Ha jól figyeltem, akkor a tápot már korábban megcsináltad, most a méréssel volt gubanc. Végül most mit csináltál vele? Az árammérést hogyan oldottad meg?
Ha a két tápegység galvanikusan független egymástól, akkor azok kimeneteit sorba kötheted, amivel kialakul a közös ponthoz képest a pozitív és negatív tápfeszültség.

Azt írja az építő, hogy kivette a söntöt, és így mérte meg az alapműszer sajátosságait.

Ezért látszik ideális megoldásnak az egyébként is a labortápban lévő söntöt használni, leosztva az azon eső feszültséget az alapműszer számára.

A labortápnak van saját söntje. Ha a műszereddel (amiben már nincs benne a sönt) sorba kötsz egy ellenállást (vagy inkább trimmert az elején), és ezt párhuzamosan rákötöd a labortápban lévő söntre (3 db 0,68 R ha jól emlékszem), akkor máris áramot fog neked mérni a műszer.
Azt is eldöntheted, hogy marad az 5 A-es végkitérés, és csak így mérsz 3 A-ig, vagy rajzolsz másik skálát aminek 3 A a végkitérése.
Kb. 34R-os soros ellenállással fogsz végkitérést kapni. Ezért 47-100 R közötti trimert érdemes a teszteléshez használni.

Nekem olyan emlékem van, hogy ez mást jelent. A mutató és a mögötte lévő skála között van egy kis távolság, ezért ha nem szemből történik a leolvasás, akkor a látószög miatt változik a leolvasott érték. Ezért kitalálták, hogy tükröt tesznek a skálába, és ha abban takarja a saját képét a mutató, akkor pontosan szemből történik a leolvasás.
Proli megelőzött, most vettem csak észre.

Megpróbáltam kitalálni milyen a bordád, mert a fotón alig látszik (SK08-ra tippeltem), és ezzel is lerajzoltam egy lehetőséget. Minden olyan kialakítás ígéretes lehet, ahol megvalósul egyfajta cső, mert ebben a ventilált levegő hatékonyan tud mozogni.
Egy pontosan szemből nézetet is feltettem, amin jól látszik a keresztmetszet.

Lusta voltam a tiédhez hasonló bordát rögtönözni, ezért egy már meglévőt használva próbáltam egy más típusú beépítési ötletet is adni. A borda mássága ellenére, talán érzékelhető, hogy középen egy jól átszellőztethető bordasáv alakul ki (ebből a szempontból a Te bordád kedvezőbb mint ami a rajzon van). Ennek a belső résznek a hőáramlását lehet fokozni ha ventilátort is alkalmazunk.

Bölcs tanács.
Talán a borda bekerülhetett volna a dobozba, ott egymásnak fordíthatóak lennének a bordák (van elég nagy hely ehhez) és egy átszellőztető irányból (vízszintes csatornát kialakítva) ventilátorral lehetne fokozni a légáramlást.

Továbbá amikor az áramkorlát elérését jelző LED világít, akkor ez azt is jelenti, hogy nem fog tovább növekedni a kimeneti áram (ezért áramkorlát), hanem ezt az értéket fogja tartani (áramgenerátoros állapot), amit a kimeneti feszültség automatikus csökkentésével érünk el.

A led akkor világít, amikor a kimeneti áram eléri az általad az árampotméterrel éppen beállított árammaximumot. Ha ezt 500 mA-re állítod akkor ennél az értéknél, ha másra akkor a beállítottnál.

Úgy csepegteted az információt, hogy lehetőleg képtelenség legyen értelmesen válaszolni. Ez nem egy jó irány.
- Analóg (mutatós) műszereknek nem kell külön táplálás.
- De a kapcsoláson lévő osztók értékeit 200 mV digitális mérőegységekhez számoltam ki. Tehát áramot és feszültséget is ugyanolyan digitális kijelzőn képzeltem el.
- Ha mutatós "alap" műszert használt, akkor annak érzékenysége alapján át kell számolni az osztókat.
- Ha eleve olyan műszert használsz feszültség mérésre, amiben már van osztó, akkor azt egyszerűen a kimenetre kötöd, és a panelen lévő osztókat nem ülteted be.
- Ha az áramot is eleve árammérésre gyártott műszerrel méred (azaz benne van a sönt), akkor azt az áramútba kell bekötni, és ott sem kell használni a panelen lévő osztókat.
- És már látom lelki szemeim előtt, hogy most majd kitalálsz még egy olyan mérési kombinációt, amit nem említettem.

A tápegységnek jó. De a méréshez ettől független táplálás szükséges (pl. külön trafó, vagy külön szekunder, és persze a mérőegységnek megfelelő feszültséggel).

Vékony vezeték is elég, a műszereken alig folyik áram.

Erről a szövegben is említést tesznek, de akkoriban még ritkaság volt a műszer amatőr körökben.

Röviden tanulmányoztam a kapcsolást, és nem kerülte el a figyelmem a jobb oldalon lévő átkapcsolgatós mérési módszer. Ez tudja mérni mindkét "oldal" feszültségét, és áramát is a kapcsoló állásától függően.
De mivel ez kimondottan egy szimmetrikus labortáp, miért szükséges mindkét oldalt mérni? Azt gondolnám, elegendő csak egy feszültséget mérni (ami elvárás szerint mindkét oldalon annyi lesz)?
Áramnál már látok értelmet a két oldal külön-külön mérésében, mert nem törvényszerű, hogy a terhelés szimmetrikus, de ehhez sokat kell tekerni a kapcsolón. Ezért is jobb lenne ha csak 3 állás lenne, középen a szimmetrikus feszültség, jobbra-balra pedig az áramok.

A relét miért akarod kiváltani? Trafók lágyindításához ideális választásnak látom.
Ha a relés megoldás is elfogadható, akkor nagy valószínűséggel ilyenhez tudok panelt adni.

Tudni vélem a fórum felületének kezelését.
Azt nem tudom, mi a kérdésed, miben tudnék segíteni.

A kijelentő mondatok miatt nem értem melyik részlet lenne a kérdésed, és miben várod a segítséget. Ha pontosítasz, akkor próbálok segíteni.

Ez érthető, lehetnek egyéni indokok.
De mivel ajánlod az építést, kialakul egy ellentmondásos helyzet. Akik kedvet kapnak az építéshez, mert ebben látják a megoldást, azok nem érik el a "hivatalos" és "naprakész" cikket. Illetve az is elbizonytalanító hatású lehet, hogy nem tudni kihez és hová lehet fordulni ha kérdés merül fel.

Miért láttad jobbnak eltávolítani a tápegységes cikket? Te is, és itt-ott mások is utalnak rá, de mivel közvetlenül nem lehet elérni, így elbizonytalanodnak az utánépíteni akarók.

Ha a Proli007 által tervezett LPSU3A50V tetszik neked, akkor abban tudok segíteni.
Itt látod amit én építettem ebből.

Igen, olvasható minden. Csak a lapozáshoz másikat kell megnyitni, azaz nem egy folyamatos valami. De ez nagyon apró kis kényelmetlenség, ismét köszönöm a linket.

Köszönöm. Nem emlékeztem a korábbi esetre, de most elmentettem.
Ez nem a legkényelmesebben olvasható formátum, de láthatóvá tudom tenni. Arra gondoltam, talán nem tűnt el, csak én keresem rosszul. Illetve ha mégis eltűnt, akkora mi lehetett ennek az oka.

Volt erről a tápegységről régen egy cikk, de az eltűnt. Elérhető, tanulmányozható valahol még?

Ha az állandó áramerősséget úgy érted, hogy a maximum mindig egy adott érték legyen, akkor erre a labortápok többsége alkalmas. Egyébként valóban az Ohm törvény áll az utadba, amit elég nehéz onnan eltávolítani.

Egy kis ünnepi fricska: ha elfordítja 90°-al, akkor eléggé ki fog állni a hátlapból.

Ez valóban Proli007 rajzának egy másolata, de még az első változat. Idő közben történt néhány módosítás, amik közül a legfontosabbak a fő és segédtáp különválasztása, A FET többszörözös lehetőségének beépítése, és a finomszabályozás átalakítása egypályás (monó) potméterekre.
Várjuk meg Exabit rajzát, és akkor majd tanulmányozzuk nála milyen a pontos kapcsolástechnika.

Nagyon drága alkatrész, és alig duplája a teljesítménye ennek az általam használt típusnak. Ha Exabit vásárolta az áteresztő elemet, akkor az komoly beruházás volt.
A rajzot én is szívesen tanulmányoznám.

Köszönöm a pontosítást, így egyértelmű.
A digitális, vagy egyéb előszabályozós tápegységekben is szinte mindig van áteresztő elem a kimeneti fokozatban. Ezért én a "tisztán áteresztős", vagy "előszabályozás nélküli" szófordulatokat szoktam használni, amikben szintén lehet kifogásolni valót találni.

A címben lévő "lineáris" jelző milyen sajátosságra utal?

Köszönöm a tippet. Ez a készülék nem nehézipari körülmények között funkcionál, otthon az asztalomon van. Ettől persze még belepattanhat egy levágott alkatrészláb, tehát a felvetés megalapozott. Több megoldás is kínálkozik. Letakarhatom (pl. egy ronggyal), kicserélhetem a felső lemezeket tömörre, de akár a lyukak alá is ragaszthatok például egyrétegű gézlapot, illetve hagyhatom így ahogy van.