Kettő primerje sorosan, szekundere párhuzamosan.
A harmadik meg szekundere felől megtáplálva.
Butaságnak hangzik, de komolyan gondolom (próbát megér).

Telefon töltő

400 V-os környezetbe (nincs nulla) kellene üzemeltetnem időzítőt. Táp lehetőség DC 24 - 48V, AC 24 - 260 V. Az egyik típusnak minimális az áramfelvétele 230 V-ról, jóformán nem mérhető. Gyanítom, 2 fix állapotú relécskét működtet, mert nagyon kevés a feszültség és áram, amit rá lehet bízni. A másiknak az áramfelvétele 19 mA 230 V-ról. Kapcsolásnál nem változik az árama, viszont a relé érintkezőjére 250V AC 8 A-t írnak.
Honnan szedjek - vegyek ilyen pici 400/230 V-os trafót, vagy 400/bármi az adott értéken belül. Előszedtem régi telefon töltőket. Nokia trafós, 3,7V 355 mA-es van 3 is. Terheletlen kimenő feszültség 8,..V. Nincs pufferkondi. Gondoltam, sorbakötök két primert, szekundert és feszültségkétszerezővel kiad DC >24 V-ot. A képen az adataik.
Melyik fog hamarabb leégni? (egyik se, mert a töltéshez képest minimális terhelést kap )
Persze az időzítő mellé is kell egy másik relé, ami két sorbakapcsolt érintkezőjével a 400 V-ot kapcsolja, de azt is el fogja bírni a kétszerező.

Innentől érdemes kétfelé menni. Mármint hallgatós vagy hangfalas üzemről beszélünk.
Anélkül, hogy bárkiről vélekednék, vagy bárkit befolyásolni akarnék...
A trafós megoldás előnye, hogy az erősítő külön egység. Vagyis az erősítő cseréjével hallható az adott erősítő hatása a hangzásra. Tapasztalataim szerint fejhallgatós üzemmódban mivel mindent hallani, egy RIAA korrektor térre gyakorolt hatása legalább annyit számít, mint maga a korrekció milyensége. Vagyis az adott eszköz kivitelezése utalhat az elvárható hangzásra. Esetemben az utoljára felújított régi kapcsolású korrektorom sokkal jobb teret nyújt a régebbi kivitelezésűnél. Ez alapvetően duál monó, paneltől elszigetelt változat volt. Ránézve a képen látható készülékről nemigen lehet elmondani. Rögtön az egyszem cső sokat elárul. Mivel ez is egy erősítőfajta, így az ilyen irányú hatása is az adott rendszerre hatással van. Persze mindenkinek lehet sajátos hozzáállása ehhez.

Az ízlés magánügy, a rendszerelképzelés az informáltsághoz tartozó, adódó minőséget jelent. És az egésznek komoly meghatározója az erre szánt ráfordítás. Digitális üzemmódban én a HDMI- USB adapter, és a jól megépített DAC I2s+USB-n vélem maximumnak. Persze jó felvétel esetén. Analógban, elsősorban helyigény miatt az LP-s megoldást tartom megfelelőnek a saját helyzetem szerint. Gyári készülékekkel nem foglalkozom. Vagy a használhatóságuk miatt, vagy az áruk megfizethetetlensége okán.

Szia! Előszeretettel használok régi trafós telefon telefontöltőt. Azoknak 8-12 V az üresjárati feszültsége. Mellékelem a fogadó panelt. Ami igazán lényeges az a modul tápcsatlakozásánál elhelyezett 10 µF kondi.

JVC GR C1 kamera probléma

Sziasztok, "ha a megpihenni vágyó pákásnak nincs problémája csinál magának" jeligére az alábbiakban szeretnék segítséget tanácsot kérni tőletek.
Szert tettem egy JVC GR C1 kamerára kb. fél éve. Alapvetően működött némi mechanika zsírozás után. Az akku persze nem volt már jó, ezért a mellékelt kép szerinti megoldást megcsináltam, nagyon vártam már hogy teljes funkcionalitású legyen. Sajnos elkapkodva a dolgot a kereső csatlakozóra kötöttem a video/hang kimenetet. Egy darabig működött, de nem volt hang (persze mert a keresőn nincs hang kimenet) akkor rákötöttem egy másik TV re. Azután jöttem rá, hogy máshol van az A/V kimenet. Utána már kép nem volt csak hang és leállt a kamera kb. 5 másodperc után.
Jelenség:
- Kamera bekapcsol teker, de a gyorstekerés is lassabb lett mint normál állapotban
- Elindul a lejátszás hang van de leáll és kikapcsol a gép 5 mp után
- Keresőben nincs kép
- Motoros zoom nem működik
- Felvétel a rec gombbal elindul, de csak villog, motor szalag megy, rec-pause nem működik, kazetta megy. Visszajátszva másik videón: nem vett fel semmit.
Annyit kiderítettem, hogy sem az A/V kimenet sem a kereső kimenet 8V ágon nincs feszültség (Connector(ok) 3as lába ld. rajz).
Videókat megnézve, elég macerás szétszedni (ellenségemnek sem kívánom...). Arra gyanakszom, hogy a CP (Circuit protector) 1-5 valamelyike mehetett el. De ha esetleg IC az szinte beszerezhetetlen.
Ha esetleg valaki ismeri ezt a típust tudna nekem tanácsot adni?, Rendeltem CP-ket, ami 600mA a SM szerint.
De szívem szerint, akkor állnék neki, csak ha nagyobb, mint 50%, hogy ez lehet a hiba, aki már tapasztalt ehhez hasonlót esetleg megírja nekem? Jó lenne feléleszteni persze, nagyon retró feeling. Köszönöm!

Köszönöm, de van. retró, bár újabb típus, vajsárgában, 2 kW-os. Néha rásegítek vele, ha huzamosan távol vagyok és temperálni kell.

Ha még nem sok a trafós témából, akkor amint említetted is, a gyártási folyamat sem ideális. Hogy is feszül a huzal egy toroid tekercselés folyamán? Vagy belóg, utána persze ránt egyet, vagy nem lóg be, de feszüléskor bevág ahol csak tud.
Vettem néhány toroid trafót olcsón. Úgy lóg benne a huzal, hogy hallani a zizgést. Ezt valami cég rendelte a "Letkés" cégtől, de maradt néhány darab, így olcsón hozzám került. A vas jó, a tekercselés pocsék. Nyilván át lesz tekerve, de amint említettem, 500W alatt egy rémálom. Ezek meg kisebbek.
Említetted a kapcsitápot. Nyilván ott azért lehet vigyázni arra a pár menetre. Azt a méteres huzaldarabot akár kaptonszalagba is lehet fogni, mint valami hot-dogot. Így tekertünk régebben oszcilloszkóp fűtőtekercset.
Viszont az olvasatokból az áll össze, hogy maga az erősítő földelt kimenetű. Bár nem láttam a kapcsolást, ez jött le a morzsákból. Nos, nem itt a tápegység szekunderét nem lehet hidegíteni a GND-hez, mert annak lebegnie kell. A problémára nem térnék ki, az szerintem egyértelmű. Nem is a P/S kapacitás a gond, hanem a gyors nagy meredekségű jelváltozás.
A labortápról való teszt viszont azt sugallja, hogy ez már nem a földelt kimenetű kapcsolás. Akkor viszont nem szóltam.

Vegyél klasszikus nehéz trafósat börzén.

OK köszi, Az ISD kimenetén valami " PWM "szerű jel van, Persze a földre nem vittem le.
Most még két külön tápról próbálom, de mára már feladom. ( egy arduinós fórumon trafós leválasztást ajánlanak , de nekem nincs ilyenem )
Köszi : pittyu

trafós illesztésnél nem jelent problémát a trafó viszonylag alacsony be és ki-meneti impedanciája? Azt gondolnám, jelentősen megterheli a forrás készüléket. Mondjuk egy hangszedőnek akár még jót is tehet, de egyéb vonali-kiemetnél nem túlzó egy ilyen terhelés?

trafós tápról használom, de ez a trafó még néhány más dolgot is táplál egyidejűleg. Elég sok más elektronika van körülötte. Egy ideje van olyan problémám vele, hogy az LCD csak valami katyvaszt mutat. Szerintem valami bezavarhat, vagy lehet valahol egy hibás kontakt, de ez nem a táp hibája.
Általánosságban meg vagyok vele elégedve, szeretem használni.

Tudod ezzel az a baj hogy sehol sem közlik a júzerekkel hogy csak kettős szigetelésű készülék lehet.
A másik probléma az hogy mi van a studió pc-kel amiknél kerülhet a gép utánn szinte bármiféle berendezés. Következő az hogy szinte bármiféle pa erősítőt megnézve szinte mind egytől-egyig földelt készülék. Tudnék még akár száz okot is felsorolni hogy miért problémás ez a dolog de szerintem egyértelmű.
Ami viszont érdekesebb hogy rack szekrényen belül ahol földelt erősítők és a crossover is földelt és ezek a lemezszekrényen keresztül is össze vannak kötve és a belső röfin belül is földelésen vannak ami nem is lenne baj amíg a jelútban nincs összekötés. It lépne be a trafós leválasztás hogy a jelföldek ne kapcsolódjanak és ne legyen földhurok (a szimmetrikus/asszimetrikust most nem nézzük).

Számítógép program

Keresek egy nagyon régi számítógépes programot. Kb 30-35 ével ezelőtt találkoztam vele(basszus de régen) és egy teknőst kellett irányítani és rajzolni lehetett vele. Persze angolul. Esetleg valakinek ismerős lehet ez a program megvan még? Némi retró hangulat jött rám egy jó adag nosztalgiával.

A kapcsolás, fizikai kilakaítás ismerete hiányában nehéz további konkrétumot mondani. Könnyen lehet, hogy egy láb optocsatolós leválasztása is már megoldaná a gondot.Újraindítod a kontrollert, kézzel.

Valami zajra gondolok én is, szerintem ez a hálózatról jöhet be. Boren és por reset be van kapcsolva, egész nap elmegy, reggelre a kismanó mégis megbolondítja. Egyébként sima trafós tápon van, 7805-tel és úgy gondolom megfelelően kondizva. Nem tudom esetleg a hálózaton lévő bojler vezérlőjel okozhat-e ilyet? bár az tudtommal valamikor nappal is kapcsol, jelen esetben viszont csak éjjel bolondul meg mindig, reggelre produkálja a hibát. Ezért gondoltam a watchdog timer resetre, csak ezt még nem tudom, hogy kell használni. Érdekes, hogy ha szigetelt csavarhúzóval egy pillanatra a mclr lábhoz érek, a hiba megszűnik és megint ketyeg egész nap hibátlanul. Esetleg megoldás lehet az is, a az mclr lábat bemenetként definiálom? mi történik ilyenkor...

Nagyon szépen köszönjük, elmentettem!
A replika is érdekelne, mindent mentek

A csavaros gyertyatartó formát egyszer megpróbálom lemodellezni gyakorlásképpen.

Ötletes ez a trafós megoldás is!

Nálam rossz porszívóból kimentett triakos fordulatszám szabályozó intézi a fényerő csökkentést, vagy néha távirányítható konnektorra dugom rá, ez szintén triakos.
De van egy kontakta érintős fényerő szabályozó is

A végfok erősítését nem bántanám ha most jó. Kell elé az előerősítő.

A trafós dolog az mindig valahogy visszatérő probléma, mert ami jó az rossz, de fordítva is igaz.
A tekercselt-vágott mag nagyon jól kezelhető, szeretem mint kísérleti alany, percek alatt lehet módosítani. Csak a légrésre nagyon kényes, magas az üresjárási áramfelvétele, búghat, meg a szórása is elég nagy.
A lemezelt trafót meg nem szeretem szétszedni. A toroid az a legjobb lenne, csak csintalan. Elméletileg sem lehet úgy tekercselni, hogy szépen menet-menet legyen. Ráadásul a huzalon keresztül nehezedik az egész trafó a szerelőlapra. Egyedileg viszont lehet szép lassan úgy tekerni (fűzni), hogy a szigetelő fóliát a huzallal együtt tesszük a menetek közé. Ez nyilván 100 menet alatti kivitelnél lehet megoldás, azaz valóban kW feletti trafónál oldható meg. Kisebbeknél borzalmas. Nem kívánom senkinek még büntetésből sem.

Idén a HiFi Show-n, a retró sarokban volt kettő. Érdeklődésemre a gazda elmondta, hogy ez egy olasz hangfal pár, nem szól igazán jól, ezért nem is volt sikeres. Működött, felhangosította, hallgathattam.

Izzók rejtélyes kiégése hagyományos fényfüzérben

Sziasztok!

Szert tettem egy klasszikus, sorbakötött izzós karácsonyi fényfüzérre, ami nem működik. 60 db-os, négyféle színű izzók vannak benne.

Már eleve picit a teljes szakadást is furcsállom, mert emlékeim szerint ezeknél ha egy izzó ki is égett, a soros kötés ellenére a többi tovább működött, mert van valami áthidaló elem az izzókon belül, ami ilyenkor átveszi a vezetést. (Pont azért, hogy látható legyen, melyiket kell kicserélni, ill. a sok sorba kötött izzó miatt rövidebb távon a többi simán elbírta a megoszló többlet-terhelést.)

Na most a feladatot gyorsítandó úgy akartam nekiállni, hogy a középső izzót kiveszem, és multiméterrel ellenállást mérek - amerre nincs semmi vezetőképesség, utána azt a szakaszt szintén felezem, és így tovább. De egyik irányba sem mutatott semmit a műszer..

Akkor megnéztem a kivett izzót, amin kb. 2 ohmot mértem. Ezt kicsit kevésnek éreztem, de végülis hidegen akár jó is lehetne.. Gyors számolással, ha 60 db-os, akkor valahol 3,8V-nál lehet az üzemi feszültség. Rákapcsoltam egy 3V-os állásba tett adaptert a kivett izzóra: semmi fény. Újra mérés: most már szakadt...

Itt jön az, amit mondhatni elszúrtam: a fenti adapteres próbát elvégeztem még másik két db izzón, amik közvetlenül kivétel után még nem szakadást mutattak. A próba után (a harmadikhoz már levettem 1,5V-ra az adaptert..) mindegyik megszakadt, pillanatnyi felvillanás sem volt.

Szóval így most már legalább 5 db halott izzóm van a sorból - tekintve, hogy újonnan olcsón kapni rég nem lehet, csak "retró ritkaság áron" másodkézből, ez így gazdasági totálkár.

Az viszont érdekelne, hogy mit gondoltam rosszul a külső tápegységes próbánál?
Illetve már az alapállapothoz: elképzelhető-e olyan hibaok, ami sok sorbakötött izzó egyidejű megszakadását okozza? (Még nagy túlfeszültségnél - pl. villámcsapás, vagy 110V-os eszköz bedugása hazai konnektorba - is sántít, hogy ne egy gyenge ponton szakadjon meg az áramkör, hanem több helyen egyszerre.)

Csak érdekességképpen: komolyabb tápokban, jobb D osztályú erősítőkben egyre gyakoribb, hogy sok feladatot mikrovezérlőre bíznak. Ez tovább nehezíti a lemásolást is hiszen szoftvert is kell készíteni rá, és a működés pontos ismerete nélkül tulajdonképpen végig kell járni a fejlesztés lépcsőit is a szoftver megírásához. Pl. egy kapcsolóüzemű tápban a lágyindítás, hibakezelés, a PFC, és a konkrét táp részek összefüggő vezérlése, az átlag és csúcs teljesítmények figyelése, limitálása, hőmérsékletek mérése, védelmek, sokrétű feladatot jelentenek. Ezeket ma már jóval kevesebb alkatrész mikrovezérlővel megoldani. Ugyanakkor ügyes dolog ha a tápra csak rádugok egy programozó egységet, és abban állítom be a paramétereit az adott feladathoz, pl. kimenő feszültség, csúcsáram limit, RMS limit, PFC feszültség, szabályzási tartalék, lágyindítás ideje, felfutása, hőmérséklet küszöb, ventillátor vezérlés, stb... A most készülő erősítőben is lesz clip jelzés, áramlimit jelzés, standby/némítás vezérlés. Az analóg feeling megtartása miatt ugyanakkor valószínűleg toroid trafós tápja lesz (és nem kapcsolóüzemű). bár felmerült hogy kacsolóüzemű tápot kapjon, de akkor azzal az erővel a végfok is lehetne kapcsolóüzemű...

Korábban volt hasonló, fénycső armatúra szerű kivitelben. 96 W-osnak reklámozták. Eleinte 1000.- fölött, később már 600.- körül is lehetett kapni. Több hazai hirdető oldal is nyomatta. Nem volt védővezetéke. A hosszú alulemezre szigetelőre felgőzőlt rézre ültették a LED-eket. A szintén fém tartón kis felhajtott sorjás fülek alá csúsztatták be a lemezt. Elég volt egy villám okozta impulzus a hálózaton, egész sorokat lehetett kidobni. Persze, mert földelt vas szerkezetre szerelték.
"-Meg lehet javítani? -Ezt? Soha. "
Pedig trafós volt a tápja. Simán átvitte a fázist. Ha a leválasztás meg lett volna, jó.

Ahogy többen, én sem javasolnám tápegységben felhasználni!
retró erősítőbe kipróbálhatnád, sok kapcsolás van hozzá.

Feltettem a szkópképeket, egyértelmű az áramcsúcs és az effektív érték is. Az akkus ponthegesztő minden pontozás után kiír egy áramértéket, ez jellemzően 650-700A közötti. A trafós 700-900A effektívet tudott.
Az akkuson a jó beállítás 5-10ms, de tud kettő gyors egymás utáni áramimpulzust is. A rövidebb idő azt jelentené, hogy a bevitt energia is kevesebb, szóval nem értem.
Az akkutest biztos hogy gyorsabban elvezeti a hőt, belül elektrolittal van feltöltve és a felület is sokkal nagyobb. Lehet hogy azt kellene kikísérletezni, hogy sokkal hegyesebb legyen az elektróda, úgy még nagyobb lesz a helyi áramsűrűség, cserébe egy cellán minimum 4-5 pár apró pont biztosítsa az áramvezetést.

Egyébként meg az EVE-nek van olyan 40135-ös csavarkivezetéses cellája, ami 4000 ciklust bír és fajlagosan ugyan annyiba kerül a Wh mint egy Samsung E35 li-ion pack. Majdnem rendeltem, de az elképzelt kapacitás pont 48V esetén problémás, ezért először egy 48/60/72V motorvezérlőt kell kiválasztani hozzá, aztán a végleges cellaszámot amit BMS szempontból is meg lehet oldani. Biztos hogy kizárólag csavaroznék, ha van rá mód. A villanyszerelés meg a saruzás amúgy is jobban megy...

Nekem kezd az a gyanúm lenni, hogy a mikró trafó a ludas, mert ha jól tudom, alulméretezett alapból,
és kevés a primer menetszám is. Sőt, még azt is el tudom képzelni, hogy lehet nem is réz tekercs, hanem alu. Bár a végére a saru az forrasztva van elvileg, de fene tudja. láttam már rézzel "futtatott" alu drótot is. Mondjuk az eredeti nagyfesz szekunder is az volt, bár az lehet csak lakkozott volt rézzel se volt futtatva...

Ha megnéz az ember egy gyári trafós pontozót, abban sincs nagyobb transzformátor. Mondjuk egy szkóp ábrát szívesen megnéznék egy olyannak a kimenetéről, de eddig sehol nem találtam.
Yt-n is akinek írtam ez ügyben, hogy készítsen már egy ábrát a kimeneti jelalakról, szkóp híján ugye nem tudott.

Az összenyomásról csak annyit, hogy az inkább akkor szükséges, ha egymással szemben vannak az elektródák, meg vastagabb az anyag. Az ilyen vékony lemeznél 0.1-0.2mm nem annyira érzékeny rá, csak legyen kontakt. Az ilyen lemez anyag gyakorlatilag teljes keresztmetszetben olvad, legalább is kellene. Itt inkább az a probléma, hogy az alátámasztásnak használt cella kupak nem olvad, feltételezem kevés áram hatol be, és nagy százalékban inkább csak a szalagon keresztül halad.

A pontozó csúcs meg kb annyira egyforma, amennyire egyformára tudtam köszörülni.
De láthatóan nagy különbség nincs köztük.

Ui.: Sőt, egyik videóban már olyat is láttam, hogy a gyári trafós is csak a nikkelezett vasra jó,
"fél gázon", a 0.1 mm nikkelre "maxi gázon" de a 0.2 nikkelt már az sem viszi...
Aki tesztelte a 0.2-es nikkellel, kb hasonló volt a problémája, hogy nem olvadt be rendesen,
és könnyen leszakadt, már-már a cella saját súlyától is.

Eltérő nyomóerő? Nem elég tiszta felület? Lehet, hogy az egyik oldalon a rugó nem ugyanolyan erős?
Az a kiszakadás elég biztató, stabilan jó a kötés. De mint írtam a másik topicban valamiért ég és föld a DC pontozás és a trafós között a különbség még kisebb áram és rövidebb idő mellett is jobb eredményt ad, ráadásul nem kell hozzá nagy nyomás szinte elég hozzáérinteni kézzel.
Az elektróda anyag is különleges lehet, mert semmilyen ragadás nincs utána. Lehet hogy megérte nekik a berilliumos cuccot adni mellé ilyen kis mennyiségben, épphogy csak egy cserélhető menetes csúcs.

A FET még nem is nagyon melegedett. A fickó azt mondta 50C fokos. Érdemes lehet kombinálni az analóg trafós tápegységet Step-Down tápegységekkel? A Hestorban készen is vannak Step-Down áramkörök, de megépíteni sem túl bonyolult. Érdemesség alatt a zaj problémát értem. Esetleg lehetne velük kisebb zajt elérni, mint egy full kapcsolóüzeművel?

Rádiómúzeum Tardos

Sziasztok!
Nemrégiben Tardoson jártam és megnéztem a rádiómúzeumot. Tarnóczy András bácsi saját gyűjteménye, büszkesége! Nagyon kellemes séta volt a régi készülékek között. Mindegyik rádió működik kérésre meghallgatható. Saját kezűleg javította meg őket és tartja mai napig karban. Elképesztő hozzáértéssel és rengeteg történettet mesél a készülékekről. Ami az apropója, hogy írok az az, hogy 1925 december elsején volt az első rádióadás Magyarországon. Egész pontosan 100 éve! András bácsi megígérte, hogy aki december elsején jön meglátogatni a múzeumot azt pezsgővel várja!
90 éves de csodálatos ismeretek tulajdonosa. Talán meg lehetne szervezni egy látogatást arra a napra, a retró kedvelőknek szerintem kötelező program. Persze nem a potya pezsgő miatt, ha elég sokan lennénk viszünk magunkkal, ne terheljük a pénztárcáját. Egyébként is a gesztus a lényeg! Én megpróbálom szabaddá tenni magam.
Egy cikk a múzeumról.
Szívem szerint minden topikba betenném, hogy minél több elektronika kedvelőhöz eljusson! A szabályok miatt ezt tartottam a legmegfelelőbbnek.
Üdv: Gábor

A Rigol DHO800 külső tápegységes, nagy zavarsugárzó ez a tápegység ami bizonyos eltérítéseknél jócskán benne van a jelben a képernyőn. Viszont külső 12V -ról is táplálható így másik pld.: trafós tápegységről ami nem sugároz, vagy akkuról is akkor is jó és földfüggetlen, de 3.5A a fogyasztása, tehát izmos akku kell. Nekem volt, megváltam tőle az erős zavarsugárzás miatt.

Ha megnézed, azt megköszönöm.

Egyébként ez egy retró villanyzongora (szintetizátornak nem mondanám, 1 poti a hangszín, 1 a vibrátó. Viszont tán 4 oktáv (és dögnehéz). Aránylag szép állapotban van, szívem szerint nem hekkelném meg egy IEC aljrattal.

Meg kb. kismillió csavar fogja össze, úgyhogy bejátszik a lustafaktor is.

Ingyen elvihető mindenféle

Sziasztok!

Dunakesziről elvihető egy halom lim-lom a most következő héten, jövő hétvégéig ami marad megy a hulladékudvarba.
Tételesen:
1) hanszórók, működnek, van SAL, Orion HS280, meg valami videoton
2) PC maradékok, legutóbb működött, valami core 2 duo volt azthiszem, vargáné és társa táp
3) Rossija lemezlejátszó. Erősítő része működött, kontakthibákkal, lemezlejászóban azt hiszem nincsen tű
4) retró szerelvenyek, konnekterok, villanykapcsolók, dugók, égők (vegyes, bontott állapotban)
5) mindenféle BEAG/EAG kimenő trafók (azért vettem hogy attekerjem őket 8 Ohm kimenetűre de sose lesz nekem arra időm

Képenként egyben vihető.
Helyileg Dunakeszi, előre megbeszélt időpontban, nem postázom és nem tartogatom a fent leírt idő után. Egyszerűen nem férek el, és ezt meguntam.