Üdv!
A Front Designer 2.0-t használom, skála rajzoláskor nem tudom a vonalvastagságot állítani. Mikor kinyomtatom, alig látszanak a vonalak. Az 1.0-ás verziónál ez működött, csak az már nincs meg. Lehet, hogy csak nekem nem működik?

Valaki írt itt a lézer gravírozásról ha olvassa ezt a hozzászólást szépen kérem írjon nekem privátba üzenetet mert érdekel a technológia.

Sziasztok

Alkotó 2.7.4-es labortápját készítem éppen. Az előlapot most terveztem meg, véleményeket kérek.
A valóságban 36cm x 11 cm lesz.

A két oldalhoz tartozzon külön-külön DC on-off kapcsoló. Ha már Volt, akkor miért Amp. ? Az a 2 betű kiférhetett volna. Ha pedig a mértékegységet akarod kiírni, akkor én a számok után tenném, és sima V és A elég lenne. Vagy pedig Voltage/Current lenne a megfelelő páros. Biztos kapni fogsz, hogy miért nem magyar... A neved és dátumot írj rá, 10 év múlva érdekes lesz visszanézni a készüléket.

A DC on-off kapcsolót két körössel akarom megoldani, így egy kapcsolóval letudom lőni mind két oldalt. Az AMP. már nekem sem tetszik, voltage/current páros lesz a végleges. Tudom, hogy mindenkit csesztetnek, hogy miért nem magyar... Nekem az angol kifejezésekkel nincs gondom. A dátumot hátra fogom tenni. Ezek a PM438-as mérőműszerek sajnos nem tudják a határ váltást, talán azokat megfogom csinálni automatikusra.

HELLO !
Szerintem nem kell hogy szimmetrikus legyen az elolap , én kovetkezoképpen rendezném el balrol jobbra: A , V , A , V -méro és a plusz , minusz sorkapcsokat a voltmérok alá helyezném.

A két DC kapcsoló azért kell, mert lesz olyan, mikor a kapcsolásod az egyik oldalról fogod hajtani, pl. FET-es aktív műterhelés, a másik oldalt meg leterheled a műterheléssel. Ilyenkor bőven elég csak a terhelt oldalt lekapcsolni. Ha mindkettőt lekapcsolod, lekapcsol a műterhelés is, aminek nem kellene. Vagy csak ha teljesen különböző dolgokat tesztelsz a két oldalról, nem fogod tudni külön kapcsolgatni, és akkor huzigálni kell a kábeleket.
Automata méréshatárváltás felesleges túlbonyolítás. Nekem is jól jönne egy ilyen, de elég komplikált, hiszterézissel kell váltani.

Üdv!
Jó kis tápnak jó előlap. Javaslat: 5 fordulatú poti a fesznek? (1 hely elég az előlapból, igaz kb 2800 a Retnél) A kínai 60V-os tápoknak is finoman lehet szabályozni a feszkót. (Az Áramot kiírnám) De ez én vagyok, az én ízlésem.(A kedvencem, igaz csak javítottam, igaz ez más gondolatmenet szerint működik)

Hello!

Csak egy javaslat. Ha már előlap.

Összegezve mások által is leírtakat, és a használhatóságot is figyelembe véve, én körülbelül így tudnám elképzelni (a teljesség igény enélkül).
Hangsúlyozom ez csak egy lehetőség. /"...mindenki másképp csinálja..." Demjén után szabadon /

Figyelembe illik-szokták-kell venni, hogy a használója jobb, vagy bal kezes, és hol helyezkedik el a későbbiekben a táp az asztalon -jobb oldalt, bal oldalt, középen, lent, vagy fent. A kezelőszervek - főként az állító gombok - , állítása közben ne takarjuk ki a kezünkkel a kijelzőket.

Az nem inkább az LGT száma volt ?

HELLO !
Alakul , mint a pupos gyerek a prés alatt - ez már egész jo koncepcio !A tápfesz kapcsolo alá tennék még egy kapcsolot amivel a két tápegységet sorba lehet kotni , ha nagyobb tápfeszultségre van szukség.

Jó előlapot tervezni, komoly feladat, szinte a művészet határát súrolja, ahol érzékenyen kell egyensúlyozni a műszaki elvárás, az ergonómia, és a szépség harmóniáját keresve.

1. A DC-OFF legyen két kapcsoló, de közvetlenül egymás mellett legyenek. Így ha akarod együtt is azonnal lekapcsolható, de külön is meg tudod tenni.
2. Az idegen nyelvű felirat brutális ostobaság. Attól mert nincs bajod az angollal, még nem kell ilyen feliratot használni. Pl. ha a négerekkel sincs semmi bajod, attól még vélhetően nem fogod magad boksszal bekenni magadat, hogy fekete legyél.
3. A kijelző felirata megint elég kötött. Volt és Amper kizárt, ezt azonnal felejtsd el. Két elfogadott forma létezik. Egyik a "Feszültség [V]" és az "Áramerősség [A]" ahol a mért mennyiség neve olvasható és után szigorúan szögletes zárójelben a kijelzett érték mértékegysége. Másik lehetőség ha a kijelző alá vagy fölé kerül a mért mennyiség neve (Feszültség és Áram), és a számérték után, vele egysorba, és azonos nagyságban az egység neve (V és A).
4. A műszerek elhelyezése már jelentős mértékben ízlés dolga, de itt se árt némi praktikumot bevetni. Ha sorba teszel egyforma műszereket, akkor nem elég egyértelmű gyors rápillantással melyik mit is mutat. Nekem egyéni mániám, hogy a feszültséget zöld számjegyekkel, az áramot meg piros számjegyekkel jelzem ki, de erre nálad nincs lehetőség ha a választott műszereket használod. Ezért a sorba rakás helyett, mondjuk az előlap két szélén egymás alá lehetne őket helyezni, és mondjuk az alsó lenne az áram, a felső a feszültség. Így hamar megszokod melyiken mit kell látnod, és a két oldal távolsága miatt valószínűtlen, hogy összekeverednek a leolvasott értékek.
5. A hálózati kapcsolót tedd ki valamelyik szélre, annak nincs középen keresni valója. Nekem valamiért a bal oldal szimpatikus, de erre nincs szabály.
6. Az előlapi kijelző és kezelőszervek közé/köré szokás vonalakat/ kereteket huzigálni, ami tovább hangsúlyozza az összetartozó részek kapcsolatát.

Köszönöm mindenkinek a építő jellegű tanácsokat. A hozzászólásokból is látszik, hogy az emberek mennyire különbözőek. De ettől szép az élet.

Ezekhez a PM-438-as műszerekhez, nem csinált még valaki automatikus határváltót? Ha ez megoldott lenne, akkor 1-2 kapcsolóval kevesebb kellene és sokkal praktikusabb is lenne.

Jo otletnek tartom hogy a két DC off kapcsolo egymás mellett legyen , esetleg dupla kapcsolot használni , ha már érezzuk az áramszagot...Bővebben: Link

A 2 db független, de egymáshoz közeli kapcsoló azért szerencsés, mert ha kell akkor egybe is lekapcsolhatóak, de egyesével is ha azt akarjuk.
A kép-linket nem tudtam megoldani, ezért itt a hozzászólás?:Bővebben: Link

Két darab független kapcsoló oldalanként, és - ha van rá lehetőség - plusz egy közös (kétáramkörös ki-be).
Így pl. szimmetrikus táplálás esetén (szerintem a legtöbb esetben elég csak ezt használni) elég a közös kapcsolót kapcsolgatni.

(szerintem az élesztés is jobb, ha - közel - azonos időben kapják meg a tápfeszültségeket az áramkörök)
"...mindenki másképp csinálja..."

Sziasztok!

Front Designer 3. programmal lenne egy kis problémám. Egyenként készen vannak az előlapi tervek, méretarányosan, keretezve, kicsik is, nagyok is.
Mikor egy projektbe fűzöm őket megjelenik a nyomtatási képnél oldalanként, de nem egy oldalon. Így minden kis táblácska külön oldalra kerül. Ha importálom a kész fájlokat akkor is külön oldalra rakja.

Hogyan lehet megoldani, hogy ne minden kis táblácskát külön oldalra nyomtasson?

Nyomtatásnál használd a NOVA PDF kreátort, szükséges papír méretet állítsd be, így egyben lesz. PDF formátumban elmenthető, méretarányos lesz.
Kicsinyítéssel is összerakhatod egy oldalra, MAGNIFICATION használatával, bejelölöd és kiválasztod a megfelelő százalékot. Így arányos, de kicsinyített nyomtatást kapsz.

Sziasztok!

Festett fekete 5mm-es alumínium lapra akkor senki nem tud más alternatívát az alfaset vagy letraset helyett? Nyíregyházán sehol nem vállalnak szitanyomást 1db-ra.

Szia!

Ha megtervezted már a kinézetet, akkor egy olyan helyre kell csak elmenned, ahol betűkivágást is csinálnak, ott meg kell kérdezni, hogy milyen formátumban kell nekik odaadni és kivágják, amit akarsz. Az így elkészített fóliát ráragasztod, lefújod mondjuk fehérre, száradás után leveszed a fóliát és lakkozol.

Külön projektet nyitottam a4-es lapra. Egyenként csoportosítottam a vektorokat, majd kopiztam az egészet a vágólapra. Így tudtam telerakni az a4es lapot. Később már eszembejutott. Azért köszönöm a válaszod.

Szia!
Engem az érdekelne, hogy csinálod a feliratokat. Mostanában én is összeraktam néhány pedált, de a filctollas felirat nem az igazi.
Köszönöm!

Ahogyan én elnéztem - főleg alu dobozokba kerülnek ezek a pedálok. Én tuti felvasalnám a feliratot, megmaratnám az előlapot, lefújnám festékkel és a végén a rávasalt feliratról szálirányba csiszolnám le a vasalt és lefújt réteget, majd lakk. Így fémszinű lekoptathatatlan felirataitok lennének. Én régebben kulcstáblákat csináltam így alu maratással. A mai napig tökéletesek, pedig eltelt vagy 25 év azóta. A maratáshoz ugyanaz a gyorsmarató kell, mint amit a panelekhez használ az ember.

Ez jó ötlet. Van egy csöves boosterem, annak csupasz a doboza. Azon kipróbálom.

Szia!
Kicsit részletesebben leírnád ezt a feliratozási módszert?
Köszi.

Szia! Kicsit nehéz ennél konkrétabban, de megpróbálom. Gyakorlatilag ugyanúgy megcsinálod a feliratot lézernyomtatón, mintha panelt akarnál vasalni. Persze jó a marató filces megoldás is vagy a fotózásos technika. A lényeg, hogy a szépen felpolírozott aluminium felületre felkerüljön egy pozitív maszk. Nyilván ahol nincs maszk, ott az aluminium fémtiszta. Ha lapot, előlapot kell feliratozni, az egyszerűbb, mert mindjárt mehet is a marató oldatba. Ha van olyan része az előlapnak, amit óvni kell, akkor le kell ragasztani szigszalaggal, vagy öntapadós műanyagtapétával, mintha csak kétoldalas panel egyik felét szeretnéd maratni. Azaz maszkolni kell mindent -még az éleket is - amit nem szeretnénk savmaratni. Ahol a sav megmarja (maratóoldat, hogy pontos legyek), ott szürkébb lesz a felület és a maratási idő függvényében egyre több alut mar le az oldat, így 3D-vé alakul a felirat. Távolság lesz a maratott és a maszkolt részek között. Öntött doboznál, ecsettel be lehet segíteni. Lehet körberagasztani csak az előlaprészt is, de ezek a dobozok elég vastagok, hogy ne legyen észrevehető, akár 1mm lemarása is. A kívánt 3D elérése után passziválni kell a felületet és száradás után mehet az előzőekben leírt festés (vagy csak lakkozás) majd a festés után a maszk polírpapíros, szálrahúzott felcsiszolása. Ezt csiszolószivaccsal lehet a legszebben megoldani, mert az szépen felfekszik a nem mart felületre. Szálrahúzás után érdemes lakkozni, akkor megtartja a fényét. Én festés nélkül is alkalmaztam, csak lakkozva, mert a szürke mart alu és az előzetesen is polírozott és szálcsiszolt fényes felület jó kontrasztot ad. Tulajdonképpen majdnem hasonló lesz a végeredmény, mintha csak cnc-vel feliratoztál volna . Viszont sokkal részletgazdagabb, sarkosabb eredménnyel.

Köszi, minden világos, kivéve, hogy mivel passziválod.
Ja, és mivel maratsz?
Én próbáltam korábban sósavval, de elég lassúnak tűnt.

Talán nátrium-perszulfát gyorsmarató.

A passziválást meg gondolom valami foszfátos megoldással csinálta.

Köszi, viszont nálam a sósav+H2O2 a "gyorsmarató". Kb. 5perc.

Alumínium esetében a H2O2-re nincs szükség, mert nélküle is oldják a szervetlen savak.
Arra voltam kíváncsi milyen savval maratott kameleon2 kolléga. Persze lehet, hogy nátrium-perszulfáttal. Én még nem próbáltam.

Gyakorlattal rendelkezem nm nagyságú alu lapok maratásával... 1.5m átmérőjű kerek alulapok és egyebek. Mivel elsősorban a felület porózossá tétele volt a szempont, a jóidő és a szabadban történő művelet (légmozgás) szükséges. A keletkező nagy mennyiségű klórgáz nem túl egészséges se bőrre, se a tüdőbe, szembe, erre könnyű figyelni, különben borzasztó élmény. Porálarc, védőszemüveg, gumikesztyű... A már használt, réz tartalmú hidrogén-peroxid+sósav a leggorombábban alakítja az alut.
Azonban, ha érintetlen, még nem használt eleggyel dolgozunk - ezzel kaphatunk egyenletesen szép felületet - érdemes kissé hígitani, folytonos felügyelet, ecsettel rásegíteni a felület maratására. A maszkolás, stb. mint az előttem szólók említik.