Szia!
Milyet szeretnél? A osztályú, B osztályú, esetleg AB, vagy valami ultralineár? Érdemes kipróbálni az EL 84-et AB osztályban, esetleg EBL 21 szintén AB osztály, GU 50-nel is lehet, EL 34 is megfelelhet, de lehet építeni a sorvégcsövekkel: PL 500, PL 504, de ezek kicsit nagyobb teljesítményűek.

A lényeg az egyszerűség. Kezdésnek legyen "hülyebiztos". Persze a bekerülési költségek is számítanak, de a lényeg a tanulás, és az öröm hogy működik. Az A, B osztályokkal nem nagyon vagyok tisztában. Gitárhoz lenne, szobai használatra. Nem tudom itt van-e külömbség hangzásban a csövek között? Előfoknál van, azt tudom. Itt meg a kimenő befolyásolja a hangot, ha jol tudom.

Szerintem építs egy SE végfokot 3W bőven elég, még sok is, rakd elé a JCM -et, és kész is vagy. Bármelyik audiofelhasználásra gyártott cső megfelel a célra. Van, aki csöves rádióval kezdi, mert abban hangszóró, trafók, és csövek is vannak.

Kapcsolási rajzot tudsz esetlrg ajánlani?

Ha azt mondod, hogy elsőre menjen, akkor EL 84 SE. Kimenő határozza meg leginkább, hogy szól. Gitárerősítőnek szerintem megfelel. Ha ügyesen elkészíted, hosszú ideig rá se kell nézned. A osztály annyit jelent, hogy van nyugalmi áramfelvétele, ezért jól szűrt tápra van szüksége(pufferelkó+tekercses szűrés!). Ez a kapcsolás a legkisebb jelet is tárt karokkal várja, illetve erősíti. B osztálynál nagyon kicsi a nyugalmi áramfelvétel, a cső kapcsolóként is felfogható. Egy cső a szinusz egyik periódusát erősíti, ezért egy teljes szinuszhoz két csőre van szükség, illetve az előfok és a végcsövek között egy fázisfordítóra van szükség. Ez elkészíthető csővel vagy trafóval is. Létezik B osztálynál egy keresztezési torzítás, de ebbe most nem megyek bele. A két munkaponti osztályt egyesíti az AB osztály. Kicsi jeleknél A osztály, nagy jeleknél B osztályban működik. Ilyen az általad felújított APX 100-as végfokozat is. Van különbség hangzásban a végcsövek között is. Ezért kell kísérletezni, építeni, hogy mi tetszik neked jobban. Könnyen lehet, hogy egy akkord szebben szól egy másik végfokozaton, ugyanazzal a gitárral, ugyanazon a hangdobozon. Neten találsz rengeteg rajzot, de ebben a topicban is találnod kell.

Vicces látni, hogy minden ember ösztönösen halálra rémül a felső anód láttán Pedig többségük sosem látott elektroncsövet. Még akkor sem látom a megkönnyebbülést az arcokon mikor mondom hogy csak 27V. El kell kezdenem fogdosni az anódsapka környékét...
Igaz ami igaz legalább forróaka a csövek

Ha egyszerű és nagyszerű kell, én ezt csináltam pár hete, kb. 5W-os lehet, a hangerő bőven több, mint ami szükséges (lakásban természetesen).
A rajz annyiban lett módosítva, hogy csöves egyenirányítás helyett diódás, és a 6V6 helyén EL84 van (annak megfelelő alkatrészekkel körülötte.
Az egész 1500 ft-ba van, ennyiért vettem a rádiót, alig kellett hozzá más alkatrész.

Köszönöm!
Valami ilyesmire gondoltam!

Nekem ezért is tetszik. Komolynak néz ki.

Nekem is tetszik, megnézném azokat a rémült arcokat.

Aranyos szerkezet, nagyon kompakt

Milyen vasra kerültek azok a kimenők, ha nem titok?
Tippem szerint SM42.

Köszi srácok a bíztatást !
A tervem az hogy ezzel kikomolytalankodtam magam, még ma nekiállok berajzolni sprint-be az E88CC head wize nyákját, ezzle jártasságot szerezve a nyáktervező programban és utána kezdem el megtervezni az E130L nyákját. Na tessék mégegy felső anódos...
Zenner:
Semmi sem titok, saccra 42-esnek tűnik és hipersil, majd lemérem!

Gratula, nagyon jól néz ki. Remélem teszel fel akkor is képet, ha meglesz hozzá a fa keret.
Ha nem kapsz tápot, tenni kell egy relét neki..
Nekem inkább 900ohm jön ki, de végülis mindegy.

Köszi. Neeem bonyolítjuk, legrosszabb esetben kap egy kapcsolós konnektor toldót hogy ne kelljen állandóan ki-be huzogatnom és ennyi.
Fa keret helyett lehet hogy az eredeti terv szerinti négy darab gólyalábat kapja csak meg

Üdv.

Itt van például a 6c41c. 280v-os anódfeszültség mellett kb 89-90mA adódik.
Akkor Ra=3136 ohm.
Az Ri-t miből tudom kiszámolni? A kimenő tervezéshez ez is kellne
az itt lévő képletek alapján .

Köszönet érte!

Karakterisztika segítségével könnyedén meghatározható... Állandó (munkaponti) rácselőfeszültség értékű görbén mozogva a munkapont környékén Ri=ΔUa/ΔIa, jelen esetben 20V/40 mA pontosan 500 Ohm, ha minden igaz... De a rácselőfesz -120V, nem tudom milyen meghajtást tervezel ,mert ugye 240Vpp amplitudójú jelre lesz szükség a rácson a teljes kivezérléshez

Az elméleti rész nem tiszta. Biztos mindenki érti rajtam kívül, de a delta u és delta i hogy jött ki 20v, 40mA-re?. biztos kiüti a szemem, de én nem veszem észre.

Kapcsolás tekintetében valami ilyesmire gondoltam.

Szemléletesen: a cső kimeneti görbeseregébe berajzolt munkaegyenesen delta U a munkaegyenesen egy kocka vízszintesen, delta I hány kocka függőlegesen. A kockák a minimális feszültség. és áramváltozást jelentik. Mivel a munkaegyenes ellenállás esetén egyenes, magyarul ennek a munkaegyenesnek meredeksége.
De ki is számolhatod a Barkhausen egyenlettel a csőjellemzőkből:
R_b = μ / S
És vigyázat, mindegyik jellemző munkapont függő, a katalógusban megadott maximális értéket korrigálni kell.

Ebben a kapcsolásban "mindössze" 67,5V körül alakul a rácselőfeszültség (90mA*0,75 kOhm), így teljes kivezérléshez 135Vpp-t kell szolgáltatnia a meghajtásnak... Vannak, akik nagyon jó tapasztalatokat szereztek a 6E5P-vel a meghajtásban:
http://www.goodsoundclub.com/PDF/Melquiades_SET.pdf

Jó, tudom, hogy bta kolléga a közelmúltban belinkelte ezt a kapcsolást, de azért szerintem még mindig akadgat rajta néznivaló

A 6e5p meghajtást régebben kipróbálgattam többféle változatban... arra jutottam, hogy triódába kötve, fix rácselőfeszültséggel szól csak jól. Nincs értelme vele tetródázni, és valamiért a másutt megszokott/bevált elkóval áthidalt katódellenállás se nyerő. Technikailag kiváló, közepes erősítés mellett igen alacsony a torzítása (a magasabb "klirrfaktorok" is kedvezően alakulnak). A nicknevedet együteműben félig-meddig A2 üzembe, 4W-ra képes kihajtani, bár az elé inkább valami másféle meghajtás illik.

A stabcső hatása a hangminőségre megdöbbentő, pedig a jelútból ennél ügyesebben eltüntetni nem lehet.

6e5p triódás anódkarakterisztika

A 180k rácslevezető miatt nagyobb csatolókondival, és mindenképpen valamilyen fix 6e5p rácselőfeszültséggel érdemes próbálkozni. A táp kondi/fojtó aránya sem tetszik, habár csak annyi biztosat lehet mondani, hogy 1) bazi nagy, kellően vastag dróttal tekert fojtó kell 2) együtemű hangzását a táppal lehet végérvényesen elszúrni.

Mit?
Csatolókondit, vagy a stabcsövet?

Most éppen egy nem egészen hagyományos kapcsolástechnikájú, E88CC-vel megvalósított meghajtás van a 6C4C előtt nálam... De lehet, hogy előveszem az 5P-t (még)egyszer...

Üdv Mindenkinek.
Kezdek egy kicsit belezavarodni a dologba, ezért lenne pár kérdésem, hogy pontosabban lássak.
Itt van egy kapcsolás, itt épp 300v feszültséggel működtetik a csövet, 97mA mellett. A katalógus szerint ez nem lehet, mert 25w a maximális disszipáció. Tudom, hogy valamennyi feszültség elveszik a csövön, de mennyi? (Gondolom az ehhez az állapothoz tartozó belő ellenállástól függ).
Katalógus szerint 300v hoz kb 80mA tartozik.
Aztán.
Rbelső= 20V/48mA= kb. 420-440ohm. (helyes ez? Akkor kb. 34volt esik a csövön? (430*0,08), ez levonódik az anódfeszültségből?)
Ra=300v/80mA= 3750 ohm. Akkor miért 1,2k-ra méretezik a kimenőt? Itt nem kellene levonni a 34 v-ot, tehát 266/0,08?

Ide kb. -130v előfeszültség kellene.
Hogy a 74v-ot, hogy kapja meg azt még értem. (u=r*i=750*0,097), és akkor ennyi neg. előfeszültség kell a csőnek?
Vagy mii???

Oó! nem tudom mik azok a színes vonalak.
A kimeneti karakterisztika seregbe a munkaellenállást (ami egy ferde egyenes) úgy kell berajzolni, hogy az egyik vége az I=0 mA áramhoz tartozó pontban van. Ez a pont a tápfeszültség, mert a cső le van zárva, így áram nem folyik. A ferde egyenes másik vége az anódáram tengelyén van, amikor a cső elméletileg annyira nyitva van, hogy nem esik rajta feszültség, ilyenkor az anódfeszültség 0 V. Persze ez csak elméletileg igaz, mert a tényleges anódfeszültségeket a kimeneti görbesereg metszékei adják. Arra kell még vigyázni, hogy a munkaegyenes csak alulról érintheti a disszipációs hiperbolát. Ez meghatározza a tápfeszültség függvényében az egyenes meredekségét, azaz az alkalmazható legkisebb munkaellenállást.
Ha ezt így berajzoltad, léphetünk tovább.

szevasztok! vadonat új vagyok és kezdenék egy számotokra egyszerű válaszzal bíró kérdéssel!
EM80 as csővel építenék kivezérlésjelzőt. nem vonalszintről hogy ne kelljen beépítenem előfokozatot. arra gondoltam hogy egy egyszerű számítógépes műanyag aktív "hangfalat" használnék alapul,tehát a hangfalak pozitív kimenete helyett az em80 rácsát dobnám oda. nem vagyok otthon a csövekben de vettem a bátorságot nekilátni....levegőben tejedő szerelést alkalmaztam hirtelen felindulásból szigorúan! öszzeraktam gyorsan próba szinten de semmit nem hagytam ki(1Mellenállás,diódák,stb! áram alá helyeztem gyönyörűen bezöldült örömömben lekötöttem a hangfalamról a kábelt és kb. negyedhangerőn negatívot a greatz-ra pozitívot a rácsra és voilá! miután bedobozoltam sorra leéget mindent,jelzem nem változtattam semmit! 1- leégettem a kis végfoknyákot...2- leégettem a tda7294-es ic-met 3 fogtam egy elemmel is működtethető piaci rádiót (mert azt már nem sajnáltam) éshálózatról hajtva is és elemmel is tökéletes vele! hangszóró helyett(de azzal is) az em80 van a vezetéken és gyönyörűen jelezget....
ÉÉÉÉSSS a kérdés: MI TÖRTÉNIK? mi a titka a piaci vacaknak hogy semmi baj sincs ha rákapcsolom a csövet? segítsetek mert már lassan 3 napja nem alszok és már fura dolgokat látok fáradtságomban.... ja egy észrevétel: fáziskereső jelez a rácskivezetésen.

Remélem jól rajzoltam/számoltam. Minden esetre a dolog ez alapján nem jön ki. A görbéket innen vettem: Bővebben: Link

Ha az Utáp 300 V, akkor az egyenes egyik vége a 300 V nál kell lenni.

Ebből nem jön le a katódellenálláson eső feszültség? Hiszen a cső csak azt látja.