Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Táp és biztosíték
Témaindító: jozsika2000, idő: Okt 2, 2009
Témakörök:
Sziasztok!
Tápegységek építését tanulmányozom jelenleg, főleg angol nyelvű leírásokat olvasva, és van egy dolog, ami nem tiszta. A leírásokban általában úgy szerepel, hogy a bejövő három vezetékből a föld megy a fémházra, a fázis és nulla egy kétpólusú kapcsolóba, ahonnan a nulla direktben megy a transzformátorhoz, a fázis viszont egy biztosítékon keresztül. Ha jól sejtem, angol nyelvterületen a három vezetékes, földelt aljzatok jellemzően polarizáltak, azaz a földelt dugót csak egy irányban lehet bedugni, tehát mindig a fázis megy keresztül a biztosítékon. Magyarországon viszont mindkét irányban be lehet dugni a földelt dugókat, tehát a fázis és nulla random felcserélődhet, így semmi nem garantálja, hogy a fázis megy keresztül a biztosítékon. Így van?  Erről mi a véleményetek? (Nyugi egyelőre nem akarok tápot építeni, még páka sincs a közelemben, csak szeretném érteni, mi ezzel kapcsolatban a helyzet.) Köszönöm! j
Egyszerű fázis és a nulla közé is teszel biztit ha ez a baj ! Egyébként ha rövidzárlat van vagy túlterhelés akkor nulla vezetőnél is ugyanúgy kiold a bizti ,mert egy fogyasztón az áram a fázison befolyik és a nullán folyik ki szóval mindegy hol van az a bizti!
Elvikben az áram ugyanúgy folyik, tehát ha egy túlterhelés vagy zárlat van egy ilyen 1 fázisú készülékben, bárhol is van a biztosító kifog olvadni.
Inkább akkor van a gond ha a kiolvadt a biztosítóbetét, és túrkáluk a készülékbe, közbe meg úgy van bedugva az aljzatba, hogy a biztosító a nullába van. Ergó a másik vezeték a fázis, ha azt elmarjuk túrkálás közbe akkor: :csodalk:
Nekünk van egy nagyon ángol üzenetrögzítős vezetékes telefonunk. Annak eredetileg nem forgatható hálózati dugója van. És van hozzá egy közdarab, amivel a magyar aljzatba dugható. Bárhogy.
Elektromos szempontból elegendő egy biztosító ( nem biztosíték ). Pszichológiai szempontból jobb a kettő, mert ha az összes biztosítót ( nem biztosítékot ) kiszedem, akkor elvárom, hogy áramtalan legyen a készülék.
Na pontosan erre gondoltam, és csomó helyen írják is neten, hogy ezért kell a fázisra tenni a biztosítékot és nem a nullára. Csak a magyarországi helyzettel nem vagyok tisztában, pedig feltételezésem szerint ez egy alap diy projekt
Ennek ellenére az itt fent lévő labortápos kapcsolásokban nem találtam erre utalást, pedig gondolom még szabályozva is van ez a kérdés.
Igazából nekem is van egy ilyen tápom, amit egyszer bedugtam és működött. Ezután nemrégiben szétszedtem, hogy elemezzem a felépítését, de most, hogy ez a kérdés megfogalmazódott bennem, egyelőre még várnék az újbóli bedugásával, először fejben szeretnék rájönni, hogy elsőre szerencsém volt-e az iránnyal
 De kicsit gondolkodva, a fordított bekötés felteszem az áramkör szempontjából miatt nem lényeges, egyszerűen fordított polaritású lesz a feszültség, ami nem számít. Tehát össz-vissz biztonsági problémát jelenthet, ha nincs a fázison és a nullán is biztosíték. (Az a vicc, hogy ezt a biztosító/biztosíték kérdést a hestore-on még ellenőriztem is postolás előtt, ott biztosítékként hivatkoznak erre. De köszönöm, hogy jelezted, jobban utánanézek a témának.)
A biztosítékről mindíg a szakmaismeret tanárom jut eszembe: azért nem biztosíték, mert akkor a kismegszakító is kismegszakíték lenne
Biztos ami biztos: Ha valami nem működik, és be van dugva, de sejted, hogy van benne túláramvédelmi eszköz
( biztosító/kismegszakító stb.) mindenképpen csatlakoztasd le a hálózatról, mielőtt túrkálsz benne.És ha már a tápegységeknél tartunk, előfordulhat olyan táp is ami kapcsolóüzemű. Ennek az elején általában kondenzátor van, ami ha fel van töltődve váratlan meglepetést okozhat, tapasztalatlan kalandoroknak!! Tehát csak óvatosan
"Inkább akkor van a gond ha a kiolvadt a biztosítóbetét, és túrkáluk a készülékbe, közbe meg úgy van bedugva az aljzatba, hogy a biztosító a nullába van." Én abszolút egyetértek erobi82 –vel. Azt gondolom, hogy elég veszélyes, ha a nulla ágban is van biztosíték. Az egyik havert egyszer így nagyon meg vágta a villany (a kettő közül az egyik bizti ki ment de sajnos az éppen a nulláé volt). És igen kihúzni a dugót matatás előtt.
De ez annyira egyértelmű, hogy nem arra a nyüves üvegcsőre bízzuk az életünket, hanem a DUT-ot (uh, mik jutnak eszembe reggel
) leválasztjuk fizikailag mindenféle hálózatról, mivel alapjában véve egy 230-as hálózat fekete doboz, bármi előfordulhat benne, meghibásodhat a földelés, rajta óvatlan szomszéd, ócska állapotú berendezés miatt akár fázis is megjelenhet, nullavezeték is megszakadhat, szóval bármi lehet. A biztosíték (kismegszakíték-igenám, de a biztosíték létező magyar szó, funkcionálisan a biztosítóra is lehet ilyet mondani szerintem, de amúgy szakmailag abszolút biztosító ) pedig nem azért van az áramkörben, hogy a fázis jelenlétét megszüntesse, hanem hogy abnormális működés, ennek hatására kialakuló túláram esetén az áramkört megszakítsa, nem pedig azért, hogy életet védjen. A földzárlat valóban érdekessé teszi a dolgot, de a fi-relét nem véletlenül találták ki.Váltakozóáramú hálózatban meg pólusokról nem beszélünk, így azok cseréjéről sem, ahogy a befolyó-kifolyó áram is értelmetlen, hiszen másodpercenként az áramirány 100 alkalommal megfordul.
Szia!
A kétféleképen csatlakoztatható hálózati vezeték miatt mind a két ágba kell tenni biztosítékot. A két biztosíték oka: Képzeld el, hogy a berendezésben olyan zárlat van, ami a hálózati feszültség egyik ágát, vagy valamilyen belső pontját a készülék házához kapcsolja. Ha az egyik féle módon van épen csatlakoztatva, a fázison és a földelésen keresztül folyó nagy ára miatt a fázis ágban levő biztosíték kiold. Ha most a készüléket fordítva csatlakoztatod, akkor a másik vezeték lesz a fázis, az abban levő biztosíték is kiold. Ha csak egy biztosíték van beépítve, akkor az egyik irányú csatlakoztatásnál a biztosíték kiold, de az elfordítva való csatlakoztatásnál a nagy áram még sokáig folyhat, valami más áramkorlátozó fog kioldani (a fő vagy az ellátó áramkörhoz tartozó kisautomata). Akkor sem tekinthető feszültség mentesnek egy berendezés, ha az összes biztosítékot kivesszük, csak a kihúzott csatlakozó a biztos megoldás. (Ugyanis a biztosíték foglalat egyik kivezetése még fészültség alatt marad....)
Zárójeles kérdés: Hány PC-tápegységben láttál már biztosítékot mindkét ágon?
Szia!
- Tőlünk megkövetelik... - Mentségük, hogy olyan vezetékkel szállítják, ami más országban egyértelmű csatlakozást tesz lehetővé - a konnektorból kiálló föld érintkezővel. Szia
Köszi!
Erre van amúgy valami konkrét szabályozás?
Magyarán be kell raknotok mindkét ágra biztosítékot, mielőtt hmm... továbbadhatnátok a terméket? (Bocs, nem tudom, mit dolgozol, csak a szövegkörnyezetből spekulálok
)
Szia!
Van, de fejből nem tudom a számát. Érintésvédelmi előírások.... Volt már készülékem, aminek meg kellett felelnie a MEEI kritériumoknak.
Eszerint a Magyarországon forgalomba hozott hálózati üzemre szánt készülékek nagyjából 99%-a nem felel meg és nem lenne szabad tartalmazza a MEEI matricát.
"Az összekötést külön erre a célra kell kialakítani, egyéb funkciót (más részegység mechanikai rögzítését) nem láthat el." Ez is érdekes kritérium, nagyon sok tápegységben a panelt rögzítő egyik csavar van kinevezve erre a feladatra. Pedig nyilván okkal írja elő a szabvány.
Köszi!
off: Érintésvédelem - dióhéjban , mert szóbakerült. on:
Üdv!
Azt hiszem, itt egy kicsit félrecsúszott a dolog. A hálózati (primer) áramkörbe épített biztosítéknak nem életvédelmi szerepe van, Hanem zárlatvédelem, túlterhelés védelem (ne égjen le), ennélfogva édesmindegy, hogy melyik ágban van, lényeg, hogy zárlat, túlterhelés esetén kioldjon. Mindkét ágban elhelyezett biztinek meg semmi értelme, úgyis csak az egyik fog kiolvadni, ugyebár a leggyengébb láncszem. Javításkor meg úgy kell eljárni, hogy csak akkor tekintendő feszültségmentesített állapotnak, ha nem csatlakozik a hálózathoz. (meg a kondik, képcső kisütése, bár ezek úgyis megtanítják az embert a kellő óvatosságra). Az érintésvédelemről másképp kell gondoskodni FI relé, ÉV relé, leválasztó trafó. Bár meglehet, hogyha véletlenül a nullavezetőben van a készülék biztije, és a fázis és a védőföld zárlatba kerül, akkor nem a bizti fog kiolvadni, hanem a kismegszakítónak kell leoldani (némi tűz és fényjelenség kíséretében, vagy a FI relének (ha van).
Szia!
Ha még van magyar gyártású, akkor azok nagyobb százaléka felel meg: bojler, tűzhely stb... Szerepel még jó néhány olyan pont, aminek sok folyóiratban stb. helyen megjelent nyákterv nem felel meg: Nyákon 7.5 mm (vezetéksáv nélküli) szigetelési távolság (optocsatoló 4 raszterre kihajlított lábbal, a láb sorok között nem mehet vezeték). Nem az új berendezések okoznak hibát, hanem az öregebbek, elszennyesződöttek.... Szia
Gyártanak nyákos sorkapcsot 7.5mm lábtávolsággal, csak kapni nem lehet sokszor...
Ilyenkor hármas kivitelűt használok, a középső láb forrszem nélküli. Az optocsatoló lábsora közt meg kimarom a nyákot.
Szia!
Éppen arról van szó, hogy ha egy hibás berendezés az egyetlen biztosítékát kiolvasztotta, akkor megfordítva bedugva a hálózati kábelét tovább engedheti a nagy áram folyását és eléghet, tüzet okozhat. Az így csatlakoztatott berendezés egy gyengén kiépített földelési rendszerben áramütést is okozhat, hiszen a földelés potenciálját megemeli, amit a földvezeték a többi konnektrorra elvezet. A földelő érintkező hozzáférhető helyen van, bárki véletlenül hozzáérhet. A szabvány szerint be kell építeni a két biztosítékot, mert nem csak a hálózat két ága között lehet zárlat, hanem a föld, a készülék háza fele is. Másik lehetőség a kétszeres szigetelés biztosítása. Ebben az esetben a készuléken belül kell egyszer mindent leszigetelni, és a készülék háza nem lehet vezető anyagból (fémből). (Ezt sem tartják be sokszor, a kapcsolók csavarkötése nincs mindig külön leszigetelve...) Egy biztosíték és egy tartó beépítési költsége sokkal kevesebbet ér, mint a hozzátartozóink egészségének kockázatatása. Szia
Szia!
Ezaz! A kúszóutat a nyák körvonalán kell mérni. A kivágást sokan alkalmazzák....
Nem létezhet "gyengén kiépített" földelési rendszer, mert akkor az nem az. A védőföldön nem folyat üzemszerű áram, csak és kizárólag arra a rövid időre, míg a védelem működik.
Ha fordítva dugod be a zárlatos berendezést, akkor a kismegszakító fog leoldani, és igen kicsi annak az esélye pont azalatt a néhány sec alatt tapizza a gyerek a védőföldet, és a védőföldön folyó áram nem hoz(hat) létre akkora feszültséget, hogy az életveszélyes legyen. Kétségtelen, hogy jobb megoldás, a megfordíthatalan hálózati csatlakozó, de mi a DIN szabvány után mentünk.
Szia!
Sorkapocs: Nem kell mindenhol biztosítani a 7.5 mm-t. Csak a hálózattal galvanikusan összefüggő kapcsolási részletek és a kézzel megérinthető gyengeáramú részek között (Pl. egy erősítőben: a 230V bemenő csatlakozó, biztosítékok, kapcsoló, transzformátor proimer köre és a szekunder tápkör által táplált részek között). A 7.5 mm sorkapocxs egyébként nem engedi meg, hogy az egyik kapcsán hálózattal összefüggő csatlakozás legyen, a közvetlen mellette levőn már leválasztott. A forrszemek szélétől kell mérni a 7.5 mm-t. Szia
Kollégának nem volt még dolga szivárgó bojlerrel, vagy kapacitását ellenállásra váltó kondenzátorral. Az ilyen és kb ezernyi más meghibásodási lehetőség által produkált, földirányú névleges áramerőssége x, ahol x az emberi testre életveszélyes és a kismegszakítót tartós terhelésre leoldó áramerősség közötti tekintélyes szakadékban bárhol lehet.
Nem jó az ilyeneket megtapasztalni. "Kétségtelen, hogy jobb megoldás, a megfordíthatalan hálózati csatlakozó, de mi a DIN szabvány után mentünk." Ohhó. Leleményes a magyar, be lenne az kötve fordítva nem is egy helyen.
Szia!
Módosítom a fogalmazást: "elromlott földelési rendszer" -re. Minden elromolhat, a földbe elásott fém idővel egyszerően elfogyhat, és észre sem lehet venni, csak tudatos teszteléssel, ill. ha a zárlat már bekövetkezett. Kellemetlen, ha a ház, lakás kismegszakítója old le (nem ritkán 25 - 46A), azért írják elő a berendezésbe építendő kisebb áramút. Egy 2*100W erősítőbe kb. 2-4A lassú biztosíték kell. Szia |
Bejelentkezés
Hirdetés |
