Annyiban érint engem is ez a trafós téma, hogy most rendeltem a gyöngyösiektől két 630VA-es trafót (a napokban már mutattam róla képeket (félig-meddig) beépítve is).

Szokásomtól eltérően most nem kapkodtam annyira, kicsit mértem is. Elővettem a gubanc-buffert és újra megnéztem a négyszögjel átvitelét. A 10R/220nF a fázisjavítótag a kimenetén, tehát mondhatjuk, hogy ez a terheletlen mérésnek számít. A CEM1 nyákkal ugyanezt az átvitelt mértem. Kicsit kisebb jelemelkedési sebesség: 120ns, de a jelalak teljesen ugyanaz. Nem is folynék bele a részletekbe, mérve jelentéktelen különbség van az eddigi változatokhoz képest... talán a zajt kivéve. Azt nem tudom szkóppal megmérni, mert 1mV/osztásnál csak a szkóp zaját látom.
Az én végfokomban BEAG trafó van (a szekunder csúszósarus kivetelű), nagyobb a nyugalmi árama, más a hűtőborda és mezei másfeles vezetéken folyik az áram a pufferektől a végfok panelig. Más különbség nincs az enyém és a No.:1 változat között. Mindegyik deszkán van még.

Ma behoztam meghallgatni. Meghallgattam két számot a szokásos demó lemezemről és belehallgattam még háromba fél-fél percet. Aztán mondtam az asszonynak, ha ezt most nem viszem vissza gyorsan a műhelybe, akkor a miénkével nem fogunk tudni tovább együtt élni. Ki is vittem. De ez negyedóra olyan mély nyomokat hagyott bennem, hogy mégis visszahoztam és órákig hallgattuk. Az a nyugalom, az tisztaság ami ebből árad... és még mindig vannak új hangok ezerszer végig hallgatott számokban. Nagyjából annyit javult a hangkép, mint a pufferek cseréjétől. Ge Lee-nek üzenem, hogy ötszörös árért ötszörös hangot kapunk és ezt a "hangot" nem fogja rátekerni egy EI magra sem (szerintem).
Tehát magamnak is rendelni kell egy ilyen trafót. Ötödjére fogom ízekre ezt a végfokot. És lehet, nem ez lesz az utolsó.

Alapvetrően nem lenne gond, bár ez sem rtelje4sen igaz, hogy egy helyi rádiót akarok fogni, amit nem 50 km-es sugarú körben szántak fogni. De nekem ez kell, csak éppen bekavar egy 120 km-re lévő Kékesen elhelyezett adó, aminek több mint 30-szor nagyobb a teljesítménye mint a helyi rádiónak. Na, a kettő között van 100 kHz. Az is probléma, hogy vételkörzeten belül, (adótól 11 km-re) sziontén ott a zavaró retró rádió. Ott a vétel helyszínétől a kékesi adó 115 km-re van. Pedig egy Technics tuner a vevő, nem egy piaci zsebrádió és bizony ott is tekergetni kell a dipól antennát. Állítom, hogy ott rosszabb a vett adás minősége mint nálam. Igaz, rendes nagy FM antennával veszem az adást. De még ott is előfordul, hogy teljesen eltűnik az adás. A múltkor 3 adó szólt e4gyszerre, a másik kettő külföldi volt. Az extrém eset, én azeri és jemeni rádiót fogtam akkor. De azért könnyen meglehet, hogy az engedély kiadásakor nem vették figyelembe a kékesi adó frekvenciáját és teljesítményét. Nyugodtan lehetett volna még 100 kHz-el lejjebb kiadni az engedélyt, nem zavart volna ott semmit és ezt sem zavarta volna másik rádió.

Ó, február óta történtek dolgok. Az az alufóliás hungarocel tábla az antenna mögé és mellé került. A 3 elemes antenna magasabbra körülbelül 60 centivel és egy, másfél méterrel odébb. Ez az összeállítás hasonló volt a vihar előtti állapothoz, de akkor a tetőjavítás miatt az antennarendszer kicsit meg lett bolygatva és utána állt össze a jelenlegi helyzet. Önmagában a kisebbik antenna jelentősen csökkenti a retró Rádió vételét a 104,7-en. Olyan szinten,m hogy jószerével nem is hallatszik. A 104,6-ról van áthallás oda, nem pedig fordítva mint korábban. A cél rádiónál az RDS kijelzés nagyjából 95 %-os lett a korábbi 40-50 %-ról. Szerintem ebből már kihoztam a maximumot amit lehet. A lényeg a 104,6 vétele volt és ez tökéletesre sikerült. Az antenna magasabbra helyezésével nőtt a Sunshine FM és az Aktív rádió jelszintje is. A Rádió 1 Derecskei és de4breceni frekijén is sokkal erősebben jön. Viszont a hajdúszoboszlói az totál ygenge lett, noha korábban a három közül ez volt a legerősebb. Nálam az antenna ugyanabba az irányba áll, az megfelel mind az öt adónak. De gyanítom, nem nálam lehet a gond. A viharban tuti megsérült a hajdúszoboszlói adó antennája, mert egy egész napig asemmi nem volt a 100,6-on. Aztán újból megjelent az adás a szokott minőségben, majd kb 2 nappal később, ami egybe esett az én antennám magasabbra emelésével, totál gyenge lett az adás.

Szia. Ha nem ér semmihez a derót,akkor szerintem negyfesz trafós lesz....

Építsd meg az eredeti kapcsolást. A trafós megoldás a legjobb.

Minden elismerésem....ez lesz a járható út...És most,hogy ezt írtad,eszembe jutott,hogy a régi,trafós awimnál is így volt megoldva....2fázisról és 1-ről ment, 1 trafóval,iszonyat nehéz kerekes gép...de a maximum áramot,csak 2 fázisról tudta,mert 1 nél nem bírta a hálózat....annak a beszerzésénél a címet neked köszönhettem....Az agregátornál nem akartam magyarázkodni,mert amikor teszteltem annó,én láttam mi jön ki belőle egy szimmetrikus nagy terhelésnél is....eszembe se jutott rákötni,egy drága gépet...
Mégegyszer köszi a tippet!

Sokkal egyszerűbb ha készítesz egy 400/230V-os takarék kapcsolású trafót kb. 5 kVA-ra méretezve pl. E-I 230-as vassal. Nem 3 fázisút, azzal kár próbálkozni. Ha nem spórolsz a huzallal akkor 1-1,1 T gerjesztéssel egészen baráti üresjárási árammal el fog menni, és máris rendelkezésre áll a megfelelő teljesítmény, igaz, nem 3 hanem csak 2 fázist terhelsz. 3 fázisú trafónál az aszimmetrikus terhelés csak zegzug kapcsolású trafónál lehetséges, egyéb esetben a terheletlen oszlop túlgerjesztődik és leég. A 15 kW-os 3 fázisú áramfejlesztővel se jutsz előbbre, hiszen azon is az 1 fázisú terhelés csak pár kW lehet, mert ha a kontrol pont az általad használt fázison van, a másik kettő fázis feszültsége igencsak megugrik -kivéve ha trafós gerjesztésű a masina.

Akkumulátor töltő biztosíték

Sziasztok,

Vannak ezek a noname, egyszerű trafós töltők, mint például a csatolt képen lévő.
Ezekben csak a trafó tekercsén van hővédelem (ha van), biztosíték nincs bennük egy darab sem. Ha tennék a kimenő vezetékre üvegbiztosítékot, akkor jól gondolom, hogy mivel ezek általában 6 Ampert tudnak, akkor 8 Amperes biztosíték kell?

Az eredetihez a teljes dokumentáció..... https://stavebnice.tipa.eu/select.php?link=PT024
2008 óta árusítják változtatás nélkül mint egységcsomagot.

Van belőle "retró" is.... https://stavebnice.tipa.eu/select.php?link=PT013

Szia! Én is csináltam ilyet idős édesanyámnak a konyhába ( bár én Sony rádióból - az volt kéznél ).
Én 12v 1.2Ah-s "zselés" ólomakkut tettem bele memóriának. A tápja/töltője egy gyári DC12V 1A-es trafós dugasztáp, ami után egy PB137-es töltő IC tölti az akkut. ( tapasztalat alapján nem tölti 13,7V-ig csak 13,5-ig, de jobb is). Ez az akku sem bírná sokáig áramszünet esetén a rádiót, de úgy oldottam meg a dolgot, hogy a dugasztáp után a pozitívba tettem egy soros diódát a PB137 elé és a 7-es vezeték szintén egy diódán és egy kis billenőkapcsolón keresztül kap 12V-ot - így indul a rádió. ( a dugasztáp terheletlenül lead 18V-ot is! A PB137-nek így megfelelő) A dióda a dugasztápra van kötve, ahová a másik dióda is. Így áramszünetkor a dugasztáp kondija hamar kisül, a 7-es vezetékre nem jut 12v - a rádió kikapcsol. Az akku nem merül le, mert ilyenkor minimális áram folyik. Édesanyám nem is tudná újraprogramozni, így csak a billenőkapcsolóval kapcsolja, a hangerőt kell csak állítania, meg csatornát váltani, ha mást akar hallgatni. A rádió RDS-es, így látja, melyik rádió szól.

Szilícium korszak elején még használták germánium végtranzisztorokat. Hordozható monó kazettás magnóban (ugye azt sokan tudjuk, hogy ezeket nem zene hallgatására, hanem diktafonnak készítették) találtam rá példát. Szilícium volt javarészt, de a végfok PNP germánium. A tranzisztorok bázisa volt trafós meghajtású, ami leginkább egy AT vagy ATX tápegység kapcsolását a hasonlítható.

Mint írtam jelenleg más projektekkel kell foglalkoznom, így a ponthegesztő egyenlőre jegelve van.

Hullámformát nem tudom mennyire számítana, de mivel az egyenáramú gépek egyenáramról mennek, teljesen egyértelmű, hogy felesleges szinuszhullámúra készíteni egy egyenárammal táplált gépet. A trafósnál meg alaphelyzetben szinusz van. Annál meg az egyenirányítást mondanám feleslegesnek, mert jó nagy terhelhetőségű diódák kellenének hozzá. Max akkor is 100Hz impulzus lenne, nem tiszta DC.

A videóban hanghatás szerintem az áramimpulzus miatt kialakuló mechanikus összerántás,
amit a rendkívül nagy elektromágneses hatás vált ki.

Most rendeltem egy S216S01 SSR-t, az nem nullátmenet kapcsolós, így akár fázishasításos teljesítményszabályozásra is lehetőség nyílik majd a gépemen. A szkóp képeidet elnézve, a legelső impulzust kell "gyengíteni" hogy ne lője ki a kisebb biztosítékot, legalább is ez a feltételezés. Így ha jól gondolom, sokkal szabályozhatóbb lesz a trafós gép is, nem lesz annyira megégve a lemez, ha kisebb teljesítményen is üzemeltethető lenne. Ez az elmélet, aztán majd meglátom a gyakorlat mennyire támasztja alá.

Az lenne a lényeg, hogy a biztonság jobb legyen mint trafó nélkül. Trafóval, és egyenpotenciálra hozással, egyszeres testzárlat esetén, még nincs probléma, minden működik tovább, és nem válik veszélyessé sem (trafó nélkül az egyszeres testzárlat is probléma ami jó esetben aktiválja a védelmet). Kétszeres testzárlat esetén sem rázhat a készülékház, hiszen azonos potenciálon vannak - ha nincs földelve akkor az egész földfüggetlen marad és akkor sem ráz, ha földelt is, akkor pedig minden készülékház földpotenciálon lesz (és akkor sem ráz) - persze a védelemnek ilyenkor aktiválódnia kell.
Volt ilyesmi az ÉV tananyagban, de az már vagy 25 éve volt, úgyhogy fakultak az emlékek. Abban biztos vagyok, hogy bizonyos feltételek betartásával használható több eszköz a leválasztó trafóról, de a pontos leírásra nem emlékszem. Viszont józan paraszti ésszel végiggondolva, egyenpotenciálra hozás esetén, nem lesz kevésbé biztonságon mint a sima hálózatot használva.
Nyilván érdemes lehet valamiféle egyszerű hibaérzékelést kialakítani, ami már egyszeres (nem csak zárlatot hanem) szivárgást is képes jelezni, még azelőtt, hogy bármi probléma fellépne.
(pl. két kisáramú jelzőglimm az EPH vezetékre kötve - vagy pl trafó közép és EPH vezeték közé bekötött jelzőglimm)


Azt nem vitatom, hogy kritikus helyeken a törpefeszültség használata a biztonságosabb. Sokféle világítás van ami 12...24V DC-ről működik (led szalagok stb..) valószínűleg ilyet használnék inkább. Ugyanakkor a leválasztó trafós megoldást is jobbnak tartom annál (+eph), mintha simán 230V-os hálózatot vezetne ki.

Az ilyen földre telepített lámpák nagy ellensége az időjárás. Értem én, hogy csak te, meg csak este, de előbb-utóbb javítani kell. Ezzel a trafós megoldással a sarokba dobod az érintésvédelmet.

Nyeld le mint tanulópénz és szereld át 12/24 V-ra. Ha a trafó/tápegység (előbbi javasolt) védett helyen van, nagy baj nem lehet. Érezni lehet a 12 V-ot is ideális körülmények között, mert a kis feszültség hatására a lehetséges problémák nem hárulnak el, de nagyságrendekkel kisebb a veszély.

Szia.
Ami igaz,hogy trafós megoldás volt előtte,csak azt is lecsapta. A kapcsolás ,a klasszikus 555 inverteres.

Szia a válasz is benne van amit leírtál trafós tápegységet kell hozzá használni a kapcsolóüzemű nem jó : A gyáriak is sorba mennek tönkre nem csak a házi készítésű.

Meg aztán a másik kettőt is, ami ugyanebből a vacakból készült. Aztán jön a meglepetés, hogy maximum a drágább gyantás nyomtatóval lehet elfogadható felbontással és pontossággal gyártani, egyébként nem lesz sok öröme a pontatlanságok miatti ugrálás, zörgés, és az általa keltett nyávogás miatt.

Van készletben is. De én ennyit biztos nem költenék egy vezetékes telefon minőségével megszólaló valamire, amit csak most vettem, és nem pl. családi örökség. retrós zenehallgatásra maximum külső hangszóróval alkalmas, diktafonnak meg tényleg jobb egy telefon ma már.

Igen, az átkötést megpróbálhatod 100 W izzóval. Akkor lesz ez elég, ha felfut a tápfeszültség az említett értékre és az izzó fénye elhalványul, szerencsés esetben ki is alszik.
Eddig azért kapcsolgatott az előtétizzóval, mert a relé tápja leesett a trafós táp rákapcsolásakor és bontott a relé.

Nekem nem jön be ez a trafós cucc, nem mertem az új cellákon használni mert vagy gyenge a kötés vagy megég. Áramra körülbelül ennyit tud, szerintem ez kevés és az idő pedig túl nagy. Jobb lehet a mosfetes vezérlés (vagyis akkus vagy szuperkondenzátoros) aminek az ideje 3-20ms közötti és csúcsban 3-4-5kA nem ártana (az áram négyzetével nő az energiatartalom). A magasabb feszültség miatt meg nem akkora probléma a vékonyabb munkakábel ami korlátozná az áramot meg a fejek ellenállása.
Ahogy elnézem kontroll nélkül rakják fel a youtube videókat, szinte az összesben csak megégett hegesztések vannak. Hiába tart ha belül felforrósodik, az egyik tesztakkum folyamatosan forrósodott majd kipukkant.

Gyártottam egy másik munkakábelt és megmértem az áramokat összehasonlításként (kicsit torz szinusz a kimenő áram, nem tudtam jól beállítani a szkópot, ezért az effektívnek lehet hogy csak az első félperiódust számította ami keskenyebb és torzabb):

Munkakábel 16mm2 / 2x0,553m
Végén rövidzár: Ip=2041A (kb. 1111A eff)
Pontozó fejjel: Ip=1328A (kb. 674A eff)

Munkakábel 35mm2 / 2x0,56m
Végén rövidzár: Ip=2870A (kb. 1530A eff)
Pontozó fejjel: Ip=1820A (kb. 924A eff)

Próbáltam a képen látható fejjel, 10mm2 vezetékkel érkezett. Kicseréltem a vezetéket 20mm2-re, krimpeltem, forrasztottam, beleforrasztottam az elektródafoglalatot is, de érezhetően csökkent a ponthegesztő áram ennél a típusnál.

Kipróbáltam wolfram elektródával, de a vége megolvad és beleragad az anyagba, aztán meg letörik a felületéből, sokkal jobban deformálódik a csúcs néhány használat után mint vörösréz esetén. Egyébként rézhez állítólag jobb, lehet kapni 2,4 és 3,2mm-es hegesztő elektródát darabra, a zöld a tiszta.

Tipp:
Autó hangtechnika boltban lehet kapni erősítő tápkábelt, ez extra hajlékony finom sodrású. Ezekkel sokkal rövidebb munkakábel is elég hogy kezelhető legyen. A sárga 35-ös, a fekete 20-as.

A trafós témában elindult műszer kritikákra reagálva, igazítottam a feliratokon. Ha még van ehhez javaslat, akkor azt most tudnám figyelembe venni.
És ha már benne voltam, akkor csapongtam is egy kicsit, színeztem a feliratokat, és a hátteret is aláfestettem.
Nem látok ehhez hasonló megoldásokat a gyakorlatban, de nekem tetszik az irány.
Kérdezem mások véleményét, hol az értelmes határ a "még jól látható/leolvasható" és a "túlzottan csicsás" megoldások között?
Az aláfestő színeket találomra választottam, ezek nagyjából tetszőlegesek lehetnek, de nagyítva vizsgálva pixelesek valamennyire.

Szia, van fotó az aggregátorról? A hondában ilyen nincs csak azért érdekes a kérdés, a szóban forgó ECT 7000 kondenzátoros nem pedig AVR-es ezért furcsálom, esetleg fotód volna a gépről?
jav.:
Olvastam, nem tudod felcserélni a trafós gerjesztést AVR-re, és egyébként az okát sem igazán értem mivel az eredeti honda gerjesztési módja nagyon stabil és megbízható még az AVR-es gépekből kamionszámra jön szervízbe javításra...

Üdv: Péter

Honda agregátor

Sziasztok!
Van egy Honda ECT 7000 3 fázisú aggregátor trafós gerjesztéssel.
Szeretném a gerjesztést cserélni a képeken látható AVR8 szabályzóra.
Tudna e valaki segíteni hogyan kell bekötni, mert nem kaptam hozzá bekötési rajzot.
Köszönöm a segítségeteket.

Mértem a trafót elvileg itt leválaszt bár ez a magyar szabványnak nem felel meg.
Mutatok másikat is ami szintén aggályos mert nem leválasztó trafós.

Megnéztem pár olcsóbb okos töltőt, elég sokat tudnak. Van amelyik BULK alatt maximumon kezd és több lépcsőben veszi vissza a töltőáramot, ez még kíméletesebb lehet, persze ezzel elnyújtja a töltési időt is. A Bosch is tudja a recovery-életrekeltési módot (pulse charging), valamint van rajta csepptöltés (trickle charging), talán a szulfátmentesítés hiányzik. De van amelyik olcsó tudja és a kíméletes kezdőtöltést is.

Ha benne van már a szabályozható áram- és feszültséggenerátor vagyis kapcsolóüzemre épül az egész, akkor az agyába már nem sok plusz költség bármilyen funkciót beprogramozni.

Szóval a trafósak és az egy ellenállásból és két ledből állók kerülendők, de pár ezer forinttal többért olyan töltők vannak, amik bőven túlteljesítenek egy sima autóakku töltést. Igazából a bulk/absorption/float háromfázisú töltésnél alapvetően nem is kell több egy hasonló igénytelen munkaakkunak + néhanapján a rekondíció/szulfátmentesítés.

Sőt, szerintem ez a kifinomultabb töltési mód egy autóakkun észre sem vehető élettartam növekedést jelentene, mert a sok indítózás és a mostoha körülményeknek (fagy/sivatagi meleg) sokkal nagyobb megterhelés. Pláne, ha még csak napi használatban sincs, csak mondjuk hetiben, akkor a szulfátosodás is sokkal nagyobb probléma. (Már gondolkodtam a szélvédő alá tett napelemen és állandó töltésen...)

Nekem az 5 éves akkun (dízel, 72Ah Exide) is meglepődtek az akksiboltban, hogy eddig bírta (sokat pályázom, az 5év minimum 190 ezer km volt).
Igazából még akkor sem volt semmi baja, semmi indítási nehézség csak a műszakin motor nélkül fél óráig tartott beállítani a fényszórókat és teljesen leszívta. Töltés helyett akkor már vettem egy teljesen újat, fontosabb a megbízhatóság.

Victronnak van nyilvános eurós árlistája, abból kb. 35% a kedvezmény. De annyiért kapod, amennyiért a forgalmazó adja és amilyen pocsék éppen az euró.

Elég érdekes invertered van. Ha rá van kötve a bemenetére a hálózat is (rá van ha jól tudom), akkor annak az inverternek kutya kötelessége ugyanúgy viselkedni mint a hálózatnak, máshogy nem is lehet, hiszen, amikor bypass-ba vált, akkor csak egy az egyben átengedi azt magán.
Tehát, amikor az inverter adja a kimenő feszt, annak akkor is úgy kell kinézni, hogy L, N, GND azaz fázis, nulla, védőföld, meg akkor is, amikor a reléje bypass-ba kapcsol, és átengedi magán a hálózatot.
Eleve elő van írva, hogy mind az inverternek, mind a napelem tartó konzoljának be kell lennie kötve az EPH-ba, ha az nincs, meg földelés sincs, akkor kell csinálni neki. De ez az inverter leírásában is benne van. Nálam éppen így működik, ha rámérek az inverter L (fázis) kimenete és a védővezetője közé, ott ugyanúgy ott van a 230V, tehát ugyanúgy alkalmazható rá bármiféle hagyományos érintésvédelmi megoldás.

Eleve nem kezelhető ilyen esetben földfüggetlenként az inverter, mert amint bypass-ba vált már nem földfüggetlen, illetve akkor sem, ha valamelyik fogyasztó fém része valami oknál fogva pl. hiba miatt a földre kerül. Szóval egyáltalán nem értem ezt a trafós dolgot amiről beszélsz.

Tudsz írni pontos típust? Egy 2-3kW-os trafós inverter elég súlyos lenne, leszakítaná a falat (Így meg a trafó lesz súlyos...).

Akkor már nem lett volna értelmesebb a kínai inverter helyett egy trafós invertert használni?
Pl Victron... Persze úgy lett volna "némi" felára, de ha ilyen paranoiás vagy...

Porszívó akku

3 éve karácsonyra vettünk egy robotporszívót. Egész jól tette a dolgát, eddig még soha nem merült le teljesen. Közben töltögettem. Néhány hónapja használtam utoljára, nem töltöttem bele használat előtt, hiszen töltve tettem el. Nem sokat dolgozott, megállt. Piros fény. Ráraktam a töltőre. Összevissza sipákolások. Hol elakadás, hol ventilátor motor hiba, hol azonosíthatatlan zagyvaság. Egy óra után próbálom, sípol. Többszöri próbálkozás után kivettem az akkut. 4S1P - 12 V.
15 V trafós töltő 10 Ohm ellenállással pillanatok alatt felnyomta 15,6 V-ig. Levettem. 100 Ohm előtéttel, ~100 mA árammal kezdve szép lassan emelkedett a feszültsége. Úgy néz ki, van benne balanszer. 14,3 V-nál levettem, próbálom. Addigra szétszedtem a porszívót, kipucoltam, minden motorját kipróbáltam. Berakom az akkut, megy, mint a parancsolat. Néhány perces járatás után feltettem a gyári töltőre. Szépen fogadta a töltést. Még nem tudom, mire jutott, majd holnap újra mérem és próbálom.
Az akkun 2020. 8. havi gyártási jelzés.
Néhány akkus szerszámnál már töltöttem egyesével a cellákat, mikor így szétcsúszott, de ennek az összezsugorfóliázott blokkját nem akarom megbontani. Talán jó lesz még egy darabig.

Szia! Tehetsz bele izolált DC-DC konvertert pl. B1212-2W, vagy régi trafós telefontöltőt. Utóbbi kb. 9 V egyenfeszültséget szolgáltat, az MP3 stabkockája sem lesz olyan forró mint 12 V-ról.
Az összes többi megoldás kipróbálva, elvetve.

Honda agregátor

Sziasztok!
Van egy Honda ect 7000 aggregátorrom ami nem termel áramot.
A tekercseket kimértem látszólag minden jó.
trafós gerjeszttésű a dióda híd is jó a szénkefék rendben vannak.
Mit tanácsoltok mit tudok tenni vele?
Köszönöm a segítségeteket.