Ahogy többen, én sem javasolnám tápegységben felhasználni!
retró erősítőbe kipróbálhatnád, sok kapcsolás van hozzá.

Feltettem a szkópképeket, egyértelmű az áramcsúcs és az effektív érték is. Az akkus ponthegesztő minden pontozás után kiír egy áramértéket, ez jellemzően 650-700A közötti. A trafós 700-900A effektívet tudott.
Az akkuson a jó beállítás 5-10ms, de tud kettő gyors egymás utáni áramimpulzust is. A rövidebb idő azt jelentené, hogy a bevitt energia is kevesebb, szóval nem értem.
Az akkutest biztos hogy gyorsabban elvezeti a hőt, belül elektrolittal van feltöltve és a felület is sokkal nagyobb. Lehet hogy azt kellene kikísérletezni, hogy sokkal hegyesebb legyen az elektróda, úgy még nagyobb lesz a helyi áramsűrűség, cserébe egy cellán minimum 4-5 pár apró pont biztosítsa az áramvezetést.

Egyébként meg az EVE-nek van olyan 40135-ös csavarkivezetéses cellája, ami 4000 ciklust bír és fajlagosan ugyan annyiba kerül a Wh mint egy Samsung E35 li-ion pack. Majdnem rendeltem, de az elképzelt kapacitás pont 48V esetén problémás, ezért először egy 48/60/72V motorvezérlőt kell kiválasztani hozzá, aztán a végleges cellaszámot amit BMS szempontból is meg lehet oldani. Biztos hogy kizárólag csavaroznék, ha van rá mód. A villanyszerelés meg a saruzás amúgy is jobban megy...

Nekem kezd az a gyanúm lenni, hogy a mikró trafó a ludas, mert ha jól tudom, alulméretezett alapból,
és kevés a primer menetszám is. Sőt, még azt is el tudom képzelni, hogy lehet nem is réz tekercs, hanem alu. Bár a végére a saru az forrasztva van elvileg, de fene tudja. láttam már rézzel "futtatott" alu drótot is. Mondjuk az eredeti nagyfesz szekunder is az volt, bár az lehet csak lakkozott volt rézzel se volt futtatva...

Ha megnéz az ember egy gyári trafós pontozót, abban sincs nagyobb transzformátor. Mondjuk egy szkóp ábrát szívesen megnéznék egy olyannak a kimenetéről, de eddig sehol nem találtam.
Yt-n is akinek írtam ez ügyben, hogy készítsen már egy ábrát a kimeneti jelalakról, szkóp híján ugye nem tudott.

Az összenyomásról csak annyit, hogy az inkább akkor szükséges, ha egymással szemben vannak az elektródák, meg vastagabb az anyag. Az ilyen vékony lemeznél 0.1-0.2mm nem annyira érzékeny rá, csak legyen kontakt. Az ilyen lemez anyag gyakorlatilag teljes keresztmetszetben olvad, legalább is kellene. Itt inkább az a probléma, hogy az alátámasztásnak használt cella kupak nem olvad, feltételezem kevés áram hatol be, és nagy százalékban inkább csak a szalagon keresztül halad.

A pontozó csúcs meg kb annyira egyforma, amennyire egyformára tudtam köszörülni.
De láthatóan nagy különbség nincs köztük.

Ui.: Sőt, egyik videóban már olyat is láttam, hogy a gyári trafós is csak a nikkelezett vasra jó,
"fél gázon", a 0.1 mm nikkelre "maxi gázon" de a 0.2 nikkelt már az sem viszi...
Aki tesztelte a 0.2-es nikkellel, kb hasonló volt a problémája, hogy nem olvadt be rendesen,
és könnyen leszakadt, már-már a cella saját súlyától is.

Eltérő nyomóerő? Nem elég tiszta felület? Lehet, hogy az egyik oldalon a rugó nem ugyanolyan erős?
Az a kiszakadás elég biztató, stabilan jó a kötés. De mint írtam a másik topicban valamiért ég és föld a DC pontozás és a trafós között a különbség még kisebb áram és rövidebb idő mellett is jobb eredményt ad, ráadásul nem kell hozzá nagy nyomás szinte elég hozzáérinteni kézzel.
Az elektróda anyag is különleges lehet, mert semmilyen ragadás nincs utána. Lehet hogy megérte nekik a berilliumos cuccot adni mellé ilyen kis mennyiségben, épphogy csak egy cserélhető menetes csúcs.

A FET még nem is nagyon melegedett. A fickó azt mondta 50C fokos. Érdemes lehet kombinálni az analóg trafós tápegységet Step-Down tápegységekkel? A Hestorban készen is vannak Step-Down áramkörök, de megépíteni sem túl bonyolult. Érdemesség alatt a zaj problémát értem. Esetleg lehetne velük kisebb zajt elérni, mint egy full kapcsolóüzeművel?

Rádiómúzeum Tardos

Sziasztok!
Nemrégiben Tardoson jártam és megnéztem a rádiómúzeumot. Tarnóczy András bácsi saját gyűjteménye, büszkesége! Nagyon kellemes séta volt a régi készülékek között. Mindegyik rádió működik kérésre meghallgatható. Saját kezűleg javította meg őket és tartja mai napig karban. Elképesztő hozzáértéssel és rengeteg történettet mesél a készülékekről. Ami az apropója, hogy írok az az, hogy 1925 december elsején volt az első rádióadás Magyarországon. Egész pontosan 100 éve! András bácsi megígérte, hogy aki december elsején jön meglátogatni a múzeumot azt pezsgővel várja!
90 éves de csodálatos ismeretek tulajdonosa. Talán meg lehetne szervezni egy látogatást arra a napra, a retró kedvelőknek szerintem kötelező program. Persze nem a potya pezsgő miatt, ha elég sokan lennénk viszünk magunkkal, ne terheljük a pénztárcáját. Egyébként is a gesztus a lényeg! Én megpróbálom szabaddá tenni magam.
Egy cikk a múzeumról.
Szívem szerint minden topikba betenném, hogy minél több elektronika kedvelőhöz eljusson! A szabályok miatt ezt tartottam a legmegfelelőbbnek.
Üdv: Gábor

A Rigol DHO800 külső tápegységes, nagy zavarsugárzó ez a tápegység ami bizonyos eltérítéseknél jócskán benne van a jelben a képernyőn. Viszont külső 12V -ról is táplálható így másik pld.: trafós tápegységről ami nem sugároz, vagy akkuról is akkor is jó és földfüggetlen, de 3.5A a fogyasztása, tehát izmos akku kell. Nekem volt, megváltam tőle az erős zavarsugárzás miatt.

Ha megnézed, azt megköszönöm.

Egyébként ez egy retró villanyzongora (szintetizátornak nem mondanám, 1 poti a hangszín, 1 a vibrátó. Viszont tán 4 oktáv (és dögnehéz). Aránylag szép állapotban van, szívem szerint nem hekkelném meg egy IEC aljrattal.

Meg kb. kismillió csavar fogja össze, úgyhogy bejátszik a lustafaktor is.

Ingyen elvihető mindenféle

Sziasztok!

Dunakesziről elvihető egy halom lim-lom a most következő héten, jövő hétvégéig ami marad megy a hulladékudvarba.
Tételesen:
1) hanszórók, működnek, van SAL, Orion HS280, meg valami videoton
2) PC maradékok, legutóbb működött, valami core 2 duo volt azthiszem, vargáné és társa táp
3) Rossija lemezlejátszó. Erősítő része működött, kontakthibákkal, lemezlejászóban azt hiszem nincsen tű
4) retró szerelvenyek, konnekterok, villanykapcsolók, dugók, égők (vegyes, bontott állapotban)
5) mindenféle BEAG/EAG kimenő trafók (azért vettem hogy attekerjem őket 8 Ohm kimenetűre de sose lesz nekem arra időm

Képenként egyben vihető.
Helyileg Dunakeszi, előre megbeszélt időpontban, nem postázom és nem tartogatom a fent leírt idő után. Egyszerűen nem férek el, és ezt meguntam.

Sziasztok! Még emlékezhettek az 5 éves, 35Ah.-s, "30%-os akku" esetére. Szulfátoldóval megjárattam, de nem segített rajta, ekkor mérték a 110A indítóáramot (330A) helyett.. harmatos. Ez annyit jelent a gyakorlatban hogy már meleg időben sem nagyon indított. Bikakábeles segítséget kellett kérni. Kísérletezni viszont pont a jó alany, ugyanis a feszültség megvan benne. Jöjjön hát pár kísérlet. Nem kell hozzá más, csak egy 12V/55W.-os izzó, egy óra, egy pár fajta töltő, akkuvit (huminsav), és egy kis türelem. Kipróbáltam életemben először az akkuvitet is (1200Ft - 78ml akkumlátor regeneráló folyadékot). A leírás szerint beleadagoltam a 6 rublikával világosan eltagolt vörös folyadékot a 6db cellába. Aztán vártam.. 1-2.. majd 3 órát, de még mindig pezsgett kicsit, késő este lévén nyitott kupakokkal hagytam reggelig. Ekkor tettem rá a töltőt. Feltöltött, majd jöhetett a teszt. Gyászos eredményt kaptam. 10 percig égett az 55W-os égő, mielőtt 11V. alá esett.. kb mint annak előtte. Egy pár töltés-merítés ciklust végeztem még így, több nap csepptöltéssel fullra, de semmi. 10-12 perceket tudott. Rajtahagytam az égőt levittem 4V.-ig, pihi, szulfátoldó. Feltöltött, pihentetés után 12,6V, égő rá 11 percnél már 11V.. gatya. Hát minden mindegy alapon kipróbáltam ezt a polaritás megfordítást is. Rajtahagytam az égőt vagy másfél napig, még akkor is amikor már nem is pislákolt. Majd sorba kötöttem a régi trafós akkutöltővel ezt az izzót, (bődületes áramok mennek ilyenkor, már játszottam ilyet amúgy), az akkut magát pedig egy lavór vízbe állítottam. Majd bekapcsoltam a töltőt ,ami el is kezdte tölteni az izzón át. Ment több órát, egy fél nap így, mire ki mertem venni az izzót a körből, és tapogattam végig az akkut is, ami bizony szépen melegedett. Több napba telt, mire így feltöltött, mert (éjszakára nem hagyok így semmit.) Nem sokat bíztam ennek sikerében. 14,4V.-nál lekapcsoltam, még ekkor 1,8A.-t vett, s már nem volt meleg sem, de nem mentem vele tovább. Egy nap pihi után, 12,5V. Rátettem hát az égőt. 10 perc után még füstölt az égő, úgy virított, nem ment még csak 12,2V alá sem. Várjunk csak? Mi a franc.. Több nap pihi után ma elvittem méretni, (másik eladó jött hozzám, a kollégája így nem ismert meg ,hogy pár hete jártam már ott ezzel. ) Felmatricáztam szépen amúgy a helytelen polaritást. Ráteszi a gépet.. majd azt mondja, hát egy kicsit már meg van fáradva. 65%.-os, a műszer szerint 220A-t, tud a 330.-ból, nem indít? Vagy miért hoztad be? Mondom indít az, csak kíváncsi voltam. Kérdi hogy milyen autóban van? Mondom Honda Jazz. Kérdi hogy az újabb? Mert abban van jobb pozitív.. mondom.. öööö.. nem. Hát összenéztek hogy akkor most mi van.

Nekem is, használom is, de a mindennapi vételre a sugárzott adás vételét jobban szeretem. Az online verzió egy Fm transzmitterben végződik az ébresztőórás rádió miatt. A sugárzott adás dinamikája nekem jobb.
Amúgy a készített antenna jól vizsgázott. Épületen belül van elhelyezve és sikerült olyan helyet találni neki, ahol nincs útban, nem is nagyon látszik, de a retró sem nagyon találja meg az antennát. Minden korábbi próbálkozástól sokkal jobb eredményt értem el. Az adás alatt nem hallatszik a másik adó és a sistergés sem.

Ha valaki hasznát venné, odaadom szívesen. Ugyan érdekel a trafós téma is, de sajnos nincs időm foglalkozni sok más mellett ezzel is.

hálózati feszültség ingadozás

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni olyanoktól, akiknek van tapasztalata a hálózati feszültség stabilizátorokkal.

Az otthoni hálózati feszültségünk nagyon nagy szórást mutat. Van, hogy 185V, de van, hogy 255V.
Erre tettem be egy Kínai "okos mérőt", ahol be tudom állítani, hogy mekkora feszültség alatt, és mekkora feszültség felett kapcsoljon le a hálózatról, és ha megfelelő a feszültség, akkor meg visszakapcsol, de addig X időnként próbálkozik, hátha...
Volt idő, amikor folyamatosan alacsony volt a betápunk, ezt hosszasan levelezve az eonnal sikerült orvosolni, egy hálózat fejlesztéssel, sőt még kötbért is fizettek nekem 2 évig akkoriban. A hálózat fejlesztésnek köszönhetően a feszültség felkúszott egészen ritkán 250-255V-ig, de 90%-ban stabilan hozza a 220-230-at.
Egy fázisunk van 32A-ral, de ez a fesz ingadozás nem a fogyasztásunktól függ. A mostani legfrissebb tapasztalatom hogy 187V 1kW fogyasztás mellett.
A kérdésem az, hogy mennyire használhatók a hálózati feszültség stabilizátorok?
Kb ilyenekre gondolok:

https://kulsoaksi.hu/volt-polska-avr-pro-10000-3-feszultseg-stabili...0000va

https://kulsoaksi.hu/qoltec-automatikus-feszultsegstabilizator-avr-10000va

https://salicru.hu/feszultseg-stabilizatorok/

Valamint létezik trafós, amin egy szervó motor tekeri gondolom a megcsapolási pontot, így talán fel és le is tud transzformálni, meg azt olvastam, hogy létezik AVR vezérlésű is, ez gondolom egy tisztán elektronikus szabályzású izé lehet.

Alkalmasak lehetnek ezek egy házat elvinni, ha mondjuk a 10000VA-es verziót vásárlom meg?

Ha már fixen nem megy mondjuk 215 alá és mondjuk 240-245 fölé az már maga lenne a mennyország.

köszi a válaszokat

Most mek-elek megint meg fog róni hogy tápozás van audiofília helyett.
Tegyél rá a labortáp kimenetére négyszögjeles terhelést, mondjuk ne is legyen sok, csak 0 és 2A között változzon, elég érdekes tranzienseket fog produkálni, annak ellenére hogy analóg.
Én sem vagyok oda a trafós tápokért, nagy, nehéz, drága stb, de amit én ennél is nagyobb hátrányának tartok hogy nincs túláram védelme. Rövidzár védelme még csak csak, mert teszünk be egy olvadóbiztosítót. Egy kapcsitápba meg kismillió féle védelem applikálható, nem kell a végfokot elrontani rövidzár védelemmel vagy áramkorláttal, ha meg lehet azt oldani már a tápban.

A kapacitás sokszorozót is használják két módon is, vagy csak simán, ilyenkor nincs stabilizálás, vagy úgy, hogy van hozzá egy egyszerű zéneres stabilizálás ami viszonylag függetlenné teszi a kimenetet a hálózati feszültség változásaitól. Mert hiába van nagy trafó, meg kismillió µF ha közben a hálózati feszültség is szédeleg mondjuk 5-10%-ot ide oda, mert ugye nem csak én fogyasztok hanem a szomszéd is, meg annak a szomszédja is stb.

Igazából meg lehet(ne) azt jól is csinálni, pl. audio erősítőhöz, ill. direkt ilyen jellegű terhelésre optimalizálni. Egy analóg szabályozó nem fog kapcsolóüzemű zajhoz még csak hasonlót sem produkálni, hacsak nem gerjed... amúgy meg a sima trafó+graetz+puffer megoldás csúcs-egyenirányítója által felvett áramimpulzusok sokkal durvábbak. Egy nagyobb belső ellenállású trafó (és itt nem csak az ohmos ellenállást, hanem a csatolásból eredő induktív jellegű reaktanciát is értem) ezeket az impulzusokat kicsit el tudja simítani, cserébe a táp belső ellenállása nagyobb lesz. Viszont ez utóbbi (szükség esetén) megfelelő elektronikával kompenzálható. Nem értek egyet azzal, hogy ezt ne lehetne jól megcsinálni.

Viszont manapság nem lehet figyelmen kívül hagyni a kapcsolóüzemű tápok fejlődését sem, amit többek között a félvezetők, nagyfrekvenciás trafóvasak, modernebb kondenzátorok, stb...kifejlesztése segített. Az utóbbi időben sokféle táp működésébe tekintetem bele, és nagyon ügyes dolgokat tudnak. Pl. bizonyos teljesítmény felett kötelező a PFC használata, azaz a tápnak szinuszos áramot kell felvennie a hálózatból. A PFC áramköre viszont a hálózati feszültségtől függetlenül (nyilván bizonyos, de elég széles tartományon belül) közel állandó DC feszültséget ad. Erről működhet pl. alacsony zavarkibocsátású rezonáns táp, aminek így rendkívül alacsony kimeneti impedanciája lehet. De találkoztam olyan fejlesztéssel, aminek az alapja egy flyback táp, de a primer oldalon nincs nagyfeszültségű puffer, szinuszos áramot vesz fel (nem kell külön PFC hozzá), és ún. aktív clamp megoldást használ, ami a tranziensek nagy részét megszünteti, elnyeli, ill. visszanyeri ezt az energiát. Egy ilyen táp nyugalmi teljesítmény felvétele alacsony, alacsony zavarkibocsátású. Mivel nincs primer oldali puffer, így nincs nagy bekapcsolási áramlökés sem, az elektronika önmagában megoldja a lágyindítást. Könnyedén elérhető 90% feletti hatásfok.
A modernebb alkatrészek pedig a D osztályú erősítők fejlődésére is nagy hatással vannak. Előbb-utóbb komoly versenytárrá válnak ebben a kategóriában is (vagy talán már most sem lehet figyelmen kívül hagyni...)

A trafós táp fő előnye az egyszerűsége, az ebből fakadó üzembiztossága, és az alacsony zavarsugárzása. Cserébe nagy, nehéz, drága, mágneses tere van (ami áramot hajthat a környező vezetőkben), nincs PFC korrekció, nem stabilizált, lágyindítást igényelhet - vagy nagy áramlökettel indul. Hatásfok szempontjából az 50Hz-es trafóval készült táp, csak az n*10kW-os tartományban jobb (most még) a kapcsolóüzemű tápokhoz képest, de ez a határ évről-évre feljebb megy. Szóval nem érdemes leragadni egy-egy megoldás mellett, mert változik minden, és nyilván nem minden új jobb, de azért akad olyan is.

A stabilizátorok és a labortápok nagyjából hasonlóan működnek. Addig nincs probléma, amíg egy konstans terhelésre dolgoznak, de egy zenei jel az ugye nagyon nem konstans. Ilyenkor amikor változó terhelés van, a stabilizátor is meg a labortáp is elkezd "fűrészelni". Rossz lesz a hasonlat, de olyan lesz, mintha egy pwm táppá válna aminek még fojtó sincs a kimenetén, ebből a szempontból még egy hagyományos (szabályozatlan) mezei smps is jobb mert nem termel annyi zavart.
Hallgattam a szobában autós végfokot, a saját tápjáról is meg hagyományos 50Hz-es trafós pufferes tápról is, és nem hallottam hogy előbbivel rosszabbul szólt volna, pedig azoknak a tápjában tényleg kemény kapcsolás van, mivel még fojtó sincs a kimenetükön, csak trafó->gyorsdiódák->puffer. Viszont nem termelnek zavarokat a hallható sávban, némely labortáp meg igen.

Ha ezt összevetjük a végfok tápelnyomásával, akkor mekkora részét adja ez a torzításnak?
Ha ennyire számít, hogy a táp belső ellenállása kicsi legyen, tehát hogy a feszültség minél kevesebbet változzon a terhelés hatására, akkor miért nem használunk valamilyen stabilizátort?
Viszonylag egyszerű kapcsolásokkal is meg lehet valósítani nagyon kicsi belső ellenállást. Egy LDO jellegű megoldás még számottevő hatásfok romlást sem okozna.
Labortápról jobban, vagy éppen rosszabbul szól az erősítő?
Hallható ill. mérhető különbség, a sima trafós táphoz képest?

Annyiban érint engem is ez a trafós téma, hogy most rendeltem a gyöngyösiektől két 630VA-es trafót (a napokban már mutattam róla képeket (félig-meddig) beépítve is).

Szokásomtól eltérően most nem kapkodtam annyira, kicsit mértem is. Elővettem a gubanc-buffert és újra megnéztem a négyszögjel átvitelét. A 10R/220nF a fázisjavítótag a kimenetén, tehát mondhatjuk, hogy ez a terheletlen mérésnek számít. A CEM1 nyákkal ugyanezt az átvitelt mértem. Kicsit kisebb jelemelkedési sebesség: 120ns, de a jelalak teljesen ugyanaz. Nem is folynék bele a részletekbe, mérve jelentéktelen különbség van az eddigi változatokhoz képest... talán a zajt kivéve. Azt nem tudom szkóppal megmérni, mert 1mV/osztásnál csak a szkóp zaját látom.
Az én végfokomban BEAG trafó van (a szekunder csúszósarus kivetelű), nagyobb a nyugalmi árama, más a hűtőborda és mezei másfeles vezetéken folyik az áram a pufferektől a végfok panelig. Más különbség nincs az enyém és a No.:1 változat között. Mindegyik deszkán van még.

Ma behoztam meghallgatni. Meghallgattam két számot a szokásos demó lemezemről és belehallgattam még háromba fél-fél percet. Aztán mondtam az asszonynak, ha ezt most nem viszem vissza gyorsan a műhelybe, akkor a miénkével nem fogunk tudni tovább együtt élni. Ki is vittem. De ez negyedóra olyan mély nyomokat hagyott bennem, hogy mégis visszahoztam és órákig hallgattuk. Az a nyugalom, az tisztaság ami ebből árad... és még mindig vannak új hangok ezerszer végig hallgatott számokban. Nagyjából annyit javult a hangkép, mint a pufferek cseréjétől. Ge Lee-nek üzenem, hogy ötszörös árért ötszörös hangot kapunk és ezt a "hangot" nem fogja rátekerni egy EI magra sem (szerintem).
Tehát magamnak is rendelni kell egy ilyen trafót. Ötödjére fogom ízekre ezt a végfokot. És lehet, nem ez lesz az utolsó.

Alapvetrően nem lenne gond, bár ez sem rtelje4sen igaz, hogy egy helyi rádiót akarok fogni, amit nem 50 km-es sugarú körben szántak fogni. De nekem ez kell, csak éppen bekavar egy 120 km-re lévő Kékesen elhelyezett adó, aminek több mint 30-szor nagyobb a teljesítménye mint a helyi rádiónak. Na, a kettő között van 100 kHz. Az is probléma, hogy vételkörzeten belül, (adótól 11 km-re) sziontén ott a zavaró retró rádió. Ott a vétel helyszínétől a kékesi adó 115 km-re van. Pedig egy Technics tuner a vevő, nem egy piaci zsebrádió és bizony ott is tekergetni kell a dipól antennát. Állítom, hogy ott rosszabb a vett adás minősége mint nálam. Igaz, rendes nagy FM antennával veszem az adást. De még ott is előfordul, hogy teljesen eltűnik az adás. A múltkor 3 adó szólt e4gyszerre, a másik kettő külföldi volt. Az extrém eset, én azeri és jemeni rádiót fogtam akkor. De azért könnyen meglehet, hogy az engedély kiadásakor nem vették figyelembe a kékesi adó frekvenciáját és teljesítményét. Nyugodtan lehetett volna még 100 kHz-el lejjebb kiadni az engedélyt, nem zavart volna ott semmit és ezt sem zavarta volna másik rádió.

Ó, február óta történtek dolgok. Az az alufóliás hungarocel tábla az antenna mögé és mellé került. A 3 elemes antenna magasabbra körülbelül 60 centivel és egy, másfél méterrel odébb. Ez az összeállítás hasonló volt a vihar előtti állapothoz, de akkor a tetőjavítás miatt az antennarendszer kicsit meg lett bolygatva és utána állt össze a jelenlegi helyzet. Önmagában a kisebbik antenna jelentősen csökkenti a retró Rádió vételét a 104,7-en. Olyan szinten,m hogy jószerével nem is hallatszik. A 104,6-ról van áthallás oda, nem pedig fordítva mint korábban. A cél rádiónál az RDS kijelzés nagyjából 95 %-os lett a korábbi 40-50 %-ról. Szerintem ebből már kihoztam a maximumot amit lehet. A lényeg a 104,6 vétele volt és ez tökéletesre sikerült. Az antenna magasabbra helyezésével nőtt a Sunshine FM és az Aktív rádió jelszintje is. A Rádió 1 Derecskei és de4breceni frekijén is sokkal erősebben jön. Viszont a hajdúszoboszlói az totál ygenge lett, noha korábban a három közül ez volt a legerősebb. Nálam az antenna ugyanabba az irányba áll, az megfelel mind az öt adónak. De gyanítom, nem nálam lehet a gond. A viharban tuti megsérült a hajdúszoboszlói adó antennája, mert egy egész napig asemmi nem volt a 100,6-on. Aztán újból megjelent az adás a szokott minőségben, majd kb 2 nappal később, ami egybe esett az én antennám magasabbra emelésével, totál gyenge lett az adás.

Szia. Ha nem ér semmihez a derót,akkor szerintem negyfesz trafós lesz....

Építsd meg az eredeti kapcsolást. A trafós megoldás a legjobb.

Minden elismerésem....ez lesz a járható út...És most,hogy ezt írtad,eszembe jutott,hogy a régi,trafós awimnál is így volt megoldva....2fázisról és 1-ről ment, 1 trafóval,iszonyat nehéz kerekes gép...de a maximum áramot,csak 2 fázisról tudta,mert 1 nél nem bírta a hálózat....annak a beszerzésénél a címet neked köszönhettem....Az agregátornál nem akartam magyarázkodni,mert amikor teszteltem annó,én láttam mi jön ki belőle egy szimmetrikus nagy terhelésnél is....eszembe se jutott rákötni,egy drága gépet...
Mégegyszer köszi a tippet!

Sokkal egyszerűbb ha készítesz egy 400/230V-os takarék kapcsolású trafót kb. 5 kVA-ra méretezve pl. E-I 230-as vassal. Nem 3 fázisút, azzal kár próbálkozni. Ha nem spórolsz a huzallal akkor 1-1,1 T gerjesztéssel egészen baráti üresjárási árammal el fog menni, és máris rendelkezésre áll a megfelelő teljesítmény, igaz, nem 3 hanem csak 2 fázist terhelsz. 3 fázisú trafónál az aszimmetrikus terhelés csak zegzug kapcsolású trafónál lehetséges, egyéb esetben a terheletlen oszlop túlgerjesztődik és leég. A 15 kW-os 3 fázisú áramfejlesztővel se jutsz előbbre, hiszen azon is az 1 fázisú terhelés csak pár kW lehet, mert ha a kontrol pont az általad használt fázison van, a másik kettő fázis feszültsége igencsak megugrik -kivéve ha trafós gerjesztésű a masina.

Akkumulátor töltő biztosíték

Sziasztok,

Vannak ezek a noname, egyszerű trafós töltők, mint például a csatolt képen lévő.
Ezekben csak a trafó tekercsén van hővédelem (ha van), biztosíték nincs bennük egy darab sem. Ha tennék a kimenő vezetékre üvegbiztosítékot, akkor jól gondolom, hogy mivel ezek általában 6 Ampert tudnak, akkor 8 Amperes biztosíték kell?

Az eredetihez a teljes dokumentáció..... https://stavebnice.tipa.eu/select.php?link=PT024
2008 óta árusítják változtatás nélkül mint egységcsomagot.

Van belőle "retró" is.... https://stavebnice.tipa.eu/select.php?link=PT013

Szia! Én is csináltam ilyet idős édesanyámnak a konyhába ( bár én Sony rádióból - az volt kéznél ).
Én 12v 1.2Ah-s "zselés" ólomakkut tettem bele memóriának. A tápja/töltője egy gyári DC12V 1A-es trafós dugasztáp, ami után egy PB137-es töltő IC tölti az akkut. ( tapasztalat alapján nem tölti 13,7V-ig csak 13,5-ig, de jobb is). Ez az akku sem bírná sokáig áramszünet esetén a rádiót, de úgy oldottam meg a dolgot, hogy a dugasztáp után a pozitívba tettem egy soros diódát a PB137 elé és a 7-es vezeték szintén egy diódán és egy kis billenőkapcsolón keresztül kap 12V-ot - így indul a rádió. ( a dugasztáp terheletlenül lead 18V-ot is! A PB137-nek így megfelelő) A dióda a dugasztápra van kötve, ahová a másik dióda is. Így áramszünetkor a dugasztáp kondija hamar kisül, a 7-es vezetékre nem jut 12v - a rádió kikapcsol. Az akku nem merül le, mert ilyenkor minimális áram folyik. Édesanyám nem is tudná újraprogramozni, így csak a billenőkapcsolóval kapcsolja, a hangerőt kell csak állítania, meg csatornát váltani, ha mást akar hallgatni. A rádió RDS-es, így látja, melyik rádió szól.

Szilícium korszak elején még használták germánium végtranzisztorokat. Hordozható monó kazettás magnóban (ugye azt sokan tudjuk, hogy ezeket nem zene hallgatására, hanem diktafonnak készítették) találtam rá példát. Szilícium volt javarészt, de a végfok PNP germánium. A tranzisztorok bázisa volt trafós meghajtású, ami leginkább egy AT vagy ATX tápegység kapcsolását a hasonlítható.

Mint írtam jelenleg más projektekkel kell foglalkoznom, így a ponthegesztő egyenlőre jegelve van.

Hullámformát nem tudom mennyire számítana, de mivel az egyenáramú gépek egyenáramról mennek, teljesen egyértelmű, hogy felesleges szinuszhullámúra készíteni egy egyenárammal táplált gépet. A trafósnál meg alaphelyzetben szinusz van. Annál meg az egyenirányítást mondanám feleslegesnek, mert jó nagy terhelhetőségű diódák kellenének hozzá. Max akkor is 100Hz impulzus lenne, nem tiszta DC.

A videóban hanghatás szerintem az áramimpulzus miatt kialakuló mechanikus összerántás,
amit a rendkívül nagy elektromágneses hatás vált ki.

Most rendeltem egy S216S01 SSR-t, az nem nullátmenet kapcsolós, így akár fázishasításos teljesítményszabályozásra is lehetőség nyílik majd a gépemen. A szkóp képeidet elnézve, a legelső impulzust kell "gyengíteni" hogy ne lője ki a kisebb biztosítékot, legalább is ez a feltételezés. Így ha jól gondolom, sokkal szabályozhatóbb lesz a trafós gép is, nem lesz annyira megégve a lemez, ha kisebb teljesítményen is üzemeltethető lenne. Ez az elmélet, aztán majd meglátom a gyakorlat mennyire támasztja alá.

Az lenne a lényeg, hogy a biztonság jobb legyen mint trafó nélkül. Trafóval, és egyenpotenciálra hozással, egyszeres testzárlat esetén, még nincs probléma, minden működik tovább, és nem válik veszélyessé sem (trafó nélkül az egyszeres testzárlat is probléma ami jó esetben aktiválja a védelmet). Kétszeres testzárlat esetén sem rázhat a készülékház, hiszen azonos potenciálon vannak - ha nincs földelve akkor az egész földfüggetlen marad és akkor sem ráz, ha földelt is, akkor pedig minden készülékház földpotenciálon lesz (és akkor sem ráz) - persze a védelemnek ilyenkor aktiválódnia kell.
Volt ilyesmi az ÉV tananyagban, de az már vagy 25 éve volt, úgyhogy fakultak az emlékek. Abban biztos vagyok, hogy bizonyos feltételek betartásával használható több eszköz a leválasztó trafóról, de a pontos leírásra nem emlékszem. Viszont józan paraszti ésszel végiggondolva, egyenpotenciálra hozás esetén, nem lesz kevésbé biztonságon mint a sima hálózatot használva.
Nyilván érdemes lehet valamiféle egyszerű hibaérzékelést kialakítani, ami már egyszeres (nem csak zárlatot hanem) szivárgást is képes jelezni, még azelőtt, hogy bármi probléma fellépne.
(pl. két kisáramú jelzőglimm az EPH vezetékre kötve - vagy pl trafó közép és EPH vezeték közé bekötött jelzőglimm)


Azt nem vitatom, hogy kritikus helyeken a törpefeszültség használata a biztonságosabb. Sokféle világítás van ami 12...24V DC-ről működik (led szalagok stb..) valószínűleg ilyet használnék inkább. Ugyanakkor a leválasztó trafós megoldást is jobbnak tartom annál (+eph), mintha simán 230V-os hálózatot vezetne ki.