Köszönöm szépen!

Szia, Ha PWM-et használsz, minek kell a trafó? A 325V Dc-ből, le tudod osztani, akár 5-10 V -ra is. Csak az impulzus szélességét kell karcsúsítani. Valamint a potit úgy választani, hogy azért 115V nál ne lehessen a motor kimeneten. A gyári motorok háza mindig le van földelve!
Sőt, a graetz elé is tegyél biztit, Kb 2-5A.

Írta, hogy le akarja választani a hálózatról.

Szia, Akkor valamit félreértelmeztem.
"4)
Azt sehogy sem szeretném, h a motor teste megkapja a hálózati feszültséget, használhatok-e galvanikus leválasztó trafót a fenti művelethez? Ha igen, akkor a kapcsolás összes földpotenciálja a trafó szekunder körének az egyik pontja, és nem szabad összeföldeni a hálózat födjével ugye? Ilyenkor a motor fémházát hozzá kell kötni az ábra földpontjához (tehát a szekunder kör kinevezett földjéhez)?"
A Trafó sec körét nem kötjük a földre, legfeljebb kondival. A trafó házát nyugodtan földelheti, benne már " földfüggetlen" a sekunder kör. A motor teste véletlen sem kaphat hálózati feszt, hiszen földelt! A FI relének kötelessége leoldani, általában 30mA-nál. De ha ezek ellenére le szerné választani, a hálózatról, vannak rá trafók.

Szerintem nem földre gondolt a szekunder oldalon, mivel az nincs, hanem a nullára. "Szekunder kör kivezetett földje".

szió

Köszi a választ. Lehet rosszul fejeztem ki magam, még egyszer: szeretném ha a motor testére sehogy sem jutna ki hálózati feszültség, ezért gondoltam galvanikus leválasztó trafóra.
Ahogy rajzotlam rájöttem, h ostobaságot mondtam, mert a trafó szekunder köre utáni egyenírányitó táplálja a motort és a pwm kapcsolást is (bár még nem tudom konkrétan hogyan), vagyis ott nincs mit leföldelni.
Viszont a motor is DC és erről az egyenírányított feszültségről táplálódik, akkor is le kell földelni a házát, ahogy a mórickaábrán zölddel beskicceltem? Mert a leválasztó trafó után elvileg semmi köze már a hálózathoz...
kapcsolás

Egyszerű: leválasztó trafó után nem földelünk!

Ertem.
Majd jelentkezem ujra, konkretabb kapcsolassal.
Koszonom szepen

115V dc meg a 230V ac egyaránt veszélyesek, tehát galvanikusan elválasztani emiatt nem érdemes.
A motor fém részeit földelni kell, méghozzá úgy, hogy egy esetleges testzárlat akkora áramot tudjon megindítani, ami ki tudja verni a betáp biztosítóját (A DC-re külön fajta olvadó biztosító, vagy kismegszakító kell).

Én egy graetz átlójába(+-) tenném a motort, a másik átlóját(~~) meg egy triacos teljesítményszabályzón keresztül hálózatra kapcsolnám, ezzel lenne a legkevesebb meló.
A gyújtásszög értékét 115V dc (effektív) kimeneti feszültségnél korlátozni lehet, ha kell.

Földelni mindenképpen kell a motort, mivel az azért van, hogyha melléálsz és hozzányúlsz
(te ugye a földön állsz, földpotenciálon), akkor ne legyen közted és a motor fém része között potenciálkülönbség azaz feszültség (legalábbis akkora ami az életre veszélyes mértékű).
Másképpen, ha a motor zárlatos lesz (esetleg megnő a szivárgóárama a háza felé), akkor ne rajtad akarjon a földbe folyni az áram, hanem a földelő vezetéken (így ugyanis nem fájdalmas, nemúgy mintha rajtad folyna).
Ha meg teljes testzárlata van, akkor kiverje a betáp védelmét.

Ha galvanikusan elválasztod mindentől a motor tápját, akkor nem szabad földelni az elválasztott táp egyik felét sem, viszont a motor vázát továbbra is érdemes földre kötni.

Ezt gondold át még egyszer!

Leválasztás után nem földelünk semmit. Éppen az a lényege, hogy ha a feszültség ki is kerül a házra, attól nem fogja megrázni, mert megfogja a motort.

Pont ezért le is lehet földelni, de csak a vázat, ami elszigetelt minden betápponttól.
(Ha a váz nem akkor kerül földre mikor megfogja valaki, hanem ha mindig is földön van az nem rontja el a galvanikus elválasztás tulajdonságait).
De ha PWM jelet kap (négyszög alak, néhány KHz) a motor, és testzárlatos lesz, akkor a szórási kapacitásokon keresztül folyhat áram a föld felé, ha nincs földelve, akkor az emberen fog folyni aki megfogja, jobb esetben csak csíp, de közvetve veszélyes lehet.
(megijed aki megfogja mert nem számít rá, elrántja a kezét, akár még baleset is lehet belőle, ha ennek következtében elkapja a gépszíj).

Szia, Ez jó ötlet, ki is próbálom ma. Futópadokat javítok, /néha/ nem használnak semmilyen leválasztó trafót, csak földelve van minden. Volt, hogy megfőzték a motort, de akkor sem lett testzárlatos, ott van + a prespán, vagy varnis-cső. Volt amelyiknek nem volt semmi baja, reggel mégis verdeste a FI-relét, biztosan csak lepárásodott.

Ilyet találtam, ami pont jó lenne:
graetz-es kapcsolás

De ez nem rángatja nagyon a hálózati feszültséget ill. nem rug vissza tüskéket? Illetve még azt írták róla, ahonnan letöltöttem, h alacsony fordulatnál hangosabb/kattog... Ez mit jelent, mert, h maga a kapcsolás nem mechanikus, így el nem tudom képzelni, h mi adhat hangot ezen? (Leszámítva esetleg egy kis nagyfrekvenciás ciripelést, mint egy crt tv-ben). Tényleg annyira hallható?

Most valami szimulátorban próbálom összerakni és próbálgatni ezt is meg a másik kapcsolást is.

Itt nincs nagyfreki, csak 100Hz. A hálózatnak ez a szaggató természetesen nem optimális terhelés, de ez olyan pici teljesítmény, hogy a hálózat meg sem érzi
(A leadott tengelyteljesítményhez szükséges ideális esetben szükséges áram mellett még sok felharmonikus árammal is terheli a hálózatot).
Alacsony fordulatnál a motor morgása és egyenetlenebb járása természetes ezzel a megoldással, ez nem precíz, finom szabályozáshoz való.
Hogy jó lesz-e, azt az adott alkalmazás dönti majd el. Mire kell ez neked pontosan?

Egy megfelelő terelhetőségű EMI szűrőt lehet tenni a hálózat és a kapcsolás közé, meg a graetzel vagy a motorral sorban egy fojtót is lehetne tenni, de ezek nélkül is menni fog.

Leírom még egyszer, hátha nem volt világos: Leválasztó transzformátor után nem földelünk! Bővebben: LinkNem, nem folyhat, mert galvanikusan le van választva a hálózatról. Természetesen nem autotrafóról van szó, hanem leválasztóról.

Mert a leválasztó ideális alkatrész? Nincs neki P-S között és S-föld között szórt kapacitása, főleg nincs neki ha egy mezei hálózati trafó?
50Hz-en persze nem érdekes, de több KHz-es kapcsolófrekin és annak felharmonikusain még érdekessé válhat.

Ez egy speciális eset, mert bejönnek nagyfrekis összetevők.
Sőtt ha ráfogsz a PWM vezetékre, akkor is megrázhat szerintem, ha meg a PWM elötti 50Hzes vezetőt fogod meg, akkor nem rázhat.

10KHz összetevőre 1nF Sec-földkapacitás 16Kohm ellenállásnak felel meg.

És a másik kapcsolás miben másabb?

A körmozgásból alternáló mozgást kellene, végeredményben egy tálcát kell rázogatni laborfolyadékok keveréséhez vagy mifene.

A PWM sokkal bonyolultabb, (triacos szabályzót készen is vehetsz 2-3 ezerforintért, és nincs vele gond.)
Ellenben közelebb áll a motor igényeihez, a motor teljesen sima DC-t szeretne kapni.
Szerintem első körben a a triacos megoldással lenne érdemes foglalkozni, nem túl nagy bevfektetést igényel és ha kielégítően működik akkor kész is, ha nem akkor lehet gondolkozni bolyolultabb megoldásokon. Érintésvédelmet azért körül kell járni még (folyadék+lötyögtetés páros).
Minek kell ekkora motor erre a feladatra? Egy ablaktörlőmotor is kiszolgálná szerintem.

Ezt nem tudom. Ezzel kérte az ipse. Nem tudom milyen mennyíségű folyadékot akar rázogatni. Lehet, h betont is akar vele keverni...

A triakossal nem lehet gond a kommutátor miatt? Nem szeretnék gányolni, idő végül is van rá, a motornak legyen jó hosszútávon.

A teljesítmény szabályzós porszívók így működnek különösebb gond nélkül.

Ez a fajta szabályozás meg a motor nem fognak összeveszni, elvégre az összes 230V ac-vel működő kéziszerszámban ilyen van, a motoraik is hasonlóak.
Azok soros gerjesztésű kommutátoros univerzálisak (lemezelt állórésze van az AC miatt))
Amit te kaptál az ugyanúgy kommutátoros és vagy soros, vagy párhuzamos, vagy állanómágneses lehet. A soros gerjesztésű motort lehet jobban szabályozni ilyen megoldásokkal.
Tegyél fel róla képeket.

115V nál forog 1700/percet, neked abból kell 600/perc, azt úgy kb 40-50 Vnál fogja tudni, de itt már nem veheted igénybe 1,2A -rel, mert romlik a hűlése, tehát a teljesítmény amivel terhelhető kevesebb lesz mint 50W.
Ekkora teljesítményt meg egy mezei ablaktörlő is tud, vagy egy akkusfúró, áttétellel együtt még a fordulat is stimmel + szabályozó is bennevan (nem kell mindig mindent újra kitalálni).

Értem. A nyomaték meg úgy tudom a feszültséggel arányos (shönt gerjesztésű a motor).
Viszont max 600 f/perc kell, de lehet, h ez csak 60 f/perc és tartósan. Bírni fogja a motor? A tábláján fel van tüntetve a CONT felirat, mint folyamatos üzem, de ez nyilván nem alacsony fordulatra vonatkozik, hanem az üzemire.

Ha a nyomaték a feszültséggel arányos, akkor ezek szerint egy nyomatéktartó szabályozás az arámerősséget emeli pl a csökkenő feszültséghez? Ezt viszont nem lehet egy bizonyos fordulat alatt a melegedés miatt ahogy írtad?
JAV: most olvastam, h szénkefés motorokhoz nem is lehet nyomatéktartó kapcsolást csinálni (akkor talán pont azért, mert a csökkenő feszültség csökkenő árammal jár...)

Nézem a komplett szabályzókat, de a legtöbb max 24V dc, vagy 230V AC.

Halihó!

Végül is úgy döntöttem, h ezt a kapcsolást szeretném megcsinálni, ha már van otthon egy páka, meg ón, meg egy rahedli ellenállás és kondi...
Meg egy is nyák maratás stb.. Elé ahogy javasoltátok egy 90-80V-os trafót a hálózati illesztéshez, meg valami motorvédelmet.
Viszont ennek elötte szeretném kicsit megérteni a kapcsolás működését. Ami megzavar, h a kondenzátorok váltón nem egyszerűen feltöltődnek és szakadás, hanem kapacitív ellenállásként működnek, tehát rajtuk keresztűl zárodik az áramkör. Akkor pl amikor a triac zárt, miért nem a 100ohm-os ágon keresztül pörög a motor? Lehet abban igazam, h azért mert a 0.1µF az 50Hz-en az Xc=1/(2*PI*f*C), ami kb 32kOhm? És így kb 3.5mA a csúcsáram (115V AC esetén) abban az ágban, ami nem elég a motor hajtásához?

Azért a motorról tegyél fel néhány képet, hogy lássuk miféle.
Jó lesz-e hozzá ez a teljesítményszabályzó.

A motor

Adatai:
115V DC 1.2A
1/8 HP
1725 RPM
CONT
TORQ 54 LB-IN
SHUNT WOUND

Köszönöm

Üdv.
Egy olyan problémába ütköztem , hogy van egy DC motorom kis teljesítményű valami nyomtatóból származik,de semmi szám vagy adat nincs rajta. Hogyan lehetne meghatározni,hogy 12V ot rá lehet e kötni?

Hogy lehet ilyen hülye módon elnevezni motorokat.
Sokkal egyértelműbb lenne a series és parallel excitiation field motor.
Na mindegy, ez párhuzamos gerjesztésű motor.
Ha az állórészt párhuzamosan kötöd a forgórésszel akkor:
Fele feszültség fele fluxus.
Fele feszültséghez fele fluxusonon ugyanakkora fordulat kell.
A nyomaték ~ Fluxus x Armatúraáram (x=vektoros szorzás)
Tehát ha jól gondolom (és jól emlékszem) a motor jelleggörbéjének meredekségét változtatja a feszültség változtatása (ideális esetben terheletlenül ugyanannyit forog feszültségtől függetlenül).
Szóval a fordulatszámot nem tudod meghatározni csak válzotzatni.
A motor jelleggörbéjének és a terhelés jelleggörbéjének metszéspontjánál alakul ki a fordulasztám. fordulatszámot a feszültségen kereszül a motor jelleggörbéjvel tudsz változtatni. De akkor nem lesz igaz, hogy ebben a potiállásban mindig 60RPM másik állásban meg mindig 600RPM.

Megoldás lehet, hogy trafóval csinálsz 80V AC-t, amiről ilyen triacos graeztes szabályzóval meghajtod a forgórészt, és a 80V AC-t egyenirányítva szűrve meghajtod az állórészt.
így a feszültséggel-gyújtásszöggel-poti állásával arányos (nem lineáris de arányos) lesz a fordulatszám.

Próbálkozással. Először adj neki alacsonyabb feszültséget és ha nem nagyon szenved emeld fel 12V-ra. Egyébként ritkán használnak nyomtatóban 12V-nál kisebb feszültségű motort.

kipróbáltam 9V on 50-60mA körül mértem utána kipróbáltam 12V ról és 30-40mA körül mértem nem éreztem se azt,hogy melegedett volna vagy kínlódott volna .