A szekrényemben való kutakodás után, megjött a kedvem egy Geiger számláló épitésére.
Ez a verzió, csak az alapokat tudja, mint pl: CPM, CPS valamint dózis mérés (uSv/h).
Soros kommunikációt is szántam neki, viszont az ATtiny memóriája, sajnos már ennyivel is megtelt (99,4%).
Nem baj, majd legközelebb egy ATmega-val talán többre jutok.

Videó a működéséről

Jó cucc A CPS-hez mértékegységnek a Bq-t nem írod majd oda?

Köszi.
Talán még be lehetne gyömöszölni, de elég zsúfolt lenne akkor az LCD.

Mellékeltem rajzot és progit, ha esetleg valaki szeretné megépiteni: GeigerCounter_v1

Lineárisan szorzod a beütést az egész skálán vagy van valamilyen korrekció? Az értéket csak hasra számolja vagy valami kalibrálási menü is van?

Ennél nincs korrekció, lineárisan számolom.
A következő verziónál, szeretnék valami jobb megoldást találni.
Ha valaki tud majd ebben segiteni, azt megköszönném.

Lényegében, 2 másodpercenként számolom a beütéseket, közben átlagolok, 160mp-ig (80mérés). Ezután FIFO alapon, az utolsó mérés, kiveszi az első mérést, majd ismét átlagolok. Ez háttérsugárzás mérésekor jön jól.
Hirtelen emelkedő vagy csökkenő számú beütések esetén, az egész mérést újrakezdem. Igy a nagyszámú beütéseknél, gyorsan lehet már 2 mérésből is jó átlagot kihozni.

Dózist ez alapján számoltam: CPM x 4 / 6 (urem/h).
Ez osztva 100-al megadja uSv/h az eredményt.
Az egyszerűség miatt, valójában urem/h-ban számolok (egész számok), a tizedes pontot pedig beszúrom.
Elméletileg 655 uSv/h-ig tud mérni (integer miatt, aminek az értéke max. 65,535). Emiatt CPM értéke is max. 65,535 lehet. CPS-nél nincs ilyen gond, mivel a cső maximálisan 10,000cps-t tud.

A Bq és a cps nem ugyanaz. A becquerel az anyagban végbemenő összes bomlás 1 másodperc alatt, míg a CPS és a CPM a detektor által érzékelt bomlás (nak egy része) másodperc illetve perc alatt.

Van itt és megitt egy-egy japán próbálkozás, ki kéne próbálni. Sajnos a forráskódot nem adta

Szia !
Szerintem megadta a forráskódot zippelve.

Csak HEX formátumban. Ha valaki vissza tudja fordítani az csúcs lenne, tudnánk belőle tanulni.

Kösz a linkekért.
Keresgélek még én is a neten, Google az én barátom is

Eddig még soha nem OFFoltam, viszont ennek az oldalnak a láttán úgy gondoltam itt az ideje.
Akit érdekel a Csernobili zóna, annak mindenképp ajánlom ezt a weboldalt (érdemes az egészet elolvasni/átböngészni):
Bővebben: Firesuite

Egyébként tudtommal a 30 kilométeres zónába senkit sem engednek be egyedül. Motorral meg pláne nem! Tehát bár Elena egy szélhámos, a képek mégis nagyon érdekesek, és nekem a mellé kreált leírás is tetszik. Egyszer mindenképp érdemes végigolvasni.

És hogy egy kis ontopik is legyen: a félvezetőalapú detektoroknak van a hagyományos értelemben vett élettartama? (mint a GM csöveknél)
Tehát van-e egy bizonyos beütésszám, ami felett fokozatosan egyre érzéketlenebb, majd végül 'süket' lesz a detektor?

Gyakorlatilag nincs. Épp ellenkezőleg: a gyártás után selejtnek minősített detektorok is pihentetés után ami több év is lehet újraválogatva újabb megfelelő példányokat találnak. Ahhoz hogy tönkremenjenek túláram, extrém hőmérséklet, túlfesz, a burkolat hermetikusságának sérülése vagy olyan nagy sugárzás kell ami csak egy működő reaktorban van.

Értem, és köszönöm a részletes választ! Volt egy halvány sejtésem, hogy ezt fogom hallani.
Egyébként a pihentetés ideje alatt milyen anyagszerkezeti változások következ(het)nek be a detektorban, amitől az selejtből használhatóvá válik?

A lítium diffúziója a szilíciumba lassuló folyamatként megy végbe, mivel minél vastagabb a félvezető réteg annál nagyobb a jel/zaj arány adott hőmérsékleten. Ezt befolyásolja többek között a szilícium tisztasága, a gyártási technológia is. Így az elfekvő detektorokkal pláne a mai alacsony zajú fetes erősítőfokozatokkal jó lineáris sugárzásmérőt lehet építeni.

Egy kis retro: IH-12M doksi.

Szia!

Ha már így felemlegetted a Gamma Műveket, kérdeznék még egyet: IH-5 -öshöz nincs véletlenül doksid? Igazából csak a rajza érdekelne, de azt nagyon megköszönném.

Tulajdonképpen határtalan érdeklődésemnek köszönhetően (szinte minden elektronikus készüléket amivel találkozom, meg szoktam nézni "belülről" is) már majdnem szétszedtem egy ilyen gépet, de annyira szép állapotban van, hogy nem volt szívem belenyúlni (a csavarok még gyárilag le vannak pecsételve).

sziasztok!

megépítettem ezt a számlálót: http://omegalabs.eu/html/geiger_szamlalo.html

és az a gond, hogy nincs meg a feszültség a csőnél
Rákötöm a multimétert és aztán bekapcsolom akkor mér 270V körül, de aztán szépen elkezd csökkenni és 20mp-en belül 0V-ot mér

nem tudjátok, hol lehet a hiba vagy hol keressem? (ne haragudjatok a hülye kérdésemért, eléggé kezdő vagyok )

Visszacsatolásnál lehetnek problémák. Szerintem először olvasd el a leírást, nem véletlenül írtam le az egész működését alkatrész szinten.
Egyelőre mérj feszültséget működés közben az IC 1-es lábán, és T5 bázisán.
Egyébként az 1N4004-es diódák helyett 1N4007-est kell betenni. A rajzon azért van 4004, mert az eagle-ben nem volt 4007-es. A 4004-es dióda ugyanis 400V-os, a 4007-es viszont 1kV-os.

Az én példányomban 4004-esek vannak, 600V-os ZP1400-hoz. Viszont a 7413-al meggyűlt a bajom: Nem mindegyik gyártó példánya tolerálja a GND-re kötött dióda feszültségesését, így azt kihagytam és 78L05-el táplálva stabilan hajtja a darlington fokozatot. Nem árt szkóppal ellenőrizni a fokozatokat élesztésnél, az IC könnyen döglik. Ha melegszik is a végtranyó akkor csak a bekapcsolási áramlökés töltött a kaszkádon egy kicsit.

Köszönöm a válaszokat!

Kicseréltem a BC141-16-os tranzisztort és már megy is, szépen tudom állítgatni a feszültséget. Csak most meg a hangszóróm berreg a LED meg csak világít

Egyik hiba után a másik azt sem tudom hol keressem benne :no:

Ajjaj, nem jó helyen laksz Vagy netán a füstérzékelő- és/vagy gázálarc-gyűjteményed mellett próbáltad ki?

neeeem, kizárt, hogy a sugárzás miatt. A pincében csináltam De akkor is ez van, ha nincs rajta a cső csak a multiméter. Üresen nem próbáltam. (gázálarc? az aktív szén az azért "aktív", mert radioaktív?)

Nem humorizálásképp, de atomtemető mellett is lakhatsz épp, csak eddig nem tudtál róla A gázálarcban nem a szén a radioaktív Az, hogy aktív, az arra vonatkozik, hogy képes lekötni bizonyos anyagokat - ha telítődik, akkor használhatatlan lesz ilyen célokra…

Egész pontosan hova tetted a multimétert? Ha csak külön a cső van bekötve, és folyamatosan világít a led, az nem jelent jót.

A multit a cső helyére kötöttem be.

Collector linkeltél egy videót korábban a számlálódról. Nem olyan a hangja, mint amikor legközelebb tartod hozzá a sugárzó anyagot. Kicsit mélyen és berreg, nem szakad meg a hang egy pillantra sem (vagy csak annyira kevés ideig szakad meg, hogy nem vagyok képes érzékelni )

Ebben az esetben nem csoda, hogy folyamatosan világít a led, mivel a multi belső ellenállása kisebb, de legalábbis megközelíti a csőét. Ha feszültséget mérsz, akkor azt úgy csináld, hogy fixen rákötöd a multit a földre és a nagyfesz kimenetre (ne a cső földjére!), mert ha csak rajta tartod kézzel, az érintkezési hiba miatt folyton pattogni fog.
Szóval. A csövet kösd be, de a multit ne kösd párhuzamosan rá véletlenül sem, mert azzal söntölöd a csövet.

Ha csak a cső van rajta, akkor is ugyanez a helyzet :no:

Vedd lejebb a feszültséget. Ha ekkor is világít, akkor nézz rá szakadásvizsgálóval.

cső nélkül szakadásvizsgáljak ugye?


Köszönöm az eddigi segítséget!