Az elektrotechnikában - elektronikában valóban csak méréssel , müszerekkel lehet értékelhető eredményeket kapni, legalábbis az esetek túlnyomó többségében (A régi csöves TV sorvégfoknál ha a sorvégcső anójáróll 5 - 8 mm-es ivet húzott a csvarhúzó nagy baja nem volt.) Viszont egy bevált, kipróbált erősítő utánépítése nem igényel nagy műszerparkot, főleg ha nyák rajz és huzalozási vázlat is van hozzá.
Más a helyzet tervezés, módosítás esetén, itt valódi értékelhető adatokat csak megfelelő műszerekkel lehet megismerni. És még néhány gondolat::
A műszerek akkor adnak megbízható eredményeket:
Ha a kezelőjük pontosan ismeri a használatukat és tulajdonságaikat.
A mért adatokból helyes következtetéseket von le.
Rendszeres időközönként ellenőrzi pontosságukat és szükség esetén hitelesít(tet)i azkat.

Most egy új technikát tanultam meg ebből. :yes:

OK De! A csavarhúzót a szigetelt nyelénél fogd és még véletlenül se érj másik kézzel földelt tárgyhoz vagy a készülékhaz és a mezitáb sem jó ómen. A busterdióda (PY) sapkáján valamivel nagyobb ívnek kell lenni. (Az "ív " egyébként csak nagyfekvenciás kisülés mint a TESLA transzformátonál. Ha valódi ívvel próbálkozol, az végzetes kisérlet lehet!)

Csatlakozom OLDMAN szaktárs véleményéhez.Egy erősitő megépitéséhez nem szükséges rögtön egy Rhode-Schwarz generátor! 25 éve foglalkozok javitással épitéssel de még a leghúzósabb dolgoknál is ritkán kellett egyszerű kéziműszernél több. Végül is ha egy erősitőt az ember megtervezi és megépiti és még működik is legritkább esetben fogja bemérni. Ezt tapasztalatból tudom. Másik amit műszerparkot odairnak a végén kérdezem én kinek van meg? 15 év után volt az első osszcilloszkópom meg. Jelenleg régészcsoportnak kéne előbányászni a porból. A régebbi idők műszernélkülisége viszont arra volt jó, hogy az emberke megtanult ezek nélkül is dolgozni. Néha elnézem pl. mit össze nem kinlódnak egy hangdoboz bemérésével! Röhej de pl. a rezonanciafrekvenciát egy pillanat alatt meg lehet mondani: meg kell ütni a hangszóró mágnesét és a hallott hangon rezonál.Ezt a bemérést amikor én vacakoltam vele 2db műszerrel és egy hiteles mérősönttel plusz egy gagyi hanggenerátorral végeztem, és nem sprektunanalizátorral. A tudományos oldalát pedig meghagytam a "hozzáértőknek". Sokszor olvasok pl. csöves erősitőkről miután ez a kedvencem. Akkora baromságokat képesek leirni, hogy az már fáj. A baj csak az ,hogy ezt sokan élből elhiszik. Pl. a csöves erősitőkben INDUKCIÓmentes ellenállásokat kell alkalmazni. Érdekes a szkópoknál direkt pikkelőfojtók vannak bekötve a sávszélesség növelése céljából. Ök még nem olvasták ezeknek a TUDÓS embereknek a szósz.. de semmi lényegre kiterjedő cikkeit.Egyutas egyenirányitó csövet használnak mert ettől lesz az erősitő hangképe LEVEGŐS! A brummot leszámitva lehet is! Nem beszélve az elkészült remekművek épitési szinvonaláról. Gyalogbéka feneke. Leirok egy olyan általam használt " műszert " amit ezer éve használok és gyakorlatilag mindenre jó. Ez 4 Kohmos fejhallgató. Ezzel és egy vele sorbakötött 1mikrofarádos unipoláris kondival mindent meg lehet hallgatni. Szünetmentes tápegységnél a meghajtást igy szoktam ellenőrizni. Morog van hajtás nem morog nincs. TV eltéritő áramköröknél (függőleges) nagy hasznát lehet venni.Erősitőnél ha torzitás van pillanatok alatt kiderithető melyik fokozat okozza. Ez igaz a DC csatolt erősitőkre is . Akinek nincs ilyen eszköze lehet késziteni. Egy hagyományos telefonhallgatóbetétet szét kell szedni. Az eredeti huzalt le kell bontani majd mind két csévét tele kell tekercselni 0.05 huzallal. A sorbakötésre ügyelni!Még egy: minden mérés után a kondit ki kell sütni!Nagyon hasznos kis jószág és főképp nem drága. Viszont egyet ki kell hangsúlyozni: mérni csak ugy lehet ha tudjuk, hogy mit csinálunk. Nerm az a jó szakember aki kivülről tudja az összes könyvet hanem az aki tudja hol kell keresni. A mérést pedig igenis meg kell tanulni igy az ember sok kellemetlenségtől kimélheti magát meg. Megtörtént pár éve, hogy SZAKEMBER megmérte a junoszt nagyfeszültségét multiméterrel. Sikerült.. A szomorú az , hogy ez nem vicc.Itt jönnek be azok a dolgok amiket már csak rutinnal lehet megszerezni.

Rutin = A pályafutás során elkövetett baklövések és tönkretett alkatrészek összessége.

Ha ajánlhatok egy nagyon hasznos dolgot az erősítők élesztésénél és mérésénél az hogy alkalmazzunk áramkorlátot a + és a - tápban is . Ugyanis én már jártam ugy hogy agy pillanat alatt tönkrement a két végtranyó és a biztosíték sokszor lassú és ahhoz képest drága is.
Én pl: 100-150W os erősítőnél 150mA es áramkorlátot használtam és tényleg megvédtem vele a rosszul szerelt erősítőt. Mert ha jo lett volna egyből akkor alapjátatban 50mA nél többet nem vesz fel. Persze ez erősítőtől függ.

tápág(ak)ba izzó...

ha zárlat van vílágít

Üdv.

Kérdeznék, hogy szkóppal meg lehet e mérni azt hogy hány Watton hallgatjuk az erősítőnket?

Mert a barátommal mi lemértük külön külön, Csak kiváncsi vagyok hogy jól számoltunk e?

Mérés folyamata: Szkóp az erősítő kimenetére. Párhuzamosan a hangfalakkal.

Zenével felhangosítani a halgatni kívánt hangerőre. És lemérni a feszültség csúcsot. Csúcstól csúcsig.

A kapott feszt négyzetre emelni, és elosztani a terhelő ellenállással...

Ez saccolásnak megfelelő??

Én 4V-ot mértem a legnagyobb kitérésnél. Az egész képernyőt kitőltötte, gondoltam igy pontosabban tudok saccolni. Szal 4x4=16 16/8=2Watt.

Ezt a JLH-n mértem. Ami nekem elég valósnak tünik. Mellesleg Linsley úr is 2 Wattot említett ,hogy ő is annyin hallgatja. A barátom 3Wattot mért. Ezt mindd otthon szobában. Nem is halkan...

Amikor meg csak ugy szol az erősítő halkan. Akkor 0.5Wattot mértem...

Kösz ha felvilágosítottok.
Isa

Szia,

4V volt a csucstol-csucsig fesz, vagy pedig a csucsfesz? Mert a ketto nem ugyanaz.

Ha csucstol csucsig akkor az atlagos teljesimeny (ez szamit, nem a csucstelj.!) (4/2/sqrt2)^2/8=0,25W.
Ha a 4V az a csucsfesz volt, akkor (4/sqrt2)^2/8=1W.

Udv.

UI. Ha neked a hangfalad 86dB-es, John Linsley Hood-é meg 96dB-es volt, akkor ahhoz hogy Hood-éval azonos hangerőt kapj ahhoz 10-szer akkora teljesítményt kell alkalmaznod.
Ezert nagyon csaloka ez a teljesitmenyes dolog... a hangfalak erzekenysege szeles skalan mozog...

Sziasztok!
Tudnátok egyszerű alapkapcsolást hang-és jelgenerátor építéséhez? Vagy megfelelő irodalmat ajánlani, ahol utána nézhetek? Elég lenne, ha csak szinusz jelet tud, esetleg szinusz és négyszög jelet.

Szerezz be egy AKG fejhallgatót, garantáltan megváltozik erről a véleményed

Sony, Sennheiser és társaik 10-szer elbújhatnak mögötte, ezért említettem "mérésre" a fenti márkát...

Hallgattam már ilyen AKG-t egy studiós havernál és gyönyörűen szól, élvezet mindent vele hallgatni. Talán sajnálnám is kicsit hangenerátorral mély frekvenciákon kínozni... Azt hiszem az övé 50 ezerbe került. Hát nem tudom, hogy lesz e valaha ennyi pénzem egy fülesre...

Hi
Köszi a választ.
Tehát amikor egy basszuscsúcsnál s legnagyobb kitérés volt a szinuszhullámban, akkor töltötte nekem ki teljesen a képernyőt. Igy értettem a csúcstol csúcsig a 4V-ot. (8 osztás x 0,2V)

Kicsit kevésnek tünik az az 1Watt is. Pedig nem hallgattam halkan, és nem is 96dB-es hangfal volt, hanem csak egy szutyok Sony házimozi rear sugárzó... Mindenesetre érdekes....

Ez mit jelent? /sqrt2

Isa

gyök kettőt jelent :yes: :yes:

üdv :pias:

Lehet hogy nem kellett volna új témát nyitni, de nem találtam hasonlót, meg lehet, hogy egy kicsit kezdő is vagyok.
(Pont ezért kérdezek hogy okosabb legyek.)
Van egy nagyobb teljesítményő végfokom, mint a hagfal amelyet hajtani szeretznék. Az erősítő 2X260W 8ohm-on rms, a hangfal pedig 2 darab 8ohm 150W rms.
Lehet e ezt egyszerűen egy analóg voltmérővel mérni és egy képlettel teljesítményt számolni?
Vagy mivel a hangfalnak nem mindig azonos az ellenállása?
Vagy ez az én esetemben elhanyagolható mivel csak kb kell eldőnteni hogy nem sokkal több e a teljesítmény?

Én magamtól úgy goldolnám, hogy P=UxU/R, R=8ohm U-t meg mérem és veszem a ngyzetét és osztok.
Válaszaitokat előre is nagyon köszönöm!!!

Elvileg lehetne így mérni, csak szinuszjel kellene hozzá, mert zenével úgy változik az érték, hogy fogalmad sem lesz, hogy 10 vagy 30 V-ot olvass le. Csakhogy ha 150 W szinuszjelet kapcsolsz a hangfaladra, az nagy eséllyel megy tönkre (hiába írtak rá 150 W RMS-t). Szóval szép dolog az elektroakusztika, a legegyszerűbb kérdéssel is be lehet menni az erdőbe.

Ha normális, dinamikus zenével hajtod, és soha nem engeded torzításig kivezérelni az erősítőt, akkor a hangfal is biztonságban lesz. Ehhez jó fül, vagy clip-indikátor kell. Vagy egy limiter kis "attack time", és nagy "release time" beállítással.

Szia
Én ezt értem, Pontosan ezért nem digitális multiméterrel mérem, meg azért sem mert az 500Hz felett nem valós értéket mutat hanem kevesebbet.
Én egy régi mutatós analóg műszerrel mérem (mert mát próbálgattam) És annyira nem ugrált, hogy ne tudjam leolvasni. Másrészt pedig csak a csűcsokat kell szerintem nézni és azok ne legyenek sokkal nagyobbak mint 35-40 Volt. (különben meg a teljesítmény is folyton változik időnként alig valami, ezért van az hogy a szinuszt nem bírná 150W-tal.)
Még egy érdekesség 2 mikrofont hangosítottam, a kivzérlésjelző a keverőn +3dB ig ment a végfok csukán volt időnként megvillant a clip indikátor és a feszmérő 10-12 Volt ot mért "50" helyett. MIennek a magyarázata mikor zenével ment ez lényegesen feljebb is különösen a bassz beütéseknél.
Újabb és eddigi válaszaitokat előre is köszönöm!!!

Sziasztok.
Mindjárt elöljáróban szeretném tisztázni, hogy ennek a témának a címe részben illene a gondolatomhoz, de a benne eddig leírtak, nem igazán illenek a téma címéhez.
E miatt a kis anomália miatt nem akartam új témát nyitni (akartam, de meggondoltam).
Ha javasolhatom a moderátoroknak, akkor egybe kéne gyúrni két meglévő témát: "Erősítő mérése" és a "Hangfrekvenciás mérés számítógéppel". Ezek együtt fednék le amit szerintem meg kéne vitatni. Vagy legalább változtani a téma címén "erősítő mérése, akár számítógéppel is" formában, vagy hasonló.

Ez a hozzászólás adta az ötletet.
Azt szeretném tudni, hogy van-e egyszerű módja annak, hogy saját készítésű erősítőinket, számítógéppel, és az ő hangkártyájával megmérhessük. Természetesen beszéltem LAMALAS-sal, és ő készséggel elmondta mit gondol erről, sőt a használt programját is "megmutatta" (ez az).
Érdekelnének a vélemények erről, más programokról és főleg arról, kinek milyen ötlete van ezt a mérést illetően.
Alapvetően két mérésre kellene koncentrálni: a frekvenciaátvitel, és az erősítőből kivehető szinuszos teljesítmény nagysága, a hozzá tartozó bemenő jel nagyságával együtt.
És ami még nagyon fontos, és persze csak javaslat a részemről. Ne azzal töltsük meg a témát, miért nem tökéletes ez a mérési módszer (tudjuk hogy nem az, de még mindig sokkal jobb lehet a semminél), hanem inkább azt igyekezzünk megfejteni, hogy az otthoni géppel, meg egy kis célprogrammal mit tudunk megmérni magunk. Hátha fény derül így olyan hibákra, amik egyébként rejtve maradnának, és hátha tanulnánk valamit belőle.

Alkotó

En ugy gondolom, hogy a szamitogepes szoftverek olyan meresekben/szamitasokban lehetnek nagy segitsegunkre ahol sok meresbol allo meresi sorozatokat illetve szamitasigenyes elemzeseket kell vegrehejtani a meresi eredmenyekbol. Hangfrekis erositok meresere is lehet hasznalni megfelelo celszoftvereket de vannak olyan parameterek amiket kezi modszerrel (hagyomanyos muszerekkel) konnyebb, gyorsabb megmerni az amator gyakorlatban mint szamitogeppel. Ilyen pl. az erositobol kiveheto szinuszos teljesitmeny es a hozza tartozo bemenojel nagysaga. Ezt hagyomanyos modon oszcilloszkoppal is megmerhetjuk es Ohm torvenyet felhasznalva konnyeden ki tudjuk szamolni a szinuszos teljesitmenyt. De valodi RMS-t merni kepes hangfrekis fesz. merovel is konnyeden megmerhetjuk a bemeno es kimeno jelek nagysagat csak akkor nem tudjuk (latjuk), hogy szinuszos bemenojel eseten mikor kezd el hatarolni az erosito. Erre azonban ott van a szamitogepes szoftver ami tud THD-t merni, sot valos idoben spektrumanalizatorkent is mukodhet es azonnal latszik a kepernyon ha hirtelen megno a torzitas (megnonek a harmonikusok az alapjel mellett).

Egy szo mint szaz en ugy gondolom van ertelme es haszna a szamitogepes mero es analizalo szoftvereknek csak tudni kell oket hasznalni es tudni kell mikor kell es szukseges hasznalni ezeket!

Ezekkel a nézetekkel nehéz vitába szállni.
A teljesítmény méréséhez azért kell a szémítógép, mert nekem nincs szkópom itthon, és így nem látom hol kezd el "vágni" a szinuszhullám valamelyik periódusa. Aztán ha ez már megvan, akkor tényleg jöhet a kézi műszer, és az ohm törvény. Természetesen, ha lenne a polcomon szkóp, akkor valóban egyszerűbb lenne azzal, de a NINCS egy olyan szempont, amit nem célszerű figyelmen kívül hagyni.

Alkotó

Pedig lehetne otthon is szamitogepes szkopod amin hangfrekis jelalakokat mar viszonylag jol lehet vizsgalni! A hangkartyad es egy megfelelo program segitsegevel hangfrekis oszcilloszkopot varazsolhatsz a szamitogepedbol! Nezz utana a neten .... google a baratod

Belenéztem a "számítógépes szkóp" programba, és az illesztőfokozatba is.
A program nagyon jól használhatónak tűnik, de pár perc kíisérletezgetés után nem látok tisztán egy alapvető dolgot. Ha triviális amit kérdezek (mármint másnak, akkor bocsi, csak most ismerkedem a témával)
1. A szkóp programban van egy függvénygenerátor is (remek gondolat, mert mint Lamalastól megtudtam, a mai hangkártyák duplexek, azaz függetlenül tudják kezelni akár egyszerre a ki és bemeneteiket). Ha ezt bekapcsolom, hallom a generált jelet, sőt látom is azt a "szkóp képernyőjén". De... Nem találom azt a kis kapcsolót, vagy bármi más állítási lehetőséget, ami leválasztja a generátor jelét a hangkártya bemenetéről. Mert ugye éppen azt akarom, hogy a hangkártyából jöjjön ki a nekem kellő jelalak, amit rákötök egy erősítőre, és annak leosztott kimenetét meg visszakötöm a hangkártya bemenetére. Viszont most ehhez nem kell erősítő, a nélkül is össze vannak kötve (ez borzasztó).
2. Nem egyértelmű (legalábbis így 3 perc vizsgálat után), hogy a hangkártya melyik csatornáját használja, vagy esetleg azért kétcsatornás a generátor és a szkóp is, mert az egyik mondjuk a balt, a másik meg a jobbat? (puff neki, nekem 5.1-es hangkártyám van, ott mi lesz? viszont van egy üzemen kívüli gépem valamilyen sound blaster kártyával- ami mégse alaplapi).
3. Ez az illesztőfokozathoz. Azt világosan látom miért kell, de bujkál bennem a kisördög, hogy ha az én speciális "erősítőmérős esetemben" csak simán egy potmétert használnék helyette, akkor az miben lenne rosszabb. Tekintettel arra, hogy a végfok kimeneti ellenállása jó kicsi, tehát remekül terhelhető, nincs szükség 1M-os bemeneti ellenállású illesztőfokozatra, hiszen úgyis leterhelem 8ohmmal.
4. A másik, szintén ehhez a fokozathoz. 150V-ot írsz a bemenetre maximum, ami egy 47Kohm-os ellenállással egyből bejut az IC-be (ez kb. 3mA). Én ha IC lennék ennek nem örülnék. Ja és még egy a végére: gondolom TL081-is jó? mert a TL082 így csak félig van kihasználva.

Hirtelen ennyi, de ígérem, hogy otthon ki is próbálom, csak ehhez segítsetek a ki-be menetek elválasztásában.

Alkotó

A 2. kérdésre megvan a válasz. Jól gondoltam, az egyik csatorna a bal, a másik a jobb oldalon "szólal meg". De az 1. kérdés nagyon is élő. azóta se találtam megoldást rá.

Alkotó

Szerintem ha ez egy mezei progi ami csak azt figyeli, hogy mi van bekattintva felvételre a mixerben akkor csak az számít. Szerintem a te esetedben 2 dolog miatt lehet. 1: nem lehet mit bekattintani (mint nálam laptopon ) 2: a "stereo mix" vagy a "mono mix" van beixelve a vonalbemenet helyett.

Az a baj hogy látatlanba már nemtudom, hogy hogy meg ez asztali PC-n mert már rég nem azom van. Ezen meg a Realtek HD Audio kártya amúgyis kissé zűrös mert, 3 jack aljzaton 5.1-es! Szóval ha van olyan progi ami épp ki akarja használni mindet lejátszásra, akkor szoftveresen átrakja a bemeneteket kimenetekre pl. MIC >> Rear - B/J , Vonal >> Sub/Cen

Ja még annyit, hogy szvsz rettentően hangkártya függő ezekkel a progikkal mahinálni.

A ki be kapcsolgatási részt nem értem. Hogy tulajdonképpen mi az ami rosszul van bekapcsolva, vagy inkább kikpacsolva?
Valóban hangkártyafüggő. De a hangkártya akár nagyon jó is lehet, de ha esetleg nem olyan az se baj, mert a durva hibákat, kiemelés vagy vágás, esetleg lyuk az átvitelben így is megmutatja, és ha gerjed a szerkezet az is látszik. A finom kis hibák pedig hagy maradjanak csak meg, attól érdekes az élet.

Alkotó

Nem keltette fel sokat érdeklődését ez a téma. Így jártam, de ami nem megy, azt kár erőltetni. De ha már úgyis csak én olvasgatom, akkor "blog" szerűen feljegyzem ide a tegnapi tapasztalatomat, ami szerintem válasz is az eredeti kérdésre.

Otthon (ami jobb gépet és sokkal jobb hangkártyát jelent), szintén kipróbáltam a szkóp programot.
Sokáig teljesen értetlen jelenséggel találtam magam szembe. Hiába kapcsoltam be csak az egyik, vagy csak a másik vagy akár mindkettő függvénygenerátort, mindenképpen csak egyetlen zöld szkópjelem volt. A hangszórókból szépen hol jobbról hol balról jött a megfelelő hang, de a szkópon csak egyetlen jel. Ráadásul egyáltalán nem hibátlan, és igen alacsony szintű. A túl mély hangoknál iszonyúan torz volt a jel. Egyáltalán nem tudtam mire vélni ezt a dolgot, így kibányásztam az asztalt, hogy meg tudjam nézni mi van hátul.
És ekkor jött a megvilágosodás (remélem ez nem sérti vallásos érzületű olvasóimat)! A hangkártyába, gondolom már vagy 1-2 éve bedugtam egy 200Ft-os kis mikrofont, ami szépen lecsúszott hátra. Ez vette a hangszórók jeleit, és továbbította a szkóphoz. Ezért volt a jel kicsi és torz.
Kihúztam, és máris minden helyreállt. Megjött a két jel, amik már hibátlannak látszottak.
Ebből arra következtetek, hogy az okos hangkártya érzi hogy van-e valami a bemenetén. Ha igen, akkor onnan veszi a jelet, ha nem, akkor meg átköt direktbe a kimenetre.

Számomra ez elég logikus, és helyes működésnek tűnik, de azért várjuk ki a végleges próbát. (csak hát annyi bajom van, strandra kell menni, sokat kell heverészni munka után, aludni is jól esik a nagy melegben, szóval alig van egy kis szabad időm)

Alkotó

Szia!

No akkor beszállnék én is, hogy ne legyél magányos. Mondjuk, ez a mikrofonos eset eléggé :emptybottle: , amit mi a távolból észre sem vehetünk.
Várom a további fejleményeket, s ha kell, segítek, ahogy tudok.

Letoltod RMAA audio analyser-t evvel lehet mindenfelet merni /tesztelni, valamint van meg egy soft "Spectra" nevu ami ugyancsak sok audio meregetest tesz lehetove.Persze van mas porogram is , jelenleg nem emlekszem mar az elnevezesre egy ( pld. van egy Pinguin ...nevu ) HDD-n vannak az egyik regi PC-men Win 98SE -vel mukodtek de a Spectra amit megtalaltam egy CD-re kimentve mukodik XP-be is.A sztereo bemenetet szet klehet osztani X es Y bemenetre igy a sajat " szkop kepernyonjen" lehet faziseltolast megjeleniteni , de amugy mer mindenfelet digitalissan is van sajat hanggeneratorja , mindenfele beallithatassal, sweep stb ,spectrumanalizator 5 meres memoralhato .Van Mikrofon "sulyzas" nivo beallitas stb..
Az RMAA ( Right Mark Audio Analiser) letoltheto ingyenessen komplex tesztet futtathatsz rajta kulso "hurok"-ban is.De lehet virtualis hurkot is lertesiteni csak ahangkartya tezsteleshez .Igy a hangkartya es a kulso hurok, valamint egy kozbeiktatott erosito adatait lehet osszevetni.

Már "játszottam" az RMAA-val, de akármit csinálok (pontosabban ami eszembe jutott azt kipróbáltam), ír egy hibaüzenetet, ami a szintek illesztetlenségére figyelmeztet (nincs angol tudásom, lehet, hogy csak félreértek valamit).
Kb. 500mV jön a hangkártya kimenetén, és szintén kb. 500mV-ra osztottam le a végfog kimenetét is, úgy adtam a hangkártya bemenetre. Ha neki ez nem jó, akkor nagyon "finnyás" egy program. (Fontos! a szinteket egy digit multival mérem, és az RMAA-nál egyáltalán nem egyértelmű nekem, mekkora is éppen a frekvencia, mert állandóan változtatgatja. A digit multi erősen csal a különböző frekvenciákon!!
Ha van esetleg "érthető" leírásod a programhoz, azt szívesen megnézném.

Szia!
Egy leírás magyarul a program használatáról.
Remélem tudtam segíteni.
Üdv: Pioneer