Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum
Ha nem volt rajta terhelés, nem mehetett volna tönkre a Fet és a tranyó. Valami zárlat van.
Akkor mérd meg a diódákat, a 220µF-os kondit, esetleg zárlatos lett a két zéner.
Ha egyik sem, akkor megpusztult a két Ic. De ez ritka. De a 220µF-nál megtáplálhatod tápról is az áramkört.
Elsőként a 470nF kapacitását mérd meg, vagy cseréld ki. Mert vélhetően kapacitásvesztes lett, azért nincs táp.
Legegyszerűbb lenne a Tina, de abban az LM3914 gondolom nincs is benne. De a lényeg úgy sem az Ic, mert annak csak a 2..8 lába közti rész érdekes. A többi úgy is csak a Led-ek és a Mode láb.
Ami érdekes, hogy van-e a tápnál trafó, vagy valami sárga (vagy szürke) X2-es 275V-os kondi, kb. 470nF.. 1µF kapacitással. Azt a részt kell kirajzolni. De ezek szerint +20V lenne a táp. Ha kondis a táp, akkor a kondi szokott megpusztulni, meg az utána lévő nagyobb kapacitású elkó.
Ha "nincs" feszültség a 2-3 láb között, akkor nincs tápfesz. Ott kell keresni a hibát.
Legalább 6V-nak kellene lenni. De ezek szerint két Ic is van? A méréseket úgy gondoltam, hogy 2-3, 2-4, 2-5 stb. 2-8-ig. Mert ezn lábakon lehet mérni a referenciát és annak beállításai. De amíg nincs tápfesz, további mérés értelmetlen. Ki kell deríteni, hogyan van kialakítva a táp, hogy tudd mit kell mérni.
Hello!
Feszültséget kellene mérni a 2-es lábhoz (GND) képest, 8-as lábig. De ha a tápja kondin keresztül van kialakítva, akkor ez áramütés veszélyes lehet! Tehát célszerű elsőként a 2-3 láb közötti feszültséget megmérni, hogy a táp meg van-e. Aztán megtáplálni labortápról, hogy ne legyen köze a 230V-hoz. és akkor nyugodtan lehet mérni az Ic-t. (Pár hozzászólással feljebb van a rajzom. Igaz nem ez lesz, de lábak funkciója az alapján érthető és hivatkozható rá.) A hozzászólás módosítva: Vas, 8:17
"Indítottam egy rapid mosás "
Hát ez a baj! Mosogatógéppel akarsz mosni..
Hello!
A BMS két dolgot figyel. A feszültséget és az áramot. Ha túlfeszültség van, vagy túláram, leállítja a töltést. Kisütéskor ugyan ez a helyzet. De ha a két cella párhuzamos, akkor az egy cellának számít és a BMS is egycellás. Egy cella hibánál, belül a cellában lebont a védelem. Ilyenkor általában rövid idő alatt a másik cella is tönkremegy. De egyszerű a helyzet, mert ki lehet cserélni az akksit (akér egy cellára is) és úgy megvizsgálni a működést és/vagy a BMS-t is lehet cserélni.
Hello! Bár nem az én asztalom.
Elvileg a kapcsolásban található ellenállásokat a kétszeresére növelve, a kondikat a felére csökkentve az átvitel változatlan marad. De a kapcsolás frekvencia-töréspontjai nem a legjobbak és túl nagy a mély emelés. Én az 1k-kat 6,8k-ra növelném, a 4,7k-kat 3,3k-ra csökkenteném. A 10k-t pedig 22k-ra növelném. A 300nF-okat 68nF-ra csökkenteném, a 4nF-ot pedig 1nF-ra. Akkor kedvezőbb lenne az átviteli görbe. A hozzászólás módosítva: Csü, 14:28
Hello! Nem mondod meg, hogy hány Voltot egyenirányít és megkérdezed jó-e helyette?
Hello! Én kiszámoltam és lerajzoltam, hogyan lehet ezt megoldani..
- A bemeneti feszültséget az R1/R2 osztja le 1:11 arányban. Tehát ha az Ic beállított referencia feszültségeit 11-el megszorozzuk, megkapjuk a jelzés alsó és felső határát. - A két referencia feszültséget a Max és Min trimmerekkel lehet beállítani. De elsőként mindig a Max referencia feszültséget állítjuk be, mert értelem szerűen a Max állítása elviszi a Min értékét is. Fordítva állítva viszont nem. Tehát a Max az RefHi=65V/11=5,9V-ra, a Min RefLo=59V/11=5.36V-ra adódik. -Tekintve hogy az Ic RefHi-RefLo feszültsége kisebb lesz mint 1V, a Led-ek "áttűnéssel" jeleznek. A Led-ek színeit persze tetszés szerint megváltoztathatod. - BAR üzemmódnál, a Jumprt át kell hidalni. De ekkor lesz a fogyasztása a legnagyobb a kijelzőnek. - A 9V tápfeszültséget a 65V-ból egy StepDown konverterrel célszerű előállítani a kisebb fogyasztás érdekében. De olyant célszerű választani, ami a 65V feszültséget elviseli. Az R6-ot 2W-osra célszerű választani, jelentősége BAR üzemmód mellett van.
Hello! Nem ismerem a borotvádat, de elég valószínű, hogy csak egy cella van benne. Így a belső töltő, egy StepDown konverter lesz, aminek működési tartományán belül szinte mindegy mekkora a táp.
Hello! Nem egészen érthető a problémád..
- A tűrés a kapacitás értékre vonatkozik, régi kondinál ez pld. -10..+100%. De Te vélhetően a feszültségre gondolsz. A kondin található feszültség a próbafeszültségére vonatkozik. - A másik gondod a kétszerezés miatti szigetelésre vonatkozik? Mert a kondi háza a negatív pólusával van összekötve. Ha ez nem kerülhet a testre, akkor szigetelő gyűrűt szoktak alkalmazni, a kondi ház kivezetésére pedig egy nagy "forr-szemet". De mivel ilyenkor a kondi teste pld. 300V-on van, a házat körbe szokás szigetelni. (Pld. régen papírcső, manapság zsugorcső) - A képen látható kondi vélhetően nem 1uF. De a nagyfeszültségű kondi, lehet olaj-papír kondi is, amiből (bár ritka, de lehet 600V-os is. Ha nincs más, két soros kondi, és vele párhuzamosan kapcsolt "feszültségmegosztó" ellenállás a szokásos megoldás. De egy rajz, mindig százszor beszédesebb, mint hosszú monológ. Nem baj ha az, csak egy skicc.
Hello!
Én hasonlóan gondoltam ki a galvanikus szondát, csak próbáltam korrektebb áramkört kialakítani. A szinteket logikai H-L jellé alakítva és ez után egy összegzővel kialakítani az analóg jelet. A kimeneti jel, 0..10V 1V-os lépésekben. Ha az LM3914 referenciáját 10V-ra állítod be, akkor lépegetni fog szintenként. De célszerű a referenciát 9,5V-ra beállítani, hogy az 1V-os lépés mindig határozott (a komparálási szint felette ) legyen. A talált kapcsolásnál az 555-nek nem sok értelme van, azt valami más célra tették bele, csak végül nem vitték véghez az elgondolást. A Led-ekkel soros 1k-nak semmi értelme nincs, az LM3914 áramgenerátoros kimenetű. Ha DOT kijelzést használsz, akkor nem terhelődik túl az Ic. Ha vonalkijelzés a kívánalom, akkor pedig célszerű a Led-ek tápágába egy 47 Ohm/2W-os ellenállást tenni. Így az áramot továbbra is az Ic állítja be, viszont mikor minden Led jelez, akkor a diódánként beállított pld. 12mA összegezve 120mA-ként jelenik meg a 47 Ohm-on, amin 5,6V feszültségesést hoz létre. A 12V-5,6V(6,4V feszültség marad, melyből még lejön a Led-ek kb. 2,2V nyitófeszültsége. Így az Ic-re kb. 4.2V jut, ami 120mA-el, 0,5W hőt fog termelni. Mivel az Ic terhelhetősége 1V, el fogja tűrni a terhelést a tok. Ha ezen megoldás mellett döntesz és gondot jelent a kijelző elkészítése, akkor megrajzolhatom azt is. Más tapasztalati tényezőm van, mint Tunder-nek. A szondák árama minimális kb. 50uA. A pozitív szonda feszültség "elhordja a szondát", nem felrakódik. Én anno egy víztorony jelzéshez UT18-as hegesztőpálcát használtam. Mivel a torony meglehetősen magas, nem az egész szonda volt a saválló fém. Keményforrasztással meghosszabbítottuk, tömör rézvezetővel. A kötéspontot éa a szonda csúcsát kábelkiöntő masszával vontuk be a korrózió ellen.. A szonda csúcsát hordja el az áram elsődlegesen. Mivel a víz betároláskor hullámzott, ez billegtette a jelzést a határértéken. A csúcsra rakott kábelmassza hatására, a jelzés határozott lett és a csúcs is "megszűnt". Ma már szerintem a "meleg-ragasztóval" is célba érsz. Egyébként évekig megfelelően működött. Ha a szonda teljes hosszú, akkor ügyelni kell a páralecsapódásra, mert az is átvezetést okozhat. Mivel a szonda itt nem súlyozott ellenállásokból áll, lényegtelen az L1-L10 sorrendje. Egyébként a belinkelt érzékelő működése ismeretlen, de feltehetően nyomáson alapul. Nos, itt is lehet neuralgikus pont a kis furatok dugulása. Ahogy a nóta mondja, "Annyi bajnak, annyi baja van.."
Hello!
Természetesen a kijelzés megoldható, csak nem említetted, hogy hogyan/mivel érzékelnéd a szintet. Vagy is mi lesz a bemeneti jel.
A pálinka nem fagy be.
De télen madarak sem rajcsúroznak..
Hello! Szerintem itt választ kap rá. Vishay
Hello! Kösz, megnéztem..
Mint írtam, nekem nincs ilyen műszerem. Mindazonáltal, a 12 bites AD nem rossz. De szinte biztos, hogy nincs a műszer egyedileg kalibrálva és méréshatárváltás sincs. Pontosításnak, gondolom a program megméri a belső Band-Gap diódát is a tápfeszváltozás kiküszöbölése miatt. De a műszerben egyszerű olcsó bemeneti osztó/sönt van. Elvileg lehetne pontosabb, de.. Hogy ne legyen helye a reklamációnak, paraméternek, megadják az 1% pontosságot és csá!
Nem ismerem a belső felépítését, de félő, hogy csak a kijelzés módját változtatja meg. Mert ebben csak egy mikrokontroller van a maga 10 bites AD-jával. Méréshatár átváltásához analóg kapcsolóra lenne szüksége és a bemenet védelmére.
Hello!
Próbáltam egyértelműen leírni, hogy a pontosság a méréshatár végértékére vonatkozik. Ha 100V-ról 10V-o méréshatárra kapcsolsz, akkor a pontosság a 10V-os méréshatár 1%-ra fog vonatkozni. Ha Te az "aktuális feszültség" alatt az (éppen) mért értékre gondolsz, akkor nem. De ez benne van a leírásban is amit írtam. De ha belegondolsz, akkor logikátlan is lenne, hogy ha 100V+os méréshatárban 100V-ot mérsz akkor +-1V a pontosság, ha ugyan ezzel 1V-ot mérnél, akkor meg 0,01V lenne a pontosság?
Hello!
"A végértékre számított pontosság (vagy más néven végértékre vonatkoztatott hiba) azt mutatja meg, hogy egy mérőműszer maximális hibája mekkora a teljes mérési tartományához (végértékéhez) képest. Ez a hibaérték állandó marad a skála minden pontján, függetlenül attól, hogy éppen mekkora értéket mérünk." Ez a dolog az, amit "tudomásul kell venni". Mert a pontosságot szinte mindig a végértékre adják meg. (Egy HP műszernél, megadják mért értékre vonatkoztatva is, de az egy 6 digites (vagy nagyobb) multiméterre lesz igaz, melynek ára hét számjegyes.) Tehát ha Neked a műszered végértéke 100V, akkor annak 1%-a 1V feszültség és ez alatt nem reklamálhatsz, még akkor sem ha a 2V-ot 1..3V érték között mutatja. Az árammérőd 10A-es, tehát 1%-a ennek 100mA. Tehát ha -+100mA-t téved, akkor sem reklamálhatsz. Vélhetően ha az áram 60mA alá esik, akkor nullára írják a mérést, nehogy nulla bemeneti áram esetén mutasson valamit, mert az zavaró lehet. Sajnos ez van. Egy olcsó műszernél, 1% pontosság alatti értékre ne számíts! Ezekben egy MCU van a maga 10 bites AD-jával és mezei ellenállások osztják le a feszültséget, egyszerű söntökön mérnek. Ezért nem deklarálnak nagyobb pontosságot. Ezt a pontossági tartományt egy analóg műszernél, eszedben sem jutna kifogásolni. (Nézd meg, hogy egy "Kelvin-kivezetéses sönt" ára hogy viszonyul a műszered árához képest.) A +- 1 digit az utolsó számjegyre vonatkozik. Mert az vagy 1-re, vagy nullára jön ki, tehát vagy 1-et vagy 0-át fog mutatni, 0,5-öt nem tud. (De ez az utolsó digit bármely számára igaz. Ezért adják meg a pontosságot %-ban végértékre és az utolsó számjegy pontatlanságát digit-ben. Ha van egy multimétered, vedd elő a specifikációját és nézd meg mit írnak. Lehet csodálkozni fogsz. Az hogy egy műszer az 1V feszültséget 1.000V-nak mutatja, attól még nem igaz, hogy 1mV pontossággal mér. Az csak a mérés kijelzés felbontását jelenti, nem a pontosságát. Tehát ha a műszer 3 digites (tehát 0..999-et tudna kijelezni), nem azt jelenti, hogy egy ezrelék pontosan fog mérni.. A hozzászólás módosítva: Jún 7, 2026
" Én amit ígérek, azonnal teljesítem. De miért kell ezt félévente felemlegetni?"
Hello!
Arra felhívnám a figyelmedet, hogy a kapcsolási rajz elvan rajzolva. (A nyák nem..) A CD4518 kaszkádolásánál, az első BCD számláló QD kimenetének kell a következő számláló EN bemenetére csatlakoznia, nem a QA kimenetének.. Tehát a 2-11 átkötés helyett, a 2-14 a helyes átkötés.És így tovább QD-EN. stb.
Hello! Itt a 2.oldalon azt láthatod, hogy a "2Z3" 5,6V-os zéner..
Minden estre egy 4060 ritkán szokott meghibásodni. (Persze egy pásztorba azért elképzelhető atrocitás..)
Hello! Egy 4060-at viszonylag könnyű "szóra bírni". Elsőnek a tápját nézd meg, mert ahogy látom, kondis a tápja. Aztán a Reset lábnak alacsony szinten kell lenni. Végül az oscit a 9-10-11-es lábakat. A 7-esen az órajel 16-od része van ha megy.
Hello! Szerintem ez AI. Szokásosan a látványt köti össze az értelmetlenséggel.
Már amennyit én a csövekről tudok, ami kb. annyi hogy lyukas drót.
Hello! "Az ő ötlete két bojler sorosan." Bocs hogy bele szólok, csak eszembe jutott valami.
Ha nincs vízfogyasztás pld. éjszaka, vagy nappal mikor nem vagy otthon), akkor a hálózatra kötött bojler hőveszteségeit, a hálózati áramra kötött bojler fogja biztosítani. Hiába van meleg víz a napelemes bojlerben.
Akkor legjobb lenne teflon (ritka és drága), esetleg PVC tábla, ha annak hőállósága megfelelő.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |






