Sziasztok.
Szeretnék egy olyan telefon töltő egységet építeni, amivel egyszerre több mobilt tudok tölteni egymástól függetlenül. Úgy gondoltam, hogy egy nagyobb házba beépítek egy trafót, ami kiszolgálja az egészet, és az elektronikát. A dobozra pedig USB csatlakozón vezetem ki a töltőáramokat. Talán 4 vagy 5 csatlakozót. Ezekbe dugnám egy rövid adapteren keresztül a telefonokat. Nem tudom, hogy mennyire számít a típusuk, de általában Nokia, és Samsung telók. Ha lehet rajzot is kérnék. Lehetne rajta töltés jelző led is, mint az "elemtöltőkön".

Üdv!

Ha jól értelmezem a dolgot akkor te szeretnél egy olyan egységet amin USB ajzatok vannak és ide tudod dugni a telefonok adatkábeljét USBs töltőjét stb?

Ha ez így van akkor ahoz stabil 5v ra van szükség mert ha ingadozik a fesz az tönkrevágja a telefont.

Egy 5V-os stabilizátort kellene építened és ehez szerezni egy trafót ami 5V-nál többet ad és ha 4 5 telefon megy róla egyszerre akkor minimum 3 Ampert tudnia kell vagy többet.

Üdv!
Egy lehetséges megoldás:Mc 34063
Kimenetnek 5V beállítva.
Előszeretettel alkalmazzák autós töltőkben.
Tranzisztoros kiegészítés viszont kell ilyen terhelésre.
Előnye hogy 8-30V-ig bármilyen tápot ráköthetsz,kapcsolóüzem miatt nem kell sokat elfűteni,rövidzár védett.
Tranzisztor nélkül pedig pl.LM2588

Van még egy egyszerűbb:
Régi de üzembiztos AT vagy ATX PC táp 5V-os része.
Egyszerre akár 30 telefont is ráköthetsz.

köszi az eddigieket, megrágcsálom őket egy kicsit.
Annyit azért hozzátennék:
Laci0629-nek: nem biztos, hogy a telefon USB-s töltővel rendelkezik, ezért kell egy kis adapter, aminek az egyik vége USB, a másik pedig a telefonhoz való töltőcsatlakozó.
A többieknek:
Az aggodalmam onnan ered, hogy a telók nem egyforma akkukkal rendelkeznek, így nem hiszem, hogy elegendő egy vagy több stabil 5V-os kimenet. Ezért kellene, egy komplett kapcsolás. Az is megfelelő lenne, ha külön egység lenne a litiumoshoz, és külön a NiMh-hoz. (már ha ez szükséges) Persze a töltőáramköröket külön elkészíteném minden csatlakozó alá. (már ha ez is szükséges)

NiMH aksi telefonban?

Na most a telefon akkuját önállóan akarod tölteni, vagy a telefonban?
Nagyon nem mindegy. minden mai telefon saját maga intézi a töltési processzust, ezeknek csak megfelelő értékű táp kell, és kész. Mivel manapság mindegyikben valamilyen líthium -os akksi van, a telefon töltése általában 5 V -ról megoldható, csak a megfelelő átalakító csatlakozóról kell gondoskodni. Ha régebbi telefonokat is akarsz tölteni, (NiMH) azoknak 7 V -nál nagyob fesz kell, akkor már az USB -s csatlakozó hibás választás, a megtévesztés elkerülése miatt más csatlakozót kell választani, mondjuk szabványos telep csatlakozót, és ráírni a névleges kimenő feszültséget.
Persze ha csak az akksikat önállóan akarod tölteni, az más tészta.

Szerintem egy stabilizált 5V-os ág elég, mivel a legtöbb telefontöltő már 5V-ot ad ki. A töltőáramkör meg úgyis a telefonban, pár készüléknél pedig az aksiban van. Tehát nem kell minden telefonhoz külön töltőáramkört csinálnod.
Azért nézd meg, hogy a gyári töltőjük 5V-ot ad-e ki. Bár, ha USB csatlakozó van minden, akkor szinte teljesen biztos.

A telefont magát szeretném rákapcsolni.
Ezek szerint egy stabil 5V táp kb 3 A-es max árammal elég?
Hogyan változik a töltőáram, ha több teleót teszek rá?
Ha a gyári töltők névleges áramait összeadom, az megfelelő közelítés lesz?
Esetleg kell a végére egy tranzisztoros kimenet?

Ha összeadod a gyári töltők névleges áramait, az biztos jó lesz megfelelő tartalékod is lesz az egyidejűség miatt (nem mindíg veszik fel a telefonok a max töltőáramot).

Most egy másik projekt kapcsán fölmerült, hogy telefonból kivéve is kell töltenem Li-ion akkukat. Egy kisebb egységet ilyen akku táplál. Erre tudsz nekem valami egyszerű megoldást? Mondjuk ebben a töltőben. Vagy valamit, hogy hol szerezhetek adatokat ezeknek az akkuknak a töltéséről.

Ez attól függ (bocs, hogy beleszólok), hogy a töltőelektronika az akkuban vagy a telefonban van.

Az akkuban is lehet?
Honnan tuthatom meg, hogy van-e?

Általában úgy, hogy keresel a telefonról szervízdoksit. Mostanában sokszor látom őket már az akkuban.

Ezt nem egészen értem.
Ha az akkuról akarom megtudni, hogy mi van benne, miért kell a telefon szervízdoksija?
Az aksik általában több telefonhoz is jók.

Mert általában látszik, hogy van-e benne töltőelektronika. Sajnos nem mindig egyszerű megállapítani, de ettől függ, hogy milyen bonyolult lesz a töltő.

Nem tudom milyen mobilod van, de az biztos a mai telefonokban Li-Ion,Li-Po,akkuk vannak.
Az adott gyártó kínai, taiwani stb.beépíti, minden akkuba a töltő regulátor/smd áramkört.
A telefon nélkül is, nyugodtan feltöltheted, 4,5-6V-os,300-800mA Dc.feszültségű adapterrel.
Amikor a cella feszültsége eléri a 4,2V-ot,a töltő Ic,automatikusan lekapcsolja a Li-cellát.
Ilyenkor az akku kapcsain, érintkezőin, az adott feszültségű adapter Uki.üresjárási-t méred.

A védő áramkör nem ugyanaz, mint a töltő. Jól sejtem?
Mert valahogy úgy érzem, nem ilyen egyszerű egy litiumos töltőt építeni.
Ha tévednék csak javítsatok ki. Egyébként meg némi támpont kellene, hogy a stabil feszültségen kívül mit kell még beleépíteni?

Már miért nem lenne egyszerű töltőt készíteni, odahaza?
Talán bonyolult dolog 1Dc.6V-os adapter beszerzése 1500ft-körüli áron, Vagy Dc,csatlakozókat beszerezni, netán beforrasztani, nem hiszem.
Milyen védelemre gondolsz?
Az akkuban benne van minden,az áramkör tudja meddig lehet tölteni/meríteni a Li-cellát, nem szokta elfelejteni.
Max. egy diódát kell sorba kötni,a plusz ágba, amennyiben csipesszel csatlakozol, polaritás csere védelem céljából.

Mielőtt veszélyes tanácsot adsz, hívd fel a figyelmét arra, hogy ha az akkuban mégsincs a teljes, szükséges elektronika és kívülről egyes kapcsai közé feszültséget kapcsolsz, akkor annak robbanás is lehet a vége. A Lítium akksikról is hiányosak az ismereteid: A cella töltése során előbb áramgenerátoros töltés zajlik, a maximált töltőárammal addig, amíg a 4,2V-ot eléri a feszültség, majd átvált feszültséggenerátorosra és tölti addig, amíg az áram a C érték 3%-ra esik. A telefonban pedig van egy töltést kezelő céleszköz, ami az akkuval kommunikál, és többé vagy kevésbé beleszól a töltésbe, így enélkül az akkut tölteni nem tanácsos, a benne lévő elektronika sokszor nem több egy FET-nél, pár passzív SMD eszköznél, biztosítónál és egy hőérzékelőnél. Sok akkun semmit sem lehet mérni a telefon nélkül.

Mi az hogy a Li-ion akkuban nincs teljes elektronika?
*****
Akkor most tudatom veled mint elektroműszerész szakember, hogy már a 10évvel ezelőtti akkukban is be volt építve a töltő reg.smd.áramkör.
Amikor még a Sanyoban dolgoztam,ez nem újdonság.
A különféle neves gyártók nem spórolják ki ezt az 1-200ft,ák.t,ráadásul a szabvány is előírja.
Miért robbanna fel,5V-6V-os töltőtől nem robban fel semmi, még akkor sem ha 1000 akkuból 1nek, meghibásodik az elektronikája.
Mellesleg a mobiltelefon, stabilizálja a töltőadapter feszültségét, valamint impulzusok formájában, adja a töltést a Li-ion cellára.
Lásd energy shaver,mód.
De ez nem jelent semmit, a mai Li, akkuk nem erre igényesek,én évek óta töltöm őket ,simán adapterrel,gond melegedés nélkül.

Kivettem, legközelebb én teszek hozzá, de piros lesz sokáig !

És privátban muszáj volt leírnod .
Nem hiszem, hogy ezzel kéne kérkedni, de napi szinten javítok hordozható eszközöket, így van némi fogalmam a működésükről. Pontos típus ismeretében sem mondom rögtön, hogy igen, ez az akku nyersen kezelhető 5V tápfeszültséggel. A Li-ion/poly veszélyes biznisz, ennek megfelelően járunk el, amikor tanácsot adunk valakinek, aki erről kérdez.
Mellékletben a Nokia 6110 vonatkozó áramköri részlete, amit nem neked szánok, hanem a kérdezőnek: Mint látható, áramkorlát, töltőáram beállítás, hőmérsékletfigyelés rögtön az akkun kívül foglal helyet. Én nem mernék rákötni 5V-ot ezek nélkül..

Még a végén kiderül, hogy minden külön vásárolt, otthoni hobby célra használt Li-ion akkuhoz, vásárolni kell 1-1db. telefont.
Valakinek ez is jó üzlet, az biztos.
A gyakorlatban megszerzett tudást meg felejtsük el, nahát.

A hobbi célra beszerelt li-ion akkukban maximum hőbiztosíték van, a biztonságos és tartós élettartamot adó töltésükhöz azok is rendes elektronikát igényelnek.. Csak mert olyanokat is szerzek be, laptop akkuhoz, vagy bármihez. A tapasztalatról meg annyit, hogy láttam épp elég robbant akkut ahhoz, hogy komolyan vegyem. Ezek nem NiMh akkuk, amikkel szó szerint azt csinálsz, amit akarsz, és még a slaggal is fel lehet tölteni, a nagy denzitású lítium megoldások kényesek és veszélyesek nem megfelelő kezeléssel.
Az üzletet meg nem kéne emlegetni, mert eddig is már kóstolgattál eleget privátban, leköteleznél vele, ha leállnál ezzel a vonallal. Mellesleg egy Li-ion töltésvezérlő párszáz Ft-tól már lőhető sarki boltban+alkatrészek+némi idő, nem igazán hiszem, hogy ennyit nem ér meg az, hogy nyugodt szívvel ott lehessen hagyni az akkut töltőjében.

Egyetértek veled didyman, a Li-Ion és a Li-Po cellák nagyon kényes jószágok, a töltéssel is vigyázni kell, és a kisütéssel is, az egy dolog, hogy ha lemeríti az ember őket 3V alá akkor legtöbbször elhaláloznak, de ha a megengedettnél nagyobb árammal sütöd ki őket, akkor akkorát robbannak, hogy csak na. Én ezeket 10 év modellezés után mondom, kb. 4 éve használok litium akkukat, és bizony eleinte és is félválról vettem a dolgot, és mikor a 2mm vastag karbon alvázon 5 centis lyuk tátongott az egykori akku helyén akkor elkezdtem gondolkodni. Azóta befektettem 13000 Ft-ot, és vettem egy töltőt, aminek 12V 5A-kell és mindenféle akkut tud tölteni.

Minden akku packban, be van építve a töltő ák.védő elektronika,pl.fúró, laptop, notebook, mobil akkuk.
Aki pedig egyetlen cellával kísérletezik, barkácsol, áramkör nélkül, az magára vessen.
Nem véletlenül teszik bele,ez a kis elektronika, nem engedi 3V alá meríteni sem,gyakorlatilag a rövidzár elleni védelmet is tartalmazza.
De ha ez mégsem működne, nos azért szoktak biztosítékon használni,a gyári cuccokban, mostanság én is beépítem 1800mAh pack,+kivezetésére 4A,üvegbiztit.
Igy nem száll el semmi,a vezetékek a panelon a fólia nem ég szét, zárlat esetén.
Jók a kapcsoló üzemű gyári töltők, de arra nincs 100% garancia, mondjuk 1kiszáradt elko miatt nem szalad meg a szekunder oldalon Uki.feszültség.
Minden tönkre megy egyszer.
Ez ugyanúgy túltöltéshez vezethet, mint egy otthon összerakott, alkatrészestől beszerzett, hibás áramgenerátoros töltő.

Megnézted a rajzot, amit vágtam a 6110-ről? Vagy rakjak be még pár telefonból, laptopból konkrét területet? Laptop akkuja még érdekesebb, mert ott a soros cellákkal is foglalkozni kell, ott sem olyan egyszerű a töltés, hogy rádugok egy 18V-os adaptert, arról nem beszélve, hogy számos akkucsomag így nem is fog elindulni, töltést felvenni. Ezt is azért írom le, mert pár akkupakkot kellett már bontanom javítás, mélykisülés miatt és natúrban tölteni, hogy egyáltalán megszólaljon, tehát nem az "elméleti zseni" beszél belőlem. Amit a laptopok akkucsomagjában találni, az akkucsomag azonosításáért felelős eeprom, akkukapacitás mérését, tárolását, esetleg kijelzését és kommunikációt végző céleszköz, valamint akkuvédelem szokott lenni. Ezek közül melyiknek lehet köze a befolyó áramhoz és cellafeszültséghez? Egyiknek sem.
A gyári töltőkről, amit írsz, az nem fordulhat elő azzal a töltési metódussal, amit te írsz?

A laptopok akkujában az azonosítást végző áramkörön kívül kizárólag egy ún. balancer áramkör van, ami azért felel, hogy a sorosan kötött cellák feszültsége azonos legyen, mivel a lítium cellák belső ellenállása lemerült állapotban még akkor sem azonos, ha ugyanolyan cellákról van szó. Ha két egyforma kapacítású és tipusú lítium akkut sorbakötsz, és balancer nélkül töltöd tuti, h valamelyik cella elhalálozik. A rövidzár elleni biztosíték jó alternatíva, csak sajnos nem mindenhol alkalmazható, például a dinamikus fogyasztók esetében, főleg ha nagy áramokról van szó, a mai napig is inkább Ni-Mh, ha pedig extrém nagy terhelőáramok vannak akkor Ni-Cd akkukat használnak, mivel jelenleg az ilyen célú felhasználásra szóbajöhető akkuk közül az rendelkezik a legkisebb belső ellenállással.

Lehet, hogy a "polgári" felhasználásra szánt kadmium akkuknál ez nem így van, de a modellezésben a komoly versenyeken az összes autóban kadmium akkuk vannak, mivel csak ezek képesek károsodás nélkül leadni az iszonyatos impulzusáramokat, igaz élettartamuk sem hosszú ez miatt. Ha a kereskedelemben kapható kadmium akkuknál ez nem így van, akkor elnézést, én a modellezésben használt akkukról tudok beszélni, én ezeket használom nagy mennyiségben. Mindenképpen utánnanézek a témának, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet.

Idézt erről az oldalról: http://www.misterminit.hu/akku.html :"A NiCd és NiMH akkumulátorok felhasználási területe igen széles, kiterjed a mobiltelefonok, rendőrségi telefonok, vezeték nélküli telefonok, videokamerák, biztonsági lámpák, betörésvédelmi rendszerek, repülők, helikopterek, búvárlámpák, gyógyászati eszközök, laptopok féleségein át egészen a vezeték nélküli fúró, csavarozó gépekig. A jelenleg használt akkumulátorok körének közel 70%-át ezen típusú akkumulátorok alkotják, és mindenhol alkalmazni kell ezen típusokat, ahol nagyobb teljesítményre, amperértékre van szükség (p. fúrógépek, gyógyászat, repüléstechnika).

Továbbá elterjedésüknek oka elsodlegesen az, hogy hidegben, fagyhőmérséklet alatt - a gáz elvékonyodása miatt - a lithium akkumulátorok már nem működnek, igaz a meleget jobban bírják a NiCd akkumulátoroknál. Ezért van az, hogy a repülő ipar kizárólag NiCd akkumulátorokat használ és az amerikai hadsereg az Öböl-háborúban csak lithium, most Pakisztánban csak NiCd akkumulátorokat használt. Másik oka a NiCd akkumulátorok elterjedésének, hogy nagyobb áramerősséget, amper számot lehet velük biztosítani." Itt is az olvasható, hogy a kadmium akkuk nagyobb árammal terhelhetőek, de igazad volt, hiányosak voltak az én ismereteim is, mégegyszer köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet, és elnézést, hogy valótlan dolgokat írtam.