Hát szeretem a hangját de azért építettem mást is B5 meg egykét Fetes verziót.

Én meg úgy emlékszem, te vetetted fel először. Egyébként, nagyon jó megoldás, kár, hogy az építkezők inkább "hisznek", aztán pakolják bele a kondit, hogy kicsi legyen a brumm... pedig mennyivel olcsóbb megoldás egy tranyós "szűrő"...

Azért ragaszkodnék a zenerhez, mert a stabil működés a cél. Én az akkumulátort tartom etalonnak. Mivel High-End-ben sok mindent láttam, solar betápos spiráltekercses akkus táplálást is, igyekszem az alapokhoz visszanyúlni. Az ilyen kondenzátoros mágiában nem nagyon hiszek. Az azonban biztos, hogyha egységnyi teljesítményre van szüksége a végfoknak - akkor ezt a tápnak ki kell tudnia szolgálni. Ha kell úgy, hogy pótolja az elfogyott feszültséget. Nyilván vannak erre cizelláltabb megoldások is. Most megpróbálom azt megépíteni, ami számomra még elérhető a cél érdekében. Aztán majd a tapasztalatok után gondolkodom azon, hogy érdemes-e nagyon belebonyolódni? Ér-e ennyit az egész. Szkópon nézve a végfokot randa volt, ahogyan elfogyott a stabilizálatlan, kis pufferes táp. Szeretném egymáshoz csiszolni a Quadomat és a tápot úgy, hogy ne kelljen ilyeneket sem látnom. Vagy sikerül - vagy nem. De ettől szép ez a szakma. Ha elkészül - majd a legközelebbi találkozón ezt is körbe lehet hümmögni.

Az ugye kiderült a korábbi bejegyzésekből, hogy 8 ohm terhelésnél 5A-t, 4 ohm-nál pedig az áramkorlátozó miatt 7-7,5A-t vesz fel csúcsban az erősítő. A stabilizátorod rezzenéstelenül fogja ezt állni? Csupán azért vetem fel, hogy ne "vagy sikerül - vagy nem" alapon tervezzél.

Nem 4 Ohmra tervezem. Aki kitalálta a 4 Ohmos terhelést, annak a fizika könyvvel ütném a fejét. Autóban van létjogosultsága, itt nincs. Főleg nem a meglévő 8 Ohmos hangfalaimmal : S90 D.

Nem néztem utána, de tippem szerint a hangszóróeladás jelentős része autóba irányul.

Mi bajod a 4 ohmos terheléssel???

Van 3 örökölt hangfalkészletem. Mindegyik 8 Ohmos. Minek menjek bele olyan problémába, ami nem érint?

Tényleg ne menjünk bele ha neked 4ohmos terhelésre problémát jelent erősítőt építeni...

Hát ne. Mert moderálás lesz a vége. Gondoltam hátha valaki érdemben is hozzá tud szólni. Eddig nem sok konkrétumot láttam, marad a kitaposott út - a gyakorlat.

Az a kérdés megválaszolatlan maradt, hogy 8 ohm terhelésnél, mikor a kimenet pillanatnyi értéke eléri a 40V-ot és nagyjából 5A folyna a táp felől, akkor a stabilizátoron mekkora feszültség fog esni? Erre a szimulátorral is keresheted a megoldást, mert az elég jól képezi le a gyakorlatot ezen a téren.

Mellékeltem a fájlt. Ha gondolod szöszölgethettek ti is vele . Már meg van rajzolva. Circuit online verzió Természetesen érdemes figyelembe venni a szimuláció sebességét is a nagy pufferek miatt. Online a fullscreen opcióval látható az egész rajz.

Megnéztem a szimulációt, 2A terhelőáramot jelez a stabilizátor kimenetén, a kérdés az 5A volt. A 2A a 20W / 8 ohm csúcsárama, gondolom kicsit jobban is ki szeretnéd vezérelni
Igazából stabilizártor témába illik ennek a megválaszolása.

Valamelyikünk benézett valamit. 50V/100W-os terhelésből (izzók) van két darab. Ez 200W nem 20. Direkt leszimuláltam, nehogy hülyeséget mondjak, vagy rosszul emlékezzek. Ha nem a földhöz képest, hanem a +-50V-ra teszel be két darab 100V 100W-os izzót párhuzamosan, akkor is ugyanazt a terhelést kell kapnod . Márpedig az is 200W. Ha 100V-on 1A folyna akkor lenne 100W teljesítmény ( és persze 100 Ohmos ellenállás - ennyinek kell lennie az erősítő táp felőli impedanciájának 100W-nál) 2x50V-on 1A szintén 100W. 2A - 200W. De javíts ki, ha tévednék. 100V pp mellett a színuszos teljesítmény meg sem fogja közelíteni a 100W-ot. 1/gyök2 -ből adódóan így az erősítő ténylegesen csak olyan 70,7W- 100VA teljesítményt fog felvenni - azaz a tápnak ezt ki kell bírnia, mivel 200W-ra van méretezve, miközben ténylegesen csak 141,4W lesz a végfokok teljesítményfelvétele teljes kivezérlés mellett. Ez még erősítő téma. Ezért szoktam mosolyogni az 1000W-os erősítőket építőkön. Mellesleg, ha egy 8 Ohmos hangszóróra ráküldenél 100W-ot statikusan - inkább világítana. A hangszórók dinamikus terhelést jelentenek. A PMPO lehet magasabb. Egyes számításokat, ha figyelembe veszek, akkor a Quadom 100W-os (inkább VA-es) változatának PMPO teljesítménye bulvárosan: 3420W/ csatorna! Ha High-End erősítőt méreteznék, ezek szerint 7kW-os táppal kellene számolnom. Szerencsére ez nem így van. Nyilván lehetne itt még értekezni a leadó felületekről is, hiszen hiába 100W-os erősítő az ami egy pályaudvaron van, mégis 20-40db 100V-os hangszóróval be tudja hangosítani Kelenföldet is. Sokan megszóltatok a szimulációm miatt - igyekszem én is figyelembe venni a pozitív kritikákat. De nem elfelejtendő, hogy 1990-ben én terveztem Érd-Alsó hangrendszerét, ami akkor a legjobbak között volt a megbízhatóságát tekintve. Kicsit túl volt biztosítva, hiszen 2-300W elegendő lett volna, de csak 1250W-os hangtorony volt kéznél, így egy része tartalékként üzemelt.

Az alacsonyabb impedancia nagyobb terhelést jelent az erősítőnek, nagyobb áramok is folynak, és jobban melegszik a tekercs benne. Persze a mai korszerűbb végelemek, már lekezelik az extrém alacsony impedanciákat is lsd. autóscajgok, és nagyvérű hányend termékek.

Tegyük félre az izzólámpát, nekünk egy 8 ohm-os hangszórónk van, amit az egyszerűség kedvéért tekintsünk sima ohm-os ellenállásnak, mert a számításunkat nem zavarja.
A kibocsájtott jel pedig legyen szinusz. Belátható, hogy 2A tápáramból 8 ohm-on 16V feszültségesés hozható létre, tehát a szinusz jelünk nem lehet nagyobb mint 32Vpp. Ez egészen pontosan 16W teljesítmény!
A Quad 405 ±50V tápfeszültségnél 8 ohm terheléssel ±40V feszültség-csúcsokra vezérelhető ki, a 10-10V az úgynevezett maradékfeszültség. Ez a 80Vpp szinusz éppen 100W. Na, a plusz és a mínusz 40V elérésének pillanatában vajon mennyi áramot kell a tápnak szolgáltatni?

Látod ezt azért már megnézném szimulátoron is. Ezek szerint a Quad egy csatornája - ha helytálló amit írsz és van benne logika, hiszen a tranzisztorokon is esik feszültség (bár fura lenne ha csak 80%-ra nyitnának ki de legyen) - 80Vpp színusz mellett 1,25A-t eszik mindössze csúcsban, hiszen 100W-nyi energiát kap (maximum 135-öt lásd később). Márpedig 100W (mert ennyinél többet nem kap az erősítő a trafó miatt)/80VPP= 1,25 (P/U=I ugye a képlet). A hangszóró ellenállása pedig messze nem fix 8 Ohm, hiszen impedancia jellegű azaz RLC. 300W-os trafóm van. Ez azt jelenti, hogy a veszteségeket leszámítva, ami 10 % körüli, 270W energiám van mindössze. Ez csatornánként 135W. 80V-on ez 1,685A. Ezt az általam szimulált táp is kiszolgálja. Még mindig nem értem, hová akarsz kilyukadni? Az energiamegmaradás törvénye az erősítőkre is igaz - sajnos.

8 ohmon 100 W, az éppen 3,535 A mellett jön létre effektív értéken. Ennek csúcsértéke 4,985 A, amint nem túlzás 5 A-re kerekíteni.
Ehhez semmi köze a többi okfejtésednek, illetve a hangszóró impedancia jellegének, vagy a frekvenciától függő valós impedanciájánák.
A végfok trafójának névleges árammaximuma és a végfok kimenetén folyó áram csúcsértéke eltérő dolgok.

Kedves Alkotó! Minden tiszteletem a tiéd. De inverterekkel foglalkozom minden nap. Jellemzően szigetüzemű trafós változatokkal. Ott, ha 100W-os trafód van, akarhatsz te csúcsban 110W-ot kivenni, maximum - ha jó a trafó - 90W-ot sikerül, de lehet, hogy csak 85-öt. Azért nem fog sikerülni, mert a vasad be fog korlátozni. Tégy egy szimulátoros próbát erre is. Ha képes vagy nagyobb, pillanatnyi csúcsok előállítására, arra az a magyarázat, hogy vannak az áramkörben kondenzátorok is. Egyszerűen nem értem, hogyan tudjátok a 8 Ohmot etalonnak tekinteni, mikor egy frekvencia függvényében változó dologról beszélünk. De beszéljünk tisztán. Ha a hangszóró helyére egy vasúti sínt szerelek, ami közel 0 Ohm - akkor sem tudok többet kivenni 100W-nál. Hiszen ezért építek 100W-os végfokot. Sem csúcsban, sem másképp, hiszen lekorlátoz a vas, kiolvad a túláramvédelem. Az eredeti panelekben ezért van 4A-es biztosíték. Az már üzemszerű állapoton kívüli túláram érték. Az eredeti mérnökök sem vették a diplomájukat. 100V 4A az 400W. Az üzemi teljesítmény 100V-on 1-3A között kell mozogjon dinamikusan, azaz átlagban 2A állandó , maximális teljesítményű kivezérlés mellett. Ez az erősítő soha nem fog így működni. Évekig diszkóztam 4 csatornás , két tekercses 120W-os Quadokkal. 4A-es biztosítékok voltak benne (nem kellett cserélni) . Többet azért nem szeretnék reagálni erre, mert a gyakorlatot nehéz elmélettel felülírni.

Tisztelt Kaméleon!
Kérem olvasson utánna a szinuszos váltakozó feszültség teljesítmény és áram függvényének és azok effektív értékenék számításának. Nem ártana továbbá az analóg áramkörök működésének mélyebb áttekintése sem.
Véleményemet a hozzászólásaid olvasására alapozom:
Ebben a hozzászólásodban a FET melegedését taglalod. De egy (többé - kevésbé) lineráris tarományban működő erősítőben a FET -ek nem teljesen nyitásban ill. lezárva üzemelnek. A rajtuk disszipálódó enegria a Uds(t)*Ids(t) függvény idő szeniti integrálja.
Ebben a hozzászólásban nem veszed figyelembe a maximális csúcsáramot és a csúcstól-csúcsig mért feszültség és a feszültség effektív értéke közötti kapcsolatot. P = Ueff*Ueff/R = Ieff*Ieff * R. 8 ohm ellenálláson 3.53 A effektív értékű áram ill. 28.28 V effektív értékű feszültség hoz létre 100W disszipációt. Ekkor az áram csúcsértéke 1.414*3.53 = 4.99A ill. a feszültség csúcsértéke 1.414 * 28.28 = 39.99V, a Vpp (2*Vcs) pedig majdnem 80V.
De lehet egy kísérletet is végezni. Cseréld le a QUAD405 panelen levő biztosítékokat 1A -esekre. A kísérletet 8 ohm -os műterheléssel végezd nehogy az esetlegesen a kimenetre jutó DC feszültség tönkre tegye a hangszóró(k)at.
Továbbá a 2N3055 nagyáramú (Ic ~ 4A) áramerősítési tényezóje kb. 30 (adatlap). Minimálisan 130mA bázisáramot igényelne, hogy biztosítsa egy végfok áramigényét. Ilyen egyszerű stabilizátorral nem lesz jobb a tápellátás.

Bővebben: Link

A gyakorlat valóban makacs dolog, nehéz ellene érvelni.
Ezt korábban mértem, egy módosított QUAD-on. A mért feszültség és ismert ellenállás alapján a kimeneten folyó effektív áram számítható, és ennek gyök2-szerese a csúcsérték..

Köszönöm a tudós uraknak továbbra is az elméleti válaszokat. Maradok a gyakorlatnál továbbra is. Csak egy idézet a hivatkozott műből:

Idézet:
„Transzformátorunk 230V-os primer tekercsének menetszáma 1035. Veszteségmentes transzformátort feltételezve mekkora legyen a szekunder menetszám, ha 12V 55W-os gépkocsi izzót kívánunk a szekunder tekercsre kapcsolni?”

Ez továbbra is elmélet. A gyakorlat az ami ráz, meleg, hideg és messze nem ideális, viszont kiszámítható és mérhető.

Így is van, építsd meg és várjuk a beszámolót!

Megfejelhetted volna azzal, hogy a szekunder oldalon egy vagy kétutas egyenirányítót és adott kapacitású kondenzátort is felhasználunk, hogy az effektív érték átszámításával is foglalkozni kelljen.

Remélem megnézted azért az elkövetett szimulációt. Azért megfordítom csendben a kérdést, ami a tápáramkört illeti. Ha egy 2x100W os végfokot szeretnétek építeni Quadból, nem többet, nem kevesebbet, hogyan futnátok neki? Mekkora trafó, kapacitás, mekkora primer, szekunder feszültség, milyen egyenirányítás, puffer, végfok apró simogatása, mekkora hangszóró impedancia, milyen biztosítékok, hogy a konstrukció jobban elviselje a feszültségingadozásokat? Mert ha jól sejtem többféle megoldás létezik, de konkrét javaslatokat eddig az én rajzomon kívül nem láttam, pedig vártam. Kész konstrukció is érdekelne. Egyben köszönöm a türelmeteket és elnézést a lendületes hozzászólásokért, de minden nap küzdök a lelkes elméleti szakemberekkel a terepen is, ahol egy terven általában csak az nem szerepel, hogy ki tervezte, mikor, mit, és minek hová kellene csatlakoznia. De tartalmaz vázlatot, ami nélkülözi a terep ismeretét és anyagkiírást, ami 200%-ban túl van kalkulálva, valamint hiányzik a tervezői felelősség, de a tervezői díj nem.

A fentiek értelmében 8 ohm -os hangszórót feltételezve:
- Ahhoz, hogy a 39.99V csúcsfeszültséget ki tudja adni a végfokozat, legalább 42 .. 45V tápfeszültség szükséges.
- A pozitív és a negatív csúcsokhoz tehát minimum +45V ill -45V tápfeszültségek szükségesek.
- Két végfokozat közös tápegységet használ, akkor az áramigény összegződik: 2* 4.99A ~ 10A.
- Kétutas egyenirányításnál a 10A és mondjuk 5V rippli feszültésghez 20mF kapacitás tarozik. Ld. segédprogramok. Persze ez is csak közelítés.
- A végfokozat kimeneti feszültségét közvetlenül nem a tápfeszültség értéke határozza meg (feszültség visszacsatolás), így a rippli feszültséggel emeljük meg a névleges tápfeszültséget. Ekkor a puffer kondenzátor minimális feszültsége mellett is lesz 5V tartalék a tranzisztorokon.
- A puffer kondenzátorokat +50 ill -50V -ra kell feltöltenie az egyenirányítónak.
- Amennyiben elég áramot tud biztosítani a transzformátor szekunder tekercse a feszültség csúcsértéke körül, a kondenzátoron a szekunder feszültség csúcsértéke - 2 * a diódán eső feszültség jelenik meg. 10A áram mellett 1V (Schottky) de inkább 2V (Si) feszültség is eshet a diódákon. A szekunder feszültség csúcsértékének minimum 52V -nak kell lennie. A töltő áram csak igen rövid periódusban folyik, az átlagértékét tekinthetjük 10A csúcsértékú szinusos áram effektív értékének (a terhelésen ez jelenik meg) 7A.
- 52V csúcsértéke 36.77V effektív értékű szinuszos feszültségnek van.

Visszafelé 230/2*40V -os minimum 10A, de jobb, ha még nagyobb áramú transzformátorral:
A szekunder feszültség effektív értéke 40V, csúcsértéke 56.56V. A diódákon esek 2V.
A puffer maximális feszültsége 54.56V. A 10A áram a 20mF kondenzátoron jó közelítéssel 5V rippli feszültséget hoz létre. A puffer minimális feszültsége 49.56V. A végfokozatnak marad még 9V tartaléka.
Ha a hálózati feszültség véletlenül a névleges érték alatt van 10% -kal:
A szekunder feszültség effektív értéke 36V, csúcsértéke 50.09V. A diódákon esek 2V.
A puffer maximális feszültsége 48.09V. A 10A áram a 20mF kondenzátoron jó közelítéssel 5V rippli feszültséget hoz létre. A puffer minimális feszültsége 43.09V. A végfokozatnak marad még 3V tartaléka.
A számításoknál a transzformátor szekunder feszültségének a terhelő áram hatására történő csökkenését nem vettem figyelembe. Kis kivezérlésnél a pufferen megjelenő feszültség az itt számítottnál jóval nagyobb is lehet. Továbbá nem számoltam az erősítő saját fogyasztását (végfok meghajtás, előfok, kijelzés, kivezérlésmérő, védelem, stb) és egyébb veszteségeit.
Igazítsatok ki, ha valahol elszámoltam volna...

A feszültségstabilizátor által végzett simítást nem igényli a Quad 405, az IC-s részt eleve rendezik a zener diódák, a tranzisztoros fokozat pedig a szoros visszacsatolása révén nagyon jó táphullámosság-elnyomású.
A gyári doksi 10000µF puffereket jelöl, magam is ezt az értéket használom teljes megelégedéssel.
A túlfeszültséggel valóban kell valamit kezdeni. A manapság kivesző, de mint a példád mutatja mégsem nélkülözhető varisztort tennék a hálózati biztosíték után. A primert pedig kiegészíteném egy +10%-os tekerccsel, melyet igény szerint lehetne bevonni.
Nincs új a nap alatt.

Az elejéről érdemes kezdeni a kérdést. Ha már van egy kész (félkész) konstrukció azon is lehet változtatni (trafóra néhány menet fel-le vagy combosabb végtranyó stb). Ha nincs, akkor meg az egész eszmefuttatásnak semmi értelme, mert úgy építkezel hogy a 240V se jelentsen problémát, tehát a legrosszabb állapotot veszed figyelembe. A stabilizátoros dolog nem való egy végfok elé, de ha mégis megcsinálod nézd majd meg szkópon a tápfeszt hogy milyen lesz az áramcsúcsokban, és akkor majd kiveszed onnan.
A trafó - puffer kérdéskört pedig sok irányból meg lehet közelíteni, de ha a végfokot gyakran fogod a csúcs közelében járatni, akkor onnan érdemes hogy lesz mondjuk 10A körüli áramcsúcs, amit ha a trafó nem tud szolgáltatni akkor a puffernek kell. Akkor is amikor 40Hz-es jel van.
Már a táp (trafó+puffer) 20-30%-os alul vagy túlméretezését is szépen meg lehet hallani füllel a teljes kivezérlés közelében, de a szkópon is látni.

Sziasztok! Végre valami ami kézzelfogható! Amim van az egy Wijdeven trafóó - itt a HE apróban vásároltam. A feszültségei (mért effektív feszültségek): Most éppen 237V primer feszültség mellett (standard 242 volt amikor próbálgattam és betonstabil a betáp): 2x37V, 2x23V és 2x19V Ha jól értettem ez első lépésnek megteszi? Mármint a 2x37V? Most tesztként két régebbi 4700µF-os MM kondenzátor van rajta, ezzel a terheletlen egyenfeszültségem: +-37V A kondikat úgy látszik mindenképpen cserélnem kell.