Fórum témák
» Több friss téma |
"Egy 6V-os akkumulatorrol mukodtetek egy izzot, ami majdnem 6 Ampert vesz fel. Ennek az izzonak szeretnem a fenyerejet szabalyozni."
Egy kapcsolouzemu szabalyzot megepitettem, de sajnos nem jo a kapcsoloüzemű megoldas, mert az izzo zug. (elegge hangosan). Ugyhogy most keresek egy nem kapcsolouzemu fenyerossegszabalyzo kapcsolasi rajzot. Szerintetek ez a kapcsolas jo lenne erre? Az nem gond, hogy nem 230V-ot adok ra hanem csak 6-ot? Legyszi segitsetek, mert mar teljesen tanacstalan vagyok.
Egy poti, egy ellenállás és egy fet akkor, ami 6 volttal már teljesen kinyit... kb. 10 watt disszipáció fél fénynél...
 Nagyon nem jó ötlet... A triacos rajzod totál csőd... szóra sem érdemes.
Tranzisztorral meg így csináld. A hűtés itt is lényeges, max 10 watt meleg....
Üdvözlet!
Olyan problémám lenne, hogy van egy 6 v 35 w lámpám, aminek a fényerejét kellene szabályozni a 0-tól a teljes fényerőig! Elsősorban egy csúszós érintkezőre gondoltam, de ha máskép nem megy tekergetős is jó lenne! Mellékelek egy képet, amelyen bal oldalon található a csúszó kapcsoló elvére gondoltam! Elsősorban kapcsolási rajzra lenne szükségem, de ha tud segíteni vki, teljes alkatrész listába azt még jobban megköszönöm. Köszönöm a válaszokat! Üdv. Norbi!
Sziasztok egy 36 LED-es 12V os lámpához keresek fényeröszabájzot ha valaki tudna küldeni egy egyszerű és jó kapcsolási rajzot hálás lenék .
Sziasztok
Olyan kapcsolás érdekelne engem, amivel egy 12V-os 50W-os tűlábas halogén izzó fényerejét tudnám szabályozni. Előre is köszönöm a segítséget. Üdv Ricsi
Szervusztok!
Van egy "Touch dimmer"LD-600 1E4 T65 típus jelű, érintős (megfogós), 25W-150W, 240V-os fényerő szabályzóm, ami minden látható jel nélkül; nem működik. Belül kis toroid, néhány R,C,Tr(Th), minden jónak látszik, még nem tudtam kiméregetni. Hátha valaki ismeri: álló lámpában található. B.U.É.K. Szóljatok hozzá: Kálmán 
Sziasztok!
Kálmán! Van valamilyen előrelépés az LD-600-as dimmerrel? Ma az egyém is megadta magát. Nem nagyon tudom, hogy merre induljak. Üdv.
Sziasztok,
12v 20w égőt szeretnék potival szabályozni , milyen FET-et érdemes használni hozzá ? Esetleg kapcsolási rajz is jöhet. Köszönöm
Tarass rajza miért totál csőd? A maga feszültségén bevált kapcsolás. Épp most szedtem szét egy potméteres 220 v-os fényerő szabályozós lámpát, ilyen típusú megoldást találtam benne, és az izzó kiégéséig tökéletesen szuperált. Csak nem 6 v-n működik persze
 Mert egyébként a gyári ajánlás is ezt a rajzot mutatja, persze 220 v-ra  http://pdf1.alldatasheet.com/datasheet-pdf/view/42399/SEMTECH/DB-3.html Bocsi a kései kotnyeleskedésért! 
Szeintem úgy értette hogy 6voltos egyenfeszültséggel használva totál csőd, mivel ezek a fázishasításos szabályzók csak váltakozó feszültséghez használhatók.
Sziasztok!
olvasgattam a fórumot, és nekem egy olyan fényerő szabályzó kellene ami 1 óra alatt fel szabályoz 100%-ra majd, egy ujabb impulzusra 0% ra 1 óra alatt. 230v os és kb1,5kW os kellen. van valakinek valami jó tippe? előre is köszönöm a válaszokat
Fázishasítás ér? Akkor egy olyat lehet érdemes gyártani, sima egyszerű fázishasítás, aminek a DC vezérlőfeszültsége egy háromszögjel-generátorról származik, az igényelt periódusidővel. Ha a fázishasítás nem megengedhető, akkor viszont combos feladat lesz..
ezt picit részletesebben kifejtenéd? esetleg egy ilyen lépcsőgenerátor? de ezt nem lehet betenni a 230-as részbe, akkor ezt a jelet hogyan teszem a poti helyére? (bocsi ha nagyon alap vagy hülye a kérdés)
vagy esetleg van valakinek ilyesmire konkrét áramköri rajza?
az általam talált ák. link lemaradt de most itt van: Bővebben: Link a 13.3 részben
Sziasztok!
IGBT-vel szeretnék dimmelni 230v-os izzókat, de nem tudom, hogy kell egy IGBT-t bekötni. Egy 3.3V-os áramkörrel elő tudom állítani a hálózati feszültséggel szinkron vezérlőjelet, melyet egy optocsatolóval vezetnék az IGBT-re. El tudnátok mondani, mi minden kell ahhoz, hogy egy IGBT működjön? Köszi: Marci
Szia!
Az IGBT-t PWM-el tudod vezérelni és még valamilyen gate-drájver is kell hozzá. Egy ötletadó dimmer kapcsolás rövidzárlat és túlterhelés védelemmel. Az eredeti publikáció.
Szia!
Az IGBT/FET/Tranzisztor kapcsoló elemet használó megoldásokban általában nem szükséges a hálózattal szinkronban vezérelni a félvezetőket, hanem attól függetlenül PWM jelet hoznak létre (lásd a rajzot kadarist hozzászólásában). Ha a hálózattal szinkronban változtatható fázistolású vezérlő jeled van, amit optócsatolón keresztül akarsz felhasználni, akkor valószínűleg a triak a te kapcsoló eszközöd. A triakról több fórumot is találsz, az adatlapok pedig tartalmazzák a bekötését.
Köszönöm gyors válaszaitokat!
Triakos dimmer-t már készítettem, most azonban IGBT-vel szeretnék dimmelni. Az említett kapcsolást már nézegettem; nem valami olyasmit csinál, mint ezen az oldalon a Trailing Edge Dimmers? Ez PWM? Van jópár dolog, amit még nem értek a kapcsoláson: - Mi a szerepe a T2, T3 tranzisztoroknak? - Mi a D4-gyel jelzett áramköri elem? El tudnátok mondani azt is, hogy mi a "gate-drájver"? Köszönöm segítségeteket: Marci
Namost ez a PWM a gyújtásszögvezérlés "helyett" van, de ugyanúgy szinkronizálva van a hálózathoz, hisz nem áll rendelkezésre sima, pufferelt tápfeszültség. A D4 egy feszültségcsúcsoktól védő szupresszordióda.Ebben a linkben minden el van magyarázva.
A T2 T3 gondolom míg nincs normális táp tilt.
Kettő dolog miatt írok;
Egyrészt jelezni akarom, hogy nem voltam az előző hozzászólásomban eléggé körültekintő, ez valóban a hálózathoz szinkronizált. Másrészt érdekelne, hogy milyen előnyt jelenthet a számodra az IGBT használata a triakkal szemben, hogy azt szeretnéd használni, főleg ha hasonlóan a hálózathoz szinkronizáltan teszed? Én egyenlőre csak hátrányokat tudnék felsorolni. Vagy pusztán a kiváncsiság miatt?
Ugyan nem vagyok képben az előző hozzászólásokat illetően csak a tiédet olvastam. Az IGBT-vel lehet
reverse phase control-t csinálni mig a triakkal nem. A lényege hogy mindig nullponthoz közel kapcsolunk és a szükséges idő után kikapcsoljuk az eszközt így szinte nincs zavar, míg triaknál mondjuk 50% teljesítménynél mindig a szinuszhullám tetején kapcsolunk ami zavarkeltő.
Egy kis leírás
Bővebben: Link
Lágy, zavarmentes kapcsolás miatt szokás tranzisztort használni, mert azt nem csak impulzussal lehet vezérelni, hanem lágyan, felfutással is. Az IGBT előnye a kis vezérlő-teljesítményigény és nagyobb feszültségen kis C-E maradékfeszültség. De a már többször belinkelt ST doksiban minden előny és hátrány le van írva. Tessék olvasni!
Azt értem, hogy lehet fordított ütemben vezérelni, ami lehet hogy jó a cikk szerint, de magam részéről nem tudok vele egyetérteni. Úgy gondolom, hogy a kikapcsolás okozza igazán a zavarokat, mert ugye az izzó ohmos terhelése mellett mindig van a hozzávezető kábeleknek induktivitása. A triak természetesen kommutál le, azaz akkor kapcsol ki, ha az áram nulla. Ezzel szemben közel maximális áramcsúcsérték mellett kikapcsolni az IGBT-t szerintem nagyon nagy és meredek túlfeszültségekkel lehet csak.
Egy egyértelmű előnyt már találtam; elvileg rövidzár álló a kapcsolás, azaz ha az izzó zárlatba kerül, az IGBT megszakítja az áramot, míg a triakkos megoldásnál valamilyen zárlati áramkorlátozó biztosíték/kisautomat old le, és gyakran a triak is belehal a zárlatba.
Szerintem összeségében lényegesen nagyobb a vesztesége; 2db nyitóirányú feszültségesés + C-E maradékfeszültség + az áramérzékelőn eső fesz, szemben egy triak kb. 1V-os feszültségesésével. A lágy kapcsolás is lényegesen nagyobb disszipációval jár, bár így valóban zavarmentesebb lehet.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
