Bár erről megoszlanak a vélemények. A tölcsér fő jelentősége,hogy a megfelelő akusztikai illesztéssel jobb hatásfok nyerhető, általában kisebb sávszélességen, és irányítható direktivitás mellett. Emiatt én nagy szerepét olyan hangosítási feladatokban látom a láda súlya és mérete nem az igzai korlát, hanem a hatásfok és a direktivitás kell.

Amikor a méret korlát (lásd szobába nem rakhatsz be kögméteres ládát), akkor azonos méretben a bass-reflex jobb hatásfokot ad (azonos mélyválasz esetén)!

Másik doboz: otthon
Ugye ahogy mondtuk a hornresp az eleve több elhanyagolással dolgozik:
- a tölcsér hajtogatását nem szimulálja, így a hajtogatás miatt közép-magas tartományban keletkező kioltások nem fognak látszódni. Egy hajtotgatott tölcsér teli lesz a középtartományban kiemeléssel és kioltással
- szoba: a hornresp képes 4Pi, 2Pi, 1 Pi stb környezettel dolgozni. 4Pi az ugye egy lógatott linearray például, 2 Pi az a mélynyomó a földön kültéren, 1 Pi az egy nagy színházterem éle. Amennyit a tölcsérrel formálsz az átvitelen annál nagyobb hatása van a szoba kiemeléseinek.

Inkább mélyben a zavaró sztem.

Amíg egy rés jóval kisebb, mint a hullamhossz, addig ott elhajlás van. Ha két hullám találkozásának útkülönbsége jóval kisebb, mint a hullámhossz, akkor ott szintén nincs számottevő probléma.

Szóval jó lenne, ha valamivel állításodat alá is támasztanád, ami több mint a te szubjektív érzeted. Eleve a téma szimuláció, amivel a célunk ojektív paraméterek vizsgálata. Szubjektív paramétereket nehezen tudunk szimulálni...

Már írtam, a hajtogatott tölcsérek méretükből adódóan inkább táguló TL-ként értelmezhetők és modellezhetők is.

Annak is nagy értelme lehet. TL doboz belseje nem párhuzamos csatorna, hanem -ahogy írtad- táguló TL, majd a végén megkapja az aluláteresztő szűrőt (kis lyuk vagy rés).
Pont az a lényeg, ha a hang útja tágul akkor a végén már ne szűkítsük le. Egy tölcsér meg pont akkor jó, ha az elején van a szűrő.

Szerintem félreérthettél néhány dolgot.
De valamibe véletlenül beletaláltál, létezik hasonló megoldás is. Ugyan nem aluláteresztő szűrőként funkcionál, viszont az iránykarakterre hat.

Nem hiszem, hogy ezzel választ adtál volna. Ki tudnád egy kicsit fejteni?

Ugye mi egy tölcsér: táguló keresztmetszetű üregek sorozata. Ideális esetben folyamatosan nem lépcsősen, és egyenes. Na most ugye nem ideális esetekben az exponenciális egyenes szakaszokból (tehát több kónikius részből) vagy akár téglatest üregekből jön össze.
Tegyük fel, hogy egy jó 2 méter hosszú szakasz van 3-4 részből összetéve, és mondjuk 50 hz a tölcsér tágulása. 50Hz-en mindegy lesz, hogy hány részből van és mgé jó 100 Hz is. Na majd afelett fogja úgy látni hogy több részből van összetéve.

Hasonlóan ha fogunk egy tölcsért és mondjuk a közepén szépen meghajlítjuk. Amíg az ottani keresztmetszet átmérője jóval kisebb a hullámhosszánl addig a hullámelhajlás miatt a hullám "nem veszi észre" hogy a tölcsér hajlított.

Ha ezt a kettőt összevesszük a mély frekvenciákon a hullám szempontjából tök mindegy lesz, hogy egyenes szépen exponenciálisan táguló tölcsérről van egy szó, vagy az exponenciális tágulás több téglatestszerű 90 fokban elforgatott részből van összetéve.

Hivatkoznénk L. Beranek Acoustics című könyvére, 9.10 0és 9.11 fejezetre.



De ez igazából egy kis fizika után trivi. Képzeljük csak el a hullámokat, és ha a hullámosszal (felével) kezd összemérhető lenne, akkor lesznek olyna hullámok amik kioltják egymást...

Ellenben amit te mondasz, azt magyarázat híján vagy elhisszük neked, vagy nem. Ha tudsz rá valami kézzel fogható magyarázatot is adn, akkor én is elhiszem, de így a humbuk kategóriába sorolom.

Rossz a feltevés. A hullámfront nem fordul be a sarkon, úgy, mint ahogy a tervezők gondolják. Viszont modellezés helyett mérhető. Ha tápvonalként értelmezed, rögtön rájössz a probléma okára is. Nem szeretnélek meggyőzni. A valóságban így működik.

Persze bizonyos méretek fölött tényleg kezd kevésbé lényeges lenni a forduló kialakítása, de az nem a hordozható kategória.

Elnézve a képet, beírtam általm saccolt méreteket.

Ezen hol nem fordul be? Mert ha nem fordulbe az ellentmondana a fizikának (hullámelhajlás tövénye).

Ebbe rengeteg a 90°.
Vajon tényleg jól szól egy ilyen nagy doboz kis hangszóróval? Megéri ennyit kínlódni vele (faanyag, ragaszgatás, sem mint egy nagyobb hangszórót kissebb (könnyebb) dobozba betegnni) ?

Én megípítettem ezt a dobozt (a csatolt pdf tartalmazza az előbbi doboztervet, és a hozzá tartozó hangszórót. Nem szól rosszul, de nekem kevés a mélye. Csak mobil alkalmazással tudtam lemérni a Frekvenciáját. 45Hz-nél indul alig hallhatóan, 50-60Hz-en már azért hallható, de igazából 80Hz-től ér el normálisabb hangnyomást. Mondjuk én elrontottam a doboz építését, mert az előírt 21-es rétegelt helyett, 18-as faforgácslapból építettem. Így a belső légcsatorna keresztmetszeti méretei is nyilván változtak, ami az eredmény, ill mély tartomány fokozott rosszabbodásához vezethetett.
De összességében nem vagyok elégedett, és egyre kevésbé hiszek ezekben a "vedd meg a hangszórónkat, és a tuti doboztervünk alapján építsd meg hozzá álmaid tölcséres hangfalát" megoldásokban. Ezért akarok most magam tervezni.
A hangszóró viszont szerintem nagyon szépen szól! De a kistesója (FE126En) mégszebben! Bár természetesen itt már mély hangszóró kiegészítéssel.

Ezzel a módszerrel viszonylag egyszerű technikával meg tudod mérni az átvitelét. Ha van egy relatíve egyenes (vagy ismert) átvitelű mikrofonod, akkor már csak egy multiméter kell igazából, meg mondjuk egy táblázatkezelő.


Sajnos ezzel sokat nem tudunk kezdeni. Amit "mértél" az is eszméletlenül relatív.

Szóval mondhatunk fűt vagy fát, de sok értelme nincs. Állítsunk olyanoakt, amiket mérésekkel is lehet pl igazolni. Nem feltélenül kell nagy hangszóró a mélyátvitelhez, de tény, hogy egy nagyobb hangszóróval egy bass-reflex dobozzal el lehet érni ilyen hatásfokot és jobb átviteli görbét.

.....

A legszakszerűbben hogyan tudom meghatározni a beforduló tölcsérszakasz hosszát? Szerintem a tengelye mentén nem feltétlenül a valós, hullámhossznak is megfelelő hosszúságot adja.

A váz anyaga nyilvánvalóan minél nagyobb sűrűségű, annál alkalmasabb dobozépítésra. Viszont ha az a célom, hogy az íves kanyarban az esetleges hullámtörést is minimalizáljam, hangelnyelő anyagot ragaszthatok végig a tölcsér falára? Feltételezem mérhető vastagságú kell hogy legyen, hisz felragasztásnál módosítja a belső átmérőt, amivel a méretezés tervezésekor számolni kell. Melyik anyag erre a legalkalmasabb? Pl a 2mm-es filc?

Na kezdjük újra. Szóval.

Ez pont azért van, mert a cső több különálló részre szakad, ezek önálló életet élnek, és több, párszáz Hz-es erőszakos, és nehezen, táguló, vagy tölcséres verziónál szinte egyáltalán nem csillapítható rezonanciát okoznak, elnyomva ezzel az alapharmonikust, ami a hajtogatások miatt eleve sérül.

Illetve ránézésre a keresztmetszet sem megfelelő, tényleg, de biztos nem a 21 helyett 18mm-es anyagvastagsággal rontottad el, ettől nagyobb a probléma.

Egyszerű multiméterrel, és feszültségméréssel nem lehet értékelhető hangsugárzóméréseket készíteni, ez most nem feltétlenül segít.

Egy jól méretezett TL vagy rosszabb esetben táguló, tölcséres dobozzal (de ez lényegesen nehezebb feladat) mélytartományban sokkal nagyobb hangnyomás és terhelhetőség érhető el, egy egyszerű b-reflex dobozhoz viszonyítva. Utóbbi azért jó, mert nem lehet annyira elrontani, kevesebb a hibalehetőség.

Egy bizonyos szint és igényesség fölött tényleg nem működik, vagy nagyon sok ilyen tervet kell megépítened, míg az egyik beválik.

Rezisztív csillapítóanyaggal, filc, vatta, nem sokat tudsz segíteni a problémán, eleve a dobozfalakra ragasztva nagyon minimális hatása van ezeknek. Bővebben: Link

De most nem értem. Nem az a cél, hogy a kanyarba érkezve a hanghullám ne csapódjon ide-oda az ív faláról? Nem így alakulnak ki a felesleges rezonenciák? Ezeket mért ne lehetne csökkenteni a falra szerelt hangelnyelő anyagokkal? Akkor mondjuk nem filc, hanem valami vastagabb, jobb elnyelő képességű anyag. Egyébként TL doboznál is van min 1 kanyar..
Nem okoskodok, csak kérdezem, mert nem értek hozzá. Mindössze felhasználható információhoz szeretnék jutni..

Figyelj. Az én meglátásom szerint egy jó hangdoboz ott kezdődik, hogy a lehető leggömbölydedebb formát igyekszik felvenni. Tudni kell, hogy a mély hangok tág, gömb alakúak 200-300Hz ig. Azután négyszögesednek, majd afelett exponenciálisan lapulnak, elkeskenyednek.
Egy TL doboz amint látom ezen a rajzon vegyítve van a táguló tölcséres elrendezéssel.
Számos hibalehetőség áll fenn a doboz tervben.
-A hangszóró nem egy kúpos kamrába sugároz, hanem rögtön mit lát a membrán hátulja? Egy sík lapot, amiből nem tud veszteségmentesen megtalálnia az "exitet" és szépen vissza verődik a hangszóró membránjára, vagyis anhátrafelé tolt hangot hangszóró elején is meghallod, csak pont az ellenkező fázist így szép kioltások keletkeznek. Az egyik legrosszabb hatásfokot ez okozza. Tehát a hátrapumpált hangot mennél előbb elkéne onnan távolítani, gyorsan.
-Nincs aluláteresztő szűrő. Ezt nem elektronikisan értem, hanem egy kis rés, vagy cső, ami minden 200Hz feletti hangot eròsen tompít, és felgyorsítja a levegő útját, valamint csinál legalább egy 90○-os késleltetést.
-Rengeteg az egymással szembeni párhuzamos oldal. A TL dobozok alapjába véve ilyenek, de akkor a belső falak oldalait csillapító szövettel vonják be, hogy az egyes frekvenciák és felharmonikusaik interferenciát okoznak, ezzel kioltások jönnek létre, vagyis csak bent szól a doboz, de szépen egymáshoz verődnek a hangok, de ki nem jönnek onnan (csak egykét kósza eredménytelen böffenés).
Összegezve tehát. Nézd meg a jó dobozok igyekeznek -ha nem is gömb alakot- de mennél kevesebb párhuzamos oldalfalat egymással szembe állítani. Pl trapéz, téglalap de akkor kisarkosítva belül stb.

ez kb úgy néz ki, mint egy sima kipufogócső semmi fojtással. Hangos de nincs csillapítás. Ha tennél a végére egy jó dobot (lezárnád és egy kis rést rá) rögtön jobban brümmögne. A levegő rugalmas, a msmbrán meg fékezetlenül szana szét lifeg akkor is amikor már nem kéne)

Kemény anyagokkal lehet inkább kezelni a problémát, terelőlapokkal például, nem baj, ha nem íves. De minden egyutas TL vagy tölcsér sajnos szétszedhető próbadobozzal kezdődik, ami utólag mérések alapján módosítható, és ha sikerült egy kellemes megoldást találni, azt már lehet másolni.

Hú, szerintem ezt inkább ne....

Miért? Érdekelne a véleményed.

Ezt valamivel alá tudod támasztani? (oszcilloszkóp, hullámvizualizáció) Így első hallásta totál humbuknak tűnik.


A torokkamra nem elég? (ami a hangszóró mögött van)
A torokkamra egy transzformátor, aminek kamramérete a szórt induktivitás, az áttét pedig torokfelület és a membránfelület aránya. Persze ez durva egyszerűsítés, de lényegében ennyi. Amúgy még ott van a mozgó tömeg, mint aluláteresztő szűrő (és mivel a hangszóró terhelőimpedanciája pont az előbbi transzformátor miatt megváltozik, a mozgó tömeg jelentőssé válik, ezért érdekes az EBP).

P_Laszlo: átviteli láncként arra gondoltál, hogy az egyenes tölcsérrel szemben sokkal több visszaverődés történik,é ha a visszaverődés nem ideális (tökéletesen veszteségmentes), akkor nagyobb a tompítás, mint egyenes tölcsér esetén?
Másra nem tudok gondolni, ami a mélyhangokra hatással lenne egy hajtogatott tölcsérnél.

Tök egyszerű. Nem tudom alátámasztani, vagy mivel jobban megmagyarázni azt az alapvető tényt, hogy a cukor édes a citrom savanyú...

Hogyan példázzam? Mivel írható fel a gömb alakú hullámforma jelenség, -mélyhangoknál, mint "síkidom" ?

Nézzük a dimenziókat! (az 1D most pöttyök halmazának vegyük)
1D -ben csak egy egy led VU méter kijelzi az értékét, hogy gömb-e azt nem tudhatjuk csak a ledek sorban általába vonalat jeleznek. Tehát a mély hang nem egy kiterjedés mentes pötty a térben.

2D-ben már közelítünk a mély hangunk ha ábrázolni akarjuk (vagy megnézni) akkor a szkópunk mutat egy szép színuszt. Reméljük, hogy a mély hangunk nem csak egy valamilyen hullmos alakú 2D vonal.

3D-ben mondjuk valami komoly spektrum analizátorral már láthatjuk a koncentrikus köröknek -például felülnézetből a hullámok vastagságát is. Remek. (Tehát olyan nézőszögre gondolok, mint egy tál víz közepét újaddal megérinted, és látszik. hogy a széle felé terjednek a hullámok)

4D- azaz W_t(valós időben ha megnézzük például egy dob ha teli lenne füsstel, és van rajta lyuk és rá dobbantunk akkor bizony bömb alakban távozik majd ki belőle a lassú! tehát nem túl gyors freki.
-de ezt nem lehet igazából leszimulálni érzékelni lehet- meg elmagyarázni se hogy milyen példát hozzak fel a gömb alakú mély hullámforma létezésére. Eleve a hangerő (volume) meg mindenféle hangszórós piktogramok is a hang útját görbített kicsi<közepes<mégnagyobb C betűvel jelzik.

Kulcsszó: lassú. Tehát olyan 2-300Hz ig terjed így utánna olyan alakja van mint egy tüsszentés lelassítva, szana szét minden irányba "robban".

Tudom, hogy itt most szimuláció meg komoly matematikai levezetéskről kéne szó legyen, de ha a valós életben kézzelfogható példákkal, nyílvánvalóan levezetem azt amire gondolok akkor szerintem így is megfelel.

Amúgy volt régen egy "A hangszórók" c. régi 70-es évekbeli könyvecském onnan emlékszem vissza ezekre, de hogy hova tűnt az a könyv a sok költözködésbe??.... Na ott szépen témákra volt tagolva minden.

Ez így töménytelen baromság.

Szerintem te itt arra akartál gondolni, hogy egy átalgos (mondjuk 12") hangszóró mély hangoknál gömb karakterisztikával rendelkezik (mivel a hangszóró mérete ekkor még elhanyagolható a hullámnhosszhoz képest, így elhajlás történik). Ahog pedig megyünk feljebb a frekivel és a hangszóró mérete összevethető lesz a hullámosszéval, így a hangszóró kezd írányítani, és egyre inkább egy irányba tereli a hangot.

Ajánlom L Beranek acoustics című könyvének ideszóló fejezetét (neten megleled), és akkor nem csak sületlenség lesz a dolog.

..tehát a tölcsér kanyarokban mi a hangnak a legidálisabb, a felület anyaghasználatát illetően? Azon már túl vagyunk h ne legyen szögletes, sok kanyarral..

És még egy kérdés: A képen látható szerkezet, hangzásban hogyan tér el a táguló tölcsérhez képest?

Miért baromság?

Csak azért nincsenek gömb alakú hangsugárzók, mert nehéz kifaragni egy olyan alakot.
Egy tölcsér, vagy egy komoly doboz is mennél inkább igyekszik a belső sarkokat legalább 45°-okban letörni, vagy valami furnér lemezzel teljesen kanyar alakúra megcsinálni.

Én ezt a kérdést úgy értelmezem, hogy most oda mit kéne tenni (milyen anyagot)?
-Ugyan azt a faanyagot.

Vagy amúgy a 45°-kanyarra kéne még valamit tenni? "...a felület anyaghasználat"
-Nem

Elég érdekes. Mérésekkel nem tudom alátámasztani a véleményem. Csupán megjegyezném, hogy nem látom értelmét egy tölcsér alakot végén leszűkíteni. (Kivétel pl a nyomókamrás eljárás) de ott meg ugyebár nincs ekkora út.
Kíváncsi lennék, hogy egy ilyen agyon csűrt-csavart doboz valóban olyan jól és ráadásul hangosabban is szól, mint egy normál, vagy kb ugyan ekkora de nagyobb hangszóróval készült zárt, b-pass vagy b-ref dobozka?

Pedig a Videotonnak, ( vagy az Orionnak? ) volt gömb alakú hangsugárzója... Még egy paródia is volt róla...

Sziasztok! Felfelé haladva, hány Hz-ig van még szüksége a hangszórónak dobozra? Elég 1000Hz-ig tervezni egy dobozt, és felette már csak a hangszóró adja a Hz tartományt?