Analóg megoldást én nem látom, hogy erre a célra megfelelőt lehetne építeni.
De ne bánd, mert nekem van egy gyári négycellás, ami digitális, de az sem megfelelő, tönkre teszi a cellákat. Szerintem igazán jó megoldást NiMh cellára én nem ismerek. Voltak ilyen "tudományos cél Ic-k, de hogy mit értek, mit nem azt nem tudom. Minden esetre nemigazán terjedtek el.
A NiCd aksikat kiutálták, (pedig jobb tulajdonságai voltak), a NiMh-nak meg nagy az önkisütési árama. Az technika meg az idő túllépett rajtuk. Én már nem tennék semmibe ilyen akksit.
Mert ilyesmi csak akkor volt jó, mikor tölt-kisüt-tölt-kisüt volt az üzemmód. Akkor megérte.
De van egy vezeték nélküli telefonom, abban két AAA-cella van, állandó töltés alatt vannak és nem igaz, hogy mit kibírnak. Ez van, abban valahogy jól működik.

Az Eneloop-ok pl. teljesen jók, nagyon minimális a kisülő árama (10 év tárolás után még 70%-on van), és 2100 töltési ciklust tud. (Állítólag persze. De az a pár teszt, amit találtam, eléggé hasonló eredményt hozott).

Hello! Nekem Eneloop még nem volt a kezemben. De nem ismerem a teszt körülményeket. A gyártók meglehetősen titkolják a dolgokat. Egy egy paramétert kiemelnek, a többit meg elhallgatják.
Az én tapasztalatom az, hogy egy hónap tárolás alatt a NiMh cella lemerült. Anno, mikor még volt Walkman, a lányom vagy 1000-szer töltött fel két pár Vartát. De úgy hogy hallgatta és mikor lemerült feltöltötte. A töltő, egy teljesen gagyi kétcellás töltő volt.
Tehát vannak érdekességek, csak a használati módtól igen csak függnek a kapott eredmények.
Nekem a NiCd akksi sokkal szimpatikusabb volt. Nagyobb áramot adott, lényegesen alacsonyabb volt az önkisütési árama. Hogy mi a környezetkímélőbb, kevésbé környezetkímélő anyagból gyártani kevesebbet, vagy környezetkímélőből többet, az jó kérdés. De a markecinget elég jól ismerem. A gyártó, mindig a saját érdekei mentén működik, papír mindent elbír. Az pedig a profit és nem más..

Nekem két "GP Recyko" AA akku teljesít szolgálatot egy rádiós-kazettás "AIWA" walkman-ban ‒ FM rádiót (Retro) hallgatok vezetékes fejhallgatóval. Simán kibírnak pár hétnyi használatot, munkába/munkából utazás közben hallgatom, összesen legalább majd' ~2 órányi használatot kap minden hétköznap. Bár én nem merem megvárni, míg elkezdenek jelentkezni a merülés hatásai, inkább ~2-3 hetente (max ~3-4 hetente, ha elfelejtem) feltöltöm őket, egy régebbi Energizer kétcellás elemtöltővel töltöm őket, kitűnően bírják a strapát.

Kerámia főzőlap betét szondája, MCU

A kerámia főzőlap betétben ami középen felfelé áll ki, mint egy saru, az milyen érzékelő, vagy kapcsoló? Szóval fix. hőmérsékleten kapcsoló bimetál, vagy használható állítható hőszabályzásra? A CMS89F6285 MCU-t mivel lehet programozni? Nem találtam infót, hogy ez PIC vagy AVR vagy mi.

Sikerült megcsinálni a forrasztóállomást. A BT136 600E triac volt a bűnös, kicseréltem és a meghosszabbított vezetékkel is tökéletesen működik.

Köszönöm a segítséget.

Örülök, hogy sikerült. Így kezdőként az esetből vond le a megfelelő tanulságot és jegyezd meg jól:
Alkatrészt kimérni leginkább áramkörön kívül lehet, nem beforrasztott lábakkal.
Mondhatom úgy is, ha egynél több láb van beforrasztva, ott már könnyű "jégre menni".
És lehet akármilyen hiper-szuper tesztered, még akkor is megeshet, hogy a DMM -el többre mész.

Ui.: Mindez IC-knél azért már nem biztos, hogy így van...

Időzítő ventillátor kapcsolásához

Sziasztok,

olyan eszközt keresek, amivel egy ventillátort fix időközönként mondjuk 1-3 percre be tudok kapcsolni. Nem kell, hogy us pontosságú legyen, csak úgy kb működjön. Van itthon ez a konnektorba dugható mechanikus időzítőm, de azon 15 percenként lehet csak állítani a működést.

Praktikusan valami olcsófájin megoldás érdekelne, nem az, hogy siemens S7-tel hogy lehet megcsinálni Olyan kellene, hogy "bedugom és működik" és csak az időket kell beállítanom, mindenféle trigger jel nélkül.

Köszönöm!

Mit nevezel olcsónak? Vannak IDŐRELÉK és néha lehet kapni használtan is ettől olcsobban mint ami a linken van.

Bővebben: Link
Percenként ki-be kapcsolható.

Köszönöm, ezek közül valamelyik biztosan jó lesz.

MQ-7 modul mire jó?

Vettem MQ-7 modult a HEstore-ban, van 4 lába, de nem tudom, hogy ez így mire jó. Mihez rakják így össze? Mivel szét kell szedni, és vezérelni kell a fűtését. Nem lábon, nem lyukon, hanem valahol megszakítani az áramkört és úgy ráépíteni.

Valami azért csak forgott a fejedben, amikor megvetted?
Vagy okosabbak leszünk ha szétszeded?
Tudom, vagy lyukon, vagy valahogy.

Az 5V tápfeszültség nem fűti?

Azért nem olyan nehéz ennek utánajárni: https://duckduckgo.com/?q="MQ-7-M"+circuit&iar=images.

Az Interneten elsőre szembe jövő rajzok mindegyikén fixen rá van kötve a fűtés az 5 V-os tápra (lásd lejjebb), az OUTA az analóg kimenet pl. mikrokontroller analóg bemenetéhez, az OUTD pedig egy LM393-as komparátor szebbik felén van, amivel önállóan is lehet egy határértéknél pl. riasztást kiváltani, szirénát rákötni vagy ilyesmi. Plusz világít rajta egy feltehetőleg riasztóan piros fényű LED, hogy ez az élmény is meglegyen.

Az adatlap szerint valóban csak 60/90 másodperces kitöltéssel szabadna ezt a szenzort 5 V-tal / 1,4 V-tal fűteni (+/- 0,1 V), akkor lehet megismételhető, pontos mérést végezni, és felteszem, csak akkor tart öt évig folyamatos működtetés esetén. A rövidke dokumentáció alapján nem lehet kitalálni, hogy pontosan mi történik, ha a fűtés folyamatos, de felteszem, akkor is kijön belőle valamilyen használható jel (szint), mert elég meredeknek tűnik a dolog, de a széles körben kapható így elkészített modulok és az arduinos leírások is azt üzenik, hogy lehet...

A korrekt fűtéshez is találtam építési leírást, bár egy más kivitelű modulhoz ugyanezzel a szenzorral, szóval biztosan találni fogsz korrekt és elég egyszerű kapcsolást magadnak a periodikus fűtésre, amit megépíthetsz, ha komolyan érdekel: https://devices.esphome.io/devices/MQ-7

JFET drain-source csere

Egyszerű kérdés. Felcserélhetőek-e egy JFET drain és source lábai? Ha igen akkor minden esetben megtehető, vagy tipusfüggő? Mi a helyzet a MOSFET-tel?

Rengeteg infó van az alapokról az interneten. Pl.:

"A JFET ... felépítése viszonylag egyszerű: egy N-típusú vagy P-típusú félvezető csatornát vesz körül egy ellentétes típusú szennyezésű régió, amely a gate-et alkotja. Ez a gate és a csatorna között egy PN átmenetet képez, hasonlóan egy dióda működéséhez.
...
A JFET működése a PN átmenet záró irányú előfeszítésén alapul. Amikor negatív feszültséget kapcsolunk a gate-re (N-csatornás JFET esetén) a source-hoz képest, a PN átmenet záró irányba előfeszül. Ez egy kiürített réteget hoz létre a csatornában, amely szegényebb töltéshordozókban. Ahogy a negatív gate feszültség növekszik, a kiürített réteg szélesedik, szűkítve a vezetőképes csatornát, ezáltal növelve annak ellenállását és csökkentve a drain áramot. A JFET alapállapotban vezető (depletion mode eszköz).
...
N-csatornás JFET esetén a gate-source feszültség (VGS) negatív, míg P-csatornás JFET esetén pozitív."

Vagyis nem megfordítható. A MOSFET sem, sőt azokban még beépített védődióda is lehet.

Az egyébként trükkös, ha belegondolsz, hogy egy egytápfeszültségű rendszerben hogyan lesz egy N-csatornás JFET gate-je negatívabb egy kapcsolásban, mint a source-a, mikor csak a testre tudjuk kötni, nincs a testhez képest negatív tápfeszültségünk. Úgy, hogy a source és a test közé teszünk egy ellenállást, vagyis elemeljük a földtől az egészet pozitív irányba...

És még azt érdemes rögtön megjegyezni, hogy a nyíl egy N-csatornás FET rajzjelén pont fordítva áll a NPN bipoláris tranzisztoréhoz képest. Bár nézőpont kérdése, mindenesetre nem kifelé, hanem a középpont felé, ráadásul nem is az emitteren/source-on. : -)

https://elo.hu/tervezerlesu-tranzisztor-felepitese-mukodese-es-tipusai/

Nem értek egyet. Nagyon sok kapcsolásban pont, hogy kihasználjuk azt, hogy JFET esetében a D-S felcserélhető. Pl. dinamika kompresszor áramkörökben, AC jelfeszültséget szabályozunk JFET-el. De ez ki is próbálható, hogy egyszerűen felcseréljük a D-s lábát egy JFET-nek. A legtöbb kis-teljesítményű típus szimmetrikus felépítésű, és ezt minden további nélkül megtehetjük.

MOSFET: aktív dióda áramkörökben fordítva használjuk, hogy a belső diódával párhuzamosan a FET-et is bekapcsoljuk, így érünk el nagyon alacsony nyitófeszültséget. A body dióda miatt ez kompromisszum, mert a source és substrat össze van kötve belül (ez látszik a rajzjelen is) tehát nem tudjuk csak úgy felcserélni, mert a substrat nincs függetlenül kivezetve. De ha ez külön ki lenne vezetve akkor megtehetnénk. Persze teljesítmény mosfet esetén lenne további probléma is, mert a keletkező hő elvezetése miatt eleve nem szimmetrikus a felépítés.
Tehát mosfet esetében úgy fogalmaznék, hogy általában nem cserélhető fel, de bizonyos alkalmazásokban néha igen.

Bipoláris tranzisztor: bár itt erősen asszimmetrikus a felépítés (nem egyforma méretűek a rétegek) de még itt is megtehető a C-E felcserélése, persze sokkal rosszabb paramétereket kapunk így, de a tranzisztor egyébként működik. Tipikus példa néhány audio készülék némító áramkörében, amikor bipoláris tranzisztort használnak a váltakozó áramú jel rövidre zárására.
De pl. az LCM3 műszerben és a relét is bipoláris tranzisztorral váltottam ki, ami az 1nF-os referencia kondit kapcsolja ki/be a rezgőkörbe - köszöni szépen, sok-sok éve hibátlanul teszi a dolgát. Először FET-et akartam használni erre a célra (és működött azzal is), de a gyakorlatban a bipoláris tranyó vitt be kevesebb parazita kapacitást. Létezik néhány szándékosan szimmetrikus felépítésű bipoláris tranzisztor típus is (de én sima BCxxx használtam).

Szóval nem ennyire fekete-fehér a dolog. Kisebb-nagyobb kompromisszummal és az áramkör, ill. a felhasználási cél függvényében előfordulhat ilyen csere.

Érdemes megnézni néhány CMOS analóg kapcsoló IC belső rajzát. A belső mosfet substratok a tápra vannak kötve, és nincs definiálva, hogy a fetnek melyik a D és az S lába. Általában egy P és egy N csatornás fet van párhuzamosan, amit ellentétesen vezérel belül az IC. Ezzel csökkentik a maradék asszimmetriát, és a G-S kapacitásokon át (ki/be kapcsoláskor) bejutó töltéseket kompenzálják vele.

JFET: típusfüggő, elég sok típussal megtehető (amelyek szimmetrikus felépítésűek), de nem mindegyikkel.

MOSFET: a source és a substrat általában belül össze van kötve, elsősorban emiatt, a gyakorlatban nem igazán lehet megtenni (néhány ritka kivételtől eltekintve).

Azért hoztam ide a kèrdèst mert több nemzetközi fórumban is azt láttam, hogy mennek a viták a témában és sok utalást olvastam arra amit te itt leírtál. Köszönöm a részletes választ megint okosabb lettem egy kicsit.

12v tablet töltése

Tisztelt Tagok!
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok hogy adott egy tablet amelyben 12v akku van illetve a hálózati töltője 12.6v-al tölti. Olyan kérdésem lenne hogy ezt a tabletet rátehetném tölteni egy jármű rendszerére ahol ugye menet közben 14.4v van? Vagy tönkreteszi a tabletet?

Valószínűleg 3db 4,2V-os Li-Ion cella van benne sorba kötve. Ennek a maximuma 12.6V.
Arról gondolom nincs adatod, hogy a töltés vezérlés, és a BMS a tabletben van-e, vagy csak a BMS van a tabletben, és a töltő biztosítja, hogy ne mehessen 12,6V fölé a feszültség.
Ha autó rendszerére kötöd, biztosítanod kellene, hogy a töltési feszültség 12,6V-nál ne lehessen nagyobb, mert tönkremehetnek az akku cellák.