Az akkut sem kéne megtartani ha agyon van használva.

Az egész projekt arról szól, hogyan lehet drágábban/bonyolultabban megoldani, mint kábelt húzni.

A téllel, amikor sokkal gyengébben teljesítenek az akkuk, még nem is számoltunk.

Köszönöm a segítséget!

Szívesen, de vedd figyelembe, hogy ez egy erősen veszteséges összeállítás minden irányból. Kábeles (hálózati) táplálás egyszerűbb és biztosabb lenne.

Igen olvastam. Sajnos nem megoldható a kábeles verzió. Térkövezés miatt nem tudom beásni a vezetéket.kábelcsatornát meg szétrágnák a kutyák. Ez a kamera a legoptimálisabb megoldás mert rögzít, hangot továbbít oda/vissza, éjjel lát, mozgatható, reflektoros stb. Mindez wifin keresztül vezérelhető. Átgondolom a lehetőségeket amit linkeltél. Nem költséges eszközök ezek nekem ennyit megér. Max tanulok belőle...

LEHET KÉSZEN IS KAPNI , természetesen így drágább.

Létezik fém kábelcsatorna is, akár számodra jól kinéző fém csövet is lehet használni.

Nyílván te döntesz, de a látszat ellenére macerás az akkumulátoros áramellátás.

Mekkora az akkora?

Mekkora egy wolfram szálas izzónak az ellenállása? Amíg nem veszek új akksit túláram esetén előtétet használnék a töltő után. A mutató áram mérője kiakad 12V-on.

Hello!
Jani! Miféle kérdés ez? Hányféle izzó van?
Ha az izzó teljesítményét elosztod a feszültséggel, megkapod az áramot. Az ellenállás a feszültség és az áram hányadosa. De Téged úgy is az áram érdekel.
De ez csak a névleges áram értéke, mikor már felfűtött. Mert a fémeknek általában pozitív a hőegyütthatójuk. Vagy is melegen nagyobb az ellenállásuk. Így ha kisebb feszültség jut az izzóra, csökken az ellenállása. Avagy, próbálja az áram értékét állandó szinten tartani. Persze nem állandó azért, de egy mezei ellenállásnál sokkal jobban tudja az áramot tartani. Ezért használunk olykor izzót a töltéshez. Meg még olcsóbb is és hozzáférhetőbb is mint egy ellenállás, ami a hőfokot kb 70 fokig bírja, onnan már csökken a ráadható teljesítmény.

Egy 12V 50W-os halogén, 12V mellett 4,16A áramot enged át. Ha a feszültség 4V, akkor már csak 2A fog folyni. Nálad pedig az izzóra jutó feszültség, a töltő kimeneti feszültségének és az akksi pillanatnyi feszültségének a különbsége.

A kérdést másképp fogalmazom. Nem fűteni akarok de tartsa az áramot a zöld határon belül.

Ha "analóg disszipatív módon" akarod szabályozni az áramot, bármit használsz fűteni fog.
Csak kapcsolóüzemű szabályzóval tudod kis veszteség mellett tartani az áramot. Vagy változtatod a töltő feszültségét. Amennyiben az szabályozható.

Én reflektor izzókat (12 V 45W) használtam anno (14-15 V-os töltő). Amíg nagy a feszültségkülönbség, addig nagyobb áram, ahogy töltődik az akku úgy csökken mindkettő. Vége csepptöltés, minimális árammal, akármeddig.

Csévetest befogás

Üdv! Csévetest belsejébe illeszkedő fadarabot ki mivel fúrja ki házilag központosra? Én keményfából csináltam(sajnos már egy begyújtásra való tűzrevalót is) és oszlopos fúróval próbáltam kifúrni, de 1-2mm mindig elmegy a túloldal közepe mire kiér a fúró, amitől kóvályog a cucc. Próbáltam fa, ill, fémfúróval is, de nem jó. Lassú tekercseléshez megteszi így is, de gépi tekeréshez automata huzaltolással nem. Van vagy 30-40 darab betétem készen innen-onnan összeszedve, amit anno valaki kifúrt központosra és eddig ez a készlet elég volt, de most kéne néhányat gyártanom.

Pedig kilehet oszlopos fúróval is, feltétel, hogy minden oldala vinkliben legyen egymással, és rendesen be legyen fogva, ne mozduljon meg fúrás közben. A fúrót kimérted órával?

Nem, de nem rajzol kört a hegye és új is.

Nem a fúróhegyet, vagy hogy mennyit dob a fej, hanem amikor leereszted a karral mennyi a különbség a kezdő és a vég közt. Vagyis az órák kell befogni a fejbe és egy vinklin mérni.

Sajnos nincs órám. A tárgyasztal a fúróval derékszögben van.

Idézet:
„A tárgyasztal a fúróval derékszögben van.”

Melyik dimenzióban?

Óra nélkül is lehet, de így macerásabb.
Fogsz egy vinklit, ráteszed az asztalra, odafogatod, hogy ne mozduljon meg. meghajtasz valamilyen vastagabb drótot, befogod a fejbe, odateszed a vinkli elé, hogy majdnem érintse, majd a karral fel-le mozgatod és közben nézed, hogy mennyire tartja magát a vinklihez, ez nagyító alatt szépen látszik. Megcsinálod ezt jobbról, elölről, balról.
Az, hogy a másik felén nem ugyanott lesz a lyuk, csak 3 dolog lehetséges, 1 leeresztéskor nem fut a fúró pontosan 90 fokban az asztalhoz képest, 2 nem fogtad be egyenesen az anyagot, 3 nem tartottad be az ajánlott fordulatszámot és a fúró fúrás közben görbül, főleg a vékonyabbak.
Az, hogy netán a fúró görbe, vagy dob a fej, az most lényegtelen, attól maximum a lyuk lesz nagyobb a kelleténél.

Hello! Oszlopos fúróval rosszul fúrni, ahhoz azért tehetség kell. De parasztosan azt is megteheted, hogy két oldalról fúrsz. Akkor a hiba "belül" lesz. Vagy négypofás eszterga.

Pár tonna vasat kifurkáltam már életem folyamán és lehet én is azt gondoltam volna mint te, hogy el sem lehet rontani, pedig DE. Majd próbáld ki egyszer Az oszlopos fúró jó, mert utána 50-es "vaslemezbe" készült vele 16-os átmenő furat és 12-es zsákfuratok. Minden párhuzamos. Valamiért a fadarabon nem működik a dolog.

Lehet, hogy hülyeség, de nem viheti el a fúrót a fa száliránya? A fémek homogének, a fa nem annyira.

No igen, fát fafúróval illene fúrni.

Már megoldódott. Felhívtam egy asztalos ismerőst, aki legyártja holnap. Ő azt mondta, hogy halál pontosan semmivel nem tudom kifúrni, kivéve a hosszlyuk fúrót, ami speciális gép, ilyen és hasonló precíz feladatokra. Ott az asztallal együtt tolja rá a munkadarabot a speciális fúróra és halálpontos az eredmény. Köszönöm azért a hozzászólásokat.