Nekem a Mucsitól a villanyszerelés meg a harci bemutató az szerintem jobb, meghúzza a felső határt.

Vagy az alsót. Ki tudja?

Vettem a Lidl-ben 3db/szett vízmértéket 4000-ért . És láss csodát... mind a három tökéletes !

Vagy egyformán csalnak.
Fordítsd meg vízszintes jelnél helyileg ugyanott, akkor is vízszinteset kell mutatni.
Fém derékszöget vettem, 3 különböző méretű volt egy készletben.
Azok legalább különbözően csaltak. Be kellett mindet állítani.

Vízmértéket könnyű ellenőrizni. Lerakod egy egyenes, közel vízszintes felületre és megjegyzed, hol áll a buborék. Ha a vízmértéket 180°-kal elforgatva megismétli a dőlést, akkor pontos.

Elektronikus vízmértékeket is így lehet otthoni körülmények között kalibrálni.

Úgy tűnik, előző alkalomkor éppen egy hibást fogtál ki. Mit lehet erre mondani? Megesik. Legalább jó a történet vége.

A derékszöget hogyan lehet beállítani? Egy ilyen eszköztől éppen azt várnám, hogy nem állítható, hanem stabilan és a kívánt pontossággal tartja a 90°-ot.

Nem egy anyag a két szára, szoros "csapolással" van összerakva egy csavar rögzíti.
A Lidl imbuszcsavar szórása olyan, hogy két érték közé esik, nem lazítható.
Imbuszkulcs vagy nem megy bele, vagy eggyel kisebb átfordul.
Erőszakkal sikerül kismértékben a csapoláson mozdítani.
Egyik szára satuban befogva, másik kalapáccsal ütögetve.
Satuban is, kalapács alatt is fa közbeiktatva.
Nem tudom ez is -alábbi- kérdés-e, leírom, hátha.
Derékszöggel két helyzetben mérhetünk pld.: asztal szélének tartva, jobbra vagy balra lehet asztal szélének támasztott szára.Mindkét helyzetben ugyanazt kell adni, pld.: egyik helyzetben vonalat húzok, másik helyzetben fedni kell a vonalat, illetve párhuzamosnak kell lenni.

Az okozza a dilemmámat, hogyha így lehet állítani, akkor az nem egy stabil kapcsolat a két szár között, azaz munka közben is elállítódhat. Nekem a melléklethez hasonló konstrukcióim vannak, amiknél az "állítás" fel sem merül.

Nem stabil, nem meg bízható.
Az is lehet, hogy gyárilag jól beállították, mire boltba kerül sok rakodás után elmozdul.

Ellenőrizni lehet így, a kalibrálás mást jelent.

Pl. Bosch GIM 60, használati utasítás első oldalain le van írva a kalibrálás menete.

Attól, hogy valamit hibásan fordítanak, vagy írnak egy használati utasításban, az még nem kalibrálás.

Szerintem te kevered a kalibrálást és a hitelesítést. Előbbit otthon is el lehet végezni nevezett vízmérték esetén.

Nem keverem, az elmúlt több mint 20 évben elég sok mérőeszköz megfordult nálunk.
Az igaz, hogy akár otthon is elvégezheted, de a saját eszközödet egy annál pontosabb mérőeszközzel kéne mérni, aminek a pontossága, visszavezethetősége igazolható.

(A hitelesítés egy egészen más metódus, azt végképp ne keverjük ide. Ez már MKEH (volt OMH) hatáskör.)

Ott a használati utasítás (mint más eszközöknél is). Mi ez, ha nem kalibrálás a vízszinthez? Értem én, hogy nem több pontos kalibrálás, de attól még az.

3,4,5 Egyiptomi derékszög. 3 egység A oldal, 4 egység B oldal, 5 egység C oldal. Garantált derékszög. Egy sima megcsomózott kötéllel is működik. Csak a kőművesek nem ismerik.
Bármivel kiszerkeszthető, nyomtatható, nagyítható, kicsinyíthető.

A csomó kiterjedése visz némi pontatlanságot a dologba. Az, hogy melyik kőműves (vagy bármilyen más szaki) mit használ, egyéni képzettség és igény kérdése. Hidd el, vannak nagyon is jó kőművesek (is). Általános smeretőjük, hogy időpontot kell foglalni náluk, minimum hónapokal előre, úgy, hogy sehol nem hirdetik magukat.

De. A kőművesek ismerik. Nem tehetnek róla, hogy te nem találkoztál még kőművessel, csak "kőművesbrigád" néven futó háromosztályosokkal dolgoztatsz. Mert arra telik.
Mondhatom másként is: visszább a kevélységgel. Ki a franc lennel te, hogy leszólhatsz másokat?

Ez a megközelítés számos hibát jósol. Természetesen elvileg hajszálpontos az arány, mégis szinte lehetetlen vele az elvárt pontosságot elérni. Tulajdonképpen egyetlen paraméter sem ellenőrizhető a mérőeszközön.
- A csomók távolságának mérése nehéz, hiába teszünk oda egy botot, amikor ismét mellétesszük, akkor már pontatlan az illeszkedés.
- Nem tudjuk pontosan felkötni a csomókat, biztosan lesz kis hiba.
- A kötél/madzag nyúlik, méghozzá nagyon sokat, és eltérő mértékben nedvesen és szárazon.
- Ha kifeszítjük a kötelet, akkor a csomók is szorulnak, ami megint hosszhibát okoz.
- Kis méreteknél használhatatlan, nagy méreteknél olyan sok a madzag, ami miatt szintén csak a vesződség van vele.
- Összefoglalva, használhatatlan, csak a történészek gondolják, hogy így építkeztek régen. Aki egyszer is próbálta, csak mosolyog ezen.

Egy házi derékszög azért ilyen trükkök nélkül is könnyen elkészíthető. Két egyenes deszka kell hozzá, amit szemre beállítunk derékszögbe, és ideiglenesen rögzítjük. Utána egy akármilyen egyenes (mondjuk asztalra) felületre leteszük, és húzunk egy vonalat, majd fordítva is odatesszük, és a hibát felezve rögzítjük a két szárat. Ez az eszköz legalább tízszer pontosabb mint a madzagozás.
Végül lehet kapni nagyon pontosra köszörült, valóban etalonnak tekinthető derékszögeket is, csak általában ilyenre nincs szükség, ritkán számít mondjuk 300 mm-en 0,1 mm hiba.

Egy olyan korban amikor nem volt SI mértékegységrendszer, és a piramis építésénél sem volt követelmény a század milliméteres pontosság, szerintem megfelelő módszer.
Egy piramis kb kétszáz méteres alapját nem lehet deszkával derékszögbe állítani.

Ma már megmosolyogjuk azt, aki két fadarab dörzsölésével próbál tüzet gyújtani, mert feltaláltuk a gyufát és az öngyújtót. De négyezer évvel ezelőtt nem volt ilyen egyszerű az élet.
Akkor a madzag volt az, ami ma a lézeres távolságmérő.

Nekünk is a képen lévőhöz nagyon hasonló derékszögünk van, de ez sem jó, ugyanis alul a talpába van bemarva (illesztve) az L alak ami viszont mozog benne, plusz a rés tele van kosszal, így nem pontos. Nem is értem, ha már annyit szenvedtek vele, akkor miért nem tudták rendesen megcsinálni, mondjuk fix-re hogy ez ne fordulhasson elő vele.
Próbáltam szétszedve tisztogatni, meg újra a helyére illeszteni de nem stabil. Már ha alul tettek volna bele 3 pici csavart ami a helyére húzza is sokkal jobb lenne a helyzet. Illetve az is lehet hogy új korában ragasztva is volt és az engedhetett el, nem tudom.

Építőiparban dolgozom 35 éve. Még egyetlen derékszöget sem láttam használni.

A deszka sem pontosabb. Lehet görbe, csavarodott stb. Én használtam ezt a módszert a házamnál jobb híjján. Pontosabb lett a sarok mint a körülöttünk építkezők 98%-ánál. A legjobb benne, hogy mindegy, milyen egységet használsz, csak egyforma legyen. Nyilván nem csak kötél, bármi megteszi. Mindennek van pontatlansága. Már ha csak a föld görbületét is kalkulálod, az is jelent gondot.

Mondjuk 10 méter hosszú falon egy 2mm átmérőjű cérna hibája nyilván nem oszt nem szoroz, attól egy lézer pointer sem pontosabb mert annál is nagyobb a pont átmérője.

Valóban jobb eredményeket ígér a teodolit (pláne ha van hozzá pontos helymeghatározó koordináta is), ezért szorította ki az egyéb méricskéléseket.

A madzagokkal nem a vastagságuk a probléma, hanem a hosszirányú bizonytalanság. Nem tudni milyen hosszúak, mert jelentős a nyúlásuk.

Szerintem a "talpas" derékszögnél nem a talpának kell derékszögben lennie, az csak azért van, hogy ha leteszem az asztalra, ne boruljon fel.

Szép is lenne, ha az nem lenne derékszög. A talp akkor érdekes, amikor az asztalra fekteted és a talp kiálló része akad az asztalba. Vagy akkor, amikor a talpára állítod a derékszöget és az asztallapból kiálló valami dőlését ellenörzöd az asztallaphoz képest.

szerk.:
... dőlését ellenörzöd az asztallaphoz képest vagy belső derékszöget vizsgálsz.

Viccnek mondod. Sőt még útban is van, mindig elakad a munkadarab szélében.