MSZ EN 60475-1:2010
Villamos motoros kéziszerszámok. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények

Ez csak villamos szilárdsági vizsgálat és szivárgóáram mérés.

Jobban átgondolva igyekeztem ráhúzni a kiegészítő egyenpotenciálú összekötést, de ezekkel a körülményekkel értelmetlen.

Egy háztartásban egyedül a fürdőhelyiségeknél van előírva kiegészítő helyi EPH alkalmazása, azon kívül speciális esetek vannak, tűz- és robbanásveszélyes helyiségek, kórházak, stb.

Ráadásul az a lényege hogy a helyiségen átmenő idegen vezetőképes szerkezet már egyszer stabilan be van kötve az EPH rendszerbe egy központi helyen a szükséges min. 6mm2-es Cu vezetővel és nulla potenciálra került. Például egy fém gázcső lép be az épületbe azt kötelezően csatlakoztatni kell az EPH csomópontba, a fő-földelőkapocsba. Ha modjuk hosszú az épület és távolabbi tűzhelyhez vagy kazánhoz úgy megy a gázcső hogy átmegy a fürdőszobán, akkor a fürdőben lehet/kell alkalmazni a kiegészítő egyenpotenciálú összekötést az előző hozzászólásban vázolt módon, ezekhez nem szükséges 6-os keresztmetszet. Sőt, ugyanebbe a pontba lehet bekötni a fém fürdőkádat meg a többi dolgot, amit mindig emlegetnek de abszolút nem is kötelező (akár lefolyó, fém csaptelep...). Ennek pont az a lényege, hogy ha a forrástól lévő távolabbi I. év osztályú berendezés fémtestén zárlat keletkezik, akkor a nullához képest egy rövid időre, a védelem működésbe lépéséig megemelkedik (akár veszélyes mértékben) a test feszültsége a PE szakaszon eső feszültség miatt, ami áthidalható kézzel a nulla potenciálú gázcsőhöz is. A védelem működése olyan rövid idő, hogy a szabványalkotók ezt egyedül a fürdőszobában látták kockázatosnak...

Az EPH vezetőt nem kell zárlati áramokra méretezni, következésképpen a fém szerkezetre szerelt lámpák meghibásodásakor nincs garancia arra hogy a védelem önműködően kikapcsoljon. Az csak egy szerencsés eset hogy az 1,5-ös lámpa áramkörnél erre bármilyen vezető alkalmas lenne. Erre a legjobb példa ha kábellétrán vezetek egy 1000A-es betápot egy géphez 4 párhuzamos 150mm2-es fázisvezetővel. Akkor a kábellétrát sem kell bekötni minimum 2x150mm2-es zöldsárgával attól rettegve hogy mi van ha zárlatos lesz az egyik kábel a kábeltálcarendszer fém részével. Sőt a legtöbb esetben EPH-ba kötni sem lenne szükséges.

A szabvány a kiegészítő összekötéshez alkalmas védőösszekötő-vezetők keresztmetszetét három esetben határozza meg:
1. Két villamos testet összekötő
2. A testeket az idegen vezetőképes résszel összekötő
3. Két idegen vezetőképes rész közötti összekötés

A fali kötődobozból való szétágazás egy tethez és a fémszerkezethez lényegében a 2. eset. Mivel a lámpaáramkörökhöz is ki kell építeni a PE vezetőt, de a kettős szigetelésű lámpatesteknek nincs vezetőképes burkolata vagy nem csatlakozik a védőföldhöz, ezért mindaddig amíg nincs I. év osztályú készülék az idegen vezetőképes rész (fémszerkezet) mellett vagy nem különböző idegen vezetőképes részek haladnak egymáshoz közel, addig a kiegészítő összekötés fenti három pontja nem is értelmezhető.

Tehát marad az hogy szerintem továbbra sem indokolt a kis kiterjedés miatt, de amennyiben magasabb követelményeket határozunk meg és szeretnénk biztosan rögzíteni a potenciálját (ez egyébként az iparban is gyakran előfordul, már csak a zavarok elleni jobb védelem miatt is) (és az esetleges sokadik hiba esetére is felkészülnénk), akkor mint "hozzáférhető épületszerkezeti fémes rész" csatlakoztatható, de ezzel előlépett olyan jelentős tárgynak ami a fő-földelőkapocsba csatlakozik, vagyis végig min. 6mm2-es keresztmetszet szükséges (ha vannak alelosztók és a közöttük lévő betápszakaszokon minimum 6mm2 a PE vezető, akkor az utolsó elosztó PE sínjére is rá lehet kötni, mert minden védővezető egyben védőösszekötő vezető is, ha teljesül a feltétel), nem kell minden egyes bekötéshez külön-külön egy új vezetéket kihúzni a fő-földelőkapocstól.

Köszi a kielégítő tájékoztatást !
Ha jól olvasom soraidat: nem "kötjük sehová" a szerkezetet, nem lesz teljesen biztonságos, de a veszélyessége elenyésző - vállalható.

Akár még - kis túlzással - azt is mondhatjuk a "hivatal" előbb fog belekötni az építésbe, mint a kivitelezésbe ...

De biztonságos! Olyan mértékben amit 250 év tapasztalatával az elektromosság terén és több mint fél évszázadnyi egységesítés-szabványosítás során annak ítéltünk meg pár év lemaradással követve a legkorszerűbb villamosipari újításokat.

Nézzük mennyi minden segíti hogy egy egyszerű lámpa is kellően biztonságos legyen:
- CE jelöléssel kell rendelkeznie (hacsak nem temus sz.r), ami igazolja hogy az EU valamennyi szabványának megfelel.
- Megfelel minden vonatkozó termékszabványnak amiket az ilyen jellegű lámpatesteknek tudnia kell, ezt a gyártó típusvizsgálattal tesztelte is.
- A lámpatest rendelkezik egy alapvédelemmel (alapszigetelés) ami a veszélyes részeket elválasztja a külvilágtól.
- A lámpatest rendelkezik hibavédelemmel (második vagy megerősített) szigetelés, ami megakadályozza hogy az első hibánál, az alapszigetelés sérülésekor áramütést okozzon.
- A lámpatestet és a villamos hálózatot (ideális esetben) csak képzett szakember szerelheti be, aki megfelelő szakismerettel és szerszámozottsággal rendelkezik a villamos berendezés valamennyi részének kiépítéséhez a szolgáltatói oldaltól a lámpa sorkapcsáig és tudja hogy egy lámpát nem a közepén áthaladó 150-es csavarral kell rögzíteni, valamint betartja a termékek szerelési utasításait, a PE sorkapcsot is olyan erővel húzza meg, ami nem okozza annak tönkremenetelét és megszakadását.
- A munka után minimum egy szerelői (szemrevételes) ellenőrzést kell végezni.
- Ha húsz évesnél nem régebbi építésű a ház akkor szinte valamennyi áramkör védelmére kötelező áramvédő használata, ami úgymond a második hiba esetén is megpróbálja menteni ami menthető.
- A lámpatest minden esetben rendelkezik használati útmutatóval, ami tájékoztatja a laikus felhasználót hogy mitől válhat veszélyessé a termék.
- Jó esetben a felhasználó a saját és mások biztonsága érdekében is tisztában van vele, hogy minden élettartama véges, így időszakonként ellenőrzés, karbantartás és felújítás szükséges. Az iparban ezeket kötelezően elő is írják.

Ez a jelenleg elvárt műszaki biztonsági szint egy mezei háztartásban. Lehetne háromszorosan szigetelt vezetékeket használni, lehetne minden fogyasztót dupla védővezetővel szerelni, lehetne a kettős szigetelés ötszörös és lehetne kötelező minden háztartásban 3 egymás utáni áramvédő beépítése amit félévente egyszer a nemzethy életvédelmi és áramvédő teszthatóság emberei közjegyző előtt háromszor tesztelnek.
De sok tapasztalt mérnök hosszú tanakodás után úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi előírások az optimálisak a költség és a vagyoni kár/emberélet elvesztését összehasonlítva. Igen, az utóbbi sem lesz sosem nulla és a leginkább statisztikára alapuló szakág a villámvédelem, ami elfogadja ha egy ember "csak" 10^-5 valószínűséggel fog elhalálozni, évente.

De mindenkinek megvan a joga hozzá, hogy a minimumnál többet valósítson meg (pénztárcától függően), csak az is mindenben feleljen meg az előírásoknak. Éppen ezért én inkább azt a minimumot akarom mondani, amit bármikor alá is lehet támasztani.

Atis57 által említett földelést, azaz az épület szerkezeti részeit vagy potenciálkiegyenlítésre használt földelési fixpontokat úgy szokás létrehozni, hogy az épület teljes alapterülete alatt van egy földelőháló és arról néhány méteres bekötésekkel 10-es köracéllal lehet készíteni felállásokat. Bonyolultabb esetben ha van vízszigetelő réteg is, akkor az épület belső szerelőbetonjában van egy potenciálkiegyenlítő háló, ami több helyen vízzáró átvezetésekkel csatlakozik a külső, földben lévő földelőhálózatra. Ilyenkor erről a belső hálóról is készülhet felállás. Családi házaknál viszont a keretföldelő is ritka, ezért vagy az építéskor készül betonalap földelő amiről kellő számú kiállás készült, vagy csak földelőszonda létesült. Utóbbi esetben viszont ha bármihez újabb különálló szondát telepítünk, azt vagy a földben (ajánlott) vagy föld felett össze kell kötni a másikkal ha egy épülethez tartozik, és közel vannak egymáshoz.

Ezen kívül vezetékkel lehetne csatlakoztatni a fő-földelőkapocsba. Az EPH rendszerek kapcsán nagy zavar van, mert a korábbi magyar, ma már érvénytelen szabványok sokkal konkrétabban fogalmaztak. Jelenleg néhány egyértelmű elem van megnevezve amit a fő potenciálkiegyenlítésbe be kell vonni. Ezen felül az elvet próbálják több-kevesebb sikerrel átadni és lényegében villanyszerelői/tervezői mérlegelést igényel ennek eldöntése. Az alapelv pedig az, hogy tud-e idegen potenciált odavezetni, ami lehet a földelt nulla is?

Egy visszavont szabványból tudjuk, hogy mi számított nagy fémszerkezetnek:
MSZ 172-1:1986 3.2.4.2
Az EPH hálózatba be kell kötni minden olyan fémszerkezetet (gépet, épületszerkezetet) aminek a függőleges kiterjedése nagyobb az épületrész szintmagasságánál, vagy vízszintesen több 5 méternél.
Szerintem ez a 2x2x2m-es acélváz nem éri el az ingerküszöböt. Ráadásul sok vizet nem zavar, nem halad át helyiségeken, a potenciálja lebeg, vagy esetleg a betonhoz csavarozás miatt valami földpotenciált átvehet, de lehet hogy a betontömb alatt is vízzáró réteg van, ezért még azt sem nagyon. Vagy ha elfeded gipszkartonnal stb, akkor még csak nem is lesz érinthető.

Így az a kérdés, hogy a villamos szerkezet rögzítése miatt szükséges-e külön földelni. Nekem nem jut eszembe erre szabványpont ami a kettős szigetelésű szerkezetek miatt szükséges lenne. De ez lehet beugratós kérdés is, mivel a lámpaáramkörök mellé kötelezően ki kell építeni PE vezetőt éppen azért, ha a lámpatest egyszer I. év. osztályúra lesz cserélve, ebben az esetben a földelt fémháza viszont kapcsolatba kerül a fémszerkezettel.

A visszavont 172-1-ben van egy ilyen is:
3.2.4.2.2 "Azokat a fémszerkezeteket, amelyek egyes részei egymással - technológiai vagy szerkezeti, illetve kivitelezési okokból - villamosan vezetői összeköttetésben vannak, egyetlen szerkezetnek kell tekinteni. Ezeket elegendő egyetlen helyen az EPH-hálózatba kötni."
Igaz hogy ez nem teljesen a villamos szerkezetre vonatkozik, na meg kérdés hogy ez teljesül-e a villamos szerkezet betáppal csatlakoztatott PE vezetője által, vagy minimum 6-os bekötést szükséges.

De még lapozgatom azokat a szabványokat...

Valóban,ez egy nagyon kicsi fémszerkezet. A régi MSZ172-es szabvány szerint is csak a legalább 5m.vízszintes kiterjedésű, vagy a szintmagasságot meghaladó fémszerkezetet kellett bekötni. Mivel az ÁVK beépítése ma már szinte mindenütt kötelező, az le fog oldani.Viszont az ÁVK tesztelése évente (munkahelyen 3havonta) kötelező.

elektronikus mérleg

YONZO akku 4V/4,6Ah-ás van a mérlegben. 4éves az akku,nem tartja a töltést.Új akku a megoldás? Köszönöm.

Igen, új akku.

milyen védőcsövet használjak

Üdv!

Kerestem, nem találtam, amit keresek, egy táblázat, hogy milyen (mm2, erek) és mennyi (hány "köteg") vezeték fér el (vagy szabvány szerint mennyit lehet) belehúzni egy gégecsőbe védőcsőbe.

Persze rakhatnék mindenhova 25/32 sőt 40-es védőcsöveket, de sok esetben hely pazarlás lenne.
Ami még nehezíti a döntést, hogy volt dolgom MT (H05VV-F) 3X2,5 MM2-es vezetékekkel, amik átmérője nem volt azonos. (Ugyan abból az online boltból rendeltem.)

SB

1. Kábelt (MT 3x2,5) nem szokás védőcsőbe húzni. Nem tilos, de nem arra való. egyébként is nehezen fordul be a kanyarokba.
2. A legnagyobb bűn, amit villanyszerelő elkövethet a társaival szemben, ha falba gégecsövet ágyaz be. Gipszkarton mögött a bazaltgyapot szigetelés között nehéz mással dolgozni.

Ha 3 fázissal szerelsz, akkor 1 védőcsőbe legfeljebb 5 szálat húzol be. 1 fázisú szerelésnél ilyen nagyon ritkán fordulhat elő. Jó esetben soha. A legtöbb szál csillár-, váltó- vagy keresztkapcsolásnál nulla, védővezeték és a két kapcsolt szál. 11-es védőcsövet ritkán használnak, de rövid távon elfér benne 3 szál 1,5-ös vezeték. 13,5-ös majdnem mindenre elég. 16-os tényleg csak 3 fázisnál szokás.
Ha nincs más lehetőség, akkor gégecsőből mindig legalább 1 mérettel nagyobbat kell választani.
Ilyen 29, 32 vagy nagyobb cső vagy a méretlen bevezetéséhez vagy az iparban használatos.

Igen, háztartásban is kell tesztelni az áramvédőt, néhány havonta ajánlott megnyomkodni, mert szó szerint ellustulhat a mechanikája.

Tudsz előírást/szabványpontot arra az esetre, ha hasonló kis fémszerkezet vagy mondjuk egy másfél méter magas, padlóra rögzített fémállvány van építve amire fém fali villamos elosztó, szervizkapcsolók vagy frekvenciaváltók vannak rögzítve, akkor azt a fémszerkezetet külön kötelező bekötni az egyenpotenciálra hozó hálózatba, vagy csak erősen ajánlott?

Elvileg alapvetően az összes I. év osztályú szerkezet ami rá lenne rögzítve, annak az érintésvédelmét ellátja a saját betápján érkező PE vezető.

Azonban az iparban sokszor olyanokat látni, amiről meg sem tudjuk mondani hogy mi a kötelező minimum és mi épült a munkavédelmisek és az üzemeltetők további elvárásai miatt.
Láttam már olyat is hogy laposacél ment át az összes helyiségen és az volt az EPH gerinc, az egyes gépészeti berendezésekhez pedig karvastagságú kötegben z/s vezeték ágazott le róla és be volt kötve a fém állvány, a géptest külön, a fémcsövek de még az 5cm vastag hőszigeteléssel borított vízcsövekre kívülről ráhajtogatott bádoglemez is... és ez mondjuk egyetlen gépalap egy nagy helyiségen belül amin szivattyú áll.

Az MSZ EN 61140:2016szabvány 7.fejezete foglalkozik a témával."Villamos szerkezetek és védelmi intézkedések közötti koordinálás a villamos berendezésben"
E szabvány 7.5 szakasza foglalkozik az érintési áramok,védővezető-áramok,szivárgóáramokkal.
"Egyenáramú védővezető-áram:Intézkedések megnövelt keresztmetszetű védővezetős áramkörhöz csatlakoztatott szerkezetekben 10mA-t meghaladó védővezető-áramok esetében.
A következőkről kell gondoskodni a fogyasztókészülékekben:
-egy csatlakozókapocsról Cu esetében legalább 10mm2 vagy Al esetében legalább 16mm2 méretű védővezető csatlakoztatására,vagy
-egy második csatlakozókapocsról a normál védővezetővel azonos keresztmetszetű védővezető csatlakoztatására, a fogyasztókészülékhez második védővezető csatlakoztatása céljából."
Ezen kivül az MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány foglalkozik az ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELEMMEL Ez kb:42oldal.
Sokszor elkövetik azt a hibát,hogy a szabadon szerelt védővezetőket LÓGÓRA HAGYJÁK.Vagyis nincs mechanikai védelme, ezért leszakadhat.A régi szabvány azt írta,hogy a vezetkkötések tartósak legyenek,fémes érintkezést biztosítsanak és ne lazulhassanak ki.(Fogazott,rugós alátétek!).

Köszönöm,megrendeltem Veszprémből.

Egy icipici kiigazítás. a 1,5mm2 vezetékről kiépített KEPH nem megfelelő. A falban is minimum 2,5 nek kell lennie.

Én úgy tudom hogy nem. Nekem is furcsa volt először és egy villanylapos cikkben is így van (el?)írva, de tudtommal a helyiségbe illetve a dugaljig mint védőföldelő-vezető (PE) érkezik, ezért a főelosztó és a helyiség közötti szakaszon az áramkör összes vezetője lehet 1,5-ös, ha ennek megfelelően volt tervezve a védelem.
A minimális 2,5-ös keresztmetszet csak a kiegészítő összekötőre vonatkozik. Az igaz, hogy ha a szerkezet testet és az idegen vezetőképes részt kell összekötni, akkor érkezik mondjuk a mosógép dugaljáig a 1,5 és onnan kellene indulnia a min. 2,5-nek az idegen vezetőképes részhez, hogy a készüléktesthez minél közelebb történjen meg ez a leágazás.
Egy másik lehetséges megvalósítás ha a helyiségben kötődoboz van és ott ágazik szét az 1,5-ös beérkező áramkör. Ekkor megvalósítható, hogy a dugaljig bekötött PE is meg legyen növelve 2,5-re, de ekkor nem közvetlen a dugaljtól indulunk, hanem már a kötődobozban leágaznak a KEPH vezetők is.

Persze a szabvány szó szerinti értelmezése azt várná el, hogy a mosógép fémtestére közvetlenül csatlakozzon a minimum 2,5-ös KEPH egy második? földelési pontra és úgy legyen része a kiegészítőnek. De ez nem életszerű, ha pedig nem akarjuk megrongálni a gyári szerkezetet, akkor már annak a csatlakozóvezetéke is kérdéses ami nem biztos hogy szintén megvan 2,5-ös, így a legközelebbi leágazás/csatlakozásnak maradt a fali dugalj bekötése, vagy a helyiségben a szétágazási csomópont.

Egyébként a lakás EPH sémája az MSZ HD 60364-5-54 szabványban van benne és ez megváltozott, a 2007-es kiadásban még a helyiségbe két védővezető megy be az elosztó PE sínjéről, egyik a normál áramkör, a másik pedig a helyiségen belüli KEPH összekötésekből kivezetett EPH vezető.
Ezzel szemben a 2012-es kiadásban más csakis egyetlen védővezető megy be a helyiségbe, ami kizárólag a helyiség áramkörének védőföldelő-vezetője, a KEPH pedig csakis egy helyiségen belüli hálózat.

Szia!

S ha a "Szálloda szerű elosztás" van ? Akkor az EPH mehet a Pe sinről leágaztatva 2,5mm2 -el?
Munkásszálló , középen folyosó jobb-bal oldalt szobák ,saját elosztóval.(3 ák +FI/RCD)
A folyosói gerinc 3x25mm2 Cu.A szoba-minifürdővel meg a szokásos 1,5...2.5mm2 Cu
A fü/zuhanyzóban van mosógép dugalj + a szoba sarokban gyári "mini konyha "( indukcios rezsó , mosogató , hűtő ) Az ajtó kártya az elosztó főkapcsolója is.

Ez is egy épület, csak kicsit nagyobb. Úgy gondolom hogy a fő EPH-ba bekötendő dolgok továbbra is az épületbe érkező csővezetékek és betáplálás. Kell hogy legyen egy kiterjedt földelőháló, abból lesz több felállás a KÖF helyiségbe ha van és/vagy a főelosztó helyiségbe is. Itt lesz a fő-földelőkapocs, ha az épületbe máshol is lépnek be idegen vezetőképes részek, akkor innen ki lehet vezetékezni vagy az adott helyen, például egy médiaaknában külön felállást lehet készíteni a földelőhálózatból és a falon egy helyi EPH sínt fel lehet szerelni, ebbe pedig külön-külön csatlakoztatni az összes bejövő fémes csövet.
Ha vannak liftaknák akkor azokban is megcsinálható a felállás vagy a falba kell zsaluzni földelési fixpontot a legalsó szinten és ott lehet mellette egy helyi EPH sín.

A szinteken végighaladó 25mm2-es PE vezető egyben felhasználható EPH gerincnek. Ha valamit nagyon szükséges bekötni még a fő EPH-ba, akkor erről megtehető leágazással. Például az acél korlátokat előszeretettel bekötögetik még akkor is ha csak egy emeletig megy (a KLÉSZ kizárta a házi fémhálózatok közül a korlátokat, bár az MSZ 172 alapján mint fémszerkezet indokolható volt).
Ha a gépészeti helyiség a földszinten van, akkor kialakítható itt is földelési fixpont és egy helyi EPH sín. Ha emeleti szinten van vagy mondjuk szellőzőgépház és ott van egy erősáramú elosztó, akkor annak a betáp PE vezetőjéről is le lehet ágazni egy EPH sínre ha a keresztmetszet ennek megfelel. Ez mindaddig nem lesz probléma, amíg a teljes villámvédelmi rendszer úgy van kialakítva, hogy mindenhol betartható az s-biztonsági távolság, nem keletkezik átütés az oldalfali levezetők és a belső vezetékhálózat, valamint a tetőn a levezetőrendszer és a gépészeti elemek (légcsatorna, tetőventilátor) között, különben villámvédelmi potenciálkiegyenlítés szükséges (növelt keresztmetszet, min 16mm2 cu), ami képes villám-részáramokat is vezetni, de ezzel kvázi bevezettük a villámot az épületen belülre.

Ezen kívül csak a szobák maradtak, amikben sok mindent nem kell bekötni. Erkélykorlátot meg ilyeneket elvileg nem kötelező, de ha ragaszkodnak hozzá akkor azt a fő EPH-ba kellene csatlakoztatni (vagyis végig min. 6mm2-es vezeték). A szobai elosztóban ott van a 25-ös PE, erre lehet csatlakoztatni egy 6-os z/s-t a nagyobb fémtárgyakhoz lakrészenként.

Nincs külön ipari és lakossági fürdőszoba, mindegyikre ugyanaz érvényes. Amit ott EPH-zni kell az már kiegészítő összekötés. Csapokat, lefolyókat, stb-t szabvány szerint nem kell. Én a helyiségbe érkező első kötődobozban alakítanám ki az KEPH csomópontját (de szabványilag ez még a helyiségen kívül is lehet), mindegy hogy milyen PE vezető érkezik, innen 2,5/4-essel kötném be a kötelező dolgokat ha valós veszély jelentenek.

- A szinten vagy több lakrészen keresztülhaladó fémcsövek idegen vezetőképes résznek tekinthetők. Azonban a fürdőn belül csak akkor feltétlenül indokolt bekötni a kiegészítő KEPH-be, ha egy szerkezet fémtestével egyidejűleg megérinthető. Ha el van burkolva gipszkartonnal, design fa borítással vagy közvetlenül a mennyezeten halad 2,5m-nél magasabban, akkor nem szükséges (az ekkora kiterjedt fémes hálózatok elvileg már valahol be lettek volna az épület fő EPH rendszerébe). Azonban ha egy mosógép melletti radiátorra csatlakozó rézcső, akkor be kellene.
Bár ha minden igaz zárlatszámítással igazolható, hogy ha nem lép fel a limitfeszültségnél nagyobb a fémtesten a nulla potenciálú idegen vezetőképes részhez képest, akkor nem kell a fémcsövet külön csatlakoztatni.

- A villamos berendezések testjeinek bekötése megvalósul a dugalj által, a helyi csomópont és a dugalj között a kiegészítő összekötés 2,5-ös vezetékét tenném akkor is ha netán 1,5-ös az áramkör.
Ha valami nagy teljesítményű fémtestű fogyasztó lenne, mondjuk egy átfolyós vízmelegítő 6-os betáppal, akkor annak a teste és az idegen vezetőképes rész között már min. 4mm2-es összekötés szükséges.
„A testeket az idegen vezetőképes részekhez kötő védő egyenpotenciálra hozó vezető vezetőképessége nem lehet kisebb, mint a megfelelő védővezető vezetőképességének a fele.”

- A fém fürdőkád és zuhanytálca is a KEPH csomópontba csatlakoztatható.

- Többrétegű műanyag csöveket fémes közbenső réteggel csak akkor kell bekötni, ha a fém fittingek és csapok egyértelmű csatlakozásba kerülnek a fém belső réteggel. Ha ez a kapcsolat létrejön, akkor a fém szerelvényeken, a csapok flexi fémszövetes bekötőcsöveken keresztül okozhat problémát.

- Minikonyhában a hűtő fém teste I. év osztályú készülékként csatlakozik a PE hálózatra, ahogy a mikró vagy a kenyérpirító is. Az egyedüli veszélyhelyzet az lenne ha a vízvezeték fémes és idegen vezetőképes résznek tekinthető és egyidejűleg érinthető a fémtestekkel. Ilyen esetben itt maximum a kiegészítő egyenpotenciálú összekötést lehet mérlegelni, szerintem ebben az esetben nem írja elő semmi kötelezően, ahogy a mosogatótálca földelését sem, de ebben nem vagyok 100%-ig biztos.

Lefolyóba épített közdarab hivatalosan nem szükséges... minősített EPH közdarabot szerintem nem is lehet sehol kapni, max barkácsmegoldásokat rozsdamentes csőre hegesztett füllel. Én nem ellenzem, de ezt mindenki csak saját felelősségére tegye, egy szálloda meg pláne nem az ahol ilyenekkel fognak szórakozni, mert ez igazából gépészeti elem, a gépészeti kivitelezési munkába tartozik, a kivitelező ugyanúgy nyilatkozik a megfelelő anyagokról és szabványosságról.

Ha ilyen egyedi kérdéseid vannak akkor a villanyszerelő fórumon Fecó nagymester szóról szóra tudja a szabványokat, tavaly tettem fel ezeket a kérdéseket gyakorlati megközelítésből:
https://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=59.msg38237#msg38237

A már visszavont MSZ 1600-1:1977 szabvány végén vannak erre vonatkozó táblázatok. A neten szerintem ezer helyen fent van. Ahhoz még hozzá kéne venni a szintén abban a szabványban található előírást, hogy két doboz között mekkora távolság lehet a kanyarok számának függvényében, és akkor gyakorlatilag akár egyedül tolva is lehet vezetékezni.

Ha önállóan is számottevően földelt lesz, akkor mérettől függetlenül az EPH hálózatba be kéne kötni.

"Fecó nagymester szóról szóra tudja a szabványokat"
Én nem indítanék dugaljtól EPH vezetőt, olyan szabványelőírás nincs.