Építettem néhány (compozittal közös tervezésű) PWM végfokot évekkel ezelőtt, 2-3 még ma is szól valahol, valakinél. A diszkrét félvezetős önrezgők - mai füllel visszaemlékezve rájuk - nálam torzítottak. De ez már akkoriban is zavart. Többet kellene érteni hozzá és foglalkozni vele, de az analógot jobban szeretem.

Valóban van valami "érdekes" a PWM hangjában amit nehezen tudok megfogalmazni. Valami "nyugtalan erő", könnyedség, légiesség. De hosszútávon hallgatva valahogy gépiesnek, ridegnek tűnt nekem. Egy idő után már nagyon nem szerettem. Akinél most van, ugyanezt mondta, hogy fantasztikusan szól, de szerintem már ő sem ezt hallgatja... majd rákérdezek egyszer.

A NAD m22-őt több helyen is hallottam szólni Hifi Show-n. Lenyűgöző volt, de volt más, ennél is lenyűgözőbb. Persze ott nem lehet megítélni mi mennyire jó valójában... és mint minden, ez is rendszerfüggő, egyéni ízléstől függő, szubjektív dolog.
A színezetlen hangú erősítőkhöz nem szükséges jó felvétel. Rossz felvétel nincs. A jó erősítőnek mindennel jól kell szólnia. Van néhány 50-60 éves felvételem CD-n, amik varázslatosak a maguk csöveshangú, csörömpölős, középhullámú rádió minőségű bájukkal.

Reggel megérkezett a TPA3110-es panel, de csak most volt időm kipróbálni. Szokásos műhelyteszt. Műterhelés, szinuszjel... már szemre is torzít kicsit az 1kHz, de amúgy minden rendben, labortápról pöccre indul. SAL dobozok (8 Ohm névleges) nevenincs DVD játszó, agyon pörgetett 1 db-os műhely demó CD - ami a könyökömön jön ki, tehát minden hangot pontosan ismerek. 20V-os tápfesz, max 30Vpp zenei csúcsok. Kicsit sziszegős, csattogós, rikácsolós, döng, torz, bántó.

Bejövök, szólok az asszonynak, hogy ezt hallgassa meg, mocsok jól szól (fapofával mondom ezt).
Belehallgat néhány számba 10-20 másodpercet, rám néz... nem tudja sírjon vagy nevessen. Röviden jellemezte a "hangképet":
- Hát ez borzasztó... részvétem annak aki ilyet hallgat - és ott hagyott.
Kikapcsoltam, oszt én is ott hagytam. Ez nem teszi be ide a lábát még próbára sem.

Hát, akkor lehet nekiállni megnézni, hogy miért ennyire rossz.

Szívesen neked ajándékozom a másik (bontatlan csomagolású) példányt, ha van kedved vele foglalkozni.

Szerintem, bontsd ki a másikat is és hallgasd meg. Hátha az első panelen valamit elcsesztek. Meg érdemes lenne kicserélni a fojtókat.

Kár hogy nem volt erre a végkifejletre fogadás, most sokat nyertem volna. Mintha ettől az illetőtől olvastad volna régebben azt a "tapasztalatot" is, hogy matricákat kell ragasztgatni a dobozokra és a készülékekre amitől azok jobban fognak szólni. Nemrég elgondolkodtam azon, hogy milyen okból ír le bárki ilyeneket egy blogban, és arra jutottam, hogy 3 oka lehet, esetleg ezek keveréke. Az egyik, hogy süket. A másik, hogy sosem hallott még egyetlen normális cuccot sem szólni csak ilyen átlagos vackokat. A harmadik, hogy szándékosan csinálja, ezzel hülyítve az olvasókat.
Mert itt most a szokásos negyedik ok ugye nem áll fenn, miszerint valamit épített, és függetlenül attól hogy az milyen lett el kell tudni adni (be kell néhány vevőt palizni) amihez meg kell némi marketing.
Nekem is jön ma belőle pár darab, na nem ilyen céllal, de ha már itt lesz akkor csak meghallgatom.

Az úgy önmagban elfogadható, hogy nem, (vagy nagyon nem) tetszik ahogyan szól, és lehet, hogy tényleg nem jó, de azért az elég durva torzítás, ami már a szkópon szemre is látszik. Ennyire nem kellene rossznak lennie. Lehet, hogy ezek a Texas-os IC-k is "úgy jártak" mint az STM processzorok?
Esetleg selejtekből van a panel, vagy egyszerűen csak valami lábkompatibilis kínai cucc, TPA... felirattal.

Kimásoltam az adatlapról a THD-t a teljesítmény függvényében mutató görbét. Ennyit én valószínűleg nem látnék meg szkópon, csak amikor már vágja a jel tetejét.

Szerk: most nézem, hogy ezek a görbék PBTL módban adják meg a THD-t, sima BTL-ben sacc. fele ekkora kimenő áram mellet torzíthat ennyit (1/4-ed teljesítmény).

Régen én is kipróbáltam egyet, igaz az csak egy YDA-138 -as volt, de az nem nézett ki túl jól.

Inkább megmutatom. Csak 1 kHz környékén látható és csak ekkora kimeneti jelszintnél, de pechjére éppen itt mértem.

Compozit: nem foglalkozom vele tovább (mint már említettem). Ha kicserélem a fojtót és bemeneti 1k-s ellenállást... és ha ettől kétszer ilyen jó hangja lenne, még akkor is alkalmatlan lenne hifire (szerintem). Nem annyira durván rossz a hangja, mondjuk TV-be, autóba, PC-hez... jutubra teljesen jó.

Ge Lee: Nem akarom bántani dragonweed-et, Ő sem bántott engem (kétszer találkoztam vele személyesen... olyan ember, mint bármelyikünk). Ha neki ez tetszik, hát hallgassa ezt. Ha vannak követői, ők is hallgassák ezt. Nekem nem jön be.

Ha a hangja nem jó akkor végülis mindegy, de csak az elmélet kedvéért megjegyezném, hogy így nem korrekt a mérés, mert a GND-hez képest mérsz, viszont a kimenet a két tekercs utáni pont között van.
Tehát egy szimmetrikus mérőfejjel, vagy szimm-asszimm átalakítóval lehetne mérni, esetleg két szkóp csatornával, kivonó üzemmódban. Ebben az esetben azt látnánk, hogy a vivő amplitudója a nullaátmenetnél nulla, és kb 50% kivezérlésig növekszik, felette újból csökken (és általában kisebb is a jelhez képest, mint így mérve ahogy a képeken van).
A torzítási komponensek egy része azonos fázisú a két kimeneten (a belső visszacsatolásnak is különbségi jelet kellene visszacsatolnia) tehát a híd kimenet torzítása kisebb, mint a félhíd-GND között mérhető.
Amúgy ez a torzítás valóban nem néz ki túl jól, nem csoda, hogy nem tetszett a hangja sem. Olyan mintha valamilyen keresztezési torzítás szerűséget próbálna kompenzálni a visszacsatolás, de sikertelenül, mert tovább rontja egy lengéssel..
A panelt megnézve valószínűleg az sem segít, hogy a kimeneten nem fóliakondik vannak a szűrőben hanem kerámia (aminek feszültségfüggő a kapacitása), és azok az apró tekercsek sem tűnnek ideálisnak... de az is lehet, hogy ez az IC eleve ilyen...

Erre megintcsak nem lesz fogadás mert nyilván borítékolható a végeredmény (és persze ez Karesztől függetlenül is borítékolható lenne).

Tudom, hogy nem korrekt a mérés és valószínűleg ha a teljes hidat mérem ez az "apró" torzítás nem lenne látható szemmel. De az az érdekes, hogy 1Vpp alatt és 4 Vpp fölött ez a keresztezési torzítás jellegű hiba (dead time ?) eltűnik és 3kHz fölött is eltűnik. (1 kHz alatt nem néztem.) Az adatlapon közölt torzítás mérések feltételezem korrektek.

Azt elfelejtettem megjegyezni, hogy úgy van ahogy dragonweed is írta. A hangszóró polaritás rosszul van feltüntetve a kimeneteken. Így ellenfázisban működik a két csatorna, erre figyeljen mindenki. Az abszolút fázist nem mértem ki, hogy melyik oldal felirata helyes.

A fetmeghajtó részben a dead-time valóban keresztezési torzításhoz hasonló hibát okoz. Ha a kimeneti szűrő tekercse képes a holtidőben a félhíd FET kapacitások áttöltésére (mint egy rezonáns tápban a ZVS mód) - akkor hasonlóvá válik egy AB osztályú végfok azon tartományához ahol A osztályban működik. Amikor a terhelés hatására már nem tud ZVS-ben működni akkor a B osztályú működéssel lehet párhuzamot vonni, a kettő átmeneténél olyan torzítás keletkezik, ami a keresztezési torzításhoz hasonlít. Ezért nagyon nem mindegy mennyire van jól beállítva a holtidő, mekkora a kimeneti szűrő induktivitása, és úgy általában milyen a szűrő elemeinek linearitása.

A TDA-s végfokkal jártam így, az szűrő cserével sem lett jó, csak kevésbé rossz. Nem volt energiám kinyomozni, hogy mi a gond vele, és lehet, hogy nem is sikerült volna, mert esetleg az IC-n belül van az oka. Mondjuk annak azért nem kerámia kondi volt a szűrőjében, de a tekercs gagyi volt. Ha majd rendelek valamit a hestore-ból, akkor rendelek mellé egy ilyen TPA modult is játszani, hogy vajon lehet-e rajta javítani valamennyit, vagy sem.

A TPA3122 esetében ezen a videón (Link) látszik, hogy a PWM felfutási ideje kb. 8...20nsec között változik a kivezérléssel - ez biztos, hogy visz be torzítást. Az a kérdés, hogy ez az átmenet mennyire sima, ki tudja-e szabályozni a visszacsatolás - vagy sem - az ebből eredő linearitás hibát.

Néztem ezt a videót valamelyik nap. A fel(le)futóél élmeredekségének változása ellen szerintem (az én csekély tudásom szerint) nem lehet mit tenni. A gate töltés nagysága mindentől is függő állandó változó. Talán ezek nem rég megjelent (hirtelen nem jut eszembe milyen szuper gyors FET-ek, de le van töltve néhány adatlapom róla) oldják meg a problémát. De ez már nem amatőrök kezébe való technológia. A tápegységben keletkező zavarjelek ugyanúgy torzításforrások, mint az analógban - vagy még inkább. Ha jól látom ez a kis izé is legalább négyrétegű nyákon van. Purifit nem lehet házilag építeni, ezért én már felhagytam a PWM-en való törpöléssel/foglalkozással. Nincs értelme. Meg kell venni a Purifi-t, vagy a Hypex-et, NAD-ot, stb... oszt kész.
Az analógban viszont végtelen lehetőségeket látok még. A "világ legjobb hangú erősítője" pedig véleményem szerint lehet PWM, analóg, csöves... csak az az egyetlen cél van, hogy ami belemegy az jöjjön ki. A kimenet és a bemenet között bármi lehet, bármiből.

Szerintem nem lehetetlen, amatőr szinten sem egy jó pwm erősítő, csak nem elsősorban erősítő, hanem nagyfrekvenciás kapcsolóüzemű szempontok alapján kell tervezni a végfokot.

A pwm célIC-ket sem vetném el, nagyon nagy a választék, lehet közöttük akár használható is. Biztos süketülök én is, de most, jelen pillanatban is, a TPA3122 BTL szól itthon, és nekem továbbra is kimondottan tetszik. Igaz én a Quad405-öt is szerettem hallgatni, a mai napig megvan, bár már nagyon rég nem volt bekapcsolva.

Analógban is vannak ötleteim, de hacsak valami csoda folytán nem lesz hirtelen rengeteg időm, akkor valószínűleg már nem fogom ezeket megépíteni. A kapcsolóüzemre sem biztos, hogy jut időm, de az nagyobb kihívásnak tűnik, amiben nagyobb lehet a sikerélmény is. Volt alkalmam belelátni, és kicsit belekotyogni pwm erősítő fejlesztésbe (nem a korábban említett erősítők, mert annyira azért nem értek hozzá), de biztosan tudom, hogy lehet nagyon jót is csinálni. Akár olyat is, ami valódi vaktesztben (és mérési eredmények alapján is) bármelyik AB osztályúnál jobban szerepel.

Egyszer én is próbálkoztam ezzel a panellal. A PLIMIT az enyémen nagyon gyengécskére volt állítva, nem is akaródzott szólni rendesen. Ezt kompenzálva kissé jobb lett. Beépítettem autóba, de vélhetőleg az autó villamos rendszerét nem szerette, mert két kanizsai út alatt megnyeklett.

Akkor autóba se jó : ) TV-be? : )

Hát én ezt nem értem. Nekem egy projektbe kellett terveznem egy DSP-s erősitőt annó pár éve,v4.1-eset, abba a mély részt egy TPA3122 vitte kb 100W-al, 25V-ról. Soha egy sem ment még tönkre, pedig ki van maxolva rendesen az 1,9ohmos terheléssel. És még a nyákterv sem egy nagy csoda, sima két réteg, de mostani eszemmel már 4 rétegbe tervezném, sokkal jobbat tudnék. Egyszer meghallgattuk valamikor sztereóba, ahhoz képest, hogy nem ucd volt, elfogadhatóan szólt. Annál biztos hogy sokkal jobban, minthogy SAL hangfalon az asszony megmondja, hogy szar. Szóval szerintem ezekbe a kinai cuccokba valami nem stimmel, érdemes volna lemérni a torzitásukat pl. Lehet hamisak az ic-k, vagy nem jól vannak "bekonfigurálva". Nem tudom melyik ic volt amivel próbálkoztál, de ha ez a tpa3122 volt, akkor az 12V-ról nemigen mehetett volna tönkre. Ha mégis, akkor ott valami durva nyákhiba van, vagy tényleg hamisak az ic-k.

Nem lehet tudni mi van itt, amikor legutóbb néztem az alin akkor 435Ft volt ez az XH-A232 panel, most van már akcióban 177Ft-ért is. Kérdem én, mi fér abba bele? Még aki összerakja annak a munkabére se.
Azt sem igazán tudni, hogy adott típusok között milyen különbség van, mert a teljesítményt leszámítva a belső kapcsolása lehet hogy mindegyiknek ugyanaz. Nekem van itthon egy készre szerelt dobozolt TA2020-am szerintem ezeknek a hangja még vállalhatóbb mint a Texas IC-k hangja, árban is a sokszorosa, pedig ennek a Tripath-nak is eléggé géphangja van.
Az egyik egy ismerősömnek kéne traktorba, a Tripath-ot vagy nem is kapni vagy 15 ezer felett van dobozolva, annyit nem szánna rá, így hát kipróbáljuk ezt a TPA vackot aztán vagy jó lesz vagy nem.

Átfogalmaznám kicsit ezt az idézetet: Még egy egy SAL dobozon is... még az asszony is azt hallotta, hogy borzalmasan szól. Én ennyire durván nem fogalmaztam. Azt írtam, hogy hifire nem való (szerintem).

Értettem, teljesen nyilvánvaló volt mit akartál kifejezni, erre reagáltam, hogy ennyire nem lehetne rossz. Ott valami gáz van.

Kezdünk belebonyolódni.
Onnan indult ez az egész, hogy dragonweed leírta, hogy belebotlott ebbe TPA3110-be és nála annyira jól szól, hogy soha semmi nem szólt még így... pedig hallott már ezt-azt életében.
Én meg véletlenül éppen alkatrészt rendeltem a Hestore-tól és gondoltam hozzácsapom a rendeléshez ezt a filléres panelt. Nem gondoltam komolyan, hogy jobban fog szólni a mostani végfokomnál, de igyekeztem félretenni a fenntartásaimat. Mielőtt behozok valamit meghallgatni át kell mennie ezen a "műhely teszten". Ha itt legalább úgy szerepelt volna, hogy első benyomásként nem találok durva hibát a hangjában, akkor tovább foglalkoztam volna vele. Kapott volna jobb kimeneti szűrőt, akkumulátoros tápegységet, szimmetrikus meghajtást. De nem ment át a léc alatt és nem tartottam arra érdemesnek, hogy tovább foglalkozzak vele.
Ne érts félre semmit... szeretem és tisztelem a PWM technikát, de az analóg hozzám közelebb áll. Ennek ellenére szurkoltam ennek a kis panelnek, hogy legalább valamilyen belépőszintet megüssön, de ez most nem jött be.

Az enyémben TPA3110 volt. Annak sem szabadott volna szerintem elhalálozni az autóban.
Ennek a kis panelnak a hangja össze lett hasonlítva eredeti(-nek mondott) TPA3116d2-vel. Akik hallottuk, mindannyian azt mondtuk, hogy ezzel a kis 3110-zel valami nem stimmel. Vélhetően nem eredeti, ahogy azt már említették.

Kicsit kavarodnak a TPA gyártmányok. A TPA3116, 3118, 3130 tartozik egy családba, és gyakorlatilag csak a hűtőfelület mibenlétét különbözteti meg őket. Vagy alul, vagy felül, esetleg sehol. Ezek mind 32 lábúak.
A Tpa3110 egy más modell, az 28 lábú. Ettől még lehet hogy létezhet belőle hamis, de inkább arra gyanakszom, rossz a PCB tervezés, vagy/és a kiegészítő alkatrészek választása. Az sem utolsó, hogy mi képpen van konfigurálva.
Nekem is van egy marék TPA3118 PBTL módul (gondolom erre gondoltál a 3318 alatt, mert olyan nincs), ezeken ki kell cserélni mindent hogy jó legyen. Van 3116 alapú tisztességes modulom is, az mondjuk 6000 felett volt, na az fülre is szebben szól. Abban rendes kondenzátorok, meg micrometals kimeneti induktivitások vannak. Ez most a TV erősítője. Egy optikai toslink Dac előzi meg.

Van itt még a TPA családból a 3255. Az 44 lábú. Ezt még most építem át, mert nem tetszik ahogy van. Bár ultra HD néven említik, szerintem inkább csak hallgatható kategória, de majd kiderül. Előre nem iszok a medve bőrére.

https://www.daraz.pk/products/xh-m311-amplifier-board-tpa3118-digit...1.html

https://www.flipkart.com/xcluma-xh-m311-mini-version-tpa3118-digita...be6e75

Azért számold meg, hány lába van ezeknek az ic-knek. Ezért inkább nem fordítok rájuk időt.

Az első linken biztos nem 3118 van, az látszik a tok méretéből. 3110-nek jó, de át lehet cimkézni azt is. Ítt is ez történhetett. Hamis IC-t nem fognak gyártani, az többé kerülne.

Megétrem hogy nem akarsz időt fordítani rájuk, nem is zavarlak vele.

Tudnak ezek az IC gyártók olyan trükköket, amire nem is gondol az ember fia. Lehet hogy a holtidőt a kivezérléshez igazítják, mert elsődlegesen az energiahatékonyság a nyerő paraméter. Meg is jelent néhány újabb áramkör még hatékonyabb, egyben még zavarosabb hangú kivitelben. Sok esetben azért olcsók, mert nem sikerültek rendesen.

Még egy kis szösszenet:
Azt hittem, már mindent tudok a modulációs módokról. Természetesen hídkapcsolású erősítőről van szó, SE elrendezés esetében értelmetlen a további agyalás.
Van a klasszikus AD moduláció, meg a BD. Gondolom nem mondok vele újat, hogy ha szűrő nélküli topológiát alkalmazunk, akkor BD. Szűrő megoldás esetén is előnyös, mert a hangszórón hevés lesz a vivő maradék.
De! Nézzük meg az AD és a BD moduláció esetén, milyen fázisviszonyban vannak a kimenetek egymással.
AD esetében kivezétléstől függetlenül mindig 180 fok. Azaz a kimenetek átkapcsolása egyszerre történik kivezérlés nélkül, és kivezérelve is. Ez majd később fontos lesz.
BD moduláció esetén kivezérlés nélkül a két kimenet szinte egyforma hullámalakot mutat. Ez elméletileg jó, mert nincs differenciál vivő maradék. Nem terheli a hangszórót, valamint az áramfelvételt is alacsony szinten tartsa. Kivezérelve ez a szinkron működés megszűnik, a két kimenet között lesz valamekkora kapcsolási időeltolódás. Itt jön a gond. Képes lehet e egy ilyen egy morzsán lévő áramkör arra, hogy két kimenetet nagyon kis időkülönbséggel kapcsoljon át? Nem biztos. Sőt, mivel ez az időkülönbség a hangfrekvenciás jel nullaátmeneteinél kisebb is lehet mint a holtidő, lehetséges, hogy a két félhíd kapcsolása egymásra hat. Ez történhet a közös tápsínen keresztül (nem végtelen a táp elnyomás), vagy az egymáshoz közeli kimeneti fojtótekercseken keresztül induktív csatolással. Bárhogy is, de meg fog jelenni a keresztezési torzítás.
AD modulációval ilyen probléma nincs, ezért lehet, hogy a Tpa3255 szakított a BD modulációval.
Befejeztem,megyek dolgozni.

A BD moduláció a híd adottságai teszik lehetővé. A hídnak 3 ( 4 ) kapcsolási állapota van. Van két átlós vezetés, amikor energiát pumpál be, vagy vesz ki a szűrőkörből. Aztán van egy olyan állapot, amikor a két felső tranyó vezet, ekkor a szűrőkör rövidre van zárva, tehát elvileg nincs energiaforgalom a híd és a szűrőkör között. Vagy van, amikor a két alsó tranyó vezet, akkor ugyanez van. Ezt én nullavezetésnek hívom. ( a tirisztoros múltamból idézve )
A két nullavezetést célszerű cserélgetni, tehát egyszer a két felső- a következő nullavezetésnél a két alsó tranyó vezet. Ezzel elérhető, hogy azonos hőterhelése legyen a tranyóknak. Meg van még néhány kellemes tulajdonság, de azokat nem lehet kihasználni D osztályban.
Sajnos,- szerintem digitális pontosságra- ezt nem lehet megcsinálni önrezgőben, csak fixmodulációval. ( mondjuk háromszögjelesre ) Ha meg nem elég pontosak a kapcsolási helyek, akkor megnő a kimeneti feszültség hullámossága, ezzel a THD is.
A fő baj ott van, hogy a kimeneti feszültség nincs fázisban a híd kimeneti feszültségének az alapharmónikusával a szűrőkör miatt.
Szerintem, egy fixmodulációs elrendezés sosem lesz olyan jó, mint egy önrezgő.
Önrezgőben egész jót lehet csinálni inverterekben, de egy inverternek fix a kimeneti feszültsége és nem probléma, ha van neki néhány % torzítása. A D osztályban meg minden változik. A kimeneti fesz amplitudója, a terhelés, stb. Szóval, nekem nem sikerült BD modulációt megnyugtató módon csinálni. De ha valakinek volna valami ötlete, hát azt szívesen fogadnám...