Én örülök, hogy a látóterembe terelted a bringavilágítási megoldásodat. Ma már inkább elemesek vannak ebből, de megnézegettem a kapcsolást.

Visszatérően felmerül a Graetz, de itt ez nem az. Feszültség kétszerezés az építő célja, 2 db diódával. De 2 db ilyen független egység van/lesz a panelen, ezért kínálja látszólag a diódahídat.

Én azért ajánlottam itt a szimpla MBR10100-at, mert a duál tokos változatoknál vagy az anód, vagy a katód közös, itt viszont az egyik anódját a másik katódjához kell kötni.

Labortápegység V2.7.4-v2 leírása

Ma már nem ezt a kapcsolást javasolnám hanem az LPSU-t, mert az minden szempontból ígéretesebb, de mivel időnként még előkerül ez az áramkör is, ezért próbáltam megtalálni a hozzá tartozó leírást (mert emlékeim szerint itt van az valahol). Hosszas keresgélés után sem találtam meg (kb. 10 évet visszamentem) ezért ismét felteszem. Ráadásul ezt már valamikor hozzáigazítottam az új verzióhoz és itt ott ki is egészítettem, ezért talán nem lesz haszontalan azoknak, akik ezt építik.

Feltételezem, azt akartad írni, hogy nem tudod 1,7 A fölé állítani az áramkorlát maximumát (mert az ugye ott van, ahová állítod). Ezt a maximumot a P3 trimmerrel lehet beállítani. Ha nem sikerül, akkor valami nem jó (és azt tudni kell, hogy a "minden alkatrész új" az nem javítási szempont). Részletesen leírom valahol a számítást, amiben pontosan látod mi mennyi, és miért annyi. Tehát rajzi értékekkel beállítható a kívánt áram. De ha mégsem, akkor a trimmerrel sorban van egy ellenállás (talán R10=120 k). Inkább ezt érdemes piszkálni mint a söntöt.

Nem tudom a méreteket, ezért közvetlenül a tervedbe (kicsit pontosabban) is berajzoltam a saját gondolatom. Az arányok így jól érzékelhetőek, de azért azonos hosszúságú távolság-jelző piros vonalakkal is mutatom az elválasztást. Ebből az látszik, hogyha alul elegendő a távolság (amit Te határoztál meg), akkor a többi helyen ettől mindenhol nagyobb a hézag.
Nem tartozik ide, de feltűnően rendezetlenül húzgálod a vezetősávokat, a törések nem 45°-osak, ezért a vonalak több helyen nem párhuzamosak. Persze nincs olyan szabály, hogy ennek milyennek kell lennie, de az jól esik az ember szemének, ha szép a vonalvezetés.

Véleményt kérsz, de amikor kapsz már nem örülsz neki.
Én nem követem annyira az eseményeket, hogy tudjam mit építesz, csak a rajzodra néztem rá, és azzal kapcsolatban nyilatkoztam.
A felvetéseiddel kapcsolatban:
1. A diódák hűtése szempontjából valóban van jelentősége a lábaknak, de szerintem az kimerül abban, hogy elég hosszú legyen, és legyen egy kis tér körülöttük, azaz ne szoruljon neki a dióda panelnek (amihez kell egy adott lábhosszúság). A fogadó panel rézfelülete ebből a szempontból már nem jelentős. Az MBR10100 dióda alapból rendelkezik hűtőfelülettel, azaz ha hűteni akarod akkor ilyet kell választani. Rajzoltam ezzel is egy variációt, amin már 22 mm-es kondikat látsz (mert ilyet akarsz).
2. Az én LPSU paneltervemen a diódahíd egyáltalán nem közelíti a puffert, ez valami félreértés (ábrát mellékeltem róla).
3. A másik paneleden, az én pirossal behúzott vonalaim nem csökkentik a primer és szekunder közti távolságot. Ott kb. 10 mm van, ami elegendő (hidd el nekem, a trafón belül, sokkal közelebb van egymáshoz a két tekercsrendszer). A trafó rögzítő csavarját nem illik eltakarni vezetősávval, főleg ha az nem indokolt.

Például így elférne a trafó felfogócsavarja.

Csak az elsőt néztem. Miért ilyen nagy? Miért nem diódahidat használsz? Miért olyan kicsi a kondenzátor mérete?
Rögtönöztem egy rajzot, amin a nálad látott kötéseket próbáltam megvalósítani, 30 mm-es kondenzátorokkal, és nagyjából akkora diódával mint amit nálad látok. Illetve azt a sorkapocs kiosztást is meghagytam, amit Te is használsz. Esetleg nézd meg, mennyire illeszkedhet az elképzelésedhez.

Mi az amit véleményezni kellene?

Itt látod a feszültségeket. Mivel a kondik sorba vannak kötve (és feltételezzük, hogy a közös pontjuk "középen" van), így csak a kimeneti feszültség felét kell elviselniük.
Ezzel a megoldással az a csel, hogy nagyobb kapacitásokra van szükség (kb. duplára), mint egy nem kétszerező táplálásnál (azonos hullámosság eléréséhez).

Találtam információt.
A kezdeti csomónál egy ravasz megoldást választ, ami jó, de nem feltétlenül szükséges. Ahol én kötegeltem, ott e helyett a normál „haladó” hurokból tettünk kettőt a kezdethez, és hármat a kábel ki-be csatlakozáshoz. Képi illusztráció1.
Hasonló tartalom, csak hosszabban fejtegetve, és itt is mutat rafináltabb megoldásokat a ki-be csatlakozásra és kezdésre. Képi illusztráció2.

Ma már ez elavult megoldás, nem alkalmazzák. A műanyag kábelkötegelőkből van sok méret, amik jól kiváltják a madzagos módszert.
De valójában a dolog nagyon egyszerű, viszont valóban egy "fordított" csomózás jellemzi, aminek az a lényege, hogy ha bárhol elvágod a spárgát, akkor nem bomlik fel végig a köteg. Ahol kábel csatlakozik be a kötegbe, vagy éppen kicsatlakozik belőle, ott dupla hurok kell, és a kezdetnél és a végén tripla hurok. Nincs más szabály.
Ha találok egy darab vastagabb zsinórt, akkor estére lefotózom neked milyen ez a csomó.

Ha jól figyeltem, akkor a tápot már korábban megcsináltad, most a méréssel volt gubanc. Végül most mit csináltál vele? Az árammérést hogyan oldottad meg?
Ha a két tápegység galvanikusan független egymástól, akkor azok kimeneteit sorba kötheted, amivel kialakul a közös ponthoz képest a pozitív és negatív tápfeszültség.

Azt írja az építő, hogy kivette a söntöt, és így mérte meg az alapműszer sajátosságait.

Ezért látszik ideális megoldásnak az egyébként is a labortápban lévő söntöt használni, leosztva az azon eső feszültséget az alapműszer számára.

A labortápnak van saját söntje. Ha a műszereddel (amiben már nincs benne a sönt) sorba kötsz egy ellenállást (vagy inkább trimmert az elején), és ezt párhuzamosan rákötöd a labortápban lévő söntre (3 db 0,68 R ha jól emlékszem), akkor máris áramot fog neked mérni a műszer.
Azt is eldöntheted, hogy marad az 5 A-es végkitérés, és csak így mérsz 3 A-ig, vagy rajzolsz másik skálát aminek 3 A a végkitérése.
Kb. 34R-os soros ellenállással fogsz végkitérést kapni. Ezért 47-100 R közötti trimert érdemes a teszteléshez használni.

Nekem olyan emlékem van, hogy ez mást jelent. A mutató és a mögötte lévő skála között van egy kis távolság, ezért ha nem szemből történik a leolvasás, akkor a látószög miatt változik a leolvasott érték. Ezért kitalálták, hogy tükröt tesznek a skálába, és ha abban takarja a saját képét a mutató, akkor pontosan szemből történik a leolvasás.
Proli megelőzött, most vettem csak észre.

Megpróbáltam kitalálni milyen a bordád, mert a fotón alig látszik (SK08-ra tippeltem), és ezzel is lerajzoltam egy lehetőséget. Minden olyan kialakítás ígéretes lehet, ahol megvalósul egyfajta cső, mert ebben a ventilált levegő hatékonyan tud mozogni.
Egy pontosan szemből nézetet is feltettem, amin jól látszik a keresztmetszet.

Lusta voltam a tiédhez hasonló bordát rögtönözni, ezért egy már meglévőt használva próbáltam egy más típusú beépítési ötletet is adni. A borda mássága ellenére, talán érzékelhető, hogy középen egy jól átszellőztethető bordasáv alakul ki (ebből a szempontból a Te bordád kedvezőbb mint ami a rajzon van). Ennek a belső résznek a hőáramlását lehet fokozni ha ventilátort is alkalmazunk.

Bölcs tanács.
Talán a borda bekerülhetett volna a dobozba, ott egymásnak fordíthatóak lennének a bordák (van elég nagy hely ehhez) és egy átszellőztető irányból (vízszintes csatornát kialakítva) ventilátorral lehetne fokozni a légáramlást.

Továbbá amikor az áramkorlát elérését jelző LED világít, akkor ez azt is jelenti, hogy nem fog tovább növekedni a kimeneti áram (ezért áramkorlát), hanem ezt az értéket fogja tartani (áramgenerátoros állapot), amit a kimeneti feszültség automatikus csökkentésével érünk el.

A led akkor világít, amikor a kimeneti áram eléri az általad az árampotméterrel éppen beállított árammaximumot. Ha ezt 500 mA-re állítod akkor ennél az értéknél, ha másra akkor a beállítottnál.

Úgy csepegteted az információt, hogy lehetőleg képtelenség legyen értelmesen válaszolni. Ez nem egy jó irány.
- Analóg (mutatós) műszereknek nem kell külön táplálás.
- De a kapcsoláson lévő osztók értékeit 200 mV digitális mérőegységekhez számoltam ki. Tehát áramot és feszültséget is ugyanolyan digitális kijelzőn képzeltem el.
- Ha mutatós "alap" műszert használt, akkor annak érzékenysége alapján át kell számolni az osztókat.
- Ha eleve olyan műszert használsz feszültség mérésre, amiben már van osztó, akkor azt egyszerűen a kimenetre kötöd, és a panelen lévő osztókat nem ülteted be.
- Ha az áramot is eleve árammérésre gyártott műszerrel méred (azaz benne van a sönt), akkor azt az áramútba kell bekötni, és ott sem kell használni a panelen lévő osztókat.
- És már látom lelki szemeim előtt, hogy most majd kitalálsz még egy olyan mérési kombinációt, amit nem említettem.

A tápegységnek jó. De a méréshez ettől független táplálás szükséges (pl. külön trafó, vagy külön szekunder, és persze a mérőegységnek megfelelő feszültséggel).

Vékony vezeték is elég, a műszereken alig folyik áram.

Erről a szövegben is említést tesznek, de akkoriban még ritkaság volt a műszer amatőr körökben.

Röviden tanulmányoztam a kapcsolást, és nem kerülte el a figyelmem a jobb oldalon lévő átkapcsolgatós mérési módszer. Ez tudja mérni mindkét "oldal" feszültségét, és áramát is a kapcsoló állásától függően.
De mivel ez kimondottan egy szimmetrikus labortáp, miért szükséges mindkét oldalt mérni? Azt gondolnám, elegendő csak egy feszültséget mérni (ami elvárás szerint mindkét oldalon annyi lesz)?
Áramnál már látok értelmet a két oldal külön-külön mérésében, mert nem törvényszerű, hogy a terhelés szimmetrikus, de ehhez sokat kell tekerni a kapcsolón. Ezért is jobb lenne ha csak 3 állás lenne, középen a szimmetrikus feszültség, jobbra-balra pedig az áramok.

A relét miért akarod kiváltani? Trafók lágyindításához ideális választásnak látom.
Ha a relés megoldás is elfogadható, akkor nagy valószínűséggel ilyenhez tudok panelt adni.

Tudni vélem a fórum felületének kezelését.
Azt nem tudom, mi a kérdésed, miben tudnék segíteni.

A kijelentő mondatok miatt nem értem melyik részlet lenne a kérdésed, és miben várod a segítséget. Ha pontosítasz, akkor próbálok segíteni.