Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű labortáp építése
Lapozás: OK   1 / 7
(#) meszattila hozzászólása Jan 10, 2008 /
 
Sziasztok!

Szeretnék csinálni egy kapcsoló üzemű labor tápegységet aminek a kimeneti feszültségét lehet állítani úgy mint egy analóg táp-ét.Diploma munkához kéne.Tudtok segítnei milyen IC-vel csináljam?Ez csak a projectnek egyik része lesz még benne PFC+pic es felhasználói felület,és a kapcsi táp után egy soros áteresztő tranyós kapcsolás hogy teljesen lesimítsa a jelet.Na szóval milyen IC-vel lehet azt megcsinálni hogy lehessen állítani a kimeneti fesz.-t elég nagy határok között?
(#) kerteszsasa válasza meszattila hozzászólására (») Jan 10, 2008 /
 
Ezt az oldalt nézd át, sokat segíthet.
(#) meszattila válasza kerteszsasa hozzászólására (») Jan 10, 2008 /
 
Köszönöm szépen!
(#) mex válasza meszattila hozzászólására (») Jan 10, 2008 /
 
Ha jól tudom Attila 86 is ilyen tápot épit vizsgamunkára. Itt a fórumon is sűrűn előfordul,érdemes lenne felvenned a kapcsolatot vele,van már tapasztalata a buktatók terén...
(#) Attila86 válasza mex hozzászólására (») Jan 10, 2008 /
 
Üdv.!

Örülök, hogy megnyílt ez a topic.
Bizony hogy ilyet építek vizsgamunkámnak! Sőt, szerencsére azt mondhatom hogy már szinte tényleg csak be kell dobozolni.

Nézd meg a weboldalamat, ott írtam róla pár sort, illetve van kapcsolási rajz és panelterv is. Azonban az ott lévő tervek csak a 26. verziójúak. Jelen pillanatban is tervezem a 27. verziót, ami most is a hátam mögött az asztalon épp működik. Ez a példány a 26., de át van drótozgatva a 27. terv kapcsolási rajza szerint.

Sok szempontból defektes volt az áramkör. Rengeteg energiát, időt és sajnos egy csomó pénzt is kellett rá áldoznom hogy tökéletesen működjön. Ennek, a fórumtársaknak és Skorinak hála szinte mind megoldódott, máig egy kivétellel. Ezt ide is írom, hátha valakinek van ötlete a probléma okára.:

Az analóg földön kb 80Hz-es zavarjel van.
Rá lehetne fogni hogy rosszul olvastam le a szkópábráról a frekit és ez valójából a hálózati 50Hz, de nem! Kétsugaras szkóppon a trafó szekunderét a jel mellé téve ellenőriztük és valóban 80Hz és nincs is szinkronban a hálózattal.
Valószínüleg az ICL7135 multiplexálásából ered a dolog. Gondoltuk hogy a kijelzők miatt, de a kijelző-dekóder ic-t kivéve nem tűnt el a földről a 80Hz-es zavar, azonban az ICL7135-et kivéve a foglalatából már eltűnt. Az áramkör tervezésekor odafigyeltem az analóg és a digitális föld problémájára, ezért nem értem hogyan jut vissza az analóg földre a 80Hz.

Üdv.: Attila
(#) meszattila válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 10, 2008 /
 
Szia!

Gratulálok szép munka!Én egy kicsit másképp gondoltam.Én közvetlen a hálózatról működtetném (230)egyenirányítás jönne egy pfc egység utána a kapcsoló üzemű rész jó nagy frekin(hogy kis trafó is elég legyen) és utána jönne a trafó majd egynirányítás
és a legvégén a soros áteresztő tranyós egység.Még azt se tudom milyen ic-t válasszak ugyhogy nem állok túl jól !
(#) (Felhasználó 1947) válasza meszattila hozzászólására (») Jan 10, 2008 /
 
Szia !

Nemrég volt hasonló problémám.
Nézd meg az L4970, vagy az L4977 IC adatlapját, ezek szerintem megfelelnek az elvárásaidnak.

Üdv ! Luki
(#) Attila86 válasza meszattila hozzászólására (») Jan 10, 2008 /
 
Ez sem probléma.
Skori összerakott mostanában egy önrezgő tápot, amivel az 50Hz-es hálózati trafót akarja kiváltani az 555-ös táp elől.
Ez ügyben keresd meg őt. Az áramkör egyébként hasonló a weboldalán lévő "20A-es dugasztáp"hoz.

Látom írtad, hogy nagy határok közt állítható feszültség kellene. Egy ilyen tápon pedig SPafi dolgozik jelenleg. (Ezen a fórumon Pafi néven keresd.) Ő úgy emlékszem 120V környéki maximális feszültségre tervezett. Itt egy rajz az ő készülő tápjáról.
(#) meszattila válasza (Felhasználó 1947) hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Szia!

Köszönöm! Ezek tökéletesek is lennének a célra csak az a baj hogy én olyat szeretnék ami közvetlen a hálózatról megy és nincs előtte 50 hz-es trafó ami le transzformálja a feszültséget.

Üdv
(#) Dzsoni válasza meszattila hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
És nem tudod áttervezni olyanra (~230V betáp)?
Akkor hogyan akarsz levizsgázni, már ne haragudj?!
(#) (Felhasználó 1947) válasza meszattila hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Szia !

Azt irtad hogy kapcsolóüzemű tápot szeretnél.
előző beirásod:
"230 egyenirányítás jönne egy pfc egység utána a kapcsoló üzemű rész jó nagy frekin(hogy kis trafó is elég legyen) és utána jönne a trafó majd egynirányítás és a legvégén a soros áteresztő tranyós egység."

Ha kapcsolóüzemben gondolkodsz akkor hogy jön a képbe
a "soros áteresztő tranyós egység."Meg 2 x egyenirányitás...



Amit ajánlottam IC-k, eleve kapcsolóüzemben dolgoznak.
Nyers tápnak simán jó egy toroid+graetz+ puffer.De ha ez a probléma forrása rakhatsz elé egy fix kapcsolóuzemű egységet, ami monjuk 30-35V DC, utána meg az IC.
Legyél kreativ...

Üdv ! Luki
(#) szilva válasza (Felhasználó 1947) hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
n nem gondolom olyan nagy butaságnak ezt a kapcsolóüzemű+disszipatív tápegységet. Én is hasonlón gondolkozom, praktikusan mondjuk egy fillérekből megszerezhető (esetleg rossz) PC tápból kiindulva.

A kapcsolóüzemű tápok ugyanis kis terheléseknél és széles tartományú feszültségszabályozás esetén nem biztos, hogy ideálisak. A kimeneten megjelenő kapcsolási frekvenciáról nem is beszélve. Viszont ha úgy lövi be az ember, hogy a kapcsolóüzemű csak egy nyers feszültséget szolgáltasson, mögötte pedig egy disszipatív, áteresztős egység van, akkor szerintem sokkal jobban jár.

Mindössze a két egység olyan jellegű "szinkronizálását" kell megoldani, hogy a disszipatív eszközre mindig jusson megfelelő tartalék, de annál nem több. Ha 30-35V-ból akarsz előállítani adott esetben mondjuk 5V/5A-t, akkor az 5A és az áteresztőn eső 25-30V 125-150W hőt eredményez. Ha viszont kapcsolóüzemű "előfok" az 5V stabilizátornak 8V-ot állít elő, akkor csak 15W veszteségi hő keletkezik itt.

Szerintem a móka lényege pont ez a szinkronizálásos dolog, ezt kell jól kitalálni.
(#) meszattila válasza szilva hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Bizony!Nekem is ez lenne a cél.Szerintem egyáltalán nem hülyeség,hiszen egy labortáp kimenetén egyáltalán nem engedhető meg hullámosság ,és az a néhány volt ami a tranzisztoron esik az meg annyira nem nagy hoyg sokat rontson a hatásfokon.
(#) (Felhasználó 1947) válasza meszattila hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Akkor el kell döntened mit szeretnél.
-Nagyon preckó kimeneti feszültségű tápot.(itt esetlegesen lehet a kimeneten áteresztő tranyó)

-Jó hatásfokú tápot.(itt már kiesik az áteresztő tranzisztor.)

-Esetleg mindkét paramétert tudja.(Full smps)
(Ilyenek pl az Agilent ipari, programozható tápok)


Üdv ! Luki
(#) (Felhasználó 1947) válasza szilva hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Szia !

Én sem gondolom annak, csak feleslegesnek.
"Praktikussági" okból sohasem használok pc tápokat,mert okádják a zavart.A kimeneti feszek zajosak rajtuk, analóg cuccokhoz-hát mit mondjak...
A szábályozható kimenet pedig felvet néhány kompromisszumot.

Üdv ! Luki
(#) meszattila hozzászólása Jan 11, 2008 /
 
Mit szóltok, a max5022 ic szerintetek jó lenne erre a célra?
(#) szilva válasza (Felhasználó 1947) hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Nem olyan tápról beszéltem, amiben az összes zavarszűrő induktivitás rövidzárral van helyettesítve A PC táp alapvetőrn elég jól ki van találva, "kicsit" rendbe kell szedni (pl. a kispórolt cuccokat belerakni, alulméretezetteket kicserélni normálisra), és akkor nincs vele semmi baj.
(#) (Felhasználó 1947) válasza szilva hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Szia !

Többre tartok egy trafós,áteresztő tipusú tápot a kapcsolóüzeműnél.
Már csak megbizhatóság miatt is.
De hát kinek a pap,kinek a papné...
(#) gulyi88 válasza meszattila hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
sztem jó IC ,
én a pákatápomba tervezem, forvard konverternek..
ha nem kell nagy P akkor tökéletes...

inditása 320V-ról tök ecccerű, és nacccerű :yes: ..
+meg kell még tuningolni egy fetmeghajtóval is
( max4420/4429..max626/627)
amit rá lehet pakolni a test és a VCC re (ez a saját meghajtójának a tápja, igaz nem tud valami nagy áramot...)

engem is érdekel ez a kapcsüzis labortáp téma.
én a kapüzemű táp + soros áteresztőtranyós verzióra szavazok .

csá
(#) Attila86 válasza szilva hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Idézet:
„Mindössze a két egység olyan jellegű "szinkronizálását" kell megoldani, hogy a disszipatív eszközre mindig jusson megfelelő tartalék, de annál nem több.”


Az én tápomban az előszabályozó úgy szabályoz, hogy mindig 0,6V-ot hagy az áteresztő feten. Így a főszabályozó disszipációja a maximális 10A kimeneti áram esetén 6W.

Idézet:
„Szerintem a móka lényege pont ez a szinkronizálásos dolog, ezt kell jól kitalálni.”


Igen. Én már megoldottam a dolgot.
(#) Attila86 válasza meszattila hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Elolvassátok ti amiket írok?

Skori egy önrezgő megoldást talált ki és megépített, amivel kiváltható a hálózati 50Hz-es trafó. A kapcsolásban egy PC táp trafóját használta fel. Úgy emlékszem 300W-ot vett ki ebből az áramkörből úgy, hogy langyos maradt benne minden.

Tehát ez egy egyszerű önrezgő kapcsoló üzemű táp, ami után jöhet a szintén Skori által kitalált 555-ös táp, majd tetszés szerint az 'én' főszabályozóm az áteresztő fetes fokozatával.

Egyébként én úgy gondolom, hogy labortáp esetén nem lehet kispórolni az áteresztő fokozatot. Mert enélkül a kimeneten nagy kondi van, ami nagyon nem jó. Mert hiába van pl áramkorlát, ha a kondiban tárolt energia ott van a kimeneten.
(#) Attila86 válasza gulyi88 hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Idézet:
„én a kapüzemű táp + soros áteresztőtranyós verzióra szavazok”


Többen emlegettetek áteresztő tranzisztoros fokozatot a táp végén. Az áteresztő tranzisztoros fokozat azért nem annyira jó, mert a tranzisztoron nem lehet annyira kis feszültséget hagyni, mint egy feten. Ahogy írtam, az én tápomban is fet végzi az áteresztést, mert így 0,6V-ra redukálható a rajta maradó feszültség. Ezzel elég jól le van szorítva a rajta eldisszipáló teljesítmény.
(#) Pafi válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
A FET is tranzisztor. Field Effect Transistor.
(#) Pafi válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Idézet:
„Én már megoldottam a dolgot.”


Fogalmazzunk pontosan: mások megoldották neked a dolgot! Remélem nem haragszol, de ez így korrekt!
(#) mex válasza Pafi hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Szerintem is!
(#) Attila86 válasza Pafi hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Kedves mex és Pafi!

Igen ez így korrekt. De ha visszaolvasod a topicban lévő első hozzászólásomat, ott ezt írtam:

Idézet:
„Sok szempontból defektes volt az áramkör. Rengeteg energiát, időt és sajnos egy csomó pénzt is kellett rá áldoznom hogy tökéletesen működjön. Ennek, a fórumtársaknak és Skorinak hála szinte mind megoldódott”


Így rendben vagyunk? Remélem nincs harag.

Tisztában vagyok vele, hogy a fet is tranzisztor. De itt 5-8V-ok voltak emlegetve ami az áteresztő tranzisztoron marad. Emiatt én azt gondoltam, hogy nem fetre gondoltak.
Viszont igaz, hogy a térvezérlésű VS bipoláris tranzisztoros mondatom így pontatlan.
(#) meszattila válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Szia!

Persze hogy elolvastam,de szerintem azzal az ic-vel sokkal egyszerűbben meg lehet oldani,plusz én szeretnék bele nagy frekire trafót tenni galvanikus leválasztás miatt.És a trafó másik oldalára tenni a analóg tápocskát.Szerintetek az jó megoldás arra hogy az áteresztő tranzisztoron biztosítva legyen a fesz. esés hogy egy pic figyeli az előtte lévő fesz.-t és annak fügyvényében ad neki mindig referencia jelet hogy meglegyen a fesz. különbség(mármint az áteresztő tranzisztornak)?Úgy is lezs benne pic a nyomógomb + kijelzés miatt.
(#) Attila86 válasza meszattila hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Idézet:
„szerintem azzal az ic-vel sokkal egyszerűbben meg lehet oldani”


Ebben én nem vagyok olyan biztos. Ugyan Skori szóban forgó áramkörének a kapcsolási rajztát nem láttam, viszont a megépített áramkört igen. Nem tűnt túl bonyolultnak, pedig légszerelve volt összerakva.

Idézet:
„én szeretnék bele nagy frekire trafót tenni galvanikus leválasztás miatt”


Ebben is van (galvanikusan leválasztó, nagyfrekvencián működő) trafó, ahogy írtam is: PC tápból való trafó.
(#) gulyi88 válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
csá
skori tápját lehet egyátalán szabályozni??
önrezgő!.. nincs semmilyen áramkör amivel a jel valamelyik jellemzőjét vátoztahatnánk..??

itt alapvető követelmény, h szabályozni lehessen! (PWM, vagy hasonló moduláció kell) sőtt visszacsatolás is szükséges sztem..
(így már elég nehéz lenne önrezgővel megcsinálni nem?)

csá
(#) potyo válasza gulyi88 hozzászólására (») Jan 11, 2008 /
 
Egy ideális világban nem lenne muszáj visszacsatolás egy kapcsolóüzemű tápba, az a terheléstől függetlenül állandó feszültséget szolgáltatna, ha fix a kitöltési tényező. Az alkatrészeken jelentkező feszültségesések (tekercs ellenállása, alkatrészeken eső feszültség áramfüggése, stb.) kompenzálására kell a visszacsatolás a tápba. Ha ezek a veszteségek viszonylag kicsik a kívánt kimeneti feszültséghez képest, és nincsenek szigorú kívánalmak a kimeneti feszültség stabilitására, akkor egy önrezgő táp is megfelelő választás lehet.



Visszatérve a témára:

Az önrezgő táp előállít kb. 30V-ot.

A nyers 30V-ból ezután jön a már említett 555-ös szabályzó fokozat, ami úgy szabályoz, hogy az áteresztő feten mindig 0,6V legyen.

Az áteresztő fetes fokozat meg elvégzi a finomszabályzást.

Rakjátok már össze a blokkokat képzeletben!
Következő: »»   1 / 7
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem