Esetleg egy kis olvasnivaló: AN1467

Ez sajnos csak 30V-ot tud maximum, na meg nem éppen egyszerű. Bár ezek nem feltétlen problémák, nekem mindenesetre itt most ennél a kis tápnál azok.

De ha már megy az ötletelés akkor elárulom mi volt a legelső ötletem.
A technológia ma már ott tart hogy képesek a fojtótekercset is beleintegrálni egy 5,9x2,9x1,6mm méretű kis tokba, például: MPM3510A
Emellé már tényleg szinte semmi sem kellene és kész a 30V/1,2A-es labortáp.
Van több testvére is, például az MPM3686 ugyan csak 5V-ot tud de 20A-t! Egy 20A-es tekercset belegyömöszöltek egy ilyen a kis tokba. Na jó ez már valamivel nagyobb, de így is negyed akkora mint a körmöm. Hihetetlen miket tudnak ma már gyártani...

A topológia miatt linkeltem. Az adatlapban pedig vannak további linkek, akár 100V-ot tudó IC-khez is. Persze gondolom nem kis pénzért...
A ZXY6005S táphoz kapcsolódóan az offsetre van valami ötletetek esetleg?

A piros a kimeneti feszültség, a sárga pedig az EN láb. Külső labortápról kapcsoltam oda az 5V-ot.

A kompenzáló tag most 470pF és 36kOhm. Az OPA-kat leválasztottam (R36 kiforrasztva) és az R40 helyére egy trimmert tettem. A kimeneti fesz 4V, a terhelés pedig 94Ohm. Így nem fűrészel:

Majdnem ugyan ez a felállás, csak a kimeneti feszültség itt 2V:
A terhelés csökkentésével (azaz a kimenő áram növelésével) a fűrész (vagy inkább talán háromszögjel) frekvenciája nő, míg egyszer csak beáll a fenti egyenletes (csupán zajos) kimenő jel.

Kicsit zavarban vagyok, mert ez nem az a fűrész amit eddig Skorival láttunk az ő szkópján. Nem nagyon tudom hova tenni a dolgot... Próbáltam előállítani az akkori állapotot de nem sikerült sehogy előcsalogatni azokat a több száz mV amplitúdójú fűrészjeleket. Mondjuk igazából ez jó.

A kettővel fentebbi hozzászólásomban mutatott jelalak nem csak a 4V kimenő feszre szól hanem afelett végig ilyen egyenletes. Ez a fűrészelés tehát úgy látszik akkor jön elő ha a kimeneti feszültség egy bizonyos szint alatt van és/vagy minél kisebb a kimenő áram.
Közben sikerült megtalálnom a gépemen egy korábbi szkópábrát, na ilyen volt korábban a fűrészelés. (Lásd most mellékelt kép.)
Mondjuk ez a szkópábra konkrétan terheletlen kimenetnél készült, de a terhelés hatására csupán a frekvenciája nőtt. A mostani áramkörben a terheletlen kimenet jelformája és amplitúdója megegyezik az egyel előző hozzászólásomban mutatottal.

Megnézve a blokkvázlatát az IC-nek valamint a PWM komparátor és a hibaerősítő működését azért lehet terheletlenül fűrészes mert a fet bekapcsolását a belső clock indítja a kikapcsolást ami a kiemeneti feszért felelős azt pedig akkor történik meg amikor a fet árama meghaladja a COMP feszültséget. (Isw alulról emelkedig COMP pedig a hiba nagysága alapján csökken)

Alacsony vagy terheletlen kimenetnél mivel az áram nulláról indul nagyon lassan érheti el COMP szintet illetve nagy kompenzáló kondival nagyon lassan csökkenhet a COMP feszültség.

Kisebb COMP kondi kellene szerintem meg nagyobb R próbálgasd kisebb C értékkel javul-e. Kellene neki javulnia. valamint akár belehetne rakni egy soros R-C tagot az R1 el párhuzamban. Differenciáló tag bevisz egy kevés hibát a szabályozó körbe de fel is gyorsítja a szabályozást. Mondjuk pl 22k-10pF. Tényleg kevéske C-vel. De elsőnek elég lenne a Comp taggal játszani.

Ez szinte biztos hogy szabályozási hiba. Nem jól van beállítva.

Szia Attila!
A "háromszögjeles" kimenet az IC működésének a sajátossága.
Ez az IC adatlapjában a "PWM control" fejezetben (7. oldal), valamint a "High Frequency Operation" fejezetben (14. oldal) megtalálható. (Itt található egy Vin(max) diagram is) Az adatlapban is 20 mV a kimeneti feszültség ingadozása (V_in=12 V, V_out=5 V, I_out=100 mA paraméterek mellett). Működési elvéből belátható, hogy ez a (V_in / V_out) aránnyal megegyezően romlik (növekszik az ingadozás).
A háromszögjel két részre bontható:
1: Amikor növekszik a feszültség, akkor az IC kapcsolóüzemben működteti a kimeneti MOSFET-et. A nagy V_in/V-out arány és a kis terhelőáram miatt a fentiekben említett működés miatt túltölti a kimeneti szűrőkondenzátort. Emiatt a PWM szabályzás leáll és csak akkor indul el, amikor a feszültség ismét lecsökken, oszcilláció lép fel.
2: Amikor csökken a feszültség, akkor a 2 V-ra feltöltött kimeneti szűrőkondenzátort a terhelő ellenállás süti ki. Ekkor az IC nem szabályoz, nem kapcsolgatja a kimeneti MOSFET-et. A kimeneti feszültség RC körre jellemző kisütési függvény alapján alakul.
Kiszámolva az alábbi adatokkal:
Oszcilloszkópos ábráról a feszültségesés kb. : 40 mV
Kondenzátor kezdeti feszültség: 2,040 V
Terhelés: 94 Ohm
Kondenuátor végfeszültség: 2,0 V
Kapacitás: 5x10 uF
Fenti saccolt értékekkel számolva a kisütési idő 93 us, mely közel áll az oszcilloszkópos ábráról leolvasható 60 us-hoz. Amikor a feszültség lecsökken, a kondenzátor töltés-kisütési ciklusa kezdődik ismét.

A fűrészfog jeles oszcilloszkópos jelalak, ha jól értelmeztem, akkor készült, amikor még az OPA a vezérlésbe be volt kötve. A kapcsolási rajzon szereplő IC2B tervjelű MCP6V27 jelű OPA kapcsolóüzemben működik. Emiatt a kimenete vagy AGND, vagy 3,3V. Az OPA adatlapja szerint az "Output Overdrive Recoveri Time" 45us. Ennek következménye az, hogy miután a kimeneti feszültség elérte a kívánt szintet a MP2565 IC még 45us ideig azt a jelet kapja, hogy a kimenet feszültség kisebb, mint amire szabályoznia kellene. Ezért a kimeneti szűrőkondenzátor túltöltődik, majd a PWM szabályzás leáll. A kis terhelés hatásara a kondenzátoron lassan csökken a feszültség, még végül a ciklus kezdődik elölről. Nem írtad, hogy milyen OPA-kat próbáltál ki. Ide szerintem egy gyors komparátor kellene vagy áramkörileg visszacsatolással megoldani, hogy az OPA kimenete ne tudjon tápfeszültségig elmenni.
Javaslom a kimeneti hullámosságot összevetni az oszcilloszkópon az induktivitáson lévő feszültséggel, mert akkor kiderülne, hogy mikor töltődik a kondenzátor a induktivitáson keresztül és mikor nem.

Most vettem csak észre, hogy a kimeneti feszültségfigyelő osztóra (R51, R52) van rákötve a mikrokontroller felé menő feszültség figyelés is ( R2 , és C2). A C2 100nF-os kondenzátor így elég nagy integrálást visz be a mérőkőrbe, ami okozhatja ugyancsak a tapasztalt fűrészfogas kimenetet. Egy próbát megérne, hogy mi történik ,ha kiszeded az R2-es ellenállást.

Nem használja az OPA-s részt csak a MP IC megy önmagában.
Egyébként ha megfigyeled a fűrészes jelet, a kapcsolóüzem nem áll le a fűrészes periódusban sem. A fet továbbra is Ki-be kapcsol csupán annyi a baj, hogy túl sokáig hagyja bekapcsolva emiatt növekszik a fűrészben a kimenő feszültség. Ennek a valószínűsíthető okát legutóbb írtam.

Szia.
A söntön levő IC1A műveleti erősítő tudja kezelni a tápjához képest levő negatív feszültséget? Látom, hogy az adatlapja azt írja, hogy Vss-0.15V a bemenet feszültség tartománya, de ezt ki is lehet használni? Eddig ilyenről nem is hallottam.

Szia! Az IC1A nem kap negatív feszültséget.

Nagyon jó dolgokat írsz! Sajnos azonban muszáj mostmár más projektekkel foglalkoznom hogy azok készen legyenek végre. Lehet rászánom még magamat a kísérletezgetésre de egyenlőre nem nagyon akarok már ezzel a kis táppal foglalkozni. Túl sok sebből vérzik.
Az MCP6V27-et (IC2) egyébként TLC2272-re cseréltük, és emlékszem hogy abszolúte semmi nem változott tőle. (Arra gondoltunk hogy hátha az MCP6V27 chopper stabilizálása visz be valamit...)

Volt a kérdésem, hogy miért kell offset eltolás a műveleti erősítőknél. Megnéztem az adatlapját az MCP6002-nek, és +-4mV a bemeneti offsetje. Jézusom, ilyet használni egy labortápban...
Találtam még egy érdekes IC-t, XL4016 - csak Ebay-ről szerezhető be, TO-220 tokozású, 40V max. bemenő feszültségű, max. kimenő áram 8A, 180KHz-en ketyeg Nem rossz kis IC.

Ez még önmagában nem ok az offset eltolásra De valóban, kis plusz melóval sokszor kihozhatnának sokkal jobb cuccokat is.

Ha nem az offset miatt, akkor miért? Ha pozitív az offset az korrig\lható szoftveresen, de a negatív nem, 50-200mA-ig nincs az opamp kimenetén semmi, ezt nem tudja a proci korrigálni.

Sziasztok! Meglepődve találtam ezt a tápegységet. Van valakinek ötlete, meglátása, tapasztalata ilyennel? Jó és rossz egyaránt érdekel.

Amit én látok: buck converter, uC-vel vezérelve. Legnagyobb hátránya a hűtés hiányossága. A kapcsolás hatásfoka 70-85% körül lehet. Ha kiveszel belőle 100W-ot, akkor ahhoz 118-133W bemenő kell. Nem hiszem, hogy 20-30W-ot el tudna a nyák disszipálni folyamatosan. Főleg nem a 250W-os verziónál. Inkább úgy értelmezném, hogy 50V vagy 5A, és maximum 20-40W (tesztelni kell mennyit bír, csak tippelek) kimenő teljesítmény, időtartamtól függően.

Sziasztok!
Lenne 1-2 gyors kérdésem ezzel a táppal kapcsolatban. Ha a táplálást nem trafóval, hanem egy laptop tápegységgel akarom megoldani, akkor értelemszerűen melyik alkatrészek hagyhatóak el? A nagy graetz mondjuk alapból felesleges, aztán a PK1 relé is. Mi még?

A laptop tápegysége mit bír mi van ráírva ?

18,5V, 3,5A. Értelemszerűen ekkora áram és feszültség elég is nekem. Van másik tápegységem már, nagyobb feszültséggel.

Az kevés lesz , ahogy elnéztem a projektet nagyobb táp kell oda .Alaphangon 0-25v ig , és 0-5 A ig.

Ja, de én nem akarok sem 25V-ot kivenni belőle, sem 5A-t. Bőven elég a 15V-is.

Sziasztok!

Van akinek van tapasztalata ilyennel?

Helló.
A kapcsolási rajzát láttad már? Fent van itt is, ha kell belinkelem. Azt írták róla, hogy a FET meghajtó két tranzisztor könnyen megpusztul, de csere után újra működik. Egy a gond vele talán, hogy kell hozzá egy 50-60V-os 300W-os táp. Egy melegedés teszt engem is érdekelne olyan 40V 5A, és 55V 5A esetén.

Bővebben: Link Ez is érdekes lenne, habár kicsit gyanús, hogy XL4016-os buck converter IC, és egy N-csatornás FET van benne. Mondjuk kicsit trükközve talán megoldható, hogy buck-boost converterként működjön. Az alkatrészek elhelyezése és függőlegessége viszont nem olyan biztató Viszont sokkal olcsóbb, mint az előbb linkelt, és ha igaz, 20V-ból is képes 38V-ot előállítani, de cserébe nincs 16x2-es LCD kijelzője.

Ez még egy szimpatikus modul, hűtéssel 30W-ot is tud. Legalább őszinte az adatlap írója. Bővebben: Link

A kapcsolás érdekelne.
Elég neki alacsonyabb feszültség is nem? Ez is buck-ban működik. Azt írja 13-62V kell neki. De vajon 13V bemenő feszből is tud 60V-ot?