Le a kalappal!

Tényleg jó lett.
Egy észrevétel: ahogy látom a greatz-et nem lesz egyszerű felcsavarozni, mert útban van a csavarhúzónak a kondi.

Tetszetős kis panel, várom a folytatást.

Esetleg hatlapfejű, vagy belő kúlcsnyílású (imbusz) csavarral nem probléma. Nekem is tetszik. Jó lett.

Legfeljebb arra az oldalra kerül "azanyja"...

Esetleg a borda felől a csavarfej, a graetz oldalán meg anya+alátét

Sűrű bordázatú hűtőbordán nehéz kivitelezni, de az imbusz csavar valóban megoldás lehet.

Ha kintről lesz a csavar feje, s bentről az anya, akkor jó. Gondolom úgy lesz.

Kipróbáltam. Minden funkció elsőre működött, semmilyen élesztési probléma nem volt, de tesztelni kell még alaposabban.
Egyenlőre külső labortápról tápláltam, külön a teljesítmény részt, és külön a vezérlést, illetve egy minimális hűtést adtam az áteresztő elemnek. Fel is lehet forrósítani rendesen, de az áteresztő jól bírja a strapát. A képen lévő bordával, ventilátor nélkül, maximális 3A mellett rövidre zárva, gyorsan nő a hőmérséklete, de mikor a kezem már nem képes a bordát megfogni, akkor még hibátlanul működik a táp.
Az E-Fuse funkció számomra teljesen új, de bizonyos esetekben remek lehetőség. Azt sejtem, Proli007 ötlete alapján, számos leendő tápegység is át fogja venni a kimenetnek ezt a fajta védelmét. Tulajdonképpen annyit csinál, hogy mikor mikor a kimeneti áram eléri a beállított árammaximumot, akkor letiltja a kimenetet. Természetesen kapcsolható, és ha inaktiváljuk akkor szépen működik az áramgenerátoros mód.
A diódahíd rögzítése -talán a kép torzítása miatt- egyáltalán nem problémás, jelentős hely van a híd és a kondi között. Kényelmesen elfér akár egy hatlapfejű csavar, akár a leszorító kengyelek szinte bármelyik változata. Szorosan ide kapcsolódik még, hogy az eddigi rövid tesztek során egyáltalán nem melegedett a híd. Tehát ha a bordához fogattam volna, akkor éppen a borda melegítette volna őt, és nem fordítva. Szintén ide kapcsolódik az a kiviteli lehetőség, ahol a borda nem merőleges, hanem párhuzamos a panellal, amikor a rögzítés szintén tetszőleges lehet.

Saját trafójával is kipróbáltam. Minden működik. Az "E-Fuse" funkció nagyon tetszik, de Proli007-nek van egy remek ötlete, ami egyetlen kapcsolóban kombinálja a DC on-off és az E-Fuse funkciókat (egy 2 áramkörös, 3 állású kapcsolóval). Ezt még nem tudtam kipróbálni, mert nincs ilyen kapcsolóm, de hamarosan lesz.
Egy apró szépséghibába belefutottam, mert a trafóm 2x23V-os névleges feszültségre készült, ami üresjárásban együtt AC50,5V, és ez bizony magasabb DC-re tölti a puffert mint 63V. Terhelve visszaesik, de így is kényes a dolog. Kerítenem kell egy legalább 80V-os puffert és hozzá 100µF-ot is.
A kimeneti áram és feszültség maximumot gond nélkül be tudtam állítani. A maximális kimeneti paramétereke mellett is szépen bírja a rövidrezárást, de a képeken lévő bordával, 15-20 sec alatt jelentősen fel lehet fűteni. Nagyobb PC bordával és szabályozott ventilátorral előzetes tippem szerint kézben tartható lesz a meleg, de azért várjuk meg a próbát.

Megmértem a minimális kimeneti feszültséget, és DC-Off mellett a kimeneti zárlati áramot is, ami azonos a minimálisra tekert áramhatár-poti esetével.
A minimális kimeneti feszültség nem egyértelmű érték. DC-Off esetén azonnal (kb 1s) lecsökken kb. 20mV-ra, majd ez gyorsan (kb. 5s) lecsökken 10mV-ra, és ezután hosszabb idő alatt lemegy 7mV-ra. Mindezt kb 1A-es terhelésű kimenet mellett mértem (DC-On esetén folyik az 1A).
A letiltott, vagy leszabályozott kimenet rövidrezárási árama 0,9-1mA.
Ezek a mérések nem vetekszenek az oszcilloszkópos vizsgálatokkal, mert olyat nem tudok végezni, de mégis adnak némi támpontot.

Szia!
Szép lett a nyák nagyon, tetszetős a beültetés, minden!
Egy tesztet kellene elvégezni egyszer. Ugye ez a félvezető azért speciális, mert egyedül eldisszipálja 3A és az 50V-ot, tehát 150W-ot. Én arra lennék kíváncsi, hogy egy normál bordával, ventilátorral (pl. 15cmx8cm, 4-6cm magas), ez a 150W-nyi hő, mennyi ideig tartható kordában, el tudja-e ezt a hőmennyiséget a borda vezetni, vagy eléri a félvezető magja azt a hőmérsékletet, ahol már nem tudja a 150W-ot átadni a bordának, és tönkremegy?
Én még beépítenék egy egyszerű hővédelmet, ami lekapcsolná a tápot, ha a félvezető a halála felé közeledik, ha van ilyen hőmérséklet. A legjobb az lenne, ha rövidzárlatban nem tudna a félvezető magja olyan meleg lenni, hogy károsodjon. Ekkor már csak a ventilátor beragadása, vagy a rengeteg por okozhatja a táp halálát, persze hővédelemmel ilyen gond sem lehet.

Pontosan az a cél, amit felvázoltál. A félvezetőben rengeteg tartalék van, de a keletkező hő az iszonyatosan sok (ha Ube mondjuk 60V körül van 3A terhelés mellett, és Uki=0V a rövidzár miatt, akkor ez 180W fűtőteljesítmény.
Készül a höfokfüggő ventilátor vezérlésem, aztán elvégzem a hűtési tesztet.
Proli007-nek többféle védelme is van, ami a ventilátor vezérlésén kívül, képes védelmi relét is vezérelni, amivel megoldható a kritikus pont feletti leállítás.

Célszerű lehet hőcsöves hűtést használni, ami el tudja vezeti a kis területen keletkező hőt.

Hello!

Szép munka és néhány észrevétel.

A "C2"-nek mi a szerepe a 4700µF mellett? (nem elírás?)

A referencia beállítására szolgáló "R4" "R5" ellenállás hőfokfüggése alapvetően befolyásolja a tápegység hosszú idejű stabilitását. Egy tesztet megérne. Ide mindenképp kis hőfoktűrésű ellenállások beépítése szükségeltetik. Az "eredeti" elképzelést (2.5V ref) nem lehetett volna esetleg itt is alkalmazni?

És még egy apróság. A kettős műveleti erősítő különválasztása jelentősen bővít(het)né a lehetőségeket. (más típusú IC-k alkalmazása nagyobb kísérleti szabadságot tudna nyújtani)
No meg egy amatőr abból építkezik amije van .

Sziasztok!

Megépítettem ezt a labortápegységet:
Bővebben: Link
Mivel a szerző nem tért ki a mérőműszerekre az lenne a kérdésem hogy, ha kulon analog ampermérőt és voltmérőt szeretnék beszerelni akkor azt a klasszikusan kell bekötni? ( tehát voltmérő párhuzamosan, ampermerő sorosan) és hogy a kimenet elé kell-e őket szerelni?

Voltmérő párhuzamosan, az Amper mérő is párhuzamosan. Az ampermérővel is lényegében feszültséget mérsz, méghozzá a labortáp shuntjén eső feszültséget, azzal kell párhuzamosan kötni. Természetesen a műszer adataitól függően meg kell választani mindkettőnek az előtét ellenállásokat! Általában ezeket trimmerrel szoktuk pontos értékre kimutatására finoman behangolni, nem FIX ellenállásokkal.

Húha na akkor az én esetmben a shunt ellenallas az a r23 és r24? ezek 5W-os 0,47Ohmos ellenallasok. A műszer melyk adata lényeges az előtét ellenállás megválasztásánál?

Amit Scooby javasol, az elsősorban a digitális kijelzők esetében praktikus. Ha jól értem, akkor neked eleve kisöntölt ampermérőd van, méghozzá mutatós. Ha ez így van, akkor nem tudod hiba nélkül megúszni a mérést. Kicsit viccesen azt is mondhatjuk oda kösd a műszereket, ahol mérni akarsz. Persze ez nem is olyan vicces, hiszen halálosan komoly. A feszültséget a kimeneti csatlakozón is mérheted, amikor az ott lévő feszültséget fogod látni. De a tápegységed nem ide stabilizál, tehát a bekötő kábeleken eső feszültség hibaként fog jelentkezni a szabályozásban. Mérheted a táppanel kimenetét is, de ekkor meg a mért értékhez képest lesz eltérésed a kábeleken eső feszültséggel.
Az áram még ettől is huncutabb dolog, mert a saját söntjén eső feszültség szintén hibaként jelentkezik. Kizárólag a kimenettel sorba tudom elképzelni a bekötését.
Az viszont már mérlegelés kérdése, mennyire zavar téged ez a viszonylagosan kis hibákból eredő ingadozás.

Ezek a hibák kb. milyen nagyságrendűek? Amugy még nem vettem se amper se volt mérőt csak, analogot készülök venni. Mivel van megjelölve, hogy van e benne sönt ellenállás vagy nincs?

Az analog műszereknél az alap a párszász millivolt. Ha már "ampermérő" műszerről beszélünk, tehát a skálán A, mA vag uA szerepel mértékegységként, akkor biztosan van benne egy a műszerrel párhuzamosan kapcsolt sönt ellenállás. Ezek közül csak annyi a teendőd, hogy kiválasztod a neked megfelelő méréshatárút, valamivel a tápod tervezett maximuma felett, és sorosan bekötöd a tápegység kimenetére, jó esetben a pozitív ágba.

Oké, akkor ez világos de a voltmérőt az ampermérő elé vagy mögé kössem be?

Az attól függ a táppanel kimeneti feszültségét, vagy a kimeneti csatlakozó feszültségét akarod mérni. A kettő között a műszer söntjén eső feszültség lesz a különbség.
Ha még nem vettél műszert, akkor javaslom megfontolni a digitális kijelző választását. Ez olcsóbb, jó eséllyel pontosabb, kevésbé érzékeny és jobban illik a mai kor színvonalához. Természetesen 2db egyforma, 200mV-os feszültségmérőt vegyél, amiből az egyiket majd áramkijelzésre lehet használni, másikat meg a feszültséghez. Ha ilyet veszel, akkor a műszer okozta mérési hibák zömét ki lehet zárni.

Hát igen csak annyi a bajom vele hogy drágább és külön táp kell neki...

Építhetsz is magadnak digitálisat.
Ezt pl. kb 1500-ból ki lehet hozni:
Bővebben: Link

Táp az valóban kell neki, de nem hiszem, hogy drágább lenne.

Hát itt minimum a 3szor dragabb mint egy analog voltmérő. Még elgondolkozok azon hogy megépitem azt amit schnitt kuldott, de a taplalast fesz. stabilizátorral meglehetne oldani a tápforrásbol valahogy?

Ez talán jobban használható.. Tápegység is rajta van.

Én a labortáphoz a sárgáktól rendeltem műszert, 946Ft-ért 2db Voltmérőt. Ennyiért sehol nem kapni még analógot se, nemhogy digitálist. Szerintem kár kínlódni az építéssel, elég macerás.

Ha itthon veszed mindegyik egy vagyonba kerül, az analóg és a digitális is. Aztán azt is érdemes mérlegelni hogy mire fogod használni, nekem pl. van olyan tápom amire kizárólag az analóg jó, mert a digitálison az életben nem látnám azt az árambillegést amit egy éppen indulni készülő (vagy letiltó) kapcsolóüzemű dolog művel.
Kompromisszumok árán van jó és olcsó megoldás is például amihez külön táp sem kell, de nem a nulláról indul, és nyilván az áram kijelzése sem lesz korrekt. Használok ehhez hasonlót is és meg vagyok elégedve vele, nem nagyon izgat a söntön eső feszből adódó hiba (nem laborcélok lettek megcélozva vele, mert arra egyébként sincs szükségem).

Oké, akkor szerintem maradok az eredeti tervemnel és analógot használok. Engem se nagyon izgat az a pár 100mV ami a söntön esik szoval mindegy.