Sonka

Mitől függ egy sonkánál, hogy azt "nyersen" lehet/kell enni, vagy előtte sütni/főzni szükséges?
Van erre a terméken olvasható varázs-szó, vagy egyéb utalás, ami alapján e kérdés egyértelműen eldönthető?
"Békebeli, lassan pácolt, nyers, darabolt, vákuumcsomagolt" felirat van a sonkámon.

Sonka

Előző hozzászólásom eltűnt, ezért újra írom.
Mitől függ, honnan lehet tudni, hogy egy sonka ehető-e nyersen, vagy meg kell sütni/főzni.
Amit vettem azon ez olvasható? "békebeli, lassan pácolt, nyers, darabolt, vákuumcsomagolt".

Az olyan mint a szalonna. Eheted nyersen is és főzve is. Én főzve jobban szeretem.

Ismét hiba?

Na, most én jartam úgy: latom a főoldalon, hogy írtok a topikba, (Alkotó is, Zolika60 is) de nem látom az új hozzászólásokat mégsem...
Külön érdekesség, hogy egyeb topikoknál igen, csak ennél ez egynél nem.

A beírásom után viszont megjelent.
Biztos, hogy központi hiba, és eleg friss (par napja jelentkezett másnál is)

Igazából a kiadós érlelés páclében lenne a kulcsfogalom, az képes eléggé kiölni az esetleges baktériumokat. Hogy a "lassú pácolás" ugyanaz-e, nem tudom. Elvileg se a pácolás, se a hideg vagy meleg füstölés (csak a forró) nem elég a biztonsághoz. De mivel ma minden iparilag tele van nyomva nitritekkel (főleg E250-nel), ezek után lehet, hogy esélyük sincs a baktériumoknak életben maradni, de annak sem, hogy egészséges bolti sonkát vagy más húskészítményt egyél. (És ez nem fóbia vagy kényeskedés, nagy ritkán engem sem érdekel.) A főzéstől mellesleg sokkal-sokkal jobb íze és állaga lesz még a főtt és füstölt-főtt sonkának is, vagyis nem érdemes lespórolni.

Pláne még melegen milyen finom amikor kiveszed a vízből. Utána számomra már nem olyan jó. Na meg a saját készítésű torma hozzá a kertből, ahhoz képest a bolti torma egy vicc.

Megkóstoltam, és finom volt alaphelyzetben is, de rágni kellett a hajszálvékony szeletet is. Megfőztem. Így az íze szinte ugyanolyan, csak sokkal-sokkal puhább.
Ahol a színhús van, ott nekem egy kicsit száraz, de ahol zsírosabb résszel találkozik, az maximálisan a kedvemre való.

Nagypapàm is mindig a kertit ette, szerintem nem is tudta, hogy kapható a boltba.

Babérlevél kell a főzőlébe gazdagon, és ha szereted, hagyma félbevágva, hajával együtt. Feketebors, és szükség esetén só. Az egész családunk így csinálta. Isten nyugosztalja Őket. És főzés közben villával ellenőrizték, hogy elég puha-e már…

A babérlevéllel inkább óvatosan, viszont fokhagyma az mehet bele akár 5-6 gerezd is, én minden gerezdet még félbe is szoktam vágni. De ezen nem veszünk össze.

Miért is? Disznóvágás után, mi a sonkákat,szallonákat jól besózva tároljuk edényben, hűvös helyen,4-6 hétig. Az időpont a cucc méretétől függ. Persze hetente meg vannak forgatva,hogy a só,sós lé jól átjárja. Majd mikor letellik az idő, langyos vízzel átmossuk, 1-2 napig a levegőn szikkad és mehet a füstölőre. 8-9 órát szoktam füstölni bükkfa fűrészporral, majd mehet a hűvös spejzba. Fogyasztani 2-3 hónap után szoktuk.

Mert az csak a gondolat egyik fele, már leírás után tudtam, hogy inkább szájbarágósan kellett volna - pont ezért. Természetesen egy másikkal volt szembeállítva 18 és háromnegyed szóval előtte: "kiadós érlelés páclében", ami viszont megfelelő módszer. Ti is valami hasonlót csináltok.

Semmitől sem. Azaz: attól függ, hogyan szereted.
Nejem épp tegnap főzte, mert ő úgy jobb szereti. Én, mint fogatlan azért megkóstoltam. Finom így is.

Ritkaság, de gyakorlatilag minden megszólaló hasonló álláspontot képvisel. Én a sonka témában csak az evés oldalon tudok értő módon becsatlakozni, ezért megkérdeztem egy hentest (alkalmanként vásárolni szoktam tőle), aki maga is készít és árul sonkát. Cseverésztünk egy kicsit, próbálom összefoglalni miket mondott:
- A sóban hempergetés kivonja a nedvességet a húsból, szélsőségesen kiszárítja (ezért tartósít). Ettől kemény és rágós lesz, ezért kell ebből hajszálvékony szeleteket vágni, mert egyébként nem lehetne elrágni, viszont az íze nagyon koncentrált.
- A sós vízben való áztatás (pácolás) az szerinte barbárság, olyat nem szabad semmilyen hússal csinálni. Ráadásul olyan sós lesz tőle, ami már szinte ehetetlenné teszi.
- A füstölés az többfajta is lehet, elsősorban egy jellegzetes ízt ad a húsnak. Gyümölcsfák füstjeivel különös aromákat tudnak elérni. A meleg füstnek is van szárító hatása. Manapság a füstölés tartósító hatása körül vannak viták, állítólag minimális.
- A főzés megpuhítja a húst, mert visszaad valamennyi vizet. Fűszerekkel lehet terelgetni valamilyen irányba az ízeket, de szerinte a sima vízben főzés is tökéletes eredményt ígér. Fontos, hogy lassan kell melegíteni, nem szabad gyorsan felforralni, és utána is éppen csak forrjon a víz.
Nálam a sima vízben megfőzött sonka egyértelmű tetszést aratott, mindenkinek ízlett.

Ha a főzőlében hagyod kihűlni, akkor még puhább, zamatosabb lesz.