Őszinte leszek, biztosan vannak nálam szakavatottabbak a témában, és bár mind lakossági mint ipari méretekben volt és jelenleg is van szerencsém már projekteket tervezni, kivitelezni és fenntartani is, tapasztalataim inkább csak a geotermikus és vegyes forrású és vizes szekunder oldali, hűtő-fűtő rendszerekben van, padló és mennyezet hűtés-fűtés, fancoilok, légfüggönyök, előfűtők, illetve épületgépészet szellőztetéstechnikában (hővisszanyerős, füst és füstgáz előszűrés, vizes kaloriferes előfűtés, előhűtés, aktív kompresszoros és passzív párátlanítás, stb), fizikai kivitelezés (csőrendszer szerelés, glikol töltés, nyomásbeállítások, szivattyútelepítések, geotermikus rendszertelepítés).

Ezeknél mindig beleásom magam a leges legmélyébe, hogy pontosan értsem a fizikáját, mert akkor tudom csak pontosan hogy hogyan és hova kell szenzorozni, hatásfok monitoring és teljesítményszabályzás esetén ezek mindig nagyon fontosak (tehát nem sima ON-OFF).

Ipari automatizálási villamosmérnök, egyedi gépgyártás és tervezés, mikrovezéslős és embedded hardver és szoftverfejlesztés, busz és protokoll fejlesztés, high-speed/high-res vision processing, illetve ezekhez tartozó backend fejlesztés a fő szakmám.
A szakmám egyáltalán nem épületgépész, de fentiek miatt van annyi alapom legalább, hogy ne a matematika, vagy a fizika legyen a megértendő rész, hanem ami abból következik épületgépészeti elmélet. Szóval ne legyen probléma egy aktív párátlanításnál entalpiát számolni realtime, vagy egyedi klímakompresszoros rendszerben superheatet szabályozni (EEV+BLDC kompresszor), vagy egy tetszőleges hőtermelő gépre COP monitorozást készíteni saját áramlás (kis keresztmetszeten turbinás vagy nagy méreten ultrahangos), hőmennyiség, villamos vagy fosszilis fogyasztás, és egyéb figyelembevételével.

Szóval biztosan van nálam alkalmasabb, aki épületgépész és nap mint nap ezt csinálja. És bár gyakorlati oldalról űzöm ipari és lakossági méretben is időnként, de azért aki minden nap épületgépész, biztosan többet ért hozzá
Én minden nap maximum a saját otthoni rendszeremet managelem és fejlesztem folyamatosan, nagyobbakat csak projekt jelleggel ha megkérnek rá.

De persze hogy ha sorállás van érdeklődőkre, akkor megfontolom a cikk írást, de nem gondolom, hogy túl sok olyan van akit ez ennyire érdekel elméletében is, mint engem. A legtöbb gépész és fűtés szerelő az "úgy szoktuk" módszerrel dolgozik, és meg ne kérdezd tőle hogy miért - sajnos tapasztalat. És hiába elektronika kell az automatizáláshoz, lehet hogy már nem annyira az oldal tematikája, bár ki tudja.

Rage time: Sajnos a sok hibás "úgy szoktuk" miatt vélekedik nagyon sok ember úgy hogy a padlófűtés rossz túl meleg, a mennyezethűtés bepenészedik páralecsapódás miatt, a légtömör ház rossz, a párás ablak rendben van, a megrepedő járólap teljesen oké padlófűtésnél, felesleges a házközponti vezetékes víz nyomásszabályzó és automata elzárószelep, teljesen oké ha minden télen újra fel kell tölteni a fűtésrendszert vízzel, minek a szellőztetésre gondolni jó az a fürdőszobai sima elszívó (igen és akkor a levegő utánpótlás hol jön be a negatív nyomás után? Ablak repedésen, vagy födém repedésen sarok penészedve, vagy ajtóalatt?), és még sorolhatnám. Nem, ezek mind egy szálig kivitelezési vagy tervezési hibák. Amikkel maximum anyagi, idő vagy egyéb megfontolásból valaki együttél, mert adott esetben nincs más választása, de normálisnak meg velejáró jelenségnek egyiket se nevezném.

Például sok ilyenhez egyáltalán nem kell a világ összes pénze, de meglepődni sem kell, hogy szét lehet fagyni a fürdőszobában télen ha bekapcsolják a lakás másik felében a konyhai elszívót... Ingyen edukációval megoldható lenne, nyisd résre a konyha ablakot ha nincs házközponti szellőztetés, hogy helyiségen belül legyen meg a nyomás kiegyenlítés, és még a kajaszag is jobban kimenne. Mégis honnan pótolná a ház a levegőt, honnan egyenlítené ki a negatív nyomást ha nem a jéghideg kinti levegőből a fürdőszobai elszívón visszaszívva, vagy máshol ahol "de húz a hideg"? Ja, hogy a legpárásabb helyiségbe szívunk be kéretlenül vissza irányba kintről hideg levegőt? De szép szőrös a penész, aztán megy rá a Szavo meg mittudoménmi, jujj a szavó szétmarta a szilózást, befolyt a zuhany víz a csempe mögé a falsarokba, ázik a fal. A karbantartást és az ok-okozatokat biztosan lehetne oktatni.
Annak több értelmét látnám, mint a hőmennyiség számolásnak. Persze szívesen meghallgatom ki hogyan vélekedik a kérdésről, lenne-e értelme.

Hát ez egy elég tartalmas válasz volt! Én épületgépész is vagyok, az általad felvetett dolgok engem is (nagyon) érdekelnének, támogatom a bővebb leírásokat ebben a témában. Bár ez az "ebben a témában" rész eléggé helytelen, mert amit leírtál az lefedi a teljes fűtés-hűtés-vízellátás-szellőztetés-villanyszerelés- elektronika témáját.
Én is elég sok dologgal foglalkozok ezek közül, bár ahogy nézem hozzád képest csak kifutófiú lehetnék. Igazat adok az általad említett kivitelezési hibákkal kapcsolatban, de sok esetben ezek elkerüléséhez több szakterületet érintő tudásra lenne szükség, és pont ez nincs meg. Ilyenkor jön az "így szoktuk" kivitelezés. Nagyon kevesen vannak akik átlátják a "csövezett, csatornázott részeket na meg a villanyszerelést és az elektronikus vezérléseket is a szükséges mértékben.
Ehhez jön még, hogy a kereskedelemben kapható eszközök, arany ára felett szerezhetők be, és csak rendszer-szinten használhatóak. Sokat segítene, ha önállóan működő részegységeket is lehetne kapni, vagy lenne valamilyen közös kommunikáció is közöttük.
Sajnos elég össze-vissza-ság lett az írásom, de remélem azért valamennyi érthető is belőle

Hát pedig azért van mit még tanulnom a témakörben mindentől függetlenül, szóval maximum tapasztalatokat tudok megosztani, meg számolásokat és elveket. Legutóbbi érdekesség, hátha másnak is tanulságos (vagy vicces), hogy mennyire még én is tanulom az eseteket, szóval csak csínyán osztok tanácsot, max csak abban amiben 99%-ig biztos vagyok

Általában Loctite 55-el szoktam menetes idomokat szerelni, 3"-ig tök jól bevált. Persze szeretem elkerülni a menetes idomokat (és hegesztés / forrasztás / ha a büdzsé engedi press), de nem mindenhol lehet. Sokszor használtam már közepesen korrozív közegben is. Ha csepegett is, vagy azért mert nem voltam elég alapos, vagy idom sérült volt, stb. De most sikerült egy olyan telepítést végezni saját rendszeremen 2"-os részen, hogy könnyezi ki több ponton a fagyállót egy rezgésnek és gyors hőingadozásnak kitett T-idomos közcsavaros rész. Csillapíthatatlanul, újratömítéstől függetlenül, körkörösen izzad a tömítőzsinór.

Az van ugyanis, hogy mivel túl rugalmas a Loctite 55, a szálainál fogva a gyors hőingás (30 sec idő alatt renderesen ~ 40°C dT) és a remegés miatt, illetve a fagyálló jelenléte miatt a Loctite 55 szálain kipréselődik a sokkal viszkózusabb glikol. Hiába van megkaristolva a menet, túl sima a sárgaréz fitting menetárok-menetalap és nem tépi szét kellőképpen a Loctite zsinór szálait a menetcsúcs, így a tömítőzsinórban lévő paszta és a szálon átpréselődik (átszivattyúzódik) a glikol, de csak a glikol.
Olyannyira szűri, hogy a rózsaszín kevert fagyálló helyett, a teljesen víztiszta, refraktométerrel mérten is 99%-os tisztaságú fagyállót könnyez a kötés rész, több ponton is.
Ha áll a gép, akkor nem szivárog, ha jár a gép akkor napi 1-2 csepp szivárog. Persze el is párolog gyorsan. Akár hagyhatnám is, nem korrodál, nem okoz érdemi nyomás veszteséget egy 1000+ literes össztérfogatú kollektor körömben, de ezt már csak azért is szétszedem hogy tanuljak.
Pedig 45/55-ös fagyálló víz keveréket használok otthon, szóval nem is olyan magas a glikol koncentráció, dehát így is a viszkozitás különbség meglátszik. A glikol átkúszik a szálra tapadva, a vizet meg a festékanyagot meg bennt hagyja...

Öntöttvas és acél elemeken ilyet szinte lehetetlen összehozni, az úgyis szanaszét vagdossa a zsinór szálait. Pedig azokat is mint a sárgarezet mindig keresztbe tekerve cikk-cakk tömítem.

Dehát trükkös dolog ez a viszkozitás, alkoholoknál simán tud mikroszűrőként viselkedni egy klingerit karima tömítés (tesnit, temasil, stb) főleg nagyobb nyomáson, és szépen az aramid rostokon kipréselődik a glikol, aztán váltasz síktömítés típust és minden elmúlik. Az a fránya fizika, mindig működik, ha nem akarom akkor is.

Persze később megtaláltam a Loctite 55 szabadalmát, amiben glikol esetben 50/50 glikol-víz koncentrációt említenek csak, milyen érdekes, hogy ezt a TDS (technical datasheet) nem tartalmazza. Loctite 55-höz kapcsolódó szabadalom, Loctite 55 TDS

Na de ha lesz időm hamarosan szöszölni vele, akkor áttömítem Loctite 577-el, aztán ha érdekel valakit beszámolok róla milyen volt vagy lett.

Megint csak válaszra "késztettél". Kb két éve a legjobb barátomnál hőszivattyút szereltem, egy Hajdú monoblokkos verziót. Az épületen belül tettünk egy csőköteges hőcserélőt, de addig a külső részek miatt glikolos töltet van. Én is az általad használt Loktite 55-ös zsinórt használom. Oda is ezt tettem, nem spóroltam vele, de egy idő után én is így jártam mint Te, elkezdett egyre több helyen könnyezni. Az lett a vége, hogy egy-két helyen áttömítettem teflonszalaggal. Az ugyanígy lett, néhány nap után szintén könnyezett. Rászántuk az időt, teljesen szét lett szedve, és most kócot használtam Locher menettömítő pasztával. Ez már lassan két éve működik, azóta sincs semmilyen szivárgás sem.
Nem gondoltam volna, hogy az a Loctite "zsinór", meg a teflonszalag nem szereti a glikolt!

Én azt nem értem még pontosan, hogy előtte is Loctite 55-el volt tömítve ugyan ez a rendszer (illetve egy két régebb ponton még kóccal), csak hőszivattyút cseréltem elsősorban hatásfok kísérletezgetés és tanulás miatt hobbiból, és csökkentettem az öntöttvas idomok számát átalakításokkal, meg klímaközeget cseréltem R407C-ről R32-re. Glikolt is, veszteséget pótolva-bekeverve, de ugyan azt töltöttem bele vissza mint a korábbi rendszerben volt. Nyomását is 1-1.2 barra állítottam be ugyanúgy, az nem magas nyomás.
Csak arra tudok gyanakodni, hogy sok együttes tényező kell hogy könnyezzen a Loctite 55, mert máshol például egyáltalán nem tapasztaltam még ezt, töményebb glikol rendszer esetén sem, és nagyobb üzemi nyomású glikolosnál sem.

Na majd az 577, vagy jó lesz, vagy harmadjára is szétszedem, mert az meg túl merev tömítés lesz, és mikro reped, és azon könnyezik majd ki . Még jó, hogy ez otthoni kisebb 19kW-os rendszer, lehet vele kísérletezni bátran. A rozsdamentes finomlemezes gáz-víz primer hőcserélő szilánkosra fagyásán kívül mindentét tudom javítani, átalakítani.

Szóval tanulás-tanulás-tanulás

A ragasztásos tömítést később nehéz lesz oldani (melegíteni kell)…
Javaslom a kender + gumiám paszta kombót… én is az öregektől tanultam anno.
Mind a két anyag önmagában is tömít, de a kettő egyvelege még az olaj emulziót sem engedi átszivárogni!

Igen, ha a Loctite 577 nem válik be, akkor visszatérek a bevált piros gumiám és kóc kombóra, ami ezen a rezgős áramláskapcsolós részen korábban volt, azzal nem volt különösebb gond, csak csőszig. alatt is bepenészedett a kóc, azért ezeknél a rendszereknél sokszor vannak a primer részek jócskán harmatpont alatti hőmérsékleten.

Azért hosszú hideg telek végén hiába relatív nagy a kollektor terület (kb. 1300 m2-re terítettem szét, fektetési mélység 3.5 és 4.5 méter felszín alatti (így vízszintes)), csak nálam is bekacsingat 3-4 °C környékére a bejövő, és 0.5-1 °C-ra a kimenő, ha kinnt olyan idő van mint most februárban volt a környéken, éjszaka -18°C tartósan, és napi átlaghőmérséklet -8 ~ -10°C körül mozgott 2025. február 18-20 körül.

Olyan mélyen, hogy tud lehűlni olyan gyorsan pár nap alatt a föld?

Nem közvetlenül hűti le az időjárás, hanem közvetetten, azáltal, hogy a háznak nagyobb a hőigénye ilyenkor, illetve a ciklusok is sűrűbbek és a hőkivétel is több és nincs ideje a talajnak visszamelegednie, a kollektor cső közvetlen környezete jobban lehül mint a csőtől x centire. De ha pihenni tud, akkor a környező talaj visszamelegíti.

Ilyen mélységre gyakorlatilag már nincs közvetlen érezhető hatása a kinti időjárásnak. Sokkal többet hatok én rá, hogy nyári hűtéskor mennyi meleget teszek bele, télen fűtéskor mennyit veszek ki.

Nekem közel fél évre kitart a nyáron belerakott meleg, a fűtés szezon nagyrészét azzal fűtöm ki. Lásd HA grafikon. Vannak háborítatlan részen is 4-20mA-es távadó talajszenzoraim hasonló mélységben, direkt diagnosztikai céllal, még nagy ásogatások alkalmával került be, közel azonos talajszerkezet metszetű részen és háborítatlanul 9-11 °C körüli a nyugalmi vonal (8-9°C körüli a hasonlóan agyagos nyugalmi részen), tehát a grafikont úgy tudod értelmezni, hogy háborítatlan feletti hőmérsékleteket én teszem bele, azalatt én veszem el.

Szerk: Ha megnézed a grafikont, akkor szeptembertől december közepéig-végéig, magasabb a hőmérséklet a kollektoros részen, mint a háborítatlan részen, addig tisztán plusszos, utána a ciklusok sűrűsödése miatt ezen a grafon nem látszik, de a távadókon látszik hogy elég nagy meredekséggel tud még visszamelegedni a környezetből kb. február elejéig.

Az előző graf. a napi leghidegebb bejövő glikol hőmérsékletet mutatja, hogy ne legyen zajos, tehát terhelt hosszabb HMV ciklusokkal is például. Valóságosabb talán az átlag+min ábrázolásban ami a valós középhőmérsékletet jobban szemlélteti.
Az olyan 5-6°C körülre adódik a minimum, a fűtés idényű pozitív kiugrások általában melegebb napokat ezért hosszabb ideig álló keringetőt jelent, ezáltal nincs valós primer köri átlaghőmérséklet.

A kollektor köri talaj szenzorok, amik keringetés nélkül is mérnek a cső mellett 12 ponton, még fektetéskor tettem a csövek mellé, azokra idén sem volt időm, hogy bekössem HA-ba, pedig azok lennének ám igazán jó adatok, de már 7 vagy 8 éve csak a két oldalt egy-egy csomóba gyűjtve várják a csodát, meg kerülgetem a védőcső csokrot fűnyíráskor.