Ha még nem sok a trafós témából, akkor amint említetted is, a gyártási folyamat sem ideális. Hogy is feszül a huzal egy toroid tekercselés folyamán? Vagy belóg, utána persze ránt egyet, vagy nem lóg be, de feszüléskor bevág ahol csak tud.
Vettem néhány toroid trafót olcsón. Úgy lóg benne a huzal, hogy hallani a zizgést. Ezt valami cég rendelte a "Letkés" cégtől, de maradt néhány darab, így olcsón hozzám került. A vas jó, a tekercselés pocsék. Nyilván át lesz tekerve, de amint említettem, 500W alatt egy rémálom. Ezek meg kisebbek.
Említetted a kapcsitápot. Nyilván ott azért lehet vigyázni arra a pár menetre. Azt a méteres huzaldarabot akár kaptonszalagba is lehet fogni, mint valami hot-dogot. Így tekertünk régebben oszcilloszkóp fűtőtekercset.
Viszont az olvasatokból az áll össze, hogy maga az erősítő földelt kimenetű. Bár nem láttam a kapcsolást, ez jött le a morzsákból. Nos, nem itt a tápegység szekunderét nem lehet hidegíteni a GND-hez, mert annak lebegnie kell. A problémára nem térnék ki, az szerintem egyértelmű. Nem is a P/S kapacitás a gond, hanem a gyors nagy meredekségű jelváltozás.
A labortápról való teszt viszont azt sugallja, hogy ez már nem a földelt kimenetű kapcsolás. Akkor viszont nem szóltam.

Vegyél klasszikus nehéz trafósat börzén.

OK köszi, Az ISD kimenetén valami " PWM "szerű jel van, Persze a földre nem vittem le.
Most még két külön tápról próbálom, de mára már feladom. ( egy arduinós fórumon trafós leválasztást ajánlanak , de nekem nincs ilyenem )
Köszi : pittyu

trafós illesztésnél nem jelent problémát a trafó viszonylag alacsony be és ki-meneti impedanciája? Azt gondolnám, jelentősen megterheli a forrás készüléket. Mondjuk egy hangszedőnek akár még jót is tehet, de egyéb vonali-kiemetnél nem túlzó egy ilyen terhelés?

trafós tápról használom, de ez a trafó még néhány más dolgot is táplál egyidejűleg. Elég sok más elektronika van körülötte. Egy ideje van olyan problémám vele, hogy az LCD csak valami katyvaszt mutat. Szerintem valami bezavarhat, vagy lehet valahol egy hibás kontakt, de ez nem a táp hibája.
Általánosságban meg vagyok vele elégedve, szeretem használni.

Tudod ezzel az a baj hogy sehol sem közlik a júzerekkel hogy csak kettős szigetelésű készülék lehet.
A másik probléma az hogy mi van a studió pc-kel amiknél kerülhet a gép utánn szinte bármiféle berendezés. Következő az hogy szinte bármiféle pa erősítőt megnézve szinte mind egytől-egyig földelt készülék. Tudnék még akár száz okot is felsorolni hogy miért problémás ez a dolog de szerintem egyértelmű.
Ami viszont érdekesebb hogy rack szekrényen belül ahol földelt erősítők és a crossover is földelt és ezek a lemezszekrényen keresztül is össze vannak kötve és a belső röfin belül is földelésen vannak ami nem is lenne baj amíg a jelútban nincs összekötés. It lépne be a trafós leválasztás hogy a jelföldek ne kapcsolódjanak és ne legyen földhurok (a szimmetrikus/asszimetrikust most nem nézzük).

Számítógép program

Keresek egy nagyon régi számítógépes programot. Kb 30-35 ével ezelőtt találkoztam vele(basszus de régen) és egy teknőst kellett irányítani és rajzolni lehetett vele. Persze angolul. Esetleg valakinek ismerős lehet ez a program megvan még? Némi retró hangulat jött rám egy jó adag nosztalgiával.

A kapcsolás, fizikai kilakaítás ismerete hiányában nehéz további konkrétumot mondani. Könnyen lehet, hogy egy láb optocsatolós leválasztása is már megoldaná a gondot.Újraindítod a kontrollert, kézzel.

Valami zajra gondolok én is, szerintem ez a hálózatról jöhet be. Boren és por reset be van kapcsolva, egész nap elmegy, reggelre a kismanó mégis megbolondítja. Egyébként sima trafós tápon van, 7805-tel és úgy gondolom megfelelően kondizva. Nem tudom esetleg a hálózaton lévő bojler vezérlőjel okozhat-e ilyet? bár az tudtommal valamikor nappal is kapcsol, jelen esetben viszont csak éjjel bolondul meg mindig, reggelre produkálja a hibát. Ezért gondoltam a watchdog timer resetre, csak ezt még nem tudom, hogy kell használni. Érdekes, hogy ha szigetelt csavarhúzóval egy pillanatra a mclr lábhoz érek, a hiba megszűnik és megint ketyeg egész nap hibátlanul. Esetleg megoldás lehet az is, a az mclr lábat bemenetként definiálom? mi történik ilyenkor...

Nagyon szépen köszönjük, elmentettem!
A replika is érdekelne, mindent mentek

A csavaros gyertyatartó formát egyszer megpróbálom lemodellezni gyakorlásképpen.

Ötletes ez a trafós megoldás is!

Nálam rossz porszívóból kimentett triakos fordulatszám szabályozó intézi a fényerő csökkentést, vagy néha távirányítható konnektorra dugom rá, ez szintén triakos.
De van egy kontakta érintős fényerő szabályozó is

A végfok erősítését nem bántanám ha most jó. Kell elé az előerősítő.

A trafós dolog az mindig valahogy visszatérő probléma, mert ami jó az rossz, de fordítva is igaz.
A tekercselt-vágott mag nagyon jól kezelhető, szeretem mint kísérleti alany, percek alatt lehet módosítani. Csak a légrésre nagyon kényes, magas az üresjárási áramfelvétele, búghat, meg a szórása is elég nagy.
A lemezelt trafót meg nem szeretem szétszedni. A toroid az a legjobb lenne, csak csintalan. Elméletileg sem lehet úgy tekercselni, hogy szépen menet-menet legyen. Ráadásul a huzalon keresztül nehezedik az egész trafó a szerelőlapra. Egyedileg viszont lehet szép lassan úgy tekerni (fűzni), hogy a szigetelő fóliát a huzallal együtt tesszük a menetek közé. Ez nyilván 100 menet alatti kivitelnél lehet megoldás, azaz valóban kW feletti trafónál oldható meg. Kisebbeknél borzalmas. Nem kívánom senkinek még büntetésből sem.

Idén a HiFi Show-n, a retró sarokban volt kettő. Érdeklődésemre a gazda elmondta, hogy ez egy olasz hangfal pár, nem szól igazán jól, ezért nem is volt sikeres. Működött, felhangosította, hallgathattam.

Izzók rejtélyes kiégése hagyományos fényfüzérben

Sziasztok!

Szert tettem egy klasszikus, sorbakötött izzós karácsonyi fényfüzérre, ami nem működik. 60 db-os, négyféle színű izzók vannak benne.

Már eleve picit a teljes szakadást is furcsállom, mert emlékeim szerint ezeknél ha egy izzó ki is égett, a soros kötés ellenére a többi tovább működött, mert van valami áthidaló elem az izzókon belül, ami ilyenkor átveszi a vezetést. (Pont azért, hogy látható legyen, melyiket kell kicserélni, ill. a sok sorba kötött izzó miatt rövidebb távon a többi simán elbírta a megoszló többlet-terhelést.)

Na most a feladatot gyorsítandó úgy akartam nekiállni, hogy a középső izzót kiveszem, és multiméterrel ellenállást mérek - amerre nincs semmi vezetőképesség, utána azt a szakaszt szintén felezem, és így tovább. De egyik irányba sem mutatott semmit a műszer..

Akkor megnéztem a kivett izzót, amin kb. 2 ohmot mértem. Ezt kicsit kevésnek éreztem, de végülis hidegen akár jó is lehetne.. Gyors számolással, ha 60 db-os, akkor valahol 3,8V-nál lehet az üzemi feszültség. Rákapcsoltam egy 3V-os állásba tett adaptert a kivett izzóra: semmi fény. Újra mérés: most már szakadt...

Itt jön az, amit mondhatni elszúrtam: a fenti adapteres próbát elvégeztem még másik két db izzón, amik közvetlenül kivétel után még nem szakadást mutattak. A próba után (a harmadikhoz már levettem 1,5V-ra az adaptert..) mindegyik megszakadt, pillanatnyi felvillanás sem volt.

Szóval így most már legalább 5 db halott izzóm van a sorból - tekintve, hogy újonnan olcsón kapni rég nem lehet, csak "retró ritkaság áron" másodkézből, ez így gazdasági totálkár.

Az viszont érdekelne, hogy mit gondoltam rosszul a külső tápegységes próbánál?
Illetve már az alapállapothoz: elképzelhető-e olyan hibaok, ami sok sorbakötött izzó egyidejű megszakadását okozza? (Még nagy túlfeszültségnél - pl. villámcsapás, vagy 110V-os eszköz bedugása hazai konnektorba - is sántít, hogy ne egy gyenge ponton szakadjon meg az áramkör, hanem több helyen egyszerre.)

Csak érdekességképpen: komolyabb tápokban, jobb D osztályú erősítőkben egyre gyakoribb, hogy sok feladatot mikrovezérlőre bíznak. Ez tovább nehezíti a lemásolást is hiszen szoftvert is kell készíteni rá, és a működés pontos ismerete nélkül tulajdonképpen végig kell járni a fejlesztés lépcsőit is a szoftver megírásához. Pl. egy kapcsolóüzemű tápban a lágyindítás, hibakezelés, a PFC, és a konkrét táp részek összefüggő vezérlése, az átlag és csúcs teljesítmények figyelése, limitálása, hőmérsékletek mérése, védelmek, sokrétű feladatot jelentenek. Ezeket ma már jóval kevesebb alkatrész mikrovezérlővel megoldani. Ugyanakkor ügyes dolog ha a tápra csak rádugok egy programozó egységet, és abban állítom be a paramétereit az adott feladathoz, pl. kimenő feszültség, csúcsáram limit, RMS limit, PFC feszültség, szabályzási tartalék, lágyindítás ideje, felfutása, hőmérséklet küszöb, ventillátor vezérlés, stb... A most készülő erősítőben is lesz clip jelzés, áramlimit jelzés, standby/némítás vezérlés. Az analóg feeling megtartása miatt ugyanakkor valószínűleg toroid trafós tápja lesz (és nem kapcsolóüzemű). bár felmerült hogy kacsolóüzemű tápot kapjon, de akkor azzal az erővel a végfok is lehetne kapcsolóüzemű...

Korábban volt hasonló, fénycső armatúra szerű kivitelben. 96 W-osnak reklámozták. Eleinte 1000.- fölött, később már 600.- körül is lehetett kapni. Több hazai hirdető oldal is nyomatta. Nem volt védővezetéke. A hosszú alulemezre szigetelőre felgőzőlt rézre ültették a LED-eket. A szintén fém tartón kis felhajtott sorjás fülek alá csúsztatták be a lemezt. Elég volt egy villám okozta impulzus a hálózaton, egész sorokat lehetett kidobni. Persze, mert földelt vas szerkezetre szerelték.
"-Meg lehet javítani? -Ezt? Soha. "
Pedig trafós volt a tápja. Simán átvitte a fázist. Ha a leválasztás meg lett volna, jó.

Ahogy többen, én sem javasolnám tápegységben felhasználni!
retró erősítőbe kipróbálhatnád, sok kapcsolás van hozzá.

Feltettem a szkópképeket, egyértelmű az áramcsúcs és az effektív érték is. Az akkus ponthegesztő minden pontozás után kiír egy áramértéket, ez jellemzően 650-700A közötti. A trafós 700-900A effektívet tudott.
Az akkuson a jó beállítás 5-10ms, de tud kettő gyors egymás utáni áramimpulzust is. A rövidebb idő azt jelentené, hogy a bevitt energia is kevesebb, szóval nem értem.
Az akkutest biztos hogy gyorsabban elvezeti a hőt, belül elektrolittal van feltöltve és a felület is sokkal nagyobb. Lehet hogy azt kellene kikísérletezni, hogy sokkal hegyesebb legyen az elektróda, úgy még nagyobb lesz a helyi áramsűrűség, cserébe egy cellán minimum 4-5 pár apró pont biztosítsa az áramvezetést.

Egyébként meg az EVE-nek van olyan 40135-ös csavarkivezetéses cellája, ami 4000 ciklust bír és fajlagosan ugyan annyiba kerül a Wh mint egy Samsung E35 li-ion pack. Majdnem rendeltem, de az elképzelt kapacitás pont 48V esetén problémás, ezért először egy 48/60/72V motorvezérlőt kell kiválasztani hozzá, aztán a végleges cellaszámot amit BMS szempontból is meg lehet oldani. Biztos hogy kizárólag csavaroznék, ha van rá mód. A villanyszerelés meg a saruzás amúgy is jobban megy...

Nekem kezd az a gyanúm lenni, hogy a mikró trafó a ludas, mert ha jól tudom, alulméretezett alapból,
és kevés a primer menetszám is. Sőt, még azt is el tudom képzelni, hogy lehet nem is réz tekercs, hanem alu. Bár a végére a saru az forrasztva van elvileg, de fene tudja. láttam már rézzel "futtatott" alu drótot is. Mondjuk az eredeti nagyfesz szekunder is az volt, bár az lehet csak lakkozott volt rézzel se volt futtatva...

Ha megnéz az ember egy gyári trafós pontozót, abban sincs nagyobb transzformátor. Mondjuk egy szkóp ábrát szívesen megnéznék egy olyannak a kimenetéről, de eddig sehol nem találtam.
Yt-n is akinek írtam ez ügyben, hogy készítsen már egy ábrát a kimeneti jelalakról, szkóp híján ugye nem tudott.

Az összenyomásról csak annyit, hogy az inkább akkor szükséges, ha egymással szemben vannak az elektródák, meg vastagabb az anyag. Az ilyen vékony lemeznél 0.1-0.2mm nem annyira érzékeny rá, csak legyen kontakt. Az ilyen lemez anyag gyakorlatilag teljes keresztmetszetben olvad, legalább is kellene. Itt inkább az a probléma, hogy az alátámasztásnak használt cella kupak nem olvad, feltételezem kevés áram hatol be, és nagy százalékban inkább csak a szalagon keresztül halad.

A pontozó csúcs meg kb annyira egyforma, amennyire egyformára tudtam köszörülni.
De láthatóan nagy különbség nincs köztük.

Ui.: Sőt, egyik videóban már olyat is láttam, hogy a gyári trafós is csak a nikkelezett vasra jó,
"fél gázon", a 0.1 mm nikkelre "maxi gázon" de a 0.2 nikkelt már az sem viszi...
Aki tesztelte a 0.2-es nikkellel, kb hasonló volt a problémája, hogy nem olvadt be rendesen,
és könnyen leszakadt, már-már a cella saját súlyától is.

Eltérő nyomóerő? Nem elég tiszta felület? Lehet, hogy az egyik oldalon a rugó nem ugyanolyan erős?
Az a kiszakadás elég biztató, stabilan jó a kötés. De mint írtam a másik topicban valamiért ég és föld a DC pontozás és a trafós között a különbség még kisebb áram és rövidebb idő mellett is jobb eredményt ad, ráadásul nem kell hozzá nagy nyomás szinte elég hozzáérinteni kézzel.
Az elektróda anyag is különleges lehet, mert semmilyen ragadás nincs utána. Lehet hogy megérte nekik a berilliumos cuccot adni mellé ilyen kis mennyiségben, épphogy csak egy cserélhető menetes csúcs.

A FET még nem is nagyon melegedett. A fickó azt mondta 50C fokos. Érdemes lehet kombinálni az analóg trafós tápegységet Step-Down tápegységekkel? A Hestorban készen is vannak Step-Down áramkörök, de megépíteni sem túl bonyolult. Érdemesség alatt a zaj problémát értem. Esetleg lehetne velük kisebb zajt elérni, mint egy full kapcsolóüzeművel?

Rádiómúzeum Tardos

Sziasztok!
Nemrégiben Tardoson jártam és megnéztem a rádiómúzeumot. Tarnóczy András bácsi saját gyűjteménye, büszkesége! Nagyon kellemes séta volt a régi készülékek között. Mindegyik rádió működik kérésre meghallgatható. Saját kezűleg javította meg őket és tartja mai napig karban. Elképesztő hozzáértéssel és rengeteg történettet mesél a készülékekről. Ami az apropója, hogy írok az az, hogy 1925 december elsején volt az első rádióadás Magyarországon. Egész pontosan 100 éve! András bácsi megígérte, hogy aki december elsején jön meglátogatni a múzeumot azt pezsgővel várja!
90 éves de csodálatos ismeretek tulajdonosa. Talán meg lehetne szervezni egy látogatást arra a napra, a retró kedvelőknek szerintem kötelező program. Persze nem a potya pezsgő miatt, ha elég sokan lennénk viszünk magunkkal, ne terheljük a pénztárcáját. Egyébként is a gesztus a lényeg! Én megpróbálom szabaddá tenni magam.
Egy cikk a múzeumról.
Szívem szerint minden topikba betenném, hogy minél több elektronika kedvelőhöz eljusson! A szabályok miatt ezt tartottam a legmegfelelőbbnek.
Üdv: Gábor

A Rigol DHO800 külső tápegységes, nagy zavarsugárzó ez a tápegység ami bizonyos eltérítéseknél jócskán benne van a jelben a képernyőn. Viszont külső 12V -ról is táplálható így másik pld.: trafós tápegységről ami nem sugároz, vagy akkuról is akkor is jó és földfüggetlen, de 3.5A a fogyasztása, tehát izmos akku kell. Nekem volt, megváltam tőle az erős zavarsugárzás miatt.

Ha megnézed, azt megköszönöm.

Egyébként ez egy retró villanyzongora (szintetizátornak nem mondanám, 1 poti a hangszín, 1 a vibrátó. Viszont tán 4 oktáv (és dögnehéz). Aránylag szép állapotban van, szívem szerint nem hekkelném meg egy IEC aljrattal.

Meg kb. kismillió csavar fogja össze, úgyhogy bejátszik a lustafaktor is.

Ingyen elvihető mindenféle

Sziasztok!

Dunakesziről elvihető egy halom lim-lom a most következő héten, jövő hétvégéig ami marad megy a hulladékudvarba.
Tételesen:
1) hanszórók, működnek, van SAL, Orion HS280, meg valami videoton
2) PC maradékok, legutóbb működött, valami core 2 duo volt azthiszem, vargáné és társa táp
3) Rossija lemezlejátszó. Erősítő része működött, kontakthibákkal, lemezlejászóban azt hiszem nincsen tű
4) retró szerelvenyek, konnekterok, villanykapcsolók, dugók, égők (vegyes, bontott állapotban)
5) mindenféle BEAG/EAG kimenő trafók (azért vettem hogy attekerjem őket 8 Ohm kimenetűre de sose lesz nekem arra időm

Képenként egyben vihető.
Helyileg Dunakeszi, előre megbeszélt időpontban, nem postázom és nem tartogatom a fent leírt idő után. Egyszerűen nem férek el, és ezt meguntam.

Sziasztok! Még emlékezhettek az 5 éves, 35Ah.-s, "30%-os akku" esetére. Szulfátoldóval megjárattam, de nem segített rajta, ekkor mérték a 110A indítóáramot (330A) helyett.. harmatos. Ez annyit jelent a gyakorlatban hogy már meleg időben sem nagyon indított. Bikakábeles segítséget kellett kérni. Kísérletezni viszont pont a jó alany, ugyanis a feszültség megvan benne. Jöjjön hát pár kísérlet. Nem kell hozzá más, csak egy 12V/55W.-os izzó, egy óra, egy pár fajta töltő, akkuvit (huminsav), és egy kis türelem. Kipróbáltam életemben először az akkuvitet is (1200Ft - 78ml akkumlátor regeneráló folyadékot). A leírás szerint beleadagoltam a 6 rublikával világosan eltagolt vörös folyadékot a 6db cellába. Aztán vártam.. 1-2.. majd 3 órát, de még mindig pezsgett kicsit, késő este lévén nyitott kupakokkal hagytam reggelig. Ekkor tettem rá a töltőt. Feltöltött, majd jöhetett a teszt. Gyászos eredményt kaptam. 10 percig égett az 55W-os égő, mielőtt 11V. alá esett.. kb mint annak előtte. Egy pár töltés-merítés ciklust végeztem még így, több nap csepptöltéssel fullra, de semmi. 10-12 perceket tudott. Rajtahagytam az égőt levittem 4V.-ig, pihi, szulfátoldó. Feltöltött, pihentetés után 12,6V, égő rá 11 percnél már 11V.. gatya. Hát minden mindegy alapon kipróbáltam ezt a polaritás megfordítást is. Rajtahagytam az égőt vagy másfél napig, még akkor is amikor már nem is pislákolt. Majd sorba kötöttem a régi trafós akkutöltővel ezt az izzót, (bődületes áramok mennek ilyenkor, már játszottam ilyet amúgy), az akkut magát pedig egy lavór vízbe állítottam. Majd bekapcsoltam a töltőt ,ami el is kezdte tölteni az izzón át. Ment több órát, egy fél nap így, mire ki mertem venni az izzót a körből, és tapogattam végig az akkut is, ami bizony szépen melegedett. Több napba telt, mire így feltöltött, mert (éjszakára nem hagyok így semmit.) Nem sokat bíztam ennek sikerében. 14,4V.-nál lekapcsoltam, még ekkor 1,8A.-t vett, s már nem volt meleg sem, de nem mentem vele tovább. Egy nap pihi után, 12,5V. Rátettem hát az égőt. 10 perc után még füstölt az égő, úgy virított, nem ment még csak 12,2V alá sem. Várjunk csak? Mi a franc.. Több nap pihi után ma elvittem méretni, (másik eladó jött hozzám, a kollégája így nem ismert meg ,hogy pár hete jártam már ott ezzel. ) Felmatricáztam szépen amúgy a helytelen polaritást. Ráteszi a gépet.. majd azt mondja, hát egy kicsit már meg van fáradva. 65%.-os, a műszer szerint 220A-t, tud a 330.-ból, nem indít? Vagy miért hoztad be? Mondom indít az, csak kíváncsi voltam. Kérdi hogy milyen autóban van? Mondom Honda Jazz. Kérdi hogy az újabb? Mert abban van jobb pozitív.. mondom.. öööö.. nem. Hát összenéztek hogy akkor most mi van.

Nekem is, használom is, de a mindennapi vételre a sugárzott adás vételét jobban szeretem. Az online verzió egy Fm transzmitterben végződik az ébresztőórás rádió miatt. A sugárzott adás dinamikája nekem jobb.
Amúgy a készített antenna jól vizsgázott. Épületen belül van elhelyezve és sikerült olyan helyet találni neki, ahol nincs útban, nem is nagyon látszik, de a retró sem nagyon találja meg az antennát. Minden korábbi próbálkozástól sokkal jobb eredményt értem el. Az adás alatt nem hallatszik a másik adó és a sistergés sem.

Ha valaki hasznát venné, odaadom szívesen. Ugyan érdekel a trafós téma is, de sajnos nincs időm foglalkozni sok más mellett ezzel is.

hálózati feszültség ingadozás

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni olyanoktól, akiknek van tapasztalata a hálózati feszültség stabilizátorokkal.

Az otthoni hálózati feszültségünk nagyon nagy szórást mutat. Van, hogy 185V, de van, hogy 255V.
Erre tettem be egy Kínai "okos mérőt", ahol be tudom állítani, hogy mekkora feszültség alatt, és mekkora feszültség felett kapcsoljon le a hálózatról, és ha megfelelő a feszültség, akkor meg visszakapcsol, de addig X időnként próbálkozik, hátha...
Volt idő, amikor folyamatosan alacsony volt a betápunk, ezt hosszasan levelezve az eonnal sikerült orvosolni, egy hálózat fejlesztéssel, sőt még kötbért is fizettek nekem 2 évig akkoriban. A hálózat fejlesztésnek köszönhetően a feszültség felkúszott egészen ritkán 250-255V-ig, de 90%-ban stabilan hozza a 220-230-at.
Egy fázisunk van 32A-ral, de ez a fesz ingadozás nem a fogyasztásunktól függ. A mostani legfrissebb tapasztalatom hogy 187V 1kW fogyasztás mellett.
A kérdésem az, hogy mennyire használhatók a hálózati feszültség stabilizátorok?
Kb ilyenekre gondolok:

https://kulsoaksi.hu/volt-polska-avr-pro-10000-3-feszultseg-stabili...0000va

https://kulsoaksi.hu/qoltec-automatikus-feszultsegstabilizator-avr-10000va

https://salicru.hu/feszultseg-stabilizatorok/

Valamint létezik trafós, amin egy szervó motor tekeri gondolom a megcsapolási pontot, így talán fel és le is tud transzformálni, meg azt olvastam, hogy létezik AVR vezérlésű is, ez gondolom egy tisztán elektronikus szabályzású izé lehet.

Alkalmasak lehetnek ezek egy házat elvinni, ha mondjuk a 10000VA-es verziót vásárlom meg?

Ha már fixen nem megy mondjuk 215 alá és mondjuk 240-245 fölé az már maga lenne a mennyország.

köszi a válaszokat

Most mek-elek megint meg fog róni hogy tápozás van audiofília helyett.
Tegyél rá a labortáp kimenetére négyszögjeles terhelést, mondjuk ne is legyen sok, csak 0 és 2A között változzon, elég érdekes tranzienseket fog produkálni, annak ellenére hogy analóg.
Én sem vagyok oda a trafós tápokért, nagy, nehéz, drága stb, de amit én ennél is nagyobb hátrányának tartok hogy nincs túláram védelme. Rövidzár védelme még csak csak, mert teszünk be egy olvadóbiztosítót. Egy kapcsitápba meg kismillió féle védelem applikálható, nem kell a végfokot elrontani rövidzár védelemmel vagy áramkorláttal, ha meg lehet azt oldani már a tápban.

A kapacitás sokszorozót is használják két módon is, vagy csak simán, ilyenkor nincs stabilizálás, vagy úgy, hogy van hozzá egy egyszerű zéneres stabilizálás ami viszonylag függetlenné teszi a kimenetet a hálózati feszültség változásaitól. Mert hiába van nagy trafó, meg kismillió µF ha közben a hálózati feszültség is szédeleg mondjuk 5-10%-ot ide oda, mert ugye nem csak én fogyasztok hanem a szomszéd is, meg annak a szomszédja is stb.

Igazából meg lehet(ne) azt jól is csinálni, pl. audio erősítőhöz, ill. direkt ilyen jellegű terhelésre optimalizálni. Egy analóg szabályozó nem fog kapcsolóüzemű zajhoz még csak hasonlót sem produkálni, hacsak nem gerjed... amúgy meg a sima trafó+graetz+puffer megoldás csúcs-egyenirányítója által felvett áramimpulzusok sokkal durvábbak. Egy nagyobb belső ellenállású trafó (és itt nem csak az ohmos ellenállást, hanem a csatolásból eredő induktív jellegű reaktanciát is értem) ezeket az impulzusokat kicsit el tudja simítani, cserébe a táp belső ellenállása nagyobb lesz. Viszont ez utóbbi (szükség esetén) megfelelő elektronikával kompenzálható. Nem értek egyet azzal, hogy ezt ne lehetne jól megcsinálni.

Viszont manapság nem lehet figyelmen kívül hagyni a kapcsolóüzemű tápok fejlődését sem, amit többek között a félvezetők, nagyfrekvenciás trafóvasak, modernebb kondenzátorok, stb...kifejlesztése segített. Az utóbbi időben sokféle táp működésébe tekintetem bele, és nagyon ügyes dolgokat tudnak. Pl. bizonyos teljesítmény felett kötelező a PFC használata, azaz a tápnak szinuszos áramot kell felvennie a hálózatból. A PFC áramköre viszont a hálózati feszültségtől függetlenül (nyilván bizonyos, de elég széles tartományon belül) közel állandó DC feszültséget ad. Erről működhet pl. alacsony zavarkibocsátású rezonáns táp, aminek így rendkívül alacsony kimeneti impedanciája lehet. De találkoztam olyan fejlesztéssel, aminek az alapja egy flyback táp, de a primer oldalon nincs nagyfeszültségű puffer, szinuszos áramot vesz fel (nem kell külön PFC hozzá), és ún. aktív clamp megoldást használ, ami a tranziensek nagy részét megszünteti, elnyeli, ill. visszanyeri ezt az energiát. Egy ilyen táp nyugalmi teljesítmény felvétele alacsony, alacsony zavarkibocsátású. Mivel nincs primer oldali puffer, így nincs nagy bekapcsolási áramlökés sem, az elektronika önmagában megoldja a lágyindítást. Könnyedén elérhető 90% feletti hatásfok.
A modernebb alkatrészek pedig a D osztályú erősítők fejlődésére is nagy hatással vannak. Előbb-utóbb komoly versenytárrá válnak ebben a kategóriában is (vagy talán már most sem lehet figyelmen kívül hagyni...)

A trafós táp fő előnye az egyszerűsége, az ebből fakadó üzembiztossága, és az alacsony zavarsugárzása. Cserébe nagy, nehéz, drága, mágneses tere van (ami áramot hajthat a környező vezetőkben), nincs PFC korrekció, nem stabilizált, lágyindítást igényelhet - vagy nagy áramlökettel indul. Hatásfok szempontjából az 50Hz-es trafóval készült táp, csak az n*10kW-os tartományban jobb (most még) a kapcsolóüzemű tápokhoz képest, de ez a határ évről-évre feljebb megy. Szóval nem érdemes leragadni egy-egy megoldás mellett, mert változik minden, és nyilván nem minden új jobb, de azért akad olyan is.