|
WILL-I V2.0 (Robotika és AVR kezdőknek) |
|
Szerző: Fizikus, idő:
Feb 5, 2010, Olvasva: 8764
|
|
| |
| Ebben a cikkben 2 robot építésének tapasztalait írom le. Azt akartam elérni, hogy a robotok lássanak: ezt a célt a két robot esetében két különböző módszerrel valósítottam meg. Az első robot (RoboMoly) a fényerősséget érzékeli két fotoellenállással. A második robot (WILL-I továbbfejlesztett verziója) pedig egy infravörös távolságérzékelő szenzorral érzékeli a körülötte lévő tárgyakat. |
| |
Szegény WILL-I (Vili) korábbi verziója (LINK) csak vakon tapogatózott eddig a két mikrokapcsolójával, de mostantól már látni is fog! Azt akarjuk elérni, hogy a robotunk lásson, érzékelje a fényerősséget, vagy az előtte lévő tárgyak távolságát. Az alábbi két robot különböző elven érzékeli a környezetét, és a körülöttük lévő tárgyakat.
RoboMoly:
Ahhoz hogy egy robot érzékelje és kövesse a fényt, valamilyen eszközzel a fényerősséget kell mérni. Erre a célra két fotoellenállás (LDR) éppen jó lesz. Az alábbi robotot RoboMoly-nak kereszteltem el, mert fénykövetésre lett beprogramozva és mindig a fényforrás felé akar menni.

VILL-I V2.0:
A továbbfejlesztett verzióban WILL-I-t egy mikroszervóra szerelt Sharp infravörös távolságérzékelő szenzorral szereltem fel. Így nemcsak lát (érzékeli az előtte lévő tárgyak távolságát), de a szervóval képes a szenzort forgatni is (körül tud nézni).

A mikrovezérlőre megfelelően kapcsolt fotoellenállás a ráeső fény intenzitásától függően változó, analóg feszültségjelet ad a kimenetén. Az infravörös távolságérzékelő a távolsággal fordítottan arányos, nemlineáris analóg kimeneti feszültségjelet ad. Ahhoz hogy ezeket a jeleket a mikrovezérlővel fel tudjuk dolgozni, szükségünk lesz az Analóg-Digitális Átalakító (ADC) működésének a megértésére. |
| |
|