Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
A terhelhető trafóhoz még az is szükséges hogy hőálló anyagokat használjunk hozzá, a korszerűbb anyagoknak (huzal, szigetelés, szigetelő lakk) legalább 150 fokot bírni kell, így a 100 fokos üzemi hőmérséklet sem túl magas.
A szigetelő lakk például az életvédelmen túl azért fontos mert a tekercsben a levegő helyét kitöltve, javítja annak a hőelvezetését.
Osztom a véleményed! Most már csak írd le ide, hogy hogyan legyen megtekerve az a trafó, hogy a többiek is tanuljanak belőle Persze nem gyári kivitelre gondolok hanem arra, hogy te hogyan csinálod és miből-mivel otthoni körülmények között?
Ha csak miértek vannak és hogyanok, akkor nem lesz trafó!
Kösz a válaszod ,azt hiszem most már egy vezérlőt össze kellene állítanom.Majd rendelek a HQ-tól ic-ket ,hogy el tudjak indulni.
Akkor mit mondassz a primer és szekunder tekercsek közötti, statikus árnyékoló rézfóliára, ami teljesen körbe öleli az alatta lévő tekercset úgy, hogy nem zárt menet. Kivétel nélkül minden gyári kapcsitáp trafóban, amiket bontottam benne van, ráadásul nem is egy, hanem miden váltott soronként! Csak példa képpen: primer-árnyékolás-szekunder-árnyékolás-primer.
Ha már szóba került az egy helyett kettő mag. Tubi mester úgy írta egy előző oldalon, amiről fényképeket is küldött, hogy mindkét egység... amit én úgy értelmezek, hogy két önálló berendezés, amiket a végükön összekötnek (és még pár helyen). De minek a két vezérlő? Miért nem lehet a két trafót egy vezérlőről üzemeltetni úgy, hogy a primer megvan mindkettőn, a szekunder pedig fele itt, fele ott, tehát a szekunder sorosan. Vagy megint elnéztem valamit?
A gép amit most Tubi épít nem két vezérlővel megy,hanem eggyel, 1 db UC3845 IC viszi a két VÉGFOKOT! A vezérlő IC után van kettőzve a többi áramkör,2 db. IRF540 hajt meg az 1 UC kimenetről 2 leválasztó trafót és innen tovább a 2 komplett végfokot,áramváltó trafó is 2 van majd ezek kimenetének közösítés után kerül az UC bemenetére a jel.A 2 főtrafóval kapcsolatban amit írsz az ugyan az amit Tubi is csinál.A primer részen nincs mit osztozni,mivel két külön végfok trafó a menetszámoknak annyinak kell lenni,ezt Te is így gondolod. Ha a szekundert fele menetszámmal hozzuk létre trafónként,de dupla keresztmetszetben és a végén a két szekundert sorba kötjük (szerintem erre gondoltál) akkor ugyan azt kapjuk mintha a teljes menetszámmal tekerjük meg,de fele keresztmetszettel,majd a végén párhuzamosítjuk.Te is tudod,hogy baromi szűk a hely s talán az utóbbi megoldás a jobb!
Kérdés: azok légréses trafók voltak?
A légrés környékén jelentkezik intenzíven ez a veszteség, a frekvencia növelésével arányosan.
Itt vagyok Sanyi !
 Én már az elején leírtam,hogy nem érdemes kicsi gépet építeni,én is csak azért csináltam meg mert hajtott a kíváncsiság és szinte minden alkatrészem meg volt a fiókban,írtam akkor a kicsi hűtőbordákról stb. is,egy kérdezőnek is a nagyobbat javasoltam,mert: 1: nem sokkal kerül többe 2: csak pár darab + alkatrész kell 3:nagyobb bordákat alkalmazva jobban terhelhető,jobb a hőelvezetés 4:Felvetettem a nagyobb E mag vagy duplázott E (ETD) mag használatát,had ne soroljam tovább. Ha azt akarjuk,hogy a gépünk huzamosan tudja biztosítani a kívánt áramot,akkor azt a valóságban jócskán túl kell méretezni.A fórum elején Freddi már elmondta és később én is,hogy mit takar a gép bekapcsolási ideje,milyen fontos adata a masinának.Ha szeretnénk a 100%/100A értéket elérni,akkor ahhoz szükséges a vastag keresztmetszetű primer és szekunder tekercs akárhogy is csavarjuk. Szakaszos üzemnél,ilyen a mi gépünk is,elégséges a tekercseket 10A/mm2 értékre méretezni,de folyamatos használat esetén javasolt az 5A/mm2 érték betartása.Ebből következik,hogy a gép bekapcsolási ideje ott lesz 100% ahol az 5A/mm2 kijön és azt az áramot tudja folyamatosan ami ehhez tartozik.A Maci gép (ahogy nevezitek,eredetileg Tubi féle,előtte orosz masina) a maximálisan kivehető 160A áramnak csak mintegy felét tudja 100% -on,de ezzel elég a 2,5mm pálcához ami nem jelenti azt,hogy kevesebbet hegesztve egyhuzamban,ne lehetne a 3,25 vagy akár a 4mm elektródát is használni.
Bocs! Az előbbi írást a közösségnek szántam,csak Tubi leveléhez kapcsolódtam!
A TAB kolléga gépével kapcsolatban megerősíteném Tubi véleményét,hozzátenném,hogy sokkal nehezebb kordában tartani a teljes hidas megoldást,az a kapcsolás nem kiforrott,szinte semmilyen védelem nincs,érzékeny a panel rajzolatra és kivitelre,nem mindegy a sönt kialakítása (megbízhatósága),kényes rá,ha megszakad a potméter komoly gondok jelentkeznek,az smd kivitel miatt nagy az átütés veszély,van erről is kép a mappában,nem idézném a linket.Én biztosan nem építeném meg,akkor inkább egy orosz teljes hidas rezonáns hegesztőt vagy dupla E65-70-80 magra mittudoménmire egy két tranzisztoros nyitó kapcsolást kajak IGBT-kel.A fentiek a saját véleményemet tartalmazzák.
Örülök, hogy itt vagy!
Ez az! Erről próbálok én is megértőkre találni! Nem véletlen, hogy a dupla 100 Amperes gépre voksolok most! A 200 A összteljesítményből kényelmesen kivehetem azt a 100-120Ampert! Kisérletezni valóban lehet egy olcsó kis géppel, de amikor már kész kapcsolások vannak egy alap géphez, akkor csak meg kell építeni azt! Nem mindegy hogy egy trafóból 60 A veszek ki vagy 120A-t Most biztosan sokan megorolnak rám!
Már túlragozzuk a litze forrasztást, de a vélemény különbségek a különböző tapasztalatokban rejlenek.
Idézet: „sodrat végét szét kell szedni mintegy 20mm hosszan” Amikor litze-t kellett forrasztanom (nagyobb darabszámban,) jó, ha 10 mm kilógott, ebből 3-4 -et lehetett tisztítani. Ha van szabad 20 mm, az már a "dőzs"! 
Másrészről az árnyékoló fóliában (a statikus árnyékoláson kívül), a rá merőlegesen haladó (szórt) mágneses erővonalak örvényáramokat indukálnak és ez sajnos hővé alakul. Minél több a szórt mágneses erővonal annál nagyobb áramok lépnek fel.
Előfordult légréses, forward, de többsége push-pull trafó volt. De a trafó hűtését tekintve, a tekercselés közben beteszünk, a tekerés végén kihúzható betéteket, ha már megszáradt a lakk. Így belső kis szellőző csatornák lesznek, és légmozgás-irányban talán lesz valami pozitív hatása és talán nem lesz több negatív hatása.
Túl kicsi résekben nem tud nagy mennyiségű levegő áramlani, nagy réseknél pedig a szórt induktivitás nő meg. Nem kekeckedni akarok, csak más oldalról is megvilágítani a problémát.
Sziasztok! Megtudnátok nézni, hogy jól számoltam e ?
------------------------- P=2,5kW U=300V I=8,33A J=5A/mm^2 ------------------------- A=I/J = 8,33/ 5A/mm^2 = 1,667mm^2 Aprimer=1,667mm^2 Dprimer=1,46mm 24 szál d=0,3mm => A=(24*0,3^2*3,14 ) / 4 = 1,7mm^2 ------------------------- P=2,5kW U=20V+(100*0,05)=25V I=100A J=5A/mm^2 -------------------------- Aszekunder=20mm^2 Dszekunder=5 mm -------------------------- f=40kHz B=0,2T A=5,4cm^2 E65 esetén Primer Menet: 35 Szekunder Menet: 10 -------------------------- Válaszotok előre is köszönöm és nagyon szeretem olvasni a fórumot csak így tovább Urak! Remélem mindenkinek összejön egy működőképes gép a közeljövőben! Üdv: Kurtyka
No problem. Tudod! Egyszer már ezt megbeszéltük. Pont azé' írom le a gondolataimat, hogy véleményezzétek.
A shift vezérlésű 100kHz-ről mondassz valamit?
Ahogy már Erdgab is írta, nincs galvanikusan leválasztva a vezérlés, az érintésvédelem megoldható, de ha az IGBT/FET elszálll akkor magával ránthatja a vezérlést is.
A 100kHz is elég ambiciózus: - mivel tekered meg? 0,1 mm-es szálakból álló litze kellene - a rézlemez szekundernek is csak 4-5 menetig (szekunder) megoldás max 0.1 mm vastagságig ezen a frekvencián és ekkor már a rézlemezek közötti szigetelések is sokat elvisznek a helyből. - Az IGBT-nek is határeset ez a frekvencia, inkáb FET-ek kellenének, de azokat párhuzamosan kellene kötni, azt meg nem biztos hogy elbírja egy shift vezérlő (Gate kapacitások!) Az 50-60 kHz kézben-tarthatóbb ha az átlagember számára elérhető anyagokat nézzük. Majd ha találok -Tubi is kérdezte-, egy szemléletes anyagot a transzformátor (nagyfrekvenciás) tekercsének a váltóáramú veszteségeiről, majd felteszem addig is Bővebben: Link Én ebből azt szűrtem le, hogy - Nagyobb keresztmetszetű litze vezetékek elemi átmérőjét a szkin mélység felére (nem kétszeresére) érdemes választani, - Rézlemezt hasonló vastagságban 4-5 menetig célszerű. - A primert két rétegre érdemes kalkulálni, és a két réteg közé az egy réteg szekundert. - Ne legyenek töredék sorok, el kell osztani a teljes szélességre. Én konkrétan az ETD59-et 50 kHz-re akarom elkészíteni a primert és a szekundert is 0,16-os kétszer szigetelt zománc huzalból annyi szállal amennyi ráfér (erre vonatkozóan még kísérleteznem kell) többszörösen sodrott litzével például: 13 szálat összesodorni, majd 7 ilyen sodratot mégegyszer összesodorni Szerintem...
Persze láttam az smd panelt kinyúvadva. De azért bízzatok bennem annyira, hogy nem vakon építeném meg a kapcsolást. Nem szokom hangoztatni, de nem amatőr vagyok, csak nem titkolom a hiányosságaimat. Egyébként ha emlékeztek rá, hogy P_I-vel hosszan tárgyaltuk a TIG130A kapcsolását. Én azt sem építeném meg vakon, pedig egy kompakt, működő rajz védelmekkel. A TIG130A-ban a trafónál nem jutottunk dűlőre. De ha rászánom magam a TIG130 utánépítésére akkor biztos, hogy teljes-hidas formába átalakítva tenném. Végülis assz'em 3db ETD59 van itthon.
Nem mertem említeni, nehogy még "megverjenek" érte de van itthon kb. 3kg 19*0,05-ös litze.
A 100kHz shift persze csak egy felvetett ötlet. Az a gyanúm, hogy én ígyis-úgyis FETekkel építem meg, legyen az akármelyik kapcsolás, mert IRFP460-ból van 21db itthon.
Nem litze huzalról beszéltem hanem a primér tekercshez szükséges vezetékről jelen esetben 0.3mm-es CuZ huzalról, ugyanis szegény ember vízzel főz!
Bocs a félre értésre!
Ugye hogy ugye! A szegény ember litze huzaljára gondolj!
nekem nem hozzá férhető áron van és azt hiszem sokunknak sem! Ezért törekedjünk arra, hogy max 0.3mm-es CuZ huzalból készítsük el a primér tekercset! Az sem véletlen, hogy miért nem használtam a szekuhoz réz lemezt, hiszen leírtad és igazad van! Ha lenne valahol fel lelhető kb 3mm átmérőjű litze én lennék az első aki kapva kapna rajta, de sajnos az nekem nem van és én a saját tapasztalataimat mondom el itt mindíg! Én a korábban leírtak szerint készítettem el a trafóimat azok meg már másfél éve jól működnek mindenkinél! A gépeket egyszer kértem vissza mindet azért, hogy az ERDGAB szerinti leragadás védő áramkört utólag beépítsem, mindegyikkel megvannak elégedve eddig! A 0.16-os zsinórból 40-et sodorj össze!
Bocsi, a 40 szál kevés,kell oda 90 szál a 100A géphez primernek.
A mos fet-est is megépítettem már az egy brutál gép ! Indulásnál E65-ös trafóval 200 Amper, de a trafó karcsú neki ezért vissza lett butitva 140 Amperre, most is azon működik a szomszédomban! Hátrány nagyobb helyre és hűtőfelületre van szüksége hiszen ehhez én 2x6db IRFP 460-at hsználtam és ehhez hely kell! 4db 470µF os elkóval a tápban! A szekunder vezeték rajta 14mm2 ami kevés ekkora áramhoz! Dupla trafó javasolt!
Kösz a helyesbítést én 70-et akartam írni, most szerettem volna javítani!
A leragadás védője nekem nem igazán jött be ezért a 20 voltra nincs szükség, jobb az ERDGAB áramkör ide is!
Nem gyári litzéről írtam!
A 0,3 huzal a szegény és nagyon türelmetlen ember litze alapanyaga. Régebben számolgattam a 0,3-as huzallal készült tekercset, kb 1,5 szerese az a 40 kHz-en számolt ohmos összetevő az egyenáramú ellenállásának. És ez igazából nagyobb mert a négyszögjel felharmonikusaival nem is kalkuláltam. Tehát 1,5-2 szeres hő képződik az ideális állapothoz képest. A 0,16-os huzal még nem szakad túl könyen, de 40-60 kHz-ig majdnem tökéletesnek tűnik. a keresztmetszete durván 0,02 mm2 és ebből 13x7 (ezt írtam az előbb)=91 az kb 1,8 mm2 Persze nem tervezek sorozatgyártást...
Tudom nem vagyok egyszerű eset,de megint érdeklődnék.Mivel három fázisom van itthon de kicsi a teljesítménye (3x10 A) és nagyobb teljesítményt akarok levenni a hálózatról ezért azt szeretném kérdezni tőletek a mellékelt rajz járható út-e.Két külön trafóval és a primert is külön lehetne párhuzamosan esetleg sorba kötni(plazmavágáshoz).
Elfelejtettem írni még + indok :500 V-os fet moduljaim vannak amik a diódás bekötéshez sem jók.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
