Fórum témák
» Több friss téma |
WinAVR / GCC alapszabályok: 1. Ha ISR-ben használsz globális változót, az legyen "volatile" 2. Soha ne érjen véget a main() függvény 3. UART/USART hibák 99,9% a rossz órajel miatt van 4. Kerüld el a -O0 optimalizációs beállítást minden áron 5. Ha nem jó a _delay időzítése, akkor túllépted a 65ms-et, vagy rossz az optimalizációs beállítás 6. Ha a PORTC-n nem működik valami, kapcsold ki a JTAG-et Bővebben: AVR-libc FAQ
Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni, mégpedig egy servo vezérlés megépítésében. A gyári rc servo vezérlője azért nem jó, mert 5v-ról működik, a motorom viszont 12V-os, a másik hiba, hogy csak 180 fok-ot tud fordulni a gyári míg nekem 270-300 fok-ot kellene fordulnia (egy potméternyit ). Arra gondoltam, hogy a kapcsolás lelke egy attiny85 lenne, egy poti ami figyeli, hogy éppen hol tart a motor, tápfesznek +-12V, és a bemenő jelforrás pedig egy rc vevőből jövő ppm jel lenne. Mivel eléggé kezdő vagyok a program írás terén ezért kérném a segítségeteket.
Többféle ellentmondás van a kérdésedben. A szervo meghajtoval a motorral az áttellel és a visszacsatolással egyben szervo. Abban van egy jelproci, egy meghajto meg egy visszacsatolo szerkezet ( poti stb,). Az egész többnyire 7-8 V-ra van tervezve.
A te motorod ha 12 V-s - hol van a hozzávalo áttétel és a visszacsatolás? A 12 V a legkisebb gond, kicseréled a H hidat nagyobb feszültségüre és kész, de hol a berendezés többi része? A potival mindössze 270 fokot lehet átfogni, de az sem biztos. Vannak olyan szervok amik több fordulatot is tudnak. Szoval jobb lenne elöbb tisztázni ezt azt.
A motor egy 12v-os áttétes motor ami 1:1-ben hajt egy ilyen tipusú potit, (csatolt kép) ehhez szeretnék építeni egy vezérlést akár H-hiddal, akár +-12V-ról táplálva a motort.
Gondolom ez csak elvi ábra. Elég sok alkatrész hiányzik és hibádzik rajta. Azok a 100 ohmos ellenállások pl. mindjárt kiszúrják az ember szemét. Illetve sehol egy kondenzátor. A +/-12V is picit feleslegesnek tűnik ha már feltalálták a H-hidat. A programozó lábakat amúgy nem illik néhány kohmos-s ellenállásnál kisebbel terhelni ha az áramkörben is programozni akarod (a 100ohm nem csak ezért rossz persze) .
Programozásban milyen segítség kellene egyébként? Ahogy én látom, egyik ADC lábon olvasod a potit. Egy másikon fogadod a vezérlőjelet, amit pin change interrupttal figyelsz, az egyik timer-t felhasználod, hogy mérd az időt két változás között. Két lehetőleg PWM képes lábat pedig a H híd vezérlésére használsz, hogy a motort működtesd (a pwm azért jó, mert esetleg állíthatsz a forgási sebességen később ha szükséges).
Igen ez csak egy nagyon gyorsan összerakott elvi rajz lenne. Az ic tokban lenne így a programozás nem lenne gond.
Arduinó-ban programoztam 1-2 kisebb dolgot, de avr studioban vagy másik avr programozóban egyáltalán nem dolgoztam még. Ezért is kérem a segítségeteket
Én atmel studio-t szoktam használni, ez a visual studio-n alapszik és teljesen ingyenes. Arduino után picit furcsa lesz, hogy direktben kell a regisztereket programoznod, de a választott feladatod egyáltalán nem bonyolult így nem lesz túl hosszú a kód.
Én inkább javasolnám az ATTIYN84-est!
A 14 lábszám miatt, lehetne külső 20MHz kristályról járatni. Jóval gyorsabban reagálna, mint a belső 8MHz-röl. És ez a kapcsolás már illesztve is van a 12V-hoz: H hid
Sokkal egyszerübb szétszedni egy szervot, kivenni belöle a vezérlést a H hidat egy kicsit átalakitani, hogy 12 V-rol menjen.
Ugy ahogy a motor a képen van teljesen használhatatlan. Szinte 1:1 az áttétel ( ha jol látom a motoron van némi áttétel ugy még menne talán, de ahhoz meg igen durvák a fogak), igy alig tud eröt leadni viszont egynapon belül kivégzi a potit. A hozzászólás módosítva: Okt 1, 2016
Én nem látom az áttételt, csak azt, hogy van ott egy hajtómű a motor és a hajtott tengely között. Lehet ott akármekkora az áttétel.
Én sem, de látom azt a durva fogaskereket ami a potit hajtja. Az teljesen használhatatlan a durvasága miatt ( holtjáték).
Pedig ez egy gyári motyó, kb 15 éven keresztül működött így és forgatta a gobokat egy scanner lámpában.
Az lehet, de a kérdés, hogy milyen pontossággal.
Sziasztok! Van egy avr programozó készülékem, ami soros porton kapcsolódik a pc hez (kb egy egér méretű kütyü, ráadásul szürke is ) és egy halveddisk (atmega8) nevű eszközhöz kaptam elég rég. Természetesen a gyári cdket elkavartam. Most, hogy hűvösödik odakint szeretnék vele újra játszani, de nem tudom életre kelteni. Feltelepítettem az atmelstudió nevű szörnyeteget (lehet, hogy nem ezt kellett volna), de nem igazán találom benne a programozó eszközt. Segítséget kérnék, hogy milyen programmal, driverrel kelthetem életre a készüléket (windows xp).
A hozzászólás módosítva: Okt 7, 2016
Talán ha mutattál volna róla egy képet, esetleg valaki fel is ismeri (de az nem én leszek)...
A halveddisc pedig ez lenne:
Nem valami ilyesmi? Talán itt kéne nézelődnöd...
Bővebben: Link Talán ha a szoftwert feltelepíted hozzá, esetleg fel is ismeri mert integrálva van a driver... Atmel studio... A hozzászólás módosítva: Okt 7, 2016
Az alján nincs címke? Esetleg óvatosan szétszedhetnéd, hátha a belsejéből fel lehet ismerni, hogy micsoda. Lehet, hogy ilyesmi van benne: Bővebben: Link és ponyprog-gal lehet feltölteni a studióval elkészített programot.
Lehet,hogy az atmelstudioban integrálva vagyon, de nem találok sehol ráutaló dolgot. Nekem ez a szoftver (atmelstudio) egy kicsit túlméretes. (pic re használok ccs-t mikropascalt, mikroc-t. ezekkel semmi bajom). Esetleg az arduino jó lehet?
Ez melyik Studio, ha szabad kérdeznem? Mert a régiek abszolút nem túlméretesek, az új pedig nem XP kompatibilis.
Azt hiszem 6. valami. Már telepítéskor is ijesztő volt. Pakolt felfelé microsoft dot net, sql, visual studio.
Sziasztok. Attiny85-nél az 1.1V-os ADC referencia feszültség kikerül az Aref lábra, vagy szabadon használható másra? A 2.56V-nál egyértelmű a helyet, de az 1.1V-nál nem. Még nincs itthon ilyen IC-m, így nem tudom kimérni. Másik sajnálatos probléma, hogy az ADC-nél a 20x-os erősítést mindenféleképpen csak két láb felhasználásval (differential input) lehet kihasználni. Miért nem rakták rá még valamelyik single csatornára pluszban? Köszönöm.
A hozzászólás módosítva: Okt 8, 2016
Nekem nincs olyanom, de az adatlap alapján az 1.1V nem kerül ki az AREF lábra. Kétszer is említi szövegesen, hogy opcionálisan a 2.56V kikerülhet és az adatlap 138. oldalán a referencia kiválasztó táblázat is csak a 2.56V-nál ad erre lehetőséget. (Most látom azt mellékelted.) Talán olyan alacsony tápfeszen amivel ez az uc már elmegy (1.8V) nem olyan könnyű rail-to-rail műveleti erősítőt csinálni. Pár napja láttam olyat ami 1.4V-ról már megy, önmagában legalább annyiba került mint a 85-ös, pedig a max. sávszélessége nagyon alacsony volt mindössze 14KHz. Talán azért pont a diferenciál módra rakták, mert ott az a lényeg, hogy a jel útján összeszedet zajok kioltódnak és így viszonylag gyenge, vagy csillapodott jeleket is van értelme még felerősíteni.
A hozzászólás módosítva: Okt 8, 2016
Szerintem fognak egy TL431 szerűséget, és mint sönt regulátor, alig kell neki nagyobb feszültség, mint a referencia.
Olyan információt találtam még, hogy a reserved is használható, és követve a táblázat logikáját, kiválasztható, hogy az 1.1V kikerüljön-e az Aref-re. Ha ez igaz, akkor érdekes, hogy át lett javítva reserved-re. Úgy látom ki kell próbálni, az a tuti. A hozzászólás módosítva: Okt 8, 2016
Bár olyan lenne, akkor az atom stabil referenciát adna. Én úgy tudom az 1.1-et szorozzák fel (ami nem valami pontos) egy műveleti erősítős kapcsolással. Az lm385 1.2V-os referencia ic, ami 20uA-től már boldog és (emlékeim szerint) 10mA-ig terhelhető. Ez lehetne a külső referenciád és akkor kevesebbet kellene erősítened, ha nem kerülheted el teljesen. Ja, és pontosan fogod tudni hogy mihez képest mérsz. 1.2V-os verzió
A hozzászólás módosítva: Okt 8, 2016
Nekem inkább az lenne a lényeg, hogy 1V1-et tudjam használni mint referencia, de a portláb is működjön rendes I/O-ként. Ha máshogy nem megy, akkor használom a 2.56V-ot, de érdekel, hogy mi van az 1.1V és az Aref láb között.
A hozzászólás módosítva: Okt 8, 2016
Ha tudni akarod, hogy az az 1.1V éppen mennyi valójában, akkor egy külső pontos referencia feszültséget meg kellene vele mérned. Ideális esetben többször is, mert az a belső referencia nem csak a gyári szórás miatt más és más, hanem hőfok függése is van. Külső referencia lehet az uc tápja, ha stabilizált és azt leosztod két ellenállással pl 1V-ra, vagy amit kényelmes mérned. Lehet az általad is említett tl431 2.5V-on, vagy az lm385 és az leosztva a mérési tartományba. Utána persze matekoznod kell programban, hogy korrigáld a mért eredményt. 8 lábbal nehéz szabad portot találni ilyenekre.
Sziasztok!
Picit lemaradtam a hírről, egyben dobtam is egy hátast. A microchip megvette az atmelt?! Tud valaki bővebbet írni erről? Miért, mikor, hogy, illetve mi lesz a szeretett avr családdal? Nagyon szépen köszönöm! |
Bejelentkezés
Hirdetés |