Hello! Itt hirdetnek egyet.. Meg itt is.
De adatlapot nemigen látni.

Hello!Pld.

Hello!
A BC547-ek kollektor-emitterét én fordítva látom.

Hello! Nekem Eneloop még nem volt a kezemben. De nem ismerem a teszt körülményeket. A gyártók meglehetősen titkolják a dolgokat. Egy egy paramétert kiemelnek, a többit meg elhallgatják.
Az én tapasztalatom az, hogy egy hónap tárolás alatt a NiMh cella lemerült. Anno, mikor még volt Walkman, a lányom vagy 1000-szer töltött fel két pár Vartát. De úgy hogy hallgatta és mikor lemerült feltöltötte. A töltő, egy teljesen gagyi kétcellás töltő volt.
Tehát vannak érdekességek, csak a használati módtól igen csak függnek a kapott eredmények.
Nekem a NiCd akksi sokkal szimpatikusabb volt. Nagyobb áramot adott, lényegesen alacsonyabb volt az önkisütési árama. Hogy mi a környezetkímélőbb, kevésbé környezetkímélő anyagból gyártani kevesebbet, vagy környezetkímélőből többet, az jó kérdés. De a markecinget elég jól ismerem. A gyártó, mindig a saját érdekei mentén működik, papír mindent elbír. Az pedig a profit és nem más..

Analóg megoldást én nem látom, hogy erre a célra megfelelőt lehetne építeni.
De ne bánd, mert nekem van egy gyári négycellás, ami digitális, de az sem megfelelő, tönkre teszi a cellákat. Szerintem igazán jó megoldást NiMh cellára én nem ismerek. Voltak ilyen "tudományos cél Ic-k, de hogy mit értek, mit nem azt nem tudom. Minden esetre nemigazán terjedtek el.
A NiCd aksikat kiutálták, (pedig jobb tulajdonságai voltak), a NiMh-nak meg nagy az önkisütési árama. Az technika meg az idő túllépett rajtuk. Én már nem tennék semmibe ilyen akksit.
Mert ilyesmi csak akkor volt jó, mikor tölt-kisüt-tölt-kisüt volt az üzemmód. Akkor megérte.
De van egy vezeték nélküli telefonom, abban két AAA-cella van, állandó töltés alatt vannak és nem igaz, hogy mit kibírnak. Ez van, abban valahogy jól működik.

Hello!
Ez a töltő, egy -dV/dT technikájú töltő lenne. Hogy megértsd, tanulmányozni kellene pld. ezt a töltési karakterisztikát.
Ha a töltési feszültséget nézed, akkor láthatod, hogy 100% töltöttségi szintig a töltési feszültség emelkedik. Majd tovább töltve az akksi feszültsége csökkenő tendenciát mutat. Ezt a jelenséget próbálja detektálni a kapcsolás.
Tehát hogy megtudjuk a feszültség csökkenését, a "múltat kell összehasonlítani a jelennel".
Tehát két időállandó kell, egyik ami lassan követi a feszültség csökkenését (ez a "múlt") ez lesz a R6*C4 időállandója (100k és 1000uF). A "pillanatnyi feszültség pedig az R8*C5 időállandója.
Amikor a töltési feszültség emelkedő tendenciát mutat, addig a C5 feszültsége magasabb, mint a C4-é. Így az OPA kimenete alacsony szinten van és a Q2 áramgenerátor be van kapcsolva. Amikor viszont megfordul a helyzet, az OPA kimenete "magas szintre vált", az R2-D1 pozitív visszacsatolás rásegít és az állapot "öntartóvá válik".
Ha megnyomod a nyomógombot, akkor az opa + bemenete alacsony szintre kerül, erre az OPA kimenete is alacsony szintre vált és bekapcsolja az áramgenerátort.

Nos, kb. ez lenne a működési elgondolás. A gyakorlatban viszont vannak neuralgikus dolgok, amik akár meg is hiúsíthatják a működést.
Első, hogy ez a feszültség karakterisztika, akkor érvényes, ha a töltőáram értéke 1C feletti. Nos ezt egy AA méretű cella jelentős melegedéssel reagál, ami tulajdonképpen tönkre teszi a cellát.
Másik, hogy a -dV változás, csak mV-os nagyságrendű és mind ez csak hosszú idő alatt vehető észre. A mV-ok észlelése eleve kritikus az OPA offset feszültség hibája miatt, ami kb. +-5mV körüli és esedékes az OPA gyártásától függően.
Ha 1C töltőáramot vesszük figyelembe, akkor a 100% töltöttség 1 óra alatt jön létre. A 10mV-os feszültség csökkenés az ábrán szemre úgy 130%-töltöttségen jön létre a 100%-hoz képest, ami időben ugye 1/3-ára, vagy is 20 percre vonatkozik. Ekkora ideig tárolni egy kondi feszültségét úgy hogy az ne essen 5mV-ot, szinte képtelenség.
Tehát én ezt a kapcsolást nem látom működőképesnek!
(Azt meg sem említeném, hogy a TL072 + bemenetét nem lehet a GND-re húzni, mert nem tartozik a CMRR tartományába és ha megteszed, az OPA belül reteszelődik és a kimenete nem alacsony szintű, hanem magas szintű lesz. Ez a működés az adatlap nem deklarált tartományában van, tehát a működése esetleges.)

Való igaz..

Közben rájöttem (míg írtam), hogy egyszerűbben i meg lehet úszni a dolgot. Az előző leírás alapján már könnyű megérteni a működését.

Hello! Alapvetően ez egy sima 555-ös időzítő, csak a hosszú idő elérése céljából módosítottam.
Az 555-ben van két komparátor, ami egy RS tárolót billegtet ide-oda.
Az időzítést egy kondenzátor oldja meg, annak töltésével és kisütésével.
A komparátorok két referencia feszültséghez hasonlítják a kondi feszültségét. A belső referencia osztó, három egyforma értékű ellenállásból áll, amit az Ic tápfeszültsége táplál. Tehát a referencia a táp 1/3-ada és 2/3-ada. Vagy is 12V tápfesz esetén, a felső szint (ami ki is van vezetve az 5-ös lábon) 8V, az alsó referencia szint 4V. Tehát alapból a kondi 4..8V között töltődik és sül ki.
Hogy ez a feszültségtartomány nagyobb legyen (az idő növelése miatt), külső referenciűt használunk és külső komparátort. Ezt oldja meg az LM358 (mely nullkomparátorként dolgozik) és a külső osztó az R1-R2-R3-ból áll. Tehát így a koni 2V..10V között töltődik és sül ki. Ez kb. 8V és kétszeresére növeli az eredeti időzítést. Tehát az 555, már csak az RS tároló funkciót tölti be.
A kondi töltését-kisütését egyszerűen ellenállás látja el. Mivel a DIS kisütő tranzisztor L szint kimeneti feszültség esetén ki van nyitva, H szint esetén le van zárva. Tehát a kondi töltését L szint esetén az R5, míg kisütését az R5+R4 oldja meg. Mivel a két ellenállás értéke egyforma, a töltési idő, fele a kisütési időnek.
Mivel igény volt arra, hogy az egész folyamat "húzott relével" induljon, az időzítő kondit, nem a szokásnak megfelelően a GND és a bemenet közé helyezzük el, hanem bemenet és a tápfesz közé. Mivel az 555 alapvetően invertál (tehát ha a két bemenet magas szintű, a kimenet alacsony szintű és fordítva), a táp bekapcsolásakor a kondi nincs feltöltve, a bemenet magas szintű, a kimenet alacsony szintű. Ezért a relé a táp és a kimenet közé tesszük. Így bekapcsoláskor húzott állapottal kezd az időzítő.
Az 555 eredeti kapcsolásában a kondi a bemenet és a GND között van. De az első ciklusban, nem 4-től 8V-ra töltődik a kondi. hanem 0..8V-ra, az első töltési ciklus kétszer annyi ideig tart. Mivel itt a referencia 2 és 10V, bekapcsoláskor 0..10V-ra töltődik a kondi. Ez az első ciklusban kb. 20%-al hosszabb a bekapcsolási idő, vagy is nem 5 perc, hanem kb. 6 perc lesz. Tehát valamivel javul az első bekapcsolási hiba.
Tehát alapból kb. ennyit érdemes megemlíteni az 555 alap astabil kapcsolásához képest.

Hello! A feladat nem oly egyszerű, mint amilyennek tűnik. A váltóáram irányát csak úgy lehet megállapítani, hogy milyen fázisállapotban van az áram, a feszültséghez képest. Tehát fázisérzékeny egyenirányítóra van szükség.
A feladat másik része pedig szabályozástechnika..

Hello! Az a műveleti erősítő típusától is függ. Ha egy "féltápos" mint az LM358, akkor kötheted a bemenetet a GND-re. De ha pld. egy TL072, akkor nem jó ötlet, mert a neminvertáló bemenetnek nem tartománya a negatív táp, ha oda kötöd, reteszelődik belül. Viszont azt pld. a + tápra kötheted.

"De maradjunk a szegény 555-nél." Na, akkor tegyük azt, mert úgy jár a topik, mint a vonat.(
(Nem olyan lassan, hanem kisiklik..) De hogy valami gondolat is legyen a dolgok mögött..

Hello! Az 555 analóg módon időzít. Ilyen hosszú időzítés ezzel nem oldható meg tisztességesen.
Ilyen időzítést inkább számlálóval lehet megoldani.

Hello! Ez egy PTC biztosíték, csak szét van égve.

Hello! Kicsi ellentmondás van a kérésedben. Az A-ból vonnád ki a B-t, de Ha A>B ne legyen kimeneti jel?
A megoldás, különbségképző kapcsolás.
A második automatikusan teljesül, ha egy tápfeszültség van.

Hello! Esetleg zéró vizsgálat előtt maszkold ki a szükségtelen biteket. (AND) Akkor tudni fogod hogy az tényleg nulla és nem valami tetszőleges érték.

Hello! Általában földhurok szokott ilyen problémát okozni. Avagy a végfokozat földárama, (pld. hangszóró GND pontja) átfolyik valamelyik erősítő fokozat földpontján. Így egy pozitív visszacsatolás jön létre. Ezen a képen láthatod, hogy hogy vannak megkerülve ezek az áramok, amit a fekete vezetékek oldanak meg.
Meg kell nézni, ezek meg vannak-e és nincs-e repedés a fólián és a földáram máshol kerül oda.
Ilyen hibákra alkalmazzák a "csillag földpont" kapcsolást, ahol minden fokozat földelő vezetékért egy közös pontba viszik, jellemzően ez a pufferkondi negatív pontja. És a tartókeret földelését is itt kötik le legrövidebb vezetékkel.

Néha ha nem nézed a membránt, nem veszed észre, csak azt, hogy valamiért fura a hangkép. De pont így szokás ellenőrizni, hogy figyeli az ember a membránt és látja hogy a hallott hangás nincs összefüggésben a membrán mozgásával.
Reflex nyílással ellátott hangdobozoknak is van ilyen rossz tulajdonsága, mert néhány alacsony frekvencián nem kellő a csillapítás és ettől "liheg" a membrán. (Mert a gumimembrán visszatérítő rugóerőjét a dobozba zárt levegő biztosítja.
De a kérdésre csak általánosságban válaszoltam, nem készülék specifikusan, mert nem ismerem ehhez eléggé..

Hello!
Ha nem mérsz az Ic-nél tápot (6-7-lába), akkor a következő gondok lehetnek:
- R1SR01..03 közül valamelyik szakadt.
- ZDSS1 zéner zárlatos.
- C1SF02 kondi zárlatos vagy kapacitás vesztes.
- IC1 meghibásodott.
- Zárlat van a szekunder oldalon, ezért nem tud felépülni a táp.

A táp a következőképpen indul:
A táp bekapcsolásakor, a 3db 270k-on keresztül töltődik a 33µF-os kondi.
Amikor a kondi feszültsége eléri az Ic felső küszöbfeszültségét, beindul az Ic.
Megjelenik a trafó tekercseken a váltófeszültség.
A D1SF02 dióda a 47 ohm-on keresztül töltve tartja a 33µF-os kondit és működik a táp.

Ha a dióda nem tudja feltölteni a kondit, mert nem működik a táp, akkor a 33µF energiáját felemészti az Ic és az alsó küszöbfeszültségen leáll az Ic.
Néhány Ic ezt párszor elpróbálja, (újra töltődik a 33uF) majd véglegesen leáll a táp Ic.

"Értem én hogy villanymotor, de mi hajtja?"
Ha adva van egy PTC bizti, akkor annak sorba kell lenni az áramkörben. Hiszen ha túláram van, akkor felmelegszik, és a megnövekedett áram lecsökken.
De látszatra ez az IC +In bemenete és a GND között van a kapcsolón keresztül. Vagy is párhuzamosan a mérőmű bemenetével. De ott mérés közben egy ellenállás nem lehet, mert az meghamisítja a mérést és nem is tudsz róla.
A 200mA-es bizti, az láthatóan sorban van a söntökkel. Tehát ha kimegy, megszűnik az áram.
Egy túlfeszültség védelemnek kellene párhuzamosan kötve lenni a bemenet és GND között. Akkor véd, ha lecsökken az ellenállása. De normál mérés közben annak szakadásnak kellene lenni, mert ha nem, megint meg van hamisítva a mérés.
Na az én gondom itt van és én még nem láttam olyan VDR-t, ami pár V-os lenne. (Ettől persze még lehetne.
Minden esetre, feszültség védelem gyanánt, pld. egy tranyó bázis-emitter diódáját szokták használni, záró irányban. Ennek lavina feszültsége 7..10V közötti. Ha van a bemeneten sorba ellenállás, meg tud védeni egy bemenetet. Ha nem túl nagy az áram, akkor visszafordítható a folyamat. Kettőt azért tesznek sorba, hogy mind két feszültség polaritásra megmaradjon a záró irány, ha ez követelmény. (Különben ugye a nyitó irányban diódaként viselkedik.)

Minden esetre a PTC jelentése, "Positive Temperature Coefficient" (pozitív hőmérsékleti együttható), ami olyan alkatrészekre utal, amelyek ellenállása a hőmérséklet emelkedésével nő.
Ezzel csak akkor lehet korlátozni valamit, ha sorosan van.

Egyébiránt egy tranyó bázis-emitter dióda, záróirányban sokkal jobban zár mint pld. egy 1N4148 És annak letörési feszültsége 100V környékén van.

De a forgókapcsoló zárása, számomra egy ördöglakat a rajz alapján. Leginkább csak kitalálni lehet mi, mikor zár és nyit, mint tudni. Legalább is nekem, de ez van..

Az R27 az a számok szerint 20k tehát a 19,8k teljesen jó.
De ha a zöld tényleg varisztor, annak nem szabadna 1,3k-nak lenni. (Bár fogalmam sincs, hova és hogy van bekötve. A leírás szerint 600V-os a védelem, és 500V-os a méréshatár. De gondolom Te csak egy mezei műszerrel mértél, tehát nem 600V feszültséggel.
De annyit meg lehet tenni, hogy pld 20V-os állásban 10V-ot adsz a műszerre és a GND-hez képest méred az osztó tagokat. Ott dekádikusan kellene a feszültségnek egyre nőni.
(Rajz nélkül, nehéz dió ez, bár a műszer áramkörök ajz birtokában is elég kacifántosak a forgó kapcsoló összetettsége miatt..)

Az olcsó multik 1Mohm-osak. 25103

Valahol 900k-nak kellene lenni, Mert azzal kellene hogy meg legyen az 1M végérték 200V-ig.
De az is lehet hogy több tagból áll, mert az SMD feszültségtűrése nem sok. Vagy a panel másik oldalán van egy nagyobb ellenállás formájában. Bár én a képen nem nagyon látok a túloldalról forrasztott alkatrészt, ha csak a bizti másik oldalán nincs ott.
(Mert a felső méréshatárnak, elvileg 2000V-nak kellene lenni a helyes kijelzés miatt, csak 600V-ra van korlátozva a gépkönyv szerint. Az a "katona zöld" lesz a 600V-os varisztor. Lehet azt is ki kellene emelni, hogy nincs-e bedurranva. Bár akkor nem lenne meg az 1Mohm, de ki tudja hogy hogy van elkövetve az AD Ic., már mint, hogy mit mér és arra mit mutat.

A 10A-es árammérés "külön van", mert az árammérés általában csak 200mA-ig van biztosítva. (A bizti feszültségesése miatt, 10A határban kihagyják.)

Rajzot én nem találok. De egy másik műszerrel, meg kellene nézni, feszültségmérő állás mellett, hogy a COM és V bemeneteken mekkora ellenállást lehet mérni. Mert annak 1Mohm-nak kell lenni.
Ha ez meg van, akkor vélhetően ép a bemeneti osztó.
Aztán nézd meg, hogy a Hold kapcsoló, nincs-e bekapcsolva, meg hogy jól kapcsol-e, mert megviccelhet.
Aztán marad a kapcsolótárcsa érintkezők-vezetősáv ellenőrzése.

Meg kellene keresni a rajzát, mert onnan lehet tudni ki kicsoda. A "csipogó" az külön áramkör, szerintem az LM358 csinálja.
Ha nullát mutat, akkor vagy a mérőmű bemenetén van "zárlat", vagy szakadt a feszültségosztó. (Leginkább a felső tag, mert az van legjobban igénybe véve.) Meg kell nézni, áramméréskor működik-e. Mert azt kerüli az osztót.

Hello!
Az, hogy minden méréshatárba a kétszeresét mutassa egy digi, legkönnyebben úgy képzelhető el, ha a referenciája a felére csökken. Tehát én a referencia osztónál keresnék valami hibát.

Nem tudom miből épül fel a "kis kínai", de h a egy digi nem mutat nullát, akkor alapvetően, vagy a bemeneti kőrben kell valami szakadásnak lenni, vagy az auto-zero és integrátor áramkör elemeinél van valami hiba. Ott általában minőségi alkatrészeket írnak elő. (Két kondi és egy ellenállás 47k 470nF és 220nF a szokásos érték.)

Hello! Meg azt is, hogy mire szándékozik rákötni, mi módon.

Ilyenekre természetesen nem tudok válaszolni. De előfordulhat, hogy a bemeneti osztó már sérült, de vannak feszültségvédő cuccok is a bemeneteken ami megviccelhet.

Hello! A Gimm egy gáztöltésű cső, és működése/karakterisztikája sokkal komplikáltabb mint amit feltételezel. Ezt olvasd el. Ez nem egy izzólámpa amit össze-vissza kötözgethetsz.

Hello! Bár nem ismerem ezt a műszert, de egyetértek Rudival. Ha az AC-t jól méri, akkor a műszeráramkörnek jónak kell lenni. A feszültségosztó ugyan az, annyi a különbség a váltónál, hogy az osztó után nem a mérőműre megy a villany, hanem előtte elmegy az AC/DC átalakítóra (feltehetően az a nyolclábú Ic) és onnan a mérőműre. Tehát ha az megy, szinte minden jó. Csak a tárcsa irányítja a villanyt ide-oda.
De célszerű lenne azért több AC-DC méréshatárt is megvizsgálni, hogy legyen valami kép..

Hello!
Nem, mert a többi RC tag határozza meg az alsó -3dB-es határfrekvenciát. Ami kb.18,7Hz. Ha megnöveled, szinte nem változik semmit.