Hát egy frekimérövel nem sokra mész, sokkal jobb és olcsobb egy hangolo kütyüt venni vagy letölteni a PC-re. (van olyan is)
Azok pontosak és zeneileg rendben vannak (nem mint egy frekvenciamérö).

Rendben, csak azért kéne az az erősítő, mert ahogy mondtad bele szeretném rakni. Az erősítő csak egy W-t tudna, de a beleépített hangszóró is csak ennyire lenne képes. Ezért érdekelne. Az enyémen lesz nyolc poti a billentyűkhöz, és ezek még állíthatók egy harmadikkal, de az első nyolc csak a hangoláshoz kell, játék közben az utóbbi lesz használva. Ezenkívül egy a hangerőnek, és egy a hangokat szaggatja majd. Ezt még egy 555-tel gondoltam. Ja, az enyémet egyenlőre csak egy hangosra terveztem. Akarok majd ha ez már kész egy hangrögzítőt, amit az egyik cikk-ben láttam a honlapon, meg a ez kész, akkor egy két effektet, de ezek még csak a fejemben léteznek. Ilyen effektekre gondoltam: delay, LPF...
Tudom kicsi nagyra-törőek az álmaim, de időnk mint a tenger.

Ha már egyszer elmélet helyett konkrét IC típust linkelnél ide, annak jobban örülnék. Én is tanultam ilyeneket méghozzá a VKI-ben(is). Egyébként a 74121 nem biztos, hogy az, de valami ilyesmi volt és rohadt nehéz volt rátalálni, mert akkor csak ez az egyetlen létezett. A gugli nem barátom, mert bistabil helyett is csupa astabilt hoz be, végül is kénytelen leszek tranzisztorokból összerakni, olyan kapcsolás van a tankönyvemben.

Sziasztok!

TINA barátommal összedobtunk egy kapcsolási rajzot a házi Korg-hoz. Buktatókat, véleményeket kérek.

Beírod a google-be, hogy TTL vagy CMOS számláló vagy frekvenciaosztó és máris kapsz egy csomó típust.
találat1
Cél-IC az orgonákhoz.

helló!
Nem tudom, hogy ez a frekvenciaosztó mit tud, és ezért lehet, hogy hülyeséget írok, de az adott Hz-t nem átlagolni kell, legalább is hallásom szerint egy szintetizátor ezt csinálja. Hasonlóval próbálkozok, csak én ennyire nem akarom bonyolítani. Én kapcsolókat alkalmazok, csak ugye ott a baj nálam az, hogy a kapcsolókat különböző ellenállás követi, amik egymáshoz képest párhuzamosan vannak, ahol nem átlagol, hanem még a legkisebb ellenállásnál is alacsonyabb Ohm-ot ad ki a párhuzam miatt. Én ezt akartam valahogy átlagolni, de egyenlőre még beérem az egy hang lejátszásával, de segítséget azért elfogadok. Mellesleg a kapcsolásihoz kérnék véleményeket (ez az egy hangot lejátszó), hogy valahol hibáztam-e, rontottam-e.

A frekvenciaosztós dolog a polifónikus (egyszerre több hangot előállító) rendszerekhez való. A te generátorod egyszerre egy hangot képes adni, tehát monofónikus. Építsd meg a rajzodat és próbálj!

A polofónikus-hoz akkor gondolom több 555 is kell.

Mielött mélyebbre merülnél az ingoványba, jobb volna elövenni valamilyen szakirodalmat a zenei hangokról, és megtudni azok alapvetö tulajdonságait és elveit.
Igy nagyon nehéz lesz neked valamit mondani, mert félek, hogy nem fogunk megérteni.

(A zenében nem szoktak átlagolni - söt - de hangok nagyon rokoni viszonyban vannak egymással, és ezt jo lenne megemésztened. Alapjában nem sok van - mindössze 12).

A 70-90-es években sok szakirodalom született (többnyire idegen nyelvü, de volt magyar is) ahol részletesen foglalkoztak a zenei hangok szintéziseivel, és azok elöállitásával, olyan alapvetö szinten is, mint a te rajzod.
Keresd meg ezeket, olvasd el és probáld meg megérteni.
Akkoriban voltak ugyanilyen elveket felhasználó játékzongorák stb. néhány tranzisztorral és eléggé átlátható koncepcioval (némelyikhez még rajz is volt).
Manapság már ilyent nem találsz, mert filléres chipekkel elintézik ezeket a kérdéseket és még hangolni sem kell öket.

Elfogadom, amit mondasz, de:
1.: Ha tudod, hol lehet beszerezni ilyen filléres chipeket, szólj. (Ami nem PIC, sem AVR...)
2.: Átlagolás alatt C hang, és E hangnak az átlagolását értettem, tehát körülbelül a fülnek (szerintem legalábbis) D hang szólal meg.
3.: Nem szeretnék 64 lábba kötögetni bizonyos párforintos chipeknél. Kezdetben (mert kezdő vagyok a témában) elég az 555-nek ez a 8 lába is.
4.: Mint mondtam elég nekem az egy-egy hang lejátszása, nem kell polofónikus.

Elnézést a kissé kemény hangvételért.

A legprimitivebb kapcsolásokhoz is illik ismerni a zenei hangok jellemzöit, igy azzal kellene kezdened.
Ha beütsz a google-ba egy pl. MINIORGEL jelszavat kapsz fél tucat 3-4 tranzisztoros orgona kapcsolást.
Söt 7-10 éves gyerekeknek készitett ilyen irányú leirást, és müködö áramkört. Ott kell kezdeni.

Még annyit, hogy ilyen monofonikus hangszereket nem igen lehet billentyüs kivitelben müködtetni (játszani), mert nem lehet kizárni, hogy egyszerre 2 vagy több billentyüt lenyomsz és akkor hamis hang jön belölük. Ezért az ilyen hangszerek gyakran ugy vannak kivitelezve, hogy még véletlenül se lehessen 2 vagy több billentyüt lenyomni (pl. egy kábeles érintkezövel kezelik).

A profi monofonikus hangszerekben extra áramkör zár ki ilyen üzemmodot.

Igen elolvastam, és viszonylag sokat tanultam belőle.

Bizony mielőtt "hangszer" építésbe kezd valaki, nem árt a szakirodalmat alaposan áttanulmányozni.
A hangközökről, meg az "átlagolásról" annyit, hogy a mifelénk szokásos 12 fokú tempererált skála frekvenciái precíz matematikai összefüggést követnek.
Két szomszédos félhang között a tizenkettedik gyök kettő (számszerűen 1,059463) szorzatokból kapjuk a frekvenciákat.
Ha pl. a kinevezett 440 Hz alap "A" hangból indulunk ki, akkor A:440; Ais:466.16; B:523.25; C:554.36.... és így tovább.
Ha tovább szorozgatsz, az is kiderül, hogy az oktávnak nevezett hangköz(a 12 fokú skálánkon) pont a duplája frekvencia az alaphangnak. Ez az A hang esetén 440>880 Hz.
Ilyen és további érdekes összefüggéseket magyaráz el EZ AZ OLDAL érthető egyszerűséggel.

Ennek nyomán lehetne tovább haladni, és meggondolni, érdemes-e könnyen hangolódó trimmerpotikkal beállítani a hangközöket. Meg egyáltalán érdemes-e a mai kész generátor áramkörök mellett ilyesmivel kínlódni.
Persze kísérletezgetni lehet - csak komolyan nem szabad venni az ilyen 555 megoldásokat.

Rendben, de mivel ilyen sokan mondjátok, mi mással lehet még?
Ami egy kezdőnek is megfelel, és nem a legbonyolultabb. Astabilon kívül tudom, hogy még mi mással lehet,de van valami kifinomultabb megoldás?

Mér elöbb irtam. A hajdani Casio meg sok orosz hasonlo szerkentyüben néhány tranzisztorral oldották meg a feladatot. Kerestél már a googlival?

Mondok neked konkrét , precíz és kézzel fogható megoldást.
Mégsem fogsz örülni neki attól tartok.

Voltak még a hőskorban (1980-as évek) mikor elkezdték az elektronikus szintetizátorokat ontani a különböző márkák. Ezek alkalmaztak akkoriban pl. olyan céláramköröket , ami a mostani házi bütykölésű szintik építését nagyon megkönnyítenék.
Egy a bibi, ezek mára oly szinten "kult" hangszerekké váltak (mondhatjuk retrónak is) , hogy a javításukhoz szükséges alkatrészek szinte aranyárban vannak.

A fentebb leírt tizenkettedik gyök kettes osztást megvalósító cél-ic egyik-másika még nagyritkán hozzáférhető. Gyakorlatilag az óra bemenetére beküldesz egy stabil frekvenciát, és a 16 lábú IC kivezetésein a 12 korrekten leosztott frekvenciát kapod.
Ettől speciális és drága - meg attól hogy ezeket a dolgokat manapság már mikroprocesszor szinten oldják meg "százlábú" lsi áramkörökkel - igaz sokkal nagyobb tudással rendelkeznek már.
Egy ilyen TOS (Top Octave Synthetiser) generátor ic az S50240
"Szerencsére" kapható még, ITT pl. a Mostek MK50240.
Igaz hogy 100 dollár darabja, (és az utolsó 6 darab van még raktáron)...

A tanulság amit érdemes levonni az egészből - ha valaki régi kopott és ócskának tűnő szintetizátort lát a lomiban, nem biztos hogy szó nélkül el szabad menni mellette.

Elnézést, 1 hét kényszerszünet volt a legelső kísérlet előtt, ugyanis nem voltam itthon. Lanemir, nem értem a 7404-et, hogy ott mit csinál, és a billentyűzetben a sok egyforma ellenállást. Az 555-ök, biztosan fognak működni, de hogy milyen lehet a hangja, csak a próba után derül ki nálam is. Egyébként én is egy hanggal kezdek. A sikertől, vagy kudarcoktól függ, utána fejlesztek, vagy elfelejtem az egészet. A kísérlet elsősorban arra megy ki, hogy egy zongorabillentyűzethez hasonló valamin tudok-e majd játszani? Eddig ezért nem kísérleteztem vele, mert nem volt semmilyen klaviatúrám, Ha lesz belőle valami, majd a végén beszámolok. Azt én is szeretném megtudni, mennyire filléresek azok a chipek? Amit Kadarist feltett, azon meg nem tudok elmenni, Minek az a sok tápfeszültség bemenet, hol vannak a billentyűk, és hol a kimenete az egésznek? Nekem jó lenne egy olyan IC, ami kompletten tudna egy oktávot. Ha jó a hangja, majd később jöhet az osztó, hogy több oktáv legyen. Csak nem tudom milyen jelalak produkálja azt a hang színezetet, amit én szeretnék, ezért fogok legelőször is kísérletezgetni.

Igen, azonos az a sok (8) ellenállás, de azokat én trimmernek gondoltam, amik 10 KOhm-ot tudnak. Azért ilyenek, mert nem akartam nagyméretű (rajzon nagyméretű) potikat belerakni.

Ezen egyszerü szerkezeteknek szinte kivétel nélkül négyszögjel a kimenetük, amit esetleg egy kicsit modulálhatsz (vibrato) és szürhetsz. Semmi mást ne várj ettöl.

Már irtam, hogy ha komolyabb céljaid vannak, akkor VCO-ban kellene gondolkodni, az is csak egy hang, de sok jelformája lehet (háromszög, szinusz, négyszög, fürész stb.)
Erre is már adtam tippet (moog).
Esetleg probálj szerezni egy aránylag olcso hanggenrátor IC-t (ICL 8038 stb.) Ezt ha sikerül behangolnod, akkor már legalább 3 fajta jelformát kapsz.
Azt viszont ne nagyon várd, hogy tanulás nélkül a sok segitséggel célba érsz.
Egy hangszer nem játék, még a legprimitivebb sem.

A ma megszokott hangzásu elektronikus szintik majdnem kivétel nélkül nagyon komoly hangszintézissel vagy samplerekkel (eredeti hang elmentve dolgoznak). Ilyen hangzást ne nagyon várj egy 555-töl.

Ja, jó lesz az biztosan akkor, a trimmer potikról csak annyit, hogy a régebbi katódsugárcsöves televíziók tele voltak vele, mégis csak ritkán kellett őket piszkálgatni. Nagyobb elhangolódásra számíthatsz a tápfeszültség legkisebb változása, ezért kell valamilyen stabilizátor bele feltétlenül, és a hőmérséklet változás miatt, arra meg jó egy potenciométer, (ami közös), ami a te rajzodon is ott van, azzal lehet behangolni az egészet, hogy az egyes hangok egymáshoz való viszonya állandó maradjon közben.

Mondtam már, hogy tanultam hangszeren, de zongora előtt még 5 percet sem ültem. Azt szeretném többek közt megtudni a kísérletből, hogy most hogy már tudom, melyik billentyű milyen hang, talán könnyebben boldogulok vele, mint gyerekkoromban hittem, amikor a rengeteg billentyű ijesztő volt, mert nem tudtam, milyen hangsor alapján vannak egymás mellé rendezve (Lehetett volna annak idején is több eszem, hogy a C-dúr skálára gondoljak), viszont sok időm már nincs, arra már semmiképp ilyen idősen hogy a semmiből a diplomáig tanár segítségével menjek végig. Elég volt a sok év a hegedűből, gitárnál meg már az első hónapban mondta a tanárom, hogy tehetséges vagyok. Azt meg a nősülésem miatt hagytam abba. Gyakorolni jó lenne nekem egyelőre az a libagágogás, amit a Skorpió együttes használt a fent említett két számban..

Mutatok egy aranyos kis egyszóamú orgonát: Bővebben: Link. Annyira cuki, hogy lehet, meg is építem. Itt pedig egy komolyabb orgona rajza látható oszcillátorral, osztók...őkkel.

Elnézést az újabb beírásért, de ha valakit érdekel a polifónikus elektronikus orgonák felépítése áramköri szinten, akkor annak jól jön a Rádiótechnika 1971-es évfolyama: Bővebben: Link

A gitáron is ugyanannyi hang van, a hegedün meg még több... szoval ez alol aligha lehet kibujni.
Amit a Skorpio lemezén hallasz, az meg nem más mintegy elektronikus hegedü, a zenész saját füle szerint hangolja, de a hangja sokkal tágabb, mint bármelyik klasszikus hangszeré.

Találtam egy nagyon egyszerű osztót 555-tel. Előnye csak az egyszerűsége, és az, hogy van belőle egy kosárral nekem ebből a sokoldalúan felhasználható időzítő IC-ből. Amúgy az a sejtésem, hogy csak szűk frekvenciatartományban használható egy beállítással. Van még egy problémám: Készíthetem az alap oszcillátort akármilyen jelalakra, az osztás után mindenképp négyszögjelet kapok. Méghozzá elég aszimmetrikusat. Ezt szűrőkkel szokták helyre pofozni? Massawa: Nem a hangok mennyisége a gond, hanem, mert nem tanultam, sokáig nem tudtam megfejteni a két fekete- három fekete titkát. A húros hangszereknél ott van az üres húr, ahhoz képest egy bund, vagy hegedűnél egy fél ujjnyi egy félhang felfele. A zongoránál az volt nekem az ijesztő, hogy minden billentyű egyforma. Persze, a szorosan egymás mellé simuló fehérek, és a bizonyos rend szerint közéjük szúrt feketék adnak bizonyos támpontot. Előny viszont, hogy mindkét kézzel lehet játszani a zongorán. A húros hangszereket a jobb kézzel pengetni, vonózni kell. Fele annyi ujjad marad a játékra, ezért szeretném kipróbálni a zongorázást. Meg hát azok az érdekes hanghatások érdekelnek, amiket csak elektronikus hangszerektől hallottam eddig, már arra is gondoltam, vénségemre majd csak meghülyülök, vagy én leszek a magyar Jean Michelle Jarre?

Ki is nyomtattam őket, a kicsinek mindenképpen muszáj meghallgatnom a hangját, lehet, hogy jó lesz még alap oszcillátornak. A nagyot meg tanulmányozom, hátha, aminek megértem a működését fel tudok használni belőle részegységeket. Meg hát az mégis egy gyári. Még ha a múlt századból, akkor is, meg pláne, legalább nincs benne CPU, meg RAM, meg ROM, meg szoftver. Az 555-nek mindenféle effekt nélkül elég autóduda hangja van, megépítek és meghallgatok még néhány fajta oszcillátort, tegnap végeztem a végfokkal, TDA 1013-at tettem bele, az elektronikus hangerőszabályzója talán majd jól jön a vibrátóhoz.

A négyszögjelet aluláteresztő szűrőkkel lehet farigcsálni. A Rádiótechnika cikkeiben konkrét hangszer-szűrőket is mutatnak, nézd meg!

Az ilyen elven müködö hangszerek szinte kivétel nélkül egy egyhuros hegedühöz hasonlithatók, és ugyanugy kell öket kezelni függetlenül, hogy billentyüzet is van vagy nincs.
Igen az 555-ben két frekit találsz a kimeneti jel a kondenzátor töltöjelének (2 vagy a 6 láb) a fele.

Alapvetöen az ilyen hangszereknél mindig négyszögelböl indulunk ki. Ezt leosztva megint négyszögjelet kapsz - ez alapelv. Amugy a hangszerek többségében nincsenek osztók.
Kétféle hangszer alapelv létezik.

A moogos- ahol VCO-k vannak, és a billentyüzetröl egy a hangmagasságnak megfelelö egyenfeszültség jön (általában 0-5V tartományban 1V/okt felbontással). Ezen hangszerek többsége monofonikus, mert ha egyszerre több VCO-t is müködtet azok egyszere vannak hangolva - terc, oktáv stb. el lehetne hangolva, de egyszerre szolnak a billentyü lenyomására. Két billentyü lenyomása esetén többnyire a felsöbb billentyü a mérvadó.
Ennek az egyik változata lehet a te 555-s áramköröd, csak neked a billenytüzettel ellenállást kell majd kapcsolgatnod (és ráadásul logaritmikus lépésekkel - ami nem leányálom)

A polifonikus hangszerekben minden hanghoz külön oszcillátor van (amik lehetnek egy blokban is, azaz 12). A legfelsö hangok utánna le vannak osztva az alsobb oktávokba. Itt a billenytüzet nem hangol, hanem kapcsol. Azaz ilyen rendszerben sok osztó kell (általában már integrálva vannak oktávonként stb.).

Hogy utánna mi történik a jelekkel az meg már egy másik müvészet.......hogy varázsolnak a négyszögjelekböl szép zenei hangokat. Szürök, modulátorok, jelátalakitok serege dolgozik minden ilyen hangszerben.

Azért keresek minél egyszerűbb oszcillátort, mert egy oktávhoz is 12 kell belőle. Még az is lehet, hogy tranzisztoros lesz. Az foglalja a legkisebb helyet, míg a hozzá tartozó R és C tagok ugyanúgy ott vannak az 555-ös ben is. Akkor már mindenképp úgy kell aktiválnom őket, hogy a tápfesz.-t kapcsolgatom rájuk, hiszen ugyanaz a kapcsoló feszültség aktiválja az osztóm bemenetéről, vagy a kimenetéről az erősítőm bemenetét. Ehhez az 555-ös megfelelő lábairól ellenálláson keresztül veszem le a jelet, amit egy-egy kapcsoló tranzisztor testre zár, amíg a megfelelő oktávhoz tartozó billentyűről test nem érkezik, a billentyűk mindegyikéről egy-egy diódán át érkezik a zárófeszültség a tranzisztorokra. (Még gondolkodom rajta, hogy a pozitív, vagy a negatív tápfeszültséget kapcsolgassam a billentyűkkel.) És valahogy kattogás-mentesíteni is kellene, mert biztosan jókora koppanással fog bekapcsolni egy-egy hang. A további még egy (vagy több)osztó már arra lesz, hogy egy kapcsoló segítségével egy oktávval mélyebben tudjam használni ugyanazt a klaviatúrát. (Átbillentem a kapcsolómat, és átmegyek basszusba.)