Mivel nem tudhatjuk, hogy a 40VAC az terheles avagy terheles nelkul mert ertek,
igy feltelezve az elso helyzetet

De ti vagytok a profik -minden mellekhangok nelkul ertsd-, a puding probaja az eves kulonben is.

Ezzel én teljesen egyetértek! Csúcsterhelésnél megnőnek a veszteségek, esik a trafó kapocsfeszültsége, nő a graetz hídon eső feszültség, nő a pufferkondin a feszültség hullámossága (ez legnagyobb ellenség) , nagyobb áramnál nagyobb az áteresztők szaturációs feszültsége, emitter ellenállásokon és az árammérő söntön is nagyobb feszültség marad.

Helektronak is címezve.
Ha teljesen egyetértesz, akkor hibát követsz el. Nem veszed figyelembe az egyenirányított szinusz hullám effektív értéke, és ennek pufferelt változata (csúcsérték) közti JELENTŐS különbséget.
A veszteségekben igazad van, de azok mértékének megítélésében tévedsz.
Éppen a "hullámosság" az a paraméter, amit manapság reflexből a szokásostól sokkal nagyobb pufferek használatával igyekeznek az amatőrök kompenzálni. Az amperenkénti 1000uF, már több mint elegendő lenne mindenhová, mégis ennek többszörösével okoskodnak sokan. De ez nem egy varázslat, nem lehet a semmiből energiát létrehozni, tehát ha nagyobb a puffer, akkor annak visszatöltögetéséhez is nagyobb áramok kellenek, amik rossz esetben sokkal többet ártanak (rommá rángatják az egész trafó oldalt), mint amennyit esetleg nyerni lehetne a többlet kapacitással.
Magam is kétkedő voltam, amíg ki nem próbáltam egy erősítőt (Reloop felvetése alapján), kisebb táppufferrel és nagyobbal is -2200 és 10000µF kondikat cserélgettem-. A kisebb kondi lendületet adott az egésznek, szellősebb lett minden.
A trafókat alapból úgy méretezik -mert ez az előírás-, hogy a megadott feszültségüket névleges terhelés mellett adják le. Tehát az már nem fog csökkenni. De mivel nem árt a dogok végére járni, nem tudjuk pontosan előre mi is várható, éppen ezért javasoltam több helyen, hogy terheljük meg a trafót a kívánt mértékben, és ott mérjük meg a kapocsfeszültségét, majd ezt az adatot felhasználva számoljuk ki a maximális kimeneti feszültséget.
Mindezek mellett, durva kerekítések sorozatát alkalmazva, valóban megegyezhet a kimeneti feszültség az AC bemenővel, de akkor már közel 40% veszteséget halmozunk fel, ami indokolatlan.

Helló! Oké! Köszi! Szerintem maradok a 30V-nál és 3A-nál. Elvileg abból az AC 24V-ból ki lehet hozni 30V-ot? Csak azért kérdezem mivel egyenirányítva kb. 32V. Ezzel igen kicsi volna a tartalék.

Epitsd meg a panelt.
Kossd a bemenetere a 30VAC-ot
Aztan a beallitasnal ugyis elvalik mit bir a trafo.
En is megepitettem,, es beallitottam. aztan amikor a max feszultsegen terheltem be kozel a max arammal, egybol elvalt a dolog.
Lejjebb kellett allitanom a Umax-ot.
celozd meg a 30V DC-t aztan meg akkarmi is lehet belole.

Pár tápot meg erősítőt építettem már, és ennek sokszorosát javítottam, meg tuningoltam. Tehát mondhatom nem vagyok hülye hozzá. Igazad van jelentős különbség van az AC meg a pufferelt feszültség közt, főleg ha nem a törpefeszültség tartományban játszadozunk.
40V AC-nél azért nem olyan egetverő (56 v).
Te kevés puffert használsz az erősítőhöz én meg inkább sokat. Persze ehhez jár a sokkal erősebb, szigorúan toroid trafó, erősebb graetz, durva vastag és lehető legrövidebb kábelezés a pufferig, mert itt igen komoly áramimpulzusok vannak. Ebből adódóan kell lágyindítás, vagy C16os automata Az eredmény: a szellősség nem szarja össze magát, ha jönnek a mennydörgető basszusok. De kinek a pap..
Vissza a témához én azért 10 voltot hagynék rendszertartaléknak. Példánkhoz visszatérve a 40ac bemenőhöz 45 volt kimenetit ajánlanék.
Sima (nem előszabályzós) labortápnál pedig hatásfokról beszélni te is tudod hogy felesleges, ez nem arról szól.

Elvileg a kapcsolási rajzon lévő beállítás az passzol az Ukimax 30V-ra és Ikimax 3A-re? Vagy is nem kell elvileg semmit sem módosítani?

Erre a kerdesre ketto fele valaszt tudok adni.
Egy rovidet: Igen, passzol.

S egy hosszabbat. A beallithato ertekek:
Ha az R3=120k, akkor
Uki_min=23,42V
Uki_max=35,14V

Ha az R10=120k, akkor
Iki_min=2,56A
Iki_max=3,63A

Remelem segitett.........

Sziasztok.
Kis fennakadásom van, az itt megjelölt kapcsrajz és beültetési rajzzal kapcsolatban.
R21 az, ami kis fejtörést okoz. Akkor most hogy is legyen?
ó bocsesz: itt Bővebben: Link

Miről van szó? Milyen rajz és beültetés?

Sziasztok!
Elkészültem a 2.7.4-es labortáppal.Bővebben: Link

Lehet nem vetted eszre, bemodositottam a linket

Na akkor számoljunk egy kicsit, ne csak dobálozzunk a számokkal.
Tételezzeük fel, hogy a trafó névleges kimenő feszültség 40V, névleges áram 4A.
A puffer kondi legyen 4700µF (~1000µF/A).
Névleges áramterhelésnél:
- a pufferkondin a hullámosság kb. 6V (eddig tapasztalatok alapján; ettől eltérhet lefelé is, felfelé is, de nem jelentősen).
- az egyenirányító diódákon ~2x0,7V=~1,5V esik
- a kimenő fokozatnak (amennyiben bipoláris tranzisztoros kiemnő fokozat van) kell ~2V
- áramfigyelő ellenálláson eső feszültség ~1V (0,21x4=0,84V)

Érdemes tartalékot is hagyni 1-2V-tot. Legyen ez most 1V.

A 230V-os hálózat szabványszerint -10% is lehet (ha jól emlékszem), ez további 4V a kimeneten

Akkor ez összesen kb. 6+1,5+2+1+1=11,5V
Ha azt számolom, hogy a kondenzátor csúcsfeszültésgre töltődik (de mint tudjuk nem fog, de most vegyük ezt), akkor:
(40V-4V)x1,41=50,9V, ha ebből kivonom a fentiek alapján számoltakat, akkor:
50,9-11,5=~39,4V

A fentiekből látszik, hogy 40V névleges változó feszültséget adó trafóval éppen, hogy 40V-os max. kimenő fesz. állítható be a labortápegységen (de inkább még ennyi sem) úgy, hogy azt kb. minden körülmény között képes tartani.

Az Én tapasztatalatom nem igazolja az okfejtésedet.
De Te teljesen érhetően leírtad, tehát megtetted amit lehetett. Amivel Én nem kalkuláltam -tudatlanságom okán- az a bizonyos 6V "hullámosság", és a 230V 10% esése miatti további 4V. Ezek éppen adják a 10V "hibát".

Arra gondolsz figyelmetlenségem miatt nem vettem észre 21:02-kor, az ezt követő 2 perc múlva történő módosításodat? Igen, a jövőbe látásom még elég csiszolatlan.
Mi a kérdés az R21-el kapcsolatban?

Jól leírtad! Pont ezt hiányolom kicsit ebből a topikból egy ideje, a konkrétumokat, számításokat.
Még annyi hogy a hálózati feszültség azon felül hogy Pakson +-10%-ot ingadozhat, attól még ennél durvább feszültség-csökkenés is lehet. Attól függően hogy az ember mennyire messze lakik a trafótól, hány ívheggesztőt kapcsolgatnak ki-be a szomszédban, mennyire vastag és hosszú a vezeték a konnektorig amibe bedugod a labortápot stb.

Ugye ezt te sem hiszed el? (Paks)
Egész Európában, az összekapcsolt rendszerekben, 100 ezer V fölött teljes együtt járás van. A fesz. névleges és maximálisan pontos. Ha nem így lenne olyan mértékű veszteség keletkezne, hogy nem érné meg összekapcsolni a rendszereket.

Az hogy milyen messze laksz a trafótól az viszont maximálisan igaz.

A hullámosság gyönyörűen látható egy oszcilloszkópon.
Rá kell tenni a labortápra a terhelést a max. áramra (lehetőleg ohmos terhelést) úgy, hogy a kimenet is a max. beállított feszültésgen legyen (ez pl. több 55W-os izzóval könnyen kiveitelzhető; sorosan-párhuzamosan kötve).

Majd meg kell mérni a bufferkondin és a kimeneten a hullámosságot.

A hullámossságot multiméterrel nem lehet mérni, mindenképpen egy szkóp kell hozzá.

Az r21 erteke mas a rajzon es mas a panelalkatreszeknel.

Visszabogarásztam, és valóban ellentmondás van. Eredetileg 1db 0,22R/5W-os ellenállás volt a rajzon is, és a terven is. Aztán ahogy nőtt az áramigény, megdupláztam az ellenállást, és mivel a működéshez elegendő a kisebb feszültségesés is, ezért csökkentettem az eredőjüket egy kicsivel.
A rajzon kiszámolt műszerosztók 2db párhuzamosan kötött 0,33R/5W-os ellenállás esetén lesznek jók. A két ellenállást egymás fölé javaslom építeni, a mellékelt fotó szerint.

Ahogy Alkotó is írta 2x0.33R/5W az oda illő érték.
Lásd pl. az én tápomon is.

Mert kértétek. A hullámosság a következő képlettel számolható (jó közelítéssel):
U_hull=I*t_per/C,

Ahol:
I - áram mértéke A-ben
t_per - töltési periódus idő. 50Hz-es kétutas egyenirányítás esetén 0,01s = 10ms
C - a buffer kondenzátor értéke F-ban

A korábbi példánál maradva (I=4A, C=4700uF) a kondenzátoron a hullámosság:
4*0,01/0,0047 = ~8,5V

Persze ez függ kismértékben a transzformátortól is. A fenti képlet a nagyobb áramokra, transzformátorokra jó közelítéssel használható.

Persze! Köszi!! Ma megvettem hozzá minden alkatrészt, úgyhogy remélhetőleg a héten összeáll.

Még az volna a kérdésem, hogy az SB560-at mivel lehet helyettesíteni, mert az üzletben nem kaptam olyant, valamint mire jó a DC-OFF a kapcsolásban?
Köszi!!

Köszi. Nem tudtam, hogy ilyen is van.
Így egy fokkal könnyebb...

Sziasztok. Megépítettem az Alkotó 2.7.4b-s verziójú kapcsolást, tökéletesen működik.
Most még egy van, de később lesz még egy.
1. A dobozom és a hűtőborda kialakítása valószínűleg nem fogja megengedni a TO3-as tokozást. A TO218-as tokú TIP 3055 mennyire üzembiztos, vagy inkább a drágább BD 249-est válasszam?
2. A panelműszerekhez a sönt ellenállás 3x 0,68 Ohm-os. Ezen a söntön 1A-nél Kb. 225mV esik /az én mérésem alapján/. /1A-es és 3A-es méréshatárt tervezek/. Nekem egy 75mV végkitérésű analóg táblaműszerem van.
Namár most, a pontosabb mérés érdekében a söntöket ki lehet-e cserélni olyan ellenállásokra, amin Kb. 80mV esik? Vagy a kapcsolás ezt nem engedi meg, van más szerepe ennek az ellenállás értéknek ott?

Üdv!

Az alkotó féle 1.4.2 labortáp esetében a áram és feszbeállító potik gondolom helipotik legyenek?
A fesznél a durva és a finom is?

Az említett ellenállás-csoport, a táp áramkorlátozó funkciójának "figyelő" eleme. Az ezen eső feszültséget hasonlítja össze egy beállított értékkel. Az áramsöntként való felhasználását csak célszerűségből gondoltam.
Az értékét meg lehetne változtatni (több mást is hozna magával), de nem látom ennek pontosságnövelő eredményét. Az Én osztóim 200mV-os kijelzőkre vannak kiszámolva, de ezt a számítást 75mV-os műszerre, 1 és 3A-re is el lehet végezni. Ezt javaslom neked. (Ha nem boldogulsz vele, ebben tudok segíteni.)

Nem nagyon értem a leírást sem (tudatlan vagyok). A rajzon 2,2k 1k 47k a poti maximális értékét jelenti?
Mert a hestre-on nem is nagy a választék, pontosan a megjelölt értékeket nem is találom.
Gondolom 47k helyett az 50k jó, 1k-s van a 2,2-essel mi legyen? Vagy ne is legyen helipoti?

Oké. Értem.
Valahol találkoztam már az általad készített leírással /számításokkal/.
Ha nem boldogulnék, jelenkezem.
A TIP 3055-ös tranzisztor alkalmazható, megbízható ide?
Köszönöm.