Sziasztok , már sokat kisérleteztem a DS 1820 szenzorral de nem akar összejöni a kisérleti panelon semmi eredmény . A Proteusz szimulációban és a flowcode ban is müködik a progi , de amikor beégetem a PIC be ott csak 2fokot mutat a kijelző . ( Most már van 3 db DS 1820 szenzorom az egyiken 10 fokot mutat a kijelző a másik kettön pedig 2-2 fokot. küldöm az alábbiprogikat ,ha valaki tud segitsen legyen szives vagy adjon tanácsot.

Ha DS1820 -as hőmérőd van, akkor az alábbi részt javítsd ki:erre:16-tal DS18B20 esetében, kettővel pedig DS1820 használatakor kell osztani. Előbbi sokkal nagyobb felbontású, mint a "B" jel nélküli.

Köszi a segitséget . Megpróbálom.

Köszi a segitséget most müködik a szerkezet . Ha azt szeretmém hogy 2 db szenzornak a hömérsékletét figyeljem akkor mit kell csinálmom? (Már a topikban leirták nekem ,hogy hogyan használjam a ds 1820 szenzort csak én nem voltam elég alapos.Azt még megtudád tenni,hogy ehhez a progihoz hogyan tudnék csatlakoztatni 2db szenzort?

Két vagy több szenzor (DS18B20) kezelése mondhatni nem túl jól működik a gyári makrókkal. Megoldható, de akkor minden egyes parancsot külön-külön neked kell küldözgetned, beleértve a hőmérő IC-k ROM kódjait is. Az adatlapban benne vannak a részletek.

Megoldás lehet az is, ha valamilyen módon hol az egyik, hol a másik hőmérsékletet kéred le, egy közös vonalra kapcsolgatva őket (multiplex üzem). Annó én is így oldottam meg: Bővebben: Link.

Sziasztok!

Segítségegetek szeretném kérni a következőkben:

Már több működőképes megoldást készítettem Flowcode 5-tel 12F, 16F és 18F típusokkal*, és örömmel látom, hogy a 7. verzióban van már 32-es is.
* Segítségetekkel

Több, de egymáshoz kapcsolódó rendszert kellene kiviteleznem. Ezért iránymutatásként kérdeznék néhány dolgot tőletek.

Milyen típusú érintőképernyős kijelzőt ajánlatok a következő specifikációval: nehéz ipari környezet, elsősorban erősen nedves, időnként kissé lúgos és savas környezetre. Magyarországon beszerezhető, kipróbált és Flowcoddal relatív könnyen felprogramozható érdekelne.

Buszrendszer (protokoll és fizikai megvalósítás): Modbusban jártas vagyok, CANbus-t nem próbáltam még. Kellene nekem egy olyan megoldás (gondolkodtam Etherneten is) ami a következő specifikációk mellett a legüzembiztosabb megoldás: erősen elektronikusan szennyezett hálózat, rendszeresen hiányzó EPH, nedves, párás környezet, rágcsálók által veszélyeztetett helyek (egér, patkány).
Fizikai rétegként gondolkodtam műanyag optikai szálon is, minden egységbe beépített repeater beépítésével, hogy ne kelljen csillagpontosan kioptikázni a rendszert. További előny lenne, hogy a fizikailag felépített rendszer autócímzésű lehetne, hiszen egymás után felfűzött berendezések egymással és nem a központtal kommunikálnak. Természetesen a teljes rendszer ringbe lenne felfűzve, ha egy köztes egység kiesik a kommunikációból. Nem volna nagy baj, ha minden egységet akár webesen is elérhetnék. Tudom, hogy a felsorolt említett protokollok és a fizikai megvalósítás gyökeresen ellentétes egymással.

Webes elérés: a rendszerhez kell, hogy írjak egy PC-s szoftvert (amolyan cél scada lenne), amivel minden egységet elérek, paraméterezés szempontjából és adatgyűjtés miatt is.
Milyen megoldást javasolnátok PIC32MZ**-hez, amivel a legkönnyebben és megbízhatóan megoldhatnám ezt.
** azért MZ, mert a mikrovezérlő ára eltörpül a többi költség mellett, viszont így semmilyen korlátba nem szorítom bele magam.


Rádiófrekvenciás adatátvitel: vannak olyan helyzetek, amikor szükségem lesz vezeték nélküli kommunikációra is, a nehezen vagy teljesen lehetetlen kábelezés miatt . Maximálisan 1-2km tereptárgyakkal tűzdelt területekről van szó.

Bakman cikkeiből elég sok ötletet lehet meríteni, ezúton köszönöm munkásságát. Olvastam és megnéztem az általa tesztelt TFT-is. Nekem leginkább olyanra lenne szükségem, amit a Flowcode-hoz ajánlotok.


Flowcode: hozzá lehet jutni a 7-eshez fejlesztés céljából, addig az ideig amíg össze jön rá a 600 dollárnyi pénzmag? (családom, negatív vagyonom is van)

Elnézést, hogy kissé kusza amit írtam ill. amit kérdezek.

Fogok még hülyeségeket kérdezni, esetleg teljesen triviális dolgokat is. Sajnos nincs annyi időm, hogy mindennek utána tudjak nézni.
Tisztelettel: HuG

Az 1-2 km tereptárgyakkal tűzdelt területen elég nagy kihívás. RF modulokkal üzembiztosan nem megoldható, Egyéb rádiós adatátviteli rendszerben kellene gondolkodnod, saját PMR (privát (nem public) mobil radio) hálózaton. Ez persze további költségeket jelent.

Erősen nedves, agresszív környezetben kb. minden kijelző dob egy hátast előbb-utóbb. Erős elektromágneses zavarok esetén szinte csak az optikai megoldás az, ami biztos.

Erről (E31-TTL-1W AX5043 UART) azt írja a leírás, 6 km-ig elég, gondolom ez sík terepen. Nem mindegy, milyen tereptárgyak vannak az útban. Ha másként nem megy, fel kell vinni magasra a két RF modult. Ezen modul kistestvérét használtam már (0,1 W-os kivitelt), jónak mondanám az ár/érték arányt. Mellesleg a feladat ezen része már önmagában is elég nagy kihívás.

Rágcsáló? Ez megint egy érdekes dolog, fizikailag kell védeni valahogy a kábeleket, illetve a rágcsálókat távolt tartani.

Flowcode 7: Nem nagyon ajánlom igaz, simpi már nyúzza egy ideje, a konkrétumokról ő tud nyilatkozni. Elméletileg regisztrációval 30 napig ingyen lehet használni.

Összességében: Szerintem ez nem egy embernek való feladat, különösképpen a központi részt illetően. Ha ennyire összetettnek kell lennie a SW-nek, én inkább egy komolyabb HW-t raknék alá, alaphangon egy Raspberry-t.

Eltekintve attól, hogy Magyarországon ez a modul illegális. A megengedett legnagyobb kisugárzott teljesítmény 100mW. Ez az alkalmazás ebben a sávban megengedett státuszú, kisteljesítményű, kishatótávolságú alkalmazás. A sáv elsődleges felhasználói (rádió amatőrök) nemigen örülnek a számukra keletkező zavarnak, pedig ők elvileg védettek az ilyen típusú zavar ellen.
Bejelentés esetén a zavaró adót likvidálják.

Nem, nem. Ez a dolog nem közvetlenül munkahelyi project.

Igazából az utamat keresem. Sok minden marhaság van a fejemben, mert hajlamos vagyok arra, hogy azt higgyem jobban is meg tudom "csinálni", mint amivel dolgozom.

Ebben az esetben is ugyanez a helyzet: dán, holland, angol rendszereket telepítünk, amik tele vannak hibákkal, funkció hiányosságokkal. Folyamatosan belefutok ezekbe a problémákba, amiknek egy részét meg tudom oldani közbeiktatott elektronikáimmal.

Arra gondoltam, hogy kellene már egy normális rendszert fejleszteni és nem mindig a "nyugati" mérnököknek elmagyarázni, hogy ez így sz*r, elmagyarázni, hogy meg van mindenük ahhoz, hogy egy funkciót megvalósítsanak némi programozással.

De az angol cégnek csak résztechnológiája van (most kezdték az ipart, de egy olyan ötlettel, hogy megültek a "nagyok". Persze az cégalapítója is lehúzott jó pár évet egy "nagynál").
Ha most lenne egy kipróbált rendszerem, megkeresném őket.

Van más hajmersztő ötletem is. Munkám során elég sok és különböző fajta PLC-vel futok össze. Irigylem a kínaiakat, hogy hol tartanak ebben (ár/érték). Okosnak tartjuk magunkat mi magyarok, de saját vezérlésből (ami a piacon is megállja a helyét) semmink nincs. Külföldről hozzuk a technológiákat, saját termelő berendezésünk nincs.
Hajlamos vagyok azt hinni, hogy tudnék jobbat "csinálni". Persze ez akkor derülne ki, ha "csinálnám is".

Nézzük a Flowcode-t: zseniális ötlet.
Vagy nézzük a Nextion-t. Az is.

Na, mindegy.

Nem ezzel van a baj hanem azzal, hogy egyszerre akarsz mindent megcsinálni.

A most használt eszközök egyike sem érintős. Ez igaz.
Két dolog ami miatt szeretném az érintőképernyőt, hogy a felhasználói felület multilanguage lehessen, egy hardwert több, de nagyon hasonló elven működő berendezésben lehessen használni. (PL.: fejésvezérlő (mosóautomata) kontra tejhűtő)
Fejésvezérlőnek két funkciója van: fejővákuum kapcsolása és a rendszermosás
Tejhűtőnek is két funkciója van: tejtartály hűtése és rendszermosás
A rendszermosás szinte megegyezik.

100 mW-tal már legális, nem?

Ezzel folyamatosan küzdünk. Zárt fém csatornák, stb. Rohadékok mindenhova bejutnak.


"Vonalzónak" szerintem jó lehet. C-re kell kérni a fordítást, majd kijavítani. Szerintem a Flowcode-ban a "rendszertervezhetőségben" van nagy előnye.


Nincs számításba vehető közvetlen segítség. A környezetemben nincsenek és régebben sem voltak olyan emberek, akik részt vennének egy éveken át tartó, folyamatos odafigyelést igénylő munkának. Az emberek nem akarnak befektetni időt és energiát egy kétes kimenetelű fejlesztésbe.


Nem, nem akarok mindent egyszerre megcsinálni. De szerintem egy rendszert előre meg kell tervezni, alap dolgokat le kell fektetni (buszrendszer protokolja, fizikai megvalósítása, perifériák kezelése stb.) Nem mondom, hogy menet közben nem kell elvetni és más megoldásokat keresni, de le kell szűkíteni a megtanulandók körét. Ezért kérdeztem a véleményeteket, hogy vannak-e bevált megoldások.

Gyakorlatilag ezt csinálom jelenleg.
Nem ez a cél. Ezeknek a rendszereknek más a "gondolat menetük". Ezek a rendszerek statikusak. Felépítik és 15-20év alatt nem változik. Nem kell rugalmasnak lenniük. Sőt gazdasági megtérülés szempontjából előnytelen a PLC-használata, mert az helyettesíthető egy azonos típusú vagy egy teljesen eltérő változattal, "csak" meg kell írni a szofvert rá. Így a vevő nem köthető a technológiához és a beszállítóhoz.

Persze a PLC könnyű megoldás erre.



Persze, hogy nem. "Ami van a polcon és megveheted, ne fejleszd. " Ez igaz.

Talán a többnyelvűségnél még van egy fontosabb dolog: az érthetőség.

Ezeken a helyeken (tehenészet) az állattenyésztésben jártas emberek dolgoznak. A berendezéseinket általában képzetlen ember kezeli. A rendszernek teljesen bolond biztosnak kell lennie.
Közben a rendszernek olyan paramétereket kell feldogoznia, amiből a felsővezetés megfelelő következtetéseket tud levonni, állategészségügyi szempontból (tejmennyiség mérés, tejleadási idő, ivarzásmegfigyelés).

De ez már nem műszaki téma.

100 mWerp -vel igen. (kábelcsillapítás, antennanyereség stb) Csak ez sem egészen így igaz. A kész modulnak (mivel harmonizált sávban működnek), meg kell felelnie egy csomó előírásnak, és ezt bizonyítani is tudni kell. (CE minősítés) Az általad linkelt modul más frekvenciákon is tud működni, tehát felhasználható egy PAMR rádióhálózatban. Csakhát az engedély köteles, (a világ legtöbb országában) és ahhoz a hálótatot is meg kell tervezni, (besugárzott terület, zavartatás számítás) és engedélyt szerezni a működéséhez.
A rádióhálózat tervezés pedig egy külön szakma. (nem ennek a topiknak témája)

Sziasztok

Van valakinek tapasztalata amit meg is osztana ESP8266 és flowcode 5 alkalmazásával kapcsolatban?
Esetleg hol találok valami minta programot?

Előre is köszönöm

Nem kell ahhoz Flowcode, legalábbis addig, amíg a tesztelés fázisán túl nem jutsz. USB - UART átalakító. Ha UART parancsokra azt csinálja, amit szeretnél, lehet elővenni a programot.

Nem rossz ötlet. Köszi

A flow 6 ból fordított hex betöltése után ez a hibaüzi fogad a pickit2 programban , mit és hogyan kell beállítanom hogy jó legyen a fordítás?

A pojekt opciókban ? Ott be van pipálva a write config on dovnload , arra gondoltál ?

Úgy látszik minden fordítás előtt be kell pipálni nem lehet valahogy elmenteni a beállításokat ?

Banana PI?

Sziasztok.

Lenne pár kérdésem hozzátok, mert egy kicsit bizonytalan vagyok most. Adott egy Pic 18F14K22 amit a mellékelt fotón kötöttem be egy 2*16-os lcd kijelzőbe. A pic viszont a mostani projektemhez kevésnek bizonyult, és egy nagy testvér segítségét kértem ez a nagy testvér nem más mint a PIC18F46K20 40 lábú csöppség. A kérdésem, hogy a flovba bármilyen lábat hozzá rendelhetek az Adat1 vagy Adat2.......Engedély, RS lábakra, vagy nem. Ha nem, akor meg tudnátok mondani, hogy pontosan melyik láb hova menjen? Még soha nem dolgoztam 40 lábú pic-el A másik kérdésem, hogy két Vdd és két Vss lába van ezeket össze kell kötni majd nyáktervezésekor, vagy a picbe belül ezt megoldották? Gondolom az MCLR ugyan úgy 10K-val pozitívra felhúzni, hogy ne legyen probléma.

Köszönöm a segítséget

Szia

Én nem vagyok egy nagy adatlap gurú (nem teljesen értem mi van beleírva), de az tuti hogy a táplábalkat mindegyiket tápra kell kötni és a 10k is ugyan úgy kell ha nem használod másra a lábat. A pic kezdőknek topki fejlécéban is le van írva. Az LCD-t relatív bár hova tudod programozni de minden bizonnyal van néhány láb ami vagy fel vagy le nem húz, ezeket figyelembe kell venni és akkor nincs baj.

Nagyon köszönöm

Vss-Vdd-t be kell kötni mind.
Az, hogy az LCD-t hova kötöd több dologtól függ.
Mit szeretnél használni az LCD-n kívül ?
Külső órajel, PWM, ADC, valamilyen kommunikáció...stb, mert akkor oda ne kösd.
B port jó lehet ha nincs semmi extra a projectedben.

Bármelyik lábra bármelyik LCD kivezetést bekötheted (természetesen ha a lábat másr ahasználod, akko rnem), kivéve MCLR. Minden lába push-pull kimenetes. Mindkét VDD és VSS lábat be kell kötni és mindkét lábpároshoz kell 100 nF-os kondenzátor. MCLR-t lehet használni bemenetként is, ha a konfigurációban az MCLR funkció ki van kapcsolva.

Sima öntözésvezérlő lesz megoldva. Egy láb a tiltást figyeli (arra azt köt az ember amit csak akar), és egyenlőre 6 kimenet (kör) képzelek el.