Na ilyet mutasson valaki nekem .
Ha neadjisten van valakinek tudomása arról hol lehet ilyet találni megköszönöm.Hameg leírás is van hozzá magyarul akkor kinevezem mániákusnak (szebbik értelemben gondolom).
Na jóóó beérem egy 20-25W-ossal is ha van.
Nekem kellene itthonra csináltam már rengetegfajtát de most itthonra akarok valami speckó cuccot a fülemnek.Állítólag híresen jó hangjuk van.Nekem ez kimaradt az erősítőépítések közepette bár megvallom az igazat nem nagyon találkoztam ilyen rajzal sem (mondjuk ezt nem értem).Valamilyért nem olyan publikus vagy nem is nagyon terveznek ilyet?
Hatásfoka egy A-osztályú erősítőnek 20-40%, de alakhű erősítést ad, a kimeneti áram közel arányosan változik a bemeneten alkalmazott vezérlőjellel. A két mennyiség közötti összefüggésre jellemző átviteli jelleggörbe nemlinearitása és frekvenciafüggése eltérést, torzítást eredményez. De a pontos megfogalmazás szerint egy közel szinuszos vezérlőjellel dolgozó erősítő, amelynek kimenő árama a nyugalmi érték környezetében ingadozik, de soha nem csökken nullára.
Akkor lássuk a B-osztályú erősítőt:
Közel szinuszos vezérlő-jellel dolgozó erősítő, amely ugyanakkor olyan nyugalmi előfeszítést kap, hogy a kimenő körben az áram közel a fél periódusidőben folyik. Az áramimpulzusok nagysága arányos a vezérlőjellel, így arányos erősítésre önmagában is, de alakhű erősítésre csak ellenütemű kapcsolásban alkalmas.
AB-osztályú erősítő
Közepes nyugalmi áramra beállított erősítőfokozat, amely kis vezérlőjelnél A-osztályú erősítőként működik, nagy jelnél pedig megközelíti a B-osztályú erősítő üzemmódját. Így részben hasznosítja mindkét beállításmód előnyeit.
Megpróbálom még egyszer, a képeket külön-külön...
Szal:
Szia Dióda !
Sikerült ma scannelnem,íme egy 35W-os "A" osztályú végfok.
Anno kb 20 db készült belőle kb 15 éve.
A vájtfülű HIFIsták is elégedettek voltak vele. Általában egy db phono előfokkal épült meg mindenféle sallang nélkül.
Asszem vhol még van beültetett panelem is...
Annak idején kályhának becéztük mert igen csak melegedett.
De tényleg nagyon szép hangja volt.
Olcsó kommersz alkatrészekből épül fel, jól tűri a helyettesítéseket. A bemeneti diff erősítő szereti a válogatott és termikusan csatolt (összeragasztott) tranyókat.
amire még emléxem 2x22 V 4A trafóról ment egy sztereo változat, 22000mikros pufferekkel.
A végtranyók alá egy 3mm vastag alu profil van csavarozva ami egy kb 25 cm hosszú és 10 cm széles hűtőbordára van csavarozva (a két végfok egymás mellett), A bordák kb 4 cm magasak
Szal egy bunkó nagy borda van a doboz hátulján és ezzel is melegszik rendesen
ha lesz rá idő, biztos, hogy összeállítok én is még egyet
tényleg, aktív monitorokba is építettünk be belőle, elégedettek voltak vele (stúdióban...)
van még A osztályú rajzom csak keresni kell...
de ez volt az egyik legjobb
Ami van és ha megtennéd hogy felteszed nagyon megörülnék neki.
Van 2*23V-os trafóm nagy bivaly abból olyan 31-32volt lessz az talán elegendő lessz neki két 10000mikró társaságában.Mekkora a nyugalmiárama?
Márcsak azért mert nemtudom hogy mit álítsak be neki.Nem volt még A osztályúm úgyhogy nemtudom.
Megpróbálom felidézni az előfok rajzát is, de az biztos nincs meg, a végfok elég érzéketlen ezért kellelé valami-bár sztem cd-ről közvetlenül is meghajtható-ki kell próbálni.
Ha igazán kihegyezett erősítőt akarsz csinálni,akkor annak egyszerűnek kell lennie azaz
-nem lehet benne olyan elektronikai elem, ami kapcsolásokat végez ( pl kijelző led sávval,vagy digitális elem)
-azért bekapcs koppgátló kell
-ne legyen a jel útjában potméter és elko (c1 itt is fólia)
-vigyázni kell a kábelezéssel
stb
majd ha elkezdem építeni még sok dolog eszembe jut...
igaz ez tényleg elég kevés, de ha tovább nyitod a tranyókat már nő a torzítás-nem lineáris szakaszra kerüll a tranyók karakterisztikája-kísérleteztünk nagyobb árammal is, de nem használt neki-csökkenő kivezérelhetőség,növekvő torzítás, melegedés
Az eredeti leírás is ezt az értéket adja, de lehet kísérletezni...
Most hogyjobban megnézegettem a rajzot egy két értéket nem lehet látni.Illetve ki lehet-e ezeket a végtranyókat cserélni mondjuk a jobban szerelhető BD tipusú valamelyikére.
most hirtelen nincs jobb ötletem, mint,hogy mondd el mit nem látsz
igen megépíthető bd-kel is meg japán tranzisztorokkal is
csak át kell tervezni a nyákot-az meg nem biztos, hogy megéri
r17-8k2r18 2k2
a többi sztem látszik
a hét végén hozzákezdek én is az építéshez, csak meg kell néznem milyen anyag van hozzá...
Nos elkezdtem turkálni az A osztályú rajzok után.
Fel is merültek bennem kérdések.Mégpedig len : Honnan lehet megkülömböztetni fizikailag vagy rajzilag hogy az a osztályú vagy sem.Azt értem hogy a végtranyókon folyamatosan áram folyik de annak a mértékétől függő az osztálybeli besorolása?Mert ez a kapcsolás állítólag 50mA -es fogyasztása nekem inkább B-osztályúnak tünik.Neten utánnaolvasgattam a dolgoknak és azt láttam hogy az A osztályúnak 1-1,5-sőt 3Amperes nyugalmi áramjai vannak.Kezdek összezavarodni .
Valaki emondhatná de nem az elvet hanem hogy gyakorlatilag hogy működik ez másabban.
Megépítettem már egy teherautóra való erősítőt de ez az A osztályú kifog rajtam.Nagyon nem látom át a működését.Ez pedig engem nagyon felhergel hogy már csakazért is megcsinálom.
Ez szólt a legjobban, jobb volt mint a JLH féle 10 wattos - amelynek emlékeim szerint megfutnak a végtranzisztorai -, valamint néhány egyéb itt nem említett A osztályú végfok.
Javasolni tudom még a 10W-os ZEN-t a Passlab-tól: itt
Hali!
Van itt egy JLH topic is, oda is néz be.
Ha megépítetted mind a kettőt akkor kérünk fényképeket és légyszi ird le szerinted melyik milyen karakterü volt.
Kösz: Isa
Az osztálybesorolás az erősítő munkapontjának beállításán múlik. Az önmagában, hogy 50mA a nyugalmi árama nem feltétlenül jelent B vag AB osztályt, mert ismerni kell az erősítő paramétereit.
Ha A osztályú, akkor a munkavonal alsó és felső végpontjának felére állítjuk be, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy vezérlés nélkül a teljes kivezérléshez tartozó áram fele folyik a végtranzisztor(ok)on. Ez egy 10W-os végerősítőnél igen ritkán tud 50mA lenni. Hatásfoka max. 50%
Ha B osztályú, akkor a munkaegyenes alsó végpontjára van állítva a munkapont, ami azt jelenti, hogy vezérlés nélkül "nem" folyik áram a végtranzisztorokon. (Ez persze csak kis túlzással igaz) A torzításmentes erősítéshez ekkor kell tulajdonképpen két erősítő. Az egyik a pozitív, a másik a negatív felét erősíti a bemenőjelnek, ezt ellenütemű erősítőnek hívják. Hatásfoka max. 70 - 80%
A C osztályú, az a B-nek egy elfajult változata, ahol a bemenőjelnek csak egy adott szinten felüli része (csúcsa) van erősítve. Tehát a munkaegyenest az alsó végpontban meghosszabbítod és erre az értékre állítod be a munkapontot. Nyugalmi helyzetben nem folyik áram. Hangfrekvencián nem használják. Rádiótechnikában, ott használatos, ahol csak a frekvencia hordoz információt. Hatásfoka akár 90%
Az AB osztályú egy érdekes eset. Kis kivezérlésnél A osztályúként viselkedik (kicsi a torzítás) Nagy kivezérlésnél B osztályúként viselkedik. Ellenütemű erősítő természetesen ez is. Hatásfoka 60-65%
Összefoglalva a végtranzisztorok munkapontbeállításán múlik azt pedig tudod számolni a kapcsolásból.
Hírek.rss
.
» A fájlok letöltéséhez be kell jelentkezned! «
.
.
