4x2 is megfelel, de jó hűtés kell neki.

Ez csak egy fél trafó. A másik felét te loptad el?

Gyerekek!
Itt a többi része a trafónak!
Tudtok segíteni?

Egy kicsit még értetlenkednék ha nem gond! Ugye volt aki graetz modulokból építette meg az egyenirányítást a gépéhez,de valójában mennyire lehet ez járható út? Találtam egy oldalt ahol megcsinálták mig-hez,tényleg biztonságosan beválhat?Az utolsó hozzászólásomban említett 60A-os diódák helyett megtenné 5-6 graetz is? Bővebben: Link Természetesen 50A-os darabokra gondolok.

Nekem 4db. 50A-es híd van párhuzamosan.
A trafó 120-140A körüli, pontosan nem tudom mivel házi készítésű, nem én tekertem.
3-4 pálcát szoktam egyszerre elhegeszteni. Erre teljesen jó, valószínűleg bírna többet is így egy viszonylag kis bordával kézmeleg.
Azért egyenirányítottam mert az ív gyújtása nekem nehezen ment vele (béna vagyok a hegesztéshez), de valahol itt a témában volt kapcsolás egy feszültségkétszerezővel kombinált egyenirányított verzióról. Így már jobban tudom használni.

Esetleg 2db mdc 160-12 modulból (Ez az) épített graetz elbírná biztonsággal a 140A-t szerintetek?

Vígan elbírja, ha jó hűtést teszel rá. A 130-as is. Az 1200 V zárófeszültség túlzás. Sokan azt vallják, minél több, annál jobb. Hegesztéshez a 200 V bőven elegendő. A magasabb zárófeszültségű dióda átmeneti ellenállása, nyitófeszültsége is magasabb a vastagabb záróréteg miatt. Növekszik a veszteség.
Miért nem a hirdetőoldalakon keresel? Akad bőven erre használható dióda, de ha újat akarsz venni, szerintem az is olcsóbb, mint ezek a modulok. A hűtőfelületet meg semmiképpen nem úszod meg.

Hegesztődióda
Néhány hirdető nagyon elszállt. Ha új kell, segítek. Bár a mostani árat nem tudom, néhány éve 200 A-eset darabonként 1200-ért kaptam hivatalosan ÁFÁ-s számlával.

Egyenlőre megvan a 6db 50A-es graetz,próba alapján nem rossz,eddig 80-100 Amperrel próbáltam,igaz hogy melegszenek,de nem veszélyesen.Lehet kell majd egy kis fesz emelés is,de ez még a jövő kérdése.Hegeszteni tudok,de mivel rossz a műszerem nem tudom mekkora feszültségen megy így,de az 55.00-ás elektróda nem akar normális ívet fogni.

Arra figyelj, hogy ha több hídat kötsz párhuzamosan, akkor a hídhoz menő AC vezetékek hossza egyforma legyen és a hídtól jövő DC vezetékek hossza szintén egyforma. (1-2cm nem számít) A keresztmetszet értelem szerűen mindenhol egyforma. Nekem 4db. 50A-es hidam van az adott vezetékek keresztmetszete 6mm2 azaz 4x6=24mm2 (de lehet, hogy csak 4x4mm2 akkor az 16mm2 már nem emlékszem pontosan)
Lehetőleg egy pontban találkozzanak az azonos potenciálok, vagy egy olyan sínen aminek az ellenállása ekkora áramnál is elhanyagolható.
Ekkora áramoknál már képesek nem egyformán terhelődni a hidak ha nagyon eltér a hossz.

55.00-ás bázikus elektródával nem egyszerű hegeszteni. Olvasd el a használati útmutatóját! Gyanítom, találsz benne olyant, hogy használat előtt X órát szárítsd 300 fokos sűtőben,...
55.00 elektróda

Ismerem ezt az elektródát,olyan állapotában próbáltam hegeszteni vele ahogy az inverteres simán vitte,szerintem a fesszel lesz a baj.

Elektródánál feszültség emelés gyanánt elég lehet a kondi használata? Ha nem a legjobb,melyik módszert ajánljátok a segédtrafót vagy a feszültség kétszerező kapcsolást?

Ha kiszárítás után melegen kezdesz hegeszteni vele, kisebb gyújtófeszültséggel és 10-15 A-rel alacsonyabb árammal fogja ugyanazt produkálni. Az elvárt minőségi követelményeket is csak így teljesíti (alacsony hidrogéntartalom...).
A pufferkondenzátor megemeli az átlagos feszültséget, de az egyenirányítókon eső rész miatt a gyújtást segítő csúcsok (szinusz csúcsa) alacsonyabbak lesznek. Hozzáérintéskor komoly durranásokat okoz. Emiatt pálcás hegesztésnél célszerűbb a segédtrafós vagy feszültségkétszerezős (egyenrangúak lehetnek) áramgenerátoros gyújtásrásegítő.

Próbáltam a kondis megoldást,nem elég hogy durran,de azonnal le is sütötte még a rutilos pálcákat is,nem tudom elképzelni hogy valakinek ez bejön elektródához.

Éppen ezért használják inkább a kerülőutas megoldást. Feszültségkétszerezés kis pufferrel, fojtóval. Magas gyújtófeszültség, kis pukkanás, erőteljesen eső karakterisztika a hegesztőáramig.

Tekertem pár menetet a hegesztőre,lényegesen jobb lett a ívgyújtás,de mindenképp kell majd segédtáp.úgy érzem így is kicsi a fesz. bázikushoz,mondjuk jó lenne kipróbálni sima 7018-al,mondjuk 48.00.

Meg lett a segédtápos megoldás,gyanúsan könnyen gyújtja még az 55.00-át is,valószínű 100 és 200V között lehet,mivel a műszerem feladta a harcot, egyenlőre nem tudom meg.Egyébként így lett optimális: segédtrafó>graetz>200V/400mikro kondi>fojtó.A fojtó nélkül nem volt fasza ez sem,így meg nem csattog,viszont szép hosszú ívet tud.

Helló!
Érdeklődnék, hogy vannak-e újabb tapasztalatok ezzel fajta egyenirányítással. Egy 180-200A -es hegesztőtranszformátorhoz terveztem venni 4-5db 50A -es kis egyenirányító hidat, csak nem tudom mennyire bírnák. Nyilván kapnának egy kisebb-nagyobb hűtést+ventilátort.
Itt is simán gyök2 (1,41) -szeresére növekszik a fesz. az AC -hoz képest? Ez nálam 90V körüli fesz.-t jelentene, biztonságos még ez az érték? Milyen egyéb "függelékeket" (fojtó, stb.) használsz az egyenirányításhoz a diódákon kívül?

Köszönöm

Hali! A feszültség nem fog megnőni az egyenirányítástól,csak akkor ha kondenzátort is használsz,ami viszont szerintem nem jó megoldás elektródánál. Nekem leérintéskor a kisülés miatt mindig leragasztotta még a rutilos pálcát is. Egyébként 6db hidat használok közös hűtőn,de azt merem mondani hogy 100A felett eléggé melegszenek. Te szerintem mindenképp jobban járnál ha szereznél be nagy áramú diódákat akkora terheléshez.Egyébként ha bázikussal is akarsz hegeszteni,jó ha eléri az üresjárati feszed a kb.70Voltot,viszont itt nem jó megoldás a hegesztő szekunder feszének az emelése,mivel akkor meg fog nőni hegesztés közben is a feszültség ami nem kívánatos dolgokhoz vezet. Mint előttem írták,javasolt a segédtáp illetve a feszültség kétszerező kapcsolás. Meg persze a méretes fojtó,hogy ki ne maradjon a felsorolásból.

Üdvözlet mindenkinek!
Egy kissé ugyan OFF a téma, de az ezzel foglalkozó topik eléggé elhagyatott.
Szóval, tudnátok ajánlani egy automata fényre sötétedő hegesztő pajzsot?
Általános barkácsolás, profilvasak hegesztése. Milyen paraméterekre érdemes figyelni?
Előre is köszönet az infókért.

Ez eléggé pénz kérdése,de mivel pajzsról van szó,a két legfontosabb dolog a látótér nagysága,illetve az elsötétedési ideje.Az olcsóbb pajzsok valószínűleg nem nyújtanak tökéletes fényvédelmet,lassabban sötétednek,és kicsi a látóterük is.Mifelénk a 3M speedglas,illetve az Optrel pajzsokat használják,de ezek nyilván ipari minőségűek és drágák.A Binzel és az Esab is elég nagy nevek a hegesztéstechnikában,és nekik van megfizethetőbb pajzsuk is.

Sziasztok.
Nem igazan volt kedvem atolvasni a forumot egy egyszeru kerdesre.
A szuro kondenzatort a folyto tekercs ele vagy utan kell tenni ?
Kaptam egy mezei CO2 heggesztot es nem igazan akar jol olvasztani, begyul, leeg egy darab es igy tovabb
Vagyis nem olvasztja folytonosan a drotot. Mintha kopkodne.

Nem szűrő, hanem pufferkondenzátor (tároló). A diódahíd után, a fojtó elé kell kötni. A fojtó után legfeljebb 2 µF-os, nem elko kondenzátort érdemes tenni, az valóban zavarszűrő.
A leírt hibának más okai is lehetnek. Kopott áramátadó, szoruló bowden, túl sok drót (nagy előtolás).

Na jo na. Egy "kicsit" mellemondtam, de a lenyeg hogy megertetted.
Kulomben koszi a vallaszt, fokepp a tippet - - azt feltetlen leellenorzom. Kosz.

Sziasztok!
4 db 200 A hűtőbordás diódával egyenirányítók hegesztő trafót (cca.1600 VA) A szekunder váltakozó áram 42 -80 A között változik, (a feszültség 40-66 V között) a primer oldali fokozatkapcsoló állásától függően. A hegesztő működik, de attól tartok, hogy nem lesz különbség a váltó áramú hegesztőhöz képest, mert a félperiódus végén az egyenirányított feszültség nullára csökken és az ív kialszik. Milyen nagyságú puffer kondenzátort kell beépíteni? Illetve elég -e a kondenzátor és fojtó is kell? Ebben az esetben milyen értékű legyen a fojtó?

Szerintem az a trafó elég gyenge. A diódák azok jók. Az egyenirányítás után nem kell kondenzátor hanem fojtó de az viszont komoly. Ha jól méretezel mindent akkor lehet vele bázikus elektródákat is használni. Viszont ha alumínium hegesztésről is gondolkozol akkor csakis 200 Amper felettit ajánlok.

Lehet,hogy nem 1600VA a trafó teljesítménye, mert 220V betáplálás esetén a 3,25 pálcát, 380V betáplálás esetén az 5,0 pálcát, váltakozó áram esetén elviszi.
Hogyan számolom ki a komoly fojtó értékét (paramétereit)? Miért nem kell kondenzátor?(Általában a szűrő L-C tagból áll.)

Hogy ne keljen se számolgatnod sem végig olvasnod a topikot megszámolod hány menet van a trafó szekunderén összesen és annyi menetet tekersz akkora keresztmetszetű vasmagra mint a trafóé. Ami még fontos hogy a fojtótekercsnek használt vezeték keresztmetszete megegyezzen a trafóéval de ha véletlenül kicsit nagyobb az nem fog ártani. Ez nem szűrő ! A fojtó szerepe a vasalás. Ha érdekel hogyan működik akkor olvasd el újra az egészet mert le lett írva hogyan tárol egy fojtó energiát meg még sok más érdekes dologra is fény derül. Ha nem érsz rá akkor csináld ahogy le írtam és működni fog!

Egyenirányított (Greatz) hegesztő feszültség simításához kaptam 2 db 17 000 mikroF, 70 V kondenzátort. Ezeket sorba kapcsolnám, de feszültségosztónak ellenállásokat is használnék (2 db) a kondenzátorokkal párhuzamosan kötve. Kérdezem, hogy milyen értékű és teljesítményű ellenállás szerezzek be?