A kapcsolóáramkörökben alkalmazott kétállapotú kapcsolóelem. Két munkapontban dolgozik: vagy teljesen le van zárva. ekkor az emitter-kollektor feszültség megegyezik a kívülről rákapcsolt feszültséggel és a tranzisztoron csak minimális visszáram folyik (lezárási tartomány); vagy teljesen nyitott (a telítés határán vagy telítésben dolgozik), ekkor az emitter-kollektor feszültség néhány tized V és a tranzisztoron átfolyó áramot a külső kör határozza meg. Közelítéssel az első esetben a kapcsolótranzisztor kollektorköre szakadásnak, második esetben rövidzárnak tekinthető. A kapcsolótranzisztort rendszerint a báziskör, ritkábban az emitter felől vezéreljük. A vezérlés jelei általában meredek felfutású négyszögimpulzusok, ezért a kapcsolótranzisztor igen rövid ideig tartózkodik a két rögzített munkapont közötti aktív tartományban. A kapcsolótranzisztor legfontosabb jellemzői egyrészt a maximális kapcsolható áram, másrészt a megengedhető legnagyobb zárófeszültség, kis visszáram mellett. Az impulzusüzem miatt fontos a kapcsolótranzisztor kapcsolási ideje; telítésben dolgozó tranzisztor esetében a töltéstárolás miatt a kikapcsolási idő vehet fel jelentős értéket.