Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Sziasztok!
Arról a diódákról ami az induktív terhelés ellen védi a tápot nem tudna valaki adni egy mórickarajzot hogy a diódák merre felé állnak? (amiről 3 oldalt vitáztatok  )Most szükségem lenne nekem is arra a védelemre! üdv! 
Szia!
Nekem nem ez a fajta tápom van hanem a PCB féle (0-24V 0-5A) abba is beépíthető nem? Csak a végtranya C-E közé kel és a kimenettel párhuzamosan? De azért köszönöm! üdv!
Amit nemrég beszéltünk Attila86-tal, az alapján kiegészítettem hapro rajzát még egy soros diódával is. Így már tuti nem fogod kinyírni
Ehhez esélytelen ez a borda, igaz? Boltban is kérdeztem már , h biztos elég ahhoz a tranyóhoz? Állították, h tuti! Itt meg olvasom h P=15W :eek2:
Hasonló kaliberű táphoz mekkora bordát használtok?
Hello!
Ez a borda 3,8K/W-os ez azt jelenti, hogy ha 1W-ot belepumpálsz, 3,8fokkal melegebb lesz a borda. Ha 3A korlát mellett rövidrezárod a táp kimenetét, akkor ott több mint 100W hő keletkezik. 100W-nál ez mennyi? (plusz a környezeti hőmérséklet. Egyébként a borda elhelyezése és ventilláció segíti, vagy gátolja a hűtését. Azt is meg kell fontolni. (ezt a teljesítményt (disszipációt) egyébként sem bíznám egy tranyóra, mint a képen) üdv! proli007
Ebben teljesen igazad van, de ez igy elmélet, A gyakorlatban biztos nem fogja 3A mellet órákig rövidrezárni a kimenetet. Bár egy picit én is kicsinek találom ezt a bordát. Tudnám ajánlani a BEAG-erősítőkben használatos bordákat. Azok kettő TO-3 ast hütenek, szerintem az jó lenne neki.
Jól hangzik, de hol tudok utánanézni ennek a hűtőbordának? Google-vel nem sok sikerrel jártam.
Halihó!
Szerintetek belefér kb. 4.5% feszültségesés, ha 4.2A-rel terhelem a tápot? (35.4V-ról leesik 33.8V-ra)
Üdv.!
Szvsz nagyon nem. Milyen tápról van szó?
Hello!
Alapvetően két dolgot kell nézni, hogy kijöjjön a villany. - Az első, a nyers tápfeszültsége a pufferen. Ezt a végárammal terhelve, még a brumm feszültség alsó csúcsának is nagyobbnak kell lenni pár voltal, mint a táp max kimeneti feszültsége. (plusz a hálózati feszültség ingadozásából eredő -10%!) - A második a tranyók áramerősítése ebben a tartományban, (mérés, vagy katalóg) és a vezérlő bázisáram értéke. (Amit biztosítasz nekik.) (Persze disszipáció, hűtés, stb....) üdv! proli007
Proli007 jól leírta a dolgokat.
Én még annyit tennék hozzá, hogy a gyakorlatban jó ha négyvezetékes a táp kimenete, hogy a vezetékeken eső feszültség se jelentsen gondot. Bár a szimulátorban még ilyen probléma nincs.
Hali! :wave:
Szeretnék segítséget kérni! Egy kis elektronikai boltban vettem egy tápegység félét. A panelen a Rediffusion felirat található, de nem találtam neten róla semmit. Szeretnék belőle egy 0-24V között szabályozható tápegységet csinálni. Mellékeltem a panel képeit, majdnem minden benne van, de mivel nem nagyon értek hozzá, így inkább a segítségetek szeretném kérni. A képeken bejelöltem a kérdéses dolgokat. Egyrészt hiányzik egy dióda, másrészt az ellenállások helyére nem igazán tudom, hogyan kellene bekötni a potmetert?! Tudnátok kicsit segíteni? Előre is köszi! Üdv
Üdv.!
Arra a háromlábú TO220-as tokozású alkatrészre ami a panel szélén van, mi van ráírva? Egyébként én a helyedben kivenném a trafót a panelból és építenék utána egy kisebb szabályozható tápot. Üdv.: Attila
Szerencséd van, mert az LM317 egy szabályozható feszültség-stabilizátor.
Ha lesz egy kis időm akkor megpróbálom visszarajzolni és megmondom hogy mit változtass rajta hogy működjön szabályozhatóan. De ennél az IC-nél azt hiszem 1,2V a minimum, tehát 0V-ig nem fogsz tudni lemenni. Jelenleg egyébként csinál valamit az áramkör?
Nem akartam elfüstölni semmit, így nem kapcsoltam rá a 230-at. Nem lenne baj, ha nem menne le egészen 0-ra.
Annyit tudtam csinálni, hogy van egy Afficheur Digital LCD amit beállítottam 200-as tartományba és kijeleztettem vele a 24V-ot. Az nagyon szuper lenne, ha be tudnád rajzolni !!!!!!! 
Szia!
Kérlek ha leszegy kis időd, akkor ne feledkezz meg a rajzról! Köszönöm és üdv!
Üdv.!
Köszi hogy megint rám szóltál, mert már megint elfelejtettem!  Most rajzolom vissza, a fele már megvan...  Az LM317 előtt lévő hosszúkás barna színű alkatrész mi? Van rá írva valami? Üdv.: Attila
Ja igen, a felülről készült fényképen a nyák bal alsó sarkában feketével bekarikáztál három alkatrészt, amiből egy (dióda) nincs beforrasztva. A nagyobbik alkatrész egy ellenállás, de mi az kicsi ami felette van?
Visszarajzoltam:
Bővebben: RAJZ Két alkatrész nincs a panelba forrasztva, ezeket a rajzon jelöltem. Az LM317 kimenetén lévő soros ellenállás és dióda után nem tudom hogy milyen alkatrész van, mert ez nem látszik a fényképről. Ha ez az áramkör így most működik, akkor a föld és az LM317 ADJ lábai közt lévő ellenállás helyett (ami most nincs beforrasztva) tegyél be egy 5kOhm-os potmétert. Így szabályozhatóvá válik az áramkör, hangsúlyozom hogy csak akkor hogyha egyáltalán most így működik. Üdv.: Attila
Sziasztok!
Labortáp kérdésben tudok segíteni ha van akit érdekel. Kb. ugy húsz éve használom ami a megbízhatóságot és a satabilitást illeti, és ez az idő alatt csupán ha kétszer sikerült megfektetni, az egyik egy teljes tápfeszen történt nagy áramú induktív terhelés okozta, ami lássuk be nem is csoda. Persze helyreállítva azóta is megy és használom. Sajnos a master-slave kérdés nem lett megvalósítva rajta, bár tervben volt. Jellemzők Kimenet: 0-30V 0-4A Meghajtó IC UA723 Kineneti tranyók: 2x3055 Hatásfok: nem volt mérve, de fűt mert analóg disszipatív Kimeneti brumm: nem volt mérve, de zajérzékeny próbakapcsolások tesztelésekor sem volt baj vele soha, tehát elég kicsi lehet Trafó: egytekercses trafóra van készítve, minden táp innen kerül előállításra Bonyolultság: nem tartalmaz kritikus részeket, mint például DC-DC konverter stb. Úgy nagyjából ennyi lenne. Van egy hibája is amit majd korrigálok, nevezetesen a betáp kikapcsolásával a negatív segédtáp előbb tűnik el, így megemelkedik a kimeneti fesz arra az időre amíg a pufferelkója ki nem sül. Erre van megoldás, egy fet+dióda+zeener+ellenállás beépítésével a negatív segédtáp leesésekor letiltható a kimenet. Néhány megjegyzés az áramkorlátozásról: teljesen letekert állapotban pár mA folyik csupán a kimenetre. Ebben a tartományban nincs tökéletes áramkorlátozás, de kb. 15mA-tól már igen. Pld. diódaválogatásra stb. szoktam is használni. Az áramkorlátozó potija sima lineáris, aminek következtében a kis áramú tartomány jobban szabályozható, amire sokszor igen nagy szükség van. Az áramszabályzás karakterisztikája nagyjából logaritmikus, a feszültségé lineális (potitól függően, pld. logaritmikussal lineális lesz az áramkorlát). Off:Egy kérés a profibb elektronikai szakik felé: kapcsolásirajz tervező progikkal (rajz+nyák) nyugodtan bombázhattok priviben, ugyan is több mint tíz éve nem csináltam nyákot és lenne egy két dolog amit meg kéne csinálni. Magyar vagy angol felület, angolhoz lehetőleg leírás a használatról vagy segítetesz tanulni a használatát, tervezésben smd+diszkret elemeket vegyesen tudjon, és lehessen megadni neki előre több dolognak a helyét a panelen. Előre is köszi. Nem sok időm van és régóta el vannak ásva a cuccai a tápnak, ezért ne várjátok hogy ripsz-ropsz előásom és felteszem ha valaki kéri, de azért majd igyekszem. A táp az itt van előttem ezer éve (és használom is). Üdv FREDDI |
Bejelentkezés
Hirdetés |
