Köszönöm. Igyekszik az ember

Készülődik egy Hiraga Monstre 8w, de lehet, hogy karácsony lesz mire megszólal. Kevés az idő. A ki mit építettben majd arról is írok / írunk.

Sziasztok
Ki tud, magyarázatott adni erre a problémára
Ezt a kapcsolást szeretném
Bővebben: Link
Beüzemelni de ott akadtam el, hogy a fűtés be kapcsol fel, villan a piros fűtés led és fűt a páka de, nem kapcsol ki hiába tekertem vissza a potit.
Próbáltam, azt hogy a kimeneten 100n kondi de nem segített
Igazság szerint én DC táppal próbáltam
lehet hogy ez gond?

Igen, ebben a formában csak AC feszültséget adhatsz a pákára. Ha a Triak begyújt, akkor az egészen addig begyújtva marad (áramot vezet), amíg a főelektródái között legalább a minimális tartóáram folyik. AC esetben ez a nullátmenetig tart. DC esetén nincs nullátmenet, így a triak nem tud kikapcsolni.

Szia
Köszönöm a gyors választ ere nekem is gondolnom kelet volna
Akkor ez meg is magyarázza a problémámat

szia!
Valamikor lattam itt a forumon az altalad mutatott rajz nem triakos verziojat is.
Ha jol tudom abba FET v IGBT vegzi a kapcsolgatast. Teged csak a 7-es lab (a rajzodon a 8as ) jobb oldalan levo dolgok erdekelhetnek, a tobbi nem.

Igy hirtelen ezt talaltam neked, de kereshetsz te is egyet.

Szia
Pont most gondoltam hogy FET legyen a végén
Teljesen használható gondolat köszönöm a segítséget

A dicseret nem nekem jar a kitalalasert!
Csak segitettem a -lehetseges- megoldas megtalalasaban.

Egy masik megoldas, ahol a vezerlest csak 12V taplalja.

Minek egy pákának egyenfeszültség? Inkább vedd ki az egyenirányítót.

Szia
PC táp
Átalakítva, hogy terhelhető legyen a -12V ág is
Így lett DC a pákára kapcsolva

Én is PC tápot alakítottam át, a +12V ágat babráltam meg, úgy hogy 24V legyen.

Farigcsáltam én is egy forrasztóállomást ehhez hasonlít.
Szándékosan nincs semmilyen digitális kijelzés, sőt még LED-sor se. Ennek nem lustaság vagy igénytelenség az oka, hanem az értelmetlenség. Mivel nincs nullponti kompenzáció az itteni kapcsolásokban, ezért a környezeti hőmérséklet és a nulla fok közötti különbség hibaként jelentkezik.
A panelterv az durván nem tetszett, ezért terveztem egy "Alkotó-sat", minden elsőre működik, minden jól állítható.
De a kalibrálással kapcsolatban van egy kis rossz érzésem. A multiméter hőmérőjével mérve, már 230°C-on olvad szépen az ónom. Esetleg csal a műszerem, vagy a szondája? Eredetileg egy 250-450°C közti skálát képzeltem el a potméter köré, de most már ebben nem vagyok biztos. Hogyan tudnám nagyjából hitelesen megmérni a pákahegy hőmérsékletét? Van erre valamilyen bevált módszer?
Nem túl fontosak ezek, hiszen az a lényeg, hogy a forrasztás minősége jó legyen, de kíváncsi vagyok nagyjából milyen hőfoknál érem el a kívánt hatást. Nekem ez elég olyan pontosan, mint amit a forgatógombról le tudnék olvasni.

Hitelesen mérni a páka hőfokát nagyon nehéz. A probléma az hogy a hőmérő szonda és a páka hegye közt sajnos nagyon nehéz jó termikus kontaktust létrehozni. Illetve lehet mondjuk ha vízbe merítjük a pákát és a szondát, de ezzel legfeljebb 100 fokig lehet hitelesíteni.
Én végül is úgy csináltam hogy a szondát a páka hegyéhez szorítottam egy rézdróttal, amit rájuk tekertem jó szorosan és sűrűn. De nem a legjobb megoldás, sokat kellett újratekernem mire jó lett meg mindig lejött...

De felesleges annyira pontosan hőfokhoz hitelesíteni. Egyrészt mivel nincs kijelző ezért úgysem látszik, másrészt mert mint írtad is nincs környezetihőfok-kompenzáció, harmadrészt a potin a skála leolvasásának pontossága sem műszer precizitású (ráadásul a potinak linearitási, megközelítési és ismétlési hibája is van).
Magyarul úgy sem látszik a pontosság mivel nem írja ki a hőfokot, másrészt az egyéb hibák (pl környezetihőfok-változás) egy nagyságrendbe esnek a kalibráció pontosságával.

Ide teszem, így más is megtalálhatja. A panel azért ilyen "fura", mert csak a jobb oldali rész maga a hasznos felület, de a bal oldali sáv azért kellett nekem, mert így tudom a toroidja fölé csavarozni. Természetesen az levágható, más kivitel esetén. Ezt direkt "ráterveztem" erre a toroidra.

A pontosság valóban nem érdekes, csak nagyjából szeretném elhelyezni a hőfokokat. A gyári forrasztó-állomásomon is csak akkor nyúlok a potihoz, ha másfajta hegyet kell használni valami miatt.
Az zavar a saját mérésemben, hogy már 230°C-on remekül tudok forrasztani, én meg azt hittem idáig, hogy valahol 250-270°C-on kezd el olvadni a forrasztó-ón. A kettő ellentmond egymásnak. Vagy rosszul mérek, vagy rosszul tudom.

Szerintem nincs azzal semmi probléma hogy 230 fokon lehet forrasztani. Nagyon sok forrasztóón van, lehet hogy pont egy alacsony olvadáspontút fogtál ki.

Sőt mi több, én 180-190°C-on is sokszor forrasztok, főleg kényesebb alkatrészeket. Bizony a vékonyabb ón (és alacsonyabb olvadáspontú), már szépen használható 200°C alatt is.

(Vicsis-nek is)
Akkor csak az emlékeim tréfáltak meg. Ezek szerint hihetek a mérésnek, tehát be tudom majd állítani a nekem tetsző tartományt.
Ez a forrasztó állomás egy fontos jellemzőjében biztosan jobb mint a "gyárim". Ugyanis a nullátmenet vezérlésű optocsatoló miatt nincs "kritikus kapcsolás", tehát nem recseg-ropog forrasztáskor a hangtechnikám.

Nos én pedig az ellenkezőjét tapasztaltam. Az általad is hivatkozott forrasztóállomást a hőelem által leadott fesz mérésével kalibráltam be. Pontosabban egy átlag 20°C környezeti hőmérséklet eleve bele van kalkulálva a skálába, amit a hőelem vissza is igazolt. Hideg állapotban ~0.9 mV környékén méricskéltem (K típusú hőelem táblázat)

Nem tudom, milyen az ón, ami van otthon (az az egy féle, kb. 20 éves...) de ezzel a pákával ~340°C beállítás környékén kényelmes forrasztani vele. Ezen meglepődtem, én is 250°C körnékén vártam az olvadást, de működik a dolog. A hőelem szerint ennyire meleg a páka.
Igaz, nem a hegye, ezért korrekciós/ellenőrző mérést kellene csinálnom. Nekem ugyan még nincs hőmérős multiméterem, de kölcsönbe tudnék kérni, csak most nagyon nincs idő ilyesmivel foglalkozni.

Szia!
Tetszik a nyák, jól néz ki. Amin kicsit leragadtam, az a hűtőbordák. Ha jól sejtem, kézileg Te készítetted, talán 1.5-2mm vastag alumínium lemezből? Mivel vágtad be a lamelláknál, hogy ennyire keveset vett ki a lemezből? Lemezvágó olló, vagy minidrill vékony koronggal? Nagyon jó ötlet, és design-os is, és főleg pénztárca kímélő! Köszi a választ!

Én egy kicsit változtattam a kapcsoláson. Már az elején 2x12v-os trafót terveztem használni, tehát a 8V-ot nem AC24-ből, hanem AC12-ből csinálom, így kevésbé melegszik a stabilizátor IC. A másik variálás utólag jött, a kész panelon, mert az első trimmerre semmi szükség, azt kikötöttem (R5-öt kivettem). Ha kell, akkor R10-R11 változtatásával el tudom tolni a tartományt, de nem volt erre szükség, éppen jó így is.
A hőmérési javaslatod jó lehet, valóban nem kell hozzá ténylegesen hőmérés. Viszont én éppen a hegyet próbáltam mérni (egy kis gyűrűvel odafogattam a szondát), majd így ellenőriztem az értéket. Most 170-450°C között tudom állítani.
Viszont egyre tisztábban látom, hogy semmi szükség a hőmérséklet számszerű ismeretére. Csak annyi kell, hogy az éppen használthoz képest lehessen növelni is, meg csökkenteni is, a forrasztási minőség függvényében.

A hűtőlemezt én csináltam. Én kézi lemezollóval nyirkáltam be, de lehet akár fűrészelni is. A forma ilyen lett, örülök ha tetszik. Ekkora felület már bőven elég, kézzel szinte egyáltalán nem érezni semmilyen melegedést (talán még ezek nélkül is elmenne).

Bár mostanában elég ritkán, de gyakorló használójaként a forrasztó állomásnak, pontosan azt látom, amit leírsz. Nem a pontos hőmérséklet a fontos, hanem a használhatóság.
A kíváncsiság persze soha nem hagy nyugton bennünket, ergo én is megmérem hőmérővel, mert érdekel, hogy mégis mennyivel tolódik el a valóság a hőelem által adott értéktől a környezeti hatások, páka felépítés, stb. okán. Úgy gondolom, ez az eltolódás a használati tartományban nagyjából lineáris lesz, így egy előlap cserével akár "pontos" értékre lehet beállítani a páka hegy hőmérsékletet.
Az elektronikában az első szívások után szintén azt láttam, hogy az első trimmer egy jól megválasztott ellenállással kapásból kiváltható. Miután sehogy nem tudtam zöld ágra vergődni a kérdésben és Tina-ban lemodelleztem, gyakorlatilag "egy pöccre" indult.
Mivel egy kész elektronikát módosítottam, így a trimmerek bent maradtak, és utólag raktam be a egy 100 ohm / 3W ellenállást a 7808 elé sorba, nem is melegszik az IC. A második komparátor - bemenete és a föld közé bekerült egy 1u / 35V, ezáltal kb. 1 másodperces ciklusokban kapcsol ki-be, mikor eléri a kívánt hőfokot. Nem idegbeteg
Az ötletet azt hiszem valamelyik topicban olvastam, ahol attila86 topictársunk "Forrasztóállomás digitális hőmérséklet-kijelzéssel" munkájáról folyt elmélkedés, ha jól emlékszem.

Nekem annak idején a fiókból kellett összebogarászni a hozzávalókat, mindkét trimmert kihagytam (mert akkora éppen nem volt), 7808-am sem volt ezért 7805+3,3V-os zener került bele. A poti végállásai 220 és 420 fok lett, (ezt a hegyen lévő óngombócban mértem a szondával).

"finalizáltam" a forrasztó állomásomat. Se skála, se számjegyek, csak egy potméter, de nagyon jó. Kicsi méret, bika erő, és a találomra létrehozott forma is telitalálat, hosszas töprengés után se tudtam volna ergonomikusabbat kitalálni.
Mivel két pákám is van, és a végül az új állomás kapta a régebbi gyárin lévő "renovált kábeles" pákát, ezért óhatatlanul össze tudtam őket hasonlítani. A két páka között jelentős eltérés van. Nagyjából 50°C, amit én már durvának tartok. A régi (kb. 2 éves) páka azonos beállítás mellett jelentősen melegebb. Hasonló hőmérséklethez lényegesen visszább kellett forgatnom a potit (nagyjából 20°-ot -ez szögelfordulás, nem hőmérséklet-). Ez a kisebbbik gond, de a gyárinál már közel maximumra kellett tekernem, hogy jó legyen a hőfok.
Azért feszegetem ezt, mert a kijelzős állomások a hőelem által adott feszültségből (vagy annak erősített mértékéből) következtet a fűtőpatron hőmérsékletére. Nálam most ebben a metódusban jelentkezett volna a durva hiba. Eltérő érzékelő-feszültséget ad a két pákám azonos hőfokhoz, vagy ha megfordítom, azonos feszültséghez eltérő hőfok kell.

Egyszerüsége ellenére szerintem biztosan kiválóan is működik! Meg minek mindent túl bonyolítani igaz?!

Üdv!
Kezdő vagyok a témában, kéne egy kis segítség. Van egy gagyi kínai pákám (erre tellett) és nagyon hamar tönkremennek benne a hegyek. 2 nap alatt kettő. Az történik, hogy a csúcs előtt kb. 2 mm-el egyszerűen kiolvad egy kis darabka. Mind a két hegyen ugyan ott. Egy heggyel kb. 20 lyukat tudtam megcsinálni próbanyákon. Mit csinálok rosszul? Forraszt -> vizes szivacson letisztít -> forraszt. Ha szerencsétlenkedek az alkatrész elhelyezésével, akkor kihúzom, majd ha bent van, visszadugom. Lehet nem kéne dugdosni?

Moltam99 felvetése engem is zavar. Ugyan nálam nem napok, hanem több hét folyamatos munka után, de szintén érdekes elfogyás jelentkezik. Az én pákám most maszek forrasztóállomásról megy, kb. 350-370°C hőfokon, és így produkálja a fotókon lévő állapotot. Nekem nincs profi makró lehetőségem, ezért nagyítót is hívtam segítségül, aminek eredményét csatoltam. Ez egy 0,4-es hegy volt fénykorában.
Más! Tudja valaki miként tudom a csatolt képek felbontását befolyásolni? Régen volt ilyen opció, most viszont nincs, és a kép mindenképpen kicsi lesz.

Nem lehet, hogy a hegy rossz minőségű? Próbáltad mással? Esetleg az ón kezdi megenni a hegyet? Itt is egy próba segíthet. Veszel egy kis mennyiségű ónt, és ha egy néhány hét alatt nem történik semmi változás, akkor az volt a ludas.

Én sosem használtam vizes szivacsot, inkább sima zsepit. Azt el tudom képzelni, hogy minden egyes forrasztás után a pl. 270fokos páka rendkívül rövid időn belül lehűl pl.100fokra, amit nem biztos, hogy tolerál a hegy anyaga, mikrorepedések keletkeznek... Próbáld meg sima zsepivel, víz nélkül, új heggyel, hátha.

Na elegem lett a szétolvadó hegyből, úgyhogy egy forrasztóállomás beszerzésén gondolkodom. Építésbe még nem vágnék bele, kb. 15e forintom van rá.
A hagyományos JLT-02 ugyan az lehet mint ez? A pákáik között van egy kis különbség kinézetre: 1 és 2 A pákák csereszabatosak lehetnek?
A második felépítéséből adódóan szimpatikusabb lenne, de ha különböznek, akkor a jobbat venném. Köszi a segítséget