Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » FET-ek vizsgálata multiméterrel
Lapozás: OK   1 / 2
(#) very hozzászólása Szept 30, 2007 /
 
hello!
Van itthon egy csomo bontott FET-em azt szeretném meg tudni róluk hogy vajon jók-e még... de ehhez csak multiméter áll rendelkezésemre... az érdekelne hogy a multiméterrel ki tudnám-e mérni hogy vajon jók vagy kidobhatom őket..
tranzisztornál van rá egy trükk azt ismerem (ellenállás mérállásba kapcsolva..) de ez a FET-eknél is működik?
aki tud kérem segítsen..
(#) dpeti válasza very hozzászólására (») Szept 30, 2007 /
 
a FET is tranzisztor
(#) ferci válasza very hozzászólására (») Szept 30, 2007 / 1
 
Multiméterrel csak részleges képet kapsz - totál rossz-e vagy nem tudod...
Itt egy doksi, karakterisztikákkal - ebből megtudsz sok mindent.
(#) Skori hozzászólása Szept 30, 2007 / 4
 
Erről (és még néhány alkatrész vizsgálatáról) készítettem egy kis leírást. A weblapomon az Alkatrészek vizsgálata menüpontnál megtalálható.
(#) Medve válasza dpeti hozzászólására (») Szept 30, 2007 /
 
Én csak "parasztosan" csináltam eddig, D-S egy szakadásvizsgálóra, ha megfogom a Gatet akkor jön az 50Hz. Vagy vezetővé válik és úgy marad, vagy fordítva, szóval életjeleket ad. De vannak a NETen FET teszterek is, vagy ez itt pl:

FETok-2.tif
    
(#) Master_of_the_web válasza very hozzászólására (») Szept 30, 2007 /
 
Helló!

Esetleg ha nem fontos, hogy multiméterrel lehessen mérni, akkor, javaslom ezt a kapcsolást:
Alkatrész teszter
Nekem tökéletesen működeik, tranyókkal és fetekkel is! Nameg nagyon kicsi az alkatrészigénye.

üdv
(#) ferci válasza Master_of_the_web hozzászólására (») Okt 1, 2007 /
 
Ezt az opciót még tedd bele... n-es JFET vizsgálatára, pl. BF244, 245. Ezekből még sok van.

n-JFET.JPG
    
(#) zsoltee0001 válasza Skori hozzászólására (») Okt 1, 2007 /
 
hi
megnéztem a Weblapodat, jó dolgok vannak benne, érdekelne, hogy aszinkron motoroknál használatos 220v-os kondenzátorokat hogyan lehet leellenőrizni, azon kívül, hogy rákötök 220-at és utánna egy lámpával kikövetkeztetem a kapacitását, valami egzakt módszer kellene.
azonkívül nem igazán értem, hogy mi lehet az oka, hogy tönkremennek (lecsökken a kapacitásuk)??
ha van ötleted, előrre is köszi
üdv
(#) ferci válasza zsoltee0001 hozzászólására (») Okt 1, 2007 /
 
Ide inkább a 400 V AC-s kondik valók... 220-as kondi nem jó kifejezés, hi...

A segédfázis egy soros rezgőkör, itt könnyen lehet egy rossz "párosítás" és a nagy feszültség tönreteszi a kondit, vagy leégeti a tekercset a kialakuló nagy áram miatt. Volt erről szó már egy topikban ( kereső ).

Ha annyira méricskélni akarsz, mérd meg a kapacitását először, aztán rakj rá pl. 600 volt DC-t egy 5-10 k-s ellenálláson keresztül, pár perc múlva mérj rá erre az ellenállásra és elvileg nem lehet rajta fesz ( ha nincs szivárgó áram ).
*** " rázásveszély " ***

Utána süsd ki a kondit...

Ezt célszerű úgy is megismételni, ahogy írtad ( lámpával ), de akkor a névleges segédfázis árammal azonosat kell átzavarni rajta és 5-10 perc "üzem" után az előző méréseket megcsinálni ( esetleges melegedés okozta stabilitáscsökkenés ).
(#) very hozzászólása Okt 1, 2007 /
 
köszi szépen a segítséget..
(#) Skori válasza zsoltee0001 hozzászólására (») Okt 2, 2007 /
 
Kétféle kondit használnak motorokhoz:
1. indító kondit (általában bipoláris elkó)
2. állandó üzemü kondit. (MP v. hasonló AC-re észült kondi)
Akkor van gond ha indító kondit kötnek be állandóra mert az csak az indítások idejét bírja ki tartósan nem üzemeltethetö. (az indító kondi olcsóbb mint az álandó üzemü).
Az egzakt mérési módszer egy jobb kapacitásmérö (ami pl. jósági tényezöt is mér), kicsit keményebb de használható módszer 230V AC-ra kapcsolni és áramot mérni - ebböl számolható a kapac. Elötte persze DC-vel ellenörizni kell hogy nem zárlatos-e.
Motortól függöen elöfordulhat, hogy nem elég a 250VAC kondi, némelyik tipushoz 400VAC-s kell, de az üzemi feszültség megmérhetö a kondin a motor forgása közben.
(#) troby hozzászólása Dec 24, 2007 /
 
Sziasztok!

Azt már tdjuk hogy hogyan vizsgáljuk azt a feten hogy jó-e vagy sem.
Mindenhol azt hallani hogy össze kell válogatni a feteket.
Hogy kell válogatni a feteket? Ugyan ugy mint a tranyókat mert van fent egy tranyó B mérö itt.

üdv Robi
(#) Bazsi hozzászólása Feb 4, 2008 /
 
Sziasztok!
azt szeretném tudni, hogy hogyan lehet a FET-ek esetében előtét ellenállást számolni?
A válaszokat előre is köszi.
(#) 8ball hozzászólása Szept 20, 2009 /
 
Sziasztok!

BUZ71 tipusú FET-eket szedtem ki egy kapcsolóüzemű tápegységből, hogy megmérjem jók e még!

Gate és Drain között az összes FET-en mérhető ellenállást mérek néhányon pedig Gate - Source és Drain - Source lábak között is mérhető ellenállás!

Gondolom ha ez igy van akkor az összes rossz? Csak azért kérdezem mert még sosem használtam FET-eket és biztos akarok benne lenni!

A válaszokat elöre is köszönöm

(#) Remci hozzászólása Jún 5, 2013 /
 
Sziasztok!

Egy tápegységben találtam egy gyanús Fet-et, ( P40NF03L ) ami az alábbit produkálja: multi méterrel mérve a D-S láb között tudom mérni a diódát, de ha a műszer pozitív kivezetését hozzá érintem a G-hez egy pillanatra, akkor a D-S láb között mindkét irányban rövid zárat mérek. Ha a negatív kivezetést érintem hozzá egy pillanatra, akkor a rövid zár megszűnik. Az az érdekes hogy ha rövid zárat mérek és félre teszem az alkatrészt, akkor még 10 perc múlva is tudom mérni rajta. Akkor ez most kuka?
(#) kadarist válasza Remci hozzászólására (») Jún 5, 2013 /
 
Szia!
Ez így jó! A feltöltött gate-kapacitás miatt marad vezető a D-S és ez mindaddig így marad, amíg ki nem sül a gate.
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2013
(#) karpi hozzászólása Jún 5, 2013 /
 
S - D Ohmerovel merem ..majd egy fesut elektrosztatitkusan feltolteni ezt a Gate felett mozgatni ..a SD ellenallas ugralni kezd ..hol hatalmas ellenllas hol kicsi ellenallas ahogy a fesut a FET gate-je kozeleben mozgatom .
A MOSFET -eknel nem probaltam se kis se nagy erejuknel de kb ugyanigy kellene hogy reagaljon .

Ha egy tranzisztor vagy FET vezerelheto .." lezarhato " bazisarammal vagy Gate feszultseggel akkor az hasznalhato .
Ez gyors valogatasnal a doboz vagy fiok melyebol vagy esetleg "terepen" egy gyors vizsgalatnak megteszi .

Fesu hianyaba a Gate-ra kotottem egy huzaldarabot "antennanak" es kez mozgatasaval a kozeleben lehet "bolonditani" a FET-et..
ja meg csinaltam egy havernak Elektroszkopot amivel kimutathatja az elektrosztatikus teret Fizika orakon a tanuloknak .
Persze othon vagy laborban lehet komolyabb mereseket tesztet vegazni .
(#) kadarist válasza karpi hozzászólására (») Jún 5, 2013 /
 
Mi ez a marhaság? A MOSFET egyhamar tönkretehető a sztatikus elektromossággal, pláne, ha nem védett a gate-je.
(#) Remci válasza kadarist hozzászólására (») Jún 5, 2013 /
 
Szia!

Tehát akkor ez mégis jó. Köszönöm szépen.
(#) zsolt20 hozzászólása Júl 31, 2014 /
 
Sziasztok! Van két N csatornás FET-em melyek egy astabil multivibrátorban funkcionálnak. 400V 10A-es típusok. Eléggé melegszenek illetve a rájuk eső feszültség néha túllépi a 400V- ot és kicseréltem őket egy 600V 10A-es típusra és meglepődve tapasztaltam hogy még jobban melegszik. Lehet ennek oka a katalógusban megadott "Rds(on)" ellenállás értéke mely a 600V-os FET-em esetében nagyobb mint a 400V-osnál.

csatoltam a PDF-eket

Előre is köszönöm a hozzászólásokat!
A hozzászólás módosítva: Júl 31, 2014
(#) fecameca válasza zsolt20 hozzászólására (») Júl 31, 2014 /
 
Szia! A FET-et nem a feszültség melegíti, hanem az áram, akár az ellenállásokat.
Ugyanazon sorozatú FET nagyobb feszültségtűrésű példánya általában kevesebb áramot bír, valószínűleg ezért melegszik a nagyobb feszültségű még jobban. Ha a túlfeszültségtől áthúz a félvezetőd, akkor az örökre úgy is marad. Hidd el nekem, a melegedés nem feszültség probléma, sok az Amper, rossz a jelalak (kapcsolóüzemben), vagy kevés a hűtés (plusz felület, vagy ventilátor). Ugyanígy jártam én is: IRF840 eldurrant, a helyükön IRF740 teljesen hideg. Közben rájöttem: 220Volt AC= kb. 310Volt DC, oda 800 Voltos félvezető felesleges, a tévé tápokban is oda 4-500 V-os tranzisztorokat tesznek, már amelyikben nem ugyanaz van ott is, mint a sorvégben.
(#) zsolt20 válasza fecameca hozzászólására (») Júl 31, 2014 /
 
Szia Feca!
Tudom, hogy nem amiatt melegszenek. A nagyobb feszültségű típus a néha előforduló túlfeszültség miatt kellett. Az átfolyó áram sem mérvadó, mivel nem közelíti meg a határértéket. Ezért gondoltam hogy talán a Drain-Source ellenállás a ludas ami az új FET-nél nagyobb így, az IxIxR szorzat miatt jobban melegszik.
rosszul gondolkodom?
(#) ferci válasza zsolt20 hozzászólására (») Júl 31, 2014 / 1
 
Általában a nagyobb feszültségú FET Rds(on) értéke nagyobb, tehát egyértelmű, hogy ugyanakkora átfolyó áramnál jobban melegszenek. Könnyen megmérheted egy sima DC beállításban, ugyanakkora Ugs fesszel kinyítva, mérve Id-t, beállítva a terheléssel játszva (!) és Uds-t... nyilván közvetlenül nem tudsz mérni Rds(on)-t...
Az adatlapokon nem árt megnézni, hány volt Ugs-hez van rendelve Rds(on).
A tv tápban azért 600 volt Uds alá ritkán mennek ( ha FET), mivel elég sok flyback..

Jól gondolkodsz, de tudni kéne, mekkora a kapcsolásodban Ugs.. nehogy kicsit kevés legyen és azért sem nyit ki teljesen a FET.
A hozzászólás módosítva: Júl 31, 2014
(#) zsolt20 válasza ferci hozzászólására (») Júl 31, 2014 /
 
Köszönöm! Ráállok a témára! Melóban meg kel oldani egy ilyen problémát vagy dádá lesz.
(#) ferci válasza zsolt20 hozzászólására (») Júl 31, 2014 /
 
Betehetted volna a kapcsolásod részét, mégis mi az... úgy könnyebb hozzászólni.
(#) zsolt20 válasza ferci hozzászólására (») Júl 31, 2014 /
 
Azt még nekem sem adták oda.. :O Fénycső gyújtó elektronikáról van szó különben.
(#) ferci válasza zsolt20 hozzászólására (») Júl 31, 2014 /
 
Aha... pedig elég gyors a FET, ahogy néztem. Ott gyűrűről gyújtanak a fetek, Rds(on) 1.5-szeres a 600-as esetében, tehát jogos, hogy melegebb... elvileg lehet, hogy +1-1 menet segítene, de ki tudja.
Ja, és 400-as elég akkor, de 500 már tuti.
A hozzászólás módosítva: Júl 31, 2014
(#) zotya1983 hozzászólása Dec 12, 2014 /
 
Sziasztok! Egy kis segítségre lenne szükségem,az alábbi kapcsolással kapcsolatban.Nos mielőtt valamit elrontanék szeretném megkérdezni hogy a 2SA1837,és a 2sc 4793 párost külön ki kell e vezetni hűtőbordára a végfetek mellé? Esetleg elegendő e hűtő "süni" alkalmazása a termikus hő elvezetésére.Igazából a szerepüket is csak sejtem "feszültségosztók"?..A nyugalmi áramot a potenciométerrel 0 ohmról kezdjük? Köszönöm a segítséget előre is.Z.KÉP 1
KÉP2
KÉP3
(#) hobbyboby válasza zsolt20 hozzászólására (») Jún 17, 2016 /
 
Számítógép tápokban és fénycsőgyujtó elektronikákban egyre gyakrabban jelennek meg FET-ek és MOSFET-ek. Ezekről valójában nem sokat lehet tudni (hála az internetnek, példáulazt, hogy hogyan néz ki, vagy mit csinál (vagy nem csinál) - ha tönkre van menve?
Én az utóbbi időkben elég sok tipussal összeszaladtam, mint például:
P4NA60FI; P6NB50; P6NA60; 7NC80; 12N60H; 13N50E; , továbbá IRF511; IRF530; IRF630A; IRF630M; IRF634; IRF820A; IRF921C; IRF830; IRF840; IRF813C; IRF909G; IRF920G; IRF930 és IRFS634B
Úgy vettem észre (csupán logikailag), hogy a nullás végződésűek többnyire mind N-csatornás MOSFET-ek, míg a köztes számozásúak mind P csatornásak.
Ezeknek a mérésére létezik valami jól bevált vizsgálati módszer -
hogy jó, vagy nem jó, működik, ... stb. ???
(#) granpa válasza hobbyboby hozzászólására (») Jún 17, 2016 /
 
Lapozz vissza (ezen a rémesen hosszú) témán, "Skori"-hoz, és mindent megtudsz.
A hozzászólás módosítva: Jún 17, 2016
Következő: »»   1 / 2
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem