Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum
Akkor is jó, a 470k, maximum nagyobb lesz a hiszterézis.
Nem tudom mekkora az R4 és az R5, de ha mondjuk 10k, akkor egy 470k visszacsatolással, kb. 1..2 fok lesz a hiszterézis. (Be-Ki kapcsolási különbség.)
Hello! Csatolj vissza egy ellenállással az ic kimenetéről a + bemenetére. Akor lesz hiszterézise. Maximum kétfeszültség osztó kell a referenciához, ha zavarja egymást a kettő.
Köszi Reloop! Sajnos a szerző, 20 hónapja nem volt itt. Minden esetre némi eltérést számítok a kapcsoláson. Oké, hogy a Led a referencia, de milyen Led van alkalmazva? Nem írja.
Mert a nyitófeszültségétől függ a referencia értéke. Ma egy piros és zöld Led nyitófeszültsége kb. 2,2V. Mivel ebből még a tranyó 600mV BE feszültsége levonódik, a sönt ellenállásra, így kb. 1,6V feszültség jut, ami 2 Ohm-on 800mA, nem 1A. De nem nagyon számít..
Én sosem csináltam ilyent. Amit írtam, a számításom alapján írtam. De ha szeretnéd, megrajzolom hozzá a nyáktervet. Amúgy nem tudom mire használnád, szerintem tranyók áramerősítésének összehasonlításàra jó, különböző kollektoráramok esetén. De én csak bázisáram mérését látom.
Hello! Lehet táppal tölteni, de feltétele, hogy Legyen benne feszültség és áramkorlát.
(Feszültség szabályzót hívom feszültségkorlátnak, mert tulajdonképpen az.) Terheletlenül beállítod a maximális töltési feszültséget, ez Liion esetén ez cella*4,2V. Majd a töltőáramot. (Ezt ugyan a legtöbb tápnál nem lehet előre beállítani, csak mikor már rajta az akksi.) Mehet a töltés, de célszerű figyelni, mert mikor eléri a beállított feszültséget, az addig állandó áram csökkenni kezd. Mikor az áram lecsökkent a beállított 3..5%-ára, meg kell szüntetni töltést. Tehát figyelni kell közben. Ha töltővel töltöd, az le fogja kapcsolni a töltést, mert ezek a cellák nem díjazzák, ha a feszültség rajtuk marad. Ha az élettartam számít, nem a maximális töltöttség, akkor leveheted a töltőről az akksit, mikor el kezd csökkenni az állandó áram. Ekkor a töltöttségi szint kb. 80% A töltési idő, általában 2 óra. És ez majdnem független a töltőáram értékétől. Oka pedig az, hogy nagyobb töltőárammal hamarabb éri el a feszültség korlátot, viszont hosszabb ideig tart az áram lecsengő szakasza. Persze nem extrém nagy vagy kicsi töltőáramról beszélek. Tölteni, 0,5C..1C közötti árammal célszerű. A cella töltési végfeszültsége a cella típusától fog függni. A töltési végfeszültség mindig alatta van a BMS lekapcsolási feszültségének. Tehát nem a BMS-nek kell a töltést "befejezni". Kb. ennyi, amit tudni kell. Célszerű elolvasni.. A hozzászólás módosítva: Csü, 9:42
Az állatok nem hülyék, csak nem állnak velünk szóba.
Semmi gond! Kételkedni mindig ér, az visz előre.
Így van, mert a D10-en keresztül feltöltődik a kondi, és mikor a tirisztor a testre kapcsolja a kondi + pólusát, a másik pontján - feszültség jön létre.
A biztosíték akkor ég ki mikor akar. A tirisztor első pillanattól zárlatban tartja a tápot.
Na a legjobb tudásunk szerint elkészült a "kész" rajz. Itt közreadjuk, hátha valakinek segít a javításban.
Hello! Nem tudom, hogy mid van, de feltehetően a zavarszűrés kondikon van kint a 24V vàltó. Ha így van, az nem okozgondot.
Igen, a zéner és a tranyó, nem kapcsol hirtelen. Csak ez nem sokat számít. Mert a tirisztor gate árama ha eléri a küszöbértéket, akkor begyújt. Ha nem, akkor nem.. Ezért nem szükséges a hirtelen kapcsolás a működéshez..
Hello! Akkor már is többet tudunk. Nem csoda hogy szét van égve minden. Ezek a kapcsolók örülnek ha 6A-t tudnak kapcsolni.
Gondolom, az A=Auto, N=Normál, S=Starter. De a 0,1 ohm/3V az 30A lenne, ami az 1 Ohm terhelés mellett nem lehetséges. Akksival persze elképzelhető, de hogy nem örül a készülék ennek, az biztos.
Hello! Semmi gond, nagyon szívesen. Én már el is felejtettem a dolgot.
Nem arra gondoltam, hanem az E1 negatív pontja szerintem a BAT- ra megy, nem a BAT T-re.
Az R1 sem lehetne 100 Ohm. A hozzászólás módosítva: Jan 22, 2026
Hello! Így meg tudod oldani..
A hozzászólás módosítva: Jan 22, 2026
Hello! Ez a ceruzás rajzhoz képest inkább romlott..
Hello! Mivel itt tetted fel a kérdést..
Így tudom elképzelni a kapcsolást. Az LM324 két kétutas csúcsegyenirányítót alkot. Az LM358 pedig összehasonlítja a két jelet, és a kimeneten 0..10V-ban adja a különbséget, amelyik oldal feszültsége a magasabb.. A kimenetre lehet tenni pld. két AN6884-et, akkor kétszer 5 Led-el mutatja a különbséget. Az, hogy aztán számodra ez megfelelő vagy sem, azt csak Te fogod tudni, ha kipróbálod. Mert mivel a jelforrás Sztereó, simán elképzelhető, hogy csak az egyik oldal fog szólni. (Azt utólag olvastam, hogy csak két Led-et szerettél volna működtetni.) A bemenet vonal szintű jellel dolgozik. Az érzékenységet és a kiegyenlítettséget a két trimmerrel lehet beállítani.
Hello! Erre csak egy sima NEM-el lehet válaszolni.
Hello!
Természetesen jó két különálló kondi is, ha befér
Így már értelmezhetőbb.. Oké, majd rávezetem és felrakom újra.
Hello!
- Oké, majd rárajzolom amit mondtál. Láttam én hogy a VJ ponthoz valami tekercset rajzoltál, csak nem tudtam mi lesz ott. Ott egy kicsit furcsa, hogy az R10 és R11 párhuzamosan van kötve, mert így nem sok értelme van. Nem feszültségosztó ez a két ellenállás? De ugyan így nem sok értelme van, az U1d kimenetén lévő R20 D13 és R24 ellenállásnak sem. Az R20 ráadásul az 5V referenciáról jön. Szerintem ott még valami kóc van. Nincs ott még valahol egy kondi is? Mert az esetleg meghosszabbítaná a zöld Led impulzusát. De akkor sem értem az 5V-R20-D13 értelmét. - Akkor a C6-R26-R27, nem úgy van, mint a rajzomon? Mert azok a 2,2Mohm-ok? Mert jelenleg az IC bemenete féltápon van és ezt húzogatja fel/le a C6, mikor az U2d impulzusadó (mely képzi a "szikrát") billeg fel/le. Ha úgy van az ellenállás, hogy egyik a tápról jön, a másik a C6 felől, akkor az nem tudja billegtetni az Invertert, mert annak hiszterézise van. Kb. 6/9V. Ha egyik 2,2Mohm a tápfelé van, a másik a C6-al sorba, akkor neccesen tudja 6V alá lehúzni. Alapvetően mehet a triac, csak a fele fog működni.
A TC2 ugyan ilyen áramkör, vesd össze azzal..
|
Bejelentkezés
Hirdetés |










