Én maradok a PVC lapátnál. A kis szélkerekem lapátjait melegen sablonra hajtottam. A sablon készítésekor derült ki, hogy a kis átmérőknél egy darab lemezből talán nem is lehet meghajlítani a kívánt alakot. Az általam használt viharvédelembe meg nagyon bízom
A lapát elkészítésénél figyelembe vettem, hogy a hajlított lap is szárnyprofil. Hogy egy adott átmérőn milyen szögbe kell állítani a forgási síkhoz képest, és mekkora a lapát szélessége, arra bevált számítások vannak. Ez biztosítja, hogy a keletkező légörvény minimális legyen. A légörvénnyel meg az a bajom, hogy a befékeződő lapáton keletkező tengely irányú erők kellemetlenül megnőnek. Ha szólsz, küldök egy táblázatot, amiből kiolvashatók a lapát adatai, beleértve a várható induló nyomatékot is.

Köszönöm, de a generátorra már van fix elképzelésem, a vasgyűrűs generátor.

Nem úgy gondoltam. Hálózatra kapcsolva és szinkronfordulat fölötti fordulattal megpörgetve.

A 290. oldal kőrül írt erről, vagy valami hasonlórol gulyi88.

Ilyen szélerőművön dolgozok azzal a minimális különbséggel, hogy szinkron generátor táplál majd közvetlenül hálózatba - legalábbis elképzelésem szerint. Lassabban halad, mint gondoltam, de visszatáncolásról szó sincs. Az aszinkronhoz néhány éve előírják a kötelező aut. fázisjavítást - sajnos.
Megjegyzendő, hogy bármilyen (közvetlen generátoros, vagy inverteres) hálózati betápláláshoz, akár csak szinkronozási, fordulat stabilizálási céllal 0 W betáplálás esetén is az Áramszolgáltató hozzájárulása kell.
Én is úgy emlékszem, hogy Gulyi88 nézegette az aszinkr. gép sziget üzemű lehetőségét. Nem egyszerű feladat a folyamatos, automatikus meddő kompenzálás, fázisjavítás megoldása a teljesítmény, frekvencia, feszültség egyidejű függvényében sziget üzemben. A legtöbb ilyen próbálkozás ezen bukik meg.

Nyilván a statikai szilárdság is viharvédelem kategória.
Én szükségesnek látom a fékezést IS. Jobb, mint pát inteni az ördödszekérként elszálló szélkerekünknek.

Jól emlékszel.
Elvileg és gyakorlatilag sincs semmi akadálya, csak nem olyan egyszerű a feladat megvalósítása (bármilyen fordulatszámon fergerjesztve tartani, és szabályozáskor beavatkozó elemként is használni).
Sokkal egyszerűbb használható megoldás generátor24 állandómágneses forgórészű átalakítása.

Beszéljetek le róla, de ma fejembe vettem hogy nem állok meg a 330cm es rotor átmérőnél.
Legújabb tervem, hogy egy 5m es rotort csinálok 6 lapátos verzióban.Ehhez hasra ütésre legalább egy 7-10 szeres fogaskerekes áttételt illesztenék.Majd kikellene találni hogy ez vajon mit bírna így el átlagszélsebességen.Itt már persze gondoltam arra hogy nem csak terheléses lenne a fékezés viharban hanem egy tárcsafék is fel lenne szerelve amivel befékezem ha veszély van.(csak legyek otthon, mert ha nem és túlpörög akkor tuti betakarítja a kukoricát még a szomszédnál is.)Aki profi a számolásban megkérném hogy számszerüsítse a tervem, mert érzem ugyis megépítem mert amit a fejembe veszek....ami légyegi kérdés hogy mekkora áttétellel mekkora mágneses forgórészű aszinkron motort hajtsak stb.

Valami ehhez hasonlóról beszélgettünk ma sziriusszal. Én is akarok nagy szélkereket készíteni, de ahányszor készítettem, mindig a csavarnál a fa kikotyogósodott. Amikor aztán elkezdett lötyögni, beleütött az oszlopba, a többit képzeld el. Amikor a nagy rotort építem meg, majd rászánok három foszni deszkát, a négy méteresből. Nálunk így mondják a 45 mm vastag deszkának. Egy deszkából két lapátot készítek, de nem vágom el középen! Egyben hagyom. A másik két lapátpárt csak ráteszem 60 fok elforgatással mindegyiket a másiktól, jól összecsavarozom és szél legyen az, amelyik el tudja törni. A hátránya annyi lesz, hogy a három pár lapát három párhuzamos síkban fog forogni. Remélem, hogy nem ront túl sokat a hatásfokon. Szerintem nem tudna annyira felpörögni, hogy középen szétszakadjon a deszka és elrepüljön.
Az épülő szélgépedhez másfajta fékezést ajánlanák. Nem tudom, hány éves vagy, láttál-e régi kölöncös ingaórát? annak az ütős részében van egy kis ventilátor, ami a fordulatot lefékezi. Ha nem láttál még olyat, szívesen kifejtem bővebben. ez a módszer nem fog melegedni, a tárcsafék azonban igen, sőt le is éghet, ha hosszú ideig használod. A generátor nagyságára a felelést átengedem másnak, de ha már van egy mágneses forgórészű generátorod, mérj indító nyomatékot és a szélkerék indító nyomatéka is számolható, a többi fórumtárs segít az összehasonlításban.

Fúrjál nagyobb lyukat a fába, ragassz bele komolyabb műgyanta ragasztóval vasperselyt! Soha nem fog kikotyogósodni.

Szia gulyi88. Igazad van, sokkal jobb a szinkrongenerátor, de valahogy megoldották (még nem tudom hogy) azokban az olcsó Kínai aggregátorokban is. Nem szükséges benzinmotorral hajtani őket, lehet univerzális (kefés) motorral, akár akkumlátorról plusz szélgenerátorról is lehet forgatni.

Inkább egy golyóscsapágyat. A vaspersely nem forog elég könnyen.

A benzinmotornál viszonylag fix a fordulatszám, így oda elégséges egy kondenázortelepet méretezni, de ha a fordulatszám sokat, nagyot változik, akkor a kondiknak is változniuk kellene. Más úton kell a meddőt megadni a motornak.

Mágnessel...

Adok nektek amugy ezzel kapcsolatban gondolkodni valót.
Én már csináltam aszinkron mociba mágneses forgórészt.Ezen a szálon továbkéne haladni.Nem biztos hogy egyböl a mágnesek elhagyásán kéne gondolkodni.Nekem az is elég lenne ha csökkenteni lehetne a számukat az átalakítás során és ezzel a bekerülési költségei is.Met mértne faragjunk az árból ha lehet.És miértne lehetne pont a mágnesekkel.Motort legtöbbünk szinte fillérekért szerez.nálam az átalakítás költségét föleg a tengelyen lévö vasak alu és a mágnes kialakítása megvétele elhelyezése növelte.
Kikéne indulni az eredeti forgóbol.Ami a motorban van.ebbe kellene kevés mágnes ehez valami kondi pluszba vagy nemtudom ehez nemértek és máris lesz egy kevert indokcióju generátor ami nemmarad el teljesítménybe attól mint amilyeik fullon van mágnessel.Hozzáteszem konzultáltam már olyan emberkével aki készitett hasonlót bár én soha nem láttam (lehet nemis igaz, de ö elmondása szerint nagyon kevés neodímmal eredeti forgorésszel és kondival ért el nagyon jó eredményt.Ennek kéne utánajárni összefoglalva: Aszinkron motor->eredeti forgórész->ebbe marni minél kevesebb valamilyen elrendezésben mágneshelyet+ olcsó kondik és ugyanott kell lenni mintha uj forgó rengeteg drága mágnes stb.Talán járható ut de majd tölem okosabbak megmondják

Ha mágnes van a forgórészben, nem kell kondi. A fele mágneses átalakítás vázlatát meg már néhányszor feltettem.
A képeken az elrendezés és egy elkészült forgórész beméretezése.

Nem teljesen erre gondoltam.Amiröl én beszélek ott ettöl lényegesebben kevesebb mágnes kell,annyira kevés hogy azza önmagában nagyon gyenge lenne az indukció.És itt jön közbe a kondi....na ezt folytassa valaki

Ez esetben már nem kondi kell, hanem egyenáramú szabályozott gerjesztőtekercs. Állandó mágneses forgórésszel a motorod nem aszinkron, hanem szinkron generátor lesz. Induláskor felgerjed, kissé megerősíti a mágnesek által nyújtott térerőt, biztosítva a kívánt kimenő feszültséget. Nagyobb fordulaton egészen addig szabályoz vissza, míg már a mágnesek ereje is elég a feszültség tartásához.
Ez egy lehetőség, ami nem biztos, hogy a legoptimálisabb. A generátorból akkor tudjuk a legnagyobb teljesítményt kihozni, ha a feszültségét addig tudjuk emelni, amit a szigetelése kibír. Bár ezzel a rágerjesztéssel is megoldható, de szabályzás akkor is kell, hogy a vasmag ne mehessen telítésbe.
Hagyományos motor átalakításánál nem siránkoznék annyira a sok mágnesen, hiszen ~tizedannyi mágnessel kihozható az a teljesítmény, mint a légmagos laposból.

Aszinkron generátorról van szó, amibe mágnest tesznek.
Én láttam ilyen hibrid megoldást. Nézd el nekem, hogy kapásból nem adok pontos választ, én vasas ember vagyok, és ebben a témában nem is vagyok érdekelt.
Iszkakof István egyszer elmondta, hogy ezek a kondival induló gépek lemágneseződhetnek nullára, és akkor nem hajlandóak elindulni. Ezért egy kis egyenárammal fel kell mágnesezni az állórészt, és biztos hogy indul. Arra emlékszem, azt se szereti, ha terheléssel állítják le, az is lemágnesezheti.
Én láttam egy olyan rajzot, ahol az állórész egy semleges helyén pár mágnes volt betéve. Ennek a típusnak van is egy konkrét elnevezése. A saját tapasztalatom alapján arra gondolok, hogy ezzel az előzőleg elmondott problémákat küszöbölik ki, valamint alacsonyabb fordulaton is felgerjed a berendezés a betett kondikkal.
Ja, kísérleteztem én ezzel egy picit, még a kondik méretezéséig is eljutottam, csak nem tetszett a nagy gerjesztési teljesítmény felvétel.

Én is ilyesmire gondolok, hogy pár mágnes elvan helyezve valahol de nagyon jó helyen.Ami önmagában szinte semmi, de mégis egy olyan folyamatot tud elindítani ami szinte bármilyen fordulaton stabil lesz.

A benzinmotornál röpsújos vagy levegőáramlásos fordulatszabályozással van megoldva. Az univerzális motorokon a fordulatszámot nagyon könnyen lehet szabályozni.

Jojo, de miért érdekes ez nekünk? A szélgép adott, annak fordulatszáma tőlünk lényegében független, és erre kell generátort (terhelést, és munkapont szabályozást) illeszteni.

Frekiváltós hajtások felé kell elindulni, vannak amik tudnak fékezni is, így már a probléma 90%-ban meg is van oldva.
Utána már csak a fékezés jellemzőit kellene tetszőlegesen változtathatóvá tenni.
(fékezési energiát az egyenáramú körbe adják le, és a meddőt az egyenáramú körből veszik fel)
Az egyenfeszültséggel meg bármit lehet kezdeni (akkut tölteni, elfűteni, visszatáplálni..)).
A szépséghiba, hogy a frekiváltók túl drágák, így elveszne az aszinkron alkalmazás előnye.

Rengeteget gondolkodtam azon, hogy milyen helyzetű emberek ennek a topicnak a célközönsége. Gazdagok, vagy szegények? Unatkozók, vagy elfoglaltak? Esetleg ezek kombinációi? Gazdag unatkozók? Szegény unatkozók (azok lusták)?
Kétlépcsős generátorra nem gondoltok? Én rengeteget gondolkodom egy olyan generátoron, amelyik két részből áll, egy generátor rész, amelyik megtermeli a gerjesztés áramát, a másik rész pedig az igazi termelő generátor. Az ihletet az aggregátoromtól kaptam, ugyanis annak van egy alternátor része ami megtermeli a gerjesztő áramot a nagy generátor forgó részének. Már rég hozzáfogtam volna ehhez a generátorhoz, de a felkészültségemből kifolyólag nem vagyok egy gazdag ember, így a pénz amit anyagra szánhatok, elég korlátozott. Pénzem kevés, így hát szabad időm is hasonlóan kevés. Az ilyen ember mikor alkot, mint én? Hát a gondolataiban, amiért elnézést kérek, hogy untattalak, kedves fórumtárs.

Esetleg 2 aszinkron gép (röv-re zárt f.részű, 3f-ú) párhuzamosan kapcsolva?
A nagyobb a generátor a kisebb a meddő szabályzó néhány fokozatban rákapcsolható kondi triáddal.
Lehet, hogy "meddő" ötlet, nem mélyedtem bele.

Nem rossz ötlet ez a két lépcsős generátor, csak:
Egy tisztességes generátor elektromágneses forgórészének ellátásához kitudja mekkora teljesítmény kell->ehhez mekkora generátor ami ugye állandómágneses kell legyen->és ez a generátor mennyivel fogja meg a rotort.Számszerüsíteni kellene hogy mekkora főgenerátort mekkora pici állandómágnesessel kell gerjeszteni és mindehez mekkora rotor kell hogy maradjon is valami, ill termelődjön.Mi még jólehet benne hogy induláskor még pici a gerjesztés ezért nem emészt fel akkora energiát,és ahogy nő a fordulat(erősödik a szél)ugy gerjeszti magát egyre erősebben és nő a kivehető teljesítmény.Kicsit olyan lenne mint egy harckocsi generátor, az kettő az egyben , saját magát gerjeszti.

Hozzávetőleg az év elején fogtam hozzá generátort csinálni,és ezzel a kétlépcsős fajtával kezdtem,mert akkor még gerjesztett generátorban gondolkodtam.Csináltam is kísérleteket a gerjesztett és az állandó mágneses részével is,tettem is fel képeket róla régebben.Főleg az fogott meg benne,hogy meg lehet kerülni a gerjesztésnél a csúszógyűrűt.Nekem minden lehetőségem meg volt a megcsináláshoz,mégis az asszinkron motor állandó mágnesű átalakítását csináltam meg és nem bántam meg.A mi szélviszonyainkhoz nemigen felel meg a gerjesztés,a túlságosan változó szél miatt,mert a ritkább nagyobb széllökések miatt túl kell méretezni a generátort,a sűrűbb kisebb szeleknél a gerjesztés elviszi a termelést.Emlékeztetőül a kiindulás 10kW 940f/p ford.motormatuzsálem (10e Ft)neo mágnesek (40e Ft),eredmény 400f/p-nél 115V 15A kb 1700W,névleges fordulaton elérheti a 4-5kW-t,amit nem próbáltam ki.Ez kisebb változatban nyilván azért olcsóbb,szerintem a mi szeleinkhez ez a legmegfelelőbb választás és nem fog csalódást okozni.Azért a Savonius eddig csak 500W-al tekerte meg,de 15m/s még nem volt.

Sajnos, nem tudom milyen a harckocsi generátor, amikor én voltam katona, csak a páncélos nyolckerekűnek a működéséről tudtam meg valamit, de abban csak két közönséges alternátor volt. Tőlünk 20 km-re lakik egy ember, annak van egy nagy gépe. Egy szélkerék három alternátort hajt meg, a kezdő gerjesztést egy egyenáramú motorocska adja, ami együtt van meghajtva a három alternátorral. Van egy 220 voltos dinamóm, regéltem is róla már sokszor, az is saját magát gerjeszti, csak az a baj vele, hogy nem tud többet, mint 1,2 A.
Az aggregátorom két lépcsős, nincs benne állandó mágnes, de begerjed. Tartom valószínűnek, hogy marad annyi visszamaradó mágnesesség az állórészben, mert az a tömör vas (nem lemezes), hogy hónapokig nem vész el, de az üzemi fordulata percenként 1500 .

Kavarognak a gondolataim, melyik generátortípust építsem meg azokból az anyagokból, amivel már rendelkezek. Van két generátorom, amelyikben állandó mágnes van, de iszonyú a ragadása, a teljesítményéhez viszonyítva. Ez a mágnes forgórész 60 mm hosszú és 60 mm átmérőjű. Bármelyik villanymotorom feláldoznám, ha ezt a forgórészt bele építhetném. Írsz arról a 10 kW-os motormatuzsálemről, bizonyára nyom 150 kg-t. Levezetted neki a forgást kardán tengellyel?

A 60mm átmérő nagyon kicsi,legalább 150-200mm kell ahhoz,hogy aránylag alacsony fordulaton teljesítsen.A felső szélkereket 4,5m-re hoztam le a tetőtérbe,nem ajánlom senkinek.Nagyon drága megoldás,komoly felkészültséget igényel,40mm átmérőjű,8mm falvastagságú cső és 5db csapágy.A generátor átalakításról olvashatsz a 279,299.303 oldalakon.