. A lényegen ez nem változtat.

Párhuzamosítani annyit szükséges, amennyi az üzemi áram biztosításához kell. Érdemes figyelembe venni még az impulzus szerű terheléseket is, pl motorindításnál ha arról van szó.
A cella adatlapjában leírják mennyi a maximális kisütési áram, azzal mindenképp érdemes kalkulálni, de semmiképp nem túllépni azt, inkább kissé alatta használni, pl a 80% -át. Fontos viszont, hogy az üzemi és csúcs terhelést ne keverjük.
Aztán ott van a méret és elhelyezhetőség vagy akár súly kérdése is. Adódhat úgy a helyzet, hogy érdemesebb vagy költséghatékonyabb mondjuk már nagyobb kapacitású cellákat választani, de abból kevesebbet, akár más formájút is.

Az összekötő szalagokat is természetesen megfelelő terhelésre kell méretezni, nagyobb amperhez vastagabb bekötéseket használni. De akár anyagában is a jobb vezetőket előnyben részesíteni. Mert ugye van az "olcsó" nikkel szalag, amit még a mágnes is fog, az kb csak nikkelezett sima biliacél szalag, ebből a szempontból a legrosszabb vezető. A teljes anyagában nikkel szalag, ami ugye jobb vezető, de természetesen drágább is. Vagy használható akár réz szalag is, ami szintén drágább, viszont mondhatni a legjobb választás (tovább nem megyek, mert ezüst szalagot nyilván senki nem fog ilyen célra használni, mert az még a réznél is jobb vezető). Szóval meg kell találni az észszerű kompromisszumot. Én pl az ebike akkucsomagomhoz réz szalagot fogok használni, pedig nem olyan nagy teljesítményű, szintén 48V és 25Ah lesz ahogy kiszámoltam, 13P13S elrendezésben.

A több becsatlakozási pont is lehet életképes, ha a cellákra hegesztett gyűjtősín csak vékony, silány minőségű pl a nikkelezett vas szalag. Ha viszont megvan a megfelelő keresztmetszet, és a vezetési ellenállása is megfelelően kicsi, akkor elég a két végén a csatlakozást hozzákötni. Azt tipikusan úgy szokták, hogy a pozitív oldalon a cellasor egyik végén vezetik ki, a negatív oldalon pedig a cellasor másik végén vezetik ki.

Ha új gyári cellákat használsz, nem hinném, hogy szükséges méréssel bajlódni. Házi körülmények közt, nagyon minimális eltérést fogsz tudni mérni csak, ha sikerül egyáltalán. Természetesen gyártási szórás mindig van, de az annyira kicsi lesz, hogy mint írtam, nem vagyok róla meggyőződve, hogy érdemes foglalkozni vele. Sokkal hasznosabb inkább egy megfelelő védelmi áramkör alkalmazása, amiben a hővédelem, túláram, feszültség és balanszálás is rendesen meg van oldva.

Ha használt cellákkal dolgozol, ott meg természetes, hogy kötelező a cella tesztelés, és utána az összeválogatás is.

Annál egy picivel többet, mert lehetnek akár elég nagy eltérések is a cellák között. Ez sem biztos, jártam már úgy, hogy 7 cellából 6 teljesen egyforma volt, a hetedik meg jócskán eltért tőlük, pedig azonos típus azonos cellái voltak.

Összekötném első körben az összes cellát párhuzamosan, és töltenék a pakkba egy keveset. Utána pedig sorba kötném az összeset, úgy kezdeném el feltölteni, és ott azonnal előjönnek az eltérések, amiket célműszerrel sem biztos hogy megtalálsz. Én a Kona lion celláit mértem, 10uΩ felbontással, teljesen egyformának tűntek, aztán soros kötésnél 2 cellánál egyből lett feltöltéskor több mint 2 tized V eltérés, soros pakknál az ugye már majdnem fél V eltérés. És komoly igénybevételeknél (napelem, autó) ezt már a BMS sem tudja kiegyenlíteni mert 80-120A áramoknál nincs rá ideje.

Kösz! Félig-meddig adott a helyzet. Azért építem a ponthegesztőt is, mert itt vettem egy új cellákból épített 10P6S 24V-os pakkot, de felválnak róla a ponthegesztések, így át kell néznem az egészet. Valamint akár le is szedném a vezetőket róla, de azzal meg több kárt okoznék ha a nagy részén rendesen tart a pontozás. Szerintem sima nikkelezett acélszalag van rajta, valahol dupla rétegben rápontozva.

Nekem 24V kevés, ahhoz meg hogy ezzel tudjak használni egy kibővített pakkot ugyanezt a konfigurációt kellene tartanom és újabb egységgel bővíteni 36 vagy 48V-ra, így a 10db párhuzamos adott.

Samsung INR18650-35E, rated discharge capacity: 1C (3400mA), max. discharge current (continuous): 8A, max. discharge current (not for continuous discharge): 13A

Nem a paraméterek betartása miatt aggódom, hanem a pack fizikai határain belüli történésektől. Hogyan oszlik meg a terhelőáram a 10 cellán végigvezetett szalagon, elhasználódhat-e a konfigurációtól valamelyik sokkal előbb vagy érheti-e sokkal nagyobb terhelés... valamint az a 2-4 db kis akkura csatlakozó pötty sem tűnik optimálisnak a terhelőáramok vezetésére.

Na meg a BMS a rajta lévő miniatűr balancer ellenállásokkal.
Gondoltam arra is, hogy esetleg a párhuzamosítást 5 cellánál szét kellene vágni és így kapna 2 BMS-t, igaz a 6 cellás 40A-es méregdrága 4200 forint (ezzel 4db kellene a teljes packhoz).

Az első felvetésed teljesen jogos, ahogy én is leírtam, ha bele gondolsz, azért írtam a 80% -ot.
Ha 80% -ra méretezel, megvan a "picivel több" tartalék a rendszerben.

A második eseteddel is egyet tudok érteni. Én feltételezem, ha gyári cellát vásárolsz, az mind kb ugyanolyan lesz, kivéve ami a gyártási szórásból (amit említettem) eredően mondjuk kicsit gyengébb lett, és mégis átment a minőség ellenőrzésen, ha volt ilyen egyáltalán. Ha néha "becsúszik" egy selejtesebb darab, a megfelelő védelmi áramkör azt azért kezelni tudja oly módon, hogy nem lesz ebből probléma. Természetesen lesz egy gyengébb láncszem a pakkban, ami elvileg ha figyeli az ember úgyis fel fog tűnni, mert a balanszer azt az egy cellát fogja nagy százalékban balanszálni. Persze ez után lehet ugye cserélni, ha van tartalék...

És természetesen az is igaz, hogy ha beépítés előtt sikerül kiszűrni ezt a selejtesebb cellát, el lehet kerülni. Viszont ezt nem nevezném a szó szoros értelmében válogatásnak.
Természetesen ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy valaki az újonnan megvásárolt cellákon mindegyiken elvégezzen egy feszültség, belső ellenállás, és kapacitás tesztet, ha van hozzá türelme és műszerezettsége.

Ui.: Ha már itt tartunk, milyen méréssel, szűrted ki a gyengébb cellát?

Már leírtam. Belső ellenállást mértem rajtuk, 4 vezetékes módszerrel, 10uΩ felbontással, és mind egyformának tűnt, mérési hibahatáron belül voltak az eltérések. Ennek ellenére, amikor sorba lettek kötve, és "feltöltöttem" a pakkot, akkor azok a cellák 2 tizeddel eltértek ami elég sok. Normális esetben 2 századon belül kéne lennie minden cellának ilyenkor, a másik pakkom az úgy is van, 16mV a max eltérés a cellák között, pedig BMS és balanszer sincs rajta.

Akkor nem egy szintről indultak, vagy kapacitáseltérés van, ami független is lehet a belső ellenállástól.
Elsőt topbalansszal ki tudod kiküszöbölni, második ellen semmit nem lehet tenni.
2 tized volt az rengeteg.

dummy akku problem Lumix S1 gépnél

Jó estét kívánok!
Nem tudom, hogy a megfelelő topik melyik lenne a következő problémához.
Fényképezőhöz vásároltam dummy akksit, hogy powerbankről tudjam üzemeltetni, ne kelljen sűrűn cserélgetni a lemerült akksikat. A gondom az, hogy a kamera ugyan elindul, de 5 másodperc után dob egy hibaüzenetet, hogy "ez az akkumulátor nem használható" és alvó állapotba helyezi magát. Ha lenyomom az expo gombot, akkor kezdi előről a folyamatot. A kamerán van egy kis felső kijelző, ott az akku ikonja üresen villogva jelenik meg, mintha töltetlen akksit tennék bele. De ha töltetlennek látja az akksit a kamera, akkor hogy a pékbe lehet az, hogy 5 másodpercig működik, képet is készít, elmenti, 3 mp videót csinál,stb?

Szerintem kevés a powerbank teljesítménye, leesik pillanatokra a feszültség és ezt érzékeli a gép.
Ezek ugyan csak tizedmásodpercekre de durván nagy áramokat kérnek.
Ezért mutatja üresnek, lehet bekapcsoláskor rántja meg a legjobban és innentől úgy veszi hogy az akku lemerült.
Pontosabban nem is lemerült hanem ez olyan tünet mint mikor az akku kezd haldoklani és megnő a belső ellenállása.
Így kiírja hogy neki nem lesz jó és kikapcsol.

Tégy egy jó nagy pufferkondenzátort a powerbank kimenetére. Azt ha nem tiltakozik ellene, lehet jó lesz.