Van még trafós táp is, ez biztosan "hazai/kisipari".

Rendben.
Minden megmaradt trafós dugasztáp + a maradvány + kerek mérleg.

ingyen elvihető vegyes dolgok

Sziasztok!

Pestlőrincről ingyen elvihetők:
Ismeretlen állapotú dugasztápok, töltők (bal oldalon a vélhetően trafós kivitelűek és a töltők, jobbra a kapcsolóüzeműek);
Alu keretek;
Alu dobozok;
Telefon tokok, könyv, Renault Twingo bajuszkapcsoló (jónak tűnik, de előélete ismeretlen);
Műanyag tégelyek (valakinek adtam már korábban a Ciprus utcában, ha kell még, kérem jelezze);
Multiméterek (hibásak), printer átkapcsolók és egynek a háza, bontott printer kijelzők, notebook zsanérok, kihúzható antennák, PC előlapi kivezetések, szkenner világító egység (szerintem ezek már LEDesek), indexlámpa, mosógolyók, hangfalpár (hibás?) stb.;
Multimédia lejátszó (hibás, kukáztam), távirányító (szerintem jó), walkman (ismeretlen állapotú), hangfalpár (ismeretlen állapotú), rádiós óra (hibás, a kijelzőt akartam kibontani belőle), Thermaltake PC-ház design (LEDes, jó), NAVon navi (ha jól emlékszem aksija halott, töltő és SD kártya nincs, egyébként bekapcsol és működik), távirányítós autó (távirányató nélkül, elemekkel kipróbáltam és működik);

Posta, foxpost: a szállítási költség előre utalása után.

Szia!

Van-e remanens fluxxus? egy 4-6-12V akku/elemről inditás előtt gerjeszd meg!

Forgás közben mennyi feszültséged van a 230V-s csatlakozón?(gerjesztés nélkül 10-30V nak kellene lennie )

A trafós rész nem volt szétkötve/szerelve ?Lényeges a tekercs kezdet-vége !

Szia!

mentzárlat keresése ?
Régen amper és volt mérővel mérték változtatható feszültségről A) még vasmag nélkül,
B )vasmaggal
jól érzékelhető az áramfelvétel növekedés ,mikor a menetzárlat megjelenik.(mert állt. feszültségfüggő )

Másik mődszer; Vasmag nélkül egy ferritrudas oszcillátorra ráhuzni a tekercset. menetzárlat esetén nagy áramfelvétele lessz .

Az emlitett forditott trafós megoldás azért nagy gyakorlatott igényel 20-30 egyforma trafót átmérsz?

Bocsánat, hogy megkéstem a válasszal!
Szóval igen Toshiba s1700 64 Mb beforrasztott ram van benne, és egy szabad modul hely van benne, az egyetlen doksi amit találtam hozzá az csupán a modul cserét mutatja szépen rajzosan, viszont emlékeim szerint a modulok képesek kisebb frekin menni, így az nem kellene számítson, ellenben mindenhol azt olvastam az üzembiztos működése 192 Mb maximum.
Nem tartom magam a témához értőnek, ezért írtam a retrót, iskoláim kezdetén még ilyen gépeknek is nagyon tudtunk volna örülni otthon.
Igen külföldi oldalakon sok helyen láttam , de ahol tényleg sd volt az ide nem szállít, és nem nagyon visz rá a lélek a győzködésre.
Természetesen nem kérem ingyen, sőt akit érdekel, van egy rakat ddr2 ramom cserébe, nem garantálom hogy működnek, anno a szervizes időkből rekedtek nálam.
Remélem így minden kérdésre sikerült válaszolnom

Kihagytam a kis trafós műveletet mert találtam itthon egy 55v szekunderű trafót és beraktam a régi helyére a búgás még a hangfalhoz közel hajolva is alig hallható.Szóval az lenne a kérdésem hogy nem e baj ha kisebb feszültséget kap mind az eredeti trafóról?Az izzó sem izzik már teljesen kialszik a pufferek feltöltése után.

Egyenlőre tárgytalan.
Nem jöhet szóba kapcsoló üzemű tápegység.
trafós kell 1u kivitelben olyan ami egyenirányitás után 21V lesz.
Szimmetrikus kb 17V AC.
De ilyet itthon is találok mar szerintem.

A kapcsoló üzemű dugasz tápok tudnak meglepetéseket okozni és úgy általában a kapcsoló üzemű tápok. Érdemes az áramkört hagyományos trafós tápegységről üzemeltetni égetéskor és akkor nem lesz probléma.

Minden egyes műterheléshez egy figyelő-áramkör, független tápfesz előállításával. Mivel valószínűleg nagyon kicsi lesz az áramfelvétele, így akár valami mini modul (mint amilyen mondjuk a hálózati kártyákon szokott lenni), vagy akár egytranzisztoros-trafós DC-DC konverter is megfelelő lehet. Persze az igazi az lenne, ha egy hálózati trafó, aminek külön-külön tekercse van (gondolom 8 db.).
Gondolom az a része megvan (vagy tudsz ilyet keresni), ami a DC-t figyeli, és csak a "földfüggetlenség" a kérdés lényege...

Kettő primerje sorosan, szekundere párhuzamosan.
A harmadik meg szekundere felől megtáplálva.
Butaságnak hangzik, de komolyan gondolom (próbát megér).

Telefon töltő

400 V-os környezetbe (nincs nulla) kellene üzemeltetnem időzítőt. Táp lehetőség DC 24 - 48V, AC 24 - 260 V. Az egyik típusnak minimális az áramfelvétele 230 V-ról, jóformán nem mérhető. Gyanítom, 2 fix állapotú relécskét működtet, mert nagyon kevés a feszültség és áram, amit rá lehet bízni. A másiknak az áramfelvétele 19 mA 230 V-ról. Kapcsolásnál nem változik az árama, viszont a relé érintkezőjére 250V AC 8 A-t írnak.
Honnan szedjek - vegyek ilyen pici 400/230 V-os trafót, vagy 400/bármi az adott értéken belül. Előszedtem régi telefon töltőket. Nokia trafós, 3,7V 355 mA-es van 3 is. Terheletlen kimenő feszültség 8,..V. Nincs pufferkondi. Gondoltam, sorbakötök két primert, szekundert és feszültségkétszerezővel kiad DC >24 V-ot. A képen az adataik.
Melyik fog hamarabb leégni? (egyik se, mert a töltéshez képest minimális terhelést kap )
Persze az időzítő mellé is kell egy másik relé, ami két sorbakapcsolt érintkezőjével a 400 V-ot kapcsolja, de azt is el fogja bírni a kétszerező.

Innentől érdemes kétfelé menni. Mármint hallgatós vagy hangfalas üzemről beszélünk.
Anélkül, hogy bárkiről vélekednék, vagy bárkit befolyásolni akarnék...
A trafós megoldás előnye, hogy az erősítő külön egység. Vagyis az erősítő cseréjével hallható az adott erősítő hatása a hangzásra. Tapasztalataim szerint fejhallgatós üzemmódban mivel mindent hallani, egy RIAA korrektor térre gyakorolt hatása legalább annyit számít, mint maga a korrekció milyensége. Vagyis az adott eszköz kivitelezése utalhat az elvárható hangzásra. Esetemben az utoljára felújított régi kapcsolású korrektorom sokkal jobb teret nyújt a régebbi kivitelezésűnél. Ez alapvetően duál monó, paneltől elszigetelt változat volt. Ránézve a képen látható készülékről nemigen lehet elmondani. Rögtön az egyszem cső sokat elárul. Mivel ez is egy erősítőfajta, így az ilyen irányú hatása is az adott rendszerre hatással van. Persze mindenkinek lehet sajátos hozzáállása ehhez.

Az ízlés magánügy, a rendszerelképzelés az informáltsághoz tartozó, adódó minőséget jelent. És az egésznek komoly meghatározója az erre szánt ráfordítás. Digitális üzemmódban én a HDMI- USB adapter, és a jól megépített DAC I2s+USB-n vélem maximumnak. Persze jó felvétel esetén. Analógban, elsősorban helyigény miatt az LP-s megoldást tartom megfelelőnek a saját helyzetem szerint. Gyári készülékekkel nem foglalkozom. Vagy a használhatóságuk miatt, vagy az áruk megfizethetetlensége okán.

Szia! Előszeretettel használok régi trafós telefon telefontöltőt. Azoknak 8-12 V az üresjárati feszültsége. Mellékelem a fogadó panelt. Ami igazán lényeges az a modul tápcsatlakozásánál elhelyezett 10 µF kondi.

JVC GR C1 kamera probléma

Sziasztok, "ha a megpihenni vágyó pákásnak nincs problémája csinál magának" jeligére az alábbiakban szeretnék segítséget tanácsot kérni tőletek.
Szert tettem egy JVC GR C1 kamerára kb. fél éve. Alapvetően működött némi mechanika zsírozás után. Az akku persze nem volt már jó, ezért a mellékelt kép szerinti megoldást megcsináltam, nagyon vártam már hogy teljes funkcionalitású legyen. Sajnos elkapkodva a dolgot a kereső csatlakozóra kötöttem a video/hang kimenetet. Egy darabig működött, de nem volt hang (persze mert a keresőn nincs hang kimenet) akkor rákötöttem egy másik TV re. Azután jöttem rá, hogy máshol van az A/V kimenet. Utána már kép nem volt csak hang és leállt a kamera kb. 5 másodperc után.
Jelenség:
- Kamera bekapcsol teker, de a gyorstekerés is lassabb lett mint normál állapotban
- Elindul a lejátszás hang van de leáll és kikapcsol a gép 5 mp után
- Keresőben nincs kép
- Motoros zoom nem működik
- Felvétel a rec gombbal elindul, de csak villog, motor szalag megy, rec-pause nem működik, kazetta megy. Visszajátszva másik videón: nem vett fel semmit.
Annyit kiderítettem, hogy sem az A/V kimenet sem a kereső kimenet 8V ágon nincs feszültség (Connector(ok) 3as lába ld. rajz).
Videókat megnézve, elég macerás szétszedni (ellenségemnek sem kívánom...). Arra gyanakszom, hogy a CP (Circuit protector) 1-5 valamelyike mehetett el. De ha esetleg IC az szinte beszerezhetetlen.
Ha esetleg valaki ismeri ezt a típust tudna nekem tanácsot adni?, Rendeltem CP-ket, ami 600mA a SM szerint.
De szívem szerint, akkor állnék neki, csak ha nagyobb, mint 50%, hogy ez lehet a hiba, aki már tapasztalt ehhez hasonlót esetleg megírja nekem? Jó lenne feléleszteni persze, nagyon retró feeling. Köszönöm!

Köszönöm, de van. retró, bár újabb típus, vajsárgában, 2 kW-os. Néha rásegítek vele, ha huzamosan távol vagyok és temperálni kell.

Ha még nem sok a trafós témából, akkor amint említetted is, a gyártási folyamat sem ideális. Hogy is feszül a huzal egy toroid tekercselés folyamán? Vagy belóg, utána persze ránt egyet, vagy nem lóg be, de feszüléskor bevág ahol csak tud.
Vettem néhány toroid trafót olcsón. Úgy lóg benne a huzal, hogy hallani a zizgést. Ezt valami cég rendelte a "Letkés" cégtől, de maradt néhány darab, így olcsón hozzám került. A vas jó, a tekercselés pocsék. Nyilván át lesz tekerve, de amint említettem, 500W alatt egy rémálom. Ezek meg kisebbek.
Említetted a kapcsitápot. Nyilván ott azért lehet vigyázni arra a pár menetre. Azt a méteres huzaldarabot akár kaptonszalagba is lehet fogni, mint valami hot-dogot. Így tekertünk régebben oszcilloszkóp fűtőtekercset.
Viszont az olvasatokból az áll össze, hogy maga az erősítő földelt kimenetű. Bár nem láttam a kapcsolást, ez jött le a morzsákból. Nos, nem itt a tápegység szekunderét nem lehet hidegíteni a GND-hez, mert annak lebegnie kell. A problémára nem térnék ki, az szerintem egyértelmű. Nem is a P/S kapacitás a gond, hanem a gyors nagy meredekségű jelváltozás.
A labortápról való teszt viszont azt sugallja, hogy ez már nem a földelt kimenetű kapcsolás. Akkor viszont nem szóltam.

Vegyél klasszikus nehéz trafósat börzén.

OK köszi, Az ISD kimenetén valami " PWM "szerű jel van, Persze a földre nem vittem le.
Most még két külön tápról próbálom, de mára már feladom. ( egy arduinós fórumon trafós leválasztást ajánlanak , de nekem nincs ilyenem )
Köszi : pittyu

trafós illesztésnél nem jelent problémát a trafó viszonylag alacsony be és ki-meneti impedanciája? Azt gondolnám, jelentősen megterheli a forrás készüléket. Mondjuk egy hangszedőnek akár még jót is tehet, de egyéb vonali-kiemetnél nem túlzó egy ilyen terhelés?

trafós tápról használom, de ez a trafó még néhány más dolgot is táplál egyidejűleg. Elég sok más elektronika van körülötte. Egy ideje van olyan problémám vele, hogy az LCD csak valami katyvaszt mutat. Szerintem valami bezavarhat, vagy lehet valahol egy hibás kontakt, de ez nem a táp hibája.
Általánosságban meg vagyok vele elégedve, szeretem használni.

Tudod ezzel az a baj hogy sehol sem közlik a júzerekkel hogy csak kettős szigetelésű készülék lehet.
A másik probléma az hogy mi van a studió pc-kel amiknél kerülhet a gép utánn szinte bármiféle berendezés. Következő az hogy szinte bármiféle pa erősítőt megnézve szinte mind egytől-egyig földelt készülék. Tudnék még akár száz okot is felsorolni hogy miért problémás ez a dolog de szerintem egyértelmű.
Ami viszont érdekesebb hogy rack szekrényen belül ahol földelt erősítők és a crossover is földelt és ezek a lemezszekrényen keresztül is össze vannak kötve és a belső röfin belül is földelésen vannak ami nem is lenne baj amíg a jelútban nincs összekötés. It lépne be a trafós leválasztás hogy a jelföldek ne kapcsolódjanak és ne legyen földhurok (a szimmetrikus/asszimetrikust most nem nézzük).

Számítógép program

Keresek egy nagyon régi számítógépes programot. Kb 30-35 ével ezelőtt találkoztam vele(basszus de régen) és egy teknőst kellett irányítani és rajzolni lehetett vele. Persze angolul. Esetleg valakinek ismerős lehet ez a program megvan még? Némi retró hangulat jött rám egy jó adag nosztalgiával.

A kapcsolás, fizikai kilakaítás ismerete hiányában nehéz további konkrétumot mondani. Könnyen lehet, hogy egy láb optocsatolós leválasztása is már megoldaná a gondot.Újraindítod a kontrollert, kézzel.

Valami zajra gondolok én is, szerintem ez a hálózatról jöhet be. Boren és por reset be van kapcsolva, egész nap elmegy, reggelre a kismanó mégis megbolondítja. Egyébként sima trafós tápon van, 7805-tel és úgy gondolom megfelelően kondizva. Nem tudom esetleg a hálózaton lévő bojler vezérlőjel okozhat-e ilyet? bár az tudtommal valamikor nappal is kapcsol, jelen esetben viszont csak éjjel bolondul meg mindig, reggelre produkálja a hibát. Ezért gondoltam a watchdog timer resetre, csak ezt még nem tudom, hogy kell használni. Érdekes, hogy ha szigetelt csavarhúzóval egy pillanatra a mclr lábhoz érek, a hiba megszűnik és megint ketyeg egész nap hibátlanul. Esetleg megoldás lehet az is, a az mclr lábat bemenetként definiálom? mi történik ilyenkor...

Nagyon szépen köszönjük, elmentettem!
A replika is érdekelne, mindent mentek

A csavaros gyertyatartó formát egyszer megpróbálom lemodellezni gyakorlásképpen.

Ötletes ez a trafós megoldás is!

Nálam rossz porszívóból kimentett triakos fordulatszám szabályozó intézi a fényerő csökkentést, vagy néha távirányítható konnektorra dugom rá, ez szintén triakos.
De van egy kontakta érintős fényerő szabályozó is

A végfok erősítését nem bántanám ha most jó. Kell elé az előerősítő.

A trafós dolog az mindig valahogy visszatérő probléma, mert ami jó az rossz, de fordítva is igaz.
A tekercselt-vágott mag nagyon jól kezelhető, szeretem mint kísérleti alany, percek alatt lehet módosítani. Csak a légrésre nagyon kényes, magas az üresjárási áramfelvétele, búghat, meg a szórása is elég nagy.
A lemezelt trafót meg nem szeretem szétszedni. A toroid az a legjobb lenne, csak csintalan. Elméletileg sem lehet úgy tekercselni, hogy szépen menet-menet legyen. Ráadásul a huzalon keresztül nehezedik az egész trafó a szerelőlapra. Egyedileg viszont lehet szép lassan úgy tekerni (fűzni), hogy a szigetelő fóliát a huzallal együtt tesszük a menetek közé. Ez nyilván 100 menet alatti kivitelnél lehet megoldás, azaz valóban kW feletti trafónál oldható meg. Kisebbeknél borzalmas. Nem kívánom senkinek még büntetésből sem.

Idén a HiFi Show-n, a retró sarokban volt kettő. Érdeklődésemre a gazda elmondta, hogy ez egy olasz hangfal pár, nem szól igazán jól, ezért nem is volt sikeres. Működött, felhangosította, hallgathattam.

Izzók rejtélyes kiégése hagyományos fényfüzérben

Sziasztok!

Szert tettem egy klasszikus, sorbakötött izzós karácsonyi fényfüzérre, ami nem működik. 60 db-os, négyféle színű izzók vannak benne.

Már eleve picit a teljes szakadást is furcsállom, mert emlékeim szerint ezeknél ha egy izzó ki is égett, a soros kötés ellenére a többi tovább működött, mert van valami áthidaló elem az izzókon belül, ami ilyenkor átveszi a vezetést. (Pont azért, hogy látható legyen, melyiket kell kicserélni, ill. a sok sorba kötött izzó miatt rövidebb távon a többi simán elbírta a megoszló többlet-terhelést.)

Na most a feladatot gyorsítandó úgy akartam nekiállni, hogy a középső izzót kiveszem, és multiméterrel ellenállást mérek - amerre nincs semmi vezetőképesség, utána azt a szakaszt szintén felezem, és így tovább. De egyik irányba sem mutatott semmit a műszer..

Akkor megnéztem a kivett izzót, amin kb. 2 ohmot mértem. Ezt kicsit kevésnek éreztem, de végülis hidegen akár jó is lehetne.. Gyors számolással, ha 60 db-os, akkor valahol 3,8V-nál lehet az üzemi feszültség. Rákapcsoltam egy 3V-os állásba tett adaptert a kivett izzóra: semmi fény. Újra mérés: most már szakadt...

Itt jön az, amit mondhatni elszúrtam: a fenti adapteres próbát elvégeztem még másik két db izzón, amik közvetlenül kivétel után még nem szakadást mutattak. A próba után (a harmadikhoz már levettem 1,5V-ra az adaptert..) mindegyik megszakadt, pillanatnyi felvillanás sem volt.

Szóval így most már legalább 5 db halott izzóm van a sorból - tekintve, hogy újonnan olcsón kapni rég nem lehet, csak "retró ritkaság áron" másodkézből, ez így gazdasági totálkár.

Az viszont érdekelne, hogy mit gondoltam rosszul a külső tápegységes próbánál?
Illetve már az alapállapothoz: elképzelhető-e olyan hibaok, ami sok sorbakötött izzó egyidejű megszakadását okozza? (Még nagy túlfeszültségnél - pl. villámcsapás, vagy 110V-os eszköz bedugása hazai konnektorba - is sántít, hogy ne egy gyenge ponton szakadjon meg az áramkör, hanem több helyen egyszerre.)

Csak érdekességképpen: komolyabb tápokban, jobb D osztályú erősítőkben egyre gyakoribb, hogy sok feladatot mikrovezérlőre bíznak. Ez tovább nehezíti a lemásolást is hiszen szoftvert is kell készíteni rá, és a működés pontos ismerete nélkül tulajdonképpen végig kell járni a fejlesztés lépcsőit is a szoftver megírásához. Pl. egy kapcsolóüzemű tápban a lágyindítás, hibakezelés, a PFC, és a konkrét táp részek összefüggő vezérlése, az átlag és csúcs teljesítmények figyelése, limitálása, hőmérsékletek mérése, védelmek, sokrétű feladatot jelentenek. Ezeket ma már jóval kevesebb alkatrész mikrovezérlővel megoldani. Ugyanakkor ügyes dolog ha a tápra csak rádugok egy programozó egységet, és abban állítom be a paramétereit az adott feladathoz, pl. kimenő feszültség, csúcsáram limit, RMS limit, PFC feszültség, szabályzási tartalék, lágyindítás ideje, felfutása, hőmérséklet küszöb, ventillátor vezérlés, stb... A most készülő erősítőben is lesz clip jelzés, áramlimit jelzés, standby/némítás vezérlés. Az analóg feeling megtartása miatt ugyanakkor valószínűleg toroid trafós tápja lesz (és nem kapcsolóüzemű). bár felmerült hogy kacsolóüzemű tápot kapjon, de akkor azzal az erővel a végfok is lehetne kapcsolóüzemű...