Fórum témák
» Több friss téma |
Ez a zene-hangszóró kombinációk 99,9 százalékára igaz, és ennyi pont elég is a "bármilyen zenével, teljes kivezérléssel, nem túlvezérléssel a legnagyobb hangszórók is leégnek" állítás megkérdőjelezéséhez, habár azt nem írta hogy ne adnának ki időnként óriási amplitúdójú DC, ultra, vagy infrahang frekvenciájú jelet. Az állítás kizárólag úgy lehet igaz ha sávon kívüli jelek terhelik túl a hangszórót. Én ezzel nem büszkélkednék, hiszen az eredmény is magáért beszél; az erősítőnek nem a hangszóró leégetése a célja hanem tiszta zenei jellel meghajtása.
Ezektől függetlenül van kivételes eset amikor 15 %-nál több teljesítmény is disszipálódhat a fenti kritériumok mellett is: ha a zenében a basszus borzasztóan egyhangú (egy hangmagasságú), modulációtól szinte mentes, tiszta basszus, és véletlenül ez a freki nagyon közel van a basszreflex cső hangolásához. Ilyenkor nemcsakhogy sok teljesítmény disszipálódik, de ráadásul alig mozdul a membrán, így könnyen leéghet a hangszóró. De ez enyhén szólva nem szabály hanem kivétel.
Én mértem crest-faktort basszteszt anyagokon is, nem vészesek. Egy átlagos trance zenében magasabb átlagteljesítmény szint van. Ezek a kitartott mélyfrekis jelek nem teljes amplitúdójúak, 6-10dB-el a 0dBFS alatt vannak, csak az indításuk nagy amplitúdójú. Ennek ellenére a gyanús zenékkel illik óvatosan bánni. Én azt mondom, hogy ha egy rendszer legalább 3dB-el túl van méretezve a hangosítási igényeken, és nem kell, csak 50%-on (klipp alatt 3dB-el) üzemeltetni, az elég megnyugtató tud lenni. Nem kötelező a határokat feszegetni.
A képen néhány alapjel és két zenei anyag átlagteljesítménye látható 10s időállandójú simítás mellett. (A lengőcsévék ennél jobban elsimítják a hőt, legalább 30s időállandóval) A skála 100W erősítőre vonatkozik. A zenék Bass I love you (basszteszt) és egy trance zene (Dj Shog - Comeback). Több ilyet is csináltam, pl. Péterffy Bori zenékben a sok torzító (énekhangon is) meghozta a várt hatást, 30W-ig felmegy (8.22dB CF mellett), de még az is IEC határon belül marad. A zenei hangok meg gyorsabban váltakoznak, mélyfrekin is, mint amilyen dinamikával a cséve ettől melegedni/visszahűlni kezd. Nagyon durva túlterhelés kellene ahhoz, hogy nagyon rövid idő alatt elérje a cséve a leégés hőmérsékletét. A hozzászólás módosítva: Aug 18, 2017
Megpróbálok újabb képeket feltenni!
Kicsit magyarázok.
A legnagyobb hangszórók tekercsei is leégnek jóval nagyobb teljesítményű erősítőktől. Aki ezt vitatja, az soha nem mért teljesítményt! Ezek a hangszórók tekercsei és a korábban küldött leszakadt tekercsek is 5-10 szeres teljesítménytől égtek le. A legelső hangszótót a gyári állapot szerinti tekercselés után csak 8 watt teljesítmény feldolgozására volt képes! az új tekercse 40 wattól leégett másodszor. A tulajdonossal való vita miatt a jelenlétében megzavartam a 200 vattos erősítőmet. Popzene szólt CD-ről. Nem fogadta el a hangszóróra írt 200 W marketing értékét. Természetesen voltam olyan gáláns, hogy másodszor ingyen tekercseltem. Erre írja Mathias Tartens a könyvében, hogy "kitaláció", mármint a 200 W. Most küldött képek másodika 125 és 100 (99,6) mm átmérőjű tekercsek. 130 W-ra ezek is megadják magukat! Amit az erősítőkről írtok, az bocsánat, finoman szólva hozzá nem értés. Elő vettem a mérnök továbbképző anyagát, és megnéztem az erősítők kimenő teljesítményének a képletét. Nézzétek meg Ti is! Mitől függ a kimenő teljesítmény nagysága? Nézzétek meg, hogy a túlvezérléses üzemben mekkora a legnagyobb teljesítmény leadás? Már ha a táp ezt bírja? Ugyan is anyagtakarékosság miatt erre nem méretezik a tápot! A mérnök továbbképzés képlete sem foglalkozik a táppal! Úgy írja a képletet, mintha végtelen teljesítménnyel terhelhető tápról üzemelne az erősítő. Hiszitek vagy nem én tudom, hogy hogyan kell tápot méretezni adott teljesítményű erősítőhöz, esetleges túlméretezéssel. A harmadik kép egy csendélet leégett tekercsekről. Ezek legalább valahogyan kivehetők. Sok tekercset csak roncsokban, szinte felismerhetetlen állapotban vehetők ki. Sokat kínlódunk a légrés megtisztításán. A megolvadt alu. tekercsekről ne is beszéljünk. A gyártók gondolhatnának ránk is. Az első kép felmelegedett tekercs, mely a fellágyult ragasztótól le jött a csévéről. Ezek a ragasztók 120-150 fokon meglágyulnak. A zománc szigetelés is 125 fokon károsodik. Az ilyen felmelegedés a hangszóró névleges teljesítményének 2-5 szeresétől következik be. Van itt is túlméretezési tartalék. Az erősítők és hangszórók műszeres teljesítmény mérésének teljes mellőzése okoz ilyen károkat. A próbálgatási alapon történő összekapcsolás és a marketing teljesítmény megadás nem hozhat más eredményt. Fokozza a problémát a szakma hiányos ismerete. Azon gondolkozzunk el, hogy a BEAG 100 W-os erősítő milyen szabvány szerinti teljesítmény érték? Számos cég még mindig ezt használja! Tisztelettel F.
Az ugye cseppet sem zavar hogy vagyunk itt egy páran aki vagy 30 éve javít/épít erősítőt, az említett Beagot is kicsit túlhaladta a profi technika. De mondok jobbat már autóban is van több csokor erő ami ellát kW fölé, nem PMPO, etetni is kell több generátorral és akkuval, több 100 amperral (igaz ez egy kicsit vadhajtás de létezik).
Azért egy 30 éves beag és a mostani technika közt óriási a különbség.De mondok jobbat! Volt egy bulim ahol nem volt sajnos meg a rendes középtartomány kevés lett a 2 út..Harmadik útnak betettem 60/40w os közép mélyeket. Ezt kb 3-400w al hajtva 10 órás bulin az égvilágon köszönik szépen semmi bajuk nem lett.Én meg azt mondom nem a túlterhelés a baj.Hanem az esztelen négyszögesedés és torzulás amit sokan okoznak.Na ezt nem szeretik a hangszórók amúgy a IEC által megadott névlegesnél jóval túlterhelhető egy egy hangszóró ezt viszont nem egyszer tapasztalom!Ja a zenei anyag elektronikus zene volt ahol nincs kímélve a közepe sem
A hozzászólás módosítva: Aug 21, 2017
Most nem azért, de az első három mondatod, az vagy nagyon rosszul van fogalmazva és félreérthető, vagy teljesen másról szól mint amire gondoltál az írása közben.
Hát már hogy a vérbe ne égne le egy hangszóró, 5-10 szeres teljesítményű erősítőtől??? A hangszóró/hangfal teljesítménye (szinuszos, nem a zenei), legalább másfélszerese kell, hogy legyen, mint az alkalmazott erősítő max. kimenő teljesítménye. Ez már az egyiptomi piramisok építése idején is így volt, tehát a hangszóró/hangfal teljesítményét (terhelhetőségét), minimum ennyivel túl kell méretezni, és akkor nincs gond. Persze ha tisztán szinusszal hajtod max. hangerőn, akkor egy idő múlva természetesen még így is megadja magát a hangszóró/hangfal, de ugye általában nem szinuszrezgést hallgatunk órákig egy hang cuccon, hanem zenét. Én az elmúlt cirka 3 évtizedben már azért jópár cuccot kipróbáltam, építettem, használtam, a párszor tíz wattostól a több kilowattig, de leégetni még egy hangfal at sem sikerült, pedig aztán csapattuk ezerrel. A hozzászólás módosítva: Aug 25, 2017
Sziasztok.
Segitséget szeretnék kérni Soundsticks hangszórók javításában. Ezek 1,5" 8 Ohmos 3W-os hangszórók. Szétporladt a membrán rajtuk. Esetleg valaki javított már ilyet ,ötlet hol lehetne beszerezni a membrán-peremet? Sajnos min a nyolc hangszóró mállik szét,komplett cserre sokba kerülne.Annyit nem ér az egész. Előre is köszi a segítséget. üdv,hifi64
Lehet így is, biztonságra törekedve, maximum egy kicsit drágább, de ha nincs torz jel, és zenével van hajtva, akkor elég, ha 1:1 az erősítő és a hangszóró/hangdoboz valódi zenei (névleges) teljesítménye. Flaci76 képe tökéletes példa arra, hogy 100W erősítővel egy 100W RMS teljesítményű hangszóró nem használható ki teljesen, a zenei anyag miatt érdemes az ilyenekre 200W PROGRAM teljesítményt írni, és 200W-os erősítővel társítani. (A folytatás már nem a te hozzászólásodra vonatkozik.)
A valódi PEAK érték sem butaság, azt jelzi, hogy ilyen teljesítménnyel mechanikailag még nem lesz gondja a hangszórónak, csak hosszabb távon a fejlődő hő miatt elégne. Igazából ennyi a lényeg, hogy megadott frekvenciasávban a zenei beütések a PEAK alatt maradjanak, és az összes rájutó teljesítmény időbeli átlaga ne haladja meg az RMS értéket. (Flaci76 képe tökéletes példa erre) Csak ezt menet közben nem számolja ki semmi nekünk (ha csak nem egy jó limiter), ezért lett bevezetve a névleges teljesítmény, ami jó közelítés. Persze itt olyan hangszórókról van szó, amiket szabvány szerint mérnek, nem a párezres kategóriáról. A hozzászólás módosítva: Aug 25, 2017
Kedves Pingó, Zotya, qvite!
A két Beagot azért mutattam, hogy az első leégett hangszóróra is 200 wattot írtak gyárilag. A 200 W mégis csak ekkora! 200 wattal sportpályát hangosítunk 24 darab ilyen hangszóróval 3-4 ezer emberre. Ez nem házi buli. Nagy iskola komplexumot üzemeltetünk ekkora teljesítménnyel. Valahogyan nem vagytok képben. Autó Hi-Fi-ről csak annyit, hogy gyújtás hiba esetén néhány perc alatt az indító motor a 100-150 A-s terheléssel az akut csontra meríti. Itt meg Ti milyen mesével jöttök. Én is szerelek autó HI-Fi-t. Ismerem ezt a technikát is. Én is szereltettem nagyobb generátort az autószerelőkkel. Teljesítményt mértem műszeresen, és röhögtünk a 3000 W-os (háromezer) erősítőn. 1000, (egyezer) wattos erősítőben 1100-1200 W hőteljesítmény, mint veszteség, keletkezik. 1000 wattos vasaló folyamatos bekapcsolással mekkora hőt termel? 1000 wattos erősítőnek 2100-2200 Watt teljesítményt kell felvennie az áramforrásról, mely lehet aku. vagy hálózat! A komplementer és kvázi komplementer kapcsolású erősítők így működnek! Az égett tekercsek valós hangszórók tekercsei. Így kerültek a műhelyünkbe. Be kértük azokat az erősítőket, melyektől leégtek. Minden esetben az erősítők teljesítménye 3-10 szer nagyobb volt a hangszórók teljesítményénél. Ha nem ég le, akkor az az erősítő kis teljesítményű! Bőven van példa, amikor 300 wattosnak mondott erősítőn 30 wattot mértünk. Aztán erre is 30 wattos hangszórót ajánlottunk, melyre a gyártó 300 W-t írt. Teljesen megvolt elégedve a tulaj az új felállással. Ti is ilyennek be tudtok dőlni. A túlvezérléses elképzelésetek, teoriátok nem igaz. A hangszórók a névleges (nem a ráírt) teljesítmény kétszeresét mérnöki túlméretezés miatt ki bírják. Ettől nem égnek le a tekercseik. Az elszenesedett szigetelés 400, az alu. tekercs olvadás 660 fokos hőt mutat! Senkit se akarok megsérteni, de a hangfrekvenciás műszereket azért fejlesztették ki és mérnek velük, hogy valós elektroakusztikai jelenségeket lehessen tárgyilagosan vizsgálni. Az ilyen-olyan "meséket" ki lehessen zárni a pszichés jelenségekkel együtt.
Bocsánat pinyó, én elírtam a neved az előbbi hozzászólásomban. Kérlek bocsáss meg.
Használd a válasz gombot válaszadáskor, mert akkor egyértelmű, kinek válaszolsz! A hozzászólás módosítva: Aug 25, 2017
Az én nickemet is rosszul írtal, de sebaj, tök lényegtelen.
De az én írásomat félreértetted. És ismét leírtad azt, amire valójában reagáltam, amiről írtam. Idézlek: "Be kértük azokat az erősítőket, melyektől leégtek. Minden esetben az erősítők teljesítménye 3-10 szer nagyobb volt a hangszórók teljesítményénél." Most komolyan....akkor mit csodálkozol, hogy leégtek. Ez tök egyértelmű, de le is írtam. A hangszóró/hangfal teljesítményének/terhelhetőségének nagyobbnak kell lenni mint az alkalmazott erősítő, és akkor nincs gond. Én csupán ennyit írtam, autóhifiről meg szót sem ejtettem. A belügyben mi is hangosítottunk hatalmas tereket, akár politikai, akár sportrendezvényről volt szó (több focipályányi területekről beszélek, többezres embertömeggel), és persze több tízmilliós BOSE technikával, de soha nem vágtunk haza egyetlen, darabonként majdnem "egymillkás" hangfalat sem. A hozzászólás módosítva: Aug 25, 2017
Az hogy lehet, hogy egy nagyjából 2000 fős, színpados rendezvényen kb. 3x50A a szolgáltaltó szerinti fogyasztás, amiből 1x50A a hang, 2x50 körüli a fény és hűtők, egyebek. LA8-cal, és LA4-ekkel, Class D-ben. Hova tűnik az a 11,5kW felvett teljesítmény, ha 50-100W-nál többet nem bírnak a hangszórók? Ha hiszünk a gyártóknak, a 8 mélyre 700W RMS-t írnak, az 5,6kW, a 8 top is tud 3,6kW-ot, összesen 9,6kW, 84%-os hatékonyság, 0% leégés. Oké, lehet hogy a monitorkörökre is fogyott az áramból, és csak 9kW jutott az erősítőkre, és csak 7kW ment a hangsugárzókba, de nekem hihetőnek tűnnek ennek fényében ezek az RMS értékek. Persze nem minden gyártó ugyanazt a szabványt használja (már ha használ).
Lenne egy kérdésem a szerkesztők felé, hogy ilyen formában miért jó linkelni hangfalakat, hangdobozokat? Értem, hogy a hangsugárzó lett volna a helyes. De ha valaki átolvassa a topikot, azt hiheti, hogy én linkeltem be a képet. Pedig nem, és nem lehet látni, hogy a hozzászólás moderátor által lett módosítva, nem általam, az meg főleg nem, hogy melyik része. Így aki válaszol a kommentemre, azt hiheti, hogy arra a hangdobozra gondoltam, ami be van linkelve, hiszen amúgy miért linkeltem volna be. Amellett, hogy biztos van erre egy büntetőjogi kategória, (mivel az én nevemben tesznek közzé olyat, amit nem volt célom, és nem tudom törölni vagy módosítani sem) szerintem ez megtévesztő, érdemes lenne a komment végére odaírni egy sort, amiben benne van az, hogy moderátor által módosítva, és mondjuk zárójelben az oka. Nem akarok vitát, és a hangszórójavítás témában a kommentem első és második felét is OFF-nak érzem, de mégis ide tartozik.
Hát, igazából a névleges 100W azt jelenti, hogy egy 100W-os erősítővel terhelhető lesz a hangszóró 6db crest-faktorú zajjal. Ez csúcsban 200W, de átlagban csak 50W teljesítményt hoz létre egy névleges értékű ellenálláson, hangszórón pedig annak impedanciamenetétől függően már csak kb 25-30W-ot, mivel szélessávú a tehelőjel. Keskenysávú szinszuszjellel csak kb 20-25W lesz a terhelhetőség. Ezt úgy értve, hogy ha elvárás, hogy az a szinuszjel bármilyen -a hangszóró áviteli sávjába eső- szinuszjellel terhelhető legyen, akkor a legkritikusabb frekvencián értjük az értéket (ahol a legkisebb az impedancia rezisztív összetevője). Zenék crest-faktora 10dB körül szokott lenni manapság, ez 20W-ot hoz létre egy névleges értékű ellenálláson, és kb 10-15W-ot disszipáltat el egy hangszóró lengőjén. Kb 2x-es mértékben valóban túl lehet méretezni a végfokot a hangszóró névleges terhelhetőségén, nem lesz belőle baj, annyi a különbség, hogy le tudja adni a nagy csúcsokat is, míg egy kisebb erősítő megvágja azokat, ezzel kezdetben csak komprimálja a hangot, majd hallhatóan torzítja. Utóbbi esetben legalább 6-8dB túlvezérlésben vagyunk már, vagyis a kicsi erősítővel ugyanúgy túl lehet hajtani a hangszórót,mint egy nagyobbal. A különbség, hogy a nagynál jó eséllyel észlelni lehet, ha a hangszóró nem bír el a nagy csúcsokkal, azaz a hangszóróban lép fel kompresszió, esetleg mechanikai felütközés. Ez sokkal könnyebben meghallható, mint a kicsi végfok torzítása.
Lehetne jó védelmet csinálni, a BEAG csinált is valódi hosszú idejű átlagteljesítményt mérő hangsugárzóvédő megoldást, szabadalmaztatták is. Bővebben: Link Én egy ideje már próbálkozom ennek a mintájára digitális jelfeldolgozás alapú hasonló megoldáson, és a korábbi grafikonom is ezen szabadalmi leíráson alapszik. (sajnos most nem nagyon haladok vele, nincs időm, energiám rá) Bővebben: Link
Na szóval a "röhögést" mellőzve, mit mértél (milyen erősítő) és mivel mérted? Ha már itt megpengetted magad, kedves idegen. Azt megértem hogy ragaszkodsz a régi Beagodhoz, de azt is vázolhatnád hogy hogyan sikerül minden hangszórót azzal leégetni, a körülményeket leírhatnád. A háromezer Wattos erősítőt is megnevezhetnéd, erősítőt nem úgy veszünk hogy kérek egy háromezrest! Csak négyezres van, levegyünk belőle?
Sportpályán, iskolában, ahol nincs igény mélyátvitelre, nem olyan nagy dolog kicsi és érzékeny hangsugárzókat készíteni. Mondjuk 100dB/W/m. Ebből felszerelsz 24db-t, az már 113.8dB 1Watton, és 138.8dB 200Watton.
De ha már sztorizni kell, hát legyen! Én 15W-os Tesla hangdobozokat használtam saját készítésű 70Wattos TDA7394 alapú erősítővel, tisztességes méretű hálózati trafóval, 2x43V pufferfeszültséggel. Ezeket pincében, bográcsozásnál, grillezésnél használtuk egy időben, és adtunk a szájának. Bírták a 70Wattot tisztességgel. Személy szerint azt gondoltam, hogy a pici lengőtekercses magas nem fogja bírni, főleg mert csak egy kondi volt előtte sorosan, de az se ment tönkre. A hangdobozok névlegesen kb 45-50W terhelhetőséggel bírhatnak és egy 15W-os végfokhoz adták őket gyárilag (lemezjátszó). Ugyanez a Testa 15Wattos vég egy ismerősömnél 60-80W-os VT és Orion hangsugárzókat égetett szét, persze ez az ismerősöm üvegtorzításon szeretett zenét hallgatni. Zenész családból jöttem, láttam zenészek által leégetett hangszórókat. Egyszer apámék kényszerből egy Vermona 1050 (ha jól emlékszem) végfokkal álltak színpadra két Refex Mamut hangsugárzóval. Két 400W-os láda és egy 100W-os erősítő, mely a két ládát 2x50W-on hajtotta. Panaszkodtak a szervezők, hogy a terem végén nem elég hangos a zene, ezért egyre jobban felhúzták a hangerőt. A csúnya vége az lett a bulinak, hogy leégtek a Reflexek. Korábban 2x250W végfokkal megvolt a kívánt hangosság, és nem égtek a hangsugárzók. Ahogy később sem, amikor beszerezték az új végfokot. Már akkor 90-környékén megmondták a Reflexnél, hogy a kicsi végfok torzítása tette tönkre a hangszórókat. Terhelhetőség méréséhez nem elég műszerpark. Konyhában is lehet krumplit mérni, ha van egy jó konyhamérleg. Hangsugárzóknál elkerülhetetlen pl. a szabványismeret, a jelek és azok tulajdonságainak ismerete, mint pl. mit jelent a crest-faktor, az amplitúdó-eloszlás görbe, frekvenciaspektrum. És ekkor ehhez jön a lengőtekercs termodinamikai viselkedés, felfűtés, visszahűlés dinamikája. Akik a szabványokat dolgozták ki, ilyen dolgokat vizsgáltak. A hangszóró zene és a szinuszjel általi terhelését össze se lehet hasonlítani. Nem vasalót méretezünk. Az igaz, hogy sok terméken ezek az információk a kitaláció kategóriájába esnek, nem csak azért, mert számháborút játszanak a forgalmazók, gyártók, hanem mert nincsenek ők sem tisztában a szabványokkal, ismeretekkel. Az a kínai 200W-os hangszóró se 200W. Végfokot meg táp alapján kell venni, azt nézni, h mennyit vesz fel a konnektorból, és mekkora a trafó benne. Pl. 200W tejesítmény-felvétel mellett 5x120W-ra speckózott házimozi erősítő nyilván fake. És sok ilyen van. A hozzászólás módosítva: Aug 25, 2017
Az én nickemet is roszul írtad de sebaj.. Azzal hogy rengeteg hő keletkezik 2 kw on nem vitatom AB osztályban..Ott a D osztály ahol Labgruppen Powersoft és egyéb más nyalánkságok mennek sportpályán is ahol igény van a mély tartományra is! Ezeknek az E.ON legtöbbször 3x63 A t tesz le... 2x63 A a fény és egyebek a harmadik fázis 63 A sokszor még kevés is igen a hangra! Miket hablatyolsz ne haragudj itt hogy 400w al te koncerteket tartasz?
Hány darab ládával vonultok fel milyen kötésekben?Milyen végfokokkal? Ne haragudj de amiket írsz az félre beszéd és mese! Közepes kultúr termekbe vonulok fel 2 kw al és van hogy kevés! Ha zenekar van minimum 2.5 kw!!! A hangszórókra visszatérve ismerem a mechanikus túlterhelhetőségüket is,és egyéb jellemzőit nem írok litániat de amikor a hangszórójavító nagy üzemekkel beszélek szinte 99% ban állítják hogy nem is a túlterheléstől égtek le, nem az erősítőtől hanem attól égett le a tekercs hogy hatalmas négyszögjelet kaptak amikor a kimeneten már jelentős átbillenés van dc irányba. ez lehet leégett végfok ami pl túlterhelődött a hangszórótól... Egy picit javaslok utánaolvasni a dolgoknak, és mérni is gyakorlatban, hasznosítani és így ideírni különben akit tudsz félrevezetsz..Jössz itt az autószerelőkkel meg a 14.4 v os erősítőkkel ami azért egészen más kategória... 1000w os erősítőn ugyanannyi hőveszteség keletkezik.. Na ezen harsányan felnevettünk!
Tisztelt Valamennyien!
Köszönöm a hozzászólásotokat, de azért ne kapjunk hajba! Tisztában vagyunk azzal, hogy sokféle erősítő és hangszó teljesítmény mérés létezik, és ezek között nehéz eligazodni. Mármint , hogy milyen szabvány szerint adtak teljesítményt. Azt el kell fogadnotok, ha én a műszereimmel például effektív teljesítményt mérek hangszórón és erősítőn, akkor nincs leégés, ha a hangszóró teljesítménye nagyobb az erősítőnél. Természetesen mások, más szabvány szerint mérhetnek. Amit én leírok, azt a saját nevemben írom. Helytelenítem, hogy többen szinte "dicsekvésből" felnagyolják erősítőiket, leszólva a BEAG-t, említve a nagy hangosításaikat. Ez nem hangszóró javítási téma! Én itt a hangszórók meghibásodásának megelőzése érdekében nyilatkozom. Folytatom.A három kép közül a jobb oldali kónusza a nagy teljesítménytől össze rogyott. Ilyenkor a peremről is leszakad. 3-5-s teljesítménytől bekövetkezik. A középső pilléje deformálódott, megnyúlott. Ez a pille nem vezeti jól a szerelvényt. Oldalirányú mozgást végez a kónusz. Ettől lekopik a tekercs. A jelenség kétszeres teljesítménnyel járatva rövid idő múlva bekövetkezik! Torzan szól, de a gitárosok és orgonisták különböző effektekkel játszva nem szokták észre venni. A diszkósok és zenészek hangszóróinak magas százalékában ilyen jelenség található. A korábban és most bemutatott hangszóró hibák egységes teljesítmény megadással és műszerrel ellenőrizhető mérésekkel megelőzhetők lennének. A próbálgatási alapon történő erősítő és hangszóró össze kapcsolás ezt eredményezi. Tisztelettel F.
Tiszteletem! Természetesen egy adott határ fölött,és a hülyeségre nincs gyógyszer..Bocsánat a szitokszóért..Amikor egy hangszórót a névleges fölött járatnak torz jellel ráadásul és órák után felkoppan, megszorul,ahogy azt be is mutattad az már a NEM ésszerű járatás következménye.Azzal egyetértek teljes mértékben hogy a hangszórót túl kell méretezni szokás mondani az erősítő névlegesénél 2x nagyobbat odatenni...De van az hogy abból gazdálkodunk ami van,legyen egy rtb 600 as 600w rms el küldhető láda, van egy 1000w os erősítőm,ha ésszel és okosan hajtom nem fog megjelenni a fent említett effektus.Mértéket betartva úgy gondolom egy jóval nagyobb erősítő sem fog leégetni egy jóval kisebb hangszórót.A méréseidet nem vonom kétségbe.Én csak leírtam amit tapasztalok. Legfőként diszkózom ezért írom bátran ahol elektronikus zene szól nagy amplitúdó csúcsok vannak,van hogy kisebb hangfal (mod.) van mint amit tud az erősítő. nagyon egyszerű a képlet, nem kell csutkára kitekerni!
A hozzászólás módosítva: Aug 28, 2017
Kedves Zotya!
Említesz 600-as, 600W rms ládát, de valójában hány wattos ha műszerrel mérjük? Augusztus 16-i, első bejegyzésemnél lévő képet nézed, akkor a hangszóróra írt 200W csak "kamu" érték. Műszeresen csak 8W névleges teljesítményű. A későbbi képeken látható 2 darab BEAG együttesen 200 wattos. A felettük lévő saját készítésű erősítő egyedül 200-220 wattos. Ezek mind leégetik az ilyen hangszórókat. Tehát a gyári adatok megadásával súlyos károk keletkeznek és komoly megtévesztés történik. Sokan a jelenséget nem fogadják el. Magyarázkodnak mindenféle zenei csúcsokról, sőt kioktatnak minket akik műszeres mérés alapján nyilatkozunk. A zenét vizsgálva pl. szkópon, semmi ilyen csúcsok nem mutathatók ki, akár CD, FM rádió, Digitális rádió műholdas adásnál vizsgálunk. A hangszórókra és erősítőkre gyártók által írt, közölt teljesítmény adatok, ahogy azt írja Matthias Carstens: Zenei elektronika című könyvének 40-k oldalán "...adatok általában megbízhatatlanok, sőt gyakran egyszerű kitalációk...", elfogadhatatlanok. Ezek után az általad írt 600-s és 1000-s erősítő érték az én szememben csak "kamu" adat, "kitaláció". Ha a közelemben lennél be kérném az erősítődet műszeres teljesítmény mérésre. 1000, azaz egyezer wattot csak a szovjet GU 81 M típusú adócsőről vehető le párosával puss-pull üzemben! Ekkora tranzisztorok nincsenek. A Philips-nek is van egy hasonló teljesítményű csöve. Egyik diszkós az 1200 wattos erősítőjét bemértem és kétszer 60 wattot mértem 8 ohmos műterhelésen! 4 ohmmal nem mertem mérni, mert attól féltem, hogy a végtranyókat tönkre teszem. Ismétlem: a műszeres mérésen alapuló teljesítmény mérés alapján a hangszórók és erősítők meghibásodása megelőzhető. Két képet mutatok, itt a túlterhelt és megnyúlott pille és perem rosszul vezeti a szerelvényt. Így rezgés közben súrlódva lekopott a tekercs. Ez két különböző hangszóró tekercsek. Felvetődik a kérdés, hogy mekkora a névleges teljesítmény és a terhelhetőség? Szólni- szólt, csak elkopott és "zizegett". Tisztelettel F.
Próbálták már leírni a kollégák hogy némi fogalomzavarban szenvedsz, úgy látszik valóban nem érted. Megpróbálom érthetőbben. A hangszóróra nem szinuszos terhelhetőség van ráírva, azt hiába méred! Névleges zenei terhelhetőség van megadva (vagy annak kellene lenni), ami valami olyasmit jelent a gyakorlatban ha szinuszjellel mérsz, mintha a szinuszjelet néhány periódusidőre rákapcsolnád, majd 1-2 másodpercre lekapcsolnád róla,és így tovább. Nyilván ennyire nem egyszerű a dolog, mert nem egyetlen frekvenciájú jel kerül a hangszóróra, hanem nagyon sok. Ha ezt a "jelcsomagot" kiátlagolod az időben akkor azt a végeredményt kapod, hogy a hangszóró nem 8W terhelhetőségű lesz mint a szinuszjellel, hanem mondjuk 40-50W, mert nem egy folyamatos hanem egy "impulzusjel" árama melegíti a csévét. Az más kérdés hogy ez nyilván csúcsteljesítmény és nem átlag, az átlaga a crest factor segítségével jellemezhető.
2017-ben már nem kell GU81 az 1000W-hoz, elég 4db kisebb FET is. Nekem is van itthon olyan végfokom ami bizony ha hiszed ha nem, 600W szinuszos teljesítményt tud a 8 ohmos műterhelésre. Eljöhetsz, megmérheted, vagy megépítheted a cikkem alapján. Egy hangszóróra két dolog miatt nem adnak meg szinuszos terhelhetőség adatot. Egyrészt nagyban rontaná a marketinget ha az lenne ráírva hogy mondjuk 25W, másrészt a szinuszos és a zenei terhelhetőség elég távol állnak egymástól.
Az IEC 268-5 szabvány foglalkozik a hangsugárzók terhelhetőségével. Azért született meg, mert a korábbi sehol sem szabványosított szinuszos terhelhetőség a gyakorlatban már tarthatatlan volt. Ez a szabvány globális, mindenhol meghonosodott. Nálunk MSZ EN 268-5 néven, a németeknél DIN45573 néven, au USA-ban EIA RS-426A néven, mind ugyanazt határozza meg. Az persze más kérdés, hogy mennyire tartják be a szabványokat a cégek marketingesei. (A megbízható gyártók betartják)
Ha szinuszos jellel mérsz átlagteljesítményt (vagy effektív teljesítményt ahogy te nevezted), akkor az a specifikáció kizárólag szinuszjelre vonatkozik, ráadásul mélyen alulspecifikálja a hangszórót a valós képességeihez képest. Azonban a végerősítő nem színuszgenerátor, bármilyen jelalak átvitelére képes, a szinuszos terhelhetőség pedig csak a 3dB crest-faktor feletti jelekre használható. 0-3dB között továbbra is túlterheli a jel a hangszórót, ehhez elég, ha túlvezérlés következtében négyszögesedik, ezzel közel a duplájára nő a jel átlagteljesítménye. (Hogy mennyire közel, az a tápegységétől függ) Másfelől olyan üzemállapotra specifikálsz egy rendszert, amiben soha nem fog működni, és idegen mindenfajta valós felhasználáskor adódó terheléstől. De nézzük számokkal is: Egy autós szubmély hangszóróhoz 8-10 Wattos erősítőt javasoltál, csak azért, mert szinuszos terhelhetőségre specifikálod. Ezt nyilván senki nem fogja komolyan gondolni. 100mm-es lengővel szerelt 40-50cm átmérőjű PA hangszórókra mondod, hogy egy 200 Wattos végfok leégeti, ez alatt kellene végfokot illeszteni hozzájuk. 400-600 Wattig biztonságosan terhelhető hangszórókról van szó, ráadásul hangosításban, ahol minden elemből igyekeznek kihozni a biztonságos maximumot. Több dB kiesés, ha egy ilyen hangsugárzó mondjuk csak 100 Wattal van meghajtva. És ez a legmeggyőzőbb példa, ugyanis pont a PA technikában bukott ki legjobban a korai színuszos meghatározás, ez még a Beag-nál is gondot okozott (ld. a korábbi szabadalmi leírásukat) Megfordítom a kérdést: Milyen hangszórót javasolnál a gyerekkori barátomnak, amit a Tesla NZC430 lemezjátszóval nem tud leégetni? Mert a 45mm-es lengővel szerelt 25cm-es Videoton-t sikerült neki. Vegyen 63mm-es 40 centis hangszórót? (Költői kérdés volt, már rég nincsenek meg neki ezek a gépei) Nem véletlen, hogy ha hangszóróra kell terhelhetőséget meghatározni, akkor valós állapotot kell annak tükröznie, de kellő szigorral, biztonságos túlméretezésekkel. Az IEC névleges terhelhetőség pedig ilyen. Pl 6dB crest-faktort jelöl meg, pedig a műsorjelek akkoriban 20dB körül álltak. Ma 10-13dB a tipikusan előforduló, és még ezekre is biztonságosan alkalmazható, több, mint 3dB tartalékkal rendelkezik. Ez pl. jó arra, amit korábban Pafi pecegtetett meg, hogy mi van, ha a jel spektruma olyan, hogy pont azon a frekvencián több, ahol pl. reflex hangolási frekvencia van, vagy az alaprezonancia fölött és az induktív szakasz előtti impedancia-minimumnál. Ha erre az üzemeltető is rátesz egy 3dB tartalékot, azaz csak 50%-on üzemelteti a rendszert, az már magyon sok tartalékot jelent, a közelébe se fog kerülni a hangszóró a meghibásodásnak. A szándék amúgy bölcs, csak a megvalósítás jár tévúton. Még ha azt szándékozzuk is vele, hogy legyen egy garantáltan túlterhelhetetlen audio rendszer, akkor sem fog ez sikerülni, helytelen használat esetén akkor is leégethető valamelyik hangszóró. Hiába terhelhető szinusszal, ha ugyanabból a végfokból a négyszögesedett bármilyen jel 3dB alatti CF-el és névleges feletti átlagteljesítménnyel túlterhel. Hiába terhelhető pl. a mély/mély-közép hangszóró üzemi sávjában színusszal, ha a magastartományban ugyanez az amplitúdójú/teljesítményű szinuszjel azonnal megöli a magashangszórót. Nem véletlen, hogy az IEC még a műsorjel spektrumával is foglalkozik, figyelembe veszi a magashangok kisebb energiáját. Tehát egyrészt tönkretehető a hangszóró akkor is, ha nagyobb a színuszosan specifikált terhelhetősége, mint a végfok (Lehet ki is próbálom azokon az öreg 15W-os Tesla hangszórókon, hogy mennyire bírják a 8-10W négyszögjelet, bár hasznosabb lenne inkább elajándékozni őket, mint tönkretenni...) Mársrészről IEC névleges terhelhetőségen biztonságosan üzemeltethető bármilyen hangszóró, amíg a műsorjel crest-faktora nem megy 9-10dB alá, és ehhez csak annyi kell, hogy ne pislákoljon a Clip LED, és egyik közbenső kivezérlésjelző se menjen pirosba. (pl. keverőn, sehol ne lépjen fel klippelés a rendszerben) Tehát, az az autós mély is üzemeltethető kb 80W-on (a 200 természetesen nem valós) valamint a legtöbb 100mm-es lengőjű PA hangszóró is biztonságosan működik többszáz watton. Ahogy a Videotonokat is lehet 60-80W-on működtetni, és nyugodtan lehet taperolni a porvédőjét, nem lesz forró, legfeljebb kézmeleg. (És le lehet égetni 15 Watton) Ugyan nem vagyok hangszórójavító, ezt a dolgot inkább olyanra bízom, aki jobban ért ehhez és megfelelő anyagokkal és szerszámokkal is rendelkezik. De azért néhány dolog még így kvázi-laikusként is szemet szúrt: Idézet: „jobb oldali kónusza a nagy teljesítménytől össze rogyott. Ilyenkor a peremről is leszakad. 3-5-s teljesítménytől bekövetkezik” Egyértelműen konstrukciós hibás hangszóró. Akkor fordul elő, ha a mechanikai végállás a membránszélen következik be (ütközik fel) a pille helyett. Ha a pille fogja meg a lengőt, akkor a membrán semmilyen körülmény között nem sérülhet meg. Nincs 3-5-szörös teljesítménytől, mivel a kitérés jobban függ a frekvenciától, mint a jelszinttől. Pl kétszeres teljesítményre csak 41%-al lesz nagyobb a kitérés, ellenben a frekvenciát egy oktávval csökkentve 4-szeresére nő egy zárt doboz esetén (reflexnél fb alatt többet), így kisebb teljesítményen és alacsonyabb frekvencián is kiütközhet a lengő, a felhasználó felelőssége, hogy ez ne következzen be. Idézet: „A középső pilléje deformálódott, megnyúlott. Ez a pille nem vezeti jól a szerelvényt. Oldalirányú mozgást végez a kónusz. Ettől lekopik a tekercs. A jelenség kétszeres teljesítménnyel járatva rövid idő múlva bekövetkezik!” Állás közben is deformálódhat a pille, elernyedhet a gravitációtól is. Ennek elkerülésére régen időnként átforgatták a hangszórót a helyén. Normális hangszórónál ellenben évtizedek alatt se mehet így tönkre, még akkor sem, ha néha el kell viselnie egy két kiütközést is. És szintén nincs sziklaszilárdan kijelenthető kétszeres teljesítmény, mivel a kitérés erősen frekvenciafüggő. Másrészt, ha a tekercs bele tud dörzsölődni a vasba, akkor a hangszóró szintén hibás tervezésű. A magba esetleg beleérhet a csévetest belső fala, de pont ennek kell megakadályozni, hogy a megteklercselt külső palást elérje a felső pólusvasat. Szóval ez is az adott hangszóró hibája, nem általánosítható minden hangszóróra. Az általam ismert zenészek úgy csinálták, hogy próbateremben lecsekkolták, hogy melyik gombot meddig tekerhetik, mit bír a hangszóró, mennyi kitérést engedhetnek meg, mennyire melegszik át a porvédő stb. Utána élesben már nem érte őket meglepetés.
Szeretném ha valaki leírná elejétől végig hogyan kell egy hangszórót újratekerni ,ragasztani (mivel). Központosítani ,mire kell vigyázni hogyan kerüljük el a ragasztó befolyását a tekercs és a légrés közé? Mindezt képekkel videókkal . Hol lehet alumínium huzalt venni , hogyan forrasszuk?Ahogy le tudtuk írni a PWM erősítő készítését ezt is megtehetnénk. Pl . egyszer kezembe akadt egy fane magas hangszóró ami lapos deróttal volt tekerve és a menetek élére állítva , ilyenkor mit lehet tenni?Köszönöm
Idézet: „Sokan a jelenséget nem fogadják el. Magyarázkodnak mindenféle zenei csúcsokról, sőt kioktatnak minket akik műszeres mérés alapján nyilatkozunk.Sokan a jelenséget nem fogadják el. Magyarázkodnak mindenféle zenei csúcsokról, sőt kioktatnak minket akik műszeres mérés alapján nyilatkozunk.” Csak ismételni tudom magam, a műsorjelek tulajdonságainak ismerete nélkül, valamint a hangszóró lengőtekercsének a termodinamikai viselkedését is belegondolva nem lehet audio jelek terheléséről beszélni se, nemhogy mérni. Ezek nélkül kizárólag a szinusz jelre ráfeszülve a műszereiddel remekül meg tudod mérni a vasaló teljesítményét, mert az szinuszos villannyal megy. De a hangszóró terhelhetőségéhez több kell. Idézet: „A zenét vizsgálva pl. szkópon, semmi ilyen csúcsok nem mutathatók ki” Parancsolj! Metallica - Nothing Else Matters mint műsorjel teljesítménycsúcsai valamint rövid (250ms) és hosszú (10s) idejű átlagteljesítmény-tartalma: (a sötétkék vonal jelzi, hogy mennyire terheli termikusan a csévét) A hozzászólás módosítva: Aug 30, 2017
Idézet: „1000, azaz egyezer wattot csak a szovjet GU 81 M típusú adócsőről vehető le párosával puss-pull üzemben! Ekkora tranzisztorok nincsenek.” A XXI-ik században D-osztályú végfokok vannak nagyon kis belső ellenállású kapcsolóüzemű tápegységekkel, nagyon jó hatásfokkal. Idézet: „Egyik diszkós az 1200 wattos erősítőjét bemértem és kétszer 60 wattot mértem 8 ohmos műterhelésen!” Hát ilyen Omnitronik meg hasonló bóvliknál ez elő is fordulhat.
Szia! Elsőnek olvasd el a CIKKEM, aztán kevesebb kérdésed lesz.
Kedves Barátom!
Már korábban említett kéziratomban, mely Hangszórójavítás címmel talán megjelenik, a tekercselés leírása és beragasztása több oldalnyi anyag. Ekkora terjedelem itteni megjelentetése, terjedelmesség miatt, nem megengedett. Sajnállak, de ezt rövidítve de részletesen nem lehet leírni. Én úgy írtam, hogy valamilyen műszerészi ismeret birtokában, teljesen kezdő ként, elvégezhető legyen a tekercselés. Korábban 5 évig tanítottam ipari iskolában, és láttam, hogy hogyan folyik az elméleti, majd gyakorlati oktatás. Részese voltam ennek a maga sikerével és kudarcával együtt. Tapasztaltam a tanítványaim " tökfejűségét", hogy ők kitaláltak valamilyen "tuti" tippet és nem az általunk tanított eljárást alkalmazták. Meg volt az eredménye. Tisztelettel F.
Tisztelt flaci 76 és Ge Lee! Remélem, hogy jól írtam.
Én is írhatom Rólatok, hogy hemzseg a tudatlanságtól és hozzá nem értéstől a válaszotok. A szinuszos hangjelről a legkevesebbet írtam! A hangszóró szabványokról meg azt állítom, hogy további 11 darabot én is írhatok a ti 5 darabotokhoz. Az után meg én is mesélhetek, de sok oldalnyit. Csak hogy az ügyfelet ez nem elégíti ki. Ő arra kér választ, hogy valamilyen teljesítményű erősítőjéhez (amit a gyártók ráírtak és a kereskedő így adta el) milyen hangszórót vásároljon? Most akkor az ügyfélnek mondjátok a magatokét. Én csak javítok, majd megmondom, hogy a méréseim szerint ez csak ekkora teljesítményű! Ki volt az a .......... (ez egy kulturálatlan kifejezés lenne) aki ezt a hangszórót és erősítőt ajánlotta megvételre. Nem beszéltek arról, hogy hogyan kell összekapcsolni erősítőt hangszóró(k)val! Egyáltalán értetek hozzá? Lehet a hangspektrumról, ilyen-olyan zenéről, és egyébről szövegelni. A laikusok előtt még "nagyok " is vagytok, csak itt szakemberekkel találkoztok. Észre vesszük a tudálékos okoskodást. A korábbi fényképekre szándékosan 40 mm -től 125 mm-ig átmérőjű leégett tekercseket mutatok. Ezek 250-500 mm átmérőjű (10-21") hangszórók. Nem amatőr célú példányok, és ennek ellenére leégtek az erősítőktől! Ezért kérem az erősítőket. Volt akinek másodszor az újra tekercseltet is leégettem én, hogy meggyőződjek. Itt velem vitatkoznak, hogy nekik nem ég le a hangszórójuk. Akkor az milyen teljesítményű hangszóró. Én 50 éve hangosítok rendezvényeket és soha nem égettem le hangszórót. Nekem sajátban is van 21" mély sugárzóm. Végül vissza térek a szinuszra. Sportpályát hangosítva körbe rakva a lelátót hangszórókkal, ez 350-400 méter hangszóró vezetéket jelent. Erre kapcsolom a hangszórókat, mely hálózatot egy helyen táplálom az erősitő(k)vel. A primitív ohmos technika erre alkalmatlan. A hangszóróimhoz terveztem és tekercseltem 100V/8 ohm-s illesztő transzformátorokat. 30 Hz-től 25 kHz-ig viszik a hangot! Vajon ismeritek-e az illesztő transzformátorok méretezését adott teljesítményre? Lehet méretezni ilyen-olyan szabványú hangszóró teljesítményhez! Utolsó gondolatként felhívom a figyelmeteket Sipos Gyula: Hi-Fi erősítők építése című könyvének 234 oldalán írt középső bekezdésére mely a hangszórók teljesítményéről szól. Terjedelmessége miatt nem idézem. Persze amilyenek Vagytok, ezt is leszóljátok. A megjelenés (1980) óta csak bonyolódott a helyzet. Érdekesség ként egy kép a részleges túlvezérlésről. Tisztelettel F.
Sipi óta kitalálták a több 100 voltos FET-eket,( Ő még megakadt a BD249C-nél, mert akkoriban csak az volt főleg itthon), ezekkel a több kW sem akadály, főleg digitálisban. Olyan erősítőket és hangszórókat gyártanak, hogy sokan autóra nem adnak ki lassan annyi lóvét idehaza, kicsit körül kellene nézni, mielőtt a nagy igazságokat kinyilatkoztatod.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |