Sziasztok!

Létezik egy Hornresp nevű program, amivel tölcséres mély ládákat lehet szimulálni. Ismeritek? Sok angol fórumon használják. Valaki, aki már használta tudna leírást adni róla? Szerintem sok mindenki hasznát tudná venni. A program ingyenesen letölthető ITT.

Én ismerem, és sokat szoktam használni. A szimulált értékek jól egyeznek a mért értékekkel (persze ha megfelelően használod a programot)
Egyszer neki is áltam egy cikket/magyar ismertetőt írni róla, de nem fejeztem be.
Mire lennél kiváncsi a program használatával kapcsolatban?

Mondjuk például egy magyar leírásra első sorba, hogy mi micsoda mivel nem nagyon tudok angolul. S1 S2 stb értékeknek van egy nagyon jó ábra a help-be, de többiről sajnos nem tudom mi micsoda. Gondolom magyarosítás az sajnos nincs hozzá. Mit értesz az alatt, ha megfelelően használod a programot? Sokat nézegetek tölcséres ládákat, nagyon jól jönne, ha tudnám őket szimulálni mert olcsóbb mintha megépíteném és úgy próbálnám ki.

A megfelelő használat alatt azt értem, hogy a szimulációba beíd modelled mnél jobban közelítse a valós körülményeket. Gondolok itt a tölcsér helyes méretleírására, a hangszóró paramétereire, valamint a terhelt térfélre.
Vegyük példának az én esetemet. Van egy tölcséres mélyládám, amit amikro megvettem úgy vettem észre, hogy az előlapját módosították. Lemértem a méretiet, majd leszumláltam, és megmértem a ládát is hangnyomásmérővel. Jól látszott, hogy a tölcsér tágulásának frekvencijáa 70 Hz körül van, valamint a hátkamra mérete túl nagy. Ha beraktam szimulációba egy 45 Hz-es refelexlyukat, akkor indokolt lett a nagy hátkamra, valószínűleg a láda is iylen lehetett, aztán betömték valamiért. Kifúrtam a programmal számolt lyukat, majd megmértem újra a ládát. Lényegében megkaptama szimulált értékeket, de a refelexlyuk frekvenciája, valamint pár menet más volt.

Ezek után leszimláltam egésztérben, majd a ládát úgy mértem be, hogy egy állványra tetem, a föld felett két méterrel. Ez a mérés megegyezett a szimulálttal.
Majd csináltam közeli méréseket Don Keele publikációi alapján, és az ebből számolt értékek megegyeztek a féltérbe szimulálttal. Sajnos a rendes félteres mérés kivitelezése otthon nehézkes, ezek okozták az eltéréseket.

Ha érdekelne téged és többeket a dolog, akkor folytatom a cikkemet, vagy itt részenként közlöm a leírásokat, itt ebben a topicban.

Engem nagyon érdekelne. Főleg hova milyen adatokat kell megadni mert az nem teljesen világos.

Bővebben: Link Itt nagyon sok ládának fent vannak az adatai. Már csak azt kéne tudni, hogy mi micsoda mert így nem tudok más ládának beírni az értékeit.

Na akkor most neki is állok egy gyors tutorialnak. Amit linket adtál ott vannak bonyult ládák is (scoop, vááá), í]y ha először nem baj, akkor egy síma zárt hátkamrás, átlagos torokkamrás exponenciális ládás leírást dobnék össze.
Bízom benne, hogy ez a téma mást is érdkel majd, és biztos vagyok benne, hogy akkor másnak is hasznára. Posztolom egy 15 percen belül, képekkel.

Első lépésként mindig írjuk be a hangszóró adatait. A Hornresp elektrodinamikai paraméterekkel dolgozik, nem a Thiele-Small paraméterekkel, de azokat képes átváltani.

-Az első adat az Sd, amely a hangszóró mozgó effektív membránfelülete. Ezt könnyedén meg is mérhetjük egy vonalzóval. Fontos hogy csak addig mérjük az átmérőt, ameddig a membrán mozog. Ebből a 0,5*?*d^2 képlettel (ahol d az átmérő) számoljuk ki a velületet.
-A következő adat a Cms, az a membrán engedégenysége, vagyis hogy 1N erő hatására mennyit nyomódik be. A membrán felfüggesztését nézhetjük úgy mint egy rugót, az engedékenység a rugóállandó reciproka. A program képes a Vas paraméterből ezt kiszámolni, ha már Sd-t beírtuk.
-Az Mmd az mozgó rész együttes tömege. Ezt a program az előbbi adat alapján képes kiszámolni a Fs rezonanciafrekvenciájából.
-Az Re az a hangszóró tekercsének egyenáramú ellenállása, amit nagyon könnyedén mi is megmérhetünk egy jobb multiméterrel.
-A Bl az a mágneses résben a huzal pontjaira ható erő vektorának, és a huzal hosszának irányába mutatól vektornak keresztszorzata (vektoriális szorzás), pontosabban ennek görbeintegrálja a teljes huzal hosszára. Ezt gyakran megadják az adatlapokban, de a pogram képes kiszámolni Qes paraméterből.
-Rms az a hangszóró mechanikai veszteségi tényezője, amit képes a program Qms-ből kiszámolni.
-Le az a hangszóró tekercselésének induktivitása, amit egyrészt adatlapok megadnak, másrészt induktivitásmérővel könnyedén mérhető.
-Nd azt jelent, hogy hány darab hangszórót használunk, sőt az is megadható hogy több darab esetén hányat kötünk sorban és hányat párhuzamosan

Nagyon fontos, hogy a hangszóróról lehetőleg minél pontosabb adatokkal rendelkezzünk. Adatok nélküli hangszóróval nem fogunk tudni dolgozni, felesleges lesz szimulálni, mivel nem fogunk valós eredményt kapni.

A következő fontos adat a szimulált mérési körülmények leírása. Az egyik ilyen az Ang, amely azt jelenti hogy mekkora térrész terheli a hangszórót. Ha például egy topládát tervezünk, amely hangszóróállványon a magasban fog lógni, akkor azt minden irányból levegő veszi körül, a terhelés az a teljes tér, vagyis 4?. Amennyiben egy mélyláda lesz a földön, akkor lényegében csak a tér fele terheli, tehát 2?, hasonlóan 2?-vel van dolgunk, ha ez egy nagy szoba falán lesz. Amennyiben ez egy nagy terem sarkán lesz de magasan, akkor negyed tér, azaz 1? terheli. Ha a hangszóró pedig egy szubláda lesz, a sarokban és a földön, akkor 0,5?.

Minden egyes térfelezés visszaverő felület esetén az érzékenység közel négyszerezésével jár (a referenciahatásfok közel négyszeres lesz), ezért fontos figyelembe veendő szempont.

Még két adat van, az egyik az Eg, az a rákapcsolt feszültség. Többnyire az érzékenységet 1W/1m-re akarjuk megkapni, ami 8 ohmos hangszóró esetén 2,83V feszültséggel, 4 Ohm esetén 2V feszültséggel érhetjük el.

Van még egy fontos paraméter, az Rg, amely a feszütlségforrás belső ellenállása. Ideális esetben ez 0, és minden rendes HiFi esetben ez közel 0, mert a mai erősítők csillapítási tényezője nagy. Csak így várható el a HiFi, aminek a jelentése az, hogy ahogy van a hangforrásson, az egy-az-egyben úgy adódjon vissza, módosítás nélkül. Amennyiben például direkt csöves rendszerhez tervezünk hangszórót, akkor számolnunk kell azok nagy kimenő impedanciájával, í]y nagyon rossz impulzusátvitelükkel. Itt egy nem 0 számot beírva ezt is leszimulálhatjuk. Ekkor ne lepődjünk meg az érzékenység gyengülésén, valamint a hangszóró impulzusátvitelének roszabbodásátn.

Ohh, így már egy rakás dolog értelmet nyert. Köszi ez már nagy segítség volt

Most következhet a lényeg, a láda paramétereinek beadása. Első lépésként írjuk be a hátkamra méretét (Vrc). A hátkamra ?támassza meg? a tölcsér frekvenciamenetétnek alját. Ha túl kicsire vesszük, akkor a mélyátviel csökken, levágja. , ha túl nagy akkor mélyátvitel nem küszöbszerű lesz, hanem lassan csillapodó. Beírhatjuk a hátkamra hosszát is, amit itt Lrc jelöl. A program képes kiszámolni az ebben kialakuló rezonanciákat, ami akkor jelentős, ha a hátkamrát nem béleljük ki csillapító anyagga. A ?tools? menü ?chamber? részében válasszuk a ?rear lined? pontot, vagyis zárt hátkamránk van, amelyet esetleg kibélelünk. Ekkor alul Fr résznél beírhajtuk a a bélelő anyag csillapítását (40 egy jó kiinduló érték), valamint vastagságát. A program ezt is leszimulálja, így ha az átvitelben tüskéket látunk, akkor a bélés vastagságát és csillapítását variálva ezeket leküzdhetjük.
Nagyon fontos a torokkamra beállítása, ez ?támassza meg? a felső átvitelt. Amennyiben a torokkamra jó kicsi, akkor a magas átvitel magasra menő, de lassan lefutó lesz. Ha a torokkamra túl nagy, akkor nagyon le fogja vágni a magasot. Ideális méretezés esetén pont éles küszöbszerű lesz.
A porgram képes sematikus ábrát rajzolni, amit lásd a mellékletben.

Most kell megadnunk a tölcsér méreteit. Tegyük fel, hogy most egy egyszerű exponenciális, egyszakaszú tölcsért rakunk fel. Nézzük ennek a hosszanti keresztmetszetét. S1 jelöl ezen szakasz kezdeti keresztmetszetét, S2 pedig a keresztmetszet ezen szakasz végén. Ezután a következő rubrika ezen szakasz hosszát jelöli, és ha a rubrika elé kattintghatunk, akkor kiválaszhatjuk, hogy ez a szakasz kúpós, parabolikus, vagy exponenciális legyen. Miután kiválaszottuk, hogy exponenciáls, jobb oldalt F12 néven kiírja, hogy ennek a szakasznak a tágulási frekvenciája mekkora, ami közel egyenlő a tölcsér alsó küszöbfrekvenciájával.
Exponenciális tölcsér esetén jobb felül Cir néven azt mondja meg, hogy az általunk beírt tölcsér méretei hogy viszonyul egy ideális méretű tölcsérhez. Egy ideális tölcsér nagyyn nagy általában, így akkorát ritkán építenek. így ellenben építenek olyan ládákat, amelyek tágulási frekvenciája azonos, de szájméretük sokkal kisebb. Ezeket csonkolt tölcséreknek nevezzük. A csonkolástól a tölcsér átvitele hullámosabb lesz, hatásfoka csökken, és az alsó küszöbfrekvenciája is feljebb megy. Azonban ha ilyen csonkolt tölcsérekből egymás mellé annyit összeteszünk, hogy kijöjjön a teljes tölcsér, akkor az ugyanúgy fog viselkedni, mint egy teljes.
A mellékelt képen beírtam egy példát, csak úgy találomra. Írjuk be mi is ezeket, majd kísérletezzünk vele.
Mára ha nem baj, akkor ennyit írok, holnap folytatom extrákkal, mert rengeteg trükköt tud a program.

Örülök, hogy segíthettem.
Na még ha a többit olvasod, akkor biztos mgé több midnen világosabb lesz...
Ha érdekel akkor az ekvivalenes eletkro-mechanikai-akusztkai körröl is beszélek, mint a tölcsér elméleti alapja, de vanank fotnosabb dolgok.
Például a program képes iránykarakterisztikát számolni. Koncerteken gyakori probléma, hogy csak a keverőasztalanál/sátornál szól jól, elől és oldalt nem. A Hornresp képes azt is megmondani miért
Valamint sokszor megterezünk egy ládát, amjd kiváncsiak vagyunk rá, hogyan szól négy darab, a Hornresp ezt is megmondja. Például nagoyn jó látszik, hogy tervezünk egy csonkolt tölcséres mélyládát, majd összeteszünk négyet, és hipphop megugrik a hatásfok és a mélyátvitel.
Vagy sokszor arra vagyunk kiváncsiak, hogy mekkorát szólhat ez a cucc, a Hornresp mind hőterhelhetőség, mind membránkilengés alapján képes számolni max SPL-t.

Köszi, nagyon jól leírod a dolgokat. várom a folytatást, lehet, hogy egy cikket is megérne a dolog.

Na most van egy kis időm, így írok egy folytatást, amelyben leírom hogyan lehet egy kiválasztott hangszóróhoz tölcséres ládát tervezni.

A hangszóró kiválasztásánál az elsődleges szempont az EBP paraméter (efficient bandwidth product), amelyet a következő képlettel: EBP=Fs/Qes, vagy a következő közelítő képlettel: EBP=Fs/Qts tudunk kiszámolni. Klinger Hangdobozépítés című könyvében (és más irodalmakban is) található, hogy a tölcséres ldába ajánlott hangszóró EBP-je 120 felett van.

Egy további szempont is van az EBP-vel. A tölcséres ládák elméleti maximális referenciahatásfoka 50%. Ha ezt célozzuk meg a ládával, erre méretezünk, akkor a tölcséres láda első felső küszöbfrekvenciája a 2*EBP lesz (EBP mértékegysége Hz). Szóval pl egy 120-as EBP-jú hangszórót 240 Hz-ig használhatunk tölcséres ládában jó hatásfokkal (idális mélyláda), de egy 200-as EBP-jú hangszórót 400 Hz-ig is használhatunk jó hatásfokkal (ez már mélyközép).

Ezek után döntsük el, hogy mekkora a láda tervezett mérete, és meddig tervezünk lemenni. A bass-reflex-láda hatásfoka az alábbi képlettel számolható féltérbe n_ref=3,9*10^-6*f_alsó^3*Vb (ahol Vb a láda nettó térfogata). Egy helyesen méretezett tölséres láda nagyjából megközelíti ezt (ha nem túl csonkolt), bár sosem éri el. (vagyis kis méreteknél a bass-reflex sokkal jobb megoldást ad).

Hasraütésre kiválasztottam ezt az olcsóbb hangszórót

Féltérre tervezünk ezért Ang 2Pi legyen. A hangszóró 8 Ohmos, ezért 2,83V legyen a feszültség. Rg 0, mivel nagy damping faktorral számolunk.
Most írjuk be a hangszóró adait: Sd=530cm^2, meg van adva. Katintusnk a Cms mezőbe kétszer, majd a 77 l Vasből meglesz a Cms (1,92E-4). Az Mmd mezőbe kétszer kattinva az 50Hz Fs-ből meglesz az Mmd (45,76g). Re meg van adva. BL-t hasonlóan kiszámolja aprogam Fs-ből és Qes (0,35)-ből, így 16,86 lesz. Rms hasonlóan meglesz Fs-ből és Qms (7,87)-nől, így 2,11 lesz. Le adatlapban 0,8mH.

Ha most a Tools menü system design, with driver gombra kattintunk, akkor a program képes egy ideális telejs ötlcsér számolására, ha megadjuk a két küszöbfrekenciát. Adjunk meg 40 illetve 280 Hz-et. Ekkor kapni fogunk egy tölcsért. Szimuláljuk le a calculate gombra kattintva.

A szimuláció után látjuk, hogy van egy szép 106-107dB/1W érzékenységű rendszerünk. Azonban ha a windows schematic részre megyünk, akkor látjuk hogy ez a tölcsér bizony 2048 literes. A tölcsér szája pedig kb 170x170 centi lenne.

A hyp gomra kattintgatva állítsuk át Exp-re. Tegyük fel, hogy a tölcsérünk szája olyan 50x100 centis lesz (ez is nagy, de ésszerű méret). Vagyis az első sor S2 mezőjébe írjunk 5000-et. Állítsuk be a tölcér hosszát (Exp utáni mező), hogy a tölcsérszakasz tágulási frkevneciája (legutolsó mező a sorban) 35-40 között legyen. 230 centi például jó.

Szimuláljuk le. Jól látható, hogy a középfrekvencián megmarad a 106 dB, de a mélytartomány gyengül. A schematicnál látható hogy ez a láda már 400 liter körül lenne (szóval olyan 80x50x100 méret körül lenne)

Most nézzünk pár változtatást. A program által idálisra számolt torokkamrát növeljük meg kb 2500-ra. Szimuláljuk le megint. A tools menü Compare prebious (F4) parancsa az előbbi szimulációt halávnyan megjeleníti, ezzel nyomon tudjuk követni változatásainkat.

Most a szimuláció után a tools menü "multiple speakers" parancsával nézzük meg mi történi, hogy 4 ilyne ládát összeteszünk, úgy hogy 2-őt sorosan és ebből 2-öt párhuzmaosna kötünk. A program ekkor kiszámolja az eredeti egyenáramú ellenállást, és figyelmeztet (ha változik az impencia akkor már nem 1W-ra számolunk).
Most látni fogjuk a 4-es csoport válaszot. F4 megnyomásával rárakhatjuk az egyedi tölcsér válaszát. Jól látható hogy a csoportban visszakaptuk a korábbi ideális tölcsér válaszát. Négy kisebb tölcsér építése, szállítása könyebb. Valamint most már négy hangszóró van, így négyszeres teljesítményt is küldhetünk bele.

Gyakori probléma tölcséreknől, hogy a leírások alpaján " a mélytölcsérek 200-500 Hz körül hülyén szólnak".

Szimuláljuk újra az egyedi ládát a calculate gombbal. Ezután menjünk a tools menü directivity response gombjára. Ekkor megkérdezi hogy milyen szögben kivánjuk a választ megkapni. Először számoljuk ki 0, majd 45 fokra, és az F4 gombbal rakjuk egymásra a kettőt. Jól látható, hogy annál a frkevenciánál, ahol a hang hullámhossza összemérhető lesz a tölcsér szájának méretével a tölcsés elkezd nyalábolni, vagyis csak előre sugározni, oldalra kevésbé.

Itt is előnyös több kisebb tölcsér alkalmazása.
Egyrészt aha több töclsért egmással szögbe rakunk, akkor egy (a nagy ideális tölcsérnél) jobb direktivitásu multicell hornot kapunk. Valamint ha a tölcsér szélén lévő ládákat késleltető effekttekkel hajtuk, akkor variálható a direktivitás.

Istenem,hogy én mióta várok egy ilyen leírásra! Ezer hála és köszönet neked! :worship:
A fiam évek óta cseszeget,hogy építsünk tölcsérest,most legalább meg is tervezhetjük! Régebben építettem,de elég hullámosan szólt,most megnézem,hogy miért!
Lehetőség van arra is,hogy a tölcsért szakaszait külön-külön beírjam a progiba?

Köszi, hogy időt szántál leírni ezeket a információkat.

Szívesen, máskor is.
Ha lesz több érdeklődő is, vagy titeket is érdekel a dolog, akkor írok majd a bass-reflex-tölcséres-hibrid ládák méretezéséről, illetve tapped hornokról (na meg a scoop ládákról, amelyek a tapped hornok egyik speciális esetének tekinthetők)

Engem a scoop érdekelne ezekből a legjobban.

Sokan odavannak a scoopért, én speciel nem. A legnagyobb a probléma a keskeny sávszélessége, vlaamint a tölcséfrekvencia háromszorosánál jelentkező hullámosság, és persze a nagyon rossz impedanciamenet. Ez persze minden tapped hornnál jelentkezik.
Akkor ma írok egy leírást a tapped hornokról. Ez kemény munka lesz, mert nagyon durván nehéz a paramétereket beállítani, sok screen capturet kell csinálnom, valamint a tervezés szempontjából is többféle irányba szoktak elmenni. Estére azért szerintem meglesz.

Segítsetek már egy kicsit légyszi! Elcseszek valamit,vagy rosszul értelmezem a dolgokat? Az lehetséges,hogy a zárt kamra(Vrc) térfogata egy 15"-os szórónál 10-15 liter körül mozog?

Hagyományos exponenciáls, zárt hátkamrájú ládáknál igen, álltalában ilyen kis hátkamra kell, plána ha a hangszóró felfüggesztése elég merev.
Általában ilyen kis kamra kivitelezhetetlen ezért módosítani kell a tervezési paramétereken.
A hátkamra a tölcsé teljes térfogatán általában úgyis csak 1-20%-át teszi ki

Köszönöm a választ,megnyugodtam! Ha megadom a szóró paramétereit,megnéznéd,hogy mit lehetne kihozni belőle? Legalább tanulnák egy kicsit,a tölcséresnél nem értem az összefüggéseket!

Ma nem lesz meg a tapped horn tutorial.

Ha megadod a hangszóró paramétereit, akkor azon keresztül bemutathatok egy pár tervezést.
(még nem tölcséresbe való a hangszóró, az sem baj,a kkor legalább a szimuláción látni fogjátok, miért nem)

Köszönöm!
Sd.:855 Fs:36 Vas:98 Qe:0,74 Qm:6,39

Ja,bocs! Re:3,2.Le-t nem tudom pontosan lemérni,2 körül lehet saccra.A többi adat jó,saját mérés.

Na első ránézésre lehet látni, hgoy ez nem tölcséres ládába való hangszóró. EBP=49 vagyis csak zárt ládába lehet alkalmazni, még bass-reflexben sem működne jól.
De ahogy mondtam ha nem idevaló akkor is leszimulálom, így azt is látjuk majd, miért nem ide való.

Írjuk be az adatokat. A program segísévéel ki tudjuk számolni az elektordinamikai paramétereket. Lásd adatok kép. Ami elsőnek feltűnik az a 195 g mozgó tömeg. Ekkora mozgó tömege egy 18"-os hangszórónak van, nem 12"-esnek. Figlejünk, hogy felül 2 Pi legyen, és 2,00V (mivel 4 Ohmos a hangszóró)

Most Tools/System design/with driver. Írjunk be 50 ill 100 Hz-et. Nézzük mit ad ki a program. Ahogy mondtam ha ezt 50% hatásfokra méreteznénk, akkor a tölcsér felső határferekvnciája 2xEBP=98 Hz lenne. A program ekkor kiszámole egy tölcsért, szimuláljuk le. Azt tapasztaljuk, hogy még a korábbi hozzászólásomra 106-107dB-es tölcsért kaptunk, itt egy hullámos, gyenge, és oylan 105dB-eset (átlagaban),d e azt is csak középtarotmányban tudja. (lásd a ellékelelt 100hz kép)

Most megint a programmal számoltassunk (system desgin/with driver), de msot 50 illetve 200 Hz-re. Na most már csak 104dB körül teljesít, és még ramatyabban. (lásd 200 Hz képÖ

Most írjunk be kézzel adatokat S1=850, S2=5000 Exp 100, és alul Vrc=40 liter. Szimuláljuk le, majd multiple speaker 2x2 csoportban. Lásd az ábrát (egyéni). Ekkor megvan a 106dB de csak egy kis sávon, és ekkor is négy bazninagy láda van.

Jól látható, hogy nem megfelő hangszóróval és baromini nagy tölcsérrel nem fogunk jó eredményt elérni. Egy ilyen gyenge hangszóróhoz felesleges tölcsért építeni. Ekkor jobban megéri több ilyen hangszórót zárt vagy bandpass ládába tenni, és cosportba rendezni.

Köszönöm szépen,sokat segítettél!

Bővebben: Link Ilyen ládát is le lehet a programmal szimulálni? Bővebben: Link ha jól látom itt azt csinálják, így jó ahogy itt megadták az értékeket?