Meg aztán a másik kettőt is, ami ugyanebből a vacakból készült. Aztán jön a meglepetés, hogy maximum a drágább gyantás nyomtatóval lehet elfogadható felbontással és pontossággal gyártani, egyébként nem lesz sok öröme a pontatlanságok miatti ugrálás, zörgés, és az általa keltett nyávogás miatt.

Van készletben is. De én ennyit biztos nem költenék egy vezetékes telefon minőségével megszólaló valamire, amit csak most vettem, és nem pl. családi örökség. retrós zenehallgatásra maximum külső hangszóróval alkalmas, diktafonnak meg tényleg jobb egy telefon ma már.

Igen, az átkötést megpróbálhatod 100 W izzóval. Akkor lesz ez elég, ha felfut a tápfeszültség az említett értékre és az izzó fénye elhalványul, szerencsés esetben ki is alszik.
Eddig azért kapcsolgatott az előtétizzóval, mert a relé tápja leesett a trafós táp rákapcsolásakor és bontott a relé.

Nekem nem jön be ez a trafós cucc, nem mertem az új cellákon használni mert vagy gyenge a kötés vagy megég. Áramra körülbelül ennyit tud, szerintem ez kevés és az idő pedig túl nagy. Jobb lehet a mosfetes vezérlés (vagyis akkus vagy szuperkondenzátoros) aminek az ideje 3-20ms közötti és csúcsban 3-4-5kA nem ártana (az áram négyzetével nő az energiatartalom). A magasabb feszültség miatt meg nem akkora probléma a vékonyabb munkakábel ami korlátozná az áramot meg a fejek ellenállása.
Ahogy elnézem kontroll nélkül rakják fel a youtube videókat, szinte az összesben csak megégett hegesztések vannak. Hiába tart ha belül felforrósodik, az egyik tesztakkum folyamatosan forrósodott majd kipukkant.

Gyártottam egy másik munkakábelt és megmértem az áramokat összehasonlításként (kicsit torz szinusz a kimenő áram, nem tudtam jól beállítani a szkópot, ezért az effektívnek lehet hogy csak az első félperiódust számította ami keskenyebb és torzabb):

Munkakábel 16mm2 / 2x0,553m
Végén rövidzár: Ip=2041A (kb. 1111A eff)
Pontozó fejjel: Ip=1328A (kb. 674A eff)

Munkakábel 35mm2 / 2x0,56m
Végén rövidzár: Ip=2870A (kb. 1530A eff)
Pontozó fejjel: Ip=1820A (kb. 924A eff)

Próbáltam a képen látható fejjel, 10mm2 vezetékkel érkezett. Kicseréltem a vezetéket 20mm2-re, krimpeltem, forrasztottam, beleforrasztottam az elektródafoglalatot is, de érezhetően csökkent a ponthegesztő áram ennél a típusnál.

Kipróbáltam wolfram elektródával, de a vége megolvad és beleragad az anyagba, aztán meg letörik a felületéből, sokkal jobban deformálódik a csúcs néhány használat után mint vörösréz esetén. Egyébként rézhez állítólag jobb, lehet kapni 2,4 és 3,2mm-es hegesztő elektródát darabra, a zöld a tiszta.

Tipp:
Autó hangtechnika boltban lehet kapni erősítő tápkábelt, ez extra hajlékony finom sodrású. Ezekkel sokkal rövidebb munkakábel is elég hogy kezelhető legyen. A sárga 35-ös, a fekete 20-as.

A trafós témában elindult műszer kritikákra reagálva, igazítottam a feliratokon. Ha még van ehhez javaslat, akkor azt most tudnám figyelembe venni.
És ha már benne voltam, akkor csapongtam is egy kicsit, színeztem a feliratokat, és a hátteret is aláfestettem.
Nem látok ehhez hasonló megoldásokat a gyakorlatban, de nekem tetszik az irány.
Kérdezem mások véleményét, hol az értelmes határ a "még jól látható/leolvasható" és a "túlzottan csicsás" megoldások között?
Az aláfestő színeket találomra választottam, ezek nagyjából tetszőlegesek lehetnek, de nagyítva vizsgálva pixelesek valamennyire.

Szia, van fotó az aggregátorról? A hondában ilyen nincs csak azért érdekes a kérdés, a szóban forgó ECT 7000 kondenzátoros nem pedig AVR-es ezért furcsálom, esetleg fotód volna a gépről?
jav.:
Olvastam, nem tudod felcserélni a trafós gerjesztést AVR-re, és egyébként az okát sem igazán értem mivel az eredeti honda gerjesztési módja nagyon stabil és megbízható még az AVR-es gépekből kamionszámra jön szervízbe javításra...

Üdv: Péter

Honda agregátor

Sziasztok!
Van egy Honda ECT 7000 3 fázisú aggregátor trafós gerjesztéssel.
Szeretném a gerjesztést cserélni a képeken látható AVR8 szabályzóra.
Tudna e valaki segíteni hogyan kell bekötni, mert nem kaptam hozzá bekötési rajzot.
Köszönöm a segítségeteket.

Mértem a trafót elvileg itt leválaszt bár ez a magyar szabványnak nem felel meg.
Mutatok másikat is ami szintén aggályos mert nem leválasztó trafós.

Megnéztem pár olcsóbb okos töltőt, elég sokat tudnak. Van amelyik BULK alatt maximumon kezd és több lépcsőben veszi vissza a töltőáramot, ez még kíméletesebb lehet, persze ezzel elnyújtja a töltési időt is. A Bosch is tudja a recovery-életrekeltési módot (pulse charging), valamint van rajta csepptöltés (trickle charging), talán a szulfátmentesítés hiányzik. De van amelyik olcsó tudja és a kíméletes kezdőtöltést is.

Ha benne van már a szabályozható áram- és feszültséggenerátor vagyis kapcsolóüzemre épül az egész, akkor az agyába már nem sok plusz költség bármilyen funkciót beprogramozni.

Szóval a trafósak és az egy ellenállásból és két ledből állók kerülendők, de pár ezer forinttal többért olyan töltők vannak, amik bőven túlteljesítenek egy sima autóakku töltést. Igazából a bulk/absorption/float háromfázisú töltésnél alapvetően nem is kell több egy hasonló igénytelen munkaakkunak + néhanapján a rekondíció/szulfátmentesítés.

Sőt, szerintem ez a kifinomultabb töltési mód egy autóakkun észre sem vehető élettartam növekedést jelentene, mert a sok indítózás és a mostoha körülményeknek (fagy/sivatagi meleg) sokkal nagyobb megterhelés. Pláne, ha még csak napi használatban sincs, csak mondjuk hetiben, akkor a szulfátosodás is sokkal nagyobb probléma. (Már gondolkodtam a szélvédő alá tett napelemen és állandó töltésen...)

Nekem az 5 éves akkun (dízel, 72Ah Exide) is meglepődtek az akksiboltban, hogy eddig bírta (sokat pályázom, az 5év minimum 190 ezer km volt).
Igazából még akkor sem volt semmi baja, semmi indítási nehézség csak a műszakin motor nélkül fél óráig tartott beállítani a fényszórókat és teljesen leszívta. Töltés helyett akkor már vettem egy teljesen újat, fontosabb a megbízhatóság.

Victronnak van nyilvános eurós árlistája, abból kb. 35% a kedvezmény. De annyiért kapod, amennyiért a forgalmazó adja és amilyen pocsék éppen az euró.

Elég érdekes invertered van. Ha rá van kötve a bemenetére a hálózat is (rá van ha jól tudom), akkor annak az inverternek kutya kötelessége ugyanúgy viselkedni mint a hálózatnak, máshogy nem is lehet, hiszen, amikor bypass-ba vált, akkor csak egy az egyben átengedi azt magán.
Tehát, amikor az inverter adja a kimenő feszt, annak akkor is úgy kell kinézni, hogy L, N, GND azaz fázis, nulla, védőföld, meg akkor is, amikor a reléje bypass-ba kapcsol, és átengedi magán a hálózatot.
Eleve elő van írva, hogy mind az inverternek, mind a napelem tartó konzoljának be kell lennie kötve az EPH-ba, ha az nincs, meg földelés sincs, akkor kell csinálni neki. De ez az inverter leírásában is benne van. Nálam éppen így működik, ha rámérek az inverter L (fázis) kimenete és a védővezetője közé, ott ugyanúgy ott van a 230V, tehát ugyanúgy alkalmazható rá bármiféle hagyományos érintésvédelmi megoldás.

Eleve nem kezelhető ilyen esetben földfüggetlenként az inverter, mert amint bypass-ba vált már nem földfüggetlen, illetve akkor sem, ha valamelyik fogyasztó fém része valami oknál fogva pl. hiba miatt a földre kerül. Szóval egyáltalán nem értem ezt a trafós dolgot amiről beszélsz.

Tudsz írni pontos típust? Egy 2-3kW-os trafós inverter elég súlyos lenne, leszakítaná a falat (Így meg a trafó lesz súlyos...).

Akkor már nem lett volna értelmesebb a kínai inverter helyett egy trafós invertert használni?
Pl Victron... Persze úgy lett volna "némi" felára, de ha ilyen paranoiás vagy...

Porszívó akku

3 éve karácsonyra vettünk egy robotporszívót. Egész jól tette a dolgát, eddig még soha nem merült le teljesen. Közben töltögettem. Néhány hónapja használtam utoljára, nem töltöttem bele használat előtt, hiszen töltve tettem el. Nem sokat dolgozott, megállt. Piros fény. Ráraktam a töltőre. Összevissza sipákolások. Hol elakadás, hol ventilátor motor hiba, hol azonosíthatatlan zagyvaság. Egy óra után próbálom, sípol. Többszöri próbálkozás után kivettem az akkut. 4S1P - 12 V.
15 V trafós töltő 10 Ohm ellenállással pillanatok alatt felnyomta 15,6 V-ig. Levettem. 100 Ohm előtéttel, ~100 mA árammal kezdve szép lassan emelkedett a feszültsége. Úgy néz ki, van benne balanszer. 14,3 V-nál levettem, próbálom. Addigra szétszedtem a porszívót, kipucoltam, minden motorját kipróbáltam. Berakom az akkut, megy, mint a parancsolat. Néhány perces járatás után feltettem a gyári töltőre. Szépen fogadta a töltést. Még nem tudom, mire jutott, majd holnap újra mérem és próbálom.
Az akkun 2020. 8. havi gyártási jelzés.
Néhány akkus szerszámnál már töltöttem egyesével a cellákat, mikor így szétcsúszott, de ennek az összezsugorfóliázott blokkját nem akarom megbontani. Talán jó lesz még egy darabig.

Szia! Tehetsz bele izolált DC-DC konvertert pl. B1212-2W, vagy régi trafós telefontöltőt. Utóbbi kb. 9 V egyenfeszültséget szolgáltat, az MP3 stabkockája sem lesz olyan forró mint 12 V-ról.
Az összes többi megoldás kipróbálva, elvetve.

Honda agregátor

Sziasztok!
Van egy Honda ect 7000 aggregátorrom ami nem termel áramot.
A tekercseket kimértem látszólag minden jó.
trafós gerjeszttésű a dióda híd is jó a szénkefék rendben vannak.
Mit tanácsoltok mit tudok tenni vele?
Köszönöm a segítségeteket.

Ha a visszacsatolás nem kompenzált, akkor ilyen esetben valószínűleg az történik, hogy a terhelés visszafogásával a táp tullő, és ez valamit károsít. A terhelésen a táp vezérlése olyan frekvenciát választ ami az átviteli görbe alapján egy sacc 1,1-1,2-es átviteli tényezőt ad. Ha a terhelés megszűnik de a frekvencia még marad, akkor ez felmegy bőven 2 fölé. Szóval szép nagy feszültség keletkezik, ami károsít valamit.
Az IRS IC-k felső FET meghajtása bootstrap és szinteltolás segítségével működik, így ha túl meredekek a U(t) görbék, nagy a dU/dt, akkor történhetnek problémák. A TEXAS és egyéb gyártók trafós meghajtásai ezen segítenek (más problémát behozva).

Szekunder: 2 menet + 10cm kivezetés kb. 0,79m/116mm2=0,000122 ohm
Munkakábel: 2x 40cm/35mm2 = 0,000408 ohm
Pontozóelektródák: 2x D4mm/L20mm = 0,0000569 ohm

Acélszalag két pontban kb. 0,01 ohm
Átmeneti ellenállás a pontozásnál: kb. 0,025 ohm

Az átmeneti ellenállás a legnehezebb becsülni, mert legfőképp az erőtől függ, de az anyagminőségtől és a találkozástól is.

Ezek alapján minimum egy nagyságrenddel, de akár kettővel is kisebb a vezetékezés ellenállása mint az akkucellán az a pár milliméter, vagyis elméletben nem éri meg kínlódni a maximális keresztmetszetű szekunder elkészítésével.

A menetszám viszont annál inkább számít, úgy rémlik kb. 260 menetes a mikrosütő primer. Ebből 1,77V lesz a szekunder 2 menetnél, ez viszont csak 50A. Valószínűleg még kisebb az acéllemezek ellenállása, de ha hasonlóval számolunk 12V-os autóakkuval (+10mohm belső ellenállás), akkor az már 260A körül van. Ennyivel alulmaradna a trafós pontozás?
Nekem úgy tűnik, hogy a 3-4 menet sokkal jobb lenne, ez még nem az a határ, ahol a szekunder ellenállás saját magát korlátozná.

Szia,
Én is a trafósat preferálom inkább!
Most egy 1000VA-es trafóst használok 2 éve már, 2menettel (3V) és 116mm2-es szekunderrel, 35mm2-es, 40cm-es munkakábelekkel. Elég jól működik, szinte nem is melegszik.

Szia!
Most kezdtem el ismerkedni a témával, te próbáltad a trafós és a törpefeszültségen kapcsolt nagy áramú módszert is. Eredményben ugyanazt tudják?

Nekem a trafó szimpatikusabb ha nem kell más hozzá, mint egy ilyen vezérlő: NY-D01
Próbáltál más menetszámokat és feszültségeket is? Milyen áttétel az ideális? Mikrosütő trafónál 2-3-4 menet?
Nem rántja meg túlságosan a hálózatot és veri le a kismegszakítót?

Majkimester, Composit, Csjoki!
Minden felvetésetek helytálló, és előrébb vinne, olyanná tenné a trafót mintha egy állítható toroid lenne (van már leválasztóval kombinált állítható toroidos tápegységem). De nem ezt a célt akartam eredetileg elérni, hanem hogy széles körben tudjak -üzemszerű állapotot utánozva- táplálni trafós készülékeket, akár a tesztelés élesztés során, akár javításkor (ha felmerül a trafóhiba). Eddig a polcon keresgéltem valamilyen közelítőleg alkalmas trafót, de ez részben több trafót, részben kisebb találati esélyt jelentett. Ez a mostani próbálkozás egyetlen (célzottan kialakított) trafóval igyekszik kiváltani a korábbi folyamatot.
Itt az is bőven beleférne, ha csak egy közönséges sorkapocsra hoznék ki minden tekercsvéget, aztán az igények szerint összedrótoznám a kívánt feszültségeket. De ha már babrálok vele, akkor mégis csak jó lenne egy „kicsit” kezelhetőbbé tenni, de a javasolt vezérelt relés megoldás (azzal együtt, hogy biztosan nagyon praktikus lenne) túlzó komplikáció az elvárt feladathoz képest.
Reggeli ébredéskor bevillant egy réges-régi kép a gyerekkoromból, ahol egy teherautó szervízben használt akkumulátor töltőt láttam. Ezen a mellékelt ábrához hasonló, csak sokkal nagyobb lemezes átkötések voltak. Volt ott kétállású választó, de volt középen egy körben elhelyezett forgó megoldás is, ami egy forgókapcsolót valósított meg. Azt már nem tudom mit lehetett kapcsolgatni ezekkel, de vélhetően azóta is működik, ha még használatban van (saját régi akkumulátor töltőmön is van ilyen megoldás).
Ha ezt választom, akkor úgy kell méretezni a mozgó lemezt és a csavarok távolságát, hogy váltáskor ne tudja zárni a két felső pontot, illetve a megérinthetőségen kell még lamentálnom, de a 62 V még nem a durván életveszélyes feszültség, illetve az éppen táplált készülékben is babrálok, tehát elvárható a körültekintés.

Ó te szegényke ezt nem tudtuk.
én akkor is variálnék még egy sort, ha a tápfeladója kapcsolóüzemű belül- Ez elég valószímű,ma már smmib se tesznek hagyományos trafós tápot.

Énnekem a BLDC motoros keringetőszivattyúm 265V DC-ről megy, egy ilyennel tápolva 8. éve.

Bővebben: Link

Igyekeztem pontosan leírni az egyébként nagyon egyszerű mérést.
Nem számoltam semmit, ábrázoltam az eredményeket, és arra számítottam, hogy lesz egy töréspont, vagy legalább egy kis jellegváltozás a diagramon, de nem tudtam ilyet felfedezni.
Ebből arra következtettem, hogy a módszer nem hozza a várt eredményt, nem tudtam belőle megállapítani a gerjesztést, és az ismert primer menetszámot sem láttam benne igazolódni.
Segítesz egy linkkel, hol találom a trafós leírásodat?

De szeretnék már látni egy alapos trafós cikket itten, hiteles forrásból.

Nos miközben keresgéltem a neten megtaláltam a videót amiből a képkivágást betetted:
Build a beautiful induction soldering iron
Azért belinkelhetted volna a videót, egyszerűbb lett volna tippelgetnünk.
Így már egyértelműen működik, mert a bácsi amit épített az egy kisebb teljesítményű indukciós hevítőként is működik. Szóval nem trafós páka, azzal továbbra sem működik.
Hősugárzás, nos igen, az is valami, igaz mire akkora hő sugárzódik le, hogy akár csak egy kicsit is megmelegedjen valami ekkora távolságból mint a képen van addigra egy hagyományos pillanatpáka már rég lángokban áll.

Ez valamilyen trafós szemét triakos fázishasítással a primer oldalon. A villogó LED egyértelműen mutatja, hogy 50Hz-es trafós, a legújabb cseh pákában is LED van, villog az is, hogy rossz nézni. A suliban annó bele is műtöttünk az összesbe egy kis puffer kondit utána már nem villogott.

YATO YT-82451

Másik témában felmerült, hogy létezik olyan pillanatpáka (forrasztópisztoly), ami nem sima hálózati trafós, hanem valamilyen kapcsolóüzemű megoldás van benne.
Erre keresve akadt meg a szemem ezen. Persze egyetlen hangot sem írnak a belsejéről, ezért videókat is kerestem hozzá, viszont ott sem találtam szétszedést. Mégis van néhány támpontom, ami alapján felmerült, hogy ez lenne az a bizonyos trafó nélküli páka.
- A 200 W és a méret nehezen férne össze.
- Állítható a hőmérséklet (ami akár a trafó előtti feszültség változtatását is jelentheti, de ezt a részletet sem tudjuk).
- A videókon a benne lévő világítást célzó LED jól láthatóan villog (persze itt is lehetséges, hogy éppen az 50 Hz-es trafó okozza a villogást).
Tudja valaki ez a páka az, amiben kapcsolóüzemű (rezonáns) tápegység van?
Ha nem ez az, akkor tudni annak a típusát, gyártóját?

Hehe.
Bennem nem merült fel félrevezetés. Inkább van szó arról, hogy az én tudásom korlátozott a témában. Noha ránézve egy áramkörre meg tudom különböztetni a főbb részegységeket egymástól, de azok pontos összefüggését kiszámolni-átlátni nem tudom. Egy kapcsolási rajzon is, arra rá tudok mutatni, hogy ő egy trafó akar lenni, vagy épp egy kondenzátor,... Aztán, hogy ott miképp "mozognak a fogaskerekek", hogy x legyen a végeredmény már csak józan paraszti ésszel következtetni tudok.
Ergó a józan paraszti ész, a saját tapasztalat ledominálja a lexikális tudásomat. Ti többet tudtok meglátni, kiolvasni belőle, mint én.

Az én megközelítésemből:

A:
Milyen lehetett az eredti trafó? Jó lenne a gyári állapotot követni, de egyenlőre nem találni pontos, erre a konkrét típusra jellemző adatot.
B:
Ok, működött 2x12V-ról, akkor menjen tovább ennyiről. De! Tényleg, nem pici az a trafó, ami benne volt? Olyan 80VA körül lehetett.? Ezért melegedhetett el a belseje és kezdtek kóborolni a szikrák benne? Itt újra érvénybe lép az "A" pont.
illetve akkor tegyek bele erősebb 2x12V trafót? mekkorát? okozhatok vele gondot? A Fizikális méret is korlátoz. 9,5x5cm maximum. (Képek alapján pont ekkora az eredeti trafó is) Itt gondolom van egy tól-ig teljesítménykorlát, amit a gyártónak is követnie kellett.
C:
Vannak arra utaló jelek, hogy nagyobb tápfeszre tervezték az alap konstrukciót, de csak kis tápot adtak neki. Van erre logikus magyarázat. De lehet az is, hogy a műszerész aki már cserélte, az eredetinél kisebbet tett bele és tényleg magasabb lenne az eredeti tápfesz? A teljesítmény biztosan. Ismét az "A" pont lép érvénybe.
Ha nagyobb, akkor mekkora? Ezesetben a fizikai méretkorlátot átlépve külsőről kéne megoldani. A gyártónak is ez volt a megoldása. Itt legalább sejthető, hogy 2x22V megy be. De itt is van kérdés. Képes az áramkör minden résztvevője alkalmazkodni a nagyobb tápfeszhez?
Ehhez csatolok egymás mellé két képet. Egyik a saját (Obelisk 3) másik a külső trafós (Obelisk X3) Letöltött képe. Leszámítva a két nagyobb kondit, azért van ott pár apróbb változtatás az erősítő panelen. Hozzá teszem képek alapján. Kapcsrajzot konkrétan erről nem találtam. 1-esről igen, X3-ról is, az újabb már HEED Obelisk néven futó változatról is van a neten adat. (200VA)

De az is lehet, hogy csak én gondolom túl a dolgot?
Alkotó: le a kalappal, valóban szép építés. Én azért nagyon nem ezen a szinten tartok.
Szerencsére ez az áramkor teljesen néma. Jó hanganyaggal megtámogatva, a hallgatóságom elsők között szokta megjegyezni, hogy ahol csend van a zenében, ott tökéletes még a csend is. Olyannyira, hogy a felvételen hallani azt is, ahogy a stúdióban a zenész mozdul és a pullóvere súrlódik, miközben a pl: trombitát a szájához emeli.

Sony hcd-h6800 lejátszási hiba

Sziasztok!

Szeretnék segítséget kérni, egy Sony MHC-6800-as hifi rendszer cd lejátszójának javításában. A probléma az, hogy nehezen olvassa be a cd-t, és akadozva játsza csak le, ugrál időnként a számok között, leakad, minuszba számol, ilyesmi. Kicseréltem benne az olvasófejet (kss-240a aliról), de a lejátszás semmit nem változott, a TOC-ot viszont viszonylag magabiztosan olvassa. Táp részen néhany kondi fojt, kicserélgettem mindet a trafós panelon, de ettől se változott. Spindle motor amikor próbálkozik sok sebességgel, az a vfd kijelzőn kissé méglátszik, de nem igazán látom át a rajzon se, hogy melyik tápág mihez tartozik. Van valami tipp, hogy merre keresgéljek? Service manual van, de hibakeresés nincs bent. Melyik ábrakat lenne érdemes szkóppal lecsekkolni?

Szia VIM!


Azonos panel megy beléjük. Van amibe még a régi IRIS 1.0 is jó (a nagy trafós).



Egy komplett Renova Star kazánról van szó. A tulaj vett bele másik panelt, azzal meg a kazán.
Hozzáférek a kazánhoz, így a hibásat illetve ami van pár ilyen panelem amik nem a tipikus problémákkal azokat jó lenne megjavítani meg letesztelni.

Van olyan ami úgy állt meg egy idő után piros villogással, hogy a turbó ment benne, újraindítva ok egy darabig.
Van egy másik olyan ami van amikor megy aztán kiáll piros villogásra egy idő után. Ha ilyen állapotban kapom el és újraindítom akkor a turbóteszten turbó indítás után 5 mp-vel kiéll villogásra.
Ez utóbbi lehet azt jelenti, hogy presszosztátot nem látja néha. Próbáltam revengelni a kapcsolási rajzot, látszik is, hogy meg van bonyolítva, szóval lehet onnan jön a baj, de ez persze nem biztos, ezért lenne jó ha egy kijelzőt lehetne rá tenni.

Lehet az lesz a vége tényleg, hogy építek ehhez is padot, csak gondoltam hasznos lenne egy olyan kijelzőt csinálni amit minden ilyen panelre rá lehet dugni.

Toroid kézi tekercselésre

Sziasztok!
Nem dicsekvésnek, hanem elrettentésnek tettem fel ezt a pár képet. Egy Alesis aktív monitor hangsugárzó pár kapcsitápja tervezési hiba miatt visszatérő vendég nálam. Legalább 6 párat javítottam már, de elfogott a türelmem a folyton tönkremenő kapcsitáppal. A mostani, kap egy toroid trafós tápot. Vettem két trafót, természetesen a szekundert leszedtem és kapott egy feszültség én megfelelőt. De csak perverzek csináljanak ilyet, mert nem embernek való dolog.

Én ma lemezeltem be a transzformátort. Este talán már tudok mérni is feszültségeket. Annyi, hogy nekem vannak rajta gyári megcsapolások a primer tekercsen és valószínűleg fog kapni egy vagy akár két fokozat kapcsolót is és ez mellé még egy tirisztoros egyenirányítót a szekunder oldalra. Azért döntöttem a tirisztorok mellett mert van belőle egy kosárral és egyszerűen mindig elfog a sajnálat ha mellőzük vagy éppen én mellőzöm a régi technikát. Annak idején valakik megalkották sok pénzt és energiát fektettek beléjük aztán idővel meg kidobáljuk őket. Ezt valahogyan nehezen tudom megemészteni. Ezért fogtam ebbe bele. Anno mikor még volt lakatos műhelyem akkor volt például két Kempomig 4000-es gépem ( az egyik sima trafós volt) és nagyon tetszettek akkor. No hát ezen emlékeim alapján tervezem most a kis egyfázisú MIG gépet csak kicsiben. Karcsú kicsi és keskeny alakja lesz a doboznak és az huzaltoló egység külön lesz a tetejére téve mint a "nagyoknál" és leemelhető. Természetesen a huzaldob méret is csak max. 5 kg-os de hát ettől lesz számomra szép design valamint a festés is lök rajta. Tudom ettől nem fog jobban hegeszteni meg olcsón lehet inverterest venni de hát a nosztalgia érzése is egy szempont.