Sziasztok!
Egy ideje keresgélek a fórumokon, de nem találtam ilyen témát, ezért nyitottam meg a "Papír alapú rajzok archiválása mivel a legjobb?" címűt. Általában jellemző, hogy mindenki az általa használt szoftverek fájljaiba tárol. De mi van, ha újabb operációs rendszer van használatban? Mi történik a régi DOS-os Win31-es, Win95-ös verziókkal? Mi a helyzet a drága fizetős szoftverekkel készített nyersanyagokkal, vagy a régi, folyóiratokból előkeresett rajzokkal? Hogyan archiváljunk? Mire? Sok év távlatából azt megtanultam, hogy vektoros formátumok mellett bitképes és pdf alapú dokumentumokat érdemes előállítani, de nyilván a bitképek nagyok, a vektoros formátumot nem minden érti. A magam részéről találtam egyfajta megoldást egyszerre mindegyikre, de a fórumot szeretném megkérdezni: kinek mi a véleménye? 1. megoldásként adta magát pld. Az OpenOffice azaz már LibreOffice használata (ingyenes!). A rajzoló program képes elemkönyvtárakat használni, raszterre illeszteni (0.01mm pontossággal) és pdf-et előállítani, ráadásul platformfüggetlen és általában visszafelé is kompatibilis fájlokat használ. A magam részéről elkezdtem egyfajta elemkönyvtárat felépíteni, de ehhez további adatok kellenek, illetve a méreteket valamilyen szabványosított formába kellene önteni - ami a rajzolást könnyítené meg. Mellékelem az általam létrehozott elemek jegyzékét, hogy érthetőbb legyen mit is akarok. Megkönnyíti a munkát az objektumkövető vonalkázás használata is. Az utolsó lapon egy az elkészült objektumokkal kivitelezett rajz látható. Ugyanígy szeretném kialakítani az elektronikai alkatrész listát is. Félvezetőkkel tokokkal. Tudom perverzió - de a libreoffice erre is lehetőséget ad: a panelek vezetősávjai is megrajzolhatóak, illetve bekonvertálhatóak alá (pdf-ből is) - akár egy önálló lapra. Így egy helyen tudjuk tárolni a rajzot, a panelrajzot, a beültetést, az alkatrészlistákat, a kiegészítő szövegeket rajzokat, 3d nézeteket - bár erre talán alkalmasabb lehet a google sketchup. Így komplex és kisméretű dokumentumban lennének tárolhatóak a projektek - ingyen. Várom a véleményeket, hozzászólásokat, esetleg a rajzelemkönyvtár bővítésével kapcsolatos segítségeket.

Üdv!

Szerintem ezt a témát nem pontra menően kellett volna nyitni. Saját véleményem az, hogy a gordiuszi csomót tetted elénk. Szerintem papíron érdemes arhiválni, mert az adattárolók halandóak. Másrészt nem is érdemes annyira arhiválni, mert úgy is elavulnak a kapcsolási rajzok. Mindig lesznek jobb félvezetők, okosabb topológiák.

Én helyettem az internet archivál. Tudom ajánlani, nincs nála jobb...

En ugy oldom meg a dolgot, hogy az epitett keszulek dobozaba beteszem az abba rejlo kapcsolas rajzat, kinyomtatott formaban. Igy ha ne adj isten javitani kell rajta a rajz mindig keznel lesz

Szia!
Én megéltem több költözést, és a papírokat sajnos részben elhagytam. De mint azt a napokban is megtapasztaltam igenis vannak időtálló kapcsolások - lásd "Labortápegység" fórum, ahol az általam is legalább 25 éve épített tápegység még aktuális. 25 év már nagy idő. Ma már amikor vannak SSD tárolók vagy CD ST-k, már igenis érdemes digitálisan is archiválni és például egy szerverre feltenni mindent az internetre Sok ismétlődő munka megspórolható így... A szoftverekről, szoftververziók követéséről nem is beszélve. Én jellemzően úgy tudok csak szoftvert írni, hogy egyszer megcsinálom tökéletesre - de soha többé nem tudok belenyúlni, mert elfelejtem: Mit-miért?

Esetleg szkenner --- PDF nem lenne jó? Erre van kitalálva, létezik olyan szkenner is ami rögtön PDF -ben adja a dokumentumot.

Igen. Még w95-tel kezdzem scannelni, de azért még vannak papíron rajzok...
Átrajzolni - valamilyen vektoros formába - igen nagy meló, ennyi időm azért nincs.
A scan nálam mindig bmp, ezen elvégzem a korrekciókat, majd átteszem gif-be, mert ez adja a legkisebb méretet egy fekete-fehér vonalas-szöveges doku esetén. Ha még az apró szemetet is leszedem róla, akkor egyre csökken a méret - minőségromlás nélkül. Komplett gépkönyvek ezután mehetnek djvu-ba vagy pdf-be.

Ha nem kis cégnél (t-) megfelelt a szerződések arhíválására, gondolom másutt is jó lehet. A papír azért csak papír, pár ezer éve.

Szerintem igazad van. A papír már bizonyított. a többi adathordozóról maximum csak évtizedes tapasztalat van. Ki látott már több száz éves CD-t, vagy akárcsak magnószalagot.

Sziasztok!
Hja a párhuzamosságok! Egészen más témában keresgéltem - de ilyen az internet! Úgy látom mások is hasonló következtetésekre jutottak mint én: Bővebben: Link. Tehát mégis van létjogosultsága a dolognak

Én is hasonló helyzet előtt állok sokszor. Személyes tapasztalatom azt mutatja, hogy a papír alapú dokumentumok a leg időtálóbbak. Persze normálisan katalogizálva és lefűzve. Gyakran használt dolgokat, alapvető információkat érdemes digitalizálni, napi használat céljából. Az optikai tárolást személy szerint nem javaslom, fajlagos költsége nagy, ugyanakkor sérülékeny. Talán, otthoni eszközökkel a legjobb digitális archiválási mód, kettő vagy három HDD, rendszeres adattükrözéssel. SSD-t nem javaslok, nincsenek még hosszú távú tapasztalatok vele.Internet alapú tárolás, vagy újabban "felhő" több szempontból sem előnyös: mi van ha elvész a belépési kódod? Ugyebár ilyenkor az emlékeztetők sem szoktak meglenni. Más felől az ingyenes szolgáltatás egyik napról a másikra fizetőssé válhat, és azzá is fog válni. A formátumokról: Nem érdemes programhoz kötött formátumot használni, néhány éves word doksik teljesen máshogy mutatnak, ha egyáltalán megnyithatók. OpenOffice vagy LibreOffice jó, de mostanság hallani az OpenOffice megszűnéséről. Ezek a szoftverek megszűnhetnek egyik napról a másikra. Nekünk pedig 20-30-50 éves archiválás kellene. Talán a kép alapú formátumok évülnek el legkevésbé. Említetted a BMP alapú tárolás nagy helyigényét. Egy 2,1 megabájtos bitkép 170 kilobájtra tömöríthető zip tömörítéssel. Ez szerintem járható út. A PDF-alapú dolgokkal aza a baj, hogy nyersanyagként rosszul használhatóak tovább. Körülményes kinyerni belőlük a szöveget, képet. Az én javaslatom a drága, ósdi, sok helyet foglaló, ám időtálló, mindennel kompatibilis: papír.

...áramszünet...
kinyomtatok mindent és akkor megvan(valahol..) csak keresnem kell maximum egy kicsit.
Egyébként állítom a fentlevők 70%-a nem tudja megnyitni amit a téme nyitója csatolt

Hobbista szinten belefér néhány óra vagy nap csúszás. Egyébként én pont nem ingyenes progikat és formátumot használnék. Mert azokhoz álltalában nem jár támogatás és a hibajavítások sem garantáltak. A "cégről" nem is beszélve.

Szia!
Miért a MS-hoz jár? Kíváncsi vagyok, hogy a régi MSOffice dokumentumokat melyik mai MSOffice olvassa hibátlanul... De modhatnám a QuarkExpresst-is ami nagyon jó és fizetős program, de használhatatlanok a régi fájlok. Ugyanígy Az Adobe Illustrator 8-as 9-es verziói is döcögnek A CS3 CS4 alatt. - Ennyit a "profikról". Egyébként az eddigi hozzászólóktól szinte csak letorkolást kaptam, úgy, hogy szerintem meg sem nézték miről beszélek. Mellesleg nem tudom jártatok-e már levéltárban és láttatok-e már akár csak 1 iratfolyóméter anyagot papír alapon - egyben, megpenészedve. Jobban örülnék, ha csak olyan szólna hozzá, aki érdemben már foglalkozott ezzel a problémával. Bár igazatok van - hobbi, de attól még lehet jól is csinálni.

Én személy szerint butaságnak tartom az ötletet. Ha ilyesmit akarsz akkor mondjuk eagle vagy hasonló dologra szavaznék (Esetleg mindig érdemes csinálni bizt. mentést a progiról és a projektekről is.) Az adattárolás kényes probléma, több okból is. Ha nagy és sok adat van és sokáig tároljuk, akkor el is felejtjük a tartalmát, így ha valamikor kellene akkor sem tudnánk hogy megvan-e. Amit gyakran használunk, azokat nyugodtan hagyjuk fent a gép vinyóján. (Fontos dolgokról én csináltam egy biztonsági mentést, 2db régi merevlemezre, amik be vannak rakva egy szekrénybe, ha bármikor elszáll a gépemben a vinyó, azok akkor is meg lesznek.) Értem hogy te főként az elektronikai projektekre gondolsz, és nagyon jó ötlet is lenne, ha lenne egy ingyenes olyan szoftver amire te is gondolsz és sokan használnák. Egyébként pedig tényleg hatalmas munka 1 embernek, nem is éri meg.
A papírformában tárolt dolgok is azért tönkremennek és sok helyet foglalnak. Bedigitalizálva. Egy régebbi 20-40-100Gb-os vinyón rengeteg adat elfér. (Olyan gép meg úgyis lesz még 50 év múlva is amibe bele tudjuk tenni és kész is van (Max a kukából kiveszünk egyet. ) Tehát én a korszerű tárolási módot javaslom, csak olyan formában hogy az adott eszköz ne legyen mindennapi használatban, hanem legyen pihentetve megfelelő körülmények között. (A vinyók már bizonyítottak, hogy több 10 évig képesek tárolni hibamentesen az adatot.) A CD és DVD mint tárolási mód felejtős.

Tudom hogy már régen vetették fel a kérdést, de gondoltam leírom az én technikámat is, hátha valakinek megtetszik.

Üdv.: Miki

Azt gondolom erről, hogy minél régebbi egy technológia annál jobb. A kőtábla ezer évek, A papír is több száz, de látott valaki csak száz éves működő flopi lemezt?

Üdv. Mindenkinek!

Jómagam napi szinten vagyok kapcsolatban kapcsolási rajzokkal, tervekkel, méretábrákkal, stb... Mindent papír alapon tárolunk és hasznosítunk, viszont sokszor fel jön a probléma, hogy például a 70-es évek beli eredeti rajz már nincs meg, csak azok fénymásolata, de azok is úgy, hogy az egész lap, ami majd' egy egész asztal méretű, teljesen kék, a feliratok, méretek, értékek épp hogy csak láthatóak, plusz még valami okos egyén begyűrve, szamárfülezve fénymásolta le, ja és harmincszor van hajtogatva, hogy az A4-es tárolóba beférjen. A téma szempontjából ez még elviselhető lenne, de azok a fénymásolatok sem 85 utániak, tehát megéltek ezt-azt, és pont ez a gond vele, mert párás helységben tárolták, netán dohos volt a közeli fal, amikor költözések voltak, akkor a szállító személyzet nem igazán figyelt a védelmükre, esetleg télen kicsúszott a kezéből le a hóba. Tehát a papír nagyon jó és szívesen használom, viszont, pont az említettek miatt nekem is jó lenne, ha digitalizálva lennének, legalább azért, hogy megmaradjon az utókornak. Én JPG-be szoktam beszkennelni, tárolom a winchesteren, és a biztonsági mentéses pendrive-on. Viszont az A4-nél nagyobb méretűt nem tudom beszkennelni. Gondoltam rá, hogy biztos vannak helyek, ahol van ilyesmire lehetőség, de több száz rajz van. Sokba is kerülne, a cégemet meg nem érdekli, csak hogy menjen a vas.
Összegezve, a papír jó, de mindig akad valaki, akit nem érdekel és elejti. Ez olyan mint az építkezés: minden építési területen van egy pista!

A papír olvasható gépek és villany nélkül is. Persze kényelmes a digitális használat, de annak feltételei vannak. Szerintem a papír sokkal biztonságosabb tárolási mód.

Kicsit off, de ha túl nagy a papír, akkor csinálhatsz egy kis állványt hozzá, amin mozgathatóan van egy fényképezőgép. Így több részletben lefényképezheted a rajzot, amit már egybe is lehet fűzni. Mondjuk ezzel az erővel egy kisebb szkennert is arcra boríthatsz, és akkor állvány sem kell hozzá. Vagy akár lehet venni kézi szkennert is.

Egyébként miért kellene kizárólagosan voksolni egyik vagy másik megoldás mellett? Digitálisan sokáig eláll, papírként meg lehet napi szinten használni. Én az aktuális projektemet mindig számítógépen készítem el, és aztán kinyomtatom. Utóbbi jobban kézre áll, előbbi meg tartósabb.

A jpeg ott jó, ahol részletgazdag kép van, lásd pl. fotó.
Rajzokhoz a gif, png való. Persze, amikor a rajz már tele van maszatokkal és azok nélkül nem olvasható, akkor akármi is lehet...

Üdv
Inhouse

Éppen ezért javasoltam eleve az OpenOffice -újabb nevén LibreOffice programot is. A digitalizálásban is és az utólagos feldolgozásban is nagy segítségem lett 1997 óta - azért ez is 15 év!!!! A tárolás - nos hát igen - egyenlőre vödrözés CD-re, hardddiskre, pendrive-ra... De ne tudjátok meg milyen jó érzés, ha nem kell ugyanazt mindig újrarajzolni!

Jól leült ez a topik, pedig sok hasznos dolgot lehetne itt még bemutatni.
Pár év után előkerestem egy rajzot- megint és könnyedén meg tudtam nyitni. Az OpenOffice-ben az tetszik a legjobban, hogy ingyenes, okos és könnyen használható. Képes A0 méretig is dolgozni vektorosan, de pixeles képeket is kezel. Például ha egy nyákot szeretnék learchiválni verziók szerint, akkor csak létre kellene hoznom OOdrawban a szükséges verzióhoz tartozó lapokat és a méretarányos pixeles képeket beemelgetni. Így katalógusszerűen visszakereshető melyik változat miben volt különböző. Szívesen megnéznék egy ilyen archívumot a Quad 405-re is. Ha kellene valamelyik nyákrajz, vagy beültetési rajz, csak pdf-be kell nyomtatni és mehet a gyártás azonnal. De ha kell a dobozok képeit is mellé lehetne csatolni, nyákok behuzalozási rajzait, előlapokat stb . A végeredmény elmenthető pdf-be is akár, így a betűkészletek is , képek is a valós állapotot mutatják. Ugyanez igaz az Inkscape programra. Nagy hasznát vettem régi, széttaposott, olykor 90 éves rajzok felújításánál is. Ezek mérete sokszor több méter volt. Pixeles képként lett betéve háttérként és vektorosan lett újrarajzolva. A végeredmény svg-ben vagy dxf-ben is elmenthető volt. Utóbbi cnc-zésnél is jól jön néha .

Szia,
tudnál mutatni ilyen, 1930-ban készült rajzot? Már csak érdekességképpen is.

Ezt hogy érted? A vektoros ábrának éppen az a lényege, hogy végtelenségig nagyítható minőségvesztés nélkül.

Egy ingyenes programról beszélünk, ráadásul egy office-ról. Ennek ellenére a rajzolóprogramja papíron képes A0-ig dolgozni. Nagyobbal nem teszteltem, mert a gépem erőforrásai is végesek. A vektoros rendszer lényege pontosabban, hogy mínusz végtelentől plusz végtelenig képes dolgozni, de nyilván ennek azért vannak erőforrás határai is. Nem ipari alkalmazásról van szó, ennek ellenére sok ipari feladatra is alkalmas. Szerintem próbáld ki, mielőtt bármit mondasz. Én még 1998-ban kezdtem el ismerkedni a StarOffice-al. Az egyetlen negatívumot a már OpenOffice névre keresztelt változatnak azért tudom felróni, mert "Microsoftosították", hogy az átlag felhasználónak jobban a kezére álljon, holott sokkal jobb volt a menürendszere gyárilag.

Nem mondtam semmit a programra, Illustrator-t használok. Nem volt egyértelmű, mire gondolsz, amikor A0 méretet emlegetsz.

Ime egy pelda, 1934-bol.

Illustrator is "ingyenesse teheto", tores se kell hozza, mukodik az eredeti Adobe oldalrol letoltott programmal...

Igazából egy ilyen volt, ilyen lett dokumentációra lettem volna kiváncsi, ahol látszódik, hogy egy beszkennelt régi rajzból mit sikerül kihozni.

A szekkenelt dokumentumok kipucolásában a ScanTailor nevű nagy segítség.