A rajz hibás. Lerajzolhatnám, hogy van helyesen a hőmérsékletet mérő- és a két parazita termoelem, de igazából nem akarok meggyőzni senkit.

Attól függetlenül, hogy a pákahegy bekötése belül milyen, többféle módon be lehet kötni a vezérléshez. Akkor is működik ha a termoelemen átfolyik a fűtőáram, meg akkor is ha nem. Akkor is mérhető a termoelem feszültsége ha a fűtőszálon keresztül mérünk, és akkor is ha közvetlenül, a különbség elhanyagolhatóan kicsi. Persze vannak kis különbségek, sőt, ma már talán én is kicsit másképp alakítanám ki a JBC forrasztóállomásomat. De nem éri el az ingerküszöbömet a módosítás igénye, mert van 4db kétpákás állomásom, és sok éve mindegyik teszi a dolgát. Eddig még azok sem panaszkodtak rá akik megépítették. 3db állomást 6 pákával évekig nyúztak a suliban a diákjaim, egy tanévben kb. 160...180 diák forrasztott ezekkel sokféle áramkört. Egyik állomás sem romlott el, és egyetlen pákahegyet sem tettek tönkre, pedig próbálkoztak rendesen.


A gyári állomás más szempontok alapján készült. Perióduscsoport szabályzással megy (mint pl. a weller is), és gyakorlatilag AC-vel fűt. 50Hz-es hálózati trafó van benne. Melegszik is az egész állomás. PFC, és EMI szempontból ez jobb megoldás, szabályzástechnikai szempontból viszont rosszabb (leng is jó nagyokat, egy PID-hez képest). Az enyém PWM-el fűt, gyors szabályzással, és kapcsolóüzemű tápról megy. Bizonyos szempontból jobb, más szempontból rosszabb (pontosan tudom az erősségeit és a hibáit is). Ma már tudnék minden szempontból sokkal jobbat tervezni mint a gyári, de jelen pillanatban nincs rá okom.

Engem őszintén érdekelt hogy mit tartott rossznak abban a bekötésben amit mások komplett JBC állomással együtt rajzoltak vissza vagy ami egyébként a JBC saját szabadalmi leírásával is összhangban van (persze lehet hogy gyártásban már eltértek tőle, de mégiscsak). De akkor ezek szerint semmi, mert többféleképpen is be lehet kötni, ezt jó tudni, nekem ez nem volt egyértelmű.