Szia
A lehetőségek mmiatt változott az elképzelés; Ezek a 10--60eFT árban vannak.
Ezekről-hasonlókról mi a véleményed? Toroid trafó léptető motorral, vezérléssel

https://allegro.hu/termek/hordozhato-egyfazisu-aramfejleszto-kraft-...007677

De találtam elektronikusat is.

https://www.ebuy7.com/voltage-stabilizer-220v-household-high-power-...p.html

De mitől pusztulnak a fogyasztóid? A túlfeszültségimpulzusoktól vagy a tartós feszültségemelkedéstől, hogy 230-250V között van? Megoldás szempontjából nem mindegy.

Még nem volt dolgom ilyenekkel, de az biztos hogy ennyi pénzért jót nem kapsz.
1000VA teljesítmény? Ahhoz egy 10 kilós trafó kellene... ennyiért még használtan sem kapni.
Ráadásul ebben az az automatikus, hogy egy trafón kapcsolgat 1-2 fokozatot.
Jobbat csinálhatsz ha veszel egy +-5%-os bekötésű vezérlőtrafót és egy elektronikával kapcsolgatsz a 3 fokozat között. Sőt ha kettőt szembekötsz, akkor már 6 fokozatod van. Csak ha nem vagy elég gyors, akkor a magas hálózati feszültségnél későn kapcsol át a -5% bekötésről és kiadja 265V-ot.

Nehogy így járj

A motorral szerelt toroidos szabályzó ötlete jó, de mennyitől kapható jobb minőségű?
2000VA AC Voltage Regulator - 38E

Mi lenne ha kipróbálnál valami őskori technikát, a transzduktoros stabilizátorokat? Talán megoldható kész trafókból, hogy csak szabályzómeneteket kelljen befűzni.
Feszültségletörés kompenzálása

Szia!
A mitől mennek tönkre? --sejtés; a magas feszültségre ráülő +impulzusok miatt.

Az ÉMÁSZos szerelő "korszerű elektronikus trafóról " beszél (22/0,4kV)

kézi szkóppal sok tüskét látok.......a tetjére 350V-t is ir (de hát digitális )
Ez a transzduktoros érdekes ,lehet .

15.000 Ft-ért vettem (2025 nyarán) egy APC 1400SUINET (tiszta szinuszos) szünetmentest (1400 VA / 950 W, de ezekből kicsivel 1000 W felett is ki lehet húzni). Persze a 2021-ben cserélt akkuiban már nem volt sok élet, de eleve azért vettem, hogy LiFePo4-re alakítsam át. Az akkuk nagyobb kiadás mert a két 18 AH-s LiFePo4 akku 100.000 Ft körül mozog, viszont 8-10 évig nincs gond velük és nem igényelnek odafigyelést mint az SLA-k, tehát összességében ár-érték arányban, hosszú távra jobb befektetés.

Ha van ponthegesztőd és tudsz magadnak akkupakkot csinálni, akkor bontott, nagy áramú cellákból is megoldható a megfelelő BMS-el.

Annyi, hogy át kell programozni az UPS töltési végfeszültségét és a floating voltage-t.

Így kapsz egy AVR-es, zavarvédett, tiszta szinuszos, ~1000W terhelhetőségű kimenetet nagyságrendekkel hosszabb üzemidővel mint az SLA akkukkal lehetne.

SUA1500I-t ne vegyél mert az bár újabb de gyengébb.

A magas hálózati feszültséget kezdődő nulla szakadás is okozhatja, extrém esetben vonali feszültség kerül a 230V-os fogyasztókra.

Nálunk logolom a feszültséget, nem ritka a 253V, de nem nagyon megy tönkre semmi. Amit viszont tudok, ismerősnél a kondenzátoros táppal ellátott egérriasztó napi rendszerességel felrobbant ( 470nF kondenzátor után dióda, zener dióda.) A végén már BY133 került bele, mondván na az majd bírja.. Bírta is, a panel vált alatta szénné. Mint kiderült volt egy kerékpár töltője, ami látszólag jól működött, csak elfelejtettek bele zavarszűrőt rakni, valamint a hálózat oldali pufferkondenzátor sánta lett ( egyik lába kirohadt) Olyan zavart tett a hálózatra, hogy a mellette lévő eszköz gyorsan meghalt. Még mindig van valami rejtély nála, mert a fogyasztáscsökkentőnek reklámozott kondenzátor is szétfolyt a dobozkájába. Ezek a hibák szerintem teljesen kiszámíthatatlanok, csak egy rendes transzformátor véd meg töle. Gondoltam valami soros kondenzátor izzólámpa jelezhetné, mielőtt végleges kárt okoz, de az nem mutatott nála semmit. ( lehet rosszkor nézte).

Szia!

Sajna túl sok rejtély adódik.(a gyártók hanyagsága/haszna miatt ? )
Ez az izzós-Kondenzátoros megoldás tetszik. (na persze egy digit voltmérőpanellel kiegészitve )


Valamivel előrébb irták ; -a kezdődő nulla szakadást .(de mivel 1fázisu a betáp )
Emiatt van beépitve egy áramváltós Ampermérő a Földelés vezetékébe + egy Voltmérő a Nulla és agy "mérőföld "közé.Az ampermérőn 2-3 A szokott folydogálni.(az óra alatti Kmsz-t kikapcsplva kissé növekszik)

Bár az idei száraz nyár többször is megtréfált, mig rá nem jottem,hogy csak a kiszáradás okozza.

Szia!
EcoPityu ilyesmiről beszél, ha jól értem. Érdemes megnézni, ha még nem láttad: Bővebben: Link

Az nagyon hasznos, főleg hogy a legtöbb 5kHz felett meghal. ( töredékét méri a rendes értéknek.) Ha mérni is akarsz, valami jobbfajta egyenirányítás és szűrés után esetleg..

Szia!

A zajszint mérésre , milyen megoldást választanál?

Én csak kötözködni tudok...

A feszültségcsökkentésen kívül én akkor is mindenképpen alkalmaznék hálózati szűrőt + további túlfeszvédelmet. Így is olcsóbb lesz a próba, mint sokadszorra az új mosógép vagy a javítás. Vásárolhatsz külön beforrasztható varisztorokat, de ezekben nincs semmiféle védelem túlmelegedés ellen. A gyári villanyszerelési varisztorok mellé pedig be van építve a túlmelegedés elleni védelem és a biztosíték, ami egyben jelzi az elhasználódást is.

Egy kis kísérletezés?
Ferrorezonáns feszültségstabilizátor
Hátránya a nagy veszteség és a melegedés az állandó telítési állapot miatt.

Én olyan megoldást tartok ötletesnek, amiben nem relék kapcsolják a fokozatokat, ezzel egy pillanatra teljes megszakadást okozva.
1. Az egyik ilyen a több kimenetes leválasztó vagy autotrafó, aminek minden egyes kimenetét triakok kapcsolják. Akármennyi fokozat lehet, akár 5V-os lépésekkel kialakítva. Ez kellően gyors átkapcsolást biztosít és akár nullátmenetes kapcsolás is megoldható velük, csak bonyolultabb vezérlőelektronika szükséges hozzá. Viszont az összes alkalmazott triaknak közös földpotenciálja lesz, ezért a vezérlés segédtápjának elegendő egyetlen leválasztott feszültség.

2. Soros feszültség hozzáadás és kivonás módszer, az ötletet Ecopityu videója adta. Lenne 2db 230/24V trafó, a két 24V-os szekunder a hálózatba sorosan csatlakozik. Ha az egyik bekapcsolt akkor kivonódik, ha a másik akkor hozzáadódik. Kell kettő hiszterézises és késleltetett egyfázisú feszültségfigyelő relé amik kapcsolják külön-külön a két trafót. 245V és felette a 24V kivonódik, 215V és alatta a 24V hozzáadódik, a 215-245V közötti tartományban pedig mindkét trafó kikapcsolt állapotban lenne, a kikapcsolt trafók primerét pedig rövidre kell zárni. A trafók ki-be kapcsolásával közben nem szakad meg pár 100ms-ra a tápellátás.

Ezt lehetne továbbfejleszteni, hogy a két vezérlőtrafóra jutó primer feszültséget mágneses erősítő szabályozza a kimeneti feszültségtől függően, analóg módon, változó soros induktivitásként.

Vályog

Sziasztok. Egy vályog házban kellene új kábeleket konnektorokat húzni. Porusbetonba, vagy téglába csináltam már, de vályogba úgy tudom nem a legjobb beflexelni a mélyedést, és kikalapálni. Hogy szokták megoldani?

EV töltő túlfesz védelem

Sziasztok!

Egy elektromosautó töltőt szeretnék szereltetni a garázsomba, és ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem.
A mérőóránál (és máshol sem) nincs semmiféle túlfeszültség védelem, és hely sincs nagyon neki.
A garázs a mérőórától földkábelen kapja az áramot kb 25 méterre.
A garázsban lévő kismegszakító szekrénybe viszont van helyem.
Az AI szerint rakjak be ide egy T2+T3 védelmet, hogy a villámon kívül legalább minden mást fogjon meg.

Van ennek szerintetek értelme így ebben a formában?
A jövőbeni terv, hogy majd a mérőórához is kerüljön legalább T1, de jelenleg nincs.

Előre is köszi!

Mit értesz az alatt, hogy nem a legjobb? Csomó helyen éppen úgy csinálják, mint téglába. Általában egyszerűbb a feladat az aljzatbetonozás előtt, egy csomó csövet lehet oda is fektetni, spórolván a véséssel, kihagyva a mennyezet alatti kötődobozokat.

A struktúrája miatt. Ugyanúgy duplakoronggal bevágom, majd vésóvel kiütöm? Szerelvénydobozt, kábelt rögzíteni a vályogba mivel?
Porusbetonba-téglába általában csemperagasztóval, gipsszel. De vályogba is?

Annó jártam segíteni egy villanyszerelőnek néha, vályogba is a szokásos gipszet használtuk, nem volt gond. Ma már sok villanyszerelő PUR-habot használ.

Ha bizonytalan vagy, csinálj egy próbát valahol a falban.

Hopp, a kérdések egy részére nem válaszoltam. Igen, bevágod, kiütöd. Itt igazábol a kiütés melósabb. Kerámia törik, kipattan, vályog viszont kenődik, mindenképpen küzdelmesebb sport.

SziaÍ!
A kivésett vályog anyagát vödörben , vizzel sűrűre keverve. + száradásig az X alakban beütött 60.....100-s szögek.

S a kiütésre régen baltát használtak---jó gyors és pontatlan.

Szia!

sajna a kisérletezés , nem a legjobb.

Igy rendeltem 2db szervomotorost. S meglátjuk.

A tulfeszvédelemmel van gondom , mivel csak 1....1,5kVra valót találtam.

én azért egy AVR hez hasonló triacosban gondolkodnék 255Vra beállitva.

Hol van a mérőóra? A telehatáron külön vagy az épület homlokzatán? Miért nincs hely, mellé nem szerelhető fel még egy kiselosztó vagy van mért kábelfogadó?
Hol van a lakáselosztó és milyen messze van a mérőtől?
A töltő direkt bekötésű lesz vagy dugvillás?
A garázs elosztóra csatlakozik más dugalj is, amit akár a töltéssel egyidőben is használsz?
Most milyen biztosítása van a garázs betápkábelnek?

A mérőóra a ház falán van, az óránál lévő elosztódobozba elvileg már annyi hely nincs.
A lakáselolsztó kb. 15 méterre van az órától.
A töltő direkt bekötéső lesz.
Az elosztóra csatlakozik más is egyidőben: világítás, garázsajtó motor, wifi, dugaljak.
Jelenleg Fi relé és kismegszakítók vannak.

Milyen hálózatod van? 1F, 3F, hány A?

3*40A

A triakosban mi a túlfesz védelem? Az hogy nem látszik? Ha az elvet nézzük, a triak úgy gyújt be, hogy az átlagérték pontosan 240V legyen, de mit csinál? A szinusz elejét, ami amúgy is 230V alatt van nem engedi at, amikor a feszültség eléri a megfelelő szintet az átlaghoz, bekapcsol. A feszültség tovább emelkedik a csúcsig majd a következő nullátmenetnél a triak lekapcsol. A berendezés tehát a csúcsfeszültséget direktbe megkapja, az hogy az elején a reá még nem káros részt nem látja, az semmit nem segít az élettartamon, csak neked megnyugvás, hogy az átlag stimmel.

Teljesítmény csere

Hali!
Visszatérve ide A 3.regisztrált szerelővel sikerült üzletet kötni. Szeptember elején, egy hónap leforgása alatt megtörtént a beavatkozás. 80e. Nagyon elégedett vagyok.

Szia!
Az AVR megoldás nem soros tirisztoros/triakos, Hanem párhuzamos . Igy a csúcsot vágja le, a tüskékkel együtt.
+Szépen termeli a meleget is .

Fogyasztásmérő:
Mivel a fogyasztásmérő a homlokzaton van, zónákra osztásnál ez zónahatárnak ill. az épület betáplálási pontjának számít, ezért az első túlfeszültségvédelmi készüléket mindenképpen ide ajánlott beszerelni. Ha még nem volt felújítva, akkor érdemes kialakítani majd egy további kismegszakítós dobozt, amibe be lehet építeni a garázs biztosítását, a lakáselosztó leágazását és a vezetékhosszak betartásával az olcsóbb TN-C rendszerbe való T1+T2 típusú védelmet. Itt T3 fokozatra nincs szükség, mert alelosztók betápja van csak.
A kombinált T1+T2 fokozat azért ajánlott, mert a közcélú hálózatot is érheti közvetlen villámcsapás, továbbá ha ugyanerre a hálózatra csatlakozik külső villámvédelemmel rendelkező épület (pl. társasház vagy templom), akkor elkerülhetetlenül rész-villámáramok jutnak a hálózatba amik a többi épület csatlakozási pontjain fog megoszlani és a földbe vezetődni.

Lakáselosztó:
Ha beépítésre kerül a fogymérőnél egy T1+T2 fokozat, akkor mivel a lakáselosztó több, mint 8-10m-re van a fogymérőnél beépített túlfeszvédelemtől, a védelmi hatás már nem érvényesül, ezért ide egy T2 készülék ajánlott, ami lehet az olcsóbb 4 pólusú, de lehet 3+1 kapcsolású is. Amennyiben valamennyi érzékeny elektronikus eszköz csatlakozása és dugaljai (pl. TV) távolabb van az elosztótól, mint 8-10m nyomvonalhossz, akkor ezeknek a védelméhez egy további önálló T3 fokozatot érdemes elhelyezni közvetlenül mellettük.
Ha ezen fogyasztókhoz van 0-10m-en belüli kiállás a lakáselosztótól, akkor magába a lakáselosztóba érdemes kombinált T2+T3 eszköz beépíteni, ami 3+1/3P+NPE kapcsolású, így a védelmi hatás kiterjed a közeli csatlakozású fogyasztókra.

Garázselosztó:
Ha beépítésre kerül a fogymérőnél egy T1+T2 fokozat, akkor a garázselosztó számára elegendő egy T2+T3 kombinált védelem. Minimum T2, de feltételezem hogy a töltő néhány méterre lesz az elosztótól ÉS a töltő védendő érzékeny elektronikus eszköz, ezért az elosztóba építve ajánlott megoldani egy lépésben a kombinált T2+T3 védelmet.

A töltő !leágazásában! be kell építeni kötelezően egy áramvédőt. Ha a töltőbe van építve a DC 6mA szivárgóáram elleni védelem, akkor ez lehet "A" típusú, ha nincs beépítve gyárilag és nincs semmi dokumentum az egyenáramú hibaáram elleni védelemről, akkor ez a külső áramvédő "B" típusú kell legyen.
Ez az áramvédő nem váltható ki azzal az általános áramvédővel, ami az elosztó többi dugaljas csatlakozását védi, mert ez az ellen véd, ha az elektromos jármű meghibásodik és DC feszültség jut vissza a fogyasztói AC hálózatba. Ezt a hibaáramot a töltő leágazásában kell megfogni, az sem lenne megfelelő ha van egy áramvédő után három párhuzamos dugalj és az egyikben van a töltő, a másikban pedig épp egy asztali köszörűt használsz. Akkor a DC feszültség belejuthat a párhuzamos dugaljakba és a hibaáram át sem halad a csoportos áramvédőn.

Én így csinálnám a garázselosztót:
1. Betápkábel túláram és zárlatvédelme a fogymérőnél, ha a kismegszakítók közötti szelektivitás nem biztosítható, akkor 3db 10x38mm-es olvadóbiztosítóval 32A-ig, felette CH14 olvadó.
2. A garázselosztóban opcionálisan egy fogadó főkapcsoló (vagy kismegszakító).
3. Túlfeszvédő közvetlenül a betápra kötve, előtétvédelmét a betápkábel védelme biztosítja.
4. Fő sínről "A" vagy (AC) áramvédő és alatta a kismegszakítós leágazások (1F vagy 3F dugaljak, wifi, stb.)
5. Ha a garázsajtó motorja direkt bekötésű, akkor leágaztatható az áramvédő előttről a fő sínről a világítással együtt. De ha beépített akkumulátoros vagy ennyire nem fontos a nyitás, vagy más dugaljas fogyasztó hibája esetén gyorsan vissza lehet kapcsolni, akkor mivel kevés számú a fogyasztó mindent a helyi áramvédő utánra kötnék.
6. A töltő a fő sínről ágazik le kismegszakítóval, utána a számára előírt "A" vagy "B" típusú áramvédő. Ugyan ez lenne ha dugaljas csatlakozású, akár egy, akár három fázisú.

Túlfeszvédelmi koncepció:
Ha a fogymérő a telekhatáron van távolabb a háztól, valamint ha csak néhány fővezetéki leágazás van benne és az ellátott elosztók több, mint 10m-re vannak, akkor nem szokás semmilyen túlfeszültség vagy villámáram-levezetést itt beépíteni, magyarul önmagában a fogyasztásmérőt nem védjük.

Azonban egyrészt ebben az esetben mindenképpen a homlokzati fogyasztásmérő helyen lesz az épület földelése csatlakoztatva, ami csak növeli a hálózat felőli túlfeszültségvédelem hatékonyságát. Ezen kívül bármilyen túlfeszültséget és lökőáramot jobb a hálózat kezdőpontján megfogni, mint a távoli alelosztó hosszú vezetékszakaszain átengedni.

Másrészt ha alkalmazni akarunk/indokolt egy gyengébb villámáram levezetőt a kockázatok miatt, de úgy hogy nem az épületbe lépésnél/fogymérőnél van beépítve, akkor viszont mind a lakáselosztóba, mind a garázselosztóba T1+T2 vagy T1+T2+T3 kombinált védelmet kellene beépíteni és megvan a kockázata annak, hogy a hálózatba kerülő rész-villámáramokat is megfuttatjuk a mért fővezetékeken.

Hogy mivel lehet spórolni?
Ha nincs a lakóházon vagy a garázson külső villámvédelem, akkor nem kötelező villámáram-levezetőt beépíteni. Továbbá ha alacsony a kockázat a hálózatból jövő rész-villámáramokra, akkor nem szükséges T1 fokozat. Például a környező utcákban földkábeles hálózat van, társasházak és templomok, iskolák legalább 100-200m-re vannak és csak 1-2 szintes egyenházak vannak az egész utcában és még antennaárbóc sincs sem a te, sem a szomszédok házán... sajnos már egy sima légvezetékes csatlakozás is indokolttá teheti a T1 fokozatot, ráadásul ha bármilyen elektromos kár esetén több százezret szeretnél fizettetni a biztosítóval, akkor sem árt ha be tudod mutatni, hogy a hálózatban van T1 fokozatú védelem is. Bár a kárügyintézők nem értenek hozzá, de az OBO összeállt a biztosítók szövetségével és minden családi házas esetben villámáram levezető beépítését javasolták, ezért az útmutató alapján kereshetik.

Így első lépésben és minimális követelményként a lakáselosztóba T2 vagy T2+T3 fokozatot, a garázselosztóban pedig T2+T3 fokozatot építenék be.
Később pedig a homlokzaton lévő fogymérő után a T1+T2 fokozatot, amiben a T1 fokozat legalább 12,5kA-es pólusonkénti levezetőképességű, de ez még nem olyan robosztus, ebből találsz 3-4 modulnyi széles egységet.

Esetleg rajz, elv, kimenő jelalak? Kíváncsivá tettél. Valaha tanultam, hogy a triakok kikapcsolhatóak, de még nem nagyon láttam olyan szerkezetet, amiben úgy használták volna. Az is kérdéses számomra, ha párhuzamos, akkor honnét tudja pontosan mekkora terhelést kell rákötnie, hogy ne szakadjon be a szinusz. Leghamarabb valami induktívitásos fetes valamivel tudnám elképzelni, de annak ellenére hogy elég gyakran emlegetett probléma, nem láttam még hozzá rajzot sehol.