Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű labortáp építése
Sziasztok!
Szeretnék csinálni egy kapcsoló üzemű labor tápegységet aminek a kimeneti feszültségét lehet állítani úgy mint egy analóg táp-ét.Diploma munkához kéne.Tudtok segítnei milyen IC-vel csináljam?Ez csak a projectnek egyik része lesz még benne PFC+pic es felhasználói felület,és a kapcsi táp után egy soros áteresztő tranyós kapcsolás hogy teljesen lesimítsa a jelet.Na szóval milyen IC-vel lehet azt megcsinálni hogy lehessen állítani a kimeneti fesz.-t elég nagy határok között?
Ezt az oldalt nézd át, sokat segíthet.
Köszönöm szépen!
Ha jól tudom Attila 86 is ilyen tápot épit vizsgamunkára. Itt a fórumon is sűrűn előfordul,érdemes lenne felvenned a kapcsolatot vele,van már tapasztalata a buktatók terén...
Üdv.!
Örülök, hogy megnyílt ez a topic.  Bizony hogy ilyet építek vizsgamunkámnak! Sőt, szerencsére azt mondhatom hogy már szinte tényleg csak be kell dobozolni.  Nézd meg a weboldalamat, ott írtam róla pár sort, illetve van kapcsolási rajz és panelterv is. Azonban az ott lévő tervek csak a 26. verziójúak. Jelen pillanatban is tervezem a 27. verziót, ami most is a hátam mögött az asztalon épp működik. Ez a példány a 26., de át van drótozgatva a 27. terv kapcsolási rajza szerint. Sok szempontból defektes volt az áramkör. Rengeteg energiát, időt és sajnos egy csomó pénzt is kellett rá áldoznom hogy tökéletesen működjön. Ennek, a fórumtársaknak és Skorinak hála szinte mind megoldódott, máig egy kivétellel. Ezt ide is írom, hátha valakinek van ötlete a probléma okára.: Az analóg földön kb 80Hz-es zavarjel van. Rá lehetne fogni hogy rosszul olvastam le a szkópábráról a frekit és ez valójából a hálózati 50Hz, de nem! Kétsugaras szkóppon a trafó szekunderét a jel mellé téve ellenőriztük és valóban 80Hz és nincs is szinkronban a hálózattal. Valószínüleg az ICL7135 multiplexálásából ered a dolog. Gondoltuk hogy a kijelzők miatt, de a kijelző-dekóder ic-t kivéve nem tűnt el a földről a 80Hz-es zavar, azonban az ICL7135-et kivéve a foglalatából már eltűnt. Az áramkör tervezésekor odafigyeltem az analóg és a digitális föld problémájára, ezért nem értem hogyan jut vissza az analóg földre a 80Hz. Üdv.: Attila
Szia!
Gratulálok szép munka!Én egy kicsit másképp gondoltam.Én közvetlen a hálózatról működtetném (230)egyenirányítás jönne egy pfc egység utána a kapcsoló üzemű rész jó nagy frekin(hogy kis trafó is elég legyen) és utána jönne a trafó majd egynirányítás és a legvégén a soros áteresztő tranyós egység.Még azt se tudom milyen ic-t válasszak ugyhogy nem állok túl jól  !
Szia !
Nemrég volt hasonló problémám. Nézd meg az L4970, vagy az L4977 IC adatlapját, ezek szerintem megfelelnek az elvárásaidnak. Üdv ! Luki
Ez sem probléma.
Skori összerakott mostanában egy önrezgő tápot, amivel az 50Hz-es hálózati trafót akarja kiváltani az 555-ös táp elől. Ez ügyben keresd meg őt. Az áramkör egyébként hasonló a weboldalán lévő "20A-es dugasztáp"hoz. Látom írtad, hogy nagy határok közt állítható feszültség kellene. Egy ilyen tápon pedig SPafi dolgozik jelenleg. (Ezen a fórumon Pafi néven keresd.) Ő úgy emlékszem 120V környéki maximális feszültségre tervezett. Itt egy rajz az ő készülő tápjáról.
Szia!
Köszönöm! Ezek tökéletesek is lennének a célra csak az a baj hogy én olyat szeretnék ami közvetlen a hálózatról megy és nincs előtte 50 hz-es trafó ami le transzformálja a feszültséget. Üdv
És nem tudod áttervezni olyanra (~230V betáp)?
Akkor hogyan akarsz levizsgázni, már ne haragudj?!
Szia !
Azt irtad hogy kapcsolóüzemű tápot szeretnél. előző beirásod: "230 egyenirányítás jönne egy pfc egység utána a kapcsoló üzemű rész jó nagy frekin(hogy kis trafó is elég legyen) és utána jönne a trafó majd egynirányítás és a legvégén a soros áteresztő tranyós egység." Ha kapcsolóüzemben gondolkodsz akkor hogy jön a képbe a "soros áteresztő tranyós egység."Meg 2 x egyenirányitás...  Amit ajánlottam IC-k, eleve kapcsolóüzemben dolgoznak. Nyers tápnak simán jó egy toroid+graetz+ puffer.De ha ez a probléma forrása rakhatsz elé egy fix kapcsolóuzemű egységet, ami monjuk 30-35V DC, utána meg az IC. Legyél kreativ... Üdv ! Luki
n nem gondolom olyan nagy butaságnak ezt a kapcsolóüzemű+disszipatív tápegységet. Én is hasonlón gondolkozom, praktikusan mondjuk egy fillérekből megszerezhető (esetleg rossz) PC tápból kiindulva.
A kapcsolóüzemű tápok ugyanis kis terheléseknél és széles tartományú feszültségszabályozás esetén nem biztos, hogy ideálisak. A kimeneten megjelenő kapcsolási frekvenciáról nem is beszélve. Viszont ha úgy lövi be az ember, hogy a kapcsolóüzemű csak egy nyers feszültséget szolgáltasson, mögötte pedig egy disszipatív, áteresztős egység van, akkor szerintem sokkal jobban jár. Mindössze a két egység olyan jellegű "szinkronizálását" kell megoldani, hogy a disszipatív eszközre mindig jusson megfelelő tartalék, de annál nem több. Ha 30-35V-ból akarsz előállítani adott esetben mondjuk 5V/5A-t, akkor az 5A és az áteresztőn eső 25-30V 125-150W hőt eredményez. Ha viszont kapcsolóüzemű "előfok" az 5V stabilizátornak 8V-ot állít elő, akkor csak 15W veszteségi hő keletkezik itt. Szerintem a móka lényege pont ez a szinkronizálásos dolog, ezt kell jól kitalálni.
Bizony!Nekem is ez lenne a cél.Szerintem egyáltalán nem hülyeség,hiszen egy labortáp kimenetén egyáltalán nem engedhető meg hullámosság ,és az a néhány volt ami a tranzisztoron esik az meg annyira nem nagy hoyg sokat rontson a hatásfokon.
Akkor el kell döntened mit szeretnél.
-Nagyon preckó kimeneti feszültségű tápot.(itt esetlegesen lehet a kimeneten áteresztő tranyó) -Jó hatásfokú tápot.(itt már kiesik az áteresztő tranzisztor.) -Esetleg mindkét paramétert tudja.(Full smps) (Ilyenek pl az Agilent ipari, programozható tápok) Üdv ! Luki
Szia !
Én sem gondolom annak, csak feleslegesnek. "Praktikussági" okból sohasem használok pc tápokat,mert okádják a zavart.A kimeneti feszek zajosak rajtuk, analóg cuccokhoz-hát mit mondjak...  A szábályozható kimenet pedig felvet néhány kompromisszumot. Üdv ! Luki
Mit szóltok, a max5022 ic szerintetek jó lenne erre a célra?
Nem olyan tápról beszéltem, amiben az összes zavarszűrő induktivitás rövidzárral van helyettesítve
A PC táp alapvetőrn elég jól ki van találva, "kicsit" rendbe kell szedni (pl. a kispórolt cuccokat belerakni, alulméretezetteket kicserélni normálisra), és akkor nincs vele semmi baj.
Szia !
Többre tartok egy trafós,áteresztő tipusú tápot a kapcsolóüzeműnél. Már csak megbizhatóság miatt is. De hát kinek a pap,kinek a papné...
sztem jó IC ,
én a pákatápomba tervezem, forvard konverternek.. ha nem kell nagy P akkor tökéletes... inditása 320V-ról tök ecccerű, és nacccerű :yes: .. +meg kell még tuningolni egy fetmeghajtóval is ( max4420/4429..max626/627) amit rá lehet pakolni a test és a VCC re (ez a saját meghajtójának a tápja, igaz nem tud valami nagy áramot...) engem is érdekel ez a kapcsüzis labortáp téma. én a kapüzemű táp + soros áteresztőtranyós verzióra szavazok . csá Idézet: „Mindössze a két egység olyan jellegű "szinkronizálását" kell megoldani, hogy a disszipatív eszközre mindig jusson megfelelő tartalék, de annál nem több.” Az én tápomban az előszabályozó úgy szabályoz, hogy mindig 0,6V-ot hagy az áteresztő feten. Így a főszabályozó disszipációja a maximális 10A kimeneti áram esetén 6W. Idézet: „Szerintem a móka lényege pont ez a szinkronizálásos dolog, ezt kell jól kitalálni.” Igen. Én már megoldottam a dolgot.
Elolvassátok ti amiket írok?
 Skori egy önrezgő megoldást talált ki és megépített, amivel kiváltható a hálózati 50Hz-es trafó. A kapcsolásban egy PC táp trafóját használta fel. Úgy emlékszem 300W-ot vett ki ebből az áramkörből úgy, hogy langyos maradt benne minden. Tehát ez egy egyszerű önrezgő kapcsoló üzemű táp, ami után jöhet a szintén Skori által kitalált 555-ös táp, majd tetszés szerint az 'én' főszabályozóm az áteresztő fetes fokozatával. Egyébként én úgy gondolom, hogy labortáp esetén nem lehet kispórolni az áteresztő fokozatot. Mert enélkül a kimeneten nagy kondi van, ami nagyon nem jó. Mert hiába van pl áramkorlát, ha a kondiban tárolt energia ott van a kimeneten. Idézet: „én a kapüzemű táp + soros áteresztőtranyós verzióra szavazok” Többen emlegettetek áteresztő tranzisztoros fokozatot a táp végén. Az áteresztő tranzisztoros fokozat azért nem annyira jó, mert a tranzisztoron nem lehet annyira kis feszültséget hagyni, mint egy feten. Ahogy írtam, az én tápomban is fet végzi az áteresztést, mert így 0,6V-ra redukálható a rajta maradó feszültség. Ezzel elég jól le van szorítva a rajta eldisszipáló teljesítmény.
A FET is tranzisztor. Field Effect Transistor.
Idézet: „Én már megoldottam a dolgot.” Fogalmazzunk pontosan: mások megoldották neked a dolgot! Remélem nem haragszol, de ez így korrekt!
Kedves mex és Pafi!
Igen ez így korrekt. De ha visszaolvasod a topicban lévő első hozzászólásomat, ott ezt írtam: Idézet: „Sok szempontból defektes volt az áramkör. Rengeteg energiát, időt és sajnos egy csomó pénzt is kellett rá áldoznom hogy tökéletesen működjön. Ennek, a fórumtársaknak és Skorinak hála szinte mind megoldódott” Így rendben vagyunk? Remélem nincs harag. Tisztában vagyok vele, hogy a fet is tranzisztor. De itt 5-8V-ok voltak emlegetve ami az áteresztő tranzisztoron marad. Emiatt én azt gondoltam, hogy nem fetre gondoltak. Viszont igaz, hogy a térvezérlésű VS bipoláris tranzisztoros mondatom így pontatlan.
Szia!
Persze hogy elolvastam,de szerintem azzal az ic-vel sokkal egyszerűbben meg lehet oldani,plusz én szeretnék bele nagy frekire trafót tenni galvanikus leválasztás miatt.És a trafó másik oldalára tenni a analóg tápocskát.Szerintetek az jó megoldás arra hogy az áteresztő tranzisztoron biztosítva legyen a fesz. esés hogy egy pic figyeli az előtte lévő fesz.-t és annak fügyvényében ad neki mindig referencia jelet hogy meglegyen a fesz. különbség(mármint az áteresztő tranzisztornak)?Úgy is lezs benne pic a nyomógomb + kijelzés miatt.
Idézet: „szerintem azzal az ic-vel sokkal egyszerűbben meg lehet oldani” Ebben én nem vagyok olyan biztos. Ugyan Skori szóban forgó áramkörének a kapcsolási rajztát nem láttam, viszont a megépített áramkört igen. Nem tűnt túl bonyolultnak, pedig légszerelve volt összerakva. Idézet: „én szeretnék bele nagy frekire trafót tenni galvanikus leválasztás miatt” Ebben is van (galvanikusan leválasztó, nagyfrekvencián működő) trafó, ahogy írtam is: PC tápból való trafó.
csá
skori tápját lehet egyátalán szabályozni?? önrezgő!.. nincs semmilyen áramkör amivel a jel valamelyik jellemzőjét vátoztahatnánk..?? itt alapvető követelmény, h szabályozni lehessen! (PWM, vagy hasonló moduláció kell) sőtt visszacsatolás is szükséges sztem.. (így már elég nehéz lenne önrezgővel megcsinálni nem?) csá
Egy ideális világban nem lenne muszáj visszacsatolás egy kapcsolóüzemű tápba, az a terheléstől függetlenül állandó feszültséget szolgáltatna, ha fix a kitöltési tényező. Az alkatrészeken jelentkező feszültségesések (tekercs ellenállása, alkatrészeken eső feszültség áramfüggése, stb.) kompenzálására kell a visszacsatolás a tápba. Ha ezek a veszteségek viszonylag kicsik a kívánt kimeneti feszültséghez képest, és nincsenek szigorú kívánalmak a kimeneti feszültség stabilitására, akkor egy önrezgő táp is megfelelő választás lehet.
Visszatérve a témára: Az önrezgő táp előállít kb. 30V-ot. A nyers 30V-ból ezután jön a már említett 555-ös szabályzó fokozat, ami úgy szabályoz, hogy az áteresztő feten mindig 0,6V legyen. Az áteresztő fetes fokozat meg elvégzi a finomszabályzást. Rakjátok már össze a blokkokat képzeletben! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
