Ezek szerint működik és sípol. A trafó vasmag is sípolhat önmagában ha megunta a ragasztó, vagy ha a forrasztások elfáradtak akkor az egész rezonál.

Köszi ! Jó kis szimuláció.
De a kondenzátor működését még most sem értem teljesen.
A kapcsolásban a + ágra van kötve mindkét vége a kondenzátornak a negatív is és a pozitív is. Mégsem durran szét. Annyi a különbség a kétág között, hogy más az áram nagysága a két ágban.

Azt látom, hogy a kondenzátor mindkét fegyverzete töltődik és amikor a kondenzátor belső fegyverzete (-) az 1K Ohm felőli, feltöltődött, akkor nyitja a másik oldalon lévő tranzisztort.

Eddig azt hittem, hogy mindkét fegyverzetnek egyforma mértékben kell ahhoz feltöltődnie, hogy a kondenzátor kisüljön .

Amúgy azt akartam leírni az előbb, hogy a kondenzátor negatív oldalát a kisebb áram tölti, ami a + oldalt töltő nagyobb áramhoz képest kisebb, tehát negatívabb. Mert amúgy meg nem értem, hogy miért van a kondenzátor mindkét fegyverzete a pozitívra kötve, hiszen így az elektrolit kondenzátornak felkéne robbannia.

Hello!
Annak ellenére, hogy egy relaxációs oszcillátor egyszerűnek tűnik, működésének megértéséhez ismerni kell az alkatrészek működését, tulajdonságát. Először olyan kapcsolások működését kell vizsgálni-megérteni, ami már működik, aztán lehet kitalálni saját kapcsolást. De ide-oda kötözgetni valamit és ehhez elméleteket gyártani, az rögös út lesz.
Meg kell ismerni egy tranyó alap működését, három alapkapcsolását, hogyan erősít áramot feszültséget mind három kapcsolás. Munkapont beállítását, jellemzőit, módját.
Meg kell ismerni a kondi működését, tulajdonságát, töltő-kisütő áramok időfüggvényét.
Visszacsatolt erősítök fajtáját tulajdonságát.
Mert nem figyeltél, hogy itt a kondenzátor negatív visszacsatolást hoz létre, és alapvetően pozitív kell. Így soha nem fog recegni. Negatív a visszacsatolás akkor, ha a visszacsatolás, gátolja az őt létrehozó folyamatot. A pozitív pedig erősíti, vagy is azonos hatással van, mint az elindító folyamat. A kollektorból a bázisba történő visszacsatolás, pedig negatív, mert a bázis és kollektor feszültsége ellentétes irányú. (Máshogyan, 180fokban van egymáshoz képest.) Ha a bázis feszültsége nő, a bázisáram is nő. Ez növekvő kollektoráramot hoz létre. Ha a kollektoráram nő, a kollektor ellenálláson is nő a feszültség esés. Mivel a kollektor ellenállás a tápfeszültség és a kollektor között van, ha azon nő a feszültség esésé, akkor a kollektor feszültség csökken. Hiszen a kollektor feszültsége = tápfeszültség mínusz a kollektor ellenálláson eső feszültség. Uc=Ut-URc.
Ez azért lényeges, mert a vezérlést az emitterhez képest hozzuk létre, ami a táp negatív pontján van. Vagy is ehhez a ponthoz képest kell értelmeznünk a feszültségeket. Tehát abból indultunk ki, hogy a bázis feszültsége nő, és így a kollektor feszültsége csökken. Ha a kondin keresztül ezen két pont között hozunk létre visszacsatolást, akkor az negatív. Lévén hogy a kollektor feszültség csökkenésének visszacsatolása, csökkenti a bázisfeszültséget, vagy is ellene hat a bázisfeszültség növekedésének.
Nos ezért nem tudna sehogyan sem működni.
üdv! proli007

Igen működik csak sípol hangosan.

Köszönöm ezt a választ is ! Bár még sokmindent nem értek. Azt sem, hogy hogyan viselkednek pontosan a töltések.Pl. pont a kondenzátor esetében, mikor robbanna fel a kondi. Ha túl sok töltést kapna a kondi egyik oldala akkor szerintem tönkremenne, ez meg az ellenállásoktól függ szerintem, hogy mekkorák. Jól gondolom ezt ?

Hello!
Az áram olyan mint a sör. "Ami befolyik, rögtön kifolyik". Ilyen nincs, hogy a pozitív fegyverzeten nagyobb az áram mint a negatívon. Egy áramkör bármely pontját megbontod (bár hol) mindenütt ugyan az az áram folyik. A kondenzátor vezetékein látszólagos az áram folyása, mivel ténylegesen át nem folyik rajta. Vagy is a befolyó áram töltések formájában felgyülemlik a fegyvezet két oldalán. De a pozitív töltések, ugyan annyi negatív töltést vonzanak, tehát ugyan akkor áram (helyesebben töltésmennyiség) fog befolyni a pozitív fegyverzetre, mint a negatívra.
Hogy mekkora a befolyó töltésmennyiség, az a feszültségtől, és a kapacitástól függ. Pontosabban a befolyó felhalmozott töltésmennyiségtől alakul ki a kondenzátoron a feszültség. Ezt a "kucu" törvény írja le, vagy is C=Q*U Mivel a Q töltésmennyiség = az áram és az idő szorzatával, úgy is írhatjuk, hogy C=I*t*U Minden számíts alapja, ez a képlet, amiben kondi van. (Azért egyenlő, a töltésmennyiség az áram és az idő szorzatával, mert az áram nem más, mint a vezető keresztmetszetés egy másodperc alatt átfolyt töltésmennyiség. Ha tudjuk, hogy a pillanatnyi áram mekkora és ezt megszorozzuk az idővel, amíg folyt az áram, akkor megtudjuk, mekkora töltésmennyiség haladt keresztül vagy áramlott át a vezetőn, kondin stb.)

Egy kondi felrobbanását, annak nyomás növekedése okozza. A nyomás növekedését, a növekvő hőmérséklet hozza létre. Amikor az áram a kondiba ki-be folyik, akkor a fegyverzet között lévő szigetelőn veszteségi teljesítmény jön létre. Ez végül is hővé alakul. Ha nagy a dielktromos vesztesége a kondinak, vagy igen gyors a töltés kisütés (nagy a töltések ki-be áramlása) akkor nő a fejlődő hő. Elektrolit kondenzátor polarizál, vagy is nem tölthetjük ellenirányú feszültséggel, mert a szigetelő réteg erre az áramirányra átvezet, ezzel jelentősen növelve a veszteséget. A nagy belső felületet, a szigetelő réteget körbe ölelő elektrolit hozza létre, ami végtére is folyadék, csak fel van itatva. Ha ez felmelegszik, az gőzzé alakul és ettől már biztos felrobban a kondi.
Tehát felrobbanni akkor fog, ha ellenirányú töltéssel töltjük, ne adj ég váltóárammal, és gyors a a töltés kisütés folyamata. Azaz a feszültség változás nagy a kondin, a névleges feszültségéhez képest. Nem véletlenül az adatlapok ezt meg is szokták adni..
üdv! proli007

Kondi olyan mint egy hordó. Folyik bele a víz(áram) amíg nem éri el a max kapacitását. Ezt Faradban mérik. Ha elérte a max töltést akkor nem folyik áram az áramköben. Akkor robban fel ha a feszültség nagyobb mint amire tervezték.

Jó ez a szimuláció !

http://www.falstad.com/circuit/e-multivib-a.html

Csak a kondenzátort még mindig nem értem. Ha a töltések úgy áramlanak, ahogy a szimulációban, akkor ez azt jelenti, hogy a kondenzátor egyik fegyverzete mindig töltődik a másik meg közben kisül ?

Kicsit átvitt értelemben úgy képzeljem el ezeketa kondenzátorokat, mintha két Leyden palack lenne egymás mellett ? Az egyikre a pozitív a másikra meg a negatív töltéseket gyűjtöm és a polaritás meg mindegy ?

Miért van az, hogy a kondenzátor mindkét fegyverzetét az áramforrás + sarkai tölthetik ?
Akkor mi határozza meg azt hogy a kondenzátor hogyan van bekötve ? Mert ugye nem mindegy, hogy - vagy + hogyan van bekötve.
Amelyik ágban a nagyobb áram folyik oda kell rakni a +-at ? Vagyis ahol a kisebb ellenállás van.

A feszültségkülönbség számít, tehát látszólag olyan, mintha azonos polaritást kapna mindkét oldal, de ha az egyik oldalon nagyobb áram folyik, mint a másikon, akkor a nagyobb áramú rész lesz a negatív oldal, mert mínusz oldal felé folyó több áram miatt a töltések inkább elfolynak, minthogy összegyűljenek a fegyverzeten. Itt is érvényes az, hogy a kisebb ellenállású irányba mennek a töltések.

Minden tiszteletem a türelmedért.

Ha a legnagyobb trafót valahogyan leszorítod, akkor is sípol?

Megnéztem és most nem is működik :S. Sípolni meg csak kb 5 perc után kezd el. Először kicsit alacsonyabb frekvencián kezdi aztán beáll egy magasabbra és azon sípol.

Bővebben: Link
A 3k3 és az 2k5 mit jelent?

3,3k ohm=3k3

3k3=3,3k ohm
2k5=2,5k ohm

Köszönöm mindkettőtöknek.

"pozitív fegyverzeten nagyobb az áram mint a negatívon"
ezt úgy értettem, hogy az I=U/R törvényből jön, hogy egyes ágakban különböző nagyságú áram folyik.

"De a pozitív töltések, ugyan annyi negatív töltést vonzanak, tehát ugyan
akkor áram (helyesebben töltésmennyiség) fog befolyni a pozitív fegyverzetre, mint a negatívra."
Ehhez vegyük példaként az astabil multivibrátort.

http://www.falstad.com/circuit/e-multivib-a.html

Ha megfigyeled C1-et, akkor látod, hogy felülről csak pozitív töltéseket kap, mindkét fegyverzete.
Akkor most hogy van ez ? Pozitív töltéssel töltöm a kondenzátor mindkét oldalát ? A negatívat meg se kapja.

Vagyis gyakorlatilag két hordót képzeljek el, az egyikbe a pozitív a másikba a negatív töltések folynak. Egyik fegyverzet és a másik fegyverzet.

Pozitív töltés nincs. A pozitív töltés nem más, mit a negatív töltés (elektronok) hiánya. Tehát amelyik fegyverzeten több elektront hagyunk, az lesz a negatív. Az ne zavarjon meg, hogy a szimulátorban pozitív töltéseket látsz, amelyek a negatív pólus felé folynak.

Köszi ! Most mondtál valamit ami segít a megértésben. (ezt a dolgot leírva milyen szakirodalomban találom meg, szeretném megérteni az áram természetét, mertt ezek szerint nem értem)
Akkor hogy is képzeljem el ezt ?
Az áramkörök működését hogyan képeljem el ? Az astabil multivibrátornál maradva.
Akkor ott a kondenzátorokat fordítva is beköthetném úgy is működne ?
Mi határozza meg, hogy hova kerül akkor a plussz és a mínusz oldala a kondenzátornak, amikor terveznek egy áramkört ? Pl. konkrétan itt az astabil multivibrátornál.

Ezek szerint a negatív töltések eleve ott vannak a kondenzátorban, mindkét fegyverzeten, függetlenül attól , hogy negatívnak vagy pozitívnak vannak kialakítva a fegyverzetek. De akkor minek csinálnak külön negatív és pozitív fegyverzetet ?

Az áramot egy energia tengernek képzeljem el, amibe ha belemártom az áramkört az majd valahogyan elkezd viselkedni ?

De miért van úgy a szimulátorban? Az elektronok ott gyülekeznek egymás tetején, aztán mikor találnak egy átjárót a másik pólushoz, akkor elindulnak a pozitív pólus felé, és mire a fele átér, nem lesz töltés különbség(feszültség), se áram. Nem?

Sziasztok!
Nagyon keveset tudok a fénycsövekről.
Főleg az effélékről: Bővebben: Link
Az enyém nem 1CT-s hanem BLB a vége.
Tudnátok segíteni, hogy ehhez mit kell kötnöm, hogy működésre bírjam? Egyenfeszültséggel működik? Váltóval? Azt látom, hogy 60V. De ezzel kifújt és szeretném elindítani.

Az elektrotechnikában az áram (áramirány) a pozitív pólus felől indul és a negatív felé tart. Ez egy szokás, ami a régmúltban gyökerezik, még az elektron felfedezés előtti időkből. De még egyszer: ha a kondenzátor egyik fegyverzetén több elektron halmozódik fel, mint a másikon, akkor az lesz a negatívabb a másikhoz képest, vagy ha úgy tetszik az elektronhiányos lesz a pozitív és az ehhez képest több elektront felhalmozó a negatív.
Nincs negatív vagy pozitív fegyverzet, a polaritás csak az elektrolitkondenzátoroknál fontos.

Nincs pozitív. Csak negatív töltés van. Vagyis van, de csak szabad elektronokat tudunk áramoltatni, és az elektron negatív töltésű. A két pólus közti töltés különbség a feszültség. Vagyis nem kell a pozitívnak teljesen töltés mentesnek lennie. Ha valamelyik póluson több töltés van, akkor van köztük különbség, ez a feszültség. Áram akkor folyik, ha összekötöd a két pólust, amikor a különbség igyekszik kiegyenlítődni, és ha nem lesz különbség, nem lesz feszültség, és ha nem folyik áram akkor sem, ha összekötöd a két pólust, mert mindkét póluson egyforma töltés lesz.

Szerintem nem kéne szegény gyereket még jobban összezavarni .
Régen úgy hitték, hogy az áram a pozitív irányból folyik a negatív felé. És ha így gondolkoznak nincs is vele probléma, mert minden képlet erre van kitalálva .
Ma már ugye tudjuk hogy az áram a negatív töltés felől folyik pozitív irányba. De nagyon gyorsan bele lehet kavarodni mert a képletek és rajzok az ellenkező irányba vannak kitalálva megrajzolva (legtöbbször).

Igen, most nagy kő esett le a szívemről. Valahogy sose tudtam felfogni, hogy hogy áramolhat fordítva.

De az nem baj, ha tisztában van a "gyerek" azzal, hogy a valóságban csak negatív töltés van és pozitív nincs, ha az elektromos áramról beszélünk. A töltések megosztása, aránytalan elhelyezése miatt alakul ki a kétféle töltés.

Ilyenkor jön a kérdés, hogy akkor hogy is működnek az áramkörök ?
Gyakorlatilag az áram egy megfoghatatlan érthetetlen valami.

Ti ezt értitek amúgy ?
Fizikából sem tanultunk ilyeneket. Hol vannak ezek a dolgok érthetően leírva elmagyarázva ?

Azt tudom , hogy az elektronok gyakorlatilag sehová nem mozdulnak el, helyben maradnak, csak a rezgést továbbítják, ami az elektromos energia.
Ha leszakadnának az atommagról az elektronok akkor az már atomba lenne.
De nem akarok elkanyarodni az eredeti kérdésektől.

Keresgélj az Interneten: Elektromos áram. Nézd meg az ott található első ábrát az áramirányról.
Keresés.