Ha ez az eredeti, akkor soros szabályzó

Szereld vissza a deknit, töltsd fel az olajat, és próbaképp akassz a generátorra fényszóróizzót terhelésnek. Mérd meg a feszültséget alapjáraton, és nagyobb fordulaton is, de nagyon ne forgasd, mert az izzó bánja. A kapott értékek segítenek dönteni, ha már más támpont nincs.

Az vigasztal engem legjobban ebben a két és fél sorban, hogy nem csak én tudok félreérthetően és pontatlanul fogalmazni. Feltehetően Te sem úgy gondoltad, hogy aki a zenét szereti az a családját elhanyagolja... vagy, hogy ennek a kettőnek bármi köze lehetne egymáshoz.

Ritkán szólítottuk meg egymást ezen a fórumon és én vagyok az aki hosszú évek óta követi figyelemmel a "munkásságod", tehát volt időm összerakni a mozaikdarabkákat és ezekből darabkákból az a kép alakult ki bennem, hogy Te nem vagy benne a "hifisek klubjába". Ezzel az égvilágon semmi gond nincs. A horgász/foci példával azt próbáltam illusztrálni, hogy tőlem mennyire távol állnak ezek a hobbik (ha lehet a sportot is egyfajta hobbinak nevezni), viszont soha meg nem fordult a fejemben, hogy a hobbihorgászok fórumára egyetlen sort is írjak (ha létezik egyáltalán ilyen fórum). Nagyon remélem, hogy ezzel most nem bántottalak meg, mert ennek még a gondolata is nagyon távol áll tőlem. Csak próbálok finoman célozgatni.

A "hifis" (jaj de hülye szó ez) egy külön állatfaj. Akkor is szeret 50 milliós végfokokról könnyező szemmel beszélni, ha soha nem látott még közelről -mondjuk- 1 milliónál többet. Tehát hifis szemmel nézve 600 ezer egy Purifi-ért aprópénz. Ehhez így kell hozzáállni : )
És természetesen lehet élvezni a zenét quad 405-tel is, meg rádiósmagnóval is, meg fejhallgatóval is. Én például a színeket nem látom. Nem tudok színárnyalatok közt különbséget tenni. Van aki a hangokat nem hallja és nem is érzékeny arra, hogy több hangszer is lehet a zenében ezerféle hangszínnel. Ettől még szeretheti a zenét és érthet is hozzá. A megboldogult Hifi Magazinnál fordult elő (többször is), hogy Darvas László várakozás teli örömmel hívott meg zenészeket készülékek tesztelésére és kiderült, hogy zenészek nem tudnak különbséget tenni hangzás és hangzás között, mert nem tudnak a részletekre figyelni. Nekik a zene egy tömör egységes valami, ritmussal, dallammal, előadásmóddal - ehhez végképp nem értek - nincs olyan, hogy fázishiba meg, hogy a dobozokból szól-e a hang vagy a térből. Tehát lehet magát a zenét élvezni és lehet a zene hangjait élvezni. Ez két külön dolog... szerintem. A hifi, vagy a mára már minden értelemben lejáratott High End készülékek azt a célt szolgálják, hogy a hangokra figyeljünk, a precizitásra, a térre, a finomabbnál finomabb részletekre. Hogy mi a hangzásbéli különbség két elkó, vagy két kábel között. És ez szerintem nem pénz kérdés, ez életforma. De emellett még ugyanúgy szerethetjük a családunkat, mint más "normális" ember... mint a horgász, vagy a lepkegyűjtő. Akit emellett még a páka füstje is megcsapott, az már olyan mint én, például : ) De vannak itt még páran ilyenek, ha nem is sokan.

Brahiból bepötyögtem gugli barátunk keresőjébe azt, hogy "intermodulációs torzítás".
Kiadott néhány "nesze semmi fogd meg jól" találatot. Ködösítés és homály van ebben a témakörben is.
Manapság a 19+20 kHz-es kétjeles mérést is IMD-nek nevezik. Szerintem helytelenül, de ez csak az én saját szubjektív véleményem, ami nem jelent semmit. De érdemes lehet elolvasni még ezt a néhány sort esetleg többször is Miklós András tollából. Ez meg az Ő szubjektív véleménye, de szerintem el is lehet gondolkodni azon amit ír akinek kedve van hozzá.

Aztán tovább keresgéltem: Diyaudio.
Van itt két fontos mondtad amit alá is húztam pirossal.
Van folytatása is a hozzászólásoknak, ahol kifejtik, hogy a 19+20 kHz-es mérés azért fontos, mert pl. a 20 kHz-es szinusz 3. harmonikusa már 80 kHz és ezt nehéz pontosan mérni egyszerű eszközökkel, a két jeles mérés mérés viszont simán kimutatja, mivel nem felfelé keveredik a frekvenciatorzítás hanem lefelé (1 kHz-re, illetve +/- 1 kHz-re). Részletkérdés, hogy 80 kHz-en már nem hallunk semmit ebből a torzításból.

Visszatérek az előzményekre... arra a részre ahol 15x4 db csatolókondi hangját nem akartam megkülönböztetni egymástól, de akaratom ellenére is 15 féle hangképet hallottam és a két véglet között - határozottan állítom - hogy volt akkora különbség, mint pl. egy quad 405 és egy JLH hangja között (szubjektíve). A két szélsőséges hangzású elkót beforrasztva minden további nélkül mérhetek akár THD-t is a végfokon, de borítékolhatom, hogy nem lesz mérhető különbség közöttük.

Tehát újra felteszem a költői kérdést, hogy vajon melyik is az a torzításfajta ami puszta számadattal jellemezni tudja egy erősítő hangját? És továbbra is fenntartom azt a véleményem, hogy egy THD méréssel ki lehet mutatni durva hibákat, de közben nagyon figyelni kell arra, hogy mit is látunk az FFT analízisen... mert például a keresztezési torzítás is csak páratlan harmonikusokat tartalmaz és a "klippelés" is (amikor négyszögesedni kezd a szinusz).

Nagyon bonyolult lelkivilággal rendelkezik egy-egy végfok. Szimulációkkal sok mindent ki lehet mutatni, de ilyen -180 dB-es THD-t (IMD-t) szimulálok valamilyen képzeletbeli kapcsoláson, ennek a gyakorlati haszna a nullával egyenlő (szerintem).

Pont az a típus nincs, de funkcióra keresve ezeket találtam.

Sziasztok!

Egy német szirénaerősítőben kellene pótolnom egy STA505 IC-t (40V 3.5A quad POWER HALF BRIDGE)
Nézegetem nézegetem, de magyar oldalakon nem igazán találok ilyent, aliexpresszen meg gondolom csak hamis van.
Van valami ötlet, hol lenne célszerű beszerezni?
(A következő gondom a beforrasztás lesz, de ott még nem tartok )
Köszönöm szépen az ötleteket!

Sík tükör lenne.
Részletesebben.
5Ghz-en csatlakozik a router (repeter) a helyi nethez, 2,4GHz-en megy tovább.
Jelenleg a szembeni ház (kb 150-200m) bejárata előtt kb -70dB-t mutat a telefon wifi analizere, 6Mb le, 2Mb fel az eredmény. Pont rálátni, semmi akadály. A lépcsőház üveg, az épület tégla. Rálátni az adott lakás bejáratára is. Még a lakáson belül is van jel.
Ezért gondoltam, hogy egy egyszerűbb irányított antenna már jó lenne.
-
100ohm a sima biquad...erre nem figyeltem fel. Köszi. Akkor dual lesz.
-
Nagyon erős a gyanúm, hogy nem úgy működik, hogy az egyik antenna adó, a másik meg vevő. A stickkekben, és egyes routerekben vagy akár wifi kártyákban is sokszor csak 1 antenna van. Vagyis az antenna vevő, majd mikor ad a router, átkapcsolja a vevőről az adó kimenetére. Gondolom.
De akárhogyis működik, ajánlatos lenne, ha mindkét antenna irányított lenne, hogy ne szedjen össze minden érdektelen jelet, zajt, és a teljesítménye is ki legyen használva.
-
Szóval: kell-e arra figyelni, hogy az egymás fölé helyezett két dual-quad antenna között mekkora a távolság? Meg, milyen probléma merülhet még fel?

Szerintem ez lesz az. Rajzot nem találtam.

Sziasztok!
Nincs meg valakinek ennek a quad 405nek a rajza és nyákterve? Neten eddig nem találom. A panel alján annyi van hogy b.j 2000

quad végerősítő Adamszky gyártásából

Jobbra lent bemenet, balról sorban: In - GND
Jobbra középen, alulról sorban: GND - GND - -Ut - +Ut
Baloldali vezeték: kimenet a hangszóróra

bemeneti érzékenység (teljes kivezérlésnél): 0 dB (775 mV)
bemeneti impedancia: 22 kohm

Most olvastam a hozzászólásod.
M10235PUSB 2x350W 10 csatornás, ez kihajt bármit. A quad-ot rá sem kötöttem, felesleges.
Meghajtattam vele a Rockfordot, az meg a 1,5kW-ost mélyt. Embertelen, nem 20m2-re való.
Az 1001bd-t kihagytam, levágtam a felső freki tartományt, és még így is pár %-on is sok.
260 euró volt a keverő, gyári új garanciális.
A GPX1000.4-est amit az autóban használok azt kipróbáltam a szobában. Az is bőven elegendő lett volna.
Aranyozott csatlakozók, új kábelek mindenhol. Jó ránézni.
Minden más köcölle meg megy fel a padlásra porosodni.

Köszönöm a választ.

"A weboldal amit belinkeltél nem működik."

Ez misztikus, mert ha én ugyan arra ráklikkelek, akkor működik.
Másoknak is működött a mellékelt link.

Az általad mutatott Official Images Download a zero 2, é zero 3-hoz ajánlott.
Ez csak "sima" zero mondhatnám ZERO 1 .
A zero 1-ben a processor Amlogic S950Y2 ( quad Cortex-A53 )
A zero 2-ben a processor : Amlogic A311D ( quad Cortex-A73 )
A zero 3-ban pedig Rockchip RK3566 ( quad-core Arm Cortex A55 CPU )

Ez a panel pontosan :

RADXA zero RS102-D4E16H : eMMC 16GB
RAM 4GB
proci Amlogic S905Y2 4 magos , 4x1.8GHz

Szerinted mindegy milyen processzorhoz való a program ? Nem a processzorok fajtája miatt eltérő ?
( Persze a környezete is változik az 1-es, 2-es, 3-as verziókban. )

Sziasztok!

A képen látható parabola beállításában kérnék segítséget.

ASTRA 19,2° és Eutelsat Hot Bird 13° kellene beállítani kettő quad LNB van rajta multiswitchel. AZ LNB-k négysávosak szín szerint kötöttem a switchre őket. DVB-S tv-re van kötve.

A parabolán a két fej magassága is állítható.

Hogyan tudom házilag belállítani?

Annak idején a quad szerintem tök jó volt, kimondottan szerettem. Mondjuk évek óta nem kapcsoltam be, de ha lesz egy kis időm mostanában az ünnepek alatt, akkor előszedem és hallgatom egy kicsit, hogy kiderítsem most milyennek tűnik.

Ezek a Topping meg a Purifi is olyanok most mint a quad volt annak idején. Ámuldoznak, nézegetik a 4 nullás THD adatokat, aztán amikor majd rájönnek hogy egyikben sem sok zeneiség van akkor feledésbe merülnek. Nekem annyit írt egy illető levélben aki hallotta mindkettőt, hogy mérve tényleg nagyon jók, szinte a mai csúcs, hallgatva meg a nagy átlagnál jobb, de semmi extra, neki otthonra egyik sem kellene.

Jól gondoltad.
Egy számolóka.

Itt van két kép. Mindegyikben csak a_van definiálva, az egyikben az ALTS=1, ekkor a van adat, 4095, van adat, 4095 stb látszódik. Ha ALTS=0, akkor csak a SampeleA van, de kaotikus az eredmény. Most jöttem rá, hogy ez ugyanaz az eset, mintha a sample B-t is beállítanám és ALTS=1 lenne. Azaz a kép olyan, mintha két mérés lenne egymáshoz képest 180 fokkal eltolva.

Agresszív kismalac kifogja az aranyhalat.
- Ha visszadobsz lehet két kívánságod.
- Miért nem három? Annyi szokott lenni!
- Rendben. Mi a másik?

Ez vicc jutott eszembe tegnap a kimeneti fojtóról. Az egyik kívánságom, hogy ne legyen ott mert rontja a csillapítási tényezőt. A másik, hogy ott legyen mert korlátozza jelemelkedési sebességet.
És igen... fel lehet oldani ezt a két ellentmondást, de persze fizetni kell érte valamivel. Ezt csinálta a quad. Azt már megbeszéltük egyszer, hogy a quad-ban nem "kiegyenlítő híd" van, hanem Feedforward kompenzáció (előrecsatolás). Hasonlít a "hídra", mert négy tagból áll.

Most nem kell ám megijedni, nem quad-ot akarok csinálni... csak tanulom/átismétlem az alapokat.
Más tervein vannak ezzel a feedforward-dal. Lehet ezek csak tervek (álmok) maradnak, de most belelkesültem. A Benchmark például tele van ilyen előrecsatolásokkal. Több is van benne, párhuzamosan kötözgetve egymással. Cordell is elismerte, hogy a Feedforward jobb hibajavító rendszer, mint a HEC, csakhát a szummátorok... Az a probléma ezekkel a szummátorokkal, hogyha a végfok kimeneti impedanciája nulla, akkor nem lehet hozzáadni semmilyen hibajavító mert elnyeli. Vagyis nem a terhelés felé folyik a hibajel, hanem vissza a végfok kimenetébe. Tehát meg kell növelni a főerősítő kimeneti impedanciáját... így már hozzá lehet keverni a torz kimeneti jelhez az ellenfázisú hibajelet.
De megint keletkezik egy "csakhogy". Ha a végfok kimeneti impedanciája kicsi (mondjuk néhány tized Ohm) akkor a hibaáram túlnyomó része megint csak "visszafolyik" kimenetbe és csak kis része folyik a terhelés felé. Adódik, hogy egyszerű... kezdjük el növelni a főerősítő kimeneti ellenállását. De ezzel adtunk a sz@rnak egy pofont, mert most meg a hibajel erősítő teljesítményét kell megnövelni. Most már két torz erősítőnk lesz egy helyett. Tehát nem egyszerű ez a szummátor kérdés.

Erre jött a quad (aki - állítólag - szintén lopta az ötletet) kitalálta, hogy csináljuk azt, hogy kisfrekvencián dolgozzon a főerősítő, nagyfrekvencián pedig a hibajavító erősítő.
- Ehhez kell egy fojtó a főerősítő kimenetére -ami elsőrendű szűrőként- vágja valamekkora frekvenciától a magasakat
- és kell differenciáló jellegű erősítő ami ettől a törésponttól számítva visszaállítja a lineáris átvitelt. Ha jól megkeverjük ennek a "hídnak" a keresztágait, akkor a diff. jellegű erősítőt integrátorrá lehet alakítani.

A két kívánságból már nem is maradt csak három.
- Azt szeretnénk, hogy fojtó minél kisebb induktivitású legyen, hogy ne kelljen rá sok menet.
- Azt szeretnénk, hogy az integrátor ne legyen terhelve, azaz a hibaáram minimális legyen.
- Gyors integrátort nem könnyű minden utcasarkon találni, tehát a lassú opamp is megfeleljen a célnak... már ha műveleti erősítőben gondolkozunk, de miért ne abban? Az a legegyszerűbb.

Nevezzük most az egyszerűség kedvéért és a berögződés miatt ezt a feedforward-ot hídnak. Hasonlít rá, mert négy tagból áll. Figyeljük meg, hogy a visszacsatolt erősítés lehet bármekkora.
- "Av" nem borítja fel a hídegyensúlyt.
- A terhelő impedancia is lehet is lehet bármekkora, nem változik a torzítás.
- A híd bármelyik elemét szabadon változtathatom. Ha bármelyik tagot mondjuk a kétszeresére növelem, a vele szemben lévő tagot a felére kell csökkentenem és az egyensúly megmarad.
- A főerősítő torzítása bármilyen nagy lehet, az integrátor ezt kinullázza. És szó szerint kinullázza, nem pedig csak csökkentgeti.
Ehhez azonban az kell, hogy az integrátor ideális legyen, mint ezekben a szimulációs példákban.
A szimulációk többségében nincs felharmonikus torzítás a hibajelben... a Nocht szűrő tökéletlensége miatt láthatjuk az alapjelet... és még zaj van benne. 2µF kapacitív terhelésnél látható néhány milliomod százalék felharmonikus és teljesen "B" osztályú beállításnál az integrátor nem végtelen nyílthurkú erősítése miatt.

Igazából tegnap, biciklizés közben jutott eszembe ez az egész a VF2 kapcsán, ahová katt berajzolta a kimeneti fojtót, hogy mi lenne ha... A szimulációkat tovább folytattam itt magamban. Vannak még érdekességek, de ennyi így is bőven sok, bevezetőként. Kihasználtam ezt a plusz egy órát amit ma nyertünk, most alszom rá egyet, aztán majd látom mire ébredek : )

A korábban általam feltötltött 3. képemen lévő, elemmel is ellátott kártya milyen funkciójú? Párhuzamos/soros port?

Most látom a sarkában NE558. quad timer. Soha nem is láttam még. Mik vannak.

Valamikor a quad 405 elemzésekor merült fel a kérdés, hogy ha maga a topológia ennyire jól kijavítja a keresztezési torzítást, akkor miért nem készült valami rendes végfok is ezen az elven. Ez a Sansui mondjuk nem egészen ugyanolyan mint a quad, de itt is látszik a kis teljesítményű "A" osztályú fokozat. Valójában ez volt az egyik gondolatom a hiba korrekcióra, másik pedig a csámpás híd vagy minek is nevezzem, amit rajzoltam. De lehetne nevezni ezt a Sansuit mondjuk párhuzamos hiba korrekciónak. a csámpást meg sorosnak. Amíg a soros az feszültség kimenetű, addig a Sansui áram kimenetű. Mondjuk ez sem jó megfogalmazás, de majd megtaláljuk a helyes kifejezést.

Most vettem észre, hogy ennek a Sansui erősítőnek csak a nagyáramú végfok kimenetéről van visszacsatolás. Jó lenne látni az egész rajzot, de eddig az jött le, hogy a végtranzisztorok saját hibáját próbálja meg hozzáadni negatívan a kimenethez. Biztosan jól kell trimmelni, mert amúgy csak ront a helyzeten. Kicsit nézegetem még.

Nyomkodom 2-3 órája, hogy egyáltalán szóra bírjam. Elég nehéz összehozni a két végfokot egymással és önmagukban sem igazán stabilak. A szummátor.... mint várható volt. Egy integráló és egy differenciáló jellegű erősítőt kellene összehangolni egymással, mint a quad-ban. Nem egyszerű.
A torzítást így is szépen csökkenti, de a gyakorlatban ezt rémálom lehet kivitelezni. Ha van kedved tovább birizgálni és jutsz valamire, szórakozásból játszhatunk még vele... hátha lesz belőle valami. Amúgy nem lenne rossz, ha sikerülne belőle kikalapálni valami egyszerű "budget-et".

Remélem megengedi nekem a moderátor, hogy új topic-ot nyissak ebben a témakörben. A "HEC" pontosan olyan "alfaja" az erősítők témakörének, mint pl. a JLH, vagy quad. Valószínűleg csak egy szűk réteget fog megérinteni ez a téma, de akiket mégis érdekel, őket nagyon.
Az "erősítő építése elejétől végéig" topic kezd keveredni a csövekkel. Várhatóan csőből senki nem akar majd HEC-et építeni.
A másik dolog ami miatt szeretnék új témát indítani, hogy ebben a témában időnként kevés az engedélyezett napi egy hozzászólás. Velem előfordul, hogy eszembe jut valami, de másnapra már elfelejtem... vagy nem fér bele egy hsz-be minden, mert különböző megközelítésekről lenne szó, amik több mellékletet igényelnének, mint a korlát.
Egyelőre van néhány ötletem, aztán majd ha ezek elfogynak, legfeljebb elcsendesedik ez a topic is.

Üdv!
Igazán Gyönyörű lett és szívet dobbantó a Nosztalgia, amit ennek láttán érzek!
Anno, másodikos elektroműszerész tanuló koromban, még 1990 tavaszán, a szakmai tanárunk meghirdetett egy "quad 405 versenyt", amire a jobb anyagiakkal rendelkező osztálytársaim be is neveztek (sajnos én nem).
Legalább öt osztálytársam mutatta be a kész quad 405 panelokat, ilyen formában, ahogy most Te is!

Az eredeti quad405-ben is így van kialakítva, a quad hozzá illeszthető hangsugárzójához határolja a kivezérelhetőséget - emlékeim szerint. Pozíciószáma R11. A hozzá fűződő megfontolások kiguglizhatók. A mai gyakorlatban nincs vele teendőnk.

Segítségeteket szeretném kérni, hogy a most hozzám került quad 405-ös panelon melyik tüske milyen kimenet és vagy bemenet.

Ilyen Topping féle torzítási értéket nem különösebben nehéz elérni, kompozit visszacsatolású végfokkal. Még talán a quad-405-ből is ki lehetne hozni, pici kapcsolás módosítással. Megfelelő műveleti erősítő kell hozzá, ezek a "pókok" az LM3886 előtt...

A BD-ket cserélném, de arra van olyan forrásom, hogy tuti eredeti lesz, és még párba válogatni is lesz lehetőségem. Egyébként nem rosszak, de eredetileg 1mm-es lemez volt alatta, a mai nap meg martam hozzá egy 2,8mm-es alu lemezt, ami a képen is látszik. A lábakat meg nem akarom toldani, így marad a csere... Ezen kívül a tekercseket tekerném újra (azóta tökéletesen tekercselek...), és a műveleti erősítőt foglalatba tenném, és talán 1-2 kondit cserélnék. Mást nem tervezek a panellal. A quad 606-ot is nézegettem, de az a gond, hogy a quad 405-höz készített táp kevés lenne neki. A toroidokat meg nem akarnám lecserélni. Az már egy teljesen új projektet igényel, és nem feljavítást. Úgy nézz ki akkor marad ez a kit.

Van több lényegesen eltérő kapcsolás azóta. Ha valami mást akarsz, ami quad gyere át a quad606 topicba.

Sziasztok!

2007-es iskolai éveimből előkerült az akkor épített quad 405. Szétszedtem a dobozt, amibe akkor tettem, és egy méltóbb környezetben szeretném most elhelyezni. A panel az Urbán féle verzió, de nem teljesen az a változat, amiről találok infót a neten, ha rá akarok keresni az akkori Urbán kit-re. Például ebben a T2 pozícióban BC300 helyett MJE340 van. 2007 februárjában csak nyákot vettem az Urbánnál, ez abból az időből való. Gondolom kicsit változtatott a nyákterven, de sajnos ilyen dokumentumot nem lelek fel sehol, ami ezt ábrázolná. Na de hogy a lényegre térjek! Számomra ennek az erősítőnek inkább emlék értéke van. Nem arra szánnám, hogy ezen hallgassak zenét napi szinten. A mechanikai felújítás közben, maga a modul is megmozgatta a fantáziámat. Gondoltam felnézek ide, és megtalálva ezt a topicot, visszaolvasgattam, és látom, hogy készültek azóta más tervek. Valamilyen szinten bizonytalan lettem, nem tudom eldönteni, hogy a végfokmodult is tunigoljam, vagy maradjon az Urbán féle. Valaki tud arról véleményt írni, hogy egy MJ15003-al szerelt tervezés mennyivel adhat többet, mint a BD249C-s Urbán verzió?

A picikre is rá lehet tenni a névlegest. Csak meg kell keresni az ideális watt és volt számú panelokat. De ez általában benne is van a felhasználói könyvben. Ha "régi" az inverter akkor lehet az is hogy sokkalta kevesebb panel kell hozzá az új panelokból. Pl az én inverterem gyárilag a képen látható panelokkal számolt. Megtehettem volna hogy megkeresem a megfelelő panelokat és kimaxolom. Viszont ez a napelem ár és a rögzítők ára miatt elég húzós lett volna. kb16.000Ft egy panel rögzítése és akkor a napelemek áráról nem is beszéltem.

Így kell kiszámolni a panelok számát. Tévedés jogát fenntartom. Felelősséget nem vállalok érte mert csak egy lelkes amatőr vagyok.

Jelenleg amit kinéztem panelok
Munkaponti feszültség 31.26v
Nyitott feszültség 37.20v
Teljesítménye meg 405w
Az inverter:
Itt dolgozik az mppt 120～450VDC
Nyitott feszültség 500VDC
Maximum 6000w teljesítményű panel kerülhet rá.

Mppt munkapont maximális panelok: 450/31,26=14,39 panel
Maximum nyitott feszültség 500/37,2=13,44 panel
Inverter max teljesítmény 6000/405=14,8 panel.
A legkevesebb felrakható panel szám amivel az inverter felruházható.

Mint ahogy látod 13 panel mehet rá maximum, DE még az sem biztos mert a hőtényező miatt változik a termelés.
Jelen esetben 0.27 %/c 25 fokon készül a teszt.
-25 fokon a panel 50*0,27=13,5% fog többet termelni hideg napsütéses időben.
Azaz 37,2/100*113,5=42,2V=11,84 panel mehet rá.
Biztonságosan 12 panel ami határeset már. Ami 4860w (időjárás függően +/- 13.5%)

Én esetemben elég is a napelem, 16A biztosíték normál esetben egyszer sem oldott le. 2 hűtő és fagyasztó számítógép bojler klíma lézergép és a szivattyú sem tudta egyidejűleg túlterhelni. Aksi ha bekerül alá akkor meg csak javul a helyzet.

Sziasztok!

Hozzám került egy ismeretlen típusú Castone erő, egyik fele szól csak.
Valakinek ismerős ez a panel??
Vissza tudnám rajzolni, de nem tölteném feleslegesen vele az időt!
Ahogy látom a KD502-k sorba vannak kötve, gyanítom nem volt elég az Uce tudásuk a tápfeszültséghez.

Azon is gondolkozom, hogy kap két módosított quad panelt, nem szórakozok az idejétmúlt félvezetőkkel...