A varázsszemnek olyan elvarázsoló fénye van... mindenki ezt mondja, mert szinte mindenkit elvarázsol ha a rádiót tekergeti és közbe összemegy a varázsszem két féltekéje, szép ugye? Ebbe csak egy bökkenő van, hogy már nem tudjuk ezt újra átélni, mivel már nincsenek csöves rádiók (sajnos), akinek van, annak biztos már a csövei mentek tönkre, ezért nem működik.

Ezzel még semmi nincs veszve, mert ezzel a kis kapcsolással újra izzíthatjuk a fűtőszálakat és világíthatnak mindenki csodájára.

Ennyi volt a bevezető, lássuk a cső működését:

Mint tudjuk a cső áll egy fűtőszálból, egy anódból, egy katódból, esetleg egy vagy több rácsból. A varázsszemben max. 2 rács van. Az anódfesz, olyan 250V egyenfeszültség, ezért kell nagyon óvatosnak lenni. Mivel én az EM84-es csővel végeztem a teszteket, ezért ezt a csövet mutatom be:

A cső leegyszerűsítve így épül fel: fűtés-katód-rács-anód-és az ernyő(k)

Ráadjuk a fűtést, az elektronvándorlás megindul a csőben a katód segítségével (ez a testpont).

A rács a beérkező fesz függvényében "nyitogatja, csukogatja" a rácsot, valahogy úgy mint egy tranzisztor bázisánál, így a rács korlátozza az elektronok szabad mozgását a bemenő fesz függvényében.

Az anód fogadja be az elektronokat, tehát az anód felé vándorolnak az elektronok.

Az ernyőn található egy ásvány, ami az elektronok becsapódásánál fénnyel reagál. Tehát ha az ernyőkre becsapódnak az elektronok akkor világít a bevonat. Az EM84-nél az cső belső üveges részére van felhordva.

Ennyit a működésről, most lépjünk tovább, és nézzük meg mire kell vigyázni.