A nagyértékű párhuzamos ellenállás minden bizonnyal az esetleges feltöltődés kisütésére használatos, ennek ellenkezőjét én sem állítottam. Bár nem feltétlenül a primer irányából, mert nem látom az áramkörben azt az elméleti feszültségsokszorozót, amitől egészen magas (milyen magas?) potenciálra töltődhetne. Mekkora tárolókapacitás van ott, abban mennyi energia tudna felhalmozódni, amitől tartani kellene, ez is kérdéseket vet fel.

De ez nem érintésvédelmi kérdés.

Mindenesetre kb. féltáp vagyis 115 V AC mérhető így is a nullához képest, illetve kevesebb, mert a műszer is ráterhel. Ezt a feszültséget az RC-tag vezeti át a kimeneti GND-re, már amíg az nincs földelve sehová.

Kis teljesítményű dugasztápokban nem tud feltöltődni, oda nem kell ilyen RC-tag?

Ahogy nő a tápegység teljesítménye, úgy egyre kisebb impedanciát (nagyobb kapacitást) szoktak beépíteni a jelzett pozícióba, a nagyobb zavartermelés miatt.

Bizonyos határ alá persze nem lehet menni, épp érintésvédelmi okból. Ennek következtében, ha valaki a koax. aljzat és a földelt központi antenna közé kerül, megrázza. Mert a szóban forgó RC-tag (abból is főleg a kapacitás) áramot folyat át az emberen. Most abba ne menjünk bele, hogy a központi antenna máshol van földelve, kissé eltérő potenciál alakul ki.

Ezt nevezed érintésvédelemnek, hogy megráz a csatlakozó? Ha nem is életveszélyesen, mert nyilván úgy van méretezve. Miközben, ha kivenném az RC-tagot, akkor nem rázna, mivel a primer-szekunder közötti szigetelés közel sem engedne ilyen mértékű áramot.

Így viszont kijelenthető, hogy az – állításod szerint – érintésvédelmi szerepű kétpólus gyakorlatilag több kellemetlenséget okoz, mint hasznot. Érintésvédelmi szempontból. Akkor meg minek? Pacemaker triggereléséhez?

A párhuzamos kondenzátor pedig a lehetséges földhurkot szünteti meg

Értem, tehát a kondenzátor nélkül földhurok lenne. Akkora, hogy még földhurok okozta zavart is okozna.

Ezt azért még gondold át szerintem...

A földhurok is még olyan terület egyébként, amiről sok értelmetlenséget lehet összeolvasni, finoman fogalmazva.

Sziasztok

Vátókapcsolós világításról (5 helyen fel és lekapcsolható 220-as lámpasor) szeretném eldönteni messzíről (Interneten), hogy be van-e kapcsolva vagy nem. Áramkör kész, internet oldala működik, csak az árammérés nem.
Összesen kb 100 mA folyik át rajta normális esetben, (8 LED GU10 foglalatú reflektor) ebbe belekötöttem sorosan egy 3V3 Zenert és ez utóbbival párhuzamosan egy optocsatolót megfelelő ellenállással. Statikusan, próbapadon kiváló.
Az első éles bekapcsolásnál a Zener megadta magát, zárlatos lett. (mivel váltókapcsolós, ugyanez történt utána másik ágban is). Feltételezem a LED-ek belső áramkörének indulási árama (talán pár Amper lökés) kivégzi a Zenert. Persze ezt mérni sem tudom, mert hát ugye a 220 az 220.
Na itt megállt a tudásom, van valakinek tippje, hogyan lehetne ezt az áramot indikálni?
Már olyanon gondolkozom, hogy kis tekercs, Hall elem érzékeli, hogy folyik-e rajta áram vagy nem. De ennek a méretezése meghaladja a tudásomat.

Ha rossz helyre tettem fel a kérdést, elnézést kérek.

Túlbonyolítod. A világítással párhuzamosan egy pici, 230 V-os relé, az érintkezőit pedig figyeled, így a galvanikus leválasztás is meg van oldva. Esetleg ezt megcsinálod optocsatolóval, de ahhoz több alkatrész kell.

Váltókapcsolókkal 5 helyről?

Igen 2 sima váltó 3 pedig keresztváltó. Ráadásnak ide még beletettem egy bistabil relét szintén keresztváltóként, hogy távolról (szintén internet) ki-be tudjam kapcsolni. Ehhez kéne tudnom a mindenkori állapotát, azaz éppen ég-e vagy nem.

A szerkezet, ami az internet felé kiszolgálja a dolgot, mást is csinál (pl. átkapcsolja ugyanígy a lámpákat), ezért lett volna kézenfekvő az áramot mérni. Nem kell külön drót a lámpák másik feléről.Ezekben a fránya nem is olyan régi házakban mindig az a gond, hogy egy inteligensebb megoldáshoz hiányzik egy-egy drót a falban.
Pont az optocsatolós része nem ment.
Mellékeltem egy kis ábrát, ebből persze 2 van, és a Zener halt meg.
Adott esetben ez egyszerűbb, mint a plusz ér. Csak hát nem működik.

Zener helyett tegyél be 4-5 soros diódával párhuzamosan egyetlen diódát antiparalel (ez ugyanolyan hatású, mint a zener, csak sokkal nagyobb áramú lehet).
Vagy lehet az zener helyett ellenállást, kisfeszültségű izzót használni, de ekkor figyelni kell, hogy az opto nehogy nagy záróirányú feszültséget kapjon. Van olyan optocsatoló is, ami váltóról működtethető, mert két, antiparalel kapcsolt LED van benne.

Tenyleg. A keresztkapcsoló azt hiszem korlátlan számban lehet az áramkörben, csak váltókapcsolóból lehet 2.

Hát lehet, hogy ez lesz a megoldás. Az ellenállással is tudok játszani, akkor lehet, hogy elég 2-3 soros nyitórányú dióda is. Kicsit randa, de jobb ötletem nekem sincs.
Egyébként valószínű a záróirány nem szerette, ott a katalógus ugyan pont a 3v3-at nem hozza, de saccra 800 mA körül lehet. Nyitóirányban meg 10A felett van.


Köszönet a segítségért

És mi lenne ha egy fényérzékelőt tennél be a világítás működésének ellenőrzésére?
Amúgy meg ha zener helyett tranziens szupresszor diódát teszel be (ami lényegében egy robosztusabb zener) az valószínüleg nem fog elszállni...(mivel nagy áramimpulzusok elnyelésére van kitalálva)
Bővebben: Link

Szokatlan ötlet a fény figyelése, de az ilyeneket alapvetően becsülöm, mert a "tutit" mutatja.
A szerkezet a garázsban van a falon, ott pont megtaláltam a kapcsolók között menő drótpárt, amit meg tudok szakítani. A lámpák sajnos kint vannak.
De a szupresszorokat megnézem. Még nem foglalkoztam velük. Bírják a folyamatos "Zener üzemet" is?
Az optocsatolónak - most néztem - 3V a max zárofeszültsége. Ide valószínű teszek párhuzamos fordított diódát, ez túl keskeny.
Meg hát a csúcsok ellen azért ide-oda lehet kondenzátort is tenni. Holnap megtervezgetem. Túlzottan nem akarok eltérni az eredeti koncepciótól, mert kész a nyák, kész a doboz, kész a szoftver. (Ment is laborkörülmények között )
Mindenesetre köszönet a tippekért. Ezek miatt már letettem a Hall-elemes megoldásról, pedig jó ötletnek tűnt, csak méretezhetetlen (x menet y vason, belereszelve egy z méretű rés a Hall elemnek, mindez w - vel csökkenti a lámpákhoz jutó feszt brrr.).

Az egyirányú szupresszor olyan mint egy zener, nem kell párhuzamos dióda sem. A tartósan elviselhető árama (ill. disszipált teljesítménye) elsősorban a tokozásától függ, hogy mennyi hő elvezetésére képes. Egy próbát mindenképppen megér, ha nem melegszik fel túlságosan akkor hosszútávon is bírni fogja.

Mégegy tipp: áramváltó! Egy pici hálózati trafó szekunderét leszedtem, és helyette beletekertem 2 menet 2,5mm2-es vezetéket. Ezen át megy a figyelni kívánt áram. A másik oldalára meg egy kétszerező schottkyval, ami egy darlingtonba kötött tranyó párost nyit. Ilyesmivel 100mA-től akár 10...20A-ig lehet áramot figyelni.

LED-lámpa akár kapacitív előtétes, akár aktív driver, a pufferre dolgozó egyenirányítók klasszikus problémája annál is jelentkezik, miszerint rövid csúcsokba tömörítve veszi fel az áramot (most nem beszélve a triac-dimmelhető fajtákról).

Ezek miatt már letettem a Hall-elemes megoldásról, pedig jó ötletnek tűnt, csak méretezhetetlen (x menet y vason, belereszelve egy z méretű rés a Hall elemnek, mindez w - vel csökkenti a lámpákhoz jutó feszt brrr.).

ACS712 áramszenzor hogyhogy fel sem merült? Komplett kis panel olcsón rendelhető Kínából, létezik belőle 5 / 20 / 30 A határértékű is.

Alábbi rajzot csak az elméleti példa kedvéért mellékelem, hogy így (is) szokás megoldani az áramérzékelést. Megfelelő diódákkal szerszámgépet is elbír, vagy bármit.

Nyilvánvaló, ez önmagában nem ad galvanikus leválasztást, ki kell egészíteni továbbiakkal, legegyszerűbb esetben relével például.

Szia
Az ACS 712-t egyszerűen nem találtam meg. A Zeneres optocsatolós megoldás egyébként is egyszerűnek tűnt. Az elve ugyanaz, mint a Te rajzodon lévő TRIAC-os megoldásnak, de nekem indikálásra elég az egyik félhullám és TRIAC helyett optocsatoló van. Ráadásnak néhány ciklus alatt az optocsatoló kisfeszültségű oldalán feltöltök egy kondenzátort, és azt akár a 220 nullátmenetében is lekérdezhetem, tartja a feszültséget. Megpróbálom a 3 soros nyitó egy záró diódát.

Az előző hozzászólásban (meg most ebben is) az ACS712 pontozott vonallal alá van húzva. Az ilyen módon megjelölt tartalomra rákattintva a HEstore oldalára jutsz, az adott alkatrészhez.

Köszi, úgy értem akkor nem találtam meg, amikor törtem a fejemet egy megoldáson. Így a linken keresztül persze meglett. Ha a diódás nem megy akkor ebből az 5A-es jó lesz.

Gondolom, a megtalálást nem a linkre vagy alkatrészre értetted, hiszen azt bárki megtalálhatja, hanem az alapötletre.

Egyébként az egy dolog, hogy elég félhullám, de ilyen aszimmetrikus beavatkozás a főáramkörbe további zavarkeltő, impulzuskeltő, amellett, hogy már alapból is problémát vet fel. A szinuszhullám nullátmeneténél így is némi torzítás lép fel az áramban.

De ha már ezt a módot választja valaki, akkor célszerű (szokás, illik) legalább szimmetrikusan belevágni.

Az ACS712-nél ilyen gond (diódahatás, vágás, áramtorzítás) nincs, gyakorlatilag csak átvezeti az áramot.

Még egy kérdésem lenne áramvédő kapcsolóval kapcsolatban.
Szolgál úgy is mint egy kismegszakitó?
Tehát ha a villanyora után kötöm az áramvédőt, akkor nem kell utána még fő 3 fázisos kismegszakitó nem?

Az egyik túláram-zárlatvédelem, a másik érintésvédelem. De létezik kombinált is.

Valóban van "kettő az egyben". Én akkor futottam bele, amikor a "műköves kőműves" beálitott egy jó nagy flex-el, és bekapcsolaskor mindig lenyomta a FI relét...
Hosszas anyázások után kiderült, hogy nem testzárlatos, hanem csak nagy az inditó árama
Aztán hozott egy számmal kisebbet

Épp tegnap volt át nálam a haver apja, hogy leégett a nagy sarokcsiszoló, és leverte a kismegszakítót, de a Fi-relét nem.
Nehéz laikusnak elmagyarázni, hogy a külsőre hasonló tokozás, két különböző működési elvű, felhasználású szerkezetet rejt magában.
A kombinál az a baj, hogy nehezebben állapítható meg, mitől oldott le.

Sziasztok!

Egy olyan problémám van, hogy a ráz a mosógép még pedig ha valaki megfogja a vízcsövet és a gép házát.
A vízvezeték hálózat össze van kötve a földeléssel az biztos, de sajnos régebbi építésű a ház és nincsenek meg a villamos hálózat tervei. Ha egy nagyon hosszú (kb 6-8m) hosszabbítón keresztül megy a mosógép akkor a gépház és a vízcső között 2-3V alatt van a feszültség, rövid (kb. 1,5m) hosszabbítóval 80V. Ideiglenesen egy darab vezetékkel van összekötve a mosógép háza a vízcsővel, de minél hamarabb meg szeretném oldani a problémát.
Sajnos azt nem tudtam kideríteni, hogy csak 1 konnektort érint a hiba vagy többet is, mert egy hosszú hosszabbítóval valamiért jelentősen csökken a feszültség, de a próbához kénytelen vagyok hosszabbítót használni, másik konnektor nincs a közelben.
A konnektorba be van kötve a védőföld az is biztos. Ami még fura, hogy ha lekapcsolom az áramot és multival ellenállást mérek a földelés és a konnektor bármelyik két érintkezője között 20k állásban is elkezd felfelé ugrálni az érték majd túlmegy a méréshatáron, pedig a nulla és a föld elvileg össze van kötve így max pár ohmos ellenállást kellett volna mérnem, de más konnektorokban is ez a helyzet. Mintha csak valamilyen kapacitív jellegű valami lenne a kettő között, de most szándékosan nem írok le a véleményem, kíváncsi vagyok vajon milyen ötleteket vagy tanácsot kapok.

Hello! "A konnektorba be van kötve a védőföld az is biztos." Ebben azért mereven lehetne kételkedni. A hosszabbító meg biztos hogy nem jó. Ha nincs földelés, akkor a mosógépben lévő zavarszűrő mintegy 120V-ra osztja a villanyt a házára. (Jártam már így, ha "ügyes volt az ember", akkor be lehetett dugni a villásdugót úgy, hogy a védőföld egyik pólusához sem ért hozzá a dugó. Azt hittem nem látok jól, 0,5mm volt az eltérés.)

Sziasztok!
Kirakat világítás vezérlését kellene megoldanom. A feladat az lenne, ha elmennek a kirakat előtt, bekapcsolja x percre a már meglévő világítást. Hagyományos infrás mozgásérzékelés nem jöhet szóba, mert már többször megrongálták az érzékelőt (külső homlokzaton).
Van-e olyan pl. doppler elven működő érzékelő, amit a belső térben elhelyezve érzékelné a gyalogos forgalmat?
Bármilyen használható ötletet, megoldást szívesen veszek.
Üdv

Én néztem ott a szép piros vezeték szóval a védőföld ott van, de azt kipróbálom hogy hozzáér e a dugvilla érintkezője a védőföld pólusához.
Az ellenállásmérésemről mi a véleményed?

Szia!

Esetleg Bővebben: Link
Radar elvén működő mozgásérzékelő. Más gyártónak is van. Én még nem használtam ilyet, de jó megoldás lehet.

Csak egy ötlet.

Nem lehetséges, hogy a járókelőket idegesítette az "intelligens" kirakatvilágítás? Érdemes lenne átgondolni, amíg még ép az üveg. Mi a baj a folyamatos világítással? Természetesen valamilyen energiatakarékos rendszerre gondolok.

Csakhogy a stecklámpa a szerelőaknában csak 24V- os lehet, tudomásom szerint.

Nem vagyok kimondott "villanyász", de földelési ellenállást nem OHM mérővel mérnek! Az a sehova vezető út.

Téma: Ledekkel soros áramfigyelés
Szia, és köszönöm a segítőkészségedet.
Az ACS712 közelebbről megnézve sajnos 100 mA -nál a zajfeszültésg tartományába eső jelet produkál, tehát megint barkácsolhatnék egy kb. 10-20 menetes tekercset, ami egyébként valószínű nem annyira kivitelezhetetlen.
Ha a fogyasztók LED alapú izzók, Graetz-zel, amik az egyik félperiódussal 2 Volttal kevesebbet töltenek, a hálózat felől pedig a 100 mA nem fogyasztó, hol látod a problémát az asszimetrikus nullátmenettel? Ha kell, telerakom szimmetrikusan diódákkal, de nem tudom, ki "örülne" ennek.