A diódán csak az induktív-generátoros feszültség által keltett áram folyna a táp felé, ez nem szokott gond lenni. Áramkorlát nélküli üzemmódban nincs melegedés? Csak azért kérdezem, mert a gate kikapcsolási ellenállása eléggé kicsi, a bekapcsolási meg jó nagy.

Kicsit van, de nem vészes, sokat kellett variálni a gate-ellenállásokkal, hogy ne legyen visszanyitás.

De egy egyszerűbb példát véve tegyük fel, hogy van egy 1A-es áramgenerátor, amit átvezetünk egy nyitott FETen. Pd=I^2*Rdson miatt elkezd melegedni, ami miatt nő az Rdson, ami miatt nő a Pd, ami miatt tovább nő a hőmérséklet, és így tovább... Ezt jól gondolom ugye?
Mert akármit csinálunk, egy H-bridge-nél is ez van áramgenerátoros üzemmódban: kicsit melegszik, kicsit nő az ellenállás, kicsit nő a disszipáció, kicsit jobban melegszik...

Persze ok, ha nem is kapcsol be az áramkorlát, de 20A-nél is melegszik már, csak azt így nem tudtam kimérni hogy mennyire, de szerintem nem a kapcsolgatás miatt.

De egy kapcsolóüzemű alkalmazásnál nincs helye semmilyen áramgenerátornak, legfeljebb kapcsolóüzemű formában. Ezért javaslom azt, hogy a felső és alsó FET-eket is kapcsolgasd az áramgenerátoros üzemnek megfelelően. Ha normálisan vannak vezérelve és nem léped túl a maximális impulzusüzemű feszültség és áramértékeket, akkor nem szabadna tönkremennie egy FET-nek sem. Egyébként érdemes lenne a D-S-ekre kötni egy külső gyors visszafutás-diódát, a belső kímélése céljából. Amúgy is lassúak szoktak lenni a belső diódák.

Ok köszi, kipróbálom amit mondasz, meg valószínűleg a hűtőlemez sem elég nagy, és talán a FETeket is kicserélem egy kisebb ellenállásúra.

Szkóppal ellenőrizd azt is, hogy nem nyitnak-e össze a FET-ek, mert ez is okozhat érdekes jelenséget.

Volt olyan eredetileg, de már nincs szerintem. Nagy áramnál megjelennek kis 26MHz-es csomók mindenhol, az a lábak és a tápvezeték parazita induktivitása miatt van úgy tűnik. Ezzel még megpróbálok kezdeni valamit, de előtte tranzisztort cserélek.

Közben számolgattam kicsit, ide összefoglalom hogy mire jutottam.

Ezek a kiindulási adatok:
Rth = (T-Ta)/P = dT/P
P = I^2*R
R = R0[1+k*(T-Ta)] = R0(1+k*dT)

Rth: eredő termikus ellenállás junction-ambient között.
R0 = Rdson a Ta környezeti hőmérsékletnél (pl. Ta=25C).
k: a csatornaellenállás hőmérsékleti együtthatója, amit itt konstanssal közelítek, de valójában növekszik a hőmérséklettel.
A fentiekből ki lehet számolni, hogy:
dT = Rth*P = Rth*I^2*R0*(1+k*dT)
A végeredmény pedig:
dT = I^2*Rth*R0 / (1 - I^2*Rth*R0*k)

Ha nem változna az Rdson, akkor a nevező 1 lenne, de valójában kisebb mint egy, sőt elég közel is lehet 0-hoz, ami miatt a hőmérséklet sokkal jobban megemelkedik, mintha nem számolnánk vele. 0 vagy negatív nyilván nem lehet, talán ahogy lassan növekedik a hőmérséklet, úgy valójában Rth és k is változnak, ezért a nevezőben a szorzat nem éri el az 1-et sosem (legalábbis így gondolom). Amilyen árammal és hűtéssel a FET működik, mindenképp 0-nál nagyobbat kell kapni a nevezőre, különben semmiképp se lenne stabil a hőmérséklet, hanem elszállna.

Az én példám kb. ilyen volt:
I = 25A
Rth ~ 10K/W
R0 = 0.01 Ohm
k = 1/100 (->100K hőmérsékletemelkedésre nő kétszeresére az Rdson nagyjából az adatlap alapján)
Ezzel a fenti egyenlettel:
dT = 62.5/(1-0.625) = 166.7K, ami nyilván sok.
(a valóságban ennél több volt, mert a FET ónbevonata megolvadozott)

De ha R0=0.005 Ohmosat használok, akkor:
dT = 31.35/(1-0.3125) = 45.5K, ami már nem tűnik rossznak.
Szóval fele akkora csatornaellenállással itt nem csak a felére csökken a hőmérsékletemelkedés, hanem kb. 3.5-ed részére. Ezért kicserélem mindenképp a FET-et, aztán kiderül.

Mekkora PWM-kapcsolófrekvenciát használsz? Mekkora a tápfeszültséged? Mekkora gate-tápfeszültséged van?

15625Hz

Ez valami tévé soroszcillátor? Feszültségek?

Nem, biciklire motoros hajtás.
A frekvencia azért ennyi, mert ez 8MHz/512.
A tápfesz max. 51.1V.
A gate tápja 14V.

Használj 1 kHz-et. Sokkal jobb lesz az eredmény. bár biciklihez szerintem nem hell H-híd (nincs hátramenet), de rád bízom.

De az sípol nem? Milyen szempontból jobb?

Kisebb lesz a kapcsolási veszteség, kevesebb hőfejlődés, a motor induktivitásához jobban passzoló kapcsolófrekvencia. A akkus fúrógépeknél például 2 kHz körüli frekvenciát szoktak használni.

Ok, megnézem 1kHz-el is.
Azért van H-híd, hogy a motor jobb oldali ágát is le lehessen kapcsolni probléma esetén, tehát redundancia miatt. Mert ha egy FET rövidzárba menne valamiért, megindulna a DC motor, akkor nehezen tudnék megállni.
A jobb oldali felső FET meg azért kell, hogy bekapcsoláskor szoftverből le lehessen tesztelni mindkét oldalt (bekapcs.-kikapcs.), úgyhogy gondoltam, akkor már legyen szimmetrikus.

Érdekes koncepció. Én nem bíznék kommersz mikrovezérlőre elektromos bicajt, de te tudod.

Te mivel hajtanád meg, valamilyen hardveres PWM generátorral?

Na most én nem redundanciáznék, hanem tennék egy mechanikus főkapcsolót a kormány közelébe, mint ahogy az gyári bicajokon is van. A pwm-előállítást rábíznám valamilyen cél IC-re.. Nagyobb FET-hez persze csinálni kell egy egyszerű komplementer-tranzisztoros gate-drájvert.

Főkapcsolón gondolkoztam, de vízálló kapcsolót nem igazán találtam 25A vagy nagyobb áramra. Esetleg valamilyen kontaktor lehetett volna, de az nagy.
Van helyette az akkumulátorházon egy nyomógombos ki-bekapcsoló áramkör, ami 4 párhuzamosan kötött FET-et kapcsol. Ennek egy 60A-es tranzisztoros rövidzárvédelme is van, plusz egy biztosíték.
A mikrovezérlő miatt annyira nem aggódom (egyébként kapacitívan le van választva a PWM kimenete a gate meghajtóktól, ha valamiért kiakadna a kimenet). Eddig pár FET és egy gate meghajtó ment tönkre tesztelésnél, ezek inkább problémásak.

A kapacitív nem jó, inkább használj optocsatolót vagy transzformátort, a FET-ekhez pedig tégy aktív-clampinget a túlfeszültségek ellen..

Ok, ezeket megnézem, köszi.

Ehhez mit szoltok?
http://www.allegromicro.com/Products/Motor-Driver-And-Interface-ICs...1.aspx

Milyen szempontból mit?
Az hasznos, hogy a dead time beállítható egy ellenállással.
De én mondjuk jobbnak gondolom, ha külön van meghajtó a két félhídhoz, mint egy közös IC minden FEThez, mert a két külön IC-t rövidebb vezetékekkel lehet bekötni a nyákon és valószínűleg jobb lesz a végeredmény.

Nekem pl egy Tamiya DF02 es kocsi motorját kéne meghajtanom. Így néz ki:

http://www.rctech.net/forum/attachments/australia-sale-trade/418672...44.jpg
Nagyjából ilyen az enyim is.

Ez vajon hány ampert vehet fel?
Amúgy az az IC amit linkeltem az egy Polulu Motor Driverbe van benne (hosszas nyomozás után derítettem ki)

http://www.pololu.com/catalog/product/755

Ez lenne az a cucc, és azt írja hűtés nélkül folytonos 15A tud. Ezért akarom ezt megépíteni mert gondolom ennél azért többet nem vesz fel a Tamiya motorja.

Erről kinek mi a véleménye?

Jó kis kártya.
Ennél az a fontos, hogy a motor árama a max. feszültségnél állóhelyzetben (tengely lefogva) ne lépje túl a 15A-t. Gondolom ez kefés DC motor, mert a kártyának is két kimenete van. Az ellenállását meg lehet mérni a motornak simán ohm-mérővel, közben a tengelyét több helyzetbe mozgatni, hogy a kefék érintkezése miatt a legkisebb ellenállású pontot meg lehessen találni. Aztán a tápfesz/ellenállás-ból kijön az áram, ez a "stall current", ennek kell kevesebbnek lenni 15A-nél.

Amúgy nem tudom RC kocsiknál hogy van, de hirtelen forgásirányváltásnál a stall current kétszerese is folyhat a motoron, mert akkor a forgásból származó indukált feszültség hozzáadódik a rákapcsolt feszültséghez. Ez viszonylag rövid ideig tart, amíg meg nem fordul a forgás, de ahhoz elég sokáig, hogy a FET-eknek mindenképp bírniuk kell ezt a kétszeres áramot is DC-ben.

Nos 2ohm körül mértem, és ahogy utánaolvastam 7.2V tápfeszültség kell neki, ezek szerint itt bőven elég a 15A Stall Current minden esetben. 3,6A vesz fel ezek szerint a motor álló helyzetben. Ennél többet vehet fel ha mondjuk emelkedőn megy? (Amúgy ez egy robot lesz előbb utóbb )

Emelkedőn kisebb lesz az áram.
De ha mondjuk a vezérlő hajtaná a motort az egyik irányba, és te erővel forgatod a tengelyt a másikba, akkor vehet többet. Emiatt is jó, ha legalább a kétszeresét is bírja a vezérlő.