Fórum témák
» Több friss téma |
Nálunk nem kő van, de helyenként olyan az agyag, hogy évekig áztathatnám a 30 cm-hez.
Beton.
 Mi nekünk úgy tanították, hogy kalapács, víz, kézi erő. Igaz erre nem olyan a talaj, mint a korábbi képeken.
Szia!
Felénk minden ilyen munkánál készül a földelés is --köracél . laposvas mellé-- csak az Rf max. 10 OHM --nem biztos , hogy teljesül.
Igen, így más.
 Kicsit maradi, de én még a mai napig emlékszem, minden szondára, amit levertünk. Meg a fagyvédelemre kinti szonda esetén, arra mindig ügyelni.
Komolyan kérdezem.
Az kinek mit jelent, hogy a fagyvédelemre ügyelni.?
Hivatalosan az a hossz vehető figyelembe, ami a fagyhatár alá ment.
Tehát ha 2,5m-es földelőrúd lett előírva, ahhoz illik legalább 3m-es toldhatóval készülni ha egy kis gödörből ütöd le. A boltban kapható 1,5m-es a ráhegesztett "ostorral" a vicc kategória.
Köszönöm!
Egyébként erről mi a véleményed? Idézet: „Hallott e már valaki arról, hogy a horganyzott földelő szondát ki akarják vezetni a használatból. Helyette, csak rozsdamentes kór anyagból készült földelést lehet alkalmazni” Ilyen már most is érvényben van. De kicsit bonyolultabb a helyzet, több szabvány van ami földelőkre vonatkozik de nem minden esetben ugyanazokat kell alkalmazni. Úgy tudom röviden úgy van, hogy ami az épület területe alatt közvetlenül a földben van az rozsdamentes acélból kell legyen (nem V2A, csakis V4A), mert később nem hozzáférhető és nem javítható, ezekre vonatkozik az MSZ 18014-es szabvány. A teljesen a betonalapban lévők, a cölöp- és pilléralapba tett, a pillérekben vezetett levezető, a sávalapban lévő, meg az épületen belüli szerelőbetonba tett potenciálkiegyenlítő háló lehet horganyzott, mert azokat a beton bázikus hatása védi. Ami meg az épület mellé kerül azokra az MSZ EN 60364-5-54-es szabvány vonatkozik, ami megenged talajba fektetve is horganyzott földelőt. Itt B-típusú keretföldelő vagy földelőrúd az lehet horganyzott, mert ennél lehetőség van az utólagos feltárásra és helyreállítható ha mérés után bizonyított az állapotromlása. Idézet: „az is ha lehet kereszt szelvényű legyen, ( + ) a nagyobb érintkező felület végett” Tudtommal ilyen nincs konkrétan meghatározva és nem is nagyon lehet, mert a szabvány inkább a mechanikai szempontok és tartósság alapján minimális méreteket szab meg. Ahogy azt sem mondhatják, hogy vezetéköszekötésre csak wagó használható. Laposacél esetén a vastagság, ha nem tömör hanem csak egy cső, akkor is van a falvastagságra minimális követelmény, lásd a csatolt táblázatot. Külön megad keresztprofilra minimális keresztmetszetet és a lapvastagságra 3mm-ert. Kevésbé fontos a földdel érintkező felület ha ellenállásérték is elő van irányozva, mint a 10ohm vagy 2. Az Rd10 acélnak sem valami nagy a körkörös felülete, mégis lehet belőle keretföldelőt csinálni. Addig bővíted, vagy ütsz le újabb földelőrudakat, amíg megfelelő értéket nem lehet mérni. Idézet: „a horganyzott anyag évek múltával el szulfátosodik a nedves talajban, és funkcióját veszti” Rúdnál már a leütésnél sérül a horganyréteg az éles kövek miatt. A talajkémhatástól függően előbb-utóbb szétrohad, megeszi a rozsda a vasat. Ezért fontos a rendszeres ellenőrzés, valamint mint mindennél, a földelőrendszernél is eljön az idő a felújításra. Ugyanakkor a rozsda porózussá teszi és igen jó földelési ellenállást hoz létre, vagyis amíg rohad de megvan a fémes kapcsolat a földelővezetővel, addig úgy mérhető, mintha minden újszerű lenne. De más a szabvány és más a gyakorlat is. Villámvédelmi levezetőnél minimum 2,5m-es rúd a követelmény, a DEHN/németek gyakorlati ajánlása meg 9m-es. Nem kell spórolni vele. A fagyhatár minimum 0,5-0,7m. Azért is előnyös a toldható, mert 5m függőleges és 2db 2,5m-es nem egyenértékű. Minél közelebb vannak egymáshoz a rudak, annál kevésbé érvényesül az ellenállás replusz. Két földelőrúd között legalább egy hosszúságával megegyező távolságot kell elhagyni. Mezei földelésekre, az épület kontúrján kívüliekre: MSZ EN 60364-5-54 Villámvédelmi földelőkre: MSZ EN 62305-3 Alapozásföldelők (az épület kontúrja alattiakra vonatkozik!): MSZ 18014
Szia!
Egy talajcsavar miért ad jobb földelési értéket , mint egy rúd földelő ?(csavar 70cm , a rud 2,5m ) A felületben nem hiszek , hisz sokszor tapasztaltam , hogy 2" cső (3m-es) és 2m2 lemezföldelő kb. ugyanazt az értéket adja. Köszi.
Olyan értelemben nem számít, hogy ha adott egy 10mm-es köracél, akkor mivel helyettesíthető hogy nagyságrendekkel nagyobb felületet adjon? Néhányszoros növekmény amire érdemes költeni. A lemezt elásni szerintem függőlegesen kellene. Vízszintesen a felső felülete már nem olyan hatékony az áram szétosztásában, az alja sem fog olyan jól érintkezni a talajjal a zárványok miatt. Finomszemcsés föld kellene alá vagy iszap.
2,5m Rd10 acél: ~0,079 m2 2,5m D16mm földelőrúd: ~0,13 m2 Talajcsavar: ~0,17-0,21 m2 Szóval egy talajcsavarnak legalább másfélszer nagyobb a felülete, mint egy földelőrúdnak, ráadásul a rúd az ütéstől oldalra kihajlik és ellöki magától a földet, leverés után közvetlenül nem érintkezik a felülete 100%-ban a talajjal. A talajcsavar meg belehúzza magát, folyamatosan beleszorul a maga köré tömörített földbe a kúpos kialakítás miatt. Gondolom emiatt mérhető vele általában jobb eredmény. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
