Persze, nagyon jó lesz.

( Sajnos kissé haldoklik a netem, ezért csak ritkán tudok belépni. )

Szerintem igen! attól, hogy 555-tel van variálva a kitöltési tényező(a vezérlő trafó kapcsolgatása), attól még az IRFD lökdösi neki a feszkót, kapcsolgatja- én így látom
(átvitt értelemben pedig igazad van, mert az IRFD-t nem közvetlenül az PWM IC bazirgálja- bocs a freestile-ért)
-na meg a vezérlést már én is teszteltem: valóban semmit sem melegszik, és egyébként is szerintem itt nem olyan nagy áramok vannak, nem az a jelentősége, hanem a leválasztás- az IRFD is 1 A-t tud

Milyen fröccs??? Hol van!? :nemtudom: Hamar csinálok egyet(kettőt-hármat) és iszom az egészségetekre.

Úgy látom, ennek a résznek a működésével nem igazán vagy tisztába. Az NE555 az IRFD120 valamint a TR1 trafó a 12 voltból készít még két-két független feszültséget, az UF4004-es diódák egyenirányítják, valamint a 100µF-os kondenzátorok simítják a TLP250 gatemeghajtó optocsatolók részére. Ha a hálózati trafón a 12 Voltot előállító tekercsen kívűl lenne még két független tekercs középmegcsapolással, nem kellene az NE555, IRFD120, a TR1 és még néhány alkatrész. Mivel az elektronikát én is csak amatőr szinten űzöm, a leírtakra egy hozzáértőtöl szívessen vennék egy cáfolatot , vagy megerősítést.

Próbálkozott-e már valaki két primer tekrcs soros és párhuzamos kapcsolásával ?
Párhuzamos MMA 1:6 U ki 60V
Soros TIG(MIG) U ki 30V
Járható-e ez az út egy AllInOne gép készítéséhez????

Szaisztok. Némi tervezgetés itán elkészült a nyák rajz. Csatolt képeken látható. Ha bárkinek van hozzászolósa szivesen veszem. Kb. A4-es lett a kész nyák. A MIG rész szabályzója még nincs rajta teljesen de a többi az Maci.
Üdv.: Zoli

Sziasztok itt egy javított. Vettem a fáradtságot és bele raktam a MIG részhez tartozó cuccokat is. Köszönet érte mindenkinek aki segített ebben. Mostmár jövet a gyüjtögetés és a megvalósítás.

Ha a két trafót sorba kötöd, az egy trafóra jutó gerjesztés megfeleződik, tehát nem csak a kimeneti feszültség lesz kisebb, hanem a kimeneti teljesítmény is. A TIG és a MIG nem ugyan az, a MIG egy lapos karakterisztikájú tápforrást igényel, a TIG pedig az MMA-hoz hasonló eső karakterisztikájút. A multifunkciós gépeknél inkább a vezérléssel szoktak variálni, a trafó minden üzemmódnál ugyan az marad.Léteznek gépek ahol 2-3 db trafó van a gépben,de inkább a teljesítmény fokozás céljából mintsem az üzemmódok variálhatósága miatt.

Fel tudnád tenni .LAY formátumban is?

Hát ha elárulod hogyan akkor igen, ezt most diptrace alatt csináltam. Azt akár most is fel tudom rakni

Szia Mpisti. Estetleg nem tudod véletlenül hogy a maciban lévő 60APU04-es diódáknak létezik-e párja ahol az anód van a hátlapra kivezetve? Nem találtam semmit a neten, és a MIG részhez teljes hidat szeretnék épiteni bele. Köszönet előre is a segítségért.

Sajnos a Diptrace-t nem ismerem. A második kérdésedre a válasz: úgy tudom,hogy teljes hidas egyenirányítást csak a primer oldalon is teljeshidas gépeknél lehet alkalmazni, a MACI-nál és a MACI-hoz hasonló elrendezésű gépek esetében nem.
De ebben a kérdésben a nálam tájékozottabb fórumtársak véleménye lehet mérvadó. Ettől függetlenül körülnézek,hogy olyan dióda van-e amilyent keresel.

Diptrace elég egyszerű elrendezésű és nagyon könnyű használti, próbáld ki érdemes. 250 pontig enged a free verzió tervezni ha jól tudom. Sprint layout használja a lay kiterjesztést? Köszönöm a válaszod, remélem a többiektől érkezik majd segítség a teljes hidas kérdésre is. Köszönet érte.
Üdv.: Zoli

Együtemű üzemhez miért kéne egyenirányító híd?

Szia Ge Lee. Csak kérdezősködöm és tanulok tőletek mint mindig. Sajna nem Magyar honból származok és nekem elég sok kifejezésre kell először azt megtalálnom mit is jelent. Pedig otthon ez a végzetségem csak sokmindent másképp hívunk. Egyébként csak a MIG üzem miatt gondoltam rá hogy teljes hid kellene a végére.

A korábbi kérdésed szerint utánanéztem a diódának. Csak 16A-es típust találtam, a típus pedig: MUR1620CTR

Nos Gabi,készül a Maci, Néhány fénykép..., ha sikerül

No most eggyet pihenek. Nagyon örülnék szkóp képeknek és magyarázatuknak.

Sziasztok.Mint írtam,javitottam egy GYSMI 125 gépet,és egy érdekességet vettem észre a működése közben.Amikor csökkentett tápról 40V próbáltam,mivel nincs benne fojtó a kimeneten,terheltem az áram szabályzás jól működik,gondoltam rakok egy fojtót a kimenetre,és az áram szabályzás kezelhetetlen lett.Ha terheltem nem szabályzott,vagy elszált a trafó max áramáig,és a fesz is emelkedett.Mi lehet a jelenség oka?Fojtó nélkül tökéletesen működik.Engem nagyon érdekelne mi lehet a jelenség oka.

Nem telítődött be a fojtó? Talán az lehet a gond,hogy a terhelés ellenállása kisebb volt,mint a fojtó induktív reaktanciája, és a terhelés rövidzárként, a fojtó pedig terhelésként viselkedett. A fojtóban tárolt energia hosszabb ideig tartotta nyitva a visszáram diódát,mint amennyi a főtrafó ciklusideje, és a főtrafó emiatt úgy dolgozott,mintha a kimenete rövidre lett volna zárva. Ez az eset akkor fordulhat elő,ha igen magas(85-100kHz) a kapcsolási frekvencia, és a fojtó pedig 35-40kHz-hez van méretezve.

Értem a gondolat menetet,de miért nem raknak ebbe a típusú gépbe fojtót?Bocsánat induktivitást?Amit ráraktam 30mikrohenris volt.H vasra tekerve,nem valószinű hogy telítésbe ment.Ugyan ezeket rakom a 150A res gépekbe is.Na kiprobáltam gyári 100 mikrohenrissel is ami nagyobb gépbe volt,E65 vasra van tekerve,és ugyan ugy viselkedik.Mi lehet a jelenség oka?Még mindig nem értem hogy ebbe a típusú gépbe miért nem raknak induktivitást?Javítottam GYSMI 180A gépet,abba sem volt.Ja igen a freki 80Khz.

nem egy LM431 "figyeli" a gép kimenőfeszültségét?

Nem tudom, van-e köze a problémádhoz, de a GYS teljesen másként készíti a hálózati trafóit mint a többi gyártó. Egyrészt a középső oszlopon van 0,15mm légrés, másrészt a tekercsek osztottak, azaz a 3 primer tekercs között van a két szekunder. Ezt úgy kell elképzelni, mint valaha ahogy a csöves erősítők kimenőtrafóját készítették. A különbség annyi,hogy ennél a 3 primer párhuzamosan van kötve a két szekunder szintén, a hangkimenőknél pedig sorba vagy vegyesen voltak a tekercsek kötve. Ja, és a pr.-sz. áttétel 3:1

Ha a Dara által feltett rajz az ominózus gépé (amiről szó van), akkor aszerint nincs szekunderköri feszültségfigyelés.

Szia Erdgab. Ha torroid magra akarom tekerni a maci főtrafóját akkor mekkora kereszmetszetűre lenne szükszégem hozzá? Segítséget előre is köszönöm.

Szerintem,ugyan akkorára mint az EE65 mag keresztmetszete.Attól,hogy toroid a mag teljesítménye nem nagyobb számottevően,de majd a jobban hozzáértők megcáfolnak,ha kell.Én nem készítettem toroid magos főtrafót.

Sanyi,nézd meg milyen elektronika kapcsolódik a szekunder oldali két menetes (??) tekercshez és az mit is csinál,ha van valami egyáltalán ott,mert lehet,hogy ott van a kutya elásva.Van olyan rajzom,ahol ezen részen még van elektronika,hátha nálad is van.

Szia Gábor barátom!
A 2 menetes tekercs utáni elektronika a ventilátor tápfeszültségét adja. A kimenetére oda van írva. "FAN"
Más funkcióját én nem látok ennek a résznek.

Az igert fenykepek.

Köszönöm a válaszod,akkor irány a bolt.